|

Inkább rakétavédelemre használná a railgunt a US Navy

Legtöbb olvasónk bizonyára hallott már a railgunról, avagy elektromágneses sínágyúról, ami az Amerikai Egyesül Államok Haditengerészetének jövőbeni fő csapásmérő eszközeként került be a köztudatba. A robbanóanyagok helyett elektromágneses térrel operáló fegyver azonban, mint oly sok más, előremutató fejlesztés, a költségvetési megszorítások áldozatává válhat. A sokmilliárd dolláros büdzsé-csökkentésnek köszönhetően a US Navy sem költhet már annyi mindenre, mint korábban, így a railgun-projektet is át kell gondolniuk a haditengerészet döntéshozóinak. A nyilvánosságra került információk alapján pedig úgy tűnik, hogy egész más irányba terelik a fejlesztést, mint amerre eddig tartott.

A technológia előnyeiből fakadóan a US Navy eddig úgy tervezte, hogy 10-15 éven belül elkezdheti felváltani vele a hagyományos hajóágyúkat, amiknél a railgun jóval messzebbre képes eljuttatni a lövedékeket. Ez óriási előnyt jelentene a szárazföldi hadműveletek támogatásában, ám lehetséges, hogy ennek megvalósulására még sokkal többet kell várnunk, mint eddig gondoltuk. Robert Work, a haditengerészet államtitkára ugyanis nemrég azt nyilatkozta: a pénzhiány miatt inkább a ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek elleni védekező fegyverként hasznosítanák a railgunt. Ez a terv egyébként egyáltalán nem újdonság, hiszen már korábban felmerült, hogy a technológia erre is megfelelne, ám a lecsökkenő pénzmennyiség miatt képtelenek lennének egyszerre futtatni a két projektet, így nagyon valószínű, hogy minden forrást a rakétavédelmi részleg számára csoportosítanak át.

A US Navy BAE Systems által épített, 32 MJ energiájú railgunja

A US Navy BAE Systems által épített, 32 MJ energiájú railgunja ,

Egy csütörtöki konferencián Work kifejtette, hogy jelenleg sokkal nagyobb fejfájást okoz a haditengerészetnek a hajók elleni ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek elleni, minél hatékonyabb védelem létrehozása, mint a csapásmérő képességek fejlesztése. Utóbbiak terén szerinte jól állnak, és még sokáig nem közelíti meg senki ezen a téren képességeiket, a potenciális ellenséges viszont folyamatosan fejlesztik rakétafegyvereiket, amik egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a hadihajókra, főleg a repülőgép-hordozókra és kíséretükre.
Work szerint a US Navy még nem határozott az ügyben, mivel még nem döntötték el, hogy a railgun milyen formában illik bele jobban a jövő haditengerészeti doktrínájába. Az államtitkár álláspontja egyértelműen az, hogy a sínágyút inkább rakétavédelemre kellene használni, mivel ezt kívánják a kor kihívásai.

Work hozzátette, hogy a Pentagon számára minden haderőnemre vonatkoztatva kiemelten fontos a rakétavédelmi képesség kiépítése. Az mindenesetre biztos, hogy a railgun fejlesztése nem fog megállni. Egyrészt nem akarják, hogy kárba vesszen az eddig megszerzett tudás és technológia, másrészt pedig semmi esetre sem engedhetik, hogy elveszítsék a vezető szerepet az irányított energiájú fegyverek, jelen esetben kifejezetten a railgun-technológia területén, hiszen a 21. század egyik nagy haditechnikai újításáról beszélünk, ami eddig soha nem látott képességek birtokába juttathatja azt a hadviselő felet, amely először használható változatával áll elő. Addig persze még hosszú és rögös út vezet, hiszen még számos problémát kell megoldani, de ez minden új fegyverrendszer esetében így van.

9 hozzászólás “Inkább rakétavédelemre használná a railgunt a US Navy”

  1. Valami sántít ebben a történetben. Ha a technológia alkalmas (lesz) kis méretű, gyorsan mozgó célpontok eltalálására (pl rakéták és robotrepülők elhárítása, stb), akkor mitől ne lenne alkalmas nagy méretű álló vagy lassú tárgyak eltalálásaára (pl épületek a parton vagy egy másik hadihajó a vizen)? Értelmetlen szerintem a kettőt külön projektként kezelni és arra hivatkozni, hogy ha kifejlesztik ezt az elhárító változatot, akkor nem lesz pénz a támadó verzióra.
    De ez mindenképp még sok év fejlesztés kérdése. Jelenleg jó ha egy óra alatt be tudják tölteni a fegyvert, a lövedék darabokra törik / esik szét az első néhány tízméteren, rohadt pontatlan, és az egész rendszer úgy szikrázik “tüzeléskor”, hogy félő, hogy kiég, de mindenképp lövésenként nagyon durván amortizálódik és emiatt nem bír sok lövést. Emellett hatalmas és nem mozgatható. Egyelőre nem cserélném le a Goalkeepereket railgunra, de szerintem 5-10 év mulva sem.

  2. Nagyon kis teljesítményűt én is tudok működőképeset “építeni”, házilag :D
    http://www.youtube.com/watch?v=mdZo_keUoEs
    Kérdés, hogy mekkora teljesítmény számít használhatónak. Ha jól emlékszem, akkor talán 7mach és 200km-es hatótávról beszéltek, amikor szóbajött legelőször ez a fegyver és volt valamilyen prototípusuk is. Ekkora távból irányítatlan lövedékkel pontosan célozni, hát ….
    Milyen gyorsulást kibíró elektrónikára gondolsz? Nem csak “primitív” elektrónikamentes, kizáróag becsapódási energiával pusztító lövedékei lesznek?

  3. Egy korábbi tesztben, 33 MJ-os ágyút próbáltak ki, ami 110 mérföldre tud ellőni. Azután tervezték ennek a dupláját megépíteni.

    Ha a mozgási energiát használja a cél elpusztítására és minimális korrekció sem lehetséges a lövedék repülése során, akkor nem lesz más, mint egy marha nagy puska. Főleg ha rakéták ellen akarják használni. A tűzgyorsasága, ha megépül is gyanítom a közelében sem lesz egy Phalanx rendszernek, ha több cső kerülne kötegelésre, akkor is mit kezdenének a hatalmas hővel? Méretében töredéke lesz az előbb tervezettnek, nem tudom hány km-t akarnak lefedni vele, de gyanítom többet mint amit a csövesek most tudnak.

    Maximum azt tudom elképzelni, hogy egy söréteshez hasonló lövedék indul útnak, ami az apró repeszekkel semlegesítené a célt. Akkor nem kell elektronika.

  4. Igen, ez kb egy marha nagy puska lesz, nem több.
    Tűzgyorsasgágát egy Phalanx rendszerhez hasonlítani igencsak vicces volt számomra, inkább az egri várvédők által használt elöltöltős fegyverek tüzgyorsasága körül kellene keresgélni.
    A “sörétes” megoldás még életképes lehet, habár nagyon pontatlan. Igaz a jelenlegi lövedékek is sörétekre kezdenek széthullni pár méter után, és egy hagyományos puskagolyóval ellentétben nem pörögnek a hosszanti tengelyük körül (talűn huzagolás hiánya miatt). Ez egyelőre nem egy precíziós fegyver.

  5. A railgun program kizárólag a lövedék minél gyorsabban minél messzebbre való juttatására koncentrál, nem célja a precíziós lövedék kifejlesztése. Ennél fogva ezt elvárni tőle nem is lehet.
    Ha a railgun program sikeresen tudja implementálni az eszközt akár a rombolóira is, úgy a feladat már csak az, hogy lövedéket fejlesszenek hozzá ami vagy légvédelmi, vagy csapásmérő feladatú lesz.
    A nyilatkozat szerint, a Navy utóbbival szeretné elkezdeni.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.