A haditengerészeti, hajók elleni rakéták fejlesztése az utóbbi években a világ több pontján is beindult, folyamatosan jelennek meg az új technológiák és modernebbnél modernebb eszközök ezen a területen is. Az Amerikai Egyesült Államok részéről ezt a vonalat a Lockheed Martin és a DARPA által közösen fejlesztett LRASM (Long Range Anti-Ship Missile – Nagy Hatótávolságú Hajók Elleni Rakéta) képviseli, melyen 2009-ben kezdtek el dolgozni, mostanra pedig elértek a demonstrációk szakaszába.
A Lockheed Martin nemrégiben két nagyobb értékű szerződést is bezsebelt a kormányzattól, melyek a LRASM képességeinek bemutatását irányozzák elő a cég számára. A program során a rakéta mindkét változatának kipróbálását lebonyolítják: a LRASM-A légi indítású és a LRASM-B hajókról bevethető variáns is bebizonyíthatja, hogy nem veszett kárba a rájuk szánt idő és pénz. Összesen 218 millió dollárt szánnak a DARPA részéről a tesztekre, melyből 60,3 milliót az A, 157,7 milliót pedig a B emészt fel.
Rick Edwards, a fegyver fejlesztéséért felelős Lockheed-részleg alelnöke elmondta: a LRASM tervezésénél figyelemben vették a hajók önvédelmi rendszereinek fejlődését, így számos – a nyilvánosság számára titkos – technikai újítást építettek be annak érdekében, hogy minél pontosabb és megbízhatóbb rakétát kapjanak. Véleménye szerint a LRASM ára is megfizethető lesz, és moduláris felépítésének, valamint egyszerű kezelhetőségének köszönhetően gyorsan lecserélhetők lesznek vele a régebbi levegő-vízfelszín és vízfelszín-vízfelszín rakéták.
A légi indítású LRASM-A sok elemében hasonlít a szintén a Lockheed által készített JASSM-ER cirkálórakétára – konkrétan a teljes törzset kölcsönözték tőle, és külsőleg csak néhány változtatást eszközöltek, melyek az észlelhetőség minimalizálását szolgálják. Belül is sok hasonló rendszerrel rendelkeznek, ám a LRASM-A több, a JASSM-nál modernebb fedélzeti rendszert is kapott. A tesztfázis első részében a szubszonikus sebességtartományban repülő rakétával két demonstrációs lövészetet hajtanak majd végre, melyekhez a haditengerészet és a légierő adja majd a hordozó platformokat.
A LRASM-B esetében némileg más a helyzet. Ezt ugyebár hadihajók fedélzetéről indítják majd, és szuperszonikus sebességgel repülhet célpontja felé. Hamarosan négy próbalövészetet hajtanak végre vele, melyekhez függőleges helyzetű indítókat használnak majd. Az A variánshoz hasonlóan ez is stealth-technológiát használ, és szintén jó pár fedélzeti rendszerét és technikai megoldását kölcsönözte a JASSM-ER-től.
A Lockheed részéről optimistán tekintenek a tesztelésre, reményeik szerint minden rendben megy majd. Ha sikerrel zárul az első demonstrációs fázis, akkor 2011-ben további szerződéseket kaphatnak a DARPA-tól, és jelentősen felpöröghet a fejlesztési program is.