Az Orosz Légierő részéről tapasztalható, az utóbbi években egyre növekvő aktivitásra hivatkozva a svéd miniszterelnök-helyettes, Jan Björklund MIM-104 Patriot légvédelmi rakétarendszerek beszerzését javasolja a kormánynak, melyeket szerinte a legjobb lenne a Balti-tengeren fekvő Gotland szigetre telepíteni. A Svenska Dagbladet napilapnak vasárnap adott interjújában Björklund, aki egyébként a Liberális Néppárt elnöke is, ostorozta az elmúlt évek-évtizedek honvédelmi politikáját, mely szerinte a svéd önvédelmi képességek drasztikus csökkenését okozta, amit csak a védelmi költségvetés megnövelésével, az aktív állomány növelésével és fegyverrendszerek beszerzésével lehetne újra megfelelő szintre hozni.

„Itt az ideje némi önkritikának és tükörbe nézésnek. Nincs mese, erősebb védelmi erőre van szükségünk.” – jelentette ki Björklund, aki szerint hiba volt, hogy mind a 2004-es, mind pedig a 2009-es védelmi doktrínák a külföldi misszióknak rendelték alá a haderőfejlesztés irányait. A helyzet megoldására pártja egy szakértői munkacsoport létrehozását fontolgatja, ami felülbírálná a svéd kormány védelempolitikáját, illetve javaslatokat tenne a – szerintük – helyes utat illetően. Svédország jelenleg a GDP 5%-át, cirka 40 milliárd koronát (6,2 milliárd USD) költ védelmi kiadásokra, amit kiegészít további 3-4 milliárd koronányi ún. „társadalmi készenléti” költség – ezt a miniszterelnök-helyettes szerint 2015-től jelentősen növelni kell, bár azt nem árulta el, mennyivel. Björklund tervei között szerepel egyébként az is, hogy lecsökkentse a szerződésesek számát és megnövelje a tartalékosokét. Szerinte ahelyett, hogy hat-nyolc évnyi szolgálatra toboroznak profi katonákat, inkább rövidebb időre, konkrétan két évre kellene több embert fegyverbe állítani és kiképezni, akik utána tartalékos állományba kerülnének az utána következő 10 évre, és bármikor behívhatnák őket.

Holland Patriot PAC-3 indítóállás – talán egyszer svéd színekben is láthatunk ilyet | Fotó: holland védelmi minisztérium ,

Björklund leginkább meglepő kijelentése a már említett Patriot-beszerzés terve volt, ezt szerinte az indokolná, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben bővíti haderejét, amiből a légierő is alaposan kiveszi a részét, ráadásul a nagy hatótávolságú stratégiai bombázók őrjáratait is felélesztették, amik Svédországra újfent komoly fenyegetést jelenthetnek.
Állításait hétfőn egyöntetűen támogatták a kereszténydemokraták is. Szóvivőjük, Mikael Oscarsson a Sveriges Radionak elmondta: a vezérkari főnök által nemrégiben kiadott jelentés szerint Svédország egy támadás esetén maximum egy hétig tudná megvédeni magát, ezért sürgős intézkedéseket kell hozni a haderőfejlesztés érdekében.

Azonban nem ért egyet mindenki Björklunddal. Carl Bildt külügyminiszter az interjúban elhangzottakra reagálva kijelentette: Oroszország fegyverkezése ugyan valóban nyugtalanító, de egyáltalán nem jelent veszélyt Svédországra, ráadásul a svéd védelmi kiadások nem csak megfelelnek az átlagnak, de GDP-arányosan nézve még meg is haladják sok ország szintjét. A svéd parlament védelempolitikai bizottságának elnöke szerint pedig, aki önmaga nem foglalt állást a kérdésben, a kormányon belül teljes mértékben megosztott a „mezőny” a kiadásnövelés tekintetében, így valószínűleg még sok vita tárgyát képezi majd ez a téma.