A hagyományos lövegek kiváltása már jó ideje mozgatja többek mellett a U.S. Navy fantáziáját is. A jelenlegi, Electromagnetic Railgun INP (INP, Innovative Naval Prototype) név alatt futó kísérleti, fejlesztési program 2005-ben került beindításra. A 2 szakaszra osztott fejlesztés elvileg most decemberben 10-én teljesítette az első fázis célkitűzését, ami nem más, mint egy 33 MJ energiájú, kísérleti railgun demonstrálása.
„A mai railgun teszt demonstrálja ezen technológia fontosságát, mely egy nap kiegészítője lehet a hagyományos hajófedélzeti fegyverrendszereknek.” – nyilatkozta a teszttel kapcsolatban Nevin Carr ellentengernagy, a a fejlesztést végző Office of Naval Research vezetője. „Ezen demonstráció egy lépéssel közelebb visz minket ezen fejlett technika tengerre juttatásához.”
A US Navy kísérleti railgunja | Fotó: US Navy ,
A 33 megajoule-os teszt azt jelenti, hogy ha ezen technológia ilyen teljesítménnyel állna bevethető formában rendelkezésére a Navy-nek, akkor akár 110 tengeri mérföld, azaz mintegy 203 km távolságba is el tudná juttatni nagy sebességgel a lövedékeket.
A célkitűzés azonban egy ennél cirka kétszer nagyobb, 64 MJ energiájú railgun megalkotása. Bevethető formába öntve egy ilyen fegyverrel 200+ tengeri mérföld hatótávolságba lennének kilőhetőek a rendszer kinetikus energiával operáló lövedékei, melyek a jelenlegi módszereknél akár hússzor gyorsabban bekopogtatnának a célpontnál. Összehasonlításképpen cirka 1 MJ energiával rendelkezik egy 160 km/h tempóval haladó 1 tonnás test – ebből talán érzékelhető, hogy igen komoly rombolóerővel bírnak majd ezen robbanóanyag mentes, akár a Mach 7 sebesség elérésére is képes lövedékek.
Ha Atlantis védelmére jó volt, a hajókra is megteszi:)
Mennyire jól néz ki, ahogy kb. meghajlik a tér, amikor kijön. Viszont a füst itt csak a pára kicsapódása miatt van, nem? Vagy a súrlódástól felizzó lövedék miatt? Mert az elektromágneses hullámoknak nem kéne sok füstöt kelteniük alaphelyzetben.
Természetesen ez a tömeg+sebesség is hajlítja a teret de nem ezért látod.
Amennyire én tudom, ez a kérdés pont a lényegére világít rá ennek a technológiának. Vagyis ezen technológia jelenlegi képességeinek.
Ugyanis az a füst és láng maga az elpárolgó tekercselés. Hatalmas erők ébrednek a lövedék után, de nem is ez a fő baj, hiszen a képeken is látszik, hogy egy railgun iszonyatosan masszív szerkezet. Azonban a lövedék gyorsításakor a hatalmas súrlódás viszi magával a tekercselést illetve annak szigetelését is.
És a lövedék kibírja a 7 M sebességnél a hőterhelést? Az X-15-nél 50 km-es magasságban levő sebessgnél leégett az első hőálló festése…
Milyen irányítórendszer fogja kibírni ezeket az igénybevételeket?Mert irányítatlanul nem hiszem,hogy valami pontosan el lehet lőni több mint 200km távolságra még akko sem,ha 7Mach a lövedék sebessége.
Igen a Mach 7 mellé lemaradt a kommentár. Én is csak néztem, de hát erről álmondak Navy-ék + a percenkénti akár 6-12-es tűzgyorsaságról.
Bár persze nem végig kacsázik Mach 7-el, de azért a cső elhagyása után csak teker elég hosszú ideig szép Mach számokkal, hogy jó melege legyen.
Szerintem nem azzal van a baj,hogy a lövedékbe épített irányítórendszer nem bírja a menetsebességet hanem azzal,hogy nem bírja ki a gyorsulást.
Hát nem akarom a nagy érdeműt elkeseríteni, de ez a hír beírandó a többi szenzáció keltő álhírhez. Nem írnak sokat a lövedék súlyáról. A képen nem látszik valami soknak. Ráadásul speciális formájú. Az interneten található más videókon 2 öklömnyi méretű tárgyról van szó. Nos 10 kg test esetén 2500 m/s esetén körülbelül ennyi az energia. De ebből messzemenő következtetést nem szabad levonni, mert az a légkörben a fokozott légellenállás során , pillanaton belül elenyészne a közegellenállás miatt. (kb 7 Mach) Másrészt a nagyobb tömegű test minden bizonnyal nem gyorsulna fel ilyen sebességre. Úgy hogy még van mit fejleszteni.
Egyébként úgy tudom a imacsövű harckocsi ágyúk tudnak 1500 m/s leváló köpenyes nyíllövedékkel. Bár lehet hogy tévedek.
Inkább 1500m/s+.Az L/44 löveggel kb ennyi volt az APFSDS lövedékek kezdősebessége(típusonként változó)de az L/55 lövegnek már 1750m/s a kezdősebessége az új(német) APFSDS lövedékkel.
Álhírnek azért nem mondanám. Az viszont teljes mértékben igaz, hogy amolyan parasztvakítós, figyelemfelkeltős hír a Navy részéről. Ez van, de legalább azért odabiggyesztették, hogy azért még van mit fejleszteniük :)
A 2008-as teszten egy cirka 3 kg tömegű lövedék indult útjára egyébként.
Igen egyébként nem tudom miből lehet de hát elég speciális a kialakítása, és az 1 gyik kísérletnél szét is törött, és mintha ugy préselték volna a csőbe. Ráadásul mintha nem is forgott volna, tehát sima cső volt. Ami azért 100-200 km nem ideális.
Akkor megint tükröztek mert 3 kg eset 4600 m/s szükséges. Amire ugyan az áll hogy könnyen elenyészik.
Ami engem izgat hogy ezt ők is tudják. Ez a fegyver 1 helyre jó de oda ideális, a világűrbe.
„És a lövedék kibírja a 7 M sebességnél a hőterhelést?”
én nem itt látom a problémát, hanem, a „csőnél” aminek nem egyszer kell kibírnia a lövöldözést meg amit dudi is írt ha okosfegyver és az akkor elektronika kell bele. És ehez adjuk hozzá a fegyver energiaigényét. Ez alá atom illik, de inkább muszáj.
Nem véletlenül írnak rá 10-15évet…
C: „Ez a fegyver 1 helyre jó de oda ideális, a világűrbe.”
A tervek között 64MJ+ szerepel mindez 5mes pontossággal 370kmes hatotávval és 10lövés/percel. Azért ez így tengeren/földön is elég impresszívnek tűnik.
Egy video a 2008?as indításról: http://www.technologyreview.com/player/08/02/06Borrell/2.aspx
C: Szerintem te elszámolsz vmit rendesen. 1MJra a plda mindig a 160km/h 1tonna.
Azaz ha maradunk az 1tonnas lövedéknél akkor az 64MJ esetén 10Mre gyorsul fel. Volt anno a csillagháborus korszak alatt fikció az ürből dobáljuk meg őket 100kgs lövedékekkel. vhogy az jutott eszembe…
Ez a fegyver sok helyre jó, de a világűrbe biztos nem. Ugyanakkora mozgási energiát kapna a kilövő szerkezet, mint a lövedék.
Anno a szovjetek is próbálkoztak műhold-megsemmisítő műholdakkal,de nem tudtak mit kezdeni a gépágyú ellenreakciójával.
Ja az kimaradt, hogy a világűrben azért bajos a reakcióerő(műhld esetén), mert ott kb súlytalanság van.
Az energia igenyt is sokkal nehezebb lenne kielegiteni a vilagurben. Solar panelekkel csak keves energiat lehet nyerni az agyu energia igenyehez viszonyitva. Nuklearis reaktort telepiteni az urbe kicsit problemas lenne.
Számos szovjet űrállomás fel volt szerelve 23mm-es önvédelmi gépágyúval.
http://www.russianspaceweb.com/images/almaz_gun_2.jpg
http://www.astronautix.com/graphics/a/almazgu2.jpg
http://www.astronautix.com/graphics/a/almazgun.jpg
Azért azt meg kell jegyezni, hogy itt mindenki igen komolyan bírálja a fenti félig létező technológiát. Gondolom mindenki a highend szférában dolgozik, saját railgunon. :)) Szerintem 10 éve, ha valaki azt belökte volna, hogy hamarosan GPS-t rak egy tüzérségi lövedékbe, körberöhögik, aztán megy a fehér köpeny. De szerintem akkor is hasonlóan jártak volna el, hogy ha azt mondta volna az a valaki, hogy 2010-ben antianyagot állítanak elő. A technológiánk iszonyatos üzemben fejlődik, ezt az ütemet és azt hogy milyen távlatokban kell gondolkodni, szerintem a mi kis józan paraszti eszünk nem fogja megmondani. :)
Szerintem 10 éve, ha valaki azt belökte volna, hogy hamarosan GPS-t rak egy tüzérségi lövedékbe, körberöhögik, aztán megy a fehér köpeny.
Ezt vizualizáltam. :)
Egyébként meg nem. Több irányítórendszer, ami csak bombában volt időval rakéta vagy tüzérségi gránátba is bekerült. A GPS miért lett volna kivétel?