|

Újabb adag harcjármű érkezett Kambodzsába

A vitatott határvonalakkal rendelkező Thaiföld és Kambodzsa közti határvillongásokról a tavalyi évben több alkalommal is beszámoltunk. Sőt, a két szembenálló fél közül a thai-ok rendszeres témát szolgáltatnak, hiszen például a Saab segítségével komoly fejlesztéseket hajtottak, hajtanak végre légierejük és haditengerészetük terén. De szóba kerültek még tengeralattjáró beszerzés, illetve szárazföldi haderejük modernizálása kapcsán is. Ezzel szemben Kambodzsa nem igen szerepelt még oldalunkon. Ezen a mérlegen változtatunk most picit.

A címből láthatóan a szárazföldi erőkkel kapcsolatos kis szösszenetünk – akik újabb hajórakományi technikához jutottak. A csöppet sem pontos, vagy éppen részletes információk szerint a napokban 100 harckocsival és mintegy 40 darab, 6×6, illetve 8×8-as kerékképletű páncélozott szállító harcjárművel futott be szállítóhajó Sihanoukville kikötőjébe.

A kambodzsai kormány megerősítette a beszerzés tényét, ugyanakkor a 2010 őszi beszerzéshez hasonlóan nem nevezete meg a szállítót. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a 2 évvel ezelőtti „kelet-európai” szállító elviekben Ukrajna, aki a kambodzsai üzlettel párhuzamosan nagyságrendekkel modernebb haditechnikával – BTR-3E1 és T-84 Oplot-M látja el épp Thaiföldet is. Nagyságrendekkel, lévén a 2010-es kambodzsai beszerzés mintegy 94 járművéből az 50 harckocsi nem más volt, mint T-55A.

A mostani szállítással kapcsolatban hírt adó médiumok következetesen „tankokról” értekeznek, ám az elérhető fotókon harckocsikkal szemben mindössze BMP-1 gyalogsági harcjárművek láthatóak.

Forrás: CambodiaWatch-Australia ,

Forrás: CambodiaWatch-Australia ,

Más oldalakon felbukkant, a kirakodáskor készült fotókon MAZ vontató bukkan fel BRDM-ek társaságában. Egyes információk szerint a szállítmány feladója ezúttal nem Ukrajna, hanem Bulgária volt. ,

92 hozzászólás “Újabb adag harcjármű érkezett Kambodzsába”

  1. A BMP-t mar anno a hideghaboru alatt is a nyugati terminologia „konyu harckocsinak” kategorizalta.

    Amugy a fotokon BMP-1 sek lathatok melyek messze nem mai darabok. Az ucsokat ha jol tevedek a 80 as evek kozepen gyartottak beloluk de nem vagyok benne biztos.

    1200 meter a max celzott lotavja a 73 mm es lovegnek ami nem tul sok.

  2. Most vagy futott garazsban voltak tarolva vagy pedig kaptak nemi uj dukkot is a vasak.

    Ettol fuggetlenul gondolom egy olcsosagos beszerzes volt. A dolog pikanteriaja hogy ezzel az olcso janos beszerzessel Kambodzsa lazan lepipalja a katonai multjara buszke MH-t. ( nem az MH hibaja )

  3. Na igen, amúgy 1988-ban kapott még a szombathelyi dandár új gyártású BMP-1-eseket.
    Tehát tuti akkor még gyártották a járművet.
    Kb., 500 db volt nálunk ( MH ) hadrendben.
    A szárazföldi eszközök közül ezt sajnálom és a Gvozgyikát, hogy lapátra került.
    Annak tükrében, hogy helyettük a nagy semmi lett…
    Volt szó a korszerűsítéséről, amit megoldható lett volna.
    Viszont amikor döntés született, akkor már a „könnyű lövész” elképzelés mindent vitt.
    Pikantériája a dolognak, ócskavas áron vette meg az eszközeinket egy cég szétbontásra, akik aztán eladtak belőle Grúziának, Csehországnak.
    Valahogy, mire odaértek a járművek, már nem is számítottak annyira ócskavasnak. :)

  4. Én már annyira nem lepődök meg ezen,pláne úgy,hogy még nemrég 1-2 Dél-amerikai országban a Sherman meg az M3-as Stuart volt rendszerben (talán még mindig). Nem mai technikák az igaz,de „lázadók” leverésére és rendfentartásra bőven elég:).

    OFF:

    http://index.hu/video/2012/11/01/az_elmenk_mar_feladna_de_a_testunk_meg_birja/

    Ha még valaki nem linkelte volna ide:).
    Azért arra kíváncsi lennék,hogy mennyire „kemény” kiképzést kaptak a srácok/lányok,mert biztos,hogy nem a 100%-os verziót :).

  5. nagyon pontatlan mivel valójában nem igazi hanem HSN löveg, ami az SzPG-9esen alapul de a csöve is rövidebb valamint az indítópatron is kisebb teljesítményű. A PG-15V esetében is nagyon max. az 1km lőtáv de az OG-15V esetében kifejezetten vicc mivel az nem rendelkezik hajtóművel.

  6. honved

    83-ban befejezték a BMP-1 gyártását és már a 70-es években is elavultnak számított.A 73-as arab-izraeli háborúban tökéletesen világossá vált,hogy egy tök elbaszott szerkezet nem véletlen jött gyorsan váltás a BMP-2 formájában ahol lecserélték a teljes fegyverzetet jelentősen növelték a páncélvédettséget és javult a harcjárműből való kilátás is( több és nagyobb látószögű jobb periszkópokat alkalmaztak).Ami megmaradt az a motor,hajtáslánc és a felfüggesztés.

  7. A 2A70-est leginkább az 1 VH idején nagy számban használt „hegyiágyúkhoz” hasonlítanám. Gyakorlatilag egy normál méretű 100-as malac van egy kis tömzsi hüvelyben. Mivel gyalogsági harcjárműről van szó így a lőtávolsága bőven elég, hatásadataiban pedig nagyságrendekkel jobb a vetélytársaknál.

  8. drone

    Szemből 300 méternél nagyobb távolságról kilőtt páncéltörő 30mm-es lőszernek ellenáll,oldalról pedig bármilyen 12,7-esnek 50 méternél nagyobb távolságról.

    A löveg 2000 méterről lövedékkel bármilyen IFV-t kilő rakétával meg pláne.A 9M117 rakétacsalád lőtávolsága nagyobb minta TOW-nak.

  9. Azért kíváncsi lennék rá, hogy egy modern ERA-val, aktív elhárító rendszerrel szemben mire lenne képes egy TOW.

    Múltkor olvastam valahol, hogy az oroszok már nem tandem, hanem tripla fejes HEAT lövedékeket/rakétákat fejlesztenek. Az aktív védelem ellen még mindig nem tudok megoldásról (kivéve az RPG-30,aminek hatékonysága kérdéses, de az elég harmatos egy modern harckocsi ellen)

  10. dudi a kotsch-nál fals adat van. Hangsebesség alatti mind2 rakéta. nagyjából 30m/s a különbség de még ha meg is lenne a 100 az is kevés, még az sem lenne Skval vs Mk46 különbség. Ennek csak akkor lenne jelentősége ha egyszerre indítanak.

    Rommel az újabb TOW-2eseknek elvileg az ERA nem jelent gondot, sőt van tetőpáncél ellen optimalizált verzió is. Az aktív védelem ellen a rakéta tehetetlen, ott a védelmi rendszer hatékonysága a kérdéses.

    http://ciar.org/ttk/mbt/armor.vif2.ru/Tanks/ARM/ammo.html
    Itt van metszet a 125-öshöz fejlesztett tripla kumulatív cumóról , nem szar :)))

  11. drone

    Dehogy a legjobb.Amit a számlájára lehet írni az az,hogy a legnagyobb tűzerejű a világon 7 órát képes vízen úszva megtenni(a orosz tengerészgyalogság és a görögök is partraszálló járműnek használja)és az aknavédelme alapból erős mert duplafenekű a harcjármű(az üzemanyagtartály a haspáncél alatt van a motorral együtt így két haspáncélja van).A motor hárul van.

    Szemből elvileg képes kilőni minden mai harckocsit ha a teknő homlokpáncélját találja el a 9M117M1.
    RPG-29-el kilőttek Irakban egy Challanger II-t a teknő homlokpáncélon+reaktív páncélon keresztül pedig az RPG-29 páncélátütése 750mm nem 850mm.

  12. dudiiii :)))
    Nagyon nagyvonalúan siklasz el a típusok pontos meghatározása felett :P Nagyon nem mind1 hogy egy 1980as alap M1 , Leo-2 vagy a legutolsó verzió és ugyanez igaz az RPG-re is, nagyon nem mind1 melyik harci részről beszélünk.
    Persze az újabb PG verziók hatásosak a modern harckocsik sebezhető részei ellen ez nem kérdés, de erre reális esély leginkább városi környezetben adódik és ott is jól kell célozni.

  13. duckdodgers

    Mind1 milyen RPG-7 és mind1 milyen Abrams,Leopard 2 vagy bármi más mert a lőszertároló teteje direkt meg van gyengítve.Még a Merkava MK V megerősített torony tetőpáncélja sincs a lőszertároló felett páncélozva.
    Már eleve az kizárja a túlzott megerősítést,hogy a lőszertároló teteje szolgál ajtóként a lőszer málházásánál így nem lehet 250mm-es acéllemezből csinálni mert akkor a kutya sem fogja kinyitni.

  14. dudi

    „Szemből 300 méternél nagyobb távolságról kilőtt páncéltörő 30mm-es lőszernek ellenáll,oldalról pedig bármilyen 12,7-esnek 50 méternél nagyobb távolságról.”

    Azert csodalkoznek azon ha a mai modern 25-30 mm es APFSDS lovedekeket megfogna mivel ezek igen igen komoly panceltoro kepessegekkel rendelkeznek meg 1000 meteren is.

  15. Szia dudi !

    A BMP-1 gyártása a SZU-ban befejeződött 1983-ban, ez igaz, de a Honvédség 1988-ban tuti kapott új gyártású harcjárműveket.
    Lengyel, vagy Csehszlovák gyártás volt, ha jól emlékezem.
    a 80-as években szereltünk fel több dandárt BMP-1 harcjárművekkel.
    A tatai dandár is 87-ben, vagy 88-ban kapott egy támogató gépesített lövész dandárt, amit szintén BMP-1-el láttak el.

  16. Kuruc71,Mackensen

    Amikor a páncélvédettséget meghatározták nyilván nem a 15-20 évvel később megjelent lőszerekre méretezték a gépet.

    Miért kételkedsz benne?Ez nem egy nagy böhöm valami ez egy liliputi jármű a többiekhez képest.És a homlokpáncél 60 fokban döntött.

  17. dudi
    „83-ban befejezték a BMP-1 gyártását és már a 70-es években is elavultnak számított.”
    Kifejtenéd, hogy miért volt elavult a 70 -es években?
    A 80 -as évekig a jenkik M113 -al, a brittek FV432 -vel tolták, azokkal pedig szerintem fel veszi a versenyt, mégha nem is egy Marden szintá jármű.

  18. F1End

    Még azt hiszem ezen az oldalon linkeltek róla valami elemzést, vagy esetleg fejlesztés-történetet, ott le volt írva pl. hogy nehézkesen lehetett belőle kilátni, a frontpáncélt leszámítva nem igazán volt védett, illetve a hátsó ajtókon levő rekeszeket is inkább homokkal pakolták tele, hogy védje valami a személyzetet (eredetileg asszem üzemanyag kannákat lehet odapakolni). Rémlik valami olyasmi is, hogy a haspáncélt eléggé elspórolták belőle, az aknák ellen talán egyáltalán nem is nyújtott védelmet, de ebben nem vagyok biztos.

  19. duckdodgers, igen és? Arról volt szó, hogy kételkedtem abban, hogy a BMP-30 kibírja a 30 mm lőszert 300 méterről. Dudi szerint pedíg kibírja.
    Belinkeltem egy táblázatot amiben van egy gyakorlatilag acélmagvas lőszer. Nem leválló köpenyes ürméret alatti stb. hanem sima acélmagva. Talán ezzel csinálhatták a teszteket, aminek ellenállt. Annál keményebbnek kétlem, hogy ellenállna.

    http://en.wikipedia.org/wiki/30_mm_automatic_cannon_2A42

    Ehunn még egyszer a táblázat.
    Ami a BMP-1/2 illeti azt a járművet szinte nem lehet úgy eltalálni, hogy nem löszert, vagy üzemanyagot érjen a találat.

  20. dudi szerint:
    2012. november 2. péntek @ 13:28

    dudi! Ez egy kicsit túlzás, hogy ócskavas. Ha az M113-hoz hasonlítom ami abban az időben a nyugati féltekén volt domináns, akkor nem annyira gagyi. Sőt a megjelenésekor hasonló reakciókat váltott ki, mint a MI-24. Ez a hatvanas évek második felében volt, közel 40 éve!

  21. Mackensen

    Azért az túlzás,hogy bárhol találod el bele lősz a tankba.Szemből pl át kell lőnöd a homlokpáncélt meg a motorteret motorral együtt ahhoz,hogy lőszert vagy üzemanyagot legyen esélyed eltalálni.A „benya” a két üléssor között van a lőszer meg a torony alatt a padlón.Ezek nem a legszerencsésebb helyek a személyzet szempontjából de a jármű közepén a padlón(lőszer)és és hátul a vannak azaz elvileg a legvédettebb helyeken.

  22. gigabiga

    A Yóm Kippur-i háború bebizonyította,hogy papírtigris.Használhatatlan a löveg a páncéltörő rakéta irányítása nagyon nehéz a páncélvédelménél csak az aknavédelme volt siralmasabb.Amit nem ért kritika az a mobilitás és a hajtómű.

  23. dudi a kannás megoldásra írtam. Egy nem robbanó pct lövedék esetében pedig igenis a torkolati energia a döntő, szegényített uránt elsősorban nagy sűrűsége miatt használnak az hogy gyújtó hatása is van csak hab a tortán.
    Mack én erre reagáltam :
    „A wiki szerint ezt a 300 méteren 30 mm lőszert a saját lőszerére érti, bár ebben is kicsit kételkedem…”
    Azt gondolom ez a majd meglátjuk élesben is ezt mutatja-e kategória, de ha a sajátját kibírja akkor nagy valószínűség szerint a többi 30ast is.

  24. Valóban:)
    Akkor helyesbítek. Szóval ha nem szemből lövi át valami a páncélt, hanem más oldalból, akkor szinte biztos, hogy a lőszert vagy az üzemanyagot is találat éri.

    A betárazott lőszer függőlegesen áll.

    http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?41132-Tanks-interior-pictures/page2

    http://www.defensedatainternational.com/html/bmp-1.jpg

    http://www.defensedatainternational.com/html/bmp-2.jpg

    A fő üzemanyagtartály a két üléssor közt kapott helyet.

    http://www.inetres.com/gp/military/cv/inf/BMP-1/BMP-1TJ_01.jpg

    A két hatulsó ajtóba is üzemanyagot lehet tölteni

    http://www.inetres.com/gp/military/cv/inf/BMP-1/BMP-1_04.jpg

  25. duckdodgers

    Sokkal fontosabb a kemény anyag a páncélátütéshez mint a nagy sebesség.
    Egy lassabb kemény lövedékkel nagyobb a páncélátütésed mint egy gyors de puhább lövedékkel.

    Amikor a BMP-3-at tervezték nem nagyon voltak 30-as gépágyúk a nyugati IFV/APC-ken(ami helikopter vagy a repülő meg a tetőt találja el…) így elegendő volt a páncélvédettség.

  26. ez így van Mack, de egyébként az ajtóban levő tankot nem szeretik használni semmire , ugyanis bármivel is töltöd meg, ha nem vízszintesen áll a jármű be..arsz mire kinyitod vagy becsukod az ajtót ;) De érdeklődjetek csak utána olyannál aki deszantolt már BMP-n.

  27. Mackensen

    Én csak a BMP-2-ről beszéltem a BMP-1-el nem foglalkozok az annyira…

    Ez makett de a piros a lőszer:
    http://www.militarymodelling.com/sites/1/images/member_albums/41519/bmp-2_046.jpg
    Ez meg nem makett de itt is piros a lőszer:
    http://1.bp.blogspot.com/_FPt7UZwfmGA/TREmyJ_Re_I/AAAAAAAAA4o/Hc1ww7yXm1c/s400/DSCN1033+BMP+2.JPG

    Ha a BTR-80/A ból indulok ki akkor egy sima acéllemez(amit kb egy kalapáccsal meg egy 100-as szöggel át lehet ütni)a lőszertároló fala szóval nem tudom,hogy ez mennyire akadályozná meg a lőszer berobbanását nem közvetlen találat esetén.

  28. dudi ez most komoly?
    Miből tevődik össze a mozgási energia? tömeg x sebesség2 ezt gondolom nem vitatod. Az űrméret alatti illetve nyíllövedékek esetében a kis felületre összpontosított hatalmas mozgási energia miatt akkora a páncélátütő képesség. Az urán pedig nem keményfém ha az számítana akkor a volframkarbid lenne a nyerő.

  29. duckdodgers

    A németek volframkarbid-ot használnak :)

    Azért fontosabb a keménység mert a páncéllal találkozva kevésbé deformálódik azaz megmarad a kis közegellenállása és az általad is említett kis felületen nagy energia.Ha puhább a lövedék akkor jobban csorbul a hegye ami jó esetben nagyobb közegellenállást rossz esetben akár a lövedék stabilitásának elvesztését eredményezi.Onnantól kezdve,hogy nem heggyel előre hanem valamilyen szögben halad a lövedék nem beszélhetünk átütőképességről.

  30. Origós Komondoros cikkből: „igazi off-roader: kiviteltől függően 60-120 centis vízen átgázol, kiválóak az első és hátsó terepszögei, nagy a hasmagassága, és természetesen összkerékhajtású, zárható differenciálművekkel.”

    Na de vajon hol az oldaldőlés?

  31. A linkelt lengyel 30 mm-esen szted mi célt szolgál az a bemarás vagy gyűrű a lövedék elején? És mi az anyaga a nyíllövedéknek ?
    Gyanítom hogy keményfémmagvas (pl volframkarbid) és az egy lokalizátorhorony hogy ott törjön el mint amit a szovjet 2. VH-s pct gránátokon is látsz.

  32. duckdodgers

    „A linkelt lengyel 30 mm-esen szted mi célt szolgál az a bemarás vagy gyűrű a lövedék elején? És mi az anyaga a nyíllövedéknek ?
    Gyanítom hogy keményfémmagvas (pl volframkarbid) és az egy lokalizátorhorony hogy ott törjön el mint amit a szovjet 2. VH-s pct gránátokon is látsz.”

    Ezt úgy ahogy van nem értem,hogy kerül ide.

  33. Te linkelted azt a lengyel cuccot, mondván az faca hegyes,
    én arra írtam hogy az nagy valószínűség szerint egy volframkarbid nyíl aminek a hegye el van gyengítve hogy eltörjön, ugyanis ha olyan kis felületen csapódna fel akkor maga a lövedék törne szét a visszaható erőtől. nem tudom hány fajta és hány darab pct lövedéket láttál már életben és mondjuk volframkarbiddal milyen szinten találkoztál, de jó ha tudod hogy annyira rideg hogy még kisebb ütéstől is elpattan. És ez jellemző még a 75-76.2mms pct gránátokra is amik elvileg kevésbé rideg acélból készülnek.

  34. Látom volt több hozzászólás is a BMP témához.
    Nos, mivel jómagam, kb másfél évig „küzdöttem” benne, leírok néhány személyes észrevételt, pozitív, negatív értelemben, egyaránt.
    Nos, a járművet fejlesztésekor, a gépesített gyalogság harctéren történő szállítására és annak harctevékenységekor, a jármű toronyfegyvereivel történő tűztámogatására tervezték.
    Amikor rendszeresítették, erre a szerepre, meglévő ellenfeleivel szemben, tökéletesen megfelelt.
    Mindkét oldal, nagy létszámú tömeghadseregeket tartott ekkor fegyverben, ezt ne feledjük el…
    Páncélzata az ellenséges gyalogság kézifegyvereitől megvéd, amibe a géppuska is beletartozik.
    Gépágyú és még erősebb pct eszköz ellen hatástalan, de nem is ezek ellen tervezték.
    Jó a manőverező képessége, az embernek az volt az érzése benne terepen, hogy szinte száguld vele a harcjármű.
    Lánctalpas volta, előnybe hozta a gumikerekesekkel szemben.
    A sok vitát kiváltó fegyvereiről az a véleményem, hogy az ágyút, elsősorban hasonlóan páncélozott járművek, eszközök és élőerő ellen tervezték.
    Géppuskája, egyértelmű, élőrerő ellen.
    Harckocsik ellen, ott ott volt a rakéta….
    Itt rátérek a tapasztalt negatívumokra.
    Tehát a rakéta, nem volt túl hatásos, huzalvezérlése elég komoly kihívás elé állította az irányzóinkat.
    Az ágyú, nagyon rövid lőtávolságon volt értékelhető, igazából már a kiképzések során felhívták a figyelmet, hogy harckocsira elsősorban ne ezzel lőjenek az irányzók.
    A járműben a lőszerek, egy konvejorban voltak.
    Ami a torony alján körbe forgott, a töltések során, ha jók az emlékeim még.
    Automata töltője volt a lövegnek, de nem használták, mert rendkívül balesetveszélyes volt.
    A rajparancsnok ülése borzalmas rossz helyen volt, közvetlenül a vezető mögött, a torony bal alsó oldalánál, a deszant tér előtt.
    Nagyon megszenvedtem magam is harcászatok során, ha abban kellett ülnöm.
    Általában a rajparancsnok is a deszant térben foglalt helyet ebből az apropóból.
    Az üzemanyag valóban a két üléssor között volt, a deszanttérben, középen.
    A két hátsó ajtó, szintén üzemanyagtartály.
    Nyitásuk, zárásuk, elég komoly erőkifejtést igényelt.
    Összességében, azt mondanám, rendszeresítésekor, a varsói szerződé jobbal nem rendelkezett, érthető ha Mi is rendszerbe tettük.
    Logikus lépés volt, hogy a harckocsikkal együttműködni képes gyalogsági eszközünk legyen.
    Amit az idő haladtával nem tettünk meg, de megtehettünk volna…
    Páncélzat erősítése, hogy legalább néhány gépágyútípus lőszerét is kibírja.
    Valamint, az aknák ellen is hatásosabb legyen.
    Főfegyver csere, ágyút gépágyúra.
    Valamint, hatásosabb, korszerűbb pct. rakéta alkalmazása.
    Nem tettük meg, kidobtuk.
    Szerintem hiba volt, meg kellet volna lépni a korszerűsítésüket.
    Egyébként bírta a gyűrődést, lehetett strapálni rendesen.

  35. honved

    83-ban volt hiba megvenni nem pedig az,hogy kidobtuk!Alapból a BMP-2-t kellett volna választani ami az akkor elérhető legjobb választás lett volna és viszonylag kis ráfordítással még ma is megfelelő harcértéket képviselne.

  36. Stevan Zaloga könyvében van egy érdekes adat a jármű páncélzatáról.

    http://books.google.ro/books/about/BMP_Infantry_Fighting_Vehicle_1967_94.html?id=6c1be4CjONoC&redir_esc=y

    Az afganisztáni háború tapasztalataira utal és azt írja, hogy a járműveknek néhe szélsőségesen eltér a védelmük, attól függően, hogy mikor készültek. Voltak ugyebár az éves, öt éves tervek, melyekben előirányoztak egy adott mennyiséget. A gyártási periódus elején még odafigyeltek a minőségre és rendesen hengerelt acélbók készült a páncélzat. Az időszak vége fele viszont elkezdtek sietni és a minőség már nem volt fontos, csak az, hogy időre teljesítsék a tervet. Ezért olyan is volt, hogy szemből a síma 7,62 gyalogsági lőszert sem bírta, de olyan is akadt, hogy a 20 mm Oerlikon lőszernek is ellenállt.
    Hihetőnek találom:))