|

Újabb sikeres railgun-teszt

A US Navy új üdvöskéje, az elektromágneses ágyú fejlesztése és tesztelése szép lassan halad előre. Eddig csak egy-egy lövésről láttunk videókat, legutóbb arról került nyilvánosságra anyag, hogy újratöltést követően egymás után többször is tüzeltek a fegyverrel.

Fórum hozzászólások

  • ulippo
    Szerintem a railgun-ban a lövedék nem is érintheti a "cső" falát mert a mágneses mező nem engedi...
    A lövedék nem érinti, de a lövedéket körülvevő köpeny és a lövedék végén lévő saru hozzáér a sínhez ami így kopik. [​IMG]
    Amúgy a lőszerek sem csak kinetikus energiával pusztítanak majd.
    Majd mindegyik tervezett lőszer fajta tartalmaz valamilyen konvencionális HE töltetet is.
    [​IMG]
  • torsen
    Itt a "henger aminek a hosszanti tengelye mentén a belsejéből hiányzik az anyag"
    http://s.hswstatic.com/gif/railgun-8.gif
    [​IMG]
    Amit te vágtál be az a belseje, külső nézetből az egész egy cső.
    A képen amit bevágtál jól látszik amit már fennebb magyaráztam, hogy a lövedék zárja rövidre az áramkört, tehát nagy felületen szorosan érintkezik vele. Ezzel valószínűleg nagy súrlódási hő keletkezik, a kirepülő szikrák is erről tanuskodnak. "Gyorstüzelésre" nagy sorozatban valószínűleg nem képes, mert a csúszófelületek tönkremennek.
  • rudi
    A lövedék nem érinti, de a lövedéket körülvevő köpeny és a lövedék végén lévő saru hozzáér a sínhez ami így kopik. [​IMG]
    Amúgy a lőszerek sem csak kinetikus energiával pusztítanak majd.
    Majd mindegyik tervezett lőszer fajta tartalmaz valamilyen konvencionális HE töltetet is.
    [​IMG]
    Így van, egészen pontosan a lövedéket körülvevő és mögötte levő foglalat ami érinti a síneket.
  • Szerintem a cső vagy henger amiben a kilövő van egy kemény nem mágneses burkolat amit szinte semmilyen hatás nem ér. A mágneses mező nem hat rá, nincs robbanás, odabent csak egy kis levegőt nyomhat előre a lövedék ami nem nagy erő, úgyhogy szerintem a cső az bármennyi lövést kibír.

    A sínek kopnak a lövedék köpenyétől, amit ezért nyilván cserélhetőnek is terveztek, egy ilyen sín nem lehet egy nagy összeg, ez még így is gazdaságosabb mint bármi más.
  • ulippo
    Szerintem a cső vagy henger amiben a kilövő van egy kemény nem mágneses burkolat amit szinte semmilyen hatás nem ér. A mágneses mező nem hat rá, nincs robbanás, odabent csak egy kis levegőt nyomhat előre a lövedék ami nem nagy erő, úgyhogy szerintem a cső az bármennyi lövést kibír.

    A sínek kopnak a lövedék köpenyétől, amit ezért nyilván cserélhetőnek is terveztek, egy ilyen sín nem lehet egy nagy összeg, ez még így is gazdaságosabb mint bármi más.
    A 'cső", ami csak egy burkolat (és közel sem hengeres) ralán mégis vezetőképes anyag a mágneses impulzus árnyékolása miatt, ami elárulhatja fegyver hollétét és veszélyezteti a saját elektronikát és élőerőt is.
  • joker
    [​IMG]
    Amit te vágtál be az a belseje, külső nézetből az egész egy cső.
    A képen amit bevágtál jól látszik amit már fennebb magyaráztam, hogy a lövedék zárja rövidre az áramkört, tehát nagy felületen szorosan érintkezik vele. Ezzel valószínűleg nagy súrlódási hő keletkezik, a kirepülő szikrák is erről tanuskodnak. "Gyorstüzelésre" nagy sorozatban valószínűleg nem képes, mert a csúszófelületek tönkremennek.
    Azért a 14. századi első európai mozsarak sem tüzelhettek olyan gyorsan mint a korabeli hajítógépek, aztán csak elvagyunk velük már pár évszázada. Hajóra technológiai demonstrátornak jó ez, fejlesszék csak sok amerikai dollárból - ha más nem, fejlődik a tudásunk kondenzátorok, szigetelés és rohadtjólkinézőnagybummok területén. Nem nagyobb hülyeség mint a tüzérségi nuki lőszer...
  • torsen
    A 'cső", ami csak egy burkolat (és közel sem hengeres) ralán mégis vezetőképes anyag a mágneses impulzus árnyékolása miatt, ami elárulhatja fegyver hollétét és veszélyezteti a saját elektronikát és élőerőt is.
    A fegyver holléte elég egyszerű, ott van valamelyik hajón a kötelékbe. A mágneses terek a távolsággal rohamosan gyengülnek, 100 méterre tőle valószínűleg egy iránytűt sem térít ki, árnyékolása bíztosan van, de az csak az elektrónika védelmében.
  • joker
    A fegyver holléte elég egyszerű, ott van valamelyik hajón a kötelékbe. A mágneses terek a távolsággal rohamosan gyengülnek, 100 méterre tőle valószínűleg egy iránytűt sem térít ki, árnyékolása bíztosan van, de az csak az elektrónika védelmében.
    Papagáj a macska szájában: Nem kell beszarni!
  • "Gyorstüzelésre" nagy sorozatban valószínűleg nem képes, mert a csúszófelületek tönkremennek.

    Pontosan, ez mar korabban felmerult mint problema.
  • krokomach
    Kövér Berta 2.0
    Jelenleg a hasznosságát és használhatóságát illetően is.
    Hm, ugye tudod, hogy a Kövér Berta bizony igencsak hatékony volt anno? :)
  • Szerintem nem a Kövér Bertára gondolt, hanem az Erős Gusztávra, bár elég nehéz összehasonlítani egy 5 tonnás robbanólövedéket tüzelő monstrumot egy 15 kilós lövedéket lövő mágneses gyorsítóval. Az előbbi tipikus hitleri megalomán fegyver értelmetlenül nagy mérettel és tömeggel, az utóbbiban meg épp a gazdaságosság a fő innováció.
  • sirdavegd
    A kínai railgun hírére a US Navy is elkezdett bízni a saját fejlesztésének sikerében:
    https://index.hu/tech/2018/03/11/mi_lesz_veled_railgun/

    Amúgy ha az a baj, hogy a cső nem bírja a nagy tűzgyorsaságot, akkor miért nem építik Gatling-formájú forgócsövesre?
    A kínai railgun az valóban valós vagy nem-e az amerikai katonák találták ki a saját politikusaiknak, hogy folytatódhasson a saját fejlesztésük? :)
  • sirdavegd
    A kínai railgun hírére a US Navy is elkezdett bízni a saját fejlesztésének sikerében:
    https://index.hu/tech/2018/03/11/mi_lesz_veled_railgun/

    Amúgy ha az a baj, hogy a cső nem bírja a nagy tűzgyorsaságot, akkor miért nem építik Gatling-formájú forgócsövesre?
    Mert a Gatling-gépágyúnál a csőköteg egy irtó egyszerű szerkezet, itt viszont a gyorsítócső tartalmaz mindent, ami a lövedék sebességének növeléséhez kell. Túlzás nélkül a legköltségesebb része a fegyvernek. Aminek plusz extra hűtésre van szüksége. Szóval a gatling-railgun nem annyira poén dolog.

    Plusz tegyük hozzá, hogy jelenleg a railgun ágyúcsövének az élettartama pár tucat lövés max. teljes energiával. Persze marketing okokból csak a lövedékek olcsóbb árát hangsúlyozzák, azt nem, hogy a több millió dolláros ágyút pár tucat lövés után kukázni lehet, vagyis a rendszer üzemeltetési költsége picit horror, dehát....
  • Cifu
    Mert a Gatling-gépágyúnál a csőköteg egy irtó egyszerű szerkezet, itt viszont a gyorsítócső tartalmaz mindent, ami a lövedék sebességének növeléséhez kell. Túlzás nélkül a legköltségesebb része a fegyvernek. Aminek plusz extra hűtésre van szüksége. Szóval a gatling-railgun nem annyira poén dolog.

    Plusz tegyük hozzá, hogy jelenleg a railgun ágyúcsövének az élettartama pár tucat lövés max. teljes energiával. Persze marketing okokból csak a lövedékek olcsóbb árát hangsúlyozzák, azt nem, hogy a több millió dolláros ágyút pár tucat lövés után kukázni lehet, vagyis a rendszer üzemeltetési költsége picit horror, dehát....
    De amúgy ilyenkor mi kopik el? A cső belső felülete vagy a vezetékelés-hűtés? Mert ez erősen mérnöki probléma*. Kb mint amikor a belső égésű motorokat vagy az első gőzgépeket kellett méretezni, hogy ne robbanjanak széjjel.

    *: fizikus barátok kedvenc mondása arra az állapotra, amikor már a csudába kívánták az aktuális kísérleti műszert és nem akartak tovább vergődni a "szuperfelbontás" eléréséért. :D Műszerész-megfelelője az "ottrohaggymeg" keretében a sarokba repülő villáskulcs :p.
  • sirdavegd
    De amúgy ilyenkor mi kopik el? A cső belső felülete vagy a vezetékelés-hűtés? Mert ez erősen mérnöki probléma*. Kb mint amikor a belső égésű motorokat vagy az első gőzgépeket kellett méretezni, hogy ne robbanjanak széjjel.

    *: fizikus barátok kedvenc mondása arra az állapotra, amikor már a csudába kívánták az aktuális kísérleti műszert és nem akartak tovább vergődni a "szuperfelbontás" eléréséért. :D Műszerész-megfelelője az "ottrohaggymeg" keretében a sarokba repülő villáskulcs :p.
    Ennél összetettebb a probléma. A probléma forrása az elektromos ellenállás, a hatalmas áramerősség mellett az elektromágnes elemei eleve felhevülnek, a feszültség a vezetősínek felszínén át távozik tovább hevítve őket, e mellett még ott van maga a rövid idő alatt 2-3 ezer m/s sebességre gyorsuló lövedék, amely szintén jelentős hőt termel (súrlódás). Ennek a vége az, hogy a vezetősín felülete akár meg is olvadhat. Ezt kellene valahogy elkerülni.
    Ha esetleg ez még nem lenne elég, ne feledjük, hogy a két vezetősín azonos irányú elektromágneses hatással bír - vagyis más szóval erőteljesen taszítják egymást.

    Jelenleg az ilyen nehézségek miatt tart a sínágyú-alapú EM ágyú (railgun) az "ottrohaggymeg" szinten.

    Mielőtt valaki nevetni kezd, és rámutat a tekercs-alapú EM ágyúkra (coil gun), hogy akkor ott a megoldás, lévén ott ugye gyűrű alakú elektromágnes "fánkok" vannak egymás mögött, és megfelelő ütemben való aktiválásuk gyorsítja a lövedéket fel, így a railgunhoz képest a fenti problémák egy jó része nem jelentkezik, akkor csak arra az apróságra mutatnék rá, hogy a tekercs-alapú megoldások hatásfoka sokkal rosszabb, mint a sínágyú-alapú megoldások.

    A tekercs-ágyú elve:
    [​IMG]

    A sínágyú elve:

    [​IMG]
  • Remélem, hogy nem kérdezek nagy hülyeséget. Az nem lehet megoldás a problémák egy részére, ha a lövedék nem érintkezne a sínekkel? Ha elég erős lenne a mágneses mező, és mint a mágnes vonatnál, a két sín között lebegne?
  • arbalest
    Remélem, hogy nem kérdezek nagy hülyeséget. Az nem lehet megoldás a problémák egy részére, ha a lövedék nem érintkezne a sínekkel? Ha elég erős lenne a mágneses mező, és mint a mágnes vonatnál, a két sín között lebegne?
    A maglev vonat tök jó, csak itt picit szűkebb tartományban kellene tartani a mozgásteret. A vonatnál ha eltérés van az iránytól, semmi gond, a sín és a mágneseség megoldja a gondot. Itt viszont lőfegyvereket foghatóan stabil megvetés kell. A kísérleti EM sínágyúk a kívántnál lehelletnyit lazábban kezelik ezt - mert hát nem több km cél elrablása volt a cél, hanem a lövedék megfelelő felgyorsítása...
  • Cifu
    Ennél összetettebb a probléma. A probléma forrása az elektromos ellenállás, a hatalmas áramerősség mellett az elektromágnes elemei eleve felhevülnek, a feszültség a vezetősínek felszínén át távozik tovább hevítve őket, e mellett még ott van maga a rövid idő alatt 2-3 ezer m/s sebességre gyorsuló lövedék, amely szintén jelentős hőt termel (súrlódás). Ennek a vége az, hogy a vezetősín felülete akár meg is olvadhat. Ezt kellene valahogy elkerülni.
    Ha esetleg ez még nem lenne elég, ne feledjük, hogy a két vezetősín azonos irányú elektromágneses hatással bír - vagyis más szóval erőteljesen taszítják egymást.

    Jelenleg az ilyen nehézségek miatt tart a sínágyú-alapú EM ágyú (railgun) az "ottrohaggymeg" szinten.

    Mielőtt valaki nevetni kezd, és rámutat a tekercs-alapú EM ágyúkra (coil gun), hogy akkor ott a megoldás, lévén ott ugye gyűrű alakú elektromágnes "fánkok" vannak egymás mögött, és megfelelő ütemben való aktiválásuk gyorsítja a lövedéket fel, így a railgunhoz képest a fenti problémák egy jó része nem jelentkezik, akkor csak arra az apróságra mutatnék rá, hogy a tekercs-alapú megoldások hatásfoka sokkal rosszabb, mint a sínágyú-alapú megoldások.

    A tekercs-ágyú elve:
    [​IMG]

    A sínágyú elve:

    [​IMG]
    Valamelyik Indóházban írták, hogy a mai nagy teljesítményű (6400kW) mozdonyok is képesek rongálni a sínkoronát azzal, hogy nagy mennyiségű áramot vesznek fel egy-egy meginduláskor.
    (most azonban nem találom, így lehet, hogy hülyeség és sima HC-ről írtak...)
  • arbalest
    Ok, köszi, gondoltam, hogy nem igazán járható út :D
    De ez egy nagyon járható út csak méginkább "ott rohadjon meg a sarokban"mint a mai formában lévő rail gun.

Ugrás a fórum topichoz