A Szovjetunió szétesése után a hatalmas fegyverarzenállal rendelkező utódállamok igyekeztek a felesleges készleteiket kiárusítani. Az eladott haditechnikai mellé gyakran képzett személyzetet is biztosítottak, hogy a vásárló megfelelő hatékonysággal tudja alkalmazni a beszerzett technikát.
A kiárusításban élen járt Ukrajna, ahol az utóbbi években a Szu-25-ösök is jól fogynak. Ukrajna 1991-ben két Szu-25-ös csatarepülő típussal felszerelt ezredet örökölt. Az eredetileg közel hetven Szuhojból napjainkra csak 15 együléses harci és három kétüléses UB változatot tartanak hadrendben. A többi rég leállított, még naptári üzemidővel rendelkező Szuhojt igyekeznek tovább értékesíteni.
Ukrajna az utóbbi öt évben Csád, Egyenlítői-Guinea, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mali és Niger számára közel húsz Szu-25-öst szállított le. Ezek az afrikai államok nem rendelkeznek alkalmas személyzettel a technika üzemeltetéséhez, ezért a szállító fél földi és hajózó személyzetet is biztosít a repülőgépekhez.
Leszállítás után a kedves vásárló, bérelt személyzettel akár azonnal bevetheti új szerzeményeit. Mivel jellemzően a helyi lázadó erők leküzdése a cél és a komolyabb légvédelemre nem kell számítani, így már akár két beszerzett Szu-25-össel is komoly eredményeket lehet elérni.
Ukrajna egyébként képes afrikai diktátorok számára komplett kis légierőt, Szu-25-ös, Mi-24-es csapásmérő, Mi-8-as és Antonov szállító repülőgépeket szállítani, bevetésre alkalmas személyzettel, akár rövidtávon is, ha a kedves vásárló úgy kívánja.
—–
Szerző: Galcom