A Lockheed Martin megrendelést kapott a DARPA-tól a LRASM (Long Range Anti-Ship Missile) légi tesztjeinek elvégzésére.
Két éve már írtunk a légi indítású JASSM-ER csapásmérő robotrepülőgépen alapuló LRASM fegyverről, akkor arról, hogy a Lockheed Martin megrendelést kapott a szárnyas csapásmérő eszköz fejlesztésére. Mivel a munkálatok a végéhez közelednek, ezúttal a teszteléshez szükséges összegről született szerződés: az amerikai vállalat pénztárcája 71 millió dollárral duzzadt tovább.
Az első légi indítású próbákat már idén elkezdik, egy B-1B Lancer fedélzetéről. De több repülési tesztet is terveznek ebben az évben. A hajófedélzeti/szárazföldi MK 41 , MK 41 kilövőből indítható, szuperszonikus változat lövészetét 2014-re tervezik, ahogy a fegyver zavarvédettségének tesztelését is.
A légi indítású LRASM-A sok elemében hasonlít a szintén a Lockheed által készített JASSM-ER cirkálórakétára – konkrétan a teljes törzset kölcsönözték tőle, és külsőleg csak néhány változtatást eszközöltek, melyek az észlelhetőség minimalizálását szolgálják. Belül is sok hasonló rendszerrel rendelkeznek, ám a LRASM-A több, a JASSM-nál modernebb fedélzeti rendszert is kapott. A tesztfázis első részében a szubszonikus sebességtartományban repülő rakétával két demonstrációs lövészetet hajtanak majd végre, melyekhez a haditengerészet és a légierő adja majd a hordozó platformokat.
A LRASM-B esetében némileg más a helyzet. Ezt ugyebár hadihajók fedélzetéről indítják majd, és szuperszonikus sebességgel repülhet célpontja felé. Hamarosan négy próbalövészetet hajtanak végre vele, melyekhez függőleges helyzetű indítókat használnak majd. Az A variánshoz hasonlóan ez is stealth-technológiát használ, és szintén jó pár fedélzeti rendszerét és technikai megoldását kölcsönözte a JASSM-ER-től.
És ez mivel tud többet nyújtani, mint egy Tomahawk?