Az Egyesült Államok Légiereje részéről megerősítették, hogy Délnyugat-Ázsiába érkezett az 5. generációs típus, ám hogy konkrétan mely ország területére és mekkora mennyiségben, arról a mindezt a sajtónak kommunikáló szóvivők biztonsági okokra hivatkozván nem nyilatkoztak. Arra azonban kitértek, hogy mindez egy előre ütemezett dolog és a taktikai együttműködés fokozása áll a hátterében, nem pedig egy Iránt fenyegető lépés.
Délnyugat-Ázsia | Forrás: Keepscases, Wikipedia ,
A hírrel elsőként előrukkoló Aviation Week információs szerint az F-22 Raptorok az Egyesült Arab Emírségek területén, az Iráni határtól mintegy 250 kilométernyire található – az amerikaiak és a franciák által is használt – Al Dafra Air légibázisra fészkelték be magukat.
[googlemap src=”http://maps.google.com/maps/ms?msid=213001058605897758963.0004bee23f5ff90654737&msa=0&ll=31.989442,55.239258&spn=28.880255,39.506836″]
A Raptorok – illetve a korábban a Massachusetts-i Légi Nemzeti Gárda kommandírozása alatt érkező F-15C gépek – természetesen a jelenleg a derekát beadni látszó Iránra történő nyomásgyakorlás kellékei.
Az elérhető információk szerint Teherán cirka 2 héttel ezelőtt jelezte, hogy kész előfeltételek támasztása nélkül tárgyalni a nukleáris programjáról, illetve történtek olyan sugallások is, miszerint a gazdasági szankciók enyhítése esetén készek visszavenni a programból. A tárgyalások következő, május 23-án esedékes, de Washington továbbra is szinten tartja a nyomást, jelezvén, hogy gazdaságilag még jobban fájni fog, ha Teherán nem mutat hajlandóságot nagy horderejű lépések meghozatalára, annak szavatolására, hogy a nukleáris programja tényleg csak békés célokat tudjon szolgálni.
Még szerencse, hogy a Raptorokat nem lehet úgy meghekkelni, mint az RQ-170-est:)
Kíváncsi vagyok, hogy egy hadgyakorlat keretében összeeresztik-e őket a szaudi Sasokkal és az Emírségek Block 60-as Solymaival:)
Az Iráni fórumokat böngészve ez a hír tényleg ellentmondásos több tekintetben is. Egyrészt mindig azt mondják az iráni légierővel kapcsolatban hogy rendkívül gyenge. Akkor meg mi a fenének hoznak ide ilyen gépeket. A másik hogy a határoktól való távolság nem valami nagy. Az új iráni radarok hatótávolságában van. Ez egy kivalló lehetőség a felkészülésre F-22 -ből. Ha maguktól nem szállnak fel akár ki is lehet provokálni egy kis ráhatással, aztán lesz egy Iránnak lesz egy F-22 is. Így aztán lesz mit másolni rendesen az elkövetkező években. A másik hogy lehetséges az is hogy az F-22 megjelenése egybeesik a pár nap múlva bemutatásra kerülő eszközökkel. 3 különböző radar kerül bemutatásra mind más és más célt szolgál de a lényeg az hogy a világűrig terjed a megfigyelés határa.
@comandante
Egyrészt mindig azt mondják az iráni légierővel kapcsolatban hogy rendkívül gyenge.
A jenki filozófia a túlbiztosítás. Minek tegyenek ki minimális veszélynek 4+ gépeket, ha ez elkerülhető?
Akkor meg mi a fenének hoznak ide ilyen gépeket.
A közlemény szerint ez tervezett volt. Vagy elhiszed vagy nem. A technika külföldi üzemeltetését is gyakorolni kell főleg olyan extrém viszonyok közt, ami ott van. Ne feledd sivatag és most jön a nyár.
Az új iráni radarok hatótávolságában van. Ez egy kivalló lehetőség a felkészülésre F-22 -ből.
Ez értelmezhetetlen kijelentés tekintve, hogy az F-22 RCS adatiai titkosak. Az, hogy feltehetően mondjuk van 200 km-re iráni távolfelderítő radar az egy adat. Abból semmi sem következik…
Ha maguktól nem szállnak fel akár ki is lehet provokálni egy kis ráhatással, aztán lesz egy Iránnak lesz egy F-22 is.
Oszt mégis hogyan? Allah majd hipnotizálja a pilótát, hogy repüljön Teheránba?
A felszállás részét sem értem. Gondolod, hogy kitelelpülnek és hónapokig ülnek a seggükön. A gépek a normál kiképzési és szintentartó repüléseket fogják repülni, ez a minimum. A jártasságot fent kell tartani. Nem rémli kaz OBOGS hírek kapcsán, hogy odáig fajult a helyzet, hogy egyesek az engedélyüket elvesztették volna a gépre…?
Így aztán lesz mit másolni rendesen az elkövetkező években.
Ha ideadnának Magyarországnak egy 30 éves vadászt, szerintem azt sem tudnánk lemásolni. Iránnak +30 éve van F-4 és F-5 vadászgépe. Még azokat sem volt képes lemásolni…
A másik hogy lehetséges az is hogy az F-22 megjelenése egybeesik a pár nap múlva bemutatásra kerülő eszközökkel. 3 különböző radar kerül bemutatásra mind más és más célt szolgál de a lényeg az hogy a világűrig terjed a megfigyelés határa.
Akkor F-22 helyett miért nem célzott EW hadviselésre szolgáló gép megy? Mert van ám dögövel, válassz egyet. Az F-22 nálam a sor végén lenne…
Hát lehet csak nyomásgyakorlás, és lehet csak egy tervezet kiruccanás. Én mindenesetre ha bombázni szeretnék Iránban, akkor a B2-eseimet Raptorokkal kísértetném. Szerintem ez logikus tekintve, hogy mind kettő gép „lopakodó”. A kíséret egy bombázó mellé meg sosem árt.
A B-2 koncepció lényege, hogy nem kell kísérgetni. A B-2 egy első nukleáris csapásmérő fegyvernek készült a SZU ellen. Oda sem kísérgette volna semmi…
A kísérgetés hátránya, hogy minimum data linkes kommunikációt kíván meg. Az meg kisugárzással jár, még ha kicsivel is. Egyálátalán képes a két gép kommunikálni így? Ha nem, akkor maga az ötlet is felejtős.
Fighter sweep-nek jó lenne talán!
Nem talán, pontosan arra találták ki a gépet. Legelől megy és minden lever, ami az utánjövőben veszélyes lenne. Az alacsony észlelhetősége és nagy sebessége miatt a régebbi SAM rendszerek nem jelentenek rá komoly fenyegetés. Az utána jövő géepk már boldogulnak a maradékkal.
„Az új iráni radarok hatótávolságában van. Ez egy kivalló lehetőség a felkészülésre F-22 -ből.”
Ettől sem kell nagyon félni. Amíg nem megy éles bevetésre, remélem, hogy nem kell majd neki, akkor addig úgyis kieresztett szögvisszaverőkkel száll majd fel, tehát senkinek sem lesz fingja sem, mekkora a Raptor RCS-je.
Szerintem érdemes azt az oldalát is nézni a dolognak, hogy – javítsatok ki ha tévednék – a Raptor eddig nem igazán csinált semmi komoly dolgot elődjeihez képest (gondolok itt a bevetésekre, éles körülményekre). Ez persze érthető is, mivel ezen gép paraméterei a (talán) legjobban őrzött titkok az USA-ban, illetve új generációs gép ként elég sok gyermekbetegsége volt/van, de már éppen itt volt az ideje, hogy pár F-22 kiküldjenek kicsit a „frontra” üzemelni. Mégis csak más, mint a hazai légtérben gyakorlatozni vagy „eltévedt” Tu-95-ösöket kísérgetni. Emellett ideális lehet kicsit piszkálni az iráni légierőt és légvédelmet, valamint kipróbálni élesben is tényleg „láthatatlan”-e. Meg van még az az előnye is, hogy az RQ-170-el ellentétben ebben ül egy pilóta is, akinél lehet, hogy van egy rakás C-4: ha esetleg ellenséges területen sikerülne letennie a gépet ne maradjon belőle sok elemezgetni való.
Szerintem ebben a Raptoros dologban benne van az is,hogy egy esetleges háború esetén megnézzék,hogy mit tud és ha jól szerepel akkor tudják lobogtatni akár az F-35 kapcsán is,hogy mekkora szükség van minden darab(sőt még több)F-35-re.
Amúgy ez teljesen érthető,ha veszel egy új autót akkor azzal jársz nem a régivel,különben minek vetted?
Most majd Ahmadinezsad bejelenti, hogy a IX. generációs Ghost radarjukkal már észlelték a Raptorokat és felkészültek rájukk. Többek közt oda telepítették az F-5-ösből kialakított, négy hajtóműves lopakodót, valamint egy ezrednyi Repülő Szőnyeget is, fedélzetükön a Forradalmi Gárda mesterlövészeivel. Harcra kész a megmaradt 6000 darab F-14-es is.
Komolyra fordítva: ott vannak, ennyi.
A B-2 alkalmazásával kapcsolatban Szerbiában nem azt tapasztaltuk hogy ment a mindent elnyomó elektronikai zavarás (Prowler-ek által) biztos-ami-biztos alapon?
Mire képes/alkalmas a Raptor?
1. Légi fölény kivívására? Igen. Erre tervezték.
2. Csapásmérésre? Még korlátozottan, de alakul.
https://htka.hu/2012/03/28/atvette-az-elso-3-1-es-raptort-az-amerikai-legiero/
3. felderítésre/ megfigyelésre? (észrevétlenül?)
4. elektronikai zavarásra? (valószínűleg nem olyan szinten mint a Growler.)
Lesz izgalom ha pl. hajtóműhiba miatt lezuhan az egyik az Perzsa/Arab-öböl vizébe nemzetközi területen. Vagy épp az OBOGS rendszer miatt.
Az OBOGS problémáját megoldották már? Lehet hogy emiatt kell a Raptornak az EAE-ba költözni? Bizonyítani kell hogy bevethető?
Persze a folyamatban lévő keletre történő erőátcsoportosítás tervébe és a iráni helyzet „kezelésébe” is jól illik ez a lépés.
Szerintem két ok miatt telepítik oda a Raptorokat:
– A fő ok, hogy nyomást gyakoroljanak Iránra. Ez jelzés számukra.
– Mellékesen az arab országok joggal paráznak, hogy Irán atomfegyverre tesz szert és ezzel nyugtatják őket, hogy elszántak az arab országok megvédésére.
arbalest:
„addig úgyis kieresztett szögvisszaverőkkel száll majd fel”
Ez alatt mit értesz? Milyen szögvisszaverők?
Mesterségesen megnövelik a gép RCS-ét hogy jó nagy jelet produkáljon a radarképernyőn, ezzel elfedve a valós értéket. Állandóan ilyenekkel repülnek. Éles helyzetben meg leszerelik róla.
beta ha nem otthon vannak mindig ott van kitolva. Ezert mehetnek kulfoldre is.
@mr_extreme
Még annyit tennék hozzá, hogy ez mezei vadászokra is igaz. Még azoknak is titkos az RCS karakterisztikája…
Fade:
„ha nem otthon vannak mindig ott van kitolva”
Mind a te, mind arbalest megfogalmazása alapján ez beépített eszköznek tűnik. Hogy néz ki és mi az angol neve? Logikus egy ilyen eszköz használata, bár nem ezzel találkozik az ember elsőnek egy F-22-vel kapcsolatban :)
Azért ezen az RCS-érték növelésen jót mosolyogtam: a mérnökök végre nagy nehezen kiizzadják, hogy ne lássa a gépet az a rohadt radar, aztán meg nekiállnak tanakodni, hogy hogyan rontsák vissza, hogy a madárka az árgus frekvenciájú radarok kereszttüzében is vígan repkedhessen :)
Persze tudom én, hogy ez nem így működik, csak ez jutott eszembe :)
a nagy raptort is le lehet cibàlni az ègröl,csak akarni kell meg löni.
paladin
Egyetértek, lásd F-117. A hazai lé. rakétások 88 körül már stealth gépeket imitáló misényekre (azaz célgépekre) gyakoroltak a SzU-ban. A JNH magyar származású tisztje pedig ócska ronccsaá változtatta a Night Hawk-ot a nagy nimbuszával együtt. Igen, a Raptor sokkal jobb, mint az F-117, de azóta az ellenoldal, a légvédelmi fegyverek szintén fejlődtek- pl. Kínában. Az RQ-170 Sentinel felderítő robotgép esete azt mutatja, hogy az USA haditechnikai fölénye nem mindig érvényesül. Máshol se hülyék a szakértők, kivitelezhetnek néhány meglepő ötletet. Vagy jöhet egy balszerencsés üzemzavar.
Én az amerikai lépést provokációnak, a jó irányba forduló folyamatokat tudatosan veszélyeztető provokációnak tartom. Az emirátusokbeli helyszínt pedig biztonsági szempontból kockázatosnak vélem.
A Törökországban működő Incirlik légibázis sokkal jobb lenne, csak nem ismerem pontosan a mostani török-amerikai viszonyt, lehet a török vezetés nem szívesen fogadná be az őshüllőket.
A JNH magyar származású tisztje pedig ócska ronccsaá változtatta a Night Hawk-ot a nagy nimbuszával együtt.
Az F-117-nek nem volt nimbusza. Az a lelövés meg inkább mázli és a jenkik hanyagsága volt. Ettől a típus harcértéke nem zuhan nagyot.
Egyébként van egy másik olvasata is a dolognak, melynek mindjárt 2 kimenete is lehet. Ugyanis az emírség bejelentette igényét 3 szigetre, amelyek jelen pillanatban Iráni terület. Ráadásul a szigetek még a Brit fennhatóság idején kerültek a jelenlegi tulajdonosuk birtokában. Nos az irániak elég hevesen reagáltak. Most nem akarok cikkeket idézni, bőven található a kereső által. Nos az egyik kimenet az hogy megtörtént a szóváltás aztán kész. A másik hogy az emírség megpróbálja lerohanni a szigeteket, és ezen tevékenység fedezetére valamint a veszteségek csökkentésére jó ha kéznél vannak az F22-esek. Már pedig az az üzemeltetési költség amibe ezek a gépek kerülnek az nem kevés. Nyilván valakinek megéri. A szigetek Abu Musa, és a két Tunb végződésű sziget. Ezek a szigetek már is iráni részről megerősítésre kerültek. Mind kicsik de nagy stratégiai jelentőségűek, hiszen az öböl szűk de már kibővülő részének közepén helyezkednek el. Onnét egy jobb távcsővel vagy célmegjelölővel is komoly károkat lehet okozni. Irán pont ezek az okok miatt nem engedhet. Ez a hír szerintem kapcsolódik a cikkhez, és más megvilágításba helyezi az eseményeket.
Nem hiszem, hogy bárki, aki egy kicsit is ért hozzá azt állította volna, hogy lelőhetetlen lenne bármelyik gép.Egyszerűen arról van szó, hogy kisebb valószínűséggel lehet lelőni őket bizonyos körülmények között(úgy emlékszem, ez párszor már meg lett beszélve a kommentekben).
Szvsz még az is lehet, hogy 91 -ben is úgy számoltak, hogy pár F-117 leponnyan bevetés közben, csak túlbecsülték az iraki légvédelmet/szerencséjük volt. Mindenesetre, ha le is lőttek volna párat, valószínűleg továbbra sem búsultak volna nagyon, ha mert így is jóval kisebb veszteségeket szenvedtek volna el, mintha hagyományos kialakítású gépeket küldtek volna be az adott feladatok végrehajtására. Ez az egész lényege.
„Még szerencse, hogy a Raptorokat nem lehet úgy meghekkelni, mint az RQ-170-est”
Ne gondold. És ha elmuzulmánosodik a pilóta? Ezek az impik elhiszik saját hülye meséiket. Gondolj a Kairó főterén megtömegbaszott hülye riporternőre, Vagy a buzulmán őrnagy által lelövöldözött ami katonákra. Ha valami buzulmán pilótát nem hajlandók odahelyezni, majd jól bepereli a hadsereget, oszt jóól megnyeri a pert. Aztán meg átrepül a hajatollához, és felajánlja a Raptort allah nagyobb dicsőségére.
Mindhárom szigeten repülőgép leszálló pálya van, ezek közül az Abau Musa és a Gerater Tumb leszálló pálya úgy a 2-3 km hosszú is van, a harmadik pedig csak 800-900 m közötti.
Én mindenesetre azt mondom hogy nyilván a hálózat alapú hadviselésnek vannak előnyei. De még nem alkalmazták igazán felkészült ellenség esetén. Márpedig lehetnek meglepik. Én például nagyon érdekesnek tartom hogy a nagy hatótávolságú levegő levegő rakéták esetén senki nem alkalmazott vagy javasolt általános zavarást a korrekciós jelek esetén. Pedig az nagyon hatásos hibát okozhatna. Márpedig ez nyilván lehetséges lenne. Hiszen itt is említették azt,lehetséges az hogy egyik gép indít a másik adja a korrekciós jelet. Legalább is mintha olvastam volna itt ilyesmit. Akkor pedig azt zavarni lehet.
Nem zárnám ki, hogy lopakodó gépek között lehet valami lézeres kommunikáció.
@gacsat
Időjárás függő kommunikációt csak a bolod használ. Van még pár ok, amiért kizárnám, hogy ezt miért nem csinálják.
Egyáltalán hol használják a tengó / műhold kommon kívül?
Lopakodók között irányított a rádió sugarak iránya azaz nem mindenfelé sugároz a rádió csak egy bizonyos irányba így lehallgatni sem lehet(tudtommal a Gripen adatátviteli rendszeri is így működik).
Nem időjárásfüggő, csak jól kell megválasztani a hullámhosszat. Akár mézer is lehet. A korlátai nyilvánvalóak, de a semminél jobb.
Azt tegyük hozzá, hogy otthon azért sem árt a szögnövelő (?), mert különben elég nehéz dolga lenne a légi irányítóknak. Amúgy a hasán mindig látszik a vasnak:
http://onlyhdwallpapers.com/wallpaper/aircrafts_war_military_airplanes_jet_fighter_f-22_raptor_airplane_f22_aircraft_desktop_3000x1993_wallpaper-212345.jpeg
Az a kis bigyula az a hasan? Ez ennyit szamit?
Legi iranyitasra meg transzponder nincs a katonai gepeken is?
marcika
Az nem csak egy vasdarab hanem speciálisan nagy RCS-re kialakított bigyó :)
Ertem en, de hogy egy ilyen kis mutyur ennyit szamit… :)
Mi ennek a szögvisszaverőnek az angol neve? thx.
A vitorlás hajókon is van ilyen, hogy látsszanak a radaron. Különben ködben legázolnák őket a nagyok. Ez egy 30 centis, 5 centi átmérőjű izé. Akkora radarjelet ad, mint egy kissebb vashajó.
Radar reflector.
en edigg ugy tudtam hogy a raptor csak az amerika vedelmere van csinalva. hogy kis letszam miat nem fogjak hasznalni mindenfele haborus kampanyban.
de..
a raptort nem probaltak ki meg harcban, hiaba repul mar 7 eve ha nincs harcitapasztalata. az amcsik se tudja mire kepes. a oxigen meg stb problema miat sokan kinevetik ezt a gepet, es az amerikaiaknak be is kell bizonyitani hogy nagyon is er valamit. tovabb, hiaba irja a cikkben hogy ez nem azert van mert iran problemaskodik, nem a fene, biztos azert van. csak egyet nem ertek, iranak nincs nagy legiereje (http://www.hunforum.com/viewtopic.php?f=42&t=47) akor miert vetik be a raptort, es megengedik maguknak hogy az elenseg tobbet megtudjon rola? szerintem a lehetcseges irani eleni haboruba a F-15/16/18 gepek elegendok.
” szerintem a lehetcseges irani eleni haboruba a F-15/16/18 gepek elegendok. ”
Igen, szerintem is !
De ezt nem tervezte eddig senki ! Amit terveztek az a nukleáris létesítmények lerombolása – esetleg a rakétagyárakkal együtt !
E feladathoz elég a B-1, B-2 meg pár száz robotrepülőgép. Nem akarják megkockáztatni,hogy USA pilóta iráni fogságba essen !
en edigg ugy tudtam hogy a raptor csak az amerika vedelmere van csinalva. hogy kis letszam miat nem fogjak hasznalni mindenfele haborus kampanyban.
Az F-22-őt egy európai háborúra tervezték, ahol úgy számítottak, hogy tömegesen bukkanhatnak fel 4. generációs szovjet vadszgépek, amik nagy veszélyt jelentettek volna az akkor szolgáló hasonló jenki gépekre és az öregebb NATO vadászokra.
Honi légvédelemre minek stealth gép? A szovjet interkonintentális bombázók még mai napig is csak igen megfeszülve érnék el az USA kontinentális területét, és még akkor is csak a partvidékeket. (Mondjuk a legnagyobb városok és katonai kikötők ott vannak.)
Az F-22 a klasszikus air superiority fighter. A frontvonal közelében és a taktikai csapásmérés mélységben operál. Az, hogy otthon készültségi szolgálatot is ad, az egy dolog. Attól még nem – szovjet terminológiával élve – honi légvédelmi elfogodóvadász. Csak mivel az F-102/106 és elődeik szépen kihaltak, ezeket a feladatokat is a 4. gen. vadászok látják el a ’80-as évek vége óta.
a raptort nem probaltak ki meg harcban, hiaba repul mar 7 eve ha nincs harcitapasztalata.
Az ilyen nevetséges érvelést soha nem értettem. Úgy mégis ki ellen próbálhatták volna ki? Jenki gép 1999 óta nem vívott légiharcot…
Ennyi erővel a Szu-27 és MiG-29 is fostalicska, mert a 29-es gépeket halomra mészárolták mindenütt, a Szu-27-et meg Afrikán kívül sehol nem használták. (Ahol egyet egy icipici MANPAD is leszedett….)
az amcsik se tudja mire kepes.
Röhejes érvelés no.2. Miért ne tudná, hogy mire képes? Ezt úgy fejtsd már ki kérlek…
akor miert vetik be a raptort, es megengedik maguknak hogy az elenseg tobbet megtudjon rola? szerintem a lehetcseges irani eleni haboruba a F-15/16/18 gepek elegendok.
Már fent írtam. Túlbizotosítás. Minek bármi esélyt adni az ellenfélnek? A háború nem fair play… Biztosan jobban átéreznéd a helyzet súlyát, ha neked kellene abba a pilótafülkébe bemászni és ellenséges légtérbe berepülni. Valahogy egyből az jönne ki, hogy akkor inkább Raptor, mint F-15C.
Az El Dorado Canyon alatt a legkorszerább elektronikai zavarógépeket és lézerbombákat vetették be. Líbia olyan fontos volt? Túrot. Ellenben a veszteségek miniumon tartása és maximális hatásfok a csapásmérés terén ezt kívánta. Nem vette volna ki jól magát az, ha mondjuk nekiállnak Tripolit szőnyegbombázni B-52-vel, hogy khadafi sátrát eltalálják…
Some pilots shun F-22 over oxygen-related dangers
http://hamptonroads.com/2012/04/air-force-leader-some-pilots-want-avoid-f22
Szia beta!
Megpróbáltam utána járni német oldalakon, mert angolul sajnos nagyon ramatyul tudok csak, de nem találtam róla semmit, az angol nevét nem tudom. Úgy gondoltam, hogy beépített rendszerről van szó, hogy ne kelljen vele a karbantartóknak szarakodnia, de a a kép alapján, amit Janaj belinkelt, inkább tűnik felszereltnek. Szóval szerintem tévedtem, bocsi:)
OFF
nemcsak molninak
http://www.defensenews.com/videonetwork/1571665060001/Strike-Eagle-Extreme
http://iho.hu/hir/lezuhant-egy-f-15-os-szaud-arabiaban-120501
„,hogy USA pilóta iráni fogságba essen”
Állítólag van 1 zsidó pilótájuk is vagy 25 éve.
http://en.wikipedia.org/wiki/Ron_Arad_%28pilot%29
en edigg ugy tudtam hogy a raptor csak az amerika vedelmere van csinalva. hogy kis letszam miat nem fogjak hasznalni mindenfele haborus kampanyban.
roszul fejeztem ki magam, nem annak lett csinalva, de most ara van hasznalva,
ezt mar nem egyszer olvastam, tudjuk nagyon jol hogy amikor terveztek a raptort sokal tobb peldanjrol volt szo, sokal tobb mind a mai 200+. legyunk oszintek, egy igazi haboru eseten ez a szam keves, hiaba az korszeru tehnologia, egyszeruen, kina, orosz, stb elen 200 raptor nam sok. es nem hiszem hogy az amcsik megengednek hogy az legjobb gepjuk szama valami kis oszecsapasokban csokanjen. a raptor az utolso vedo vonal resze, es ez igy van.
Honi légvédelemre minek stealth gép?
alaszka es oroszorszag kozot nincs nagy tavolsag, az orosz gepek siman megtamadhatnak amerikat. stealth gep azert kell mert folenyt hoz! vesztesegeket okozhat meg mielot a elenseges gepek eszreveszik, es ez a tudat miat sokal jobban hasznalhato egy orszag vedelmeben mint pl a f-16 (ha van raptorod akor a sajat orszagod vedelmeben az helyet inkabb egy f-16 al akarnal szembesulni egy legujabb suhoj elen?).
az amcsik se tudjak mire kepes.
Legyunk mar oszintek, ne partoljunk senkit, hanem gondolkozunk, ki let a raptor probalva valos harci korulmenyekben (ide ne szamicsuk a gyakorlati oszecsapasokat)??? Hat nem volt!! Tudja e valaki hogy minden ugy fog mukodni ahogy el van kepzelve? Nemtudja senki, mas orszagoknak is van sajatilag kifejlesztet tehnologiaja, es nem tudni hogy a raptor azokal szemben hogy fog javaskodni.
Már fent írtam. Túlbizotosítás. Minek bármi esélyt adni az ellenfélnek? A háború nem fair play… Biztosan jobban átéreznéd a helyzet súlyát, ha neked kellene abba a pilótafülkébe bemászni és ellenséges légtérbe berepülni. Valahogy egyből az jönne ki, hogy akkor inkább Raptor, mint F-15C.
figyelj, ha nekem van egy szuper mega giga mittom en mien gepem, es csak akor akarom hasznalni amikor tenyleg szukseg van ra ( a raptor nem elado, nem kell marketingozni valami kis harorukban) akor miert adnak a lehetcseges elenfelnek eselyt ra hogy megtudjon valamit a gepemrol amit aztan elenem fordithat??? ha meg lesz tamadva iran, akor az oszes tapasztalatot amit azok oszeszednek tovabb fogjak adni a ruszkiknak es a ferdeszemuknek. kell ez a raptornak? szerintem nem. az hogy a raptort iran mele telepitetek, az inkabb megfelelmites resze. ha hasznalni fogjak, akor csak akor lesz ha valami nagyon nagy problemaval utkoznek, amit mas gepekel nem tudnak megoldani. Olyan meg nem hiszem hogy lesz.
Líbia olyan fontos volt?
Libiaban, nem birtak hasznalni a raptorokat, akor oxigenpotlas problemaval kuszkodtek, es egy raptornak se volt szabad folszalnia..
>en edigg ugy tudtam hogy a raptor csak az amerika vedelmere van csinalva. >hogy kis letszam miat nem fogjak hasznalni mindenfele haborus kampanyban.
>roszul fejeztem ki magam, nem annak lett csinalva, de most ara van hasznalva,
Erről nekem a B-1 jut eszembe, amikor kimaradt az Öböl-háborúból mindenféle technikai problémák miatt (saját magát zavarta az elektronikája?) és akkor azt mondták hogy ők védik Amerikát és biztosítják a nukleáris elrettentőerőt, ezért maradtak otthon.
Mivel kezdetben az F-22 légtérvédelmen kívül semmire nem volt alkalmas (és együttműködni sem nagyon tudott más típusokkal -> túl fejlett), Afganisztánban, Irakban nem sok hasznát vették volna.
Megkezdték a típus többfeladatúvá alakítását és most találtak egy konfliktust is ami megfelelő lehet a gépnek.
A B-1-nél is megoldották a technikai problémákat, nukleáris csapásmérésről átalakították hagyományos hadviselésre és végigbombázta az elmúlt 15 év konfliktusait.
egy igazi haboru eseten ez a szam keves, hiaba az korszeru tehnologia, egyszeruen, kina, orosz, stb elen 200 raptor nam sok.
Hánszor kell még elmagyarázni, hogy az USAF nem csak F-22 Raptorral rendelkezik? Végszükséges estén még az F-15E is tiszta vádászként repkedne. A meglevő vadász F-15 állomány mekkora? Úgy akárhányszáz. Erre jön még US Navy és USMC Hornet és Super Hornet állománya.
Hányszor kell még elmagyarázni azt, hogy az F-22 a pöröly. Jól odavernek annak, ami veszélyt jelenthet a 4+(+) gépeknek. Tekitve, hogy 3-4:1 létszámfölény ellen is vígan elvolt a Red Flag-en – a nem túl low tech saját gépek ellen – akkor úgy szeretném kifejtve látni, hogy miért is kevés…? Az F-22 flotta töredéke zárójelbe teszi a kínaiak modernek tekinthető gépeinek tekintélyes hányadát úgy, hogy nem számoltál semmi mással…
es nem hiszem hogy az amcsik megengednek hogy az legjobb gepjuk szama valami kis oszecsapasokban csokanjen. a raptor az utolso vedo vonal resze, es ez igy van.
Totálisan téves. Az F-22 az kard éle. Az döf először… A jenki légifölény taktika nem arról szól, hogy a herénket vakargatjuk. Arról szól, hogy odamegy a csúcsvadász és jól seggberúg mindenkit.
alaszka es oroszorszag kozot nincs nagy tavolsag, az orosz gepek siman megtamadhatnak amerikat.
A honi légtérvédelem nem csak Alaszkából áll. Jó reggelt…
Tekitve, hogy egyik orosz vadász sem utátölthető – talán még a moderzniált Szu-27 változatok sem – ez igen elméleti dolog…
stealth gep azert kell mert folenyt hoz!
Bombázók elfogásakor? Mifélét?
vesztesegeket okozhat meg mielot a elenseges gepek eszreveszik, es ez a tudat miat sokal jobban hasznalhato egy orszag vedelmeben mint pl a f-16 (ha van raptorod akor a sajat orszagod vedelmeben az helyet inkabb egy f-16 al akarnal szembesulni egy legujabb suhoj elen?).
Az i. Vh előtt gondolkoztak így balfasz tábornokok, hogy „azé a győzelem aki jobban akarja”, meg hasonló veretes baromságokat. Honi légvédelemre teljesen felesleges a Ratork. a képességeinek 99%-a semmi szükség. Egy honi légvédelmi vadszának iszonyatos hatótáv / őrjáratozási idő és nagy hatótávolságú rakétafegyverzet kell. A három pótosos CFT-s F-15 tökéletesen megfelel. Miért pazarolnál erre egy F-22-őt…?
Legyunk mar oszintek, ne partoljunk senkit, hanem gondolkozunk, ki let a raptor probalva valos harci korulmenyekben (ide ne szamicsuk a gyakorlati oszecsapasokat)??? Hat nem volt!! Tudja e valaki hogy minden ugy fog mukodni ahogy el van kepzelve? Nemtudja senki, mas orszagoknak is van sajatilag kifejlesztet tehnologiaja, es nem tudni hogy a raptor azokal szemben hogy fog javaskodni.
Akkor ez alapján egyik korszerű szovjet/orosz vadászgép is pont ilyen kérdőjel. Soha egyiket sem próbálták ki komoly összecsapásokban, egydüli kivétel a MiG-29 a Sivatagi Vihar alatt, de az sem túl nagy minta…
akor miert adnak a lehetcseges elenfelnek eselyt ra hogy megtudjon valamit a gepemrol amit aztan elenem fordithat???
Áruld már el, hogy Irán mut tudtat meg az UEA területén állomásozó gépekről hogy és mit tudhat meg Irán, amit eddig nem hoztak nyilvánosságra? Miért hiszi ma minden noob azt, hogy a felderítés olyan könnyű? Kérlek fejtsd ki, hogy Irán hogyan kap esély és mire.
– Ha nem kapcsolják be a gép radarját vagy csak korlátozottan használják…?
– RCS értékről semmit nem tudnak meg semmit…
ha meg lesz tamadva iran, akor az oszes tapasztalatot amit azok oszeszednek tovabb fogjak adni a ruszkiknak es a ferdeszemuknek.
Az F-22 bevetése esetén a várható tapasztalat annyi lesz, hogy a túlélő pilóták arról számolnak be, hogy bejelez az RWR és leszedte őket valami, amiről fingjuk nem volt, hogy mi. Sokat fog segíteni…
Te gyakorlatilag arról handabandázol, hogy az F-22 nem bevethető, mert azonnal megtunak róla mindenkit. A hasamat fogom a röhögsétől.
Az F-15A-t már akkor exportálták, mikor pont olyan csúcstechnika volt, mint az F-22. Ha az IAF elveszett volna a példányt ellenséges terület felett, akkor ugyanúgy szerezhettek volna róla adatot. A te nevetséges szemléleteddel mit keresett az F-15A/C, a Hornet és minden más cúscsgép Irak felett 1991-ben? Miért nem tengernyi F-4E és régebbi vadászt küldtek…? Talán mert gőzöd sincs a jelek szerint a jenkik mentalitásáról…?
Libiaban, nem birtak hasznalni a raptorokat, akor oxigenpotlas problemaval kuszkodtek, es egy raptornak se volt szabad folszalnia.
Én 1986-ról beszéltem. Jó reggelt…
Szerintem, ha ennyire nem vagy képben, akkor csak egy picit, de tényleg csak a picit próbálj már rám figyelni…
@Terminator
A B-1B gépek 1991-ben csak nukleáris csapásmérésre voltak alkalmasak. Se így se úgy nem vehettek volna részt, hacsak nem alakítják át rohamtempóban őket. Akkora tűzerő volt ott, hogy miér kellett volna egy kb. B-52H szőnyegbombázó képességgel megáldott gépre? Az első pár nap után közepes magasságban repültek. Semmit hasznát nem vették volna kihasználni az B-1B alacsonybehatoló képességének.
altx:
Az USA légterének védelme önmagában nem indokol ilyen fejlett gépeket.
A potenciális ellenfelek nem taktikai vadászokkal fognak támadni, ahhoz vagy közeli légibázis (mondjuk Mexikóban), vagy normális hordozó kellene (és még ez is kevés valszleg).
Még komoly tankerkapacitással is problémás lenne mondjuk egy század Szu-30ast eljuttatni a szárazföldig (lsd. Izrael vs. Irán), ráadásul igazából értelme sincs.
Ami az USA honi légvédelmének ténylegesen ellenfele lehet, az pár tucat Bear illetve Blackjack. Ezek levegő-levegő fenyegetést nem jelentenek, így az alacsony észlelhetőség sem jelent előnyt az elfogásuknál, sem a durva manőverezőképesség, de még a nagyon fejlett radar sem, igazából akár Mig21-esekkel is el lehetne látni ezt a szolgálatot (megfelelő rávezetést és légiharc fegyverzetet feltételezve).
Egy ilyen támadás természetesen túl sok eséllyel nem indul a mai légvédelmi rendszer ellen (tökmindegy, hogy F-16 vagy F-22 állomásozik Alaszkában), nem véletlen, hogy az oroszok (és nagyjából mindenki más is) az ICBM/SLBM-et tartják a megfelelő eszköznek a nukleáris fegyverek hordozására.
A Raptor igazán ellenséges vadászok ellen tud több lenni mint a 4. generációs típusok (jó, lehet csapásmérésre is használni egy részüket, és a csökkentett észlelhetőség előny a SAM-ek ellen is, de nem tudom elképzelni hogy valaki egy működő légvédelmi rendszer ellen bombázni küldjön Raptorokat, amíg van Tomahawk, ALCM, B2, stb), ellenséges vadászokat pedig a frontvonalak közelében találhat, tehát a Közel-Keleten, és semmiképp nem Alaszkában vagy bármely hazai légibázis környékén.
A radar reflexió növelő bucuka szvsz tuti, hogy behúzható. Míg felszáll addig is jó lehet, hogy csóri muki a toronyban tudja navigálni, meg hogy addig is kint legyen míg nem érnek a forró területre.
Egy ilyen támadás természetesen túl sok eséllyel nem indul a mai légvédelmi rendszer ellen (tökmindegy, hogy F-16 vagy F-22 állomásozik Alaszkában), nem véletlen, hogy az oroszok (és nagyjából mindenki más is) az ICBM/SLBM-et tartják a megfelelő eszköznek a nukleáris fegyverek hordozására.
Mint utóleg kirderült, a SZU gyakorlatilag semmi eséllyel nem bírt az ICBM-ejk előtt, hogy eljére az USA területét Alaszkát leszámítva. Az 50-es évek végén kb. két tucat interkontinentális bombázója ha volt. Európára tudtak volna atomot szórni, a jenkikre nem.
Arra a kevés gépre több száz elfogóvadász jutott akkoriban. Ha csak minden tizedik találta volna meg a célt és csak minden harmadik képes leközeni, akkor sem maradt volna hírmondó sem a bombázokból. Nagy szerencse, hogy a jenkik ezt nem tudták, mert akkor valami cowboyjelleű elnök a végén még eljátszott volna egy gondolattal, ami nem lett volna túl egészséges…
Hát igen, a jenkiknek az a nagy szerencséjük hogy jó távol vannak az ellenféltől .
Rephordozóval ők meg mindenkit elérnek.
Basszus, senki nem fogja megtámadni Kínát, senki nem fogja megtámadni Oroszországot, senki nem fogja megtámadni USÁ-t. Kontinensnyi országokról beszélünk, sok száz milliós, Kína esetében milliárdnyi lakossággal. Hogy foglalsz el egy ilyen országot? Hogy szállod meg? Ez nem Európa a 19. században. Még talán Kína van a tűzhöz legközelebb. De ha ki is törne egy háború, szerintem ott a környéken mindenki nagyon észnél lenne, legalábbis USA, Kína, oroszok biztos, India, Pakisztán is. Csak figyelni kell a napi híreket. Állandóan vannak konfrontációk, de mindenki óvatosan dolgozik. Maximum segítene egy másik felet, még akkor is, ha valaki konkrétan beavatkozik. Nem véletlen, hogy az USA és a SZU soha nem állt közvetlenül egymással szemben. Korea, Vietnam, Afganisztán, valamelyikőjük harcolt, a másik meg támogatta fegyverrel, pénzzel az ellenlábast. Ne adja az ég, hogy valaha konkrétan összecsapjanak!
„Basszus, senki nem fogja megtámadni Kínát, senki nem fogja megtámadni Oroszországot, senki nem fogja megtámadni USÁ-t.”
Az USÁ-t biztos nem, de kínai megtámadása valószínűbb.
„Nem véletlen, hogy az USA és a SZU soha nem állt közvetlenül egymással szemben.”
ŐŐŐŐ akkor jóltudom mindenkinek meg volt a saját kis szövetséges tábora.
Ma kit találsz Kína oldalán?Pakisztánt ? azok egymást kalapálnák Indiával.
Japán, tajvan, dél-korea , USA, Vietnám ,malajzia , Ausztrália ezekkel együttesen Kína esélytelen, pont ezért nem értem én KURUC fóbiáját sem .
Oroszok oldalán kivan? senki! pont
Ami van a 3 ellenlábasnak az a nuki amiatt vannak ott most ahol vannak de ez inkább az oroszokra vonatkozik.
Roni
„Ami van a 3 ellenlábasnak az a nuki”
Kell ennél több a békéhez?Mert úgy látszik,hogy nem.
Lehet hogy egyébként az USA tud valamit Iránnal kapcsolatban. Az egyik fórumozó hívta fel a figyelmet a következő érdekességre. Az alábbi videón a most bemutatott Iráni IR_AN-140 látható. A felvételen többször mutatják a FLIR képét. Ha teljes képernyőn nézzük a felvételt leolvasható a képernyőről a dátum. A bemutatás 2012 04 31 azt hiszem +-1 nap. A flir képernyőjén 23-11-10 látszik. Így igaz lehet a hír hogy a bemutatás mindig akkor van ha valami kész. Tehát sok olyan projekt lehet ami még titokban van. Így a valós képesség rejtve marad. Egyedül a fórumok az irányadók, mert ott kb-1,5 éve már nyilvánosságra kerültek rajzok és fényképek.
http://www.youtube.com/watch?v=9nfeI5befZM&feature=player_embedded#!
@Roni
Oroszok oldalán kivan? senki! pont
Oroszoknak ott van Kazaszhtán, Ukrajna (a gázviták ellenére), talán fehéroroszok, Szerbia (bár ők egyre inkább EU-sodnak), meg azért pár Dél-Amerikai országot is közéjük sorolnék. Meg azért szép vastag betűkkel ideírhatjuk Indiát is, bár ők már inkább a partner és nem a csatlós szerepében ténykednek (természetesen őket is csak addig, amíg nem kezdenek el radikálisan külön utakat járni).
http://www.dodbuzz.com/2012/05/01/clock-is-ticking-for-f-22-upgrades-gao-says/
http://www.arabianaerospace.aero/iran-warns-that-positioning-f-22s-in-uae-is-a-threat-to-regional-security.html
A politika hatalmas játszótér, és benne túl sok a gyerek. Az első cikk nagyon érdekes. Több gondolatom is támadt. Első az hogy intenzív használattal elhasználják az F22 repülési idejét, így nem is érdemes felújítani. Ezért vagy újra kell indítani a gyártást, vagy egy új gép a háttérben, ezért az F22 elhasználják. A legrosszabb az lenne ha mondjuk az egyik gépnél megint elfogy az oxigén aztán Teheránban landol. De a végeredmény ugyan az lesz, kell egy másik gép, a kongresszus meg nem tud mit tenni megszavazza.
Nagyon messze vagyunk még attól a naptól, amikor a Raptorokból kifogy az óraszám!
@comandante
Az F-15 gépek közül több elérte már a 8000 órát. A vizsgálgatás 18000 órára való hosszabbításra nem elméleti műszaki szempontból. Inkább a költség oldal a kérdőjeles…
Az OBOGS hiba után a gép úgy zuhant el, hogy egy kávéskanálnál nagyobb darabb nem maradt belőle egyben…
Az intenzív használat alatt meg mit értesz? Az F-15 flotta legöregebb gépei érték el 30 év alatt a kb. 8000 órát. Szóval – húha – 2035 táján fogja ezt kb. elérni az első F-22, az utolsó meg 2042 táján és hosszabbítás sanszoan itt is lehetséges lesz.
Ellenben a Szu-27 és MiG-29 gépek élettartama olyan gyalázatosan alacsony, hogy ehaj. Azokból mikor fogy ki az idő? A MiG-29 eredeti élettartama 2400 óra a Szu-27-nél ez asszem 4000 óra volt. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a PAK-FA-nál mi a cél és valóban annyi lesz -e. Arra is, hogy vajon mikor éri majd el az első Szu-27 a 4k órát, vagy megtörtént ez és mit hoz számukra a jövő.
Azt sem értem, hogy ha még egy gép roncsait is megtalálnák, akkor miért kellene új gép? Iráni F-14 is odaveszett, a US Navy nem kukázta a gépet. F-4 gépekből százszámra esett le Vietnámban, nem kikázták őket. F-16-ot is lőtt le a légévédelem már 1982-ben, nem kukázták. Belenko sértetlen géppel repülét át, mégis „csak” új elektronikát és rakétát terveztek hozzá.
Soroljam még? Honnan jön az az egetverő margaság, hogy a legkisebb veszeségre is
1. a gép minden titka kiderül
2. kukázni kell mind
3. új gép kellene
Honnan jönnek ezek a enyhénszólva vad gondolatok? Az oroszok miért nem dobták ki n+1 légvédelmi rendszerüket, mikor komplett és sértetlen ütegetek zsákmányoltak az izraeliek, a ’90-es években meg szimplán vettek párat a jenkik….
Nem igaz, hogy miniális racionalitás sincs jelen egyes kommentekben. Totál izzadságszagúan azzal próbálkoznak egyesek, hogy használatatlan dolognak állítsák be a Raptort, amit még a széltől is óvni kell, mert szegényről egyből kiderül minden. Még a Raptorhoz képest kőkorszaki gépeknek is annyi titka van, hogy azt itt egyesek fel sem fognák. Pedig egyes részeik 40 évesek….
Viszonyításképpen. A ’90-es évek elején vett kínai Szu-27 gépeket már kukázták a kínai repórák melett. 20 évet sem bírtak ki…
„ŐŐŐŐ akkor jóltudom mindenkinek meg volt a saját kis szövetséges tábora.
Ma kit találsz Kína oldalán?Pakisztánt ? azok egymást kalapálnák Indiával.”
Ezért írtam, hogy ők vannak a legközelebb a tűzhöz. Azért mintha lett volna a történelemben nem olyan rég rá példa, hogy körbezártak egy hihetetlenül gyorsan fejlődő nagyhatalmat. Mi is lett a vége? 1. Vh, amit követett a még durvább második? A hasonlat csak részben állja meg a helyét, de meg tudod jósolni, hogy mi lesz 10 év múlva? Mert én nem. Nem olyan biztos, hogy Kína hosszú távon is komolyabb szövetségesek nélkül marad. A pénz és a gazdasági függősség nagy szó.
Én is egyetértek Amerika politikájával, de sztem nem szabad egy ekkora országot sarokba szorítani. Különben a józan ész helyett a pofonkényszer dönthet.
Molnibalage
„Nem igaz, hogy miniális racionalitás sincs jelen egyes kommentekben.”
Hiába teszel szemrehányást, te is nagyon nagyot tévedsz, pl amikor azt állítod, hogy az F-117 Nigthawk stealth gépnek nem volt nimbusza. Dehogynem, hasonlóan az F-14 Kandúrhoz filmekben szerepeltették, könyveket írtak róla, maga volt az amerikai csúcsfegyver. Egy magyar katonatisztnek köszönhető, hogy ez a legenda összeomlott.
Nagyképű hőzöngés helyett légy türelmesebb, vedd figyelembe, hogy mindenki tévedhet, ki ehhez-ki ahhoz ért inkább, ráadásul a valóságnak több oldala van, másképp fogalmazva sok, néha látszólag ellentmondó kis képkockából áll össze.
Leszarom, hogy egyesek a film alapján építettek fel nimbuszt akármi köré…
A maga korában olyan csúcsfegyver volt a területén, mint az F-15C. Viszont az F-15 nem szerepelt egyetlen mozifilmben sem. Na ezt add össze…
Továbbra sem értem, hogy miféle legenda omlott össze. Azért, mert egy gépet lelőlttek. Soha senki nem állította, hogy lelőhetetlen. Pontosan egy olyan SAM rendszer szedte le, ami ódivatúsága miatt esélyes volt arra. A magasabb frekin dolgozó új rendszerek tehetetlenek voltak vele szembe. Ironikus, de egy F-117-re egy Volhvol vagy Nyeva nagyobb veszély, mint mondjuk egy Kub vagy egy Buk.
Hánszor kell még elmagyarázni, hogy az USAF nem csak F-22 Raptorral rendelkezik?
ebben igazad van..
Akkor ez alapján egyik korszerű szovjet/orosz vadászgép is pont ilyen kérdőjel. Soha egyiket sem próbálták ki komoly összecsapásokban, egydüli kivétel a MiG-29 a Sivatagi Vihar alatt, de az sem túl nagy minta…
epp igy van, azert, nem hiszek egy gep hatekonysagaban amedig nem lattom hogy bizonyitot tenyleges oszecsapasban…hagyuk a marketingot, meg a szep szavakat. akor jo egy gep ha tenyleg csinalja a dolgat..
Te gyakorlatilag arról handabandázol, hogy az F-22 nem bevethető, mert azonnal megtunak róla mindenkit. A hasamat fogom a röhögsétől.
nem, hunan tudnak meg mindent rola? ki mondta hogy nem bevetheto?
ertesz te mit irtam, en arol beszelek hogy ha van egy csucs gepem, nem hasznalnam oszevisza kicsi lenyegtelen harcokban, henem tartanam fere ara az idoszakra amikor tenyleg kelleni fog. es epp azert semmi eselyt nem adnak az elensegemnek hogy megtudjon valamit rola, mert nekem az a gep ugy kell hogy jol rugja seggbe azt..
Az F-22 bevetése esetén a várható tapasztalat annyi lesz, hogy a túlélő pilóták arról számolnak be, hogy bejelez az RWR és leszedte őket valami, amiről fingjuk nem volt, hogy mi. Sokat fog segíteni…
ha neked egy gep tulajdonsagait csak egy tulelo pilota meseli el akor en nevetek, es fogom a hasam, tan egy gepet mashogy is lehet eszlelni azon kivul hogy egy lelot pilota meseljen a tapasztalatairol… hogy lotte le az a mar emlitet magyar a f-177? meseltek neki a lelot szerb pilotak mit csinaljon? ajde ne hulyeskedjunk, egy szerb pilota se mereszkedet a f-117mele, henem mas tehnikakal vettek eszre.a raptor nem lathatatlan, csak kevesebbet eszlelheto mint a tobbi, hunan tudjuk mi hogy a raptortnak is nincs valami gyonge pontja mint a f-117 es hogy ugyan ugy valaki megtalaja azt?
Totálisan téves. Az F-22 az kard éle. Az döf először…
hol alomasozik a raptor?
Hickam AFB Hawaii,Holloman AFB New Mexico, Elmendorf AFB Alaska ,Edwards AFB California, Eglin AFB Florida, stb…
hol vannak ezek a bazisok??? amerikaban nem? azert is irtam hogy a gep jelenleg amerika vedelmere szolgal.
ha a raptor a kard ele lene, az elso dof.. akor nem ezeken a airfforce bazisokon alomasozna, henem pl. a japani, del koreai, nemetorszagi, kuwaiti, stb ahol tenyleg az elenseg kozeleben volna, es tenyleg az amerika jogait vedene..
A legrosszabb az lenne ha mondjuk az egyik gépnél megint elfogy az oxigén aztán Teheránban landol.
nem az a legroszabb, az lesz ha valaki lelovi..
Soroljam még? Honnan jön az az egetverő margaság, hogy a legkisebb veszeségre is
1. a gép minden titka kiderül
2. kukázni kell mind
3. új gép kellene
senki nem mondja azt, csak annyit, bar en, hogy ha elenseg kezibe esik egy gep, az az elenseg kezibe kerulhet a tehnologia egy resze, es lehetoseget ad ara hogy (ha a haboru eleg sokaig tart) ezt a tudast az a harci eszkoz elen fordicsa es nagyob vesztesegeket okozon..
senki se fogja kukazni a gepet ha lelovik, csak tanulnak belole, tovabb fogjak feljeszteni es men is a dolog tovabb..
szerintetek, most egy egy filozofus kerdes, ha egy amerikai elenfel, pl. iran, csak ugy mondom, lelol egy csomo amsi gepet, es nagy vesztesegeket okoz akor az amcsik megjobban tamadnak majd vagy foladjak hogy ne legyen megtobb veszteseguk?
altx:
Rakd kérlek idézőjelbe, amikor idézel valakit, mert most kicsit összemosódik a te véleményed és az idézetek!
epp igy van, azert, nem hiszek egy gep hatekonysagaban amedig nem lattom hogy bizonyitot tenyleges oszecsapasban…hagyuk a marketingot, meg a szep szavakat. akor jo egy gep ha tenyleg csinalja a dolgat..
A világon ma használt fegyverek túlnyomó része soha nem járt éles harcmezőn. Egyszerűen röhejes, hogy a teszteket és a gyakorlatok eredményét semmive veszed.
nem, hunan tudnak meg mindent rola? ki mondta hogy nem bevetheto?
ertesz te mit irtam, en arol beszelek hogy ha van egy csucs gepem, nem hasznalnam oszevisza kicsi lenyegtelen harcokban, henem tartanam fere ara az idoszakra amikor tenyleg kelleni fog. es epp azert semmi eselyt nem adnak az elensegemnek hogy megtudjon valamit rola, mert nekem az a gep ugy kell hogy jol rugja seggbe azt..
Megismétlem, marhaság. Egyébként frankón magadnak mondasz ellen. Ha tartogatod a soha el nem jövő küzdelemre, akkor soha nem lesz bevetve, tehát akkor te miben és hogyan „hiszel”? Valahol csodás, hogy a saját magad által felállított elveknek ellentomndasz…
hol alomasozik a raptor?
Hickam AFB Hawaii,Holloman AFB New Mexico, Elmendorf AFB Alaska ,Edwards AFB California, Eglin AFB Florida, stb…
hol vannak ezek a bazisok??? amerikaban nem? azert is irtam hogy a gep jelenleg amerika vedelmere szolgal.
Komolyan mondom, hogy kezdesz az agyamra menni. A Sivatagi Vihar idején bevetett gépek nem az Öbölben állomásoztak. Talán olvasd már el, hogy az F-111-esek honnan települtek át. Az F-15 települést meg majd olvashatod az F-15 cikkben.
ha a raptor a kard ele lene, az elso dof.. akor nem ezeken a airfforce bazisokon alomasozna, henem pl. a japani, del koreai, nemetorszagi, kuwaiti, stb ahol tenyleg az elenseg kozeleben volna, es tenyleg az amerika jogait vedene..
A USAF egy százada képes 72 óra alatt áttelepülni szükség esetén. Ennyi semmilyen háború nem jön a semmiből. Egyébként állomásozott már F-22 Okinaván, de a tényekre jó immunisnak lenni és olyan lukas memóriával bírni, mint egy tésztaszűrő…
senki nem mondja azt, csak annyit, bar en, hogy ha elenseg kezibe esik egy gep, az az elenseg kezibe kerulhet a tehnologia egy resze, es lehetoseget ad ara hogy (ha a haboru eleg sokaig tart) ezt a tudast az a harci eszkoz elen fordicsa es nagyob vesztesegeket okozon..
Jah, perszre két hét alatt mi? A kereskedelmi jetek lezuhanása után meg viccből legóznak néha évekig egy géppel mire kitalálják, hogy mi történt. Nem azt, hogy mit tud és visszafejte. Azt, hogy egy utolsó csavarig ismert géppel mi történt.
Egy lezuhant gépből ma te ma már szinte semmit nem fejlesz vicca, mert az elektrnoika nagy részéből semmi sem marad. A gép hajtóműéből és főbb elemeiből talán marad valami, de kohászat és kompozit technológiát sem lehet pikk-pakk visszafejteni és harcászati hasza annak meg 0. Kínaiak mióta szenvednek az AL-31-gyel? Áááááá, laza 12 éve…
F-15E-t is lőttek le kettőt az SV alatt. Mi történt utána? Lényegében semmi…
szerintetek, most egy egy filozofus kerdes, ha egy amerikai elenfel, pl. iran, csak ugy mondom, lelol egy csomo amsi gepet, es nagy vesztesegeket okoz akor az amcsik megjobban tamadnak majd vagy foladjak hogy ne legyen megtobb veszteseguk
A kérdés értelmetlen, mert a feltevés önamagában vicces, ha F-22 és B-2 megy és az egész bazár vele, akkor az irániak jelképes ellenállásra lesznek csak képesek. A két fél között 40 évnyi technológiai szakadék van. A legfejlettebb iráni harceszközök 30-40 éves jenki cuccok. Itt valahogy meg elfelejtődi, hogy a jenkik az utolsó csavarig ismerik azt a technikát. Mekkora öngól megint…
Ennyi nehéz egy logikus gondolatmenetet felépíteni, ami nem mond 3 helyen egymásnak ellent egy fél oldalsnál rövidebb szövegben…?
altx:
„hol alomasozik a raptor?
Hickam AFB Hawaii,Holloman AFB New Mexico, Elmendorf AFB Alaska ,Edwards AFB California, Eglin AFB Florida, stb…”
Nem azért, de mindkettőtöknek igaza lehet.
Neked azért, mert lehet az USAF-nak oly’ elképzelése, hogy van Raptor alakulat akinek a haza védelme a célja. Pl. Langley-ben és O’Ahu-n lévő ANG alakulat.
De a többi, azért mert US területen állomásozik miben zárja ki azt amit Molni is ír? Hogy a gép a légicsapás hegye? Mely tisztára söpri az égboltot a csapásmérők előtt?
Pl az Elemendorfon és O’Ahu-n állomásozó NEM gárdista századok a Pacific Air Force alatt repülnek és nem véletlenül települnek át időközönként az Aleut szigetekre, Japánba, asszem Koreába, itt asszem elég a tűz közelében vannak.
Hollomann és Langley NEM ANG századai meg az egy dolog, hogy USA-ban állomásoznak, de a fő „csapásirányuk” inkább a Közel-Kelet és attól keletre.
Nellis, Edwards, Tyndall AFB-k Raptor alakulataiból az első kettő teszt alkulat (Tényleg Edwards-on szokott más települni, mint teszt és kisérleti egység?), míg a Tyndall úgy tudom a Raptor zsokékat képzi.
Nem. Azért, mert minden gépet nem lehet az országtól távol tartani. A századok és személyzetek időnkét rotálnak, mert nekik is van csalásjuk és nem mindenhova lehet őket vinni.
(Régen Koreában nem vihették őket)
Gondolod, hogy a teljes F-14 flotta mindig hordozón volt? Frászt. Annyi hajó nem is lett volna. A gépek kiképzés és gyakorlás / felkészülése a szárazföldi bázisokon történt az adott turnus előtt.
Sem védelmi sem költségvetési okokból nem lehet a teljes gépparkot USA-n kívül üzemeltetni…
Molni:
„Egyébként frankón magadnak mondasz ellen. Ha tartogatod a soha el nem jövő küzdelemre, akkor soha nem lesz bevetve, tehát akkor te miben és hogyan “hiszel”?”
Valójában nem mondott ellent önmagának, hanem két, általa relevánsnak vélt szempontot mondott, amik ellentétes következményekkel járnak. Kb mintha azt mondta volna, hogy jó ha egy vadászgép nagy, mert akkor komolyabb meghajtást és több fegyvert lehet rárakni és egy gép jó ha kicsi, mert akkor kisebb a légellenállásé és a radarkeresztmetszete. Pont az egymással ellentétes szempontok mentén vannak a különböző megoldási lehetőségek és helyzete adja, hogy melyik a jó.
molni:
„Továbbra sem értem, hogy miféle legenda omlott össze.”
Te es egy – a Fold oszlakossagahoz kepest – maroknyi hozzaerto tisztaban volt vele, hogy az F-117 nem lelohetetlen. A maroknyi komplementere a parmilliard nem-szakerto viszont legendat latott. Lelohetetlen lopakodot. Amit lelotek. A _legenda_ osszeomlott, mert a legenda nem a valosag.
Halkan jegyzem meg, biztos vagyok benne hogy egy „miapicsa!” vagy ennek szinanimaja azert beloled is kicsuszott, mikor megtudtad, hogy F-117 veszteseg volt tolunk delre.
Nightstalker: Csak hát nézd meg ki írta. comandante pl 1+éve tuti idejár… ez a hibbija mégis istenverte nagy baromságokat ír le hétről hétre.
molninak meg vmi olyan munkahelye lehet, hogy 8hból 2ht kell csak dolgoznia, vagy eltört a lába és otthon kell ülnie és ezt a baromságáradatot egy oldalas! kifejtésekkel cáfolja.
Igazából pl c esetén nem tudom mi a helyzet. Vagy tényleg egy ilyen álomvilágban él és képtelen megérteni alapvető dolgokat, miközben ez a hobbija… vagy direkte ki akarja készíteni molnit. :)
„Te es egy – a Fold oszlakossagahoz kepest – maroknyi hozzaerto tisztaban volt vele, hogy az F-117 nem lelohetetlen. A maroknyi komplementere a parmilliard nem-szakerto viszont legendat latott. Lelohetetlen lopakodot.”
ezzel kapcsolatban az az érdekes, hogy a haditechnika iránt nem érdeklődő földlakók körében semmiféle mítosz nem alakult ki. baráti körben folytatott beszélgetések alkalmával sokszor meglepődök, hogy (egyébként nem egysejtű buta embereknek) nincs fogalmuk például az 5. generációs gépek fogalmáról és létéről sem. Hozzáteszem én sem vagyok szakértő és csak innen csipegetek, néhány infót mégis én vagyok fészeműként a „király”. :-)
a másik érdekes amit Molni mond, hogy a jenkik bizony nem sajnálják frontvonalra küldeni a csúcstechnikát, mégha kockázatos is.
többször láthattuk ezt, legutóbb az RQ-170 esetében is.
egyrészt valóban más a mentalitás, ez jól látszik. azért építenek korszerűbb gépet, hogy kihasználják a fölényt. végül is érthető.
a másik amire gondolok, hogy csak akkor tudják a továbbfejlesztés lendületét megtartani, ha éles tapasztalataik vannak. lehet, hogy ezek a tapasztalatok többet nyomnak latba mint az elvesztés kockázata?
ráadásul amint elvesztették az RQ-170-et azonnal odakérték a Predator C-t.
egyébként az oroszokról is esett szó, hogy a grúz háború során még rendsezrben sem lévő gépet a gyártótól kértek, hogy éles helyzetben teszteljék. nem rejtegették az ellen elől, hanem kaptak az alkalmon az éles bevetésre.
@Fade
Szabadságon vagyok. :)
molni
De jól megy itt valakinek… :)
Mentél volna be helyettem egy 9 (tan)órás napra…
@sulyid
Ugyanmár, 9 óra, mi az? :D Egyetemen volt olyan (elcseszett) órarendem, hogy reggel 8-ra mentem előadásra és este 8-ra értem haza, közben a két kampusz között ingáztam. Ehh… régi szép idők… Most már jóval szellősebb a dolog, cserébe csak óraütközéseim vannak :D
Ó, nekem is volt ilyen. Óra reggel nyolctól este kilencig, lyukasóra nélkül. Na az tetszett.
Akkoriban még simán belefért az, hogy 8-18-ig órám volt. Hazamentem a röpis cuccomért és a bringáért. Otthon voltam 45 percet és mentem vissza a fél tízes edzésre. Aztán éjféltájban bringával haza. Hej, de szép is volt. :)
Most a 9 óra soknak tűnik, majd jó lenne még az a délután négyre való végzés is, nyugodtan elhiheted…
Nekem első évesen a csütörtök volt ilyen gáz. Reggel nyolctól este fél nyolcig, ami nem is volt annyira gond, főleg, hogy jutott fél óra, hogy beérjek a koliba melegítsek valami kaját. Majd megegyem, hogy nem ég szét a torkom és irány vissza előadásra vagy szemináriumra. Nagyon faintos egy kis nap volt ám a csütörtök egy fél éven át, főleg, hogy pénteken is volt még nyolctól délig három órám. Nem volt gond, szívesen csinálnám mai is! Jó volt előadásokra járni….
CSAK az volt a gáz, hogy este 6-kor kellett beülni csillagászati előadásra. Ami zsír lett volna, csak már képtelen voltál felfogni, hogy a Föld nem gömb alakú, annyira leszívott a nap, s csak bámultál ki a fejedből úgy hatvan magaddal…
Azért hiányzik. Szóval csak fel a fejjel sulyid! A java még csak ezután jön…
Nekem ma úgy volt, 5:30-kor ébresztő, reggeli, bepakolás, fogmosás, felöltözés, irány suliba 6:30-ra már be is értem, volt kemény 15 percem, utána mehettem is be 0. óra tesire… 1. óra fizika, az iskola legrosszabb tanárjával, akivel rendszeres konfliktusaim vannak (a 2. napon behívatta az apámat, eddig kb 3-4x hívta fel…stb), utána egy kémiaóra a lányával, majd 2 óra ECDL felkészülés jegyre, ofő, angol (haladó csoport, az Ofő a tanár…) és végül dicső levezetésül 2 óra AUTOCAD egy kb 35-40 fokos terembe bezárva szünet nélkül, úgy, hogy közben szó szerint 3 embernek megcsináltam a sajátom mellett…
De legalább minden hétfőn 9:30-10:30 között járok suliba, s minden kedden 12:10-kor már mehetek is haza. :D :D :D
Ez így pontatlan:
„De legalább minden hétfőn 9:30-10:30 között járok suliba, s minden kedden 12:10-kor már mehetek is haza. :D :D :D”
pontosabban
„De legalább minden hétfőn 9:30-10:30 KOR kezdődik az 1. órám, s minden kedden 12:10-kor már mehetek is haza. :D :D :D”
Hornet
Nem azzal van a baj, hogy ennyi óránk van, hanem azzal, hogy éppen középiskola 1. évét toljuk, s a másik kettő osztály már 12:10 környékén mehet is haza… Ráadásul még az OFŐ is megjegyezte, hogy ilyen órarendje az érettségire készülő 11.-eseknek szokott lenni…
Nem tudom, hogy milyen suliba jársz, de nekem is volt olyan, középsuliba, hogy négy nap hét óra végig, aztán pénteken meg négy óra és szevasz tavasz és ez csak 10 éve volt, amikor még annyira nem terjedt el az a 0. év – nem azt mondom, hogy nem volt, csak nem olyan sok, mint most – és 0. óra őrület…
A lényeg, hogy pihend ki magad, mert a szervezet egy idő után nem kéri, hanem visszaköveteli a kivett energiát. Nekem is volt olyan, hogy vizsgaidőszak után, kétszer is meggondoltam, hogy kelljek fel, mert majd kiszakadt a mellkasom a sok kávé, energiaital kombó miatt…
Muszáj volt, de ma már inkább beosztom az időmet…
Ha most megszokod később csak legyintesz rá és kész, majd könnyebben veszed az éjszakázós-korán kelős részeket. De ahogy mondtam pihend ki magad…
Az óráknál már csak az osztály a jobb: 41 fővel indultunk, most 34-en vagyunk, félévkor megdöntöttük az iskola fenállásának bukási rekordját (több, mint 70%…), a tanárok a szemünkbe mondták, hogy már attól is hányingerük van, hogy hozzánk kell bejönniük, ráadásul most is kemény 9 fő nem áll bukásra az osztályban (én vagyok az egyik)… Az osztály visekedéséről meg annyit, hogy konkrétan pszichológushoz mentem miattuk, s már voltam az igazgatóságon is jelenteni a véleményemet az osztályról…
Ez a magyar középiskolai oktatás 2012-ben…
Ui: Gépipariba járok, fiúsuli, a kb 550 tanulóból 36 csaj… (gyak. csak az én szakomon vannak :D )
sulyid!
Írtam azt amit írtam már Neked korábban, talán egy éve…
Amikor vizsgára kerül a sor, akkor tök mindegy ki mekkora „falkavezér” vagy HVCS – értsd. helyi vagány csávó – ott nincs cicózás. Úgy kivágják, mint Hókuszpók Sziamiájut! Vagy tudsz vagy nem.
Ahova én jártam, egy osztályból 37-ből 18(!)-an maradtak érettségire. A tanárok nem bírtak velük, se szép se kedvesség, se dorgálás nem hatott, semmi. Mikor 22-en maradtak akkor kezdték kapizsgálni a dolgot. Szóval messze van még a vége, így kitartás! Fogtok még fogyni! Nem feladni, csak előre!
Nem azért vetik be a legújabb cuccukat az amik vagy bárki mert ilyen a mentalitásuk hanem azért mert azok azért vannak,hogy használják őket.
Amikor veszel egy új pólót akkor azt nem elrakod a vitrinbe nézegetni hanem használod felveszed mert azért vetted.
A másik meg az,hogy egy épeszű parancsnok ha megy háborúzni oda az elérhető maximális tűzerőt viszi(ésszerű kereteken belül) nem pedig nekiáll szemezgetni,hogy háát ezt nem visszük mert nagyon új ezt meg azért nem mert most lett nagyjavítva stb.Ha nem így történik abból lesznek a Mogadisuk.
Dudi tudtommal Mogadisuk a politikusok b.sz-el. Mivel nagyon alábecsülték az ellenséges erőket. Így viszont a legjobb katonáik életével játszottak.
Sulyid fel a fejjel ez a evolúció mellesleg meg jegyzem a középiskolai képzés és egyetemi követelmények közt hatalmas a szakadék.
Áldom az isten hogy volt egy olyan matek tanárom akinél heti 80 oldalt kellett körmölni és akkor talán meg volt a 3-som.
Hiába alacsony a műszaki szakokra a ponthatás. Ha utána olyan kasza van mintha a németek Szonnál getlinggel védekeztek volna.
Etika meg szí szar helyet újra 4 éven keresztül fizikát, meg kémiát kén oktani. nem heti 1,5 átlaggal hanem minimum 2 órással.
monyok
Igazad van pontosítok:
Ha normálisék háborúzni mennek”oda az elérhető maximális tűzerőt viszi(ésszerű kereteken belül) nem pedig nekiáll szemezgetni,hogy háát ezt nem visszük mert nagyon új ezt meg azért nem mert most lett nagyjavítva stb.Ha nem így történik abból lesznek a Mogadisuk.”
Így ok? :)
„Csak hát nézd meg ki írta. comandante pl 1+éve tuti idejár… ez a hibbija mégis istenverte nagy baromságokat ír le hétről hétre.”
Nos nem tudom de az F117-ről nem nagyon írogattam. A baromságokról én úgy gondolom nem szoktam beszélni mert mert amit írok annak mindig van alapja.
Néhány baromság nevezzük annak amiket ti irtatok:
Az F-22 csak az USA-ban volt: Ez nem igaz. Japánban is elég rég óta vannak. Arról is volt szó fórumokon hogy egy el is veszett. Bár ezt nem hiszem.
A lelőtt gépeket igen is mindig megvizsgálják. Ez miden államra jellemző. Ha nem tudtok példát majd mondok. A 2 WW előtt az oroszok megvettek mindenféle korszerű német gépet.(a legkorszerűbbeket is megkapták) A B17 heteseket ami leszállt náluk ízekre szedtek az alapján készítették a saját távolsági bombázójukat. Koreai háború: mindkét fél (usa Szu) a másik megszerzett gépét hazavitte és alaposan kivallatta. Lásd hazai szakirodalom.
Vietnami háború: Ugyan ez a helyzet. Az F117 Jugoszláviában: Ugye nem volt fontos a gép (de csak utólag, mert nehéz beismerni a beismerhetetlen könnyelműséget) de azonnal szét akarták bombázni, a kínai nagykövetség sem véletlenül kapott bombát ezt ők is beismerték.
Másik eset: S300 Szlovákia: (ha jól emlékszem) kikkel is voltak hadgyakorlaton? Ki is fizette a költségeket? Miért is volt jó az indiai pilótáknak részt venni a Red flagon? És miért az USA pilótáknak? Miért vesz az USA rendszeresen a volt szoci országokból fegyvereket „célgépnek”? (konkréten rakétákat)Mert olcsó? Miért gyakorolták Magyarországon a MI-24 ellen a légiharcolt? Szórakozásból? Mit keresett az izraeli gép Magyarországon? Csak a repülést gyakorolta? Szerintetek erről nem készült jelentés? A tapasztalatok nem kerültek feldolgozásra? És ti ezt elhiszitek? És így tovább.Naivak lennénk hogy egy kirakós játékot azért nem veszünk észre mert túl nagy. Igen is az RQ-170 elvesztése igen is súlyosan érintette a katonai vezetést, akár csak akkoriban az F117 elvesztése. Ezt a megjelent hírekből ki lehet hámozni. Ez a lényeg, minden más csak mese. Nem azért amit tudunk, hanem azért amit nem tudunk, és ez az izgalmas.
Kedvenc jelmondatom:
“A szabadság ára az örök éberség.” Thomas Jefferson
Nem hiszek el valamit csak azért mert valaki ezt vagy azt mondta. Lehet helytelen következtetésből jó döntést hozni, és a teljesen fordított helyzet is igaz lehet. A világ egy nagy kirakós játék.
Látom kinek van nagyobb farka versenyt játszunk :) hát evezek én is.2 hete 73,5 órát dolgoztam 5 nap alatt.
Előzővel se volt bajom. Csak megjegyeztem hogy nem a később bűnbaknak tábornok hibája volt az eset. A jó parancsnok mindig alaposan felkészül.
Csak hát vannak a politikusok aki néha nem állnak a helyez magaslatán.
Cél mellett a felhasználható eszközöket is megakarják szabni.
dudi
De te fizut is kapsz érte, én meg csak még több együtt szopott órát az osztályommal! :)
A B17 heteseket ami leszállt náluk ízekre szedtek az alapján készítették a saját távolsági bombázójukat.
Az első szovjet stratégiai bombázó a B-29 másolata és nem a B-17-é volt. (Tu-4) Az egyik gépen egyedi módosítás volt, mert a pilóta imádott szivarozni és hamutartó is volt a műszerfalon. A funkcióját nem értették, de azt is lemásolták.
Koreai háború: mindkét fél (usa Szu) a másik megszerzett gépét hazavitte és alaposan kivallatta.
Milyen gépet szereztek sértetlen állapotban a komcsik?
Vietnami háború: Ugyan ez a helyzet.
F-5 és A-37-en kívül mit szereztek? Egyik sem volt korának csúcsgépe…
Az F117 Jugoszláviában: Ugye nem volt fontos a gép (de csak utólag, mert nehéz beismerni a beismerhetetlen könnyelműséget) de azonnal szét akarták bombázni, a kínai nagykövetség sem véletlenül kapott bombát ezt ők is beismerték.
Az F-16 és minden más gépet is szétbombáztak. Nem a gép titkai, általános titokvédelem miatt. Az IFF és kommkódik értékesebb titkot képzenek, mint maga a gép fegyverzete.
A gép amúgy marginális szerepet játszott az AF során. Nem túl sok bevetést repült.
Miért vesz az USA rendszeresen a volt szoci országokból fegyvereket “célgépnek”? (konkréten rakétákat)
Sorold ezeket a „rendszeres” eseteket…
Miért gyakorolták Magyarországon a MI-24 ellen a légiharcolt? Szórakozásból?
Na mert szerinted otthon AH-64 / AH-1 ellen nem lehetett volna? Azok még nagyobb kihívást is jelentenének. Lehetőség volt rá. Ennyi. Számtalan k-e-i oszágban jártak, ahol van Mi-24. Mégsem volt velük légiharc, amennyire tudom.
Most mondjam azt, hogy annyira csórók voltnuk, hogy nem tudtuk elég vadászt emelni, hát ezzel szinesítettük a gyakorlatot? :)
Mit keresett az izraeli gép Magyarországon?
Tipikus igazi turbómagyar egoista szemlélet. Az fel sem tűni, hogy hány országon jött keresztük? A kérdés helyesen úgy hangzana, hogy mit kereset, X,Y,Z,A,B ország felett és közelében és végül itt is…
Igen is az RQ-170 elvesztése igen is súlyosan érintette a katonai vezetést, akár csak akkoriban az F117 elvesztése.
Hány magas polcon ülőt billentettek fenékbe? Mert nagy blama után hullani szoktak a fejek…
Látom kinek van nagyobb farka versenyt játszunk :)
Jól van, bedobom én is a lompost :D Ha éppen nem órán vagyok akkor dolgozok (rugalmas munkaidőben) és éppen zh-időszak van, szóval csak ünnepnapokon alszok, közben ide az oldalra is fordítok (sajnos mostanában egyre kevesebbszer), harcolok az egyetemi bürokrácia őrlőfogaival, hogy le legyen végre papírozva a nyári gyakorlatom és emellett még a kis lábujjamat is bevertem a szekrény sarkába… Nyertem? :D (bár így belegondolva ez még mindig jobb, mint nyáron diákmelósként ( = kevés fizu) három műszakban dolgozni a 45 fokos gépcsarnokban a présgépek mellett, főleg úgy, hogy kvázi én vagyok a készenlétes, akit bármikor be lehet hívni, ha netalántán az egyik baromarcú csupaszseggű diák elfelejtene bemenni dolgozni…).
De te fizut is kapsz érte, én meg csak még több együtt szopott órát az osztályommal! :)
Hát a közös szopásnak is meg van az előnye… bár most nem jut eszembe, hogy mi az :D
„Milyen gépet szereztek sértetlen állapotban a komcsik?”
Egy hasra szált sugárhajtású gépet szereztek viszonylag jó állapotban. Haditechnika újságban vagy régebbi a háborúról szóló írásban olvastam de nem emlékszem pontosan.
Rakéták: USA Orosz hajó elleni rakétákat vásároltak célgépként a pontvédelmet gyakorolandó.
Igen, még a ’90-es években, egyszer. Azóta többször nem. Én nem találtam azóta ilyen hírt. Ha van rá forrásod, akkor oszd meg velünk.
Az óta a volt szoci országokból bár mit be lehetett szerezni. A német mig29 esek hányszor is vettek részt NATO gyakorlaton? Példának okáért. Izgalmasnak tartom a pár darab S300 estét is. Már ami itt maradt. Még akkor is ha nem korszerűek. Ezt vehetjük úgy is hogy mindent tudnak róluk. Szíriában nem tudom pontosan mi van.
Nekem ahányszor eszembe jut az NDK eltűnése, mindig az az érzésem, hogy a kelet-európai rendszerváltás nélkül az iraki légierő és légvédelem egy fokozattal jobban szerepel. A számítottnál kisebb veszteség nem az iraki állomány ügyetlenségének, hanem leginkább a főleg? az egyesült Németországtól megszerzett eszközök tüzetes bevizsgálásának köszönhető.
Map: US bases encircle Iran
http://www.aljazeera.com/indepth/interactive/2012/04/2012417131242767298.html
Üdv!
Irán:
Ha az USA háborút akart volna Irán ellen, akkor az elmúlt 30 évben minden nap elindíthatta volna. Nem is olyan rossz az USA-nak a „keménykedő” Irán léte a Közel-Keleten…, ha pedig mégis háború indul Teherán ellen, az nem Iránról fog szólni és nagy eséllyel nem korlátozott fegyveres konfliktus fog kibontakozni.
http://karpatinfo.net/cikk/kulfold/amerikai-csapasok-kinara
Raptor:
Az F-22 repülőgéppel kapcsolatban nekem nincsen kétségem azt illetően, hogy a jelenlegi csúcsot képviseli a maga kategóriájában. Az YF-23 nekem speciel jobban tetszett, de ez semmit sem jelent a valós képességeket illetően.
A Raptor és a Közel-Kelet:
Ez sok mindenre jó. Pont úgy, mint az Izraelbe telepített amerikai rakéta- és légvédelmi rendszer. Jó a hívatlan iráni gépek ellen. De jó a kéretlen izraeli gépek ellen is – lásd Brezinsky tavalyi nyilatkozatát!
Az USA közel-keleti politikájában Washingtoné az utolsó szó, nem Tel-Avivé. Pont.
Végezetül:
A mai digitális korszakban ne becsüljétek le a katonai és ipari hírszerzést, amely gőzerővel – és a média maximális mellőzésével – dolgozik mindegyik oldalon.
Senkinek se legyen kétsége azt illetően, hogy a Pentagonban, a Kremlben vagy a „Tiltott Város Birodalmában” abszolúte képben vannak egymás valós – ismétlem: VALÓS – képességeivel és lehetőségeivel. A porhintés és mese nekünk szól csak.
Néhányszor jeleztem már – most ismét megteszem – hogy olyan léptékű globális nagyhatalmi vetélkedés és játszma zajlik, ahol Irán, Izrael vagy éppen Észak-Korea maximum statiszta szerepet játszik. A lényeg: USA, Kína, India, Oroszország, Brazília, Japán és az EU.
A jelenlegi szövetségi rendszerek már rég halottak, csak még nem látszik. Kis idő és türelem, tisztulni fog a kép. Meglátásom szerint érlelődik a meglepetés.
Üdv: M
Monti
Az EU helyett inkább NATO.
globális nagyhatalmi vetélkedés és játszma zajlik,
Na igen, a jenkik javára .
http://www.oroszvilag.hu/?t1=sajtoszemle&hid=3144
Üdv Roni!
Van néhány tévedés a véleményedben, de fáradt vagyok már hosszasan kiigazítani. Nem NATO-t, hanem EU-t írtam. Az EU gazdasága az USA-hoz mérhető, az EU katonai ereje pedig egyenlő a NATO katonai erejével az USA nélkül.
Hogy az USA vagy Kína javára billen majd a mérleg azt a jelenlegi információkból nem lehet megjósolni, ez messze nem lefutott mérkőzés. Esetleg a „nevető harmadik” effektus…, ahogy írtam korábban, kicsit várjunk még, a végeredmény szerintem érdekesebb lesz.
Üdv: M
Montezuma,
Brazília érdekérvényesítési képesség terén jóval el van maradva gazdasági jelentőségétől. Szerinted ráfér a listára? Egyelőre nem sok vizet zavarnak úgy tűnik.
Üdv Kolombusz!
Simán belefér, nem katonai jelentősége miatt. Brazília és a köré csoportosuló dél-amerikai államok olyan politikai lépésekre készülnek (illetve már tettek is), amelyek folyamatosan ássák alá az USA és az EU gazdasági hatalmát.
Brazil támogatással a hátuk mögött Venezuela után Bolívia is államosítani kezdte a nyugati nyersanyag kitermelő cégeket, most éppen a spanyolok vannak soron. A spanyol gazdasági mutatók egyre rosszabbak, és miután a spanyol és portugál ex-gyarmatvilág főleg Latin-Amerikára korlátozódik, az onnan való kiszorulás semmiképpen sem erősíti az EU, ezen felül pedig az Euro jövőjét.
Brazília aktívan és nyíltan támogatja az argentin és iráni törekvéseket, valamint jelentős nyersanyag készletével középtávon képes lesz az energiahordozók piacát közvetlenül is befolyásolni.
Brazíliának nincs szüksége expedíciós haderőre, bőven elég, ha Venezuela, Bolívia, Argentína, Chile és Peru segítségével közös és ami fontosabb: életképes latin-amerikai kooperációt hoz létre (már folyamatban van), akik első dolga a Dél-Amerika feletti kontroll visszaszerzése a Nyugattól.
Figyelembe véve a Távol-Keletet, a Közel-Keletet valamint az indiai-orosz páros erősödését, nem lesz nehéz dolguk.
Katonai erő terén ott van Kína, Oroszország és India, akik külön-külön is komoly problémát jelentenek az USA világhegemóniájára. Latin-Amerika politikája „csak” kiegészíti a BRICS érdek érvényesítését.
Amerika nem tudja mindenhol fenntartani az eddigi befolyását – már erről is írtam korábban többször – egyszerűen válaszút elé érkezett, bár sok választása nincs: van a kiemelt régió(k)ra összpontosít, vagy felőrli magát egy olyan versenyben, ahol nem lehet nyerni.
Üdv :M
UI: Jó éjt mindenkinek, holnap szívesen folytatom a diskurzust!
Montezuma
Én az ami humint-et azért nem tenném olyan magasra,az soha nem az ő műfajuk volt.
Az tény, hogy a világ újrafelosztása zajlik, de szerintem még az sem dőlt el kik között. USA,Oroszország,Kína biztos. India talán, Brazília maximum latin-amerikában, EU meg véleményem szerint sehol. Sorra venném a Miért? eket:
1.USA: Már nem ő az egyetlen globális hatalom, de még mindig a legerősebb és ezt a pozíciót mindenáron meg is akarja tartani. Alapvetően még mindig az USA-nak van a legnagyobb befolyása más országok belügyeire, és nála van a „világpénz aduász” Elsődleges célja Kína megfékezése, a dollár, mint világpénz egyeduralkodásának visszaszerzése, és a haditechnikai fölény megtartása.
2.Oroszország: Törekszik az ex SZU helyreállítására, stabil energia beszállító szerepet akar ellátni, célja a Kína feletti haditechnikai fölény megőrzése, a „fejlesztett ICBM-eknek” hála pedig minden komoly konfliktusnak erejét tudja venni. Kelet-Európai befolyás növelése is cél(pl: mely országokat is hívta meg EU-ból az „Eurázsiai Unióba”???), ezenkívül ő is részt vesz a nagyhatalmi szurka-piszkában.
3.Kína: Az agyaglábakon álló óriás. Növekvő gazdaság, növekvő jólét, növekvő nyersanyag és élelmiszer igény. Céltudatosan fejlesztett hadsereg és morcos szomszédok jellemzik. Ők is minden lehetséges ponton próbálnak befolyást szerezni, elsősorban pénzügyileg (afrikai befektetések, pl: tegnap adtak nekünk magyaroknak is hitelt és Viktórió szerint még fognak is bőven,) Kínai haderő átalakítása is zajlik, a szárazföldi erők háttérbe szorulnak a légierő és a haditengerészet javára (ebből is látszik hogy nem Oroszország a cél mint ahogy egyesek mindig elmondják ha ez a téma). Próbálják az USA pozícióját is gyengíteni, elsősorban pénzügyileg. IMF-nek konkurenst alapítanak Oroszországgal közösen. Ezzel új távlatok nyílnak meg a „gyarmat szerzésben”
4. India: India alapvetően nem szuperhatalmi hanem egy nagyhatalmi pozíciót pályáz meg. Elég nagy szomszédokkal van megáldva és véleményem szerint törekszik az „egyensúly” fenntartására. Ebben jó partner Oroszország. Kína orra alá borsot törhet hiszen az Indiai óceánon futnak Kínába a nyersanyag útvonalak. Ők is ezért mentek rá a légierő/flotta vonalra. Szerintem nem húznának újat Kínával, de ha baj van lenne az ő kezükben is ütőkártya a nyersanyagtranszport blokkolásával. India nagy belső problémákkal is küzd és amíg ezeket nem oldja fel addig esélye sincs részt venni egy újrafelosztósdiban.(Pakisztánt meg sem említem , mint Kína újdonsült csatlósát)
5.Brazília: Mint már előttem írták, alapvetően Dél-Amerikában érdekelt, ott helyben vezető szerepet tölt majd be. Hogy a világra mennyi kihatással lesz? Szerintem a többi latin-amerikai országot megmentheti a „nyugati” és a „keleti” térhódítástól is, maga köré csoportosítva ezen országokat.
6.EU: Az EU alapvetően hanyatlóban van. Hatalmas szellemi és anyagi tőkével rendelkezik egyelőre, de az előnye folyamatosan apad, és egy kulturális, etnikai és pénzügyi válsággal küzd. Mivel az EU vezetését egy jó ideje gyakorlatilag a nagy Európai mamutvállalatok lobbija végzi ezért nem csoda, hogy legtöbbször a saját érdekeivel is szembemegy a szervezet. Gyakorlatilag az EU saját maga legnagyobb ellensége. Az USA az Eurót próbálja kikezdeni, Oroszország és Kína pedig az EU „keleti blokkját”. Dél-Európa totál csődben van, a Kelet-Európa elszegényedett, a Nyugat meg nem találja önmagát. Több konfliktusban is kijött (pl:Líbia), hogy az EU gyakorlatilag a külpolitikai téren súlytalan, Hiába rendelkezik az USA után a 2. legnagyobb ütőerőt képviselő hadsereggel, Kb. 700 millió lakossal, és Rekord GNP-vel. (ha össze vetjük pl. Oroszországgal, hogy mennyivel kisebb potenciálból mennyivel nagyobb eredményeket érnek el a helyzet siralmas) Az EU előtt szerintem két lehetőség áll,:
-Központosítja magát, leépíti a bürokráciáját a hülye szabályaival együtt és elkezd normálisan saját érdekében működni, mint egy egységes egész, vagy
-Felbomlik és elismeri, hogy ezentúl nem centrum hanem periféria lesz.
Amúgy az egész mostani helyzet egy Centrum-Periféria harc. Mindenki Centrum akar lenni, de hogy ez kinek sikerül? Az a jövő zenéje…
1.USA: Már nem ő az egyetlen globális hatalom, de még mindig a legerősebb és ezt a pozíciót mindenáron meg is akarja tartani.
Jó lenne, ha akkor felsorolnád a többit is. Mert szerintem ő az egyedüli. Kínának lehet, hogy közel akkora gazdasági súlya van, de a világhatalom nálam egy katonai és gazdasági hatalom. Az USA kívül jelenleg ma minden ország erőkivetítő képessége komoly szinten kb. odáig tart, ameddig a gépei egy tankolással vagy egy légiutántöltéssel elmegy. (Azért egy, mert nincs elég tankergép.)
Az USA olyan támaszponthálózattal bír meg CSG-sel, amihez fogható a briteknek sem volt a birodalom csúcspontján sem.
Franciaországnak van egy igencsak problémás hordozócskája minimális mennyiségű Rafalellal. Ennyi. Kaputt. És ez még csak a haditengerészeti légierő? Hát szárazföldi expedíciós képesség és légiszállítási kapacitás.
A Kína érdekei bárhol sérülnének az országhatáron messze túl katonailag képtelen bármit is tenni…
2.Oroszország: Törekszik az ex SZU helyreállítására, stabil energia beszállító szerepet akar ellátni, célja a Kína feletti haditechnikai fölény megőrzése, a “fejlesztett ICBM-eknek” hála pedig minden komoly konfliktusnak erejét tudja venni.
Egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban hajadra kenheted. Kína feletti nukleáris dominanciához meg semmiféle új ICBM nem kell, mert
ad.1. a kínai teljes ICBM és SLBM erő 100-200 rakéta lehet és talán MIRV-jük sincs.
ad.2. nincs kínai ABM rendszer sem.
Tehát akkor miért is nem elégséges szerinted a strat. elrettentéshez a meglevő készlet
3.Kína: Az agyaglábakon álló óriás. Növekvő gazdaság, növekvő jólét, növekvő nyersanyag és élelmiszer igény. Céltudatosan fejlesztett hadsereg és morcos szomszédok jellemzik.
Kik azok a morcos szomszédok? Indiának van konkrét területi követelése? Van folyamatos légtér és területsértés szárazföldi incidensekkel? A két ország között meg ott a világ egyik legnagyobb hegylánca. Eleve lehetetlenné tesz mindenféle nagyléptékű konvencionális hadviselést.
Hát a többi szomszéd? Miben morcos és hogy? Kínához képest mekkora katonai erejük van?
5.Brazília: Mint már előttem írták, alapvetően Dél-Amerikában érdekelt, ott helyben vezető szerepet tölt majd be. Hogy a világra mennyi kihatással lesz? Szerintem a többi latin-amerikai országot megmentheti a “nyugati” és a “keleti” térhódítástól is, maga köré csoportosítva ezen országokat.
Erősen kétlem, mert az ottani országok is pont annyira jó haverok egymással, mint Tom és Jerry. Ott kezdőik, hogy pl. Brazília az egyetlen ország, ahol nem spanyol a hivatalos nyelv. Argentína és Br. soha nem voltak jó haverok, anno még pusmogták is, hogy mindkettő eljátszogatott az atomhatalmi státusz elérésével.
Én úgy látom, hogy egyetlen környező ország sem sorolna be Br. mellé és alá csak úgy… Megtette ezt bárki India vagy Kína esetén? Nem…
Az EU-s rész meg a szokásos NWO-s kérogás. +10 éve hallgatom ezeket a szólamokat. Egy idő után picit unalmas. Problémák vannak, ezt senki nem tagadja. Ennek ellenére az EU exportál kőkeményen hi techet egész Ázsiába, Japánt és DK-t kivéve…
Mindenki csodájára jár, hogy húúúúúúúúúúúú Kínába milyen hi-tech dolgok is épültek, pl. az ilyenolyan gyorsvasutak. Ja, hogy egyik sem kínai ipari meg szellemi termék, az meg totál kimarad a szórásból… Az kínai hi-tech ipar elég szép része külföldi befektetőké…
Jaj pontról pontra minden meg lett cáfolva! Srácok ne is írjátok le a véleményetek! Minek ?
Kína esetében a „go” alapú stratégiai gondolkodást már többször is említettem. Már ígérem egy ideje, hogy bővebben kifejtem, de nincs rá se időm se energiám. Csak néhány pontban:
– Szinte lehetettlen a totális győzelem. A relatív előny a valósághoz közelibb.
– Döntő üthözet elkerülése. Veszedelmes, felesleges, a lassú építőmunka kevesebb rizikóval jár és kifizetődőbb.
Akit bővebben érdekelnek a részletek azoknak tessék:
http://www.fas.org/man/eprint/lai.pdf
http://www.youtube.com/watch?v=Z8Xvxop_cFc
Ez a ST-us videó – a hosszabb is – több helyen elfelejt pár apróságot.
ST háborújáról nem tudok semmit, ettől nem értem, hogy hogyan győzhetett. Levert sok kisebb sereget és helyőrséget Ok. És mi akadályozta meg az ellenfél nagy seregét, hogy bevonuljon az ő vezére birodalmába és elfoglalja az egészet leszarva, hogy egy kis sereg mit akciózgat totál lényegtelen kis helyőrségek leverésével?
Vagy az volt, hogy a nagy sereg folyamatosan őt üldözte a kicsit és nem azt csinálta, hogy leválasztott volna egy-két kisebb seregtestet erre, és a maradékkal meg elfoglalhatta volna az ellenséges birodalmat? Mert akkor nem az a helyzet, hogy szimplán ST kezeményező kézszége volt a siker kulcsa hanem az, hogy llenfele a világ legbalfaszabb hadvezérei közé simán pályázhatna…
(A Go szabályait sem ismerem.)
Ez olyan, mintha Hitler csapatai valahol a SZU-ba hátramardnak és elfolgalnak néhány kisebb falut, mikor a VH meg közben bevonulhatna Berlinbe, de oszt mégis valahogy elvesztik a háborút. Ködös.
A vietnámi példa is kicsit sarkított. Ugyanis a hit&run tatktikával és más fajta ellenállással is sikerült a 60 ezres jenki veszteség melett egy milliós nagyságrendűt felmutatni. A képletből kimarad az, hogy mi van, ha az egyik fél ezt nem engedheti meg? ST, ha ilyen arányban vesztette volna el embereit, akkor nem vesztette volna el a háborút pikk-pakk…?
Egyébként érdekes azzal a gondolattal is eljátszani, hogy mi van, ha a politkusok engedélyt adnak, hogy akkor irány Hanoi. Mivel és hogyan állították meg volna a konvencionális hadviselést üző jenkiket? Mert nagyon könnyű volt úgy gerilláskodni, hogy sajátos politikai érvek alapján az ellenfél felső vezetése asszisztál ehhez. Megtiltotta ezt, megtiltotta azt, nem szabad ezt, nem szabad azt. Így nem lehet háborúzni…
Érdekes, hogy itt ST tanítása valahogy elvész. Egy ST féle huszárvágással irály Hanoi, a határon az utánpótlást elvágom – lényegében egy fő útvonalon keresztül kapták az utánpótlást túlnyomó részét, aztán pisloghatott volna észak, hogy akkor most mi legyen…
Viszont egy ilyen offenzíva politikai következménye lehet, hogy vállalhatatlan volt. Talán féltek egy Korea 2.0-tól, hogy megint beavatkozik a nagy szomszéd 1 millió „önkéntessel”?
Molni:
1.Az első pontnál te a „globális hatalmat” csak katonai értelemben értelmezted, de ezenkívül vannak más dimenziók is. Ha az egész részt végig olvasnád és nem csak mondatokat ragadnál ki szerencsésebb lenne. Kína pl. Globális pénzügyi hatalom, és ez ma már komolyabb érdekérvényesítő, mint a katonai.
2.”Oroszország: Törekszik az ex SZU helyreállítására, stabil energia beszállító szerepet akar ellátni, célja a Kína feletti haditechnikai fölény megőrzése, a “fejlesztett ICBM-eknek” hála pedig minden komoly konfliktusnak erejét tudja venni.
Egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban hajadra kenheted. Kína feletti nukleáris dominanciához meg semmiféle új ICBM nem kell, mert
ad.1. a kínai teljes ICBM és SLBM erő 100-200 rakéta lehet és talán MIRV-jük sincs.
ad.2. nincs kínai ABM rendszer sem.
Tehát akkor miért is nem elégséges szerinted a strat. elrettentéshez a meglevő készlet”
Az eredeti idézet mondatomban van egy vessző: „Kína feletti haditechnikai fölény megőrzése, a “fejlesztett ICBM-eknek” hála pedig minden komoly konfliktusnak erejét tudja venni.” a Kína feletti haditechnikai fölény után. Oda pont kéne, ennyit hibáztam hajnalban. Az ICBM-s rész nem Kínára vonatkozik. Oroszország alapvető érdeke, hogy a nukleáris elrettentő ereje potens legyen, mert egyéb téren elég harmatos.
3. Kínának a morcos szomszédai: Japán, Tajvan, Dél-Korea,Vietnám, Indonézia. Ezekkel az országokkal, mind van vitája, és mivel elég sok olajat és földgázt találtak a Dél-kínai tenger alatt és mindegyik ország igényt tart rá, elég komoly konfliktusok is kialakulhatnak.
4. Brazília lehet portugál nyelvű még a többi ország spanyol , de pl: az EU-nak hány hivatalos nyelve van??? És hidd el, Brazília jobb szövetséges lehet ott helyben, mint az USA vagy bármelyik nagyhatalom.
Magyarország és Szlovákia sincs épp jóban mégis EU és NATO tagok vagyunk.Ez nem tudom miért kizáró ok….
5. Az EU meg pont 10 éve van igen nagy bajban amióta ezeket a szólamokat hallgatod, és nekem nem úgy tűnik mintha kifele haladna bármilyen válságból…
Ennyire azért nem kell szószerint venni az egészet. ST-t érdemes elolvasni, csak az eddigi magyar fordításból valamiért kimaradt az eleje, melyben a királyi ágyasokból farag sereget:))
http://mek.niif.hu/01300/01345/01345.htm
„Mert nagyon könnyű volt úgy gerilláskodni, hogy sajátos politikai érvek alapján az ellenfél felső vezetése asszisztál ehhez.”
Ez a világ minden gerillamozgalmára igaz. Hátország nélkül nem lehet eredményesen gerilláskodni.
GO legrégibb ismert játék, mely szabályai mai napig gyakorlatilag változatlanúl fennmaradtak.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Go
szabályai még a sakkénál is egyszerübbek, de visszatérve rá, néhány különbség, ami eggyes vezetők gondolkodásmódjára is kihathat.
– a sakkban az győz aki a királyt elfogja. A célpont világos épp úgy mint a győzelem. A góban a terület számít, az nyer aki nagyobb területet mondhat magáénak a játék pedíg akkor végződik, mikor ebbe mind a két fél beleeggyezik. Ha valamely fél úgy véli, hogy még van esélye, akkor értelemszerüen tovább folytatódik. A győzelem pedíg nem elsöprő mint a sakkban, a győztes lehet csak pár ponntal múlja felül ellenfelét.
– a sakkban a győzelmet a másik fel felörlésével lehet elérni. Egyenlőlten felek közt megeshet, hogy nincs rá szükség és egy mesterien összehangolt lépéssorozattal hamar mattot lehet adni, de ez eggyenlő felek közt ritkább. Góban építeni kell, mód van véres összecsapásokra is, melyekben sok követ lehet zsákmányolni, de ha az ember nem bizttos a dolgában, akkor nagyon ráffázhat. Kevésbé valószínű egy mindent eldöntő ütközet. Valószínübbek a több apróbb ccsetepaték a tábla különböző részein.
Vagyünk pár példát sakk alapú gondolkodásra:
– amerikát támadás éri 2001-ben a célpontot hamar kijelölik Bin Laden személyében. Az egész hadigépezet beindúl a megsemmisítésére. Ezt a háborút nem lehet ilyen gondolkodásmóddal megynerni. Ez inkább egy hagyományos hatalom ellen működik, mint pl a Hitleri németó. Ott nagyon is hatásos. A célpont Berlin és Hitler, ha azoknak vége, vége a háborúnak.
– európai forradalmak. A főváros bukásával gyakorlatilag nyert a forradalom: Párizs, Szentpétervár (véres polgárháború követte ez igaz), Budapest (2X is). Kínában pont fordítva, előbb az országban kellett nyerjen a forradalom. A főváros bukása, csak egy apró mozzanat volt.
Amit le szeretnék szögezni, az, az, hogy ez nem egy világmagyarázat. Nem lesz hírtelen fény a fejünkben ha ezt a vetületet is figyelembe vesszük. Csak annyit szeretnék mondani, hogy egy ilyen játékon szocializálódott vezetői rétegnek kihathat a gondolkodásmódjára. Lehet elmarad a Kuruc által várva várt mindent elsöprő döntő ütközet ausztráliáért, melyre olyan erővel készülnek. Elképzelhető, hogy olcsóbb mindent szépen felvásárolni, amit nagyrészt már meg is tettek.
Mackensen ! Remek, Montezuma szintű komment volt !
Mackensen…..
Mesterien levezetett gondolatmenet volt. Feltételezi azonban, hogy a két ellenfél elfogadja egymás játékszabályait. Mi van akkor, ha EZ a fél erre szocializálódott, a MÁSIK fél azonban nem ezt a játékot játssza. Például Kína GO-t játszik, az USA meg sakkot?
1.Az első pontnál te a “globális hatalmat” csak katonai értelemben értelmezted, de ezenkívül vannak más dimenziók is.
Akkor ezek szerint el sem olvastad figyelmesen amit írtam…
Kínának lehet, hogy közel akkora gazdasági súlya van, de a világhatalom nálam egy katonai és gazdasági hatalom.
A vesszőt meg én néztem el.
. Kínának a morcos szomszédai: Japán, Tajvan, Dél-Korea,Vietnám, Indonézia. Ezekkel az országokkal, mind van vitája, és mivel elég sok olajat és földgázt találtak a Dél-kínai tenger alatt és mindegyik ország igényt tart rá, elég komoly konfliktusok is kialakulhatnak.
A DK tengeren levő olajhoz Japánnak mi köze van? Japánnal milyen területi vitája van? Mert történelmi, érzelmi alapon levő sérelme az lehet a 30-as és 40-es évek miatt. Ellenben ma ilyen hülyeségek miatt nem háborúznak az értelmes országok…
És hidd el, Brazília jobb szövetséges lehet ott helyben, mint az USA vagy bármelyik nagyhatalom.
Ez nem hit kérdése. Ha B. nem tudja katonai és gazdasági erővel megvédeni érdkeit a jenki meg igen, akkor te kihez csapódnál…?
Az EU válásgáról meg annyit, hogy amíg ide jön az illegális és em illegális bevándolrók tömege – szakképzettek is – addig nehogy kitaláld már, hogy az EU süllyed…
@Molni
Kik azok a morcos szomszédok? Indiának van konkrét területi követelése? Van folyamatos légtér és területsértés szárazföldi incidensekkel? A két ország között meg ott a világ egyik legnagyobb hegylánca. Eleve lehetetlenné tesz mindenféle nagyléptékű konvencionális hadviselést.
Hát a többi szomszéd? Miben morcos és hogy? Kínához képest mekkora katonai erejük van?
A morcos szomszédok nem az indiaiak elsősorban, hanem Dél-Korea, Japán, Vietnam, Taiwan és a Fülöp szigetek. Ezek a szomszédok együttesen képviselnek kb. akkora katonai erőt, mint Kína. India önmagában is hasonlót. Nyilván ezek az országok egymásnak nem szoros szövetségesei, és nem is arról szól a dolog, hogy ők együtt vannak Kína ellen, de azért ez jól jelzi, hogy mennyivel korlátozottabbak Peking lehetőségei Washingtonnál, ott körülbelül a világgal összevetve hasonló, vagy jobb egy kicsit a helyzet, nem a szomszédokkal.
Az indiai-kínai határ domborzatát elnézve nem véletlen, hogy a kínaiak és az indiaiak is támogatják a Mianmari juntát, egy barátságos ütközőállam mindig jól jön. Ugyanez a helyzet Banglades esetén is. A két ország ügyes hintapolitikát folytat.
@Littlejohn
Amen atyám.
Molni
1. Az jogos, azt én is benéztem. Akkor itt csak annyi a különbség köztünk, hogy máshogy értelmezzük a globális hatalmat. Nálam az a globális hatalom aki képes a világ bármely részén az érdekérvényesítésre, bármilyen eszközzel ami épp rendelkezésére áll, lehet az katonai, gazdasági, titkosszolgálati. Ennek a háromnak nálam nem kell egyszerre teljesülnie (elég egy is), nálad meg a gazdasági+katonai kell. Ez csak értelmezésbeli különbség kettőnk közt semmi több…
2. Japán is morcos csak ő nem a tenger miatt ez igaz. Ott valóban történelmi okok játszanak elsősorban szerepet. Konfliktus pedig nem csak háború lehet! Lehet gazdasági, vagy egyéb külpolitikai. Ezek is tudnak nagy károkat okozni. Szerintem ha valami nem sül el balul Kína térségében egy jó ideig nem lesz még háború. ( a háború és a fegyveres konfliktus nem ugyan az!)
3. EU: Hát az, hogy milyen a bevándorlás az egy dolog. Hidd el ha Afrikából át lehetne úszni az USA-ba megtennék. A Földközi-tenger kisebb akadály, mint az Atlanti-óceán. De az első kommentemben is benne van, hogy az EU egyelőre komoly anyagi és szellemi kapacitással bír. A baj az, hogy ez nem bővül. Az EU minimum stagnál, de szerintem minden értelemben (ha a huszonheteket nézzük) recesszióban van. Épül le az oktatás, csökkennek a fejlesztési források, és a gazdaság is szűkül. Ez egy folyamat. Nem máról holnapra kerül az EU perifériára, de ha így folytatja 50 év alatt nagyon ott találhatja magát. Az EU-ban igen is komoly gondok vannak amiket meg kéne oldani. De amíg az EU saját maga ellen hoz szabályokat (pl. a cukrot itt bekvótázzák aztán Brazíliából hozzák be, ugyanez most a csirkéknél, mert pár mamutcégnek ez az érdeke) addig nem lép egyről a kettőre, a világ meg elhalad mellette. A bevándorlás meg igen is káros az EU-ra nézve, szakképzetlen munkaerő tömege érkezik, teljesen más kultúrkörből. Ez is hatalmas probléma. A társadalom egyszerre öregszik és hígul fel. Hidd el nekem komoly bajban van ez EU. Csak még jó a PR, és nem jönnek a problémák a felszínre.
4.Brazíliánál meg majd elválik, hogy be tudja-e tölteni azt a szerepet amit be akar (és amit leírtam). Ez legyen a brazilok gondja, bár a törekvésük,hogy regionális nagyhatalom legyen belőlük az nyilvánvaló.
@fip7
Az öregedő társadalom és a magas felsőoktatási arányok mellett ki töltse be a szakképzetlen fizikai pozíciókat? Nem nagyon van más választás, mint a bevándorlás.
Vagy építsük le az oktatást, és legyen egy tudatosan és szándékosan alul képzett réteg ezen pozíciók betöltésére? Mert valakinek el kell végezni ezeket is.
A bevándorlás szükségessége Európában nem kérdés, csak az, hogy hogyan kezeljük.
Beengedünk bárkit, vagy válogatunk, és csak az ország nyelvét beszélő, kultúrájára nyitott, becsületes szándékú embereket, akik azért akarnak ide jönni, mert keményen dolgozva itt sokkal jobban élhetnek, mint otthon, és biztonságban tudhatják a családjukat?
@Kolumbusz:
ne haragudj, de nettó faszság amit írsz.
A magas felsőoktatási arány nem azt jelenti, hogy húdeképzett midennki. Csomó bullshit szak van, az oktatás a régi érettségi szintjét sem éri el. Az egész azért van, hogy a munkaerőpiactól távoltartság átmenetileg a fiatal tömegeket, illetve önigazolásként a sok büfészakos számára. 16 diplomás büfészakos megmondóemberekkel dunát tudunk rekeszteni, munkás nincs elég, és emellett nem feltétlen különbek szellemileg ezek a csuda magas felsőoktatási arányból származó diplomásaink mint egy szakmunkás. Csak éppen szociológia szakmunkás, ez-az-amaz.
A munka becsületét vették el. Vannak olyan népcsoportok, akiknek büdös a munka, és nem alacsonyodnának le a gój szintre. na az ő mentalitásuk eredménye ez, és ez egy szándékos csapda. blabla. stb. nem bevándorlás kell, hanem a munkának becsület és fizetség.
Littlejohn :))))
„Feltételezi azonban, hogy a két ellenfél elfogadja egymás játékszabályait. Mi van akkor, ha EZ a fél erre szocializálódott, a MÁSIK fél azonban nem ezt a játékot játssza.”
Ez egy nagyon jó kérdés és érdekesek a kimenetelei. Kína go-t játszik, ausztrália sakkot. Ebben a kérdésben érdekes lesz a végkifejlett. Én pl arra fogadok, hogy nem lesz drámai és nem fog háborúvá fajúlni. De olvass egy kevés Karlo Koppot és fogod látni, hogy ők ezt nem így gondolják.
Bizonyos játékosok a világban go-t játszanak még ha feltételezhetjük, hogy életükben nem is hallottak a játékról. Vegyük pl a gyorsétteremláncokat. Nem az a stratégiájuk, hogy felépítik a legnyagyobb, legfényesebb legultraszuperebb éttermet, hanem, hogy beterítik az egész világot éttermekkel. Ezek nem si biztos, hogy nagyonk szépek stb. Ahol nyit a konkurencia ott ök is nyitnak stb stb.
Ha a világtérképet megnézed, mindenhl ottvannak. A célpont a piac, ami egy területen van szétszórva ezért a szitu determinálja őket, hogy egy terület alapú jácmát játszanak, pont mint a go.
De vegyük pl az etnopolitikákat melyeket a kárpátmedencében a magyarlakta vidékeken használnak. Ha van egy X számú magyar város, azt feltöltik egy min 3X számú románnal, szlovákkal, szerbbel. Nem a megyarság politikai vezetői a célpontok, hanem maga a terület.
A gerillahadviselés is inkább go alapú, nincs konkréc célpon, nincs frontvonal stb. inkább terület alapú jácma ez is. Ha amerika sakkot játszik afganisztánban kíváncsian várjuk a végkifejlettet. Saddam ellen lehetett hagyományos hadviseléssel győzzni ezt a vak is látta, na de utána? Az egész átalakúlt egy terület alapú játékká. Ha amerika itt győzni akar, akkor vagy talál egy helyi elitet aki elvégzi helyette a piszkos munkát, vagy betelepít 50-80 millió felfegyverzett telepest aki majd elbánik a benszülötekkel, valahogy úgy mint az indiánokkal annó.
De hadd ismételjem magamat egy kicsit: „…ez nem egy világmagyarázat. Nem lesz hírtelen fény a fejünkben ha ezt a vetületet is figyelembe vesszük. Csak annyit szeretnék mondani, hogy egy ilyen játékon szocializálódott vezetői rétegnek kihathat a gondolkodásmódjára”
Veér István:
Vannak munkák, amelyekért nem lehet olyan fizetést adni, amivel az európai, és különösen a nyugat európai polgár elégedett lenne. Miért nem? Mert nem termel akkora hozzáadott értéket, amiből többet ki lehetne gazdálkodni. No, ezeket ki csinálja akkor szerinted?
Szia Mindenki!
Először is köszönet az eddigi hat pipáért – bár kicsit meglepett, mivel ez volt egyik eddigi legkevésbé „munkaigényes” hozzászólásom (tegnap 20:44). Ebből igyekszem okulni! Kevesebb részlet és több konklúzió – egyszerűbb, érthetőbb és egyértelmű. Vettem a lapot, de a tegnapi hiányt még pótolnám Roni írásával kapcsolatban!
Üdv Roni!
Ahogy írtam, néhány tegnapi gondolatod szerintem téves, engedd meg, hogy részletesebben indokoljam:
USA szövetségesi rendszer:
Európa: NATO – még létezik, de a felhígult és közös ellenségkép nélküli, enyhe tudathasadásos állapotban lévő katonai tömb eredeti hivatásán messze túlterjeszkedett. A NATO jövője többszörös kérdőjel.
Ázsia: SEATO – a hetvenes években totál kudarc és megszűnt.
Egyedi kapcsolatok:
Az amerikai szövetségesi rendszerben a három „leggyengébb” láncszem: Japán, Németország és Törökország.
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, aki pengeélen táncol! Fukushima után a Japánok sorban leállították az atomerőműveiket, ha jók az infók, a közel 60 db-ból jelen pillanatban 1 üzemel. A kieső energiát külföldről behozott nyersanyagokra támaszkodva a hagyományos erőművek felpörgetésével illetve újraindításával orvosolják. Nyersanyag: olaj, szén, földgáz. Ha nem jutnak hozzá „jóárasítva”, akkor a jövő japán csodája maximum az lesz, ha nem dőlnek be teljesen.
(Emlékszel, egyszer régebben utaltam arra, hogy az orosz-japán kapcsolatok jövője még nagy talány, még ne kapkodjunk azzal a tuti válasszal.)
Németország, aki lassan egymaga cipeli a vállán az egész EU minden nyűgjét. A német újraegyesítés angol és francia feltétele az volt (miután a SZU ezt nem akadályozta meg a szovjet haderő bevetésével), hogy az Euro-t majd be kell vezetnie Berlinnek is. Az EU és az Euro pedig megbéklyózta az egyesülő Németországot, biztosítva francia asszisztálással a brit pénzügyi-gazdasági felügyeletet a németek felett. Ugyanakkor Moszkva és Berlin viszonya a SZU kivonulása óta egyre „melegebb”, persze senki se értse félre, nem azt írtam, hogy a b.zi németek a b.zi ruszkikkal partiznak, csak annyit, hogy ez a Berlin már nem az a Berlin, amikor még Kennedy is berlini volt.
(Nagy-Britannia és az Euro köztudottan nem egy csapat. Vajon miért? ;D)
Törökország: Sem nem európai, sem nem keresztény, viszont a régi oszmán emlékek újra erősödnek a török belpolitikában. Ankara nyíltan barátkozik Iránnal, igaz, a rakétapajzs elemét beengedi. Izraellel némiképpen megromlott a viszony mostanság. A török F-16-os gépek ma már simán tudnak izraeli gépek ellen is harcolni – volt chip, nincs chip.
A török érdekek mostanság több helyen ütköznek az amerikai érdekekkel, mint amennyi közös maradt. Ezzel egyenes arányban a törökök egy sor kérdésben orosz, iráni és kínai vonalhoz közelítenek, olyan növekedéssel és fejlődéssel a török gazdaságban, amire az EU csak pislog mint a luckynyúl.
(Vajon az USA vajon miért k.akál egyre magasabbról az európai „barátaira” és kezdi a csomagolást Ázsia irányába – keresni néhány új szövetségest?)
Kínai szövetségesi rendszer: Nagyjából hasonlóan képlékeny és bizonytalan, amíg az USA eddigi rendszerében a geopolitikai erózió beindult, addig Kína esetében eddig a gazdasági-pénzügyi alapokra helyezett „kohézió-növelés” dominált anélkül, hogy bárki olyan választási kényszer elé lett volna állítva, amely akár a nemzetközi kapcsolatokban „hidak felégetését” jelentette volna.
Oroszország: Egyedül, mint a kisujjam? Biztos?
Konklúzió: Az USA valódi és megbízható szövetségesei (akár egy esetlegesen kiéleződő világháborús helyzetben) sokkal kevesebben vannak, mint ami a jelent látszata. Kína és Oroszország esetében pont fordítva.
OFF!
Igyekszem majd minden érdekesebb hozzászólásra még reagálni, ígérem, mostantól tömörebb és lényegre törőbb lesz. Remélem, közérthetőbb is.
Üdv: M
Ja, még eszembe jutott egy példa. GyurcsányOrbántól már évek óta lehet hallani a NAGY, a STRATÉGIAI, a mittománmicsoda kínai árúelosztókeleteurópailogisztikai központot. Ebben valahol visszaköszön egy „sakk” gondolatmenet. A mienk legyen a „király”.
Ettől eltekintve biztos lesznek kínai cégek, melyek elosztóközpontot fognak mo-n építeni, de ugyanúgy máshol is. Ezt is inkább a piac fogja eldönteni mint a politika. Inkább azt látni, hogy mindenhol megpróbálnak nyomúlni. Itt megvesznek egy autómárkát, ott egy vegyipari kombinátot. Lengyelónan megpróbálnak betörni az autópályaépítő bizniszbe (ott kicsit beletört a bicskájuk), de mondjuk sikerült kibérelni Pireus kikötőjét. Monden fővárosban van „Ázsia Center” csak más néven. Mindenhol nyitnak Konfúciusz intézeteket. Bárhogy nézem inkább terület alapú játékot játszanak, melyben az is visszaköszönt, hogy ne legyen város kínai üzlet nélkül.
stb. stb. stb.
Az ázsiai országok (Japán, Kína, stb.) gazdasági ereje felettébb ingatag. A japán gazdasági erő túlnyomó része külföldi befektetésekben realizálódik, ami kvázi „eltartja” a hazai gazdaságot. Tehát ha „bedől” a japán hazai gazdaság, akkor még mindig bőven finanszírozható a külföldi érdekeltségek bevételeiből. Kína ugyanezt a meccset igyekszik játszani azzal a különbséggel, hogy nagyhatalmi státusra tör és hiányzik a belső fogyasztás és a politika egyensúlya. Ezért a kínai gazdaság labilisnak mondható. Egy politikai konfliktus esetén a befagyasztott kínai tőke önmagában padlóra küldi a kínai gazdaságot. Európa maradék ereje abban áll, hogy irdatlan mennyiségű befektetett tőkét birtokol egyelőre még számottevő politikai és katonai erővel párosítva. USA dettó. A törökök fejlődnek, de két szék közt – szerintem – a rosszabbik pad alá esnek. Az oroszok pedig azok, akik megjelennek és minden a feje tetejére áll.
Az érdekrendszerek erővonala arra mutat, hogy szeretjük vagy sem, Oroszországot közelíteni kell az EU-hoz, hogy méltó partner lehessen az USA mellett. Németország pedig – mint vezető európai gazdasági hatalom – elöl jár ebben a közeledésben. Franciaorszég és Nagy-Britannia pedig lassan a margóra kerül….. a spanyolok és egyebek mellé. A nemzetközi sakktábla sötét gyalogjai pedig (Közép-Európa) ismét eljátsszák feláldotható szerepüket.
BigZ és „A nagy sakktábla”
http://webshop.animare.hu/i/product/81/813/81398.jpg
Érdekes, hogy pont ő volt akinek nyomán az amik a mudzsahedineket témogatták a szovjetekkel szemben:))))
Üdv Omega!
Tőlem kaptál egy zöld pipát, köszi a reklámot! ;)
OFF!
Mac írása mellett sem mennék el szó nélkül, így elnézést, de csak félig tartom be a szavam. Akiket csak a rövid lényeg érdekel adott hatalommal kapcsolatban, azoknak elég csak a kiemelt mondatrészeket olvasni. ;D
Üdv Mac!
Tetszetős elmélet és elmejáték, ráadásul nem igazán cáfolható. Nagyon leegyszerűsítve a perzsák/oroszok sakkoznak, Kína go-zik az USA meg pókerezik. Nem kizárólag, de főleg.
Miután a go játék célja a dominancia elérése és biztos fenntartása, kijelenthető, hogy a nagyhatalmi elit végső stratégiai céljai gyakorlatilag a go győzelmi filozófiáját jelentik.
A győzelem nem feltétlenül az ellenfél elpusztítása, sőt…, ha képes vagy permanensen uralni a játékteret, akkor az ellenfeleddel szembeni fölényed fenntartása maga a győzelmi állapot folyamatos biztosítása egy kvázi aszimmetrikus egyensúlyi folyamatban. Akinél a fölény, az irányítja, ezzel egyetemben korlátozza is az ellenfél mozgáslehetőségeit.
Egyszerűbben kifejezve azt csinálja majd az ellenfél, amit az irányító akar.
Megjegyzés:
A természet is a különböző típusú potenciál különbségek (állandók) egyensúlyban tartott mátrixa mentén épül fel, működik – és mozog. A statikus egyensúly mellett létezik a dinamikus egyensúly fogalma is.
USA:
Az amerikaiak a go játékfilozófia célja érdekében – néhány lokális és általuk garantáltan megnyerhető háború demonstrálása mellett
– nem terítik a lapokat, de a tétet folyamatosan emelik.
Ki tudja eldönteni, hogy az USA meddig tud vagy mer egyáltalán elmenni?
A félelem keltése egyfajta sikeres kontroll lehet az ellenfél tudata felett, de vigyázni kell vele, mert kétélű fegyverré is válhat. A megfélemlített képes lehet még inkább ráijeszteni a megfélemlítőre.
Moszkva és Teherán:
Perzsák/oroszok sakkoznak, latolgatnak, számítgatnak, elemezgetnek, a lépéseik mögött még akkor is a sakk logikája húzódik meg, amikor a lépésük szimpla blöff. A lényeg a többi riválishoz képesti saját stratégia pozícionálása, amire a sakk játékelve a megfelelő a globális játéktér egyes lokális területein. A cél a regionális „győzelmek” elérése a két nagy játékos erőterében, hol ennek, hol annak kedvezve.
Miután az USA katonailag, Kína pedig gazdaságilag jelent igazi kihívást, így
– a „sakkozó” csapat folyamatosan a két domináns fél között „manőverez”, hol közös, hol ellentétes eredővel.
Kína.
Kína globális léptékben szintén go elvet követ, regionális szinten viszont vegyíti a póker és blöff előnyeit az általa kisakkozott szituációkban. Kína blöffje sokkal inkább az „iru” pillanatának kihasználása (aki kendózik vagy ismeri a ken-jitsu-t, azoknak elvileg nem ismeretlen fogalom), semmint kiszámított sakklépés.
Azaz: Alkalom szüli majd a … győztest.
Üdv: M
Ez egy nagyon jó elmélet Tetszik
Félig OFF, de egy misét megér a mai friss:
http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/oroszorszag-megelozo-csapast-merhet-a-nato-eroire-europaban-374310
Monti
Az oroszok képesek lennének hasonló zavargásokat kelteni valamelyik arab államban ?
Hasonló csetepatét rendezni min Líbia vagy Szíriához hasonlót
http://hungarian.ruvr.ru/2012_05_03/73657218/
Nem ezt, a nuki csapást se zárják ki. Ahogy a NATO sem.
A cikk, nyilatkozat megent a szokásos Orosz populista cirkusz kell a népnek, fenyegetettség érzést, világvége hangulatot fent kell tartani…. avval indokolható „minden” szenvedés, a NATO miatt van, nem azért mert irgalmatlana korrupció, oligarchák szétlopják az országot. (Nálunnk meg az IMF és az EU van kikiáltva fő”gonosz”nak, eszi is a nép a szöveget.)
Az iskandernek meg sok sikert elérni kalingrádból azokat az országokat ahova az ABM megy. Aki nyilatkozott ennyire ért hozzá, vagy ennyire fontos, hogy valós dolgokat közöljön…
Na ere tudnék mit mondani Van véleményem e nem mondok semmit mert megint le leszek hurrogva Csak egy kérdés Ki vetne be előszór Atom fegyvert Ruszkik vagy az általam annyira kedvelt másik oldal ??
Átadták az utolsó Raptort is.
http://www.aviationnews.eu/2012/05/02/lockheed-martin-delivers-final-historic-f-22-raptor-to-u-s-air-force/
http://defense-update.com/20120502_last_raptor_delivere.html
http://www.flightglobal.com/news/articles/in-focus-usaf-receives-last-f-22-raptor-371401/
Fade:
Az orosz nyilatkozat nem belülre szólt, hanem kívülre. Oroszország nagyhatalomnak tekinti magát és ennek megfelelően elvárja, hogy ne sértsék az ehhez kapcsolódó jogait (pl stratégiai atomfegyverek). Most ehhez vagy fel tud mutatni erőt vagy nem. Azzal, hogy rakétavédelmi rendszerek települnek Európába, vagyis felmerül a lehetősége, hogy megakadályozzák a nukleáris csapás képességét, sértik Oroszország (általa vélt) jogait. Ilyenkor Oroszország balhézik kicsit, hogy hátha visszavonulnak. Vagy sikerül neki, vagy nem. A nemzetközi politika már csak ilyen erőfitogtatós dolog.
Roni
Ha bele szolhatok:)
Oroszok mért ne lennének képesek. A KGB a hidegháborúba nem kis szikereket könyvelhetett el. Putyin maga is KGB-s
KGB múltjára tekintve minden bizonnyal meg van eme képességük most is.
Megjegyezem Oroszok most egész biztos lábakon állnak,valamint éppen fejlesztenek.
Eu jelenleg nagyban függ az orosz energia hordozóktól miközben. Ez fordítva nem igaz. Csendes-Óceán térsége felé is képesek szállítani vezeték hálózaton keresztül
Meg vannak a Hosszú távú terveik. Északi sarki területekből egy jó kora szeletet fognak birtokba venni.
@jancsiga
Csak egy kérdés Ki vetne be előszór Atom fegyvert Ruszkik vagy az általam annyira kedvelt másik oldal ??
Sanszosan a kis (és leginkább agresszív) államok vetnének be először atomfegyvert (Irán, Izrael, Pakisztán, stb.) mivel nekik lehet a legnagyobb vesztenivalójuk. A két nagy már régóta játssza ezt a játékot, nem hülyék, hogy atommal dobálózzanak. Főleg nem az oroszok, mivel Nyugaton van jó kis ABM, ami már növeli a túlélési esélyeket és az oroszoknak egy első csapás után egyszerűen már nem lesz adu a kezükben, ezzel szemben az amcsiknak ott van egy rakat CVN, hadsereg szétszórva a világ minden pontján, amit egy enyhébb nukleáris háború után könnyen tudna mozgósítani (az enyhe alatt itt azt értem, hogy a Föld nem egy gőzölgő szénkupac lenne). Emellett az oroszoknak még ott van egész Oroszország, aminek az elfoglalásához jelenleg a Földön nincs megfelelő méretű haderő. Szimplán túl nagy, mindig van hova visszavonulni. Mondjuk egy Európa irányából érkező kollektív NATO támadás nem hiszem, hogy az Ob folyónál tovább jutna, mert akkor már ellenőrzés alatt kéne tartani még egy Európa méretű (lápos és barátságtalan) területet. Az amerikaiaknál is hasonló a helyzet: egyszerűen nincs ok, ami miatt bevessék, jelenleg ők a világ urai. De ha már nem is ők lesznek a főnökök, akkor sem tudok olyan helyzetet elképzelni, amikor nem egy direkt amerikai földet érő támadás esetén atomfegyver vetnének be.
Esetleg a jövőben elképzelhetőnek tartom a precíziós, minimális szennyezést okozó taktikai mini atombombák bevetését, de ahhoz is elég sok érv kell, mert az biztos, hogy egy ilyen elpukkanása mondjuk a következő 40 évben a fél világot érintené és iszonyatos külpolitikai viták lennének.
A mostani pedig egy az egyben az, amit beta írt, teljesen igaza van.
Egyébként a végletekig leegyszerűsítve a kérdést az a válasz, hogy az az oldal vetne be először nukleáris fegyvereket, amelyiken a gomboknál állók idegei elgyengülnek. És szerintem egy ilyen döntést nem lehet racionálisan meghozni, ahhoz teljes káosz kell, hogy legyen, mert akiknek meg kell majd nyomniuk a gombot, azok pontosan tudják, hogy az mivel fog járni. Ott nincs győzelem, csak túlélők (persze ezt egy totális háborúra értem).
Viszont másként értelmezve a kérdést: az USA már vetett be, kétszer is :)
Na jó, most már abbahagyom :D
Nagy mennyiségű atomfegyvert bevetni semmi értelme, mert nincs gőztes. A vicces az, ha valamelyik állam a törénelem során sikeresen összehozta volta a 100%-os sikeres első csapást 0 válasz nélkül, akkor a saját sikerességének környezeti hatásaitól – viva nukleáris tél és egyéb finomságok – ő is szenvedett volna.
Ma a helyzet még durvább, mert nincs két szinte egymástól teljesen különálló gazdasági tömb. Bárhol viszel véghez végre nagy pusztíát tutira szívi fog más is.
Pl. ha máról holnapra leatomoznák a kínai ipart, akkor igen hamar nyüszítene az egész világ, hogy mért nincs xy elektronikai és más cucc, amit ott raknak össze. Lásd, hogy valamelyik országban áradásol miatt kiesett a vinyó gyártó kapacitás és egyből milyen hatása volt. Pedig egy árvíz sehol nincs még a legkorlátozottabb atomháborúhoz képest sem.
Én atomfegyverek stratégiai alkalmazását nem tudom elképzelni. Egyszerűen normális embert nem visz rá semmi. Nem lehet semmit sem nyerni vele.
A harctéren igen kisméretű vagy földalatti célok ellenei PEN és 1 kt alatti hatórő még az a határ, amit talán kíbírnak a felek. A katonaik kikötők atomfegyverrel való támadása is necces, mert gyakorlatilag nagyvárosokban vagy azok mellett vannak. A katonai repterek egy része is ilyen.
GrGLy
A nyugati vagy bármilyen más ABM rendszerek arra jók,hogy megnyugtassák a lakosságot valós harcértékük nulla.Kivéve talán a Moszkvát védő nukleáris ABM rendszert de ez csak Moszkvát védi azaz gyakorlati haszna megint nem nagyon van mert Oroszország többi részét ugyan úgy le lehet gyalulni.
Ahol van értelme bevetni atomot a harctér vagy nagyobb erőkoncentráció(pl egy CVBG vagy Több CVBG együtt).
molni
Az szerintem senkit nem érdekelne,hogy egy több száz gépes állománnyal rendelkező AFB vvagy egy flotta támaszpont(nem csak ami bármilyen)közel van egy városhoz.
beta: Hogy ez mennyire befele szól azt jól utatja hogy (megent) irgalmatlan hülyeségeket mondott a fejes.
Azt pedig többször kitárgyaltuk, hogy az Orosz nuki elrettentő képesség evvel nem sérül. Ha gondolod megkeresem a topikot azt hajrá.
dudi: Ha elkészül nem éppen. Éppenséggel a Román, Bulgár Török vonalon ha vki nem százas nagyságrendben rendelkezik ICBMekkel hatásos lehet. Az egy más kérdés más irányból nem véd meg amikor jut 600nuki fej Europára, 1000meg USre akkor loszart se ér.
Gr: Egyik bekezdéseddel cáfolod a másikat…. :) Miután US/NYEU megszünt létezni kit érdekel, van pár CBG az oceánokon? Eközben kit érdekel az Oroszoknak nincs „ászuk”, hisz Oroszország se létezik többé ha „első csapást” csinált. Milye ABM fog meg 100as nagyságrendű satant? Felszálló ágban végig OOfelett van, lefele meg 40esével szórja a csalit a 6-8 nuki fej mellett. És ez csak a satan… bulava ésatöbbi…? vhogy nem érted az egész nuki elrettentés lényegét, mind ha te (és beta sem) lennétek tisztába az egész filozofiájával.
Néha mondom kötelező olmasmánnyá tenném pl Fischer Ferenc Kétpolusú világ könyvét. Alapozónak k*ra kéne itt sokaknak.
Fade
Ha az oroszok fellőnének 20db ICBM/SLBM-et MIRV robbanó fejekkel akkor baszhat mindenki minden fajta ABM rendszert mert a célterületből pillanatok alatt atomsivatag lesz.Egy ilyen atomcsapás Ivánéknak kb a bemelegítés előtti nevetgélés kategória ha a teljes bármelyik időpillanatban egyszerre bevethető arzenált veszem figyelembe.
Fade
Az csak elhatározás kérdése hogy a jenkik 1000 km hatótávolságú tovább fejlesztett sm-3 rakétákkal körbe vegyék magukat .
Onnantól a nuki csapás esélye nulla .
Fade
Abban persze igazad lehet,hogy 20-30 visszatérő egységgel(ebben van csali és éles) elbír a rendszer de én ebben sem vagyok biztos.
Roni
Még egyszer:Egy a minimálisnál kicsivel komolyabb atomcsapás ellen az ABM rendszerek szart sem érnek.Még akkor sem,ha négyzetkilométerenként telepíted őket.
@Fade
Jelenleg hőtannal tömöm a fejem, szóval írhatok hülyeségeket, ok? :D
Egyébként csak azt a szinte teljesen lehetetlen elméleti lehetőséget vázoltam (ez nem derült ki az irományból, én hibám), hogy mi lenne akkor, ha egy totális orosz első csapás után még maradna valami USA-ból, de inkább a NATO erőkből. Az ellen az oroszoknak nem lenne semmije (a mostani hadsereg kevés lenne egy NATO támadás kivédéséhes). Persze azt feltételezve, hogy nem volt ellencsapás. De ismétlem ez csak egy elborult elméleti megközelítés.
Miután US/NYEU megszünt létezni kit érdekel, van pár CBG az oceánokon?
Szerintem abban a CBG-ben levőket rohadtul fogja érdekelni, hogy MÉG vannak :D
Nuki elrettentés meg: ha John megdobja kővel Igort, akkor lehet, hogy Igor nem kővel dob vissza, hanem petárdával, ami az egész utcát kirobbantja John segge alól. De az is lehet, hogy kővel sem kell megdobni Igort, anélkül is jön a petárda (persze az már más dolog, hogy Igor is ugyanabban az utcában lakik…) :)
Fade:
Abban lehet igazság, hogy befelé is szólt a dolog, orosz belpolitikában számíthat az ilyen. Ugyanakkor nukleáris képesség esetén nem csak orosz-amerikai és nem csak teljes megsemmisítés relációban kell gondolkodni. Oroszország alapból nem szereti ha terjeszkedik a NATO körülötte és rakétavédelmi rendszert telepítenek. Semelyik ország sem szereti, ha akár csak a legkisebb mértékben is csökkentik a meglévő mozgásterét.
Az csak elhatározás kérdése hogy a jenkik 1000 km hatótávolságú tovább fejlesztett sm-3 rakétákkal körbe vegyék magukat .
Onnantól a nuki csapás esélye nulla .
Aha. Persze. Mert ingyen van mi? Az 1000 km-es indítási táv honnan jön…? A rakéták indítási zónája mindig igen érdekesen változik, ha a célpont mellettük repül el. Nézd meg a Nyevékt, az index légvédelmis fórumán elérhető.
Anno kiszámoltam nagyságrendileg, hogy az országrész bármely részére koncentrált támadás esetén mennyi pénz kellene csak a megépítéséhez. 1000 milliárd dollárnál abbahagytam a számolást. Ugyanis semmi sem gátolja meg, hogy a hatás érdekében ne egyenletesen elosztva, hanem mondjuk csak a keleti vagy nyugati partra mérjenek csapást. Tehát, ha „100%” védelmet akarsz, akkor mindenhol el kell érni ezt a krtikus sűrűséget, ami mondjuk 30 perc alatt érzekő 1-2k db robbanófejet leküzdi. Több ezer rakéta minden ABM településnél. Még, ha a rakéta meg is van, a rendelkezésre álló tűzcsatornák száma korlátos. Hogyan irányítasz százas nagyságrendű rakétát úgy, hogy ne zavarják egymást?
Tegyük fel, hogy csak 10k db ellenrakéta kell a fenti elvek szerint (ez röhejesen kevés) Ma egy SM-3 ára valahol 5-10 milla táján van. Csak a rakéták egyszeri ára 500-1000 milliárd. És akkor nincs sem egyéb létesítmények sem karbantartás…
Továbba, ha az ország középső részét támadják, akkor a határokon elhelyezett ABM mit ér? Semmit…
Nem értem, hogy honnan jön az a mérhetetlen önbizalom, hogy ekkora marhaságokat le merjen írni valaki. Tényleg ennyire nehéz gondolkodni? Mert a fenti gondolatmentre egy 14 éves értelmes gimisnek rá kellene jönnie, ha a rakéta kineatikája helyett csak azt mondod neki, hogy a találat esélye egy ellenrakétánál mondjuk 50% és megadod a legnagyobb lehetséges célsűrűséget.
„Abban lehet igazság, hogy befelé is szólt a dolog, orosz belpolitikában számíthat az ilyen.”
Én ahogy látom 1-2 hetente lemegy uez RIAn (is). Ez nem befelé is szólhat, hanem befelé szól. Külföldre az egész ~úgy jut el, hogy néha egyet egyet átforítanak. Amúgy ahogy írtam, ha külföldnek is szólna nem mondanának ennyire hülyeségeket rendszeresen.
„Ugyanakkor nukleáris képesség esetén nem csak orosz-amerikai és nem csak teljes megsemmisítés relációban kell gondolkodni.”
US-Orosz-Kínai-Francia… viszonyban nem nagyon. De ha igen és csak Washington + NYC (vagy Párizs, Lyon… vagy London, Southampton…) kap egy egy satant és erre csak Moszkva és SzPétervár egy hasonló csomagot akkor az mit is jelent?
és végül gondold már végig azt, hogy mi éri meg Oroszoknak/Amiknak egy (amúgy imho nem létező) korlátozott atomcsapást, márha korlátozottal reagálnak rá. kb semmi, ilyen akkor kerülhet szóba náluk (is) hamár külföldi csapatok masiroznak OO/US területén, atomcsapást szenvedtek el. Amiota minkét fél rendelkezik atomfegyverrel még arra is vigyáznak, hogy direkt konfrntáció ne legyen köztük.
Fade
minden hozzászólásod pipa! :-)
elnézegetve a videót nem tudok szabadulni a gondolattól: vajon milyen érzés lehet Raptor pilótának lenni? uralod az abszolút (legyőzhetetlen?) csúcsfegyvert. nincs ellenfél. te vagy az úr az égbolton.
ezek a fiúk nem szállnak el? a képzés során figyelnek rá, hogy ne essenek át a ló túloldalára? hol az egészséges egyensúly? önbizalom de nem elbizakodottság. ilyen eszközzel a seggük alatt nehéz lehet realistának maradni.
a korábbi hozzászólásokhoz annyit, hogy valóban a legnagyobb garancia arra, hogy a nagyhalak ne essenek egymás torkának a gazdasági összefonódás. egyik fél nem okozhat kárt a másiknak anélkül, hogy ne fájna mindenkinek.
(például az USA-Kína viszony leginkább két egymást támogató részegéhez hasonlít legjobban)
talán éppen ezért érdekesek az ehhez hasonló fejlemények:
http://hvg.hu/gazdasag/20120504_kina_japan_delkorea
tudatos lépések a biztonságért vagy pusztán gazdasági megfontolások? nem tudhatjuk. mégis azt hiszem megnyugtatóak mert így vagy úgy mégiscsak a béke egyfajta garanciái amelyek talán még a kölcsönös elrettentésnél is hatásosabbak.
ettől persze a világ újrafelosztásáért indult küzdelem zajlik. valószínűleg összetűzések is lesznek. de a nagyhatalmak nyílt konfrontációja remélhetőleg elmarad.
ki akarna gazdasági összefonódást későbbi háborús ellenfelével?
Nagyon sok dél-koreai üzem megy át Kínába, Samsung szinte az egész termelését áthelyezi, mondjuk ennek nem csak a költséghatékonyság az oka, hanem a ritkaföldfémek export korlátozásai. Japán-India-Kína-Tajvan szinte már összefonódott. Oroszokkal a dél-koreaiak közös gázvezetéket építenek Észak-Koreán keresztül, ez is egy jel a helyzet normalizálódásához. É-K is gázhoz, bevételhez juthat, de a kieső US export bevételeket, most már a keletiekkel tudja pótolni, tovább bővíteni D-K.
D-K amennyire csak lehetséges erősen felfegyverzett, de a nuki tabu neki, míg É-K nagyobb pórázon van, de ők meg a civil szektorba nem fektetnek elegendő erőforrást. Az emberek jólétének rovására megy a magas szuverenitásuk. Mondjuk ezeket a koreai politikai döntéseket nem lehet megérteni a koreai háború ismerete nélkül, mert azért az elég kemény volt.
Fade:
A korlátozott atomcsapás nem azt jelenti, hogy csak egy-egy várost nyomnak le, hanem azt, hogy csak katonai célpontot támadnak, ami más helyzet. Másrészt nem csak nukleáris nagyhatalmak közti háborúról lehet szó. Harmadrészt orosz-kínai határon sok minden előfordulhat, ami korlátozott csapást eredményezhet.
De nem csak erről van szó, nagyhatalmak elvi kérdést csinálhatnak abból, hogy ki mit hova telepít. Az hogy belülre szólt az ominózus kijelentés az azt is jelenti, hogy belső igény van a nagyhatalmi státusz fenntartására, vagyis ez meg fog jelenni a külpolitikában is.
banderas
Már az F-15 pilóták is úgy el voltak szállva a rendszeresítéskor(és most is),hogy gép nélkül is tudtak repülni,ők csak 10-15:1 arányban gyalázták le a legmodernebb Phantomokat nem 180-200:1 arányban mint amit a Raptor művel a legmodernebb ami 4+ gépekkel…
„elnézegetve a videót nem tudok szabadulni a gondolattól: vajon milyen érzés lehet Raptor pilótának lenni? uralod az abszolút (legyőzhetetlen?) csúcsfegyvert. nincs ellenfél. te vagy az úr az égbolton.”
biztos jo lehet…
csak nem mindegyik pilota akar repulni rajta.. itt a link:
http://hamptonroads.com/2012/04/air-force-leader-some-pilots-want-avoid-f22
kulonben is, ezek a modern gepek sok mindent megcsinalnak maguktol, a pilota csak akor csinal valamit ha szugseg van ra. nem lehet hogy unnalmas nekik? kulonosen amikor hoszu missiokon vannak?
Szia Mindenki!
Akkor igyekszem sorban Mindenkinek lehetőleg röviden válaszolni!
Roni:
„Az oroszok képesek lennének hasonló zavargásokat kelteni valamelyik arab államban ?”
Putyin pár napja bejelentette az orosz alsóházban, hogy a jövőben külföldön katonai magánvállalatok is képviselni fogják az orosz érdekeket anélkül, hogy az állam és az állam hadserege közvetlenül érintett lenne.
Elég veszélyes ötlet, nekem speciel nem tetszik. Ugyanúgy nem, ahogy a nyugati zsoldos seregek sem tetszenek. Ez nem jó trend.
Amúgy elvileg bármelyik állam képes bármelyik állam területén kisebb-nagyobb csetepaték előidézésére, ez csak pénz, politikai szándék és szervezés kérdése.
Fade:
Tehát blöff vagy kiszámított lépés? Esetleg egy előre kiszámított blöff? Vagy csak tények szimpla értékelése. Ez nem szimpátia, hanem logika kérdése. ;S
Akkor rendezik a rakétavédelmi konferenciát és akkor tesznek cirka 60 állam katonai képviselői előtt ilyen kijelentést, amikor az USA már nyíltan deklarálva is Ázsia felé fordul Európa helyett. Európa csak a harmadik helyezett Ázsia és a Közel-Kelet után… – sorry, de ezt Washington nyilatkozta.
Ez a fenyegetés lehet ostoba és elkapkodott blöff is (bár ezt erősen kétlem, mármint az ostobát és az elkapkodottat), de a lényeg ugyanaz: cél az EU és a NATO érdekütközését felerősíteni – pontosan ennek a filozófiájáról értekeztem tegnap, ha nem olvastad végig, akkor tedd meg.
Ha blöff, akkor is valós alapokon nyugvó blöff, ugyanis a technikai alapja megvan: jelen pillanatban az oroszok kb. 3,5-szeres fölényben vannak a hadrendben tartott taktikai atomfegyverek terén az egész NATO-val szemben (kb. 2,5 ezer db).
Azaz a sikeres – vagy orosz részről egyoldalúan sikeresnek minősített!!! (Ez egy másik fontos momentum!) – rakétavédelmet elhárítani hivatott megelőző csapás fegyverei már most is bőségesen rendelkezésre állnak, csupán aktuális telepítési körzet kérdése az egész támadó rendszer realizálása.
Ez a fenyegetés egyvalamivel szembesíti Európát: egy ilyen megelőző csapás csak Európát érné, de sikere esetén az USA ismét ugyanott találná magát, mint a rakétavédelmi rendszer előtt: egy oroszok elleni megtorló csapás esetén semmi sem védené az orosz stratégiai válaszrakétáktól.
Magyarul egy kérdés marad Európa számára:
Európa elhiszi-e azt az USA-nak, hogy egy ilyen helyzetben Amerika valóban kész lesz Európát megbosszulva garantáltan kinyíratni önmagát is?
Te mit gondolsz, Fade?
Jancsiga:
Az fog először atomfegyvert bevetni, aki mindenképpen elkerülhetetlennek látja majd egy atomháború megvívását és úgy gondolja, hogy csak egyetlen sansza maradt: egy mindent elsöprő első csapás teljes erőből.
Go? Sakk? Póker?
Ki nyer ma? (Játék és muzsika tíz percben… – a hozzám hasonlóan öregedő fickók talán még emlékeznek erre a retro gyöngyszemre…)
Üdv: M
Ui: a többieknek is válaszolok rövidesen – vegyétek fenyegetésnek! :D
Utóirat Mindenkinek!
Pici kiegészítés arról, amit Fade-nek írtam:
Ha Európa elhiszi az USA-nak azt, hogy mindig minden körülmények között (by Alekosz) kész önmagát is feláldozni a közös euroatlantiság oltárán, akkor az EU és a NATO megerősödve összezár. Ekkor az oroszok hivatkozási alapot nyernek arra, hogy az SCO – illetve a meghirdetett Eurázsiai Unió is – magasabb fokozatba kapcsoljon.
Ha Európában esetleg lesznek kételkedő államok, akkor az EU és a NATO kapcsolata még inkább „tudathasadásos” állapotba kerül, aminek a vége bomlás lehet. Miután az EU sajnos tényleg bajban van, ez az olaj a tűzre orosz részről garantáltan kiszámított, de nem minden rizikó nélküli – mozzanat volt. Előny a fogadónál…, illetve annál, aki kezdeményez…
Szintel alig ért véget a kínai-orosz tengeri hadgyakorlat nem messze az USA-Fülöp-szigetek wargame terepétől, Clintonné máris Pekingbe reppen stratégiáról csacsogni Csicsacsogócsenggel:
http://karpatinfo.net/cikk/kulfold/kina-amerikai-strategiai-parbeszed-kezdodik-pekingben
…majd másnap a putyini média keménykedik egyet a világ ellenkező oldalán, kicsit felpezsdítve az európai sajtót és pár koma vérnyomását…, meg még néhány apróságot.
Csiki-csuki ping-pong hinta-palinta józsaru-rosszzsaru módra… ;)
M
A majusi Aranysasban az F117esekrol szolo cikkben van, hogy amikor az Obol-haboru elott attelepultek SzaudArabiaba az iraki hatar menti repulesekkel teszteltek a legvedelmet,de azok nem lattak az F117eseket. Kesobb a haboru alatt az irakiak a tankereket figyeltek es ha nem lattak korulotte gepeket, tudtak hogy hamarosan jonnek az F117esek. Egesz ugyes.
Nekem az iraki ellen tevékenységek közül az tetszett a legjobban ahogyan az apache-okkal bántak el.A bántak el az relatív mert az amiknak szerencséjük volt mert nem volt kellő fegyverzet az ötlethez….
Jelentkezem leoltásra!
Még a lopakodó technológiával kapcsolatban…
Dani Zoltán a vele készült interjúban azt állítja, hogy egy B-2 Spirit-et is leszedett.
http://index.hu/video/?s=tag%3Adani_zolt%C3%A1n
Vélemények?
Hogy Daniék egy B-2-est is leszedtek-e passzolom.
Amit tudok: az 1990-es évek közepe táján volt egy hadgyakorlat, amiben a magyar légvédelem is szerepet kapott. A harcállásponton vendégként jelenlévő német tábornoknak megmutatták a magyar katonák az indikátoron a befogott B-2-est, amelyik éppen errefelé repült. (cm-es és dm-es hullámhossz esetén a B-2 úgy világít, mint egy nagy karácsonyfadísz)
Akik anno katonaként szolgáltak a sárbogárdi-mezőfalvi lérak-rendszer környékén, azok tudnak pontosabb infókat is adni.
Üdv: M
Ui: Mi az akadálya annak, hogy mm-es, cm-es és dm-es hullámhosszon működő lokátor rendszereket párhuzamosan integrált irányítási rendszer alá vonják?
Egy kérdésem nekem is lenne repülőgépekben nem lehet ilyen hullámhosszon üzemelő lokátort helyezni?
@HindTheBest
Tudtommal méretük miatt ez nem lehetséges. Bár nem értek hozzá, de bennem első lépésként az merül fel, hogy hogyan akarsz nagy energiájú méteres hullámhoszt kisugározni úgy, hogy az antenna mondjuk csak fél méter átmétőjű?
A kérdés ott sérül – vegyünk egy analógiát – hogy a pöttöm kis hangsugárzók képesek olyan frekvenciájú – hullámhosszú – hullám kisugárzására, aminél sokkal kisebbek. Egy fülhallgató is tud simán 100 Hz alá menni. Más kérdés, hogy mekkora amplitúdóval képes ezt kisugározni.
Már nem egyszer linkeltem, hogy a nagyon nagy hullámhosszon dolgozó radarok mekkorák. Gondolom nem véletlen ekkora mind.
http://www.ausairpower.net/APA-Rus-Low-Band-Radars.html
Gondolom a fizika a korlát. Az ember nem viccből épít ekkora szerkezeteket. Ellenben tessék megnézni, hogy a miliméteres hullámhosszű tűzvezető radarok mekkorák vagy pl. trafizó sünök vagy más berendezések sebességmérő eszközeik.
@Montezuma
(cm-es és dm-es hullámhossz esetén a B-2 úgy világít, mint egy nagy karácsonyfadísz)
Azért költői túzásokba sem kellene esni. Túl sokszor hallottam már ilyen nagyszájú kijelentésket. Oszt valahogy mégsem sikerült gépet rávezetni sem a B-2-re sem az F-117-re.
Igen, biztosan nagyobb az észlelési távolság, csak hajadra kenheted, ha a tűzvezető rendszer hullámhossza nem méteres és olyan immobil a rendszer, hogy egy konflikus első óráját nem éli túl…
@Terminator
Tényleg az, azonban finoman szólva nem bolondbiztos módszer. Mikor az F-111-esek áttértek közöpes magasságra, akkor láthattak tankereket, amik vártak, vártak és vártak, de a disznók meg nem jöttek. Ugyanis elég volt csak odafele tankolni. (Lásd cikkemet.)
Az első hét után ilyen anomáliák megszűntek, de után meg azon kívül, hogy „jönnek”, nem tudtak az infóval mit kezdeni. Addigra a légvédelem nagy része romokban volt, vadászt emelni egyenlő volt az öngyilkossággal.
Arról az apróságról nem kéne elfelejtkezni, hogy a B-2-es és a többi alacsony észlelhetőségű típus útvonalrepülés közben jól látható a radarokon, ugyanis ez létfontosságú a forgalom irányítás szempontjából. A harci zónába érve behúzzák a szögvisszaverőket, és „eltűnnek”, pontosabban drasztikusan lecsökken az észlelés távolsága.
Az összes B-2-essel el tudnak számolni, vagyis megvannak,a balesetben megsemmisült kivételével. Én is hallkottam a híreszteléseket, amelyek több sebből véreznek. Dainiék lőttek valamire, amit B-2-esnek hittek. Higy az mi volt, nem tudhatjuk. Az EW ezerrel pörgött, sokféle zavaró eszközt alkalmaztak (pl. TALD, stb.) amelyek képesek valódi gépek visszaverődési jellemzőit imitálni. Hallottam olyan érvet, hogy a Northrop Grumman legyártott egy újabb gépet a „lelőtt” pótlására, de ez nem volt lehetséges, mivel a gyártósort már évekkel előbb bezárták.
Amit írtál az méteres hullámhossz gondolom a dm-es-nél kisebb túlzások is elegek lettek volna…
De amugy a méret nem lehet gond ha mondjuk egy nagyobb szállító platformot kapna a lokátor…Mint egy AWACS ami a lopakodókra lenne kihegyezve.Majd ő felderíti a célt a légvédelem többi tagja meg intézkedjen megfelelően.Az én alap gondolatom ez lenne.Biztosan költséges de mondjuk egy Iránnak,Kínának,Oroszországnak megérné…De egyébként azok az országok akik nem rendelkeznek lopakodó gépekkel azok hogyan tesztelhetnének egy ilyen rendszert?Tudnak imitálni egy ilyen célt teljesen valósághűen amugy ha akarnának?
Amit írtál az méteres hullámhossz gondolom a dm-es-nél kisebb túlzások is elegek lettek volna…
A neten megtalálod azt, hogy az egyes felderítő és magasságmérő lokátorok milyen hullámhosszban működtek. A nagy átlag valahol a dm és méteres hullámhossz között. A PRV-xx radarok deciméteres tartományban voltak és azok sem voltak pöttömek.
A nagy platfom nem tud könnyen mozogni, mert egyszerűen nem fér el egyes helyeken. Nem fér el híd alatt, nem tud bevenni az úton egy kanyart, túl nehéz a hídnak, stb.
Az E-3 radarja nem tudom, hogy milyen hullámhosszon megy, de a földháttérben repül a kis RCS-ű cél, akkor sok szerencsét ehhez…
„Azért költői túzásokba sem kellene esni. Túl sokszor hallottam már ilyen nagyszájú kijelentésket. Oszt valahogy mégsem sikerült gépet rávezetni sem a B-2-re sem az F-117-re.”
Sorry, nem én állítottam ezt, hanem azok a katonák, akik résztvettek azon a gyakorlaton.
http://www.cbsnews.com/8301-504803_162-57428225-10391709/1994-the-f-22-controversy-begins/?tag=cbsnewsMainColumnArea.1
Istenem, mikor állnak le már azok a balfaszok, akik még egy kérdést sem tudnak rendesen feltenni…? Tudják, hogy szerencsétlen katona nem tehet olyan politikai kijelentést, hogy Kína is lehet pl. fenyegetés.
Elég a ezres nagyságrendű 4+ gép? Igen? Képes nekik várhatóan veszteséget okozni egy jobban felkészült ellenfél? Nagyonis. A SV alatt is sikerült cirka 40 repeszközt elveszteni úgy, hogy az első hét után nem volt koordinált ellenállás…
„Az E-3 radarja nem tudom, hogy milyen hullámhosszon megy, de a földháttérben repül a kis RCS-ű cél, akkor sok szerencsét ehhez…
Egy B-2 nem fog föld háttérben repülni.És azt kell leszedni…És nem pont E-3 radarja kell hanem egyébként is valami jobb…Az első kör egyébként is a csapásmérésé…Erre vannak a mérnökök akkik terveznek valamit amit egy adott célra kell használni.Az a kérdés megtudnák-e oldani…
„túl nehéz a hídnak”
Királytigrisre akarsz lokátort telepíteni?-csak vicc…
Az elkövetkezendő évek legynagyobb technikai kihívása szerintem nem a lopakódó technika elterjedése,hanem a lopakodó technika felderítése jelenti majd szerintem.Ma már mindenki lopakodni akar.Mi lesz ha már két ellenkező oldal rendelkezik hasonló játékszerrel.
A fölháttérben repülés a relatív pozíciótól függ. Magasság távolság. Az AWACS jellemzően 10-12 km-en repül. Egy B-2-től nem szokatlan az 5-6-es magasság sem. Szóval lehet, hogy igenis ott repül az AWACS-hez képest.
Egyébként mi jobbat akarsz annál? A vas mögé telepített szovfter és számítógépes támogatással elég durva képességeket ad neki. Várom kifejtését, hogy mi lenne az a jobb…
A tömegen való viccelés helyett javaslom mondjuk a P-40 tömegének csekkolását. Valahol 40 tonna táján volt, vagy afelett. Volt Tüzér mesélte, hogy a jármű egy feltöltéssel úton kemény 200 km-et sem tudott megtenni…
Nyílvan elég jó(sőt eddig szinte hibátlan Az E-3 rendszer),de valami hasonlót mondjuk dm-es hullámhosszú jeleket kibocsájtó lokátorokkal kellene párosítani.A hely és tömeg kérdésének megoldása elég relatív mivel típus,kialakítás és tervezés szükségessége.Én más eredményes módját a jelenlegi technikai háttérrel harci alkalmazásban még nem hallottam csak ezt a nagyobb sávban dolgozó radar elméletet.Gondolom ha ezen az irányon kutakodna egy csoport lehetne valami eredményt elérni.
Meg aztán az E-3-nak nem volt dolga még lopakodó gépekkel….Mi lesz ha már lesz….
„A tömegen való viccelés helyett javaslom mondjuk a P-40 tömegének csekkolását. Valahol 40 tonna táján volt, vagy afelett. Volt Tüzér mesélte, hogy a jármű egy feltöltéssel úton kemény 200 km-et sem tudott megtenni…”
Az orosz sosem arról volt híres hogy könnyű anyagspórolós szerkezeteket gyártott volna…Egyébként egy t-72 súlya is e körül mozog.A királytigris valahol 72t körül,és ennél valónban előkerült a hidakon átkelés problémája…
„A fölháttérben repülés a relatív pozíciótól függ. Magasság távolság. Az AWACS jellemzően 10-12 km-en repül. Egy B-2-től nem szokatlan az 5-6-es magasság sem. Szóval lehet, hogy igenis ott repül az AWACS-hez képest.”
Én még nem találtam erről semmit hogy harci terhelésen bevetés alatt kis magasságon közelített meg célt…
Nyílvan elég jó(sőt eddig szinte hibátlan Az E-3 rendszer),de valami hasonlót mondjuk dm-es hullámhosszú jeleket kibocsájtó lokátorokkal kellene párosítani.
Közben megnéztem, dm-es hullámhosszon működik a E-3 antennája.
Meg aztán az E-3-nak nem volt dolga még lopakodó gépekkel….Mi lesz ha már lesz….
A jenki AWACS gépek 30 éve gyakorolnak együtt alacsony észlelhetőségű gépekkel. Sajátokkal.
„Közben megnéztem, dm-es hullámhosszon működik a E-3 antennája.”
Akkor most egyrészt okosabb lettem,másrészt pedig itt a válasz a dm-es hullámhosszú radar létjogosultságára repülőgépen..Elkezdtem keresgélni erről a WEstinghouse radarról de tartományra vonatkozó adatokat nem találtam még…Tudsz nekem linkelni?
„A jenki AWACS gépek 30 éve gyakorolnak együtt alacsony észlelhetőségű gépekkel. Sajátokkal.”
De vajon felderítés alapján látják őket vagy elektronikailag láthatóvá teszik e magukat?De amugy ha egy Raptort ugy látnak a képernyőn hogy az ott is van abban a pillanatban térben is időben pusztán a radar segítségével akkor az ellenfelek lehúzhatják a rolót nem?csak ott van a ha…
Az AWACS radarját ne hasnolítsd egy vadászgép radarjához. Ott kezdődik, hogy a vadászgépeken síkantenna van, az E-3 Sentryn meg tudtommal nem. Van már elektronikus nyalábeltérítéses, de az E-3 még nem ilyen.
Marhára nem hasonlítottam…
A lényeg azon van hogy milyen módszerrel lehet a lopakodókat észlelni,a méret miatt csak nagyobb gépen levő decimeteres radarral tudom most én per pillanat ezt elképzelni.De ezt sem olyan formában mint ahogyan ezt olvastam pár helyen,mert konkrét helyzetet azért le kell közölni a légvédelemnek,nem pedig ugy hogy nagyjából megtudjuk állapítani a légi helyzetképet…
Az van az E-3-on mióta világ a világ… Ehhez képest rohadtul nem „világítanak” az alacsony észlelhetőségű gépek rajta…
Ha nem látják a saját radarok a saját lopakodókat, akkor hogyan lesz real-time légi helyzetkép egy komolyabb és összetettebb harcérintkezés során?
@Montezuma
Ki mondta, hogy nem látják? Csak nem a radar által… ;)
A legbiztosabb megoldás az, ha SATCOM-on keresztül fel, a műhold meg lesugározza az AWACS-nek az adatot, de más megoldás is elképzelhető. Pl. a Ratptorok között is van adatkapcsolat. Akkor az AWACS-szel is lehet, ha erre fal van készítve.
Ha viszont nem a radar látja, akkor nyilván valamilyen más módon (kódolt frekik, jeladók, stb.) oldják meg ezt a problémát. Ahhoz műholdak is kellenek.
Nem valami ilyesmibe szaladtak bele pont nemrég Irán felett? ;)
Nem. Ugyanis az UAV felülről VÁRJA a parancsokat. Az F-22 meg felele KÜLDIaz adatokat.
Ez abból a szempontból részletkérdés, hogy ugyanazt a kommunikációs rendszert használja mindkettő. Ha te kívülről bele tudsz „hallgatni” bármelyik irányú adatforgalomba, akkor:
1. te is megkapod real-time a másik oldal helyzetét, beleértve akár a lopakodókat is
2. ha nem csak „belehallgatni” tudsz, akkor a helyzet még rosszabb
De visszatérve a radar kérdésére: az F-117-est is látták. Oké, hogy földi lokátor meg miegymás, de megnézve az F-117-es és a Raptor alakját, lopakodás szempontjából vajon melyik alakja lehet kedvezőbb?
Az F-22 adatkommjába nem tudsz bele hallgatni, hiszen nem feléd irányul… Titkosítás meg nem létezik ugye? Az F-22 data linkjéhez képes sanszosan még a Gripené is homokózba való. A moden szintű Link16-hoz képest meg egyenesen sci fi a több tucat MB/sec-es átviteli sebesség. Az egyik tesz során néhány sec alatt egy 150 MB-os SAR képet küldtek át…
Stealth RCS-en meg felesleges agyalni. Még a matematikai modelljét sem tudná szerintem itt fórumozók közül senki sem megalkotni. (Ha igen, akkr mea culpa).
Az F-22 adatkommunikációja gondolom nem csak egyirányú. Ha éppen egyirányú jeladást folytat, az is megérkezik a vevőhöz, aki valamilyen cél érdekében dekódol és szűr. Ez többnyire olyan adat, ami a közvetlen harcirányítás alapja (e nélkül ugyanis nem beszélhetünk hálózatközpontú hadviselésről) – például a saját pozíció megadása. Az AWACS 40 mp lemaradással továbbítja az adatokat műholdakon keresztül az irányító harcálláspont(ok)ra. A kérdés az, hogy háborús helyzetben lenne-e olyan ellenfél, aki képes „lehallgatni” ezt az adást. Ugyanis ha ennek van reális alapja, akkor nem zárható ki az, hogy az ellenfél 1-2 perces késéssel megkapja a saját adatokat – pl. egy lopakodó század pozícióit.
Ez csak hipotetikus kérdés a részemről.
A Heckerek azt mondják Nincs olyan kód Nincs olyan Tikosit ás Nincs olyan rendszer amit ne lehetne feltörni Csak idő és hardver kérdése Amúgy tudomásom szerint akár hogy is fókuszálsz egy rádió adást mindenféleképpen van szóródása Telék nyálába amire rá lehet csimpaszkodni Ami alapján be lehet mérni Ha tévedek elnézést