|

AESA radart kap a Tejas

India hazai fejlesztésű aktív fázisvezérlésű (AESA) radarral kívánja ellátni a szintén indiai fejlesztésű és gyártású HAL Tejas vadászbombázót, közölték a napokban az ázsiai ország légierejének illetékesei.

Az indiai DRDO (Defence Research and Development Organization – Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet) fejleszti az LCA program termése számára a nevezett berendezést, mellyel jelentősen nőne a Tejas harcértéke. Az új eszköz az Mk-2 verziótól lesz elérhető, mely első példánya várhatóan 2013-ban emelkedhet a levegőbe. Indiai források szerint a potensebb verzió fejlesztésének 70 százalékánál tartanak, ám szükség van a fejlesztésekre, mivel a típus 2 tonnával nehezebb a tervezettnél, emiatt szükség is van az új, nagyobb tolóerejú General Electric F414-INS6 típusú hajtóművekre.

Az Indiai Légierő első Tejas repülőgépe ,

Bár a 15 éves csúszásban lévő LCA program gyümölcséhez, a Tejashoz még a franciák segítségével sem sikerült saját hajtóművet fejleszteni, ám a hasonlóan komplikált feladatnak ígérkező AESA radarba nem valószínű, hogy beletörik a bicskájuk, ugyanis egy repülőgép-fedélzeti berendezést más fejlesztettek a légtérellenőrző gépükhöz, de az méreteiben és teljesítményben mindenképpen felülmúlja majd a Tejas számára készítendő eszközt.

26 hozzászólás “AESA radart kap a Tejas”

  1. 11 év alatt még egy Tejas sem esett le, mondjuk csak huszonegynéhány példánynál járnak.

    A közel 200 Szu-30MKI-ből is csak 3 esett le 12 év alatt.

    A Hawkok és Jaguarok sem nagyon potyognak, előbbiből tudtommal egy sem esett le. Amik nagyon szeretnek lezuhanni, azok a MiGek, legalábbis arrafelé.

  2. A probléma, hogy 15 év alatt sem sikerült sem hajtóművet, sem megfelelő elektronikát kifejleszteni a Tejas-hoz. A lokátor eredetileg az izraeli ELTA AESA szupercsoda lett volna, amit végül egy USA-val kötött megállapodás miatt nem adhatott el a Zsidó állam, ezért komoly, nem részletezett kárpótlást kaptak az USA-tól. (a ELTA lokátora egyrészről komolyan veszélyeztette az amerikai AESA exportot, másrészt olyan jó lett, hogy az amerikaiak nem örültek volna, ha potenciális ellenségeik (pld. India, Kína stb) ezekkel felszerelt gépekkel karcolták volna az eget. A Gripenbe válaszott európai Raven 05, illetve a Jurofajter CAPTOR E és a Rafale RBE2AA AESA lokátora valószínűleg vagy nem áll ezen a fejlettségi fokon, vagy egyezmény korlátozza exportját..
    Azt nem tudni, hogy a Tejas lokátora nem-e a Rafale RBE2 AA AESA-n fog alapulni, hiszen ha a beszerzés után valószínűleg meg akarják szeretni.

    Én úgy gondolom, hogy az indiai elektroni lehet egyik nagy hibapontja a PAK-FA-nak, hiszen, látni, hogy egy “sima” 4 gen, könnyűvadász sem tudtak összegrundolni (pedig a Hindustian a legnagyobb rep.gép gyártó vállalatok és nemzeti összefogásban tervezik és építik a TEJAS-t, mégis szinte minden fontosabb rendszere külföldi..

  3. “A Gripenbe válaszott európai Raven 05, illetve a Jurofajter CAPTOR E és a Rafale RBE2AA AESA lokátora valószínűleg vagy nem áll ezen a fejlettségi fokon, vagy egyezmény korlátozza exportját.”

    Ha nincs bennük amerikai technológia, milyen jogon vétózzák meg? Az izraelit megértem, mert ott muszáj úgy ugrálni, ahogy a nagy testvér mondja. Mellesleg India már nem számít ellenséges országnak, sőt egyre jobban maguk mellé akarják állítani. Az Il-76-osokba is izraeli AESA-radar került, most már sztem nem lenne akadálya a Tejasba pakolással sem.

  4. kelepisti

    “Én úgy gondolom, hogy az indiai elektroni lehet egyik nagy hibapontja a PAK-FA-nak”

    Elméletileg tényleg kerülne bele indiai eredetű elektronika és miegymás, de én gyakorlatilag úgy látom, hogy az indiaiak csak a pénzt adják, az oroszok meg megoldanak mindent házon belül (leszámítva egy két apróbb alkatrészt) Nem nagyon találok most olyan főbb alkatrészt amihez Indiának bármi köze lenne az anyagiakon kívül.

  5. fip7:
    “HAL is intent on a 25% share, to include the mission computer and critical software (building on Indian SU-30MKI work), navigation systems, cockpit displays, counter-measures dispensing (CMD) systems, composites expertise…”

    India kb azt vállalta be amiben jó (sött sanszosan jóval jobb mint a ruszkik). Ezek nem látványos dolgok de nagyon fontosak. Állítólag link16 képességű kommunikáción is dolgoznak.

    Az AESA radarok fejlesztési idejéből kiindulva azt én kizártnak tartom, hogy mostani fejlesztési indulással már jövőre repüljön akármilyen AESAval a Tejas. Vagy jóval elöbb már elkezdték a fejlesztést, “kis” Izraeli segítséggel, vagy közel kész AESAt kapnak pl Izraeltől.
    A rafi RBE2 AESA radarjának a fejlesztése 2001ben indult, ahogy az APG-81é is.
    Elsőnek tesztplatformon ~2005ben repültek az 4év… (és idén kapta meg az első F3 as rafit az Armée de l’Air)

  6. “az oroszok meg megoldanak mindent házon belül (leszámítva egy két apróbb alkatrészt)”
    Tuti hogy az alapalkatrészek amerikaiak. Ha elolvasod az alkatrészgyártól honlapjait részletesen, megtudhatod, hogy a csipek és a kristályok amerikaiak.

  7. Európában nem nagyon sietnek. Ha sürgős volna, egy ilyen fejlesztést egy év alatt lezavarnának. Különben fejvesztés.
    Érdekes, hogy a másodvonalbeli gyártók nem a hightech cuccokkal szopnak nagyot, hanem a valódi hardverrel. Nézd meg: az indusok képtelenek egy rendes repülőgép hajtóművet elővarázsolni, az ukránok meg dízelmotorral vesződnek.
    Ezzel régi fixa ideámat látom igazolódni: Nem az a fejlesztés, ha egy gépet telebasznak számítógépekkel, hanem ha az alkatrészek anyagával, és formájával érik el a kivánt eredményt.

  8. Kele, az izraelieknek NINCS sorozatban gyártott rep. fedélzeti AESA radarjuk. Néhány kísérleti példány lehet, hogy van, de ezekről egyrészt kevés (van egyáltalán?) információ, másrészt ezek alapján nem lehet megítélni a minőségét.

  9. “Európában nem nagyon sietnek. Ha sürgős volna, egy ilyen fejlesztést egy év alatt lezavarnának. Különben fejvesztés.

    Nagyon nincs igazad. A svéd Ericcson (ma már a Saab része) több mint tíz éve kezdett AESA fejlesztésbes, beletört a bicskájuk. A Raytheonnal közösen is megpróbáltak, (vettek T/R modulokat) de azzal sem jutottak többre. Bepróbálkoztak a csigaevőknél is, végül a digókkal most talán összejön. iszonyú nehéz , időigényes és költséges fejlesztés.

  10. @tallking
    Mondtam, részletesen! Különben nem azért írtam, hogy elhidd, hanem azért, hogy tudd. Elindulsz pl az R-77 vonalon. A végére ide jutsz:of this seeker is claimed by Agat to use the Texas Instruments TMS-320 digital signal processing chip, widely used in Western radar equipment.
    Most nem találom a cég honlapját, de ott írják. Különben a germánium is amerikai benne, amivel jelentős képességnövekedést értek el. pár éve az amik engedélyezték egy csomó cucc eladását az oroszoknak.

  11. Hasonló cipőben járok én is a “nem találom”-mal, elvileg ezeket kellene végignézni
    http://www.russianavia.net/index.php#state=Company&id=0 és a beszállítóikat

    De itt a htka-n is volt orosz chipgyártó cég linkelve.
    Most persze millió alkatrész létezik, egy 1980 valahányas chipet nem biztos hogy érdemes gyártani ha fillérekért lehet találni és mellesleg már nem csak amerikai gyártásban is van belőle, mint ahogy csavarokat is szabványosan lehet venni. itt a a célorientált egyedi dolgok a lényegesek. naná, hogy a forrasztóónt megveheted máshonnan.

  12. A másik számítógépembe (ide 50 km) megvan a link. Ez egy célorirntált csip. Az oroszok is gyártanak ilyet, csak valahogy nem olyan jót. Viszont a germániumot abban a minőségben nem fogod sehol megkapni. Ha ezek boltban kapható cuccok lennének, rég ezekkel szerelnék őket.
    Különben volt már itt ez az oldal.

  13. Köszi a linket, igen ez egy jó példa. (nem az egyedüli)
    Pontosan az a DSP amit te idéztél mára egy filléres cucc amit sokan gyártanak már. A megnevezés marad, ez egy közönséges dolog meghagyják az alapelnevezést utána biggyesztenek egy sajátos betűjelölést. A wikin is épp egy japán gyártásúnak van a fényképe.
    A DSP funkció mára a legkevésbé sem tekinthető célorientált eszköznek. katonai értelemben egyáltalán nem.

  14. “Pénz kérdés. Hányan csinálják?” Nem egészen. Görcsös akarással technológiai háttér nélkül te adhatsz akármennyi pénzt, nem jön össze. A svédek egyébként komoly energiát fordítottak a dologra, voltam annak idején (1997) az Ericcsonnál a sok emelettel föld alatt lévő kísérleti központjában, ahol már volt szó az AESA radarról.

  15. Olyan DSP ami légiharc rakétákba való.
    Az R-77 tervezett gépen töltött élettartama 50 óra betonos reptér esetén, és 28 kiépítetlenen.
    Az amerikai megfelelője éveken át repked hajófedélzeten, azután még működik is. Gondolom ezt a szinvonalat nem tudják hozni.
    A germánium kristályról meg konkrétan írták, hogy azt a minőséget nem tudták hozni.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.