A haditengerészeti, hajók elleni rakéták fejlesztése az utóbbi években a világ több pontján is beindult, folyamatosan jelennek meg az új technológiák és modernebbnél modernebb eszközök ezen a területen is. Az Amerikai Egyesült Államok részéről ezt a vonalat a Lockheed Martin és a DARPA által közösen fejlesztett LRASM (Long Range Anti-Ship Missile – Nagy Hatótávolságú Hajók Elleni Rakéta) képviseli, melyen 2009-ben kezdtek el dolgozni, mostanra pedig elértek a demonstrációk szakaszába.
A Lockheed Martin nemrégiben két nagyobb értékű szerződést is bezsebelt a kormányzattól, melyek a LRASM képességeinek bemutatását irányozzák elő a cég számára. A program során a rakéta mindkét változatának kipróbálását lebonyolítják: a LRASM-A légi indítású és a LRASM-B hajókról bevethető variáns is bebizonyíthatja, hogy nem veszett kárba a rájuk szánt idő és pénz. Összesen 218 millió dollárt szánnak a DARPA részéről a tesztekre, melyből 60,3 milliót az A, 157,7 milliót pedig a B emészt fel.
Rick Edwards, a fegyver fejlesztéséért felelős Lockheed-részleg alelnöke elmondta: a LRASM tervezésénél figyelemben vették a hajók önvédelmi rendszereinek fejlődését, így számos – a nyilvánosság számára titkos – technikai újítást építettek be annak érdekében, hogy minél pontosabb és megbízhatóbb rakétát kapjanak. Véleménye szerint a LRASM ára is megfizethető lesz, és moduláris felépítésének, valamint egyszerű kezelhetőségének köszönhetően gyorsan lecserélhetők lesznek vele a régebbi levegő-vízfelszín és vízfelszín-vízfelszín rakéták.
A légi indítású LRASM-A sok elemében hasonlít a szintén a Lockheed által készített JASSM-ER cirkálórakétára – konkrétan a teljes törzset kölcsönözték tőle, és külsőleg csak néhány változtatást eszközöltek, melyek az észlelhetőség minimalizálását szolgálják. Belül is sok hasonló rendszerrel rendelkeznek, ám a LRASM-A több, a JASSM-nál modernebb fedélzeti rendszert is kapott. A tesztfázis első részében a szubszonikus sebességtartományban repülő rakétával két demonstrációs lövészetet hajtanak majd végre, melyekhez a haditengerészet és a légierő adja majd a hordozó platformokat.
A LRASM-B esetében némileg más a helyzet. Ezt ugyebár hadihajók fedélzetéről indítják majd, és szuperszonikus sebességgel repülhet célpontja felé. Hamarosan négy próbalövészetet hajtanak végre vele, melyekhez függőleges helyzetű indítókat használnak majd. Az A variánshoz hasonlóan ez is stealth-technológiát használ, és szintén jó pár fedélzeti rendszerét és technikai megoldását kölcsönözte a JASSM-ER-től.
A Lockheed részéről optimistán tekintenek a tesztelésre, reményeik szerint minden rendben megy majd. Ha sikerrel zárul az első demonstrációs fázis, akkor 2011-ben további szerződéseket kaphatnak a DARPA-tól, és jelentősen felpöröghet a fejlesztési program is.
Két kérdésem lenne:
1,
Miért fejlesztenek szubszónikus rakétát amikor azok leküzdése gyerekjáték?
2,
Miért fejlesztenek egy hajóról indítható hajóelleni rakétát lopakodó technológiával*(egy ilyennek akkora a hőképe,hogy alapból előbb érzékeli az infra mint egy radar)?
*
A repülőről indítható változatnál értem,hisz nem biztos,hogy elfér az F-35 fegyverterében,de egy hajónál a felépítménybe/hajótestbe süllyesztve tárolják a rakétákat.
Egy régi aranysasba ez a rakéta benne van és a hangsebesség 4x repül .
Miért fejlesztenek szubszónikus rakétát amikor azok leküzdése gyerekjáték?
A rakéta rajza alapján kétlem, hogy ez szubszonikius lenne. Szó se róla, de elggé a Brahmosra hajaz.
Szerintem a teszt lesz szubszoniks tartományban (leállítják a hajtóművet korábban?), de maga a rakéta többet tud majd. Ha rakéa, akkor elég nehezen lehet szubszonius, mert az jellemzően a gázturbinás hajtású cuccok tartománya, lásd Harpoon.
2,Miért fejlesztenek egy hajóról indítható hajóelleni rakétát lopakodó technológiával*(egy ilyennek akkora a hőképe,hogy alapból előbb érzékeli az infra mint egy radar)?
Mitől lenne olyan nagy a hőképe egy pont szemből érkező rakéának. Az orrkúp környéként leszámítva baromi kicsit az látható rész egy IR szenzor számára, mert maga a rakétatest kitakarja a forró égésgázok egy elég szép nagy részét. A IR szenzoroknak is van felbontáskorlátja. Egy tenger felett földháttérben levő célt is ma simán kiszúr egy komoly radar akár 100-150 km-ről is ami egy átlagos vadszgép RCS értékével bír. Egy Kh-31 egy picit ez alatt lehet. Az infra el sem lát oda még kristálytiszta időben sem…
Nem tudom molni szerintem nem beszélhetünk 100km körüli érzékelésről egy pár méterrel a tenger felett közlekedő alapvetően kis reflexiójú rakéta esetén(mi lenne rajta nagy visszaverő felület?).
„Mitől lenne olyan nagy a hőképe egy pont szemből érkező rakéának.”
Azért mert alacsonyan(sűrű légkörben)halad 2,5 Mach(orosz rakéták gondolom ez sem lesz lassabb)sebességgel és ez nagy nagyon felforrósítja a rakéta testet főleg elöl.
üdv.!
„egy ilyennek akkora a hőképe,hogy alapból előbb érzékeli az infra mint egy radar”
Ebben nem lennék biztos. Az infra hatótávolságát erősen befolyásolja az időjárás és a környezet (pára egyfolytában van a tenger felett) a radarét kevésbé. Ezek a rakéták meglehetősen alacsony repülési profilt használnak így aztán az optikai felderítésnek a föld görbülete és az érzékelő magassága is egy áthághatatlan fizikai akadályt szab (szemmagasságból a horizont durván 4,5 km-re van, a magasság változásához kb. négyzetgyökszörös látótávolság változás járul, egy Arleigh Burke osztályú romboló árbócmagassága nagyjából 50 méter), míg mondjuk a hosszúhullám (pl. X hullámsáv) nagyrészt követi a Föld görbületét.
És az infra és láthatófény tartomány terjedése közti különbség itt nem képez túl nagy differenciát.
„A rakéta rajza alapján kétlem, hogy ez szubszonikius lenne. Szó se róla, de elggé a Brahmosra hajaz.”
http://www.deagel.com/Anti-Ship-Missiles/LRASM-A_a002407001.aspx
A légiindításút itt is szubszónikusnak írják.
Szerintem ezen nincs mit sokat agyalni. Két „iskola” alapúlt ki, szub. vsz szuperszónikus. Az amik mindvégig következetesen kitartottak a szubszónikus megoldásoknál, míg a szovjetek/oroszok a szuperszónikus eszközök mellett tették le a garast, pedíg nekik is van néhány szubszónikus robotrepülőjük.
Rengeteg pro és kontra érvet lehet folhozni mindkét megoldás mellett.
Illetve nem X-sáv, mert az pont mikrohullám. Pardon :)
ÉN nem tudok előnyt sorolni a szubszónikus rakéták mellett.
„ÉN nem tudok előnyt sorolni a szubszónikus rakéták mellett.”
Ugyanakkora töltetet egy kisebb és könnyebb rakétával tudsz célba juttatni. Ez azt hiszem nem elhanyagolható, ha gépre ne adj isten helikopterre akarod függeszteni.
ÉN nem tudok előnyt sorolni a szubszónikus rakéták mellett.
Nézd meg árat és a tömeget mondjuk egy Harpoon vs. Kh-31 között…
http://www.naval.com.br/blog/wp-content/uploads/2010/01/Carriers-comparison-3.jpg
Találtam egy ilyet de nekem hülyeségnek tűnik az orosz harccsoporthoz írt hatótávolságok és az is fura,hogy a légvédelmi fegyverek töredéke van csak jelölve.
Arról nem is beszélve,hogy a Nagy Péteren S-400 van és az 400km hatótávolsággal bír(ugyan olyan cél ellen ami ellen az SM-2ER-nek 370km még mielőtt visszakérdez molni,hogy milyen cél ellen)
molni
Egy H-31-nek szerintem sokkal több esélye van becsapódni mint 4 Harpoonnak(azt meg nem hiszem,hogy 5x drágább lenne).
A tömeget megnéztem 610 kontra 519 azaz elhanyagolható,arról nem is beszélve,hogy a H-31 legalább 3x nagyobb mozgási energiával csapódik a célba.
K0C1
„Ugyanakkora töltetet egy kisebb és könnyebb rakétával tudsz célba juttatni.”
Azaz kisebb a mozgási energiád és ezzel arányosan a pusztítás mértéke is(persze nem kell 5 tonnás rakéta elég egy kisebb de gyors is).
Ezt a csontot reggelig harapdálhatjuk. Amúgy a H-31 képes újra támadni a célt, ha valami oknál fogva elvéti?
Mackensen
Nem hiszem,de ez nem sebesség függő,hogy lehet elvéteni egy hajót?
Pl azért, mert menteni akarják az életüket és azon kívül, hogy megpróbálják lelőni a rakétát, zavarják a radarjákt valamint chaff felhőket eregetnek.
A tömeget megnéztem 610 kontra 519 azaz elhanyagolható,arról nem is beszélve,hogy a H-31 legalább 3x nagyobb mozgási energiával csapódik a célba.
Mivel a mai hajók papírvékonyak ez azt jelenti, hogy a sérülés lokális, mert nincs minek átadni az energiát. Mintha egy papírlapot 12.7-es vagy egy sima piszollyal lőnél keresztül. Lesz két kicsi lyuk rajta. A hajón a szétrepülő fém az persze gyilkos az emberre nézve, de 80 kilónyi robbanóanyagtól egy hajó sem fekszik meg. A Harpoon feje azért egy fregattnak elég szép mennyiség.
molni
Nem ugyan olyan mert a lövedék egyben marad míg a rakéta szétrobban.
A mai hajóknak valóban nem vastag a páncélzata de pl egy cirkálónak/rombolónak/anyahajónak az amik kevlárral erősítik az oldalfalát a nagyobb szilárdságért és az nagyon nem mind1,hogy mekkora ütés éri a hajó testet a robbanás előtt.
Ha valakinek kedve van adatokat összehasonlítani:
P-800 Oniks
http://en.wikipedia.org/wiki/Yakhont
Kh-55/RK-55
http://en.wikipedia.org/wiki/Raduga_Kh-55
http://en.wikipedia.org/wiki/RK-55#cite_note-1
Hogy ne legyan ami vs oo vita az egszerűség kedvéért mindkettő orosz típus.
Nem ugyan olyan mert a lövedék egyben marad míg a rakéta szétrobban.
És melyikben van több robbanóanyag? Annak a pusztításához szerintem lényegében semmit nem ad hozzá az, hogy M2.0-2.5 táján érkezhet meg.
Továbba szerinted melyik test széttépesekor van nagyobb visszafojtás? (Bár szerintem ez nem számít.) Olyannál, ami kutyaközönséges anyagokból készül és csak M0.8 táján megy vagy annál, ami speciális hőálló acélból meg talán titánból készül?
Kevlárral rephordozót? Ez tuti?
Hát az eltévesztés ilyen eszközök miatt szokott bekövetkezni kérem!
http://www.youtube.com/watch?v=8AFGtIkSf30
„Kevlárral rephordozót? Ez tuti?”
Valamelyik ismeretterjesztő csatornán volt szó Nimitzékről és ott mondták,hogy az acél hajótestet kevlárral erősítik meg azért,hogy egy találat esetén ne legyen óriási lék a hajó oldalfalán.
„És melyikben van több robbanóanyag? Annak a pusztításához szerintem lényegében semmit nem ad hozzá az, hogy M2.0-2.5 táján érkezhet meg.”
Nem a robbanóanyag pusztítását növeli hanem az egész fegyver hatását.
Ezek a rakétáknak nem csak a robbanóanyag adja pusztító erejét hanem a mozgási energia is amivel becsapódik pl egy fregattot csupán a becsapódási energiával el tudna süllyeszteni egy BrahMos/H-41 kategóriájú rakéta.
egy fregattot csupán a becsapódási energiával el tudna süllyeszteni egy BrahMos/H-41 kategóriájú rakéta.
Erősen kételkedem. Leírtam már. Elvben egy 1 grammos testnek 10 Mach sebességgel hatalmas mozgási energiája van. De ez kit érekel, ha csak lokális sérülés okozására képes? fegyver sebességének effektitíve nincs hatása a pusztító erőre.
Kérlek fejtsed már ki valami modellel, hogy egy kb. fél méteres átmérőjű héjszerkezetű acéltest hogyan okozna akkora sérülést, hogy elsüllyedjen a hajó ha az is darabokra robban?
molni
A rakéta nem egyszerűen átmegy a hajón hanem becsapódáskor deformálódik,nem egyenes úton megy ki a másik oldalon(azaz nem úgy halad mintha csőben mozogna)+ felgyűri maga előtt a hajó szerkezeti elemeit.Ezenkívül az a hajó tele van olyan anyaggal aminek nem tesz jót egy 3 tonnás „acéldarab” 3Machal történő becsapódása.Azt is említhetném,hogy miután vízvonal alatt csapódik be a rakéta és lép ki a másik oldalon úgy hogy közben minden zárófalat átszakított és nagyon sokat megrongált a hajó elkezd megtelni vízzel,nem szétrobban csak elsüllyed.
Stop. Egy Kh-31 indításkor kb. 700 kiló. Célba érkezéskor jó, ha 200-220 kg lehet és ebből kb. 80 kiló a robbanóanyag. A Kh-41 nagy része is a hajótanyag, a büdös életben nincs az 3 tonna becsapódáskor…
Most akkor döntsed már el, hogy keresztül megy a rakéta vagy sem. Ha nincs robbanóanyag, akkor igen. Ha van, akkor kvázi lényegetelen a sebessége, mert a robbanás fog pusztítani. Láttál már fotót, ami egy bentontöltetes bobmával eltalát MiG-25-ről készült? A gépet kettévágte, de a környéken semmiféle más sérülésnyom nem volt. A szárnyak szélei épek voltak. Akkor a hajóban a nagyobb érkezési sebesség mitől tenne kárt, ha egyszerűen nem adódik át…?
Egyébként úgy szeretném tudni, hogy mitől lenne olyan frankón nagy páncélátütési képesség, ha a cucc orrában radar van, az előtt meg max. szénláslas kompzit lehet. Egy cella vízzel elárasztása nem éppen kataszrófa a hajó számára, ezt simán túl kell élnie. Piszok mázli kell, hogy pont egy válaszfal határt kapjon el.
(Bocs dudi, de láthatólag nagyon gyenge van mechanikából.)
molni
http://www.ausairpower.net/Kh-41-Moskit-Sunburn-Cutaway-3BB.png
Ettől van nagy páncél átütési képessége(az igazán kemény acél a harci részt veszi körül nem a rakéta testet).
„A szárnyak szélei épek voltak. Akkor a hajóban a nagyobb érkezési sebesség mitől tenne kárt, ha egyszerűen nem adódik át…?”
Láttam a képet.Kettétépte az acélból és titánból épült gépet.
„Ha van, akkor kvázi lényegetelen a sebessége, mert a robbanás fog pusztítani.”
Nem csak a robbanás pusztít hanem a becsapódás is ad hozzá a rombolóerőhöz,méghozzá sokall nagyobb mértékben mint egy szubszónikus rakétánál ezért lehet kisebb a robbanófej.
„Egy cella vízzel elárasztása nem éppen kataszrófa a hajó számára, ezt simán túl kell élnie. Piszok mázli kell, hogy pont egy válaszfal határt kapjon el.”
Ha átmegy a hajón(nincs robbanóanyag)akkor minden hossztengellyel párhuzamos válaszfalat átszakított és nem csak egy keresztirányú válaszfal szélességben.
Ha még nem volt elég, még két típus.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kh-31
http://en.wikipedia.org/wiki/Kh-35
A szuperszónikus sebességért nagy árat kell fizetni, valaminek nagyon a rovására megy hatótáv/harci rész, ha mindkettőt akarod, akkor a tömeg növekszik.
Itt meg amit az amikról valami morzsa:
http://www.designation-systems.net/dusrm/app4/alvrj.html
Itt a kép a MIG-ről:
http://i1.tinypic.com/rsdbi8.jpg
Ez nekem nem lokális pusztítás.
Az angolok a Falkland háborúban úgy vesztették el a Sheffieldet (romboló), hogy az egyébként szubszonikus Exocet nem is robbant fel. Szóval a kinetikus energia azért nem alábecsülendő, persze nyilván a tűznek is nagy szerepe volt.
Ezeket a rakétákat elég gondosan tervezték meg, nem jellemző, hogy kiessenek a hajó túlvégén.
A jövő viszont szerintem mindenképp a szuperszonikus verzióé, hiszen a technika fejlődésével annak hátrányos oldalai jobban csökkennek, míg a szubszonikusnak inkább erősödnek is.
Mackensen
Az oroszok a nagy hatótávot és a nagy harci részt választották ami nagy tömeget jelent,de ez őket nem zavarta hisz nem vadászbombázókról tervezték használni a rakétákat hanem hajóról és minimum csapásmérő(SZU-24) de inkább bombázókról(TU-22 M3)repülőkről.Ahogy linkelted is volt nekik kisebb gépekre való rakétájuk H-35/H-31).
Kolombusz
Köszönöm!
Az angolok a Falkland háborúban úgy vesztették el a Sheffieldet (romboló), hogy az egyébként szubszonikus Exocet nem is robbant fel.
Csak a hajtómű égett tovább és meggyújtotta az éghető festéket, amit használtak. (Ha jól emlékeszem, akkor a hőállób festés takarékossági okokból nem valósult meg.)
Magyarán semmi köze nem volt a veszteségnek ahhoz, hogy nem robban fel. A hajtómű volt a gyilkos és a tűz, nem a becsapódás ereje. A Biscmark orrát anno egy 356 mm-es gránát találta el ami nem robbant fel. Csinált egy lyukat a hajó oldalán és elfolyt némi üzemanyag. A kár totálisan lokális jelleggű volt…
Az oroszok a nagy hatótávot és a nagy harci részt választották ami nagy tömeget jelent,de ez őket nem zavarta hisz nem vadászbombázókról tervezték használni a rakétákat hanem hajóról és minimum csapásmérő(SZU-24) de inkább bombázókról(TU-22 M3)repülőkről.Ahogy linkelted is volt nekik kisebb gépekre való rakétájuk H-35/H-31).
Nem vágom. A Kh-41 csak akkor ér el a Harpoon-nal összemérhető indítási távot, ha végig magasan repül. A harci része kb. fele vagy harmada a másiknak. A vadászbombázó kategóirában is inkább a sebesságre voksoltak a ’70-es évektől kezdve.
A KSR-5 és Kh-22 orsztályú jenki levegő – föld rakéta hagyományos harci résszel és céllal emlékeim szerint soha nem volt, ergo a „választásos” összehasonlítás sem állja meg a helyét. Nincs mivel összevetni, mai napig elég egyediek ezek.
molni
A H-41 harci része 310kg a Harpoonnak meg 221kg ez miért kisebb?A Harpoon harci része sem pusztán robbanóanyag annak is van acél köpenye különben szétkenődne(kis túlzással persze) a hajó oldalfalán a rakéta és nem jutna a belső terekbe(az általad is írt okok miatt).
A H-41 hatótávolsága kb feleződik(kb 120km) amennyiben csak kis magasságon repül azaz kb ugyan akkor a hatótávolsága mint a Harpoonnak alacsony magasságon .
Én SZU-24/TU-22 M3 gépek rakétáin nem H-22/KSR-5-öt értettem hanem Moskitot.
A H-41 harci része 310kg a Harpoonnak meg 221kg ez miért kisebb?
Komolyan mondom, hogy megőszülök… :(
A Kh-41 induló tömege 4,5 tonna táján van, a Harpoon tömege meg kb. 600-700 kg. Ez cirka hétszeres eltérés. Alma és dinnye esete. A Harpoon-t talán a Kh-31-gyel kellene összemérni…
A Tu-22M3 gépek tudommal nem képesek cipelni a Moskitot, ahogy a Szu-24 sem képes erre. Ha a Tu-22M3 képes, akkor csak elenyésző számban és nem az egész flotta. Honnan van ez az adat? A Kopp Karcsitól, akkor tekintsd tárgytalannak szerintem, mert sokminden csak az ő fantáziájában létezik, mint „valós” fenyegéts.
Egyébként meg vajh mikor lesz égető probléma, hogy a ’80-as (?) években legyárott rakéták élettartama lejár?
Csak, hogy érzed a rakétahajtás vs. gázturbina közti fajlagos fogyasztás / sebesség dilemmáját. A Tomahawk kb. 1,5 tonna, ennek 1/3-a kb. a harci rész. Ez lerepül szubszonikusan 2000-2500 km távot is. Ennyivel olcsóbb megoldás az, ha lasabban mész más erőforrással, ha gázturbinával operálsz. Akkor csekkold ezeket a Moskitra. A nagy sebesség ára borzalmasan kis indítási távolság. 3-szor nagyobb induló tömegből alacsony profil esetén kb. 1/10* hatótáv és kb. 60%-os robbanófej tömeg jön ki a BGM-109-cel összevetve.
A Moskit azért egyedi, mert ekkora böhöm cuccot soha senki nem integrált vadászbombázó nagyságú gépre. Az F-15E legnehezebb bombája is „csak” az 5000 fontos katagóriájú GBU-28. Viszont azon meg el lehet töprengeni, hogy van -e értelme egy darab ekkora rakétát tenni egy vadászra…?
*Én 250 km-ert tudtam alacsonyan, de ha 120 km, akkor 1/10 helyett olyan 1/20-ad van…
A haditengerészeti légierő állományában szolgáló TU-22 M3 flotta fő konvencionális hajó elleni fegyvere a Moskit(azt nem tudom,hogy leváltotta-e már a P-800).Nem sok értelme van rendszerben tartani a gépeket,ha csak atomtöltetű fegyverzetük van.
„Egyébként meg vajh mikor lesz égető probléma, hogy a ’80-as (?) években legyárott rakéták élettartama lejár?”
Gyártották azt folyamatosan(szerintem még ma is gyártják mivel nem csak repülők hanem a flotta gerincét adó rombolók/korvettek/fregattok fő hajó elleni fegyvere) + a P-800 mint váltó típus(ez a rakéta fut még BrahMos néven is)már létezik.
Én sem tudom mi értelme egy H-41/BrahMost vadászbombázóra rakni de mind1.Az Oroszok/Indiaik tudják maradjunk ennyiben.
Még annyira sem jó összehasonlítani két teljesen eltérő feladatú fegyvert mint két azonos feladatú de más kategóriájút fegyvert(ugye a Tomahawk egy cirkáló rakéta míg a Moskit egy hajóelleni rakéta).
Az van,hogy a Tomahawkot/Exocetet a H-35-tel kell összehasonlítani mert az az azonos kategória nem a H-31(habár az igaz,hogy közelebb van mint egy Moskit).
A 250km csak repülőről indítva működik.Nagy magasságból akkor vált alacsony magasságra amikor a beépített radar egy bizonyos szög alatt látja a célt.
Szerintem az LRASM-B úgy lessz szuperszónikus, hogy hagyományos gáztúrbinát használ majd, de sikerül majd olyan erőset beleépíteni, hogy gyakorlatilakg „szpercírkáló” lessz.
Az amiknak nem jött be valamiért a torlósugár.
A haditengerészeti légierő állományában szolgáló TU-22 M3 flotta fő konvencionális hajó elleni fegyvere a Moskit(azt nem tudom,hogy leváltotta-e már a P-800).
Kérlek mutass már valami linket erről. Szétkerestem az agyam, de egyetlen fotót és hivatkozást sem találok, hogy Moskit integráció megtörtént a gépekre. Még most is Kh-22 és Kh-15 a fegyverzete. A P-800 ingrációról nem tudok, hogy egyáltalán tervbe van -e véve.
Ezeknek a gépeknek már a ’70-es évek végén is olyan fegyverzet kellett, ami +400 km távolságból indítható. A Moskit ennek a felére is alig képes, ergo alkalmatlan.
(KSR-5 rakétákat 1991 után célgéppé alakították át, nincsenek már használatban.)
Gyártották azt folyamatosan(szerintem még ma is gyártják mivel nem csak repülők hanem a flotta gerincét adó rombolók/korvettek/fregattok fő hajó elleni fegyvere) + a P-800 mint váltó típus(ez a rakéta fut még BrahMos néven is)már létezik.
Itt most a Moksitról van szó?
Én sem tudom mi értelme egy H-41/BrahMost vadászbombázóra rakni de mind1.Az Oroszok/Indiaik tudják maradjunk ennyiben.
Indiának nincs nagyobb hordozó platformja, így marad ez…
Még annyira sem jó összehasonlítani két teljesen eltérő feladatú fegyvert mint két azonos feladatú de más kategóriájút fegyvert(ugye a Tomahawk egy cirkáló rakéta míg a Moskit egy hajóelleni rakéta).
A Tomahawkot hajók ellen is tervezték bevetni. A cirkáló rakéta szótól meg a szőr is feláll a hátamon. Én jobb szeretem a manőverező szárnyasbomba kifejezést.
Az van,hogy a Tomahawkot/Exocetet a H-35-tel kell összehasonlítani mert az az azonos kategória nem a H-31(habár az igaz,hogy közelebb van mint egy Moskit).
A Tomahawk kategóra az a Kh-55. A platorm és fő paraméterek kb. ugyanazoj. Az Exocet és Kh-31 az azonos kategória.
molni
„A Tomahawkot hajók ellen is tervezték bevetni. A cirkáló rakéta szótól meg a szőr is feláll a hátamon. Én jobb szeretem a manőverező szárnyasbomba kifejezést.”
Nekem ez a szimpatikusabb kb semmi köze nincs a valósághoz mint ahogyan a manőverező szárnyas bombának sem de hát mit lehet tenni ha nincs rá magyar szakkifejezés.Ugye a Tomahawk nem rakéta mert sugárhajtóműve van de nem is bomba mert van hajtóműve és szárnya is + nem szabadon eső fegyver.
Mi volt a V-1 anno? Flying bomb. Nem rakéta, hanem pulsejet hajtóműve volt, de lényegében nyílegyenesen repült a célig egy beállított távolságnak megfelelően.
A BGM-109 az mi? Jé, kb. ugyanaz. Nem pulsejet, hanem gázturbina hajta, de közöt, hogy nem rakétahajtómű. A BGM-109 vezérlése az, ami intelligensebb.
Mit szóltok a „robotrepülőgéphez”? Na? Lehet szavazni! A nyertest levédettjük. :D
Nem jó, mert egyszer használatosak ezek a cuccok és soha nem szállnek le, mint egy repülőgép.
A cirkló rakéta fordítással az a baj, hogy pongyola. Ugyanis a missile irányított lövedéket jelent, de a „cirkáló irányíott lövedék” fordítás elég hülyén hangzik szeritem.
ha jól tudom a cirkáló rakétát nem angolból fordították anno, hanem az orosz „крылатая ракета” magyar tükörfordítása. Egyébként egy szavazat ment rá, mert nekem tetszik az elnevezés.
Az aranysasban volt erről egy cikk ami nagyon jól megcáfolt minden elnevezést.Nekünk hiányzik a szókészletünkből a missile szó,van rakétánk ami az angol rocket megfelelője van sugárhajtású ami a jet fordítása de a missilre nincs magyar szó.Az angol a missilt az irányított,meghajtással(mind1,hogy rakétahajtómű, sugárhajtómű)rendelkező fegyverekre használja(Kornet-E,TOW,H-41, Exocet,Tomahawk,H-55 stb).A rocket szót a ballisztikus rakétákra és a nem irányított rakétákra(RPG,Hydra 70) használja a jet pedig általában repülőt jelöl.
A manőverező szárnyas bomba azért nem jó mert ennyi erővel pl egy H-41 is lehetne rakéta meghajtású bombának hívni vagy egy 30mm-es gépágyú lövedéket lőpor hajtású bombának,mert a bomba szó jelentése:
„egy robbanószerkezet, mely valamilyen robbanóanyagból, annak beindítására (inícializálására) szolgáló részből, valamint a rombolás hatásának növelését szolgáló hordozó köpenyből áll.”
és ez ugyan úgy áll a 30mm-es gépágyú lőszerre mint a Tomahawkra vagy a H-41-re de még egy kézigránátra is.
Egy irányított rakétát miért akarsz rakétameghajtású bombának hívni…? Van rá tisztességes megnevezés magyarul és angolul is. Az orosz rakéták ráadásul torlósugár hajtóművesek, ergo semmiféle rokonságban nincsenek a gázturbinás cuccokkal.
Képtelen vagyok felfogni, hogy a tökéletesen megfelelő manőverező szárnyasbomba kifejezéssel mi bajod van. Történelmi előzménye és műszakilag is megfelelő evoulúciója van.
hát igen, a cirkáló rakéta jó kis szó, mert se nem cirkáló, se nem rakéta.
molni
A bombával van bajom mert nem bomba,vagy ha bomba akkor minden bomba ami robban.
Akkor tagadd meg a V-1 flying bomb elnevezést is. Már akkor is volt rocket, mégsem annak hívták. Az egész BGM-109 koncepciója ugyanaz, mint a V-1-é „csak” szimplán modernebb köntösben.
molni
Ha a V-1 ugyan az mint a Tomahawk(csak modernebb)akkor miért nem cruise bombnak hívják miért cruise missilenek?
Azért mert a bomb az bomba a missile meg…nincs rá magyar szavunk de ettől még nem lesz bomba.
http://www.google.hu/search?hl=hu&source=hp&biw=1280&bih=865&q=bgm-109+flying+bomb&aq=f&aqi=&aql=&oq=
Van még kérdésed? Elég sok helyen hívják így…
Itt meg viszont missile-nek hívják…
http://en.wikipedia.org/wiki/Tomahawk_%28missile%29
http://en.wikipedia.org/wiki/Tomahawk_%28missile%29
http://www.navweaps.com/Weapons/WMUS_Tomahawk.htm
Bepötyögtem azt hogy flying bomb( http://www.google.hu/search?hl=hu&client=firefox-a&hs=ovz&rls=org.mozilla:hu:official&&sa=X&ei=4x88TaiKMdHKswbepMDzBg&ved=0CBoQvwUoAQ&q=flying+bomb&spell=1 ) és az első két oldalon nem találtam Tomahawkot csak V1-et.Ellenben ha azt írtam,hogy BGM-109 akkor mindenhol cruise missile volt.Sőtt ha a német nevét lefordítom angolra( http://translate.google.hu/translate_t?q=BGM-109&oe=utf-8&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&sa=N&hl=hu&tab=wT#de|en|Marschflugk%C3%B6rper ) akkor annak is cruise missile lesz a vége nem flying bomb…
Zavart érzek az erőben a legutolsó linkem vége miért nem kék?
Így talán jó lesz:
http://translate.google.hu/translate_t?q=Marschflugk&oe=utf-8&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&sa=N&hl=hu&tab=wT#de|en|Marschflug
http://translate.google.hu/translate_t?q=Marschflug&oe=utf-8&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&sa=N&hl=hu&tab=wT#
harmadjára csak sikerül…
Akkor a Brahmos az ugyan az mint a P-800 as, és az oroszoknál rendszerben is van vagy csak mint a Su-34? :)
Egyébként a V-1 azért szárnyas bomba mert akkor még nemvolt hozzá fogható, és mivel a levegőből jött (utolsó fázisban tényleg zuhant), szárnyakkal ezért lett az ami. A modern cirkáló „missilék” vagy magyarosan rakéták meg nem bombák hanem rakéták (ha már maygarok vagyunk), azért mert saját navigációs rendszerük van pl.
Chris
A missile szó nem a meghajtásra utal hanem az irányítottságra attól függetlenül,hogy milyen hajtóművel rendelkezik az adott eszköz,azaz a rakéta nem feltétlen missile mint ahogyan a missile sem feltétlen rakéta.
A BrahMost egy továbbfejlesztett Onyx.
elnézést ha rosszul fejeztem volna ki magam, tudom hogy az irányíthatóságra utal
Chris
A V1-nek tehetetlenségi navigációs rendszere volt, és azért bomba, mert koordináta ellen használták, nem célpont ellen.
A kép fantáziarajz. Erősen kétlem, hogy az orosz vonalat képviselnék ekkora stealth tapasztalattal és nem a norvégot.