|

Már csak egy lépés választja el Indiát az F414-től

A legfrissebb hírek szerint már csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy India aláírja a szerződést a General Electric vállalattal 99 darab F414-INS6 hajtómű megvásárlásáról. Mint ismeretes, az amerikai erőforrás gyártója még 2010-ben aratott győzelmet az európai Eurojet EJ200 fölött, az indiai fejlesztésű Tejas vadászbombázó Mark II-es szériájának hajtóművéért folytatott harcban. Eleinte úgy tűnt, hogy alacsonyabb ára miatt az Eurojet söpri be a megrendelést, de aztán fordult a kocka. A szerződéskötés közelségének világgá kürtölésével egy időben egyébkén azt is elárulták, hogy miért az amerikaiakra esett a választás.

Miután 2010 végén kihirdették, hogy a General Electric kezdheti meg a tárgyalásokat Indiával a részletek pontosítása végett, egyből meg is alakult az Áregyeztető Bizottság. Ez tömörített minden olyan szervezetet, melynek köze van vagy lesz az F414-INS6-hoz: a légierő, a haditengerészet, a védelmi tárca, a HAL repülőgépgyártó-vállalat, a Légiforgalmi Fejlesztési Ügynökség, illetve a Védelmi Kutatási és Fejlesztési Intézet (DRDO – Defence Research & Development Organisation) képviselői folytattak tárgyalásokat a GE és az amerikai kormány illetékeseivel, mégpedig 15 hónapon át.

Nem véletlen, hogy ennyi ideig tartott, mire konszenzusra jutottak a felek, ugyanis több kérdéses részlet is felmerült, az eladó és a vevő részéről egyaránt. A GE ragaszkodott hozzá, hogy az indiai kormány a szerződést ne közvetlenül velük kösse meg, hanem az egyik alvállalkozójukkal. Emellett kötelezni akarták rá Új-Delhit, hogy a dokumentumban kapjon helyet az is, hogy amennyiben az Indiai Légierő F414-INS6 hajtóművel felszerelt repülőgépei atomfegyvert hordoznak, és azt bevetik Pakisztán ellen, esetleg lezuhannak pakisztáni területen, India fizessen kártérítést a cégnek.

F414

General Electric F414 hajtómű ,

Végül 15 hónapnyi birkózás után sikerült kompromisszumos megoldást találni – bár indiai források szerint nehéz szülés volt, főleg az ő részükről. A GE letett arról, hogy alvállalkozón keresztül kössön szerződést Indiával, cserébe Új-Delhi benne hagyta a szerződésben a nukleáris fegyverekre vonatkozó záradékot. Egy január 22-i, kormányzati forrásból származó hír szerint az Áregyeztető Bizottság befejezte működését, és átadta a stafétát a Kabinet Biztonsági Bizottságának. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden akadály elhárult az üzlet létrejötte elől, mivel utóbbi szervezet biztosan nem fogja hátráltatni a beszerzést. Becslések szerint India 800 millió dollárt fizet majd ki a 99 darab F414-esért, melyek a típus jelenlegi legerősebb változatát képviselik majd.

Miután aláírták a papírokat, a GE egy-két hónapon belül leszállít 18 darab hajtóművet, és ezzel a saját gyártósoruk le is tudta a munkát, ugyanis a többit már Indiában állítják elő. A helyi termelő természetesen a HAL (Hindustan Aeronautics Limited) lesz, mely a Tejas fejlesztéséért is felel. Az F414-INS6 gyártásának megkezdésében segítségükre lesznek majd az amerikai cég mérnökei, akik fokozatosan fogják átadni a munkát az indiai szakembereknek.

16 hozzászólás “Már csak egy lépés választja el Indiát az F414-től”

  1. „amennyiben az Indiai Légierő F414-INS6 hajtóművel felszerelt repülőgépei atomfegyvert hordoznak, és azt bevetik Pakisztán ellen, esetleg lezuhannak pakisztáni területen, India fizessen kártérítést a cégnek.”

    Fogekony vagyok az abszurdra, de ezt sehogy se tudom ertelmezni.

  2. „Fogekony vagyok az abszurdra, de ezt sehogy se tudom ertelmezni.”
    Segítek…..:D
    A Tejas viszi a nálánál kétszer nagyobb bombát, ledobja, majd a villanás utáni lökéshullám le is csapja még Pakiban… Félig sült pilóta elő a bankkártyát, mivel gépe egyetlen megmaradt alkatrésze a kártyaterminálja. PIN-kód és fizet… Volt egy hajtómű, egy bomba, egy ország, egy világ……

  3. Allesmor Obranna

    „szerintem a különös kitétel azt takarja, hogy ha pakiban leesik 1 ilyen, azt úgy is vehetjük, mintha kínáé lenne a licensz (1 része). Nos, ennek a licenszdijját szeretnék az indusokon behajtani.”

    Érdekes megközelítés, de engem továbbra se hagy nyugodni az a részlet, hogy miért pont atomfegyverrel történő bevetésre vonatkozik ez csak?
    Szerintem a dolog lényege, hogy atomfegyver esetén az amerikaiak másik ügyfelét jelentős kár érheti, ami közvetve a GE-nek is rossz. Csakhogy Pakisztánban nem a GE, hanem a P&W adott el hajtóműveket, már ha az F-16-osokra gondolunk. A Cobra gépekben Lycoming hajtómű van.
    Amennyire én tudom, a GE csak energetikai szinten van jelen Pakisztánban. Mondjuk ez is lehet egyfjata szempont, főleg, hogy egy esetleges atomcsapásnak pont az a szektor látná kárát amit a GE energetikai részlege lefed. Vevő, hálózat, ügyfél, minden.

  4. Ennek a hírnek a lényege, a Tejas-hoz készülő indiai Kaveri (amelybe a Sncema M88) gázturbina részegységeit is beépítették, a szemétre kerül, mert nem tudták megépíteni.. A prototípusok nem alkalmasak sorozatgyártásra, hiába építették egy protot még oroszországban is IL-76-os fedélzetére tesztrepülésekre.
    Kele

  5. Én azt nem értem, hogy mi a fenét pedáloznak még a Tejasszal? Ha hi-lo konfigurációban gondolkodunk, akkor a „hi” végletben ott a szu sorozat ami a PAK-FA-val folytatódik majd, a „lo” végletnél meg a Rafale. Erre még rendszeresítik a Mig-29 hajófedélzeti üzemmódra, amire ott a Rafale és kinlódnak továbbra is a Tejasszal. Ja és ebből is szeretnének hajófedélzeti változatot.

  6. Mack: csakhogy nem gondolkodnak HI-LOban. Ha feltétlenül sablonokat akarunk húzni akkor már a tender kiírása is úgy kezdődik hogy Medium… Ráadásul a HiLot az amik találták ki alá F15-F16 és ez a sablon vhol imho rég tulhaladott. Alá F35. Uígy a tenderen sztem két egyértelmű „LO” gép volt a Gripen és az F16.
    Így aztán még oké is a Tejas… csakhát a hagyományos LO gépek jövője lehet köpködni imho az UAV.

  7. Az indiai koncepció, úgy tudom, hogy kb a következő:

    Szu-30MKI (majd Pak-Fa): a „Nagyvas”

    Rafale: középkategória, mint a Mirage-2000 és Mig-29, ezeknél tovább is lesz szolgálatban, illetve azt hiszem váltja a Jaguárt.

    Tejas: könnyűvadász, kimondottan a Mig-21 leváltására készült.

    Cikkhez: politika, agyam eldobom tőle. Annyira tipikus: nyaljuk kellőképpen fényesre Pakisztán seggét, de azért persze India barátsága is kell, sőt… Dehát az üzlet az üzlet, ez mindig is így volt:)

  8. Fade, én ebben egy kicsit vitáznék. Nem vagyok biztos benne, hogy ez a Hi-Lo dolog ami találmány, attól eltekintve, hogy elöszőr ők nevezhették így a dolgot. Ha már sablon, akkor, meg pláne nekik nem jött, mert F-15 F-16 kombó mellett még hosszú éveken át szolgállt F-4. Nem is beszélve a feladatorientált típusoktól és, hogy az F-15 is alapját képezte támadó gépnek stb stb.
    Ez szerintem inkább egy elv, amely szerint létezik a légierőben egy potens típus(típusok), mely potens mivoltát attól kapja, hogy jobb vagy legalábbis összemérhető a potenciális ellenfél csúcsmodeljével és elvárható tőle a légi fölény kivítása. Ezzel párhuzamosa pedíg szolgálatba áll egy második vonalbeli típus, ami lehet kissebb, olcsóbb, „kevesebbet tudó”, vagy egyszerüen egy régebbi modell, mellyel egy csomó esetben ki lehet váltani az elsőt. Ez álltal a „lo” modellek amolyan erősokszorozóként működnek, mivel felszabadítanak több „hi” modellt.
    Tehát ismétlem, ez meglátásom szerint nem „sablon”, hanem inkább egy „elv”, melyek mentén a légierők szerveződdnek.
    Visszatérve az Indiai légierőre a „hi” végletnél ott lesznek a szu-PAK-Fa, míg a „lo” végletben Rafale Tejas, míg haditegerészetnél Rafale, Tejas, Mig29. Két-három típus, ahogy vesszük kb ugyanarra a feladatra, attól függetlenűl, hogy a gépek teljesítményadatai közt jelentős eltérések mutatkoznak.