|

Chinookkal Georgia-ból Alaszkába

A szituáció a következő: adott az USA keleti partján, a Boeing Helicopters pennsylvaniai gyárüzeméből kigördült egy tucatnyi CH-47F Chinook szállítóhelikopter, amit el kéne juttatni üzemeltető alakulatukhoz, konkrétabban az alaszkai Fairbanks-be. A lehetőségek között ott figyel a Lockheed Martin C-5 Galaxy, mely az indiánokat egyenként elnyelve rövid időn belül a célállomásra tudná fuvarozni a legendás típus szóban forgó ifjú példányait. Még ha nem is olcsón. A U.S. Army ugyanakkor nem ezt a megoldást választotta.

CH-47 CHinook helikopter húznak elő egy C-5 Galaxy rakteréből. A helikopter alja közben szinte súrolja a betont

CH-47 Chinnok-ot húznak elő egy C-5 Galaxy raktaréből Afganisztánban | Fotó: Joe Armas ,

Ez a döntés pedig oda vezetett, hogy a Chinook hosszú történetében elvileg példa nélkülien hosszú útra került sor Észak-Amerika egén. A 3 lépcsőben, lépcsőnként 4-4 CH-47F változatú géppel végrehajtott mintegy 6 300 kilométeres kiruccanásra még áprilisban került sor, a U.S. Army hivatalos oldalán azonban csak a napokban jelent meg egy összegző írás. Ez keltette fel a figyelmünket, majd némi utánanézés kapcsán egy első kézből származó beszámolóra akadtunk a típusnak egy oktatópilóta által dedikált oldalon, a www.chinook-helicopter.com-on, mely egyébként immáron 20 éve jelentet meg a típussal kapcsolatos információkat. Az első lépcsőben elreppenő helikopterek útjának ezen oldalon szereplő részletes bemutatása adja alapját a mi kis szösszenetünknek, melyet egy, az útvonalról készített térképpel fűszerezünk. Lássuk hát!

Mint fentebb érintve lett az igen alapos logisztikai szervezést igénylő – az út alatt a fogadó repterekkel egyeztetés, az esetlegesen szükséges, az úton lévő helikopterek által nem szállított pótalkatrészek rendelkezésre állásának biztosítása, a személyzet hotelekben történő elszállásolása, stb. – művelet kapcsán, részben a kisebb repterek terhelésének csökkentése miatt úgy döntöttek, hogy a gépek 3 lépcsőben teszik meg a hosszú utat. Az első lépcső április 10-én, a második április 11-én, míg a harmadik április 24-én startolt.

A papírforma szerint, azaz végig kedvező időjárás és menetközbeni meghibásodások elmaradása esetén a 4-4 gépes kötelékeknek összességében 7 nap alatt kellett volna végigcsattogniuk a Savannah és Fairbanks közti távon. Másképp részletezve a tervet ez 27 repüléssel töltött órát, illetve gépenkénti 9 000 gallon üzemanyag elfüstölését jelentette.

Apropó, ha már a naftánál tartunk! Mindegyik gép bendőjébe elhelyezésre került egy 768 gallon JP-8 befogadására alkalmas Extended Range Fuel System II (ERFS – II) üzemanyagtartály is, a levegőben egy menetben tölthető időtartam meghosszabbítása érdekében. Az extra üzemanyaggal és az útra magukkal cipelt tartalékokkal, illetve a legénység személyes cuccaival megrakott Chinook-ok 48 000 fontot nyomtak, ami már karcolgatta a maximálisan engedélyezett 50 000 fontos felszállósúlyt.

Az Egyesült Államok számos államán, illetve Kanada 2 tartományán és 1 közigazgatási területén átívelő útra az alábbi sorozatszámű Chinook-ok keltek útra:

A térképen helikopter ikonnal van jelölve a gépek “születési helye”. Az Atlanti-óceán közelében fekvő, kiindulási pontnak számító Savannah kék markert kapott, ahogy az útvonalon lévő éjszakázási pontok is. A közbenső, üzemanyag vételezési megállók pirossal vannak jelölve, míg az alaszkai végállomás zölddel.

2012. április 10., kedd

Az első csapat indulásának napja. A kötelék indulásának kitűzött ideje 09:00, mely a legénység részére a tavaszi hajnal első fényei előtti ébredést, a logisztikai vonalat bonyolítóknak pedig a szállást biztosító hotelekből történő összegyűjtésüket jelentette. Reggel 6 órakor a reggeli már múlt idő, kezdődik a mozgolódás a gépek körül, 8 óra magasságában hajtómű izzítás – a 10-08082-es bedobta a hisztit: lerohadt, nem indult a többiekkel. A fogatókönyv szerint ilyenkor a javítás után ha az időben úgy kerül elvégzésre, akkor a többiek iránt iramodik a javított gép, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor bevárja a második lépcsőt és velük repül tovább. A gép hidraulikai jellegű problémáját villámgyorsan, alkatrészcserével orvosolták a műszakisok, így a gép már az aznapi közbenső állomáson csatlakozni tudott társaihoz. Nagyjából akkor, mikor azok épp befejezték a gépek leállítását. Akik közül egyébként csak a tartalék alkatrészeket cipelő 08-08771-esnek telt eseménytelenül az útja. A 08-08764, illetve 10-08083 apró elektronikai hátterű nyűgökkel “szórakoztatta” zsokéit.

St. Louis-ba érkezéskor nem néztek be anyjuk, a Boeing helyi üzemébe, hanem célba vették a város nyugati felén található Spirit of Saint Louis betonját, ahol az érkezés után sor került a gépeknek a következő napi repülésre történő előkészítésére.

4 CH-47F parkol egymás mellett a Spirit of Saint Louis repülőtér betonján

Az alaszkába áttelepülő CH-47F gépek első lépcsője – itt már mind a 4 gép megérkezett. | Fotó: www.chinook-helicopter.com ,

2012. április 11., szerda

A St. Louis-i elstartolás eseménytelen volt leszámítva azt az apróságot, hogy az előző nap hibátlan gép baloldali közelítéskapcsolója fals adatokkal bombázta a rendszert – ez a hiba amúgy a nap végére magától megszűnt. A 08-08764 esetében az első naphoz hasonlóan rakoncátlankodott a GPS-szel egybeépített inerciális navigációs rendszer. Ezt leszámítva azonban eseménytelen nap volt, a gépek falták a kilométereket, különösen a Kentucky-ban megejtett tankolás után, hiszen onnét kellemes hátszél segítette a Lycomingok munkáját. A nap végéjén a Boeing munkatársainak akadt egy szűk órácskányi munkája, ugyanis az egyik kopter rámpája nem mozgott rendesen a landolás után.

Egy 4 gépes CH-47F kötelékből 3 helikopter látszik észak Missouri termőföldjei felett

Over the heartland – a 4 gépes kötelék észak Missouri felett, útban a dél-dakotai Rapid City felé. | Fotó: www.chinook-helicopter.com ,

2012. április 12., csütörtök

Az első körben haladó Chinookok aznapi mindkét célpontja Montana államban volt – a közbenső megállóként Billings, az aznapi célállomásként pedig Helena szolgált. Szép időben történt a dél-dakotai start, azonban az előrejelzés alapján nem volt biztos, hogy összehozható lesz a helenai érkezés. Az egyik gép nem is érkezett meg aznap, és bár Billingsben már zuhé volt, a szóban forgó gép ott ragadásának nem az időjárás volt az oka. De ne rohanjunk ennyire előre.

Chinook géppár a Devils Tower közelében

Montana állam átrepülése során a gépek a Devils Tower mellett is elhaladtak | Fotó: www.chinook-helicopter.com ,

Az aznapi problémák egyike volt, hogy 10-08082 a rakterében elhelyezett, extra naftát tartalmazó tartályából nem akarta szivattyúzni az üzemanyagot. Lehet nem ízlett neki… Mivel az üzemanyag enélkül is elegendő volt Billings-ig, így ez a gép is útra kelt a többiekkel. Mondhatnánk, hogy nem ízlett neki, ha menet közben nem derült volna ki, hogy egy kapcsoló rossz állásban volta miatt nem csorgott a nafta a tartályból.

Így végül is az aznapi problémát, és az egész út legnagyobb szívatását a 08-08771 adta elő: a Billings-be érkezéskor egyrészt megint előállt a közelítéskapcsoló hibás működése, illetve elment az egyik multifunkcionális kijelző képe is. Ez utóbbi kapcsán egy újraindítás segített. A műszakisok elkövetkező 2 napját színesítő mókával a tankolás után, induláshoz készülődvén állt elő a gép. A masina lehet úgy gondolta, hogy ő ugyan tovább nem megy: az egyes számú hajtómű vezérlő elektronikája (ECU) nemes egyszerűséggel közölte, hogy ne tovább.

Mivel ilyen tartalék alkatrész, illetve a cseréhez szükséges eszközök és szakember nem volt kéznél biztossá vált, hogy ők aznap már nem csattognak el a többiekkel az őket nem épp a legszebb, de vállalható időjárással váró Helena irányába. Ezen csütörtöki napon még nyilván nem gondolták, hogy Billingsben és Helenában szombat délutánig játszik majd velük a technika ördöge.

2012. április 13., péntek

Míg a Helenában éjszakázott gépek Kanadába átrepülését az időjárás lehetetlenítette el, addig a Billings-ben ragadtak csodaszép időre ébredtek. A délelőtt folyamán a Federal Express futárszolgálat közreműködésével befutott a tartalék alkatrész, igaz a programozásához szükséges számítógép, illetve szakember még nem állt elő, de sebaj, hiszen mindez hamar megváltozott a 2. lépcsős csapat befutásával. A frissen érkezett 4 gép közül egyik ott maradt, hogy az ezen csapathoz delegált Boeing-es csapattal kezelésbe vegyék a rosszalkodó madárkát. Gyors ECU csere, felprogramozás, ellenőrzés: OK. Az a döntés született, hogy az ilyenkor szükséges repülési teszt a 173 mérföldnyire fekvő Helenáig vezető út lesz. Az indulás előtt még végrehajtandó tesztek egyike alatt aztán megszakadt a kommunikációs az ECU és a programozására használt számítógép között és sehogy sem sikerült helyreállítani. Mivel alternatív módon ellenőrizhető volt, hogy a gép menetkész, ezért végül elrepültek Helena-ba, ahol a hibajelenségek alapján úgy tűnt, hogy a csere ECU nincs a helyzet magaslatán, azt is cserélni kell. Szerencsére az időjárás miatt még mindig Helenában tartózkodó 2. lépcsős csapatnál volt még egy tartalékban. A hátuk mögött lévő hosszú nap miatt az újabb cserére csak másnap került sor.

2012. április 14., szombat

Míg a másik 7, hibátlan Chinook a hideg, de szép időben sütkérezett, addig a 771-esnek újfent nekiveselkedtek, hogy egyszer és mindenkorra lerendezzék a nyűgjeit. “Reszelgették”, reptették, és az első körben megint minden rendben lévőnek bizonyult, azonban a tesztrepülésről visszatérve a kijelzőn a jelen lévők számára ismeretlen kódokat közölt a rendszer. Az új változatú ECU lelki világának hosszas telefonos megdiskurálása alatt kapott instrukciókkal felvértezve újabb körös tesztre vált alkalmassá a 771-es. De csak azután, hogy sikerült jobb belátásra bírni egy látszólag csütörtököt mondó, a repülés során nélkülözhetetlen információkat megjelenítő kijelzőt.

A tesztrepülés rendben ment, az utána lefolytatott tesztek azonban az ECU végét jelezték. A gép legénysége ekkor inkább elment ebédelni, a műszakisok azonban maradtak és többek között csináltak egy olyan próbát, hogy a még Billings-ben beszerelt, a Helenába érkezéskor rossznak minősített ECU-t áttették a második hajtűműhöz. Értelemszerűen rendben működött… Meg ezek után az első hajtóműhöz visszarakva is. Sőt a gép mindennemű kijelző és közelítéskapcsolós problémája is megszűnt (Utóbbi mondjuk Kanada felett újfent jelentkezett). Véleményem szerint ez lehetett az a pont, mikor a műszakisok elgondolkoztak azon, nem-e egy, az ősi mesterséget űző nőszemély öltött testet a 771-es képében az elmúlt 2 nap folyamán… :)

2012. április 15., vasárnap

Vasárnap reggelre immáron tehát 8 CH-47F várta, hogy Kanadába repülhessen – az időjárás azonban másképp gondolta, így a vasárnap az időjárás tanulmányozása mellett valóban pihenéssel telt.

2012. április 16., hétfő

Hétfőre virradóan az időjárás kedvezően alakult Kanadában is, így a 8 Chinook a 4-4 gépes kötelékekben, 1 órás szeparálással gyorsan neki is veselkedett mielőtt netán változna a helyzet. A Savannah-ból elsőként indulókat az Edmonton City Center Airport , míg a második csapatot a város nemzetközi reptere fogadta.

2012. április 17., kedd

1 héttel a keleti partról történő indulás indulás után, és az első csapat esetében 1 nap késéssel a menterendhez képest útnak indultak, hogy Alberta tartományt elhagyva elcsattogjon kanadai tartózkodásuk második állomását, Brit Columbia északi régiójában, a Sziklás-hegység északi végének környékén fekvő Fort Nelson település repülőterét.

A gépek még barátságtalan időjárási körülmények közepette hagyták el Edmontont, ám menet közben kiderült az idő, hátszéllel segítve cirka 4 óra alatt, dél környékén már meg is érkeztek aznapi végállomásukra. A helikopterek ezúttal is jól viselkedtek.

U.S. Army CH-47F valahol Kanadában a Sziklás-hegység északi végében, a 2. világháború alatt a U.S. Army által kiépített Alaska Highway felett | Fotó: Randy Tisor, ASA(ALT) ,

2012. április 18., szerda

Az áttelepülés megkezdésétől számított 8. napon elérkezett az utolsó, egyben leghosszabb szakasz. A közbenső megálló, Whitehorse még Kanadában, Yukonban volt, a 7-8 órás út végállomása azonban már Fairbanks, illetve a Ladd Army Airfiled volt. Az acél indiánok ezúttal is kompenzálni igyekeztek a kanadai határtól délre produkáltak miatt – ez úttal is “nyűgösködés” nélkül tették a dolgukat.

Az első és a második kötelék valahol Kanadában szétválhatott – gyanítom Edmontonban – lévén a második kötelék csak április 19-én futott be Alaszkába.

A második kötelék 4 gépének érkezése Fairbanksbe | Fotó: www.chinook-helicopter.com ,

A 8 gép legénységének egy része visszutazott Georgia államba, hogy átrepülje a maradék 4 gépet. Az április 24-én startolt 3, kötelék 6 napnyi repüléssel, eseménymentesen teljesítette a távot, április 29-ének délutánján érkezve meg.

A harmadik kötelék 2-2 gépe fogja közre az egyik korábban érkezett gépet. A sor baloldali végén egy régebbi CH-47D parkol. | Fotó: www.chinook-helicopter.com ,

3 hozzászólás “Chinookkal Georgia-ból Alaszkába”

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.