|

Nyakunkon a 4. Borej hivatalos gerincfektetése

Az orosz 4. generációs boomereket megtestesítő Borej-osztályú atom-tengeralattjárók negyedik egysége kapcsán először 2009 folyam híreztünk: egyrészt annak kapcsán, hogy a Szevmash várhatóan még az év vége előtt elkezdi az egység építését, illetve annak okán is, hogy kiválasztották a nevét. Nos, ahogy a hivatalos gerincfektetés, úgy az anno kiválasztott név sem realizálódott. Bár ez utóbbi csak most derült ki.

Idén tavasszal, egy, a harmadik Borejjel kapcsolatos hír apropóján említésre került, hogy a Szevmash megkezdte az előkészületeket a negyedik Borej építésének megkezdéséhez, ám mivel Moszkvában még nem elégedettek a Borej-osztály árazásával, így a munkálatok 2-3 hónapig még egész biztosan nem kezdődhetnek el.

Az elmúlt hónapokban Moszkva és a Szevmash illetékesei között számos egyeztető tárgyalás zajlott, még Vlagyimir Putyin becsatlakozásával is. Úgy tűnik a tárgyalások időközben a hangoztatottaknak megfelelőn tényleg eredmény közeli állapotig juttatták a kérdést, aminek végett hivatalosan sor kerülhet a 4., továbbfejlesztett, Project 955A jelölés alatt futó Borej gerincfektetésére.

A Jurij Dolgorukij | Fotó: Szevmash ,

Az Orosz Haditengerészet élére az elnökváltással nagyjából egy időben kinevezett Viktor Csirkov altengernagy csütörtöki közlése szerint a negyedik Borej-osztályú ballisztikus rakéta hordozó atom-tengeralattjáró hivatalos gerincfektetésére július 30-án kerül sor, a nevét azonban mégsem a tengerészek védőszentjéről, Szent Miklósról kapja.

A negyedik Borej ehelyett I. Vlagyimir, teljes nevén Vlagyimir Szvjatoszlavics kijevi nagyfejedelem után kerül elnevezésre. Ami abból a szempontból érdekes, hogy a harmadik borej szintén egy kijevi nagyfejedelemről lett elnevezve. Konkrétan II. Vlagyimir Monomah, teljes nevén Vlagyimir Vszevolodovics Monomah-ról, aki szintén a Rurik-dinasztia tagja, I. Vlagyimir leszármazottja. Megvalljuk őszintén rákerestünk, hogy pontosan kicsodája is volt II. Vlagyimir I, Vlagyimirnek, de elég nagy volt a dinasztián belüli rotáció a két nagyfejedelem uralkodása közti időszakban, így inkább kihagytuk ennek a szálnak a kibogozását… :)

62 hozzászólás “Nyakunkon a 4. Borej hivatalos gerincfektetése”

  2. boki

    És megint elmarad a Jurij Dolgorukij orosz flottának való átadása a tervezett július 29. -e(orosz flotta napja) helyett október végére tették át. Októberben (elején)indítanak egy Bulavát az Alekszander Nyevszkijról, ha sikeres akkor a Bulavát is rendszeresítik október végére. (egyutt a Dolgurikijjal- logikus lépés)

    2012. július 27. péntek at 15:35
  5. boki

    Azokról még nincs dontés, az új fonok még nem dontott asorsukról, de nem úgy néz ki, hogy lenne pénzuk a felújításra .Azon az áron felépítenek 2 új Borejt.
    Ami biztos , hogy az Admiral Nachimovot felújítják 5 év alatt. 2017-ben kell átadniuk.

    2012. július 27. péntek at 18:08
  6. Montezuma

    Üdv Boki:

    hír1: 1200 orosz tengerészgyalogos és 72 páncélos technika tartózkodik a Szíria melletti vizeken 5 deszant hajó képében, melyet az orosz napilap nemes egyszerűséggel csak deszantökölnek titulált.

    hír2: A nyugat-afrikai államok katonai vezetői közben bejelentették, csak az ENSZ határozatra várnak és 3000 katonát át is dobnak Maliba.

    saját kommentár:
    Ha Maliba benyomul 3000 afrikai zsoldos, az destabilizálja Algériát és Nigert is, nem beszélve az amúgy stabilnak és rendezetnek távolról sem nevezhető Líbiáról. Algéria classic orosz vonal ugyanakkor Niger épp most egyezkedik a kínai Eximbankkal a sorazi olajfinomító további sorsával kapcsolatban. Látni egy újabb törésvonalat, hiszen a nyugat-afrikai államok Marokkótól Elefántcsontpartig értendő, amely elsősorban inkább brit és francia érdekterület. A két terület katonai szembenállása/összeütközése közvetlen brit-francia és orosz-kínai érdekütközést is jelent egyben.
    Érdekes lesz majd az esetleges ENSZ szavazás – kíváncsi leszek, hogy az ötfős Betéti Társaságból ki mire teszi majd a voksát. A brit magatartás a legfontosabb ebben a kérdésben, hiszen az egyre hangosabb skót törekvések árnyékában Észak-Írország négy nagy militáns csoportja bejelentette az IRA katonai szárnyának újjászervezését.

    Most akkor az állam fellépése egy fegyveres csoporttal szemben megengedett vagy elítélendő?
    Ha elítélendő adott állam ilyen irányú tevékenysége, akkor külső katonai beavatkozás is elfogadható ellene?

    Ezek fontos kérdések, hiszen a Nyugat már erre választ adott a maga oldaláról és igennel szavazott. Ez pedig legitimmé tesz bizonyos dogokat (Koszovó – Oszétia), illetve előrevetíti a másik oldal lépéseinek irányát is.

    Moszkva katonai bázisok létesítéséről tárgyal Vietnam mellett Kubával és a Seychelle-szigetekkel. Sikerük esetén a kínai-vietnami háború kilőve, ráadásul oly módon, hogy Vietnamnak nem kell tovább közelednie az USA-hoz sem. (Ez jó Kínának is, legalábbis orosz szempontok szerint.)

    Miközben Lavrov az Egyesült Államokat a terrorizmus támogatásával vádolta meg (aki nem tudná, az orosz külügyminiszterről van szó) lassan de biztosan kezdetét veszi egy orosz-indiai hadgyakorlat Mongólia északi részével határos területeken is. (Ez annyira nem jó Kínának, de Pekingnek is meg kell értenie, hogy vannak természetes orosz és indiai érdekek, ebbe tartozik például Vietnam is. Cserébe még mindig létezik Pakisztán).

    kis kitérő:
    Apropó, Pakisztán. A pakik két nagy atomhatalom (Oroszo. és Kína) árnyékában robbantották be magukat az atomklubba Indiától egy kicsit lemaradva.
    Meg vagyok lepve, hogy egy állandó katonai puccsokkal terhelt iszlám atomhatalom nem okoz problémát senkinek, egy relatíve rendben tartott atomeszközök nélküli iszlám teokrácia miatt pedig reszketik a világbékét.

    kis ON:
    Elkezdik építeni a 4. darab újgenerációs csapásmérő tengót. Ebből a hajóból egy darab is igen nyomós érv egy kis nézeteltérés esetén. Márpedig abból egyre több lesz.

    Üdv: M

    2012. július 27. péntek at 18:22
  7. boki

    „1200 orosz tengerészgyalogos és 72 páncélos technika tartózkodik a Szíria melletti vizeken 5 deszant hajó képében, melyet az orosz napilap nemes egyszerűséggel csak deszantökölnek titulált.”

    Nem véletlenul van ott 5 desszant hajó a tengerészgyalogosokkal, 5 hadihajó,5 kíséro-ellátó hajó. A szíriai lázadók fenyegetoztek, hogy megtámadják az orosz támaszpontot Tartusban. Ma a vezérkar kijelentette, hogy bármilyen támadást az orosz bázis ellen keményen megtorolnak és ehhez minden eszkozuk megvan az ott tartózkodo flottakotelekén.

    2012. július 27. péntek at 18:44
  9. forest

    Éppen most akarok estére összetákolni egy Szíria cikket, bár még nem egyeztettem htka illetékeseivel. Megjelent számos feltáró cikk a német, svájci és orosz nyelvterületeken ami segít megérteni a dolgokat és kivételesen itt még hitelesnek ítélhető kép és videóanyagok is akadnak.

    Egy biztos, a lázadók igen jól fel vannak fegyverkezve, a szomszédos országokba menekülők 3 csoportra oszthatóak. Az egyik csoport a lázadók, akik csak pihenni és fegyverutánpótlásért utaznak pár napra a szomszédos országokba, a második csoportot alkotják a keresztények tízezrei (erről is irok majd) akik a felkelők elől menekülnek mivel komoly üldöztetésnek és megtorlásnak vannak kitéve, a harmadik és egyben legkisebb csoport az akik a háború elől menekülnek.

    A lázadók eközben igen brutális és jól szervezett támadásokat hajtottak végre különböző katonai és rendőrségi központok ellen ahonnan nagy mennyiségű fegyverzetet és ruházatot zsákmányoltak.

    2012. július 27. péntek at 19:27
  10. Montezuma

    Roni:

    „Szerintetek van még esély az Assad “rezsimnek” hogy legyőzze a terroristákat?”

    Szíriában a kurdok saját felségterületet alakítottak ki és Asszad seregei nem léptek fel ellenük az ügyben. A kurd – török viszály élesedik, amely alapjaiban boríthat mindent. Ha bedől Asszad, akkor a kurdok megmozdulnak Törökországban is a függetlenség irányába. Ankarának valójában nem érdeke Asszad bukása, akárki is állítja ennek az ellenkezőjét.

    Kinek lenne jó az, ha Törökországban is olyan polgárháború kezdődne, ahol könnyen felbomolhat az ország területi egysége? Asszad bukása egyenes úr Kurdisztán kikiáltása irányába.
    Ez egyben Irak végleges felbomlását is jelentené, ahol a kurdok után a siíta többségű területek Irán mellé sorolnának.

    Ezen a ponton már Szaúd-Arábia is bajban lenne, ahol a lakosság 90%-át kitevő arab lakosság harmada siíta.

    Kurdisztán létrejötte a Közel-keleten olyan lenne, mint Trianon felfüggesztése Európában. Így talán jobban érzékelhető a probléma nagyságrendje.

    Gondolom érthető a helyzet.

    2012. július 27. péntek at 19:28
  12. forest

    @montezuma

    A török teóriád most hibádzik, ugyanis pont a napokban derült fény egy dél-törökországi titkos lázadó bázisra. A bázis konkrétan Adana városában van, ahol meglepő módon egy amerikai bázis is van. A lázadók Adanában fegyvereket és utasításokat kapnak, több olyan katari specialista is Törökországba utazott a napokban akik korábban a líbiai harcokban is komoly szerepet vállaltak a lázadók szervezésében.

    2012. július 27. péntek at 19:35
  15. forest

    @gacsat

    Irakból is elűzték a keresztényeket, az új kormány hatalomra kerülése után az összes keresztény templomot leégették, akik vállalták vallásukat azoknak vagyonát elkobozták és házát felgyújtották. Ezen emberek egy jelentős része egyébként pont Szíriába menekült. Ma Szíriában kevesebb mint 1.000.000 ember vallja magát kereszténynek és számuk az iraki invázió óta folyamatosan csökken. Egy hatalomátvétel esetén pedig a számuk igen gyorsan a nulla irányába mozdulna.

    2012. július 27. péntek at 19:53
  16. fip7

    Forrong a Közel-Kelet és ki tudja mi lesz a vége? Egy nagy háború a térségben nagyon nem lenne jó nekünk. A magas olajár, és az ez által teremtett bizonytalan világgazdasági környezett nem csak recessziót, hanem még komolyabb, akár világháborút/világ méretű háborút is eredményezhet! Ebben a helyzetben jól jönnek majd a Borejek.

    Egyébként én attól tartok ha kialakul egy ilyen háború és a nagyhatalmak le lesznek kötve, akkor akár a térségünkben is könnyen előfordulhat háború. Elég válságos a környező országok gazdasági helyzete és ez egy ilyen globális helyzetben kipattanhatnak konfliktusok még ha nem is rendelkeznek az adott országok ehhez megfelelő katonai erővel.

    2012. július 27. péntek at 20:38
  17. Roni

    „Irakból is elűzték a keresztényeket, az új kormány hatalomra kerülése után az összes keresztény templomot leégették, akik vállalták vallásukat azoknak vagyonát elkobozták és házát felgyújtották.”

    Hát igen „demokrácia” és „békés együttélés”.

    Ha a lázadók nyernek.
    Akkor bebizonyosodik hogy harckocsik nélkül is lehet háborút nyerni.
    Mert ahogy elnézem a Szír hadsereg fölényben vannak a lázadókkal szemben.
    Lehet ha Líbiában nem bombáznak a NATO erők lehet hogy ott leverik a lázadókat?

    2012. július 27. péntek at 22:50
  20. szittya88

    Off a múltkor volt egy kisebb vitám itt a kínai nőhiányról.
    Úgy néz ki hogy részben úgy alakul a dolog ahogy azt akkor említettem (csak részben) A kínai hadsereg létrehozott egy új egységet aminek a feladata külföldi feleség találása (társkereső) fiatal kínai tisztek és altisztek számára. Első lépésben 10.000 fiatal tisztnek keresnek társat, és ha a program sikeresnek fog bizonyulni akkor bevonják a programba a tiszt helyetteseket természetesen önként jelenkezés útján zajlik a dolog. (Prémium :D )

    2012. július 28. szombat at 03:03
  21. iphoneka

    Monte: Az orosz bazis vietnamban hogy akadalyozna meg egy esetleges Kina-Vietnam haborut? Akkor hogy is, a spratly meg a paracel sziget problemat nem tudjak sztem igy megoldani. Bar remelem nem lesz haboru mert akkor durvan besoroznak a rokonaimat…:(
    Szittya: Es mik a celteruletek? Amugy meg ez kisertetiesen hasonlot egy naci programra mikor az SS katonaknak kerestek nőket. Mondjuk itt kulfoldi no is szoba johet. De felbosszantanak az ilyen dolgok…Olyan mintha a kinai ferfiak elvennek az osszes nőt es igy egy nemzetet a pusztulas sorsara vinni. Borzalmas.

    amugy egy kinti bazison levo katonak sexualis kielegiteset hogyan oldjak meg? pl
    magyarorszagon hogyan oldottak meg az oroszoknak? csaladjukat is vittek ide?

    2012. július 28. szombat at 05:32
  23. nekerdez

    Orosz-Kínai viszony mindig is se veled se nélküled. Állapot.
    Ezért is van a Indiai-Orosz jó viszony. Ennek az felemás állapotnak Indai a haszon élvezője.
    USA szemében is India pont Kína miatt kezd egyre fontosabb partner lenni.

    2012. július 28. szombat at 09:49
  25. Roni

    „Roni

    Ne misztifikáld túl a hadsereget mer kb olyan képzettek mint egy jobb képességű lázadó.”

    Itt hozzá teszem azt hogy nem kevés tankjuk van, még te írtad hogy a gyalogság egy háborúba nem ér semmit harckocsik nélkül.

    2012. július 28. szombat at 11:39
  31. fip7

    Azon se csodálkoznék, ha az oroszok nyíltan kijelentenék, hogy Szíria az ő befolyási övezetük és az orosz hadsereg verné le a szír lázadókat. Ez a verzió is számításba jöhet!
    Az orosz befolyási övezetekbe egyre jobban nyomul be a nyugat, nálam csak az a kérdés, hogy az oroszok mikor parancsolnak megálljt. lehet Szíria lesz a „vízválasztó” az ügyben.

    2012. július 29. vasárnap at 20:41
  32. dudi

    Arra azért kíváncsi lennék,hogy mit szólna a világ ha az oroszok beavatkoznának a rezsim oldalán a polgári lakosság védelme érdekében(lássuk be a háború megállítása a lakosság érdeke)és a rengeted vegyi fegyver miatt,mondván Asszad nem vetette be de lehet,hogy a kormányváltás után egy szélsőséges erő kerül hatalomra akik be fogják vetni.De ráhúzhatnák még a nagy mumust a terrorizmus elleni harcot is hisz egy esetleges szélsőséges kormány támogathatja a terrorizmust.

    2012. július 29. vasárnap at 20:51
  34. borisz

    Dudi.
    Jól csavarod a dolgokat.
    Grúziát már lerohanta Oroszo. ha jól emlékszem pont négy éve.
    Egyébként, ha tovább csavarjuk és más megvilágításból nézzük, máris találunk szélsőséges kormányt, aki terroristákat támogat.
    Robbantgatnak, tizedelik a lakosságot, robbantgatnak, harcolnak a törvényes rendszer ellen, vallási alapon tisztogatnak, robbantgatnak, a kurdok egyre jobban szakadoznak, mások robbantgatnak, stb.

    2012. július 29. vasárnap at 21:14
  35. Fade

    „Arra azért kíváncsi lennék,hogy mit szólna a világ ha az oroszok beavatkoznának a rezsim oldalán a polgári lakosság védelme érdekében…”

    Mindha a NATO beavatkozna nem a rezsim oldalán a „polgári” lakosság vdeleme érdekébe….

    fip7: Meglepne. Jelenleg a senki se avatkozik be semmibe direkt állapot áll fent. Ha ez megszünne, akkor pillanatok alatt eszkalálódhat a helyzet. Nem kell itt NATOra gondolni.

    2012. július 29. vasárnap at 21:24
  36. fip7

    Fade

    Ez is egy verzió. Valószínűleg az oroszok is ezért hezitálnak. Csak ha nem lépnek közbe és megbukik a Szír rezsim akkor a következő Irán lesz. Nagyon fogatkoznak az USA-ban hogy ha kell megtámadják majd Iránt, csak hát Szíria még útban van, és ha ez bekövetkezik akkor az oroszokat szinte teljesen „bekerítik”. Ezt is mérlegelni kell majd. Én nem szeret jósolni hogy mi lesz mi nem lesz , sok esélyes játékok ezek, de mondom, én nem lepődnék meg azon, ha Oroszország már lépne. Szerintem ez a Szíriai konfliktus alkalmas lehet erre.

    2012. július 29. vasárnap at 21:40
  37. Fade

    fip7: Ez az Iráni téma még itt a htkan is már tuti több mint 4éves. Már akkor minden héten a köv hétre várták itt Irán megtámadását és Iraqal, Afganisztánnal körbe vannak kerítve és a kör bezárult jövő héten kezdődik.
    Ehez képest ugye…
    Irán megtámadásához meg nincs Szíria útban. Feltéve persze, hogy nem a földközi tenger irányából indulnának. :p

    Oroszo már lépett. Enszben mindent megtorpedózik, fegyvert szállít a Szíriai rezsimnek, Orosz tanácsadók is már aktívan dolgoznak Szíriában, intelt is szállítanak. De, hogy direktbe beavatkozna azt kétlem, az mint írtam magával hozhatná pl SA beavatkozását az meg egy lose-lose szituáció lenne nekik és a Szír rezsimnek.

    2012. július 29. vasárnap at 22:05
  40. fip7

    Fade:

    1.Tudom, hogy Irán megtámadása már 4 éve téma. Most Obama és Romney is nemrég azt nyilatkozta ha úgy alakul megtámadják Iránt és/vagy segítik ebben Izraelt. Ettől ezt még nem kell készpénznek venni, kampány van.

    2.Szíria annyiban volt útban, hogy Irán térségbeli fő szövetségese. Szóval ha Iránt támadás érte volna, Szíria támogatta volna+ ha kell az Iráni csapatok Szírián keresztül megközelíthették volna Izraelt is. (Irán-Izrael ugye nem határos!)

    3.Szíria kiválása nagyban korlátozza az Iráni rezsim mozgásterét is hisz ha Szíria „elesik” akkor csak „ellenséges” országok veszik majd körül Iránt. (Szerintem ez a stratégia alapvető hiba, hiszen ha teljesen bekorlátozzuk egy ország mozgásterét akkor az szükségszerűen ki akar belőle törni.)

    4.Az amit az oroszok az ENSZ-ben csinálnak az náluk alap. Ez megy már lassan 50 éve USA-Orosz viszonylatban.

    5.SA beavatkozása közel sem biztos az orosz beavatkozás esetén. Szerintem nagy eséllyel „vissza vennének” a közeli arab államok. Oroszország más ligában játszik mint ők, még ha ez a hagyományos (konvencionális) haderő tekintetében nem is egyértelmű.

    6.Mondom én nem jósolgatok, mert nincs nálam a bölcsek köve, hogy mindet előre megmondjak. Én csak azt vázoltam, hogy a Szír helyzet most tart ott amikor az oroszok könnyen és eredményesen be tudnak avatkozni ha akarnak. Indok bőven adott, képesség megvan, és a Szír rezsim is úgy áll, hogy per pillanat fölényben vannak. Plusz egy beavatkozásnak akár pozitív kicsengése is lehet a világ felé (persze nem nyugaton).

    Én így látom, az hogy mi lesz az majd eldől.
    UI: Olyan információk is napvilágot láttak, hogy Iráni katonák is harcolnak a Szír rezsim oldalán. Az, hogy ez igaz vagy sem azt nem tudom. Idővel majd kiderül.

    2012. július 29. vasárnap at 22:38
  42. tallking

    Dél Törökországban Adana városában van egy szír lázadók számára fenntartott „menekülttábor” és ugyanabban a városban van egy amerikai katonai támaszpont is. A „menekülttáborból” pedig nagy a forgalom a szíriai határ felé.

    2012. július 29. vasárnap at 22:39
  45. Fade

    1. Igen kampány van. Ezen felűl érdemes pontosan elolvasni ki is mit mondott.

    2. Egyrészt eleddig nem ezt mondtad. Hanem, hogy „Szíria még útban van”. A kettő között bazi nagy a különbség.
    Másrészt Szírián keresztül nem megy semmi Izrael felé amíg át nem ment Törökó/Iraqon. Nem mindha lokálisan Izrael ne lenne képes megvédenie magát, egy 1000+km logisztikai uttal rendelkező akárki ellen.

    3. Igen és? A Szír lázadók fő támogatója nem az US és nem is a NATO hanem SzA, Katar, UAE…

    4. és? Megtehették volna, hogy nem. Akárhogy nézed ez segítség a Szír rezsimnek.

    5. Miazhogy konvencionálisban nem is egyértelmű? Lokálisan Oroszo sehol nincs. Ennyi.

    6. Nem hinném, hogy Oroszonak kéne egy ami féle Iraq/Afganisztán.

    2012. július 29. vasárnap at 23:01
  48. dudi

    Fade

    Nem fogja engedni Jordánia,hogy a légterében járkáljanak idegen gépek.
    Láthatóan semmit nem ér a nehéz fegyverzet íg tök mind1,hogy meg van-e vagy nem.Líbiában volt jelentősége a nehéz fegyverzetnek itt láthatóan nincs.

    2012. július 29. vasárnap at 23:20
  50. comandante

    Nagyon érdekes okfejtések. Adok én is egy kicsi adalékot hozzá. Jól fordítja a gép, és nagyon is érdekes gondolatok vannak a Szír helyzetről is benn. Ráadásul kicsit van „Magyar” vonatkozása is. Szerintem a cikk gondolatai logikailag igen is helytállók, és mindenképpen megfontolandó gondolatokat tartalmaz, talán olyanokat is amit magunktól nem biztos hogy kitalálnánk.
    http://www.iranedge.com/betweentwowars.htm

    2012. július 30. hétfő at 00:20
  51. fip7

    comandante

    Köszönjük a cikket!
    Remélem Fade is elolvassa és akkor kicsit jobban érteni fogja azt, hogy miért lenne jó az ha az oroszok beavatkoznának Szíriában. Bár fönn állna a méhkasba nyúlás veszélye.(az oroszokra nézve)

    Fade:
    1. Tudom ki mit mondott. A „ha úgy alakul” mondatrészem erre utalt. Nem arról beszélt pl: Obama, hogy ő holnap megy és leveri Iránt. Hanem arról, hogy ha úgy alakul a helyzet készek cselekedni.

    2. Most is azt mondom mint eddig. Szíria csak addig nincs útban amíg a polgárháború leköti. Előtte útban volt (elég sok szempontból) és ha Aszad marad akkor jobban útban lesz mint eddig. Ami most Szíriában van az távlati szempontból pillanatnyi állapot. Remélem így már érthetőbb az amit mondani akartam.

    3. A támogatók kiléte az eredmény szempontjából amit írtam mindegy. A véleményem ez ügyben továbbra is fenntartom.

    4. Persze, hogy segítség. Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy az oroszok részéről nem kirívó esemény az ilyen, inkább szokásos.

    5. Ezt mire alapozod? Én azért nem írnám le az oroszokat. A technika még nem minden ám…

    6. Nem is kell nekik de ez a helyzet teljesen más. Teljesen rosszak a példáid az adott helyzetre.

    Montezuma

    Ezen miért nem lepődök meg. Amúgy előbb utóbb úgyis bele vágtak volna az „atomprogramba”, Irán ilyen szempontból kapóra jön.

    2012. július 30. hétfő at 01:09
  52. Fade

    dudi: „Nem fogja engedni Jordánia,hogy a légterében járkáljanak idegen gépek.”

    Gondolom annyira nem, mint ahogy azt se engedte, hogy SzA rajta keresztül jutasson fegyvereket a lázadóknak. :)

    „Láthatóan semmit nem ér a nehéz fegyverzet így tök mind1, hogy meg van-e vagy nem.”
    Láthatóan erről is mást gondolok… és akkor gondolom az se számít, hogy a Szír rezsim katonai erőt se lesz képes koncentrálni… rotyábombázzák a köv lázadó város felé vezető úton.

    C: Sztem azért nagyon sötéten festik le az egészet Izrael számára miközben Izraelnek nem kell sokat tennie, hogy jól jöjjön ki ebből az egészből.
    Ha Aszad bukik persze a HB vegyi fegyverekhez juttat, de elzárodott Irántól, nem valószínű, hogy überagressziv akar lenni egy ilyen helyzetben, Irán elveszti a ~egyetlen térségbeli szövetségesét, Oroszok rányulnak a banánra, mert Tarsusban nem lesz Orosz támaszpont…
    Ha Aszad marad akkor meg a Szír hadsereg komolyan meggyengült, a Szír rezsim előlépett főgonosszá, elszigetelődött, erejének nagyját nem egy Izrael elleni háború, HB támogatására fogja fordítani, hanem a belső ellenség kergetésére…
    Tán azt mondanám Aszad bukása előnyösebb nekik, de több veszélyt is hordoz.

    2012. július 30. hétfő at 01:18
  54. Roni

    ” A Szír lázadók fő támogatója nem az US és nem is a NATO hanem SzA, Katar, UAE…”

    Na nehogy ezzel a balfaszsággal szépítsd már a NATO-t vaqy az USA-t.
    Elég a Libiai estet megfigyelni mikor NATO helik fegyvereket dobtak a lázadóknak .

    Ja Szaúd-Arábia vajon kinek az oldalán áll, orosz vagy a jenkik oldalán?
    És Katar?

    2012. július 30. hétfő at 15:45
  58. Fade

    „Az teljesen más dolog,hogy átvisznek pár karabély meg lőszert mint az,hogy csapásmérők járkálnak a létérben.”

    más. és? támogatja. Most ennyivel. vagy vmivel alá tudod támasztani, hogy nem nem fogja?

    Roni: „Na nehogy ezzel a balfaszsággal szépítsd már a NATO-t vaqy az USA-t.”

    Nem szépítettem, ~tényeket állapítottam meg.

    „Ja Szaúd-Arábia vajon kinek az oldalán áll, orosz vagy a jenkik oldalán?
    És Katar?”

    Nincs ilyen hogy kinek az oldalán áll. SzA, SzA oldalán áll. Ennek része, hogy sokkal boldogabb lenne ha a 85%ban szuníták lakta Szíriában nem síta barát lenne a rezsim.

    2012. július 30. hétfő at 21:13
  60. Eltorro

    Az Ügynöktörvény tegnapelőtti elfogadása után (külföldi segélyből élő szervezetnek kötelező feltüntetniük mindenhol, hogy ők külföldi ügynökök + kik pénzelik őket, és ezt az ügyet az Igazságügyi Minisztérium kezeli, szal ha nem tesznek ennek eleget kimegy a fekete autó és kirakják ők. A Helsinki szervezet tiltakozik ellene…) már nincs értelme hazudozni, a történelmi nyugat és Oroszország mindig is ellenségek voltak és azok is lesznek.

    2012. július 31. kedd at 16:00