|

A Boeing is besegít a KC-390-es fejlesztésébe

Nos, úgy tűnik, a Boeing nagy lehetőséget lát arra, hogy odaszúrjon hazai vetélytársának, a Lockheed Martinnak, így döntött arról, hogy – egyelőre tanácsadói szerepkörben, de – beszáll a KC-390-es fejlesztésébe.

Az EMBRAER és a Boeing együtműködési nyilatkozatot írt alá, melyben megegyeztek, hogy az észak-amerikai gyártó tanácsokkal látja el déli társát, továbbá megosztja tapasztalatait és technikai tudását, cserébe megkapja a KC-390-es fejlesztése során nyert adatokat és kifejlesztett technológiát.

A dolog hátterében három dolog is állhat. Az egyik, hogy a Boeing mivel még mindig versenyben van az F-X2 tenderben, ezért a győzelem érdekében igyekszik minél jobban pedálozni a braziloknál. A második, hogy lehetőséget lát a KC-390-esben, mellyel meg lehet törni a Lockheed Martin több évtizedes egyeduralmát a 18-20 tonna teherbírású gépek piacán. A legkevésbé valószínű, hogy a Boeing is hasonló kategóriájú gép kifejlesztésén gondolkodik.

Bármi legyen is a háttérben, biztos, hogy a brazilok számára nagyon nem jön rosszul a Boeing tapasztalata, mely jelentős segítség lehet, hiszen a C-17 Globemaster is hasonló kialakítású, sugárhajtású típus, így az ott szerzett tapasztalatokkal könnyebben ki lehet kerülni a fejlesztés során felmerülő buktatókat.

10 hozzászólás “A Boeing is besegít a KC-390-es fejlesztésébe”

  1. Én arra leszek kíváncsi, hogy mennyivel lesz olcsóbb az üzemelése a Herculeshez képest ha egyáltalán olcsóbb lesz!? Én nekem a japánok furcsák a C-2-vel, inkább a braziloknak velük kellet volna összefogni!

  2. Szamomra csoda ez a KC-390 program. Volt egy brazil otlet, meg nemi otthoni technologiai tudas (Embraer). Kijelentettek, hogy aki nekik akar valamit eladni (FX-2), az jobb ha vesz is toluk valamit, igy kialakult egy potencialis vevokor (Svedek, Franciak) illetve rajatszik a Del-Amerikai regionalis erzelmekre, hisz mindenkinek tele van a hocipoje az USA-val, Europa meg messze van. (Chile, Peru, Argentina is leszerzodik.). Mivel igy mar a tema meglehetosen szexi, bejonnek a nagyfiuk segiteni a fo komponenseknel P&W, Boeing, IAI, illetve a vasarlo orszagok iparai is kisebb mertekben.

    A vegen, kis tulzassal elmondhato, hogy lassan Brazilia szinte alig ad valamit a programba, viszont vigyorog a markaba, mert regionalisan mindenki hozza fog huzni, az ipara fejlodik (tech. transzfer), otthon porognek a munkahelyek mikozben a program kihiredetesekor szerintem a komolyabb technologiai hatter nagyreszt hianyzott, viszont igy, hogy slagercikk lett a KC-390, a vegere minden szepen osszeall.

    Hiaba, koordinalni tudni kell :)

  3. Rynard: A svédek ebbe hogy “majd veszünk ha nyerünk” témába jó partnerek mert pl amikor gőzerővel folyt a svájci tender akkor is azt mondták a svédek ha a gripen nyer akkor veszünk 50db(!) pc-21-et az sk 105 leváltására! Jó ugyan még nem írták alá a gripen szerződést de nagyon csönd van e téren! :D:D

  4. “Elfelejtkeztél arról az apróságról, hiogy az Embraer élvonalbeli utasszállító gépeket fejleszt/gyárt hosszú ideje.”

    Nem felejtkezdtem el, de katonai gepet kifejleszteni nem teljesen ugyanaz, mint civil utasszallitot. Lasd civil Airbus vs. A400

    Illetve ha megnezed ki mit rak bele:
    Rockwell Collins – Avionics System , Flight Management System, information Management System, Data Transfer
    Safran – wheels, carbon brakes, breaking control system, landing gear
    Liebherr-Aerospace – environmental and cabin pressure control system
    BAE Systems – flight control electronics
    Goodrich Corporation – fully integrated, fly-by wire, primary flight control system
    International Aero Engines – high-bypass turbofan engine
    SELEX Galileo – Gabbiano Tactical radar
    Elbit System’s Brazilian subsidiary AEL Sistemas – mission computer
    L-3 Communications and Thales – traffic management computer
    Thales Group – Inertial Navigation System
    Cobham – refuelling receiver probes

    Es meg van legalabb 10, amit nem soroltam fel, mert vagy nem ennyire “kritikus” eszkozt adnak hozza, vagy csak azert vannak beleveve a programba, mert az orszaguk rendel. (pl Aero Vodochody.)

    Szoval tartom magam ahhoz, hogy a Brazilok inkabb jol szerveznek, mint ertenek hozza (a civil oldalt nem vitatom, csak a katonait.)

  5. A katonai és a civil repülőgép ipar egy tőről fakad. Nincs markáns különbség egy országon belül a két terület színvonala között, a szekemberek jó része a két terület között átjár, a fejlesztések alapjait ugyanazok dolgozzák ki.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.