Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete azon munkálkodik, hogy pilóta nélküli harci repülőgépet üzemeltessen a repülőgép-hordozói fedélzetéről. A combos feladatot számos szárazföldi teszt előzte meg, de hamarosan megkezdődnek a hajófedélzeti próbák is.
A Northrop Grumman és a US Navy szakemberei befejezték a Patuxent River haditengerészeti támaszpont területén az X-47B hajófedélzeti mozgatásának szimulálását. Az autonóm bevetésekre is képes masinát a hordozón egy CDU (Control Display Unit) jelzéssel illetett, hordozható kütyüvel irányították, mely vezeték nélküli adatkapcsolatban volt a géppel. Ezzel bizonyították, hogy nem kell vontató jármű a UCAS-D fedélzeti helyváltoztatásához, saját erőből is boldogul. A repülőgépek fedélzeti mozgatását irányító tiszt továbbra is kézjelekkel vezényel majd a légijárműnek, melyet a gépet a CDU-val a nyakában kísérő operátor értelmez és „kommunikál” a drón felé.
Várhatóan még november folyamán megkezdik a katapultos indítások és fékezőhorgos leszállások szárazföldi gyakorlását, majd a Haditengerészeti Légügyi Parancsnokság (Naval Air Systems Command – NAVAIR) tervei szerint 2013 folyamán megkezdik az UCAS-D program keretében létrejött Northrop Grumman X-47B tényleges hajófedélzeti tesztjeit. (Ehhez az egyik repülőképes példányt már az USS Harry S. Truman (CVN-75) fedélzetére szállították.)
A most befejezett próbák mellett a hordozófedélzeti vezérlés-integrációs csapat tagjai például nyáron fejeztek be egy szimulációs projektet a Truman fedélzetén, melynek keretében kipróbálták az X-47B szoftvereinek működését az új körülmények között, szimulált fel- és leszállások végrehajtásával. A Trumant jelölték ki ugyanis az éles repülési tesztek végrehajtására is, az itt bizonyított technológia kerülhet majd a többi Nimitz- és Ford-osztályú repülőgép-hordozóra.
Képek – X-47B és a Truman:
Fotó: US Navy ,
Fotó: US Navy ,
Fotó: US Navy ,
Fotó: US Navy ,
Fotó: US Navy ,
Fotó: US Navy ,
Fotó: US Navy ,
Csak szerintem néz ki iszonyat hülyén, hogy egy csúcstechnológiás agyontesztelt, rengeteg gyakorlás utáni repülőgépet hajón vagy teherautón becsomagolva odavisznek a kikötőbe és daruval felteszik a repülőgép-hordozóra? Mi lett volna, ha abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy ez egy repülő, a megfelelő tesztek elvégzése után odareptítik?!
Szállt már le hajón? Emlékeim szerint soha. Tehát először illene felszállni vele, aztán majd jöhetnek a leszállások. Felszállás előtt is fel kell készíteni. Akkor szeritned miért is így került hajóra…?
A földon fogják mindenképp elvégezni az első szimulált hajófedélzeti leszállást. Ez normális is. De egyszer úgyis le kell szálljon valódi repülőgép-hordozóra is. Azt meg nem mondhatod, hogy azelőtt ne szálljon le hajóra mielőtt nem szállt le hajóra.
„Felszállás előtt is fel kell készíteni” – mi olyanra tudják felkészíteni felszállás előtt a hordozón, amire a szárazföldön nem? Azt nézve, hogy hajóra kell leszálljon mivel jobb neki, hogy hajóról szállt fel?
Azt meg nem mondhatod, hogy azelőtt ne szálljon le hajóra mielőtt nem szállt le hajóra.
Szerinted a repülőgépek első felszállással vagy első leszállással indítanak…? Tengeren szeritned ez miért térne el…? A szárazföldi tesztek már megvoltak…
Egyébként is az ilyen teszteket jellemzően partközelben végzik, mert ha valami gebasz van, akkor a gépnek szárazföldön kell leszállni. Ez még normál hajófedélzeti üzemnél is előfordul. Ha n+1-dik alkalommal sem megy és van rá lehetőség, akkor a gép a legközelebbi parti bázisa megy, még akkor is, ha a készenléti tankert felzavarájk.
(Persze ezért nem jár vállveregetés, és a pilóta kollegák biztos jól csámcsoghatnak a szerencsétlen delikvensen.)
„Szerinted a repülőgépek első felszállással vagy első leszállással indítanak…? Tengeren szeritned ez miért térne el…?” – tengeren pl azért térhetne el, mert felszállhatna egy katonai reptérről (így az általad nagyon helyesen kiemelt módon felszállással indítana a repülő), és a már 1000x begyakororlt és szimulált módon leszállna a hordozóra ahelyett, hogy becsomagolják, mint egy játékot vagy félkiló felvágottat, kamionnal keresztülviszik a fél országon és daruval felbohóckodják a hordozóra. Pl ezért térhetne el, mert ez egy repülő, ezt nem kell kocsiva vinni a „reptérre”, mert oda tud repülni.
„Egyébként is az ilyen teszteket jellemzően partközelben végzik” – most is ott van, ha gebasz van most is ugyanúgy mehetne egy közeli reptérre.
Egy hajófedélzeti repülő a deckről és nem a szárazföldről üzemel. A szárazföldről már n+1-szer felszáll. Tényleg ennyire nehéz…?
Most akkor keressek képeket arról, amikor sima gépeket emeltek a fedélzetre…? Parancsolj.
http://www.thepublicdomain.net/2010/07/fa-18-super-hornet.html
http://cdn3.wn.com/pd/fc/59/fa3c25b00e916db10cf12f742f07_grande.jpg
Pedig ez már rendszerben van. Van, amikor daruznak. Ennyi. Túlspilázod a nagy semmit.
Szerintem a felszállás talán egyszerűbb elsőre így ezért próbálják azt. Nincs rálátásunk hogy pontosan milyen rendszerekkel oldják meg a vezérlést, az is lehet hogy össze kell hangolni pár műszert és érzékelőt a hajó és a gép közti zavartalan kommunikáció érdekében amit csak így tudnak megtenni. Szerintem mindannyiunknál okosabb emberek dolgoznak ezen és valószínűleg jó okuk van erre. Így ha neadjisten valami gikszer támad, akkor nem indítják el a gépet, míg ha mindez leszállás közben történik akkor lehet hogy a fedélzetnek csapódik a madárka.
joker
Látod, már megint azok a hülye amcsik. Még egy tesztet sem bírnak ésszerűen elvégezni, nem is értem miért ők mindenben az úttörők. hm. Szerintem szól át nekik, hogy te tudsz jobb módszereket. :D
Nemsokára akkor ebből is lessz egy a perzsáknak.
Annyit akarok mondani, hogy tisztán látszik hogy a feltörekvő nyugat 20 éven belül a hanyatló posztkommunista keletet leelőzi. Ennek bizonyítéka ez a teszt is. Hazánknak is el kellene szakadni az eurázsiai katonai tömbtől, mert az amcsik le fogják nyomni a kínaiakat mint a rajzszöget.
Bár az amerikai technológia még képtelen a bolondos számítógépnél gyorsabban reagáló ember teljes körű integrálását véghez vinni egy katonai sugárhajtású gépben, biztatóak a tesztek az analóg rendszerekkel, aminek képességében egyelőre a keleti katonai tömb országai élen járnak. Egyelőre be kell érni ezzel a repülő nintendoval.
Undorodom magamtól ahogy az eurázsiai szövetségeseim bukását várom összeszorított foggal. De a nyugati bankhitelekre épülő gazdaság töretlenül szárnyal. Időben kell lépni!
Nekem meg az a feltünő, hogy a csillei „uav”-s hír után mennyire kontrasztos ez a hír! A világ nagy része örül, hogy egy makett repülőre rátud szerelni egy webkamerát, a buta amcsik meg daruval emelik fel a hajóra a kütyüjüket?? Kicsit parttalan a vitátok nem?? :-)
Na ez így egy kicsit zagyva lett, de remélem értitek mire gondolok! :-)
Jól van nem kell ennyire leugatni. Tőlem akár Iránig is elhajóztathatják egy konténerszállítóval, aztán daruval ott partrateszik és jól fog mutatni a Sentinel mellett, ha még nem szedték darabokra.
rpeter – az úttörő „amcsijaid” elég jelentős százaléka import szakember, legyen szó mérnökökről akik kitalálják és megépítik a repülőket, hajókat új technológiákat, akik meg a kódokat írják hozzuk, azok közül mégtöbb a külföldi. Az egészet meg a kínaiak fizetik.
Múltkor az F-35-nél a kézi működtetésű emelő, most meg a „daruzott” X-47B, hát, elég pancserek ezek az amik, nagy szerencse, mármint nekik, hogy NATO-tagok, különben már rég megszállta volna őket Kuba, vagy Venezuela. :DDD
rpeter – az úttörő “amcsijaid” elég jelentős százaléka import szakember, legyen szó mérnökökről akik kitalálják és megépítik a repülőket, hajókat új technológiákat, akik meg a kódokat írják hozzuk, azok közül mégtöbb a külföldi. Az egészet meg a kínaiak fizetik.
Apa, kezdődik…
http://i.chzbgr.com/completestore/12/4/12/bmWta6XZM0eHKG02_WXWtQ2.jpg
joker
Nem kicsit vagy elfogult, érdekesen látod a világot, de nekem ez édes mindegy, csak egy kicsit megmosolyogtató. Kivehető az írásodból a vágyad, ami az USA iránti gyűlölet. Nézd, én nem vagyok oda a Kínaiakért, Irániakért, még sem ócsárolom őket, miért? Mert nem lelem örömöm bene, és nem szeretnék megbántani embereket. Csak a konkrét tényekre támaszkodom, az meg valamikor az adott szimpatizánsnak nem tetszik, de az okosabbja ilyenkor is a tényeket veszi alapul. (Persze ez oda vissza igaz, és az ilyen vitákból is sokat lehet tanulni.)
Nem szeretnék megbántani a szerkesztők közül senkit, de egy kicsit az oldal elment a keleti politikai oldal felé, a hozzászólások szintjén persze. Az a gond, hogy minden egyes nyugati cikk kommentjei a nyugat szidásával, bukásával, balfaszságával, hozzá nem értésével végződik egyes embereknél. Míg a keleti cikkek hozzászólásait a kimagasló, feltörekvő, szuper, és legfőképp legyőzhetetlen jelzők illetik. Kezd kicsit fárasztó lenni ez az egész, nem véletlenül lehet észrevenni, hogy sok olyan ember, aki érdemi információt is tud (nem csak a saját nézetét akarja ráerőltetni mindenkire, persze konkrét érvek nélkül) egyre kevesebb hozzászólást ír. A legborzasztóbb mikor a szakembereknek még meg is magyarázzák. (ezt már sokan leírták, bocs az ismétlésért, de idevág) Mivel szólásszabadság van, mindenki azt ír, amit akar, így én is arra az elhatározásra jutottam, tényleg muszáj szelektálni és csak azon emberek kommentjeit elolvasni és értelmezni, akik tudnak is valamit, vagy katonák és az adott eszközt ismerik. Szerettem böngészni a hozzászólásokat, de már némelyik az egyén épeszűséget is megkérdőjelezi.
Azt hiszem ez volt az utolsó hozzászólásom, időpocsékolásnak érzem még ezt a pár percet is. Elnézést nem szerettem volna megbántani senkit, de úgy tűnik már-már verseny alakult ki a nyugat és a kelet szimpatizánsai között. Szerintem, míg valaki nem tiszteli a másik felet addig a kommentje is méltatlan.
Csak szerintem néz ki iszonyat hülyén, hogy egy csúcstechnológiás agyontesztelt, rengeteg gyakorlás utáni repülőgépet hajón vagy teherautón becsomagolva odavisznek a kikötőbe és daruval felteszik a repülőgép-hordozóra? Mi lett volna, ha abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy ez egy repülő, a megfelelő tesztek elvégzése után odareptítik?!
Igen csak neked néz ki hülyén. A leszállás messze bonyolultabb és veszélyesebb manőver, mint felszállni. Először meg kell tanulni egy hajóról felszállni, ami messze nem ugyan az mint a szárazföldön. Főleg ha egy automata rendszert veszünk alapul aminek egy – akár – erősen mozgó platformról kell üzemelni. Akkor hogy szálljon le egyből? Egészen más a környezet.
Ennyire nehéz ezt megérteni? Menj el egy kis reptérre és kérdezd meg a vitorlázón tanuló nebulókat, mi a „tanmenetük”.
@rpeter
Az irán fanok és USA utálóknál valahogy furcsa, hogy nem esik le – mert skizofrén viselkedésre utalna – hogy Irán legnagyobb harcértékű eszközei szitne mind amerikai eredetűek a légierő és a helikopterek tekintetében is. No comment…
Nem vagyok USA-utáló, de szánalmas egyeseknél az a hozzáállás, hogy az USA az isten és mindent jobban tudnak és midenben ők járnak az élen és bárkinél bármit jobban csinálnak és mindent csakis ők csinálnak és fejlesztenek ki a csakis a saját minimum 10 generációs ária amerikai embereikkel, aki meg mást mond azt hazudik és gyertek négyen kezdjük el fikázni.
„Főleg ha egy automata rendszert veszünk alapul aminek egy – akár – erősen mozgó platformról kell üzemelni. Akkor hogy szálljon le egyből? Egészen más a környezet” – a képeken a víz olyan sima, mint a tükör, emellett egy repülőgép-hordozónak meg rohadt nagy a tehetetlensége, szóval elképzelésem sincs, hogy milyen erősen mozgó platformról beszélsz. A kedvedért elmegyek egy kis reptérre és megkérdem, hogyha egy tengerszinten levő (nulla méteren) levő mozdulatlan repülőtérre le tud szállni a (kezdő) pilóta, akkor képes-e egy ugyancsak mozdulatlan reptérre leszállni, ami mondjuk 50 méteres tengerszint feletti magasságon van.
Nem vagyok USA-utáló, de szánalmas egyeseknél az a hozzáállás, hogy az USA az isten és mindent jobban tudnak és midenben ők járnak az élen
Ki mondta, hogy mindenben…? Ellenben az üzemeltetési adatok és a háborús tapasztalatok miről is regélnek a repipar kapcsán? Hát az, hogy a fél világon F-16 és nem Mirage F.1 lett eladva…? Soroljam még a példákat..? Mert teli van vele a zsákom…
A földön levő reptér 3-4 km hosszú is lehet, tehát bőven van hely letenni a gépet. A hordozó leszállási zónája meg nincs 50 méter. A leszállófedélzet ferde és úgy halad vele előre a hajó. Tehát a leszállófedélzet folyamatosan csúszik. Ezek szerint az gimis geomteria is meghaladja a felfogóképességedet..
Szóval nagyarcú osztás helyet PICIT gondolkodj. De tényleg…
a képeken a víz olyan sima, mint a tükör, emellett egy repülőgép-hordozónak meg rohadt nagy a tehetetlensége, szóval elképzelésem sincs, hogy milyen erősen mozgó platformról beszélsz. A kedvedért elmegyek egy kis reptérre és megkérdem, hogyha egy tengerszinten levő (nulla méteren) levő mozdulatlan repülőtérre le tud szállni a (kezdő) pilóta, akkor képes-e egy ugyancsak mozdulatlan reptérre leszállni, ami mondjuk 50 méteres tengerszint feletti magasságon van.
Ez a komment bőven elég ahhoz, hogy lássuk lövésed sincs a repülésről. Menj ki a reptérre, de légy türelmes, mert valószínű jól kinevetnek.
„A földön levő reptér 3-4 km hosszú is lehet, tehát bőven van hely letenni a gépet. A hordozó leszállási zónája meg nincs 50 méter.” – én ezt nem is vitatom, hogy sokkal hosszabb egy földi leszállópálya, és emiatt sokkal könnyebb oda letenni egy gépet. De meggyőződésem, hogy arra az 50 méteres leszállási zónára történő érkzést már 1000x begyakorolták szimulátoron meg földi reptérre „felfestett” repülőgép-hordozón.
„A leszállófedélzet ferde és úgy halad vele előre a hajó.” – az a hajó egy kikötőben van és nem megy sehova, de a nyilt vizen is meg tudna állni ha akar, uh a leszállófedélzet nem csúszik sehova. Az én gemetrai tudásommal nincs semmi gond, neked neked viszont a képek értelmezése haladja meg a képességeidet.
Szóval a nagyarcú személyeskedés helyett PICIT koncentrálj a cikkre. De tényleg…
Atyaúr Isten Joker!! Olvass már utána egy kicsit légyszives!! Szerinted egy kikötőben álló hajóra szálljon le???
nem csodálom, hogy Molni durrant, ettől még én is billentyűzete ragadtam! :-)
Kedves Joker, el kell, hogy szomorítsalak. A repülőgép hordozó rep üzemkor széllel szemben a lehetséges maximális sebességgel halad, higy mindez levonódjon a gépek biztonságos repüléséhez szükséges sebességből. Persze találni néhány ritka kivétel, de nem az a jellemző. A „stabil” fedélzetről hadd ne linkeljek már egy csomó jutubos videót, amelyen igencsak imbolyognak a szézezer tonnás
vasak. A hajó fedélzeti leszállás a katonai repülés csúcsa, nagyon nehéz és sohasem rutin.
http://alert5.com/2012/11/30/youtube-first-x-47b-ucas-catapult-launch/