|

Veszélyben a lopakodók?

Brit mérnökök a digitális televízióadásokat felhasználva detektálnák a radarral nehezen észlelhető repülőeszközöket.

A TSD (Technology Strategy Board) kutatóügynökség bejelentette, hogy a Thales UK, a NATS és a Roke Manor Kutatóintézet közreműködésével innovatív észlelőrendszeren dolgoznak. Az elv lényege, hogy az alacsony észlelhetőségű repülőgépek nem csak a radarhullámokat nyelik (és/vagy térítik) el, hanem a más rádióhullámokat is, így a digitális televízióadások sugárzását is befolyásolják. Mindez számos földi mérőállomással (melyek ugyanazt a TV-adás jelét kapják) észlelhető.

Forrás: airpigz.com

Forrás: airpigz.com ,

A digitális TV-adások nagymértékű elterjedésével a civil szektor biztosítja a projekt eszközigényének jelentős részét, a haderőkre csak a mérőállomások telepítése marad. A civil szektor bevonásával ráadásul folyamatosan elérhető és egyre bővülő infrastruktúrával lehet számolni.

További előnye a rendszernek, mivel passzív, nincs akkora energiaigénye, mint a jelenlegi radaroknak.

Fotó: Bobbi Garcia

Fotó: Bobbi Garcia, USAF ,

A multi-statikus felderítőradarnak nevezett eszköz nem újdonság, ám megvalósítása csak a közelmúltban vált elérhetővé a processzortechnológia nagymértékű fejlődésével.

A projekt része egy protorendszer létesítése, ahol igazolják az elv működőképességét.

19 hozzászólás “Veszélyben a lopakodók?”

  1. Akkor most a Digi meg T meg a UPC lesznek a legnagyobb légvédelmi cégek? :) :) :)
    Már látom a híreket: a TV2 Tények c. adásában tegnap hibásan állítottuk, hogy 4 Raptor érkezik északról, a valóság az, hogy 6 F35 jött délről. Kedves nézőinktől elnézést kérünk. Maradjanak velünk, rövid reklám után J20-asok jönnek Keletről….

  2. „Egy EMP támadás esetén mi lesz?
    #az adótornyokkal :D”

    Fémhulladék? :D
    Nem vagyok járatos a témában, de magának a toronynak meg a váznak semmi baja nem esik, viszont az elektronika meg kuka :D
    Én inkább arra lennék kíváncsi hogy a föld alá viszonylag mélyre, pl a metrókba telepített távközlési, hálózati, IT eszközöket mennyire érintené egy ilyen.

  3. „Hát, azért egyes országokban ezek igen sűrűn vannak.”

    mi van igen sűrűn? Az országban van kb egy darab hely, ahol a közszolgálati tv adást felnyomják műholdra.
    http://goo.gl/maps/hGWeH
    Ugyanígy a földi rádió és tv sugárzás is indul valahonnan. A mobil szolgáltatók szerverparkja kutya közönséges irodaházban van, nem atombunkerben.
    Sztem sacc tíz célpont kipipálásával el lehetne érni, hogy a taxis cébé meg a vokitoki legyen a színvonal.

  4. Viszont az EMP kinyír minden olyan elektronikát ami nincs Faraday-kalitkába ,,csomagolva”, vagy jó mélyen a föld alatt, szóval ha lenne is kábel nem lehetne használni, mert a kábelből kijövő fényjeleket dekódolni kell ami besül a fent említett ok miatt. :D
    Internetezéshez pedig áram kell ami valószínűleg szintén nem lesz, mert a trafók nemes egyszerűséggel felrobbannak. (hacsak nincs az embernek egy saját reaktora a sufniban :D)

  5. Mondjuk birtokomba van egy dokumentum, amin egy elvileg hasonló a rendszer pontosan le van írva. Ez egy fejlesztők által tartott konferencia bemutató anyaga. Tulajdonképpen egy pdf formátumú bemutató. Én nem láttam benne szuper technikát. Lényeg hogy bár mi ami sugárforrás felhasználható. A teoretikus pontosságát a rendszernek akkor 50 méterben határozták meg. Nos úgy tűnik az ifjú titánok már akkor messze jártak a begyöpösödött öreg kollégák előtt. Érdekesség hogy a bemutatóban szereplő antennarendszer pontosan megegyezik az Iránban látható rendszerekkel. De nem kicsit hanem úgy 100% -ban. A dokumentum forrásához is ottani oldalakon jutottam el. Pedig nem is mai dokumentumról van szó. Az eredeti mű címe: I See Airplanes:
    How to build your own radar system volt.
    Egyébként USA egyetemi dolgozat volt és azt állította hogy akkor úgy észlelték akár 1200 kilométerről lát dolgokat, úgy hogy a két hely Érzékelő egység) egymástól 150 kilométerre volt. A lényeg az algoritmusokban van. Nagyon sok anyag volt azon az oldalon de sajnos sokat nem tudtam sem lementeni, sem pedig megnyitni mert ismeretlen formátum volt.

  6. Így a repülőgépek légi helyzete ( radar nélkül) mind az irányítás mint pedig a gépen lévők számára teljesen világos. Ez csak érdekességként kapcsolódik a cikk témájához. Ugyan is csak a jelek szűrése és visszafejtésére példa. Nyilván való hogy az UAV -ok is használ ilyen rendszert. Ezért tudják követni radar nélkül is. Már pedig navigálni kell.