|

HTKA Hírhalom 2012. 15. hét

A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

A Mitsubishi Heavy Industries (MHI) megkezdte a japán ötödik generációs demonstrátor, az ATD-X életnagyságú, statikus tesztekre szánt példányának megépítését. A Shinshin néven is említett típus prototípusa várhatóan 2014-ben emelkedhet a levegőbe, míg szolgálatba állását 2017-re tervezik a japánok.

Az ATD-X-ről elérhető egyik legelterjedtebb grafika| Forrás: Asian Defence ,

Balesetet szenvedett a Brit Királyi Légierő egyik CH-47D Chinook szállítóhelikoptere. A szerencsétlenség az Arizona sivatagban történt, a személyzet a sivatagi körülmények közötti leszállást gyakorolta, mikor is valami elromlott és irányíthatatlanná vált a gép. A személyzet 7 fője mind kisebb sérülésekkel megúszta a kalandos repülést, de kivizsgálásra kórházba szállították őket.

A Királyi Légierő egyik CH-47 Chinook helikoptere valahol Pakisztán felett ,



Decemberben számoltunk be róla, hogy a pápai bázisú Heavy Airlift Wing (HAW) 3 darab C-17-ese 29 hónap üzemelés után elérte a 6000. repült órát, most újabb kerek számot ünnepelhettek az üzemeltetők: a 3 gép összesített repült órája április elsején elérte a 7000-et. Az újabb ezrest a norvég Christian Langfeldt alezredes és az általa vezetett személyzet gyűjtötte össze Törökország légterében, Afganisztánba tartva. A 7000 órát mindössze 33 hónapnyi üzemelés során gyűjtötte össze a 3 példányból álló flotta, így kihasználtságuk nem mindennapi.

Fotó: HAW ,

És ha már a kerek repült óráknál tartunk, az Amerikai Légierő UH-72A Lakota flottája is újabb ezressel bővült már ami a repült órákat illeti, bár ők nem a 7. ezresüket ünnepelték, hanem már a 100-adikat. A 100 000 repült órát az idáig szolgálatba állított 209 példány hozta össze, 2006 augusztusától számítva.
Az Amerikai Kongresszus 2006. június 30-án hirdette ki az EC-145 katonai változatát, az UH-72-t mint az Light Utility Helicopter (LUH) program győztesét, ennek értelmében az EADS North America 345 helikoptert ad át az amerikai haderő részére

UH-72A géppár Washington DC felett

UH-72A géppár Washington DC felett 2009 márciusában | Forrás: EADS North America ,

A Hamilton Sundstrand vállalat megkapta az EASA-tól (European Aviation Safety Agency – Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) a FH385/386 légcsavar típusalkalmassági bizonyítványát. Az A400M nyolcágú alkotóeleme március 22-én érdemelte ki a hivatalos okiratot. A 17.5 láb (5.334 méter) átmérőjű szerkezet teljesen kompozitból készül és a mérések szerint közel 90 százalékos hatékonysággal dolgozik utazósebességen.

A francia repülőgép-hordozó, a Charles de Gaulle sikeres éleslövészetet hajtott végre a Földközi-tengeren, az Aster 15 típusú rakéta eltalálta a több mint 10 kilométerre lévő célpontot. Egyébként ez volt a fegyver 8. éleslövészete.

A BAE Systems újabb szerephez jut a brazil többfeladatú teherszállító repülőgép, a KC-390 fejlesztésében, ugyanis a repülésvezérlő elektronika mellett a pilótafülkében oldalt elhelyezett botkormányokat is az angol cég szállítja majd.

Nemrég hozták nyilvánosságra, hogy a Korean Air leszállította az első átkábelezett F-15-ösöket az USAF számára. A szeptemberben aláírt szerződés értelmében az ázsiai vállalat 400 millió dollárért cserében 60 darab vadászbombázót alakít át, a vezérsíkok kicserélése mellett új vezetékeket is kapnak a gépek, kapton helyett a flexibilisebb teflonból készülő elemekkel teszik tartósabbá a rendszert. Az átalakítás határideje 2016, emellett a Korean Air végzi majd a gépek időszakos karbantartási és javítási munkálatait is.

Tovább fejlesztenek a világ legmodernebb bombázóján, a B-2-esen. Az eddig is csúcsmodernnek számító típus új fedélzeti adatfeldolgozó rendszert kap, melynek tesztjei már el is kezdődtek: az egyik példány 18.5 órát repült az Arktisz felett tesztelve a berendezést, mely végig megfelelően működött. Az Edwards támaszpontról indított repülési feladat légi utántöltést is tartalmazott.

Fotó: Bobbi Garcia, USAF ,

Indonézia 6 darab Eurocopter EC725-öst rendelt, melyeket az Indonesian Aerospace (IAe) bandungi üzemében szerelnek majd össze. Az első gépek szállítása 2014-től kezdődik, és kutató-mentő feladatok ellátására is képesek lesznek.

A KC-X tender elhódítása után a Boeing most már piacokon is értékesíteni kívánja a KC-46-os alapjául szolgáló B767-2C jelzésű masinát. A szállítófeladatokra butított verzió jó alternatíva lehet a kiöregedő gépek leváltására a polgári teherszállító cégek kiöregedő gépeinek pótlására. A típusra van igény, az előző verzióból januárban rendelt a FedEx 30 darabot.


Közreműködött: Eagle

189 hozzászólás “HTKA Hírhalom 2012. 15. hét”

  1. Tovább fejlesztenek a világ legmodernebb bombázóján, a B-2-esen. Az eddig is csúcsmodernnek számító típus új fedélzeti adatfeldolgozó rendszert kap, melynek tesztjei már el is kezdődtek: az egyik példány 18.5 órát repült az Antarktisz felett tesztelve a berendezést, mely végig megfelelően működött. Az Edwards támaszpontról indított repülési feladat légi utántöltést is tartalmazott.

    Szerintem itt fordítási hiba van. Nem inkáb az Arktisz – tehát az északi sarkvidék felett? Miért repülnének a Déli pólusra? Meg hogyan?
    A 18,5 órás repidőbe bele sem fér.

    Az Anktartisz legközelebbi pontja USA-hoz a Florida – Graham föld a nagy félsziget csücsk táv, ami 10’100 km. Légvonalban. Át fél Dél-Amerika felett. A 20’200 km-et önmagában 24 óránál hosszabb idő lenne lerepülni. Tehát oda vissza nem jön ki az út, nemhogy még felette repkedjenek.

  2. Gondolom elgépelés lehetett – vagy figyelmetlenségből a helyesírás ellenőrző javaslata, mert a böngészők által használt valami roppant fura okból nem ismeri az Arktisz szót és Antarktisz javasol…

    Mindenesetre valóban az Arktisz felett kolbászoltak. Javítottam, thx!

  3. „“prototípusa várhatóan 2014-ben emelkedhet a levegőbe, míg szolgálatba állását 2017-re ””

    A japok kezdenek Moszkvai magaslatokat elrni nagyotmondasban.

    Azert erdekes a dolog mert ez a fajta nagyotmondas nem volt rajuk jellemzo.

  4. Hát, ha legyártanak 20 gépet 2014-re, akkor sci-fi szinten elképzelhető lenne a sorozatgyártás 2017 végén. Ha minden simán megy. Mikor volt erre példa a mai költségvetés mellett…? Mikor ment utoljára simán egy gép kifejlesztése az utóbbi 20 évben a Super Hornetet leszámítva?

    Az F-15 CAT I/II tesztekhez gyártottak le 20 gépet. Első felszállás 1972 június vége. IOC 76 eleje.

  5. elnézve a B2-t mindig az jut eszembe, hogy a legkevésbé sem hasonlít a földi járművekre. mintha századokkal haladná meg korát.

    ezek után a másik gondolatom, hogy lehet hallelujázni mindenféle BÜKK-FA meg Jing-jang-20 próbálkozásoknak, mikor ez már évtizedek óta fényévnyi technológiai előnyt szimbolizál és valósít meg a gyakorlatban is.

  6. Allesmor Obranna

    banderas: „elnézve a B2-t mindig az jut eszembe, hogy a legkevésbé sem hasonlít a földi járművekre. mintha századokkal haladná meg korát.

    ezek után a másik gondolatom, hogy lehet hallelujázni mindenféle BÜKK-FA meg Jing-jang-20 próbálkozásoknak, mikor ez már évtizedek óta fényévnyi technológiai előnyt szimbolizál és valósít meg a gyakorlatban is.”

    A B-2-es abban az esetben lehet hiper-szuper technológiai fölény, ha nem vennénk alapul, hogy a csupaszárny formavilág már évtizedekkel korábban is ismert volt, csak a Northrop-on kívül nem sokan láttak benne fantáziát. Másfelől a gép egy igen drága alacsony észlelhetőségű nehézbombázó, egy komplex rendszer a hidegháború legvégéről, azonban a kialakítása nem feltétlen az egyetlen üdvözítő megoldás az alacsony észlelhetőség terén. Másképp fogalmazva: az általad említett előny relatív. Jelenleg még megvan, de kérdés, hogy a mindenféle lenézett ilyen-olyannak tartott orosz és kínai projektek számára nem előny-e, hogy később indultak?

    Erről mindig eszembe jut Wolfgang Jeschke: Temertés utolsó napja című fantasztikus regénye a nyolcvanas évek közepéről. Az egyik legjobb időutazós sztori. A jenkik időgépet építenek, hogy a sejkek olaját a jelenbe szivattyúzzák, egyszer s mindenkorra megoldva a közel-keleti kérdést és bárminemű olajválságot. A sztoriban van egy titkos meeting, ahol a mérnökök, az elméleti tudósok és a hadsereg emberei találkoznak, megvitatva az egész ügyet. Túl azon, hogy a hadsereg mindenható emberei már előre tudnak mindent, meghagyják a mit sem sejtő tudósoknak, hogy filozofálgassanak csak. Az egyik ilyen szakember felveti, hogy vajon mire mennének egy csapat abszolút korszerű tengerészgyalogossal, ha visszaküldenék őket az időben kb. 500 évvel, hogy foglalják el egész Szibériát a ruszkik elöl. Csak éppen – mivel innentől kezdve az időutazás technológiája már adott – mi akadálya lehet annak, hogy az ötszáz évvel korábban jól megagyalt ruszkik, majd egyszer a távoli jövőben úgy döntsenek, hogy egy majd akkori szinten ultrafejlett deszantos különítménnyel visszavágjanak? Csak egyetlen nappal kell előbb érkezniük és a ma még fejlett jenkiket igencsak forró fogadtatásban lehet részesíteni.

    Valóban, a technológiai világelsőség természetes velejárója, hogy valakinek tényleg elsőnek kell lenni. De ami ma hadititok, holnap már tananyag a kisiskolásoknak. Innen pedig már csak az a kérdés, mikor lesz a konfrontáció? Nem feltételezem, hogy a jenkiknél a B-2-essel megállt a tudomány, csak épp nekik sokkal többe kerül az a bizonyos mindenkori elsőség.

  7. @Allesmor Obranna

    A technológiai fölény kialakítása lehet, hogy drága, csak éppen a haszna az, hogy képes fölényt adni. Szóval nagyon szép és jó, hogy mondjuk a többiek valószínűleg olcsóbban érnek el valami hasonlót. Apró bibi az, hogy mire mennek vele 20 év lemaradással? A többiek ellen, akiknek nincs ilyen cuccuk, jó. Ellenben mégis mire lesz jó, mikor lehet, hogy nem saját erőből, de a Japántól kezdve bármelyik jenki / NATO szövetséges meveszi majd az F-35-öt?

    Ez kicsit olyan, mintha a németek a II. Vh alatt nagy bőszen és büszként I.Vh-s tengókat termelnének, vagy a szovjetek a ’60-as évek közepén Type VII/IX tengókkal próbálkoztak volna. Igen, a xy ipar remeke, csak hadba vonulni vele az éppen technológiai fölényt élvező ellenfél ellen öngyilkosság.

    (Már a II. Vh-s tengókkal is az volt 43-tól kezdve…)

  8. „A technológiai fölény kialakítása lehet, hogy drága, csak éppen a haszna az, hogy képes fölényt adni. Szóval nagyon szép és jó, hogy mondjuk a többiek valószínűleg olcsóbban érnek el valami hasonlót. Apró bibi az, hogy mire mennek vele 20 év lemaradással? ”

    A technikai foleny fontos, de nem mindenhato. A II. VH elott es utan is keszult egy USN vs IJN ( Imperial Japanese Navy ) felmeres hajot hajohoz, fegyvert fegyverhez es arra jutottak hogy par esetet leszamitva az USa a haboru elott alatt es utanna meg plane technikai folenyben volt ennek ellenere a japok kreativitassal tervezessel meglepetessel vakmeroseggel harci morallal az elso idokben elporoltak oket rendesen.

    Tehet a technikai folenyben bizni olyan mint csak a szambeli folenyben biznank .

    „Ez kicsit olyan, mintha a németek a II. Vh alatt nagy bőszen és büszként I.Vh-s tengókat termelnének, vagy a szovjetek a ’60-as évek közepén Type VII/IX tengókkal próbálkoztak volna. Igen, a xy ipar remeke, csak hadba vonulni vele az éppen technológiai fölényt élvező ellenfél ellen öngyilkosság.”

    Idezve onmagam azert 2006 ban mikor a kinai elavult ocskatelep szokeveny 60 as evekbeli technikai szintet kepviselo MING class tengojuk felmerult a „nagylapostol torpedoinditasi tavolsagban akkor az jelezte hogy bizony nem mindenhato nem „silver bulet” a technikai foleny.

  9. „Apró bibi az, hogy mire mennek vele 20 év lemaradással?”

    A 20 év lemaradás, akkor áll fenn, ha X fél tvábbi fejlesztésekkel fenntartja a 20 év fölényét Y szemben. Ha ez nem következik be, akkor a 20 év előnyt Y behozza és utána már megint a számbeli fölény a mérvadó.

  10. A technikai foleny fontos, de nem mindenhato.

    Nem is mondtam, hogy az.

    A II. VH elott es utan is keszult egy USN vs IJN ( Imperial Japanese Navy ) felmeres hajot hajohoz, fegyvert fegyverhez es arra jutottak hogy par esetet leszamitva az USa a haboru elott alatt es utanna meg plane technikai folenyben volt ennek ellenere a japok kreativitassal tervezessel meglepetessel vakmeroseggel harci morallal az elso idokben elporoltak oket rendesen.

    Mint látható, tart ameddig tart. A jenkik a ’70-es évek óta minőséget hozzák technika és humán oldalról is.

    Tehet a technikai folenyben bizni olyan mint csak a szambeli folenyben biznank .

    Apró hiba a légierő terén, hogy az USAF minőségi és mennyiségi fölényben is van…

    Idezve onmagam azert 2006 ban mikor a kinai elavult ocskatelep szokeveny 60 as evekbeli technikai szintet kepviselo MING class tengojuk felmerult a “nagylapostol torpedoinditasi tavolsagban akkor az jelezte hogy bizony nem mindenhato nem “silver bulet” a technikai foleny.

    N+1-szer elmondtam, hogy békeidőben semmit sem lehet tenni tengó ellen. Háborúban valódi elhárítás maximuma ellen szerinted mit tud egy ilyen, amikor SSBN, Orionok és Seahawkok és más aktívan vadászhatna rá…?

  11. A 20 év lemaradás, akkor áll fenn, ha X fél tvábbi fejlesztésekkel fenntartja a 20 év fölényét Y szemben. Ha ez nem következik be, akkor a 20 év előnyt Y behozza és utána már megint a számbeli fölény a mérvadó.

    Szép elmélet. Te úgy látod, hogy stagnál a jenki fejlesztés?

  12. „N+1-szer elmondtam, hogy békeidőben semmit sem lehet tenni tengó ellen. Háborúban valódi elhárítás maximuma ellen szerinted mit tud egy ilyen, amikor SSBN, Orionok és Seahawkok és más aktívan vadászhatna rá…?”

    Ha tudnank hogy van ott egy tengo akkor meg bekeidoben is

    a. ) Ki „pingelnek” meg a dobhartyajukat is.
    b. ) Ha a fenti akciora nem veszi menekulore vagy nem merul fel hanem tuzelesi pozicioban marad akkor kilonek.

    Ha tudnanak rola !!!! Ott a „ha” szocska !

  13. Azon filózok, hogy egy idő után már nem lesz értelme még jobb lopakodót fejleszteni a jelenlegi irány szerint, mert a jelenlegi észlelési rendszerek ellen bőven elegendő a mostani F-22/F-35 szintje. A jelenlegi radarok ellen megfelelő védettséget élveznek, a radarok jelenlegi kialakításukkal és fejlesztési irányukkal talán sosem lesznek annyira jók, hogy biztosan lássanak egy alacsony észlelhetőségű típust. A multistacioner elv alapján készített radarok felé kellene erőteljesen elmozdulni, ha ott áttörés lesz, akkor a jelenlegi „lopakodó”-k mehetnek a kukába, mert nem érnek majd többet, mint a 4+ generációs bombakamionok.

  14. Az oroszok leptek meg elsonek az uj radarrendszert amely harom kulonbozo savban dolgozo radarbol valamint egy jelfeldolgozo kijelzo allomasbol all. Ez a NEBO M rendszer

    http://www.ausairpower.net/APA-Nebo-SVU-Analysis.html

    Ez mar eleg nagy elorelepest jelent a lopakodo gepek ellen ( de meg mindig nem eleget ) azonban minden „silent” fellopakodo technologiat azonnal elavulta tesz.

    Sokan azt mondjak hogy az eszlelesben ugyanolyan paradigma valtasra van szukseg es lesz is mint volt anno az optikai figyeles fuleles es az uj radar technika megjelenesekor. Az hogy mi lesz az uj technika meg talalgatjak de valsszeg a lopakodo technika a terepkoveto repulessel egyutt a hagymanyos lokatorokat a teljesitokepesseguk hatarahoz tolta.

  15. ” N+1-szer elmondtam, hogy békeidőben semmit sem lehet tenni tengó ellen. Háborúban valódi elhárítás maximuma ellen szerinted mit tud egy ilyen, amikor SSBN, Orionok és Seahawkok és más aktívan vadászhatna rá…?”

    Na, így ez sem teljesen igaz. A hidegháború alatt ” vérre ment ” egymás megfigyelése és akadályozása, többször fordultak elő USA és szovjet tengók között nagyon veszélyes manőverek, amelyekből kisebb – egyes hírek szerint nagyobb is – koccanás, súrlódás is keletkezett! Ezt persze hivatalosan egyik fél sem ismerte el !

  16. @Acepilot

    A belső fegyvertér elhelyezés a multistacioner reszerek estén is kínál előnyöket, a szórt jel érzékelése sem egyszerű. Ezen felül, ha a rendszer egyes elemeit kiikatod, akkor gyak. azonnal ott vagy, hogy opsz, megint nem látja a „mezei” rendszer.

    Az aerodinamikai előny meg mindig meg lesz. Viszonyításkéépen egy teljes légiharcfegyverzetes Szu-27 harcászati hatósugata kb. 60%-a a teljesen csupasz gépnek.

    Egykébként nem a gépesz mezei észlelése a bibi. Azt méteres hullámsávban elég tisztes távból megoldják. A bibi az, hogy az általa nyert adat tűzvezetéshez pontatlan. Nézd meg, hogy a régi P-18 és társai mekkora térréeszbe helyezik el a célokat 50-60-ről. Több száz méteres hibával is mérhetnek. Ez rávezetéshez bőven jó. Tűzvezetéshez. Kicsit olyan, mintha lenne egy jó távcsöved felderítéshez, de a mesterlövészpusájkádon meg 50 méterig jó optika van, mikor a lővtáv +1000 méter…

  17. @omega

    Magyarán ponz azt bizonyítja, amit mondok. Mivel lőni nem lehet egyámsra, ezért ilyen közel mehetnek.

    Ez pont olyan, mint a sokat emlegetett 2000-es Szu-24 áthúzás egy CBG felett. Békeidőben nem nagy kunszt. Vagy ugyanez pepitában, hogy közel repülnek egy AWACS-hoz. Naná. Háborúban meg a HAVCAP jól orrbaver…

  18. „Magyarán ponz azt bizonyítja, amit mondok. Mivel lőni nem lehet egyámsra, ezért ilyen közel mehetnek.”

    Az esetek egy reszebn ez igaz. Mar hogy kolcsonosen kozelitettek egymashoz. Maskor meg csak az egyik akart kozelmenni de nem jol sult el, es van a harmadik eset mikor egyszeruen osszetalalkoztak egy koccanasban.

  19. Szép elmélet. Te úgy látod, hogy stagnál a jenki fejlesztés?

    Kicsit elvonatkoztattam és elméleti síkra tereltem az eszmefuttatást. Az ami projekteknél gondolom a legérdekesebbeknek még a léta is titkos. Így, ha azok sikeresek, akkor valszeg meg is marad a tehnológiai fölény.

  20. @molnibalage: nem kötözködésképp, de pont te szoktad szidni a többieket a förtelmes helyesírás miatt, az omegához és hozzám intézett válaszban viszont több olyan tagmondat volt, amit elég nehéz értelmezni a sok elgépelés miatt…

  21. @Kuruc71: ennek a multistacioner rendszernek akkor lenne igazán értelme, ha kb úgy működnének, mint a polgári légtérellenőrző radarok, hogy a több radar által vett jelet egy központi rendszerbe továbbítanák és az egyesítené a dolgokat. Sokkal diszlokáltabban (mondjuk több 100 km-re) kéne elhelyezni őket egymástól és többszörösen túl lennének biztosítva, hogy egy kiesése ne vezessen a teljes rendszer összeomlásához, így sokkal üzembiztosabb lenne és nem lehetne olyan könnyen kiiktatni őket.

  22. Én nem vagyok valami nagy radar szakember, de bizonyos ferde szeműnek álcázott fórumozó az iráni fórumon a J-20 témánál ezzel kapcsolatban rendkívül érdekfeszítő dolgot rakott fel, illetve teóriát, ami új megvilágításba helyezi a lopakodó kérdést. (szerintem)Nekem az ürge eléggé bennfentesnek tűnik, legalábbis ezekben a kérdésekben. Visszamenőleg átnézett hozzászólásai miatt gondolom)Csak hozzáértők számára:
    http://72.233.92.162/showthread.php?s=a0bdb5e9d24c16020fa1ad3bde855149&t=64002&page=54

  23. extreme: „A lopakodó gépek nem takarják ki a kozmikus háttérsugárzást? Ahol a fekete folt oda kell lőni…”

    És, hogy méred a földön, föld légkörében a kozmikus háttérsugárzást?

    Ehez képest ha a suboknál alkalmazott mágneses anomália alapján akarnál lopakodókra lödözni az egy életképes elképzelés lenne :) vagy sorolhatom az elvileg jó de gyakorlatban életképtelen megoldásokat. :)

  24. Kár, pedig egy elegáns megoldás lett volna.

    De így is van vagy egy tucat különböző ötlet rá, és jópár ország/cég dolgozik is rajtuk, mert egyre növekvő igény van rá, főleg most hogy az oroszok és a kínaiak is beléptek a büszke lopakodó-tulajdonosok táborába. Némelyik megoldás zseniálisan egyszerű, csak megoldani költséges vagy nehézkes, vagy csak senki nem vette még rá a fáradtságot…

  25. Olyannyira, hogy a Griffeknek nem is volt tudtommal… lehet kis pénzt is hasznosan elkölteni. Még el tudtam volna képzelni a közelben néhány Kub-ot és Mistralt, ők is gyakorlatozhattak volna egy kicsit.

  26. „Magyarország egyeztet az afganisztáni jelenlét csökkentésének ütemezéséről

    Magyarország idén nem tervezi az afganisztáni nemzetközi erőkhöz (ISAF) való hozzájárulásának számottevő módosítását, de megkezdte az egyeztetéseket a szövetségesekkel a várható jövőbeli csökkentések ütemezéséről – közölte Hende Csaba honvédelmi miniszter április 18-án, szerdán Brüsszelben John Allen vezérezredessel, az ISAF parancsnokával. ”

    http://www.honvedelem.hu/cikk/31369/magyarorszag-egyeztet-az-afganisztani-jelenlet-csokkentesenek-utemezeserol

  27. Elindultak a fejlesztések a Rába-Jármű Kft.-nél. A 96 075 596 Ft összköltségű projekthez 60,9 % intenzitás mellett a cég 58 600 447 Ft. támogatást nyert a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása pályázati konstrukcióban a Terrorcselekmények elleni, speciális kompozit technológia kidolgozása gépjárművek ballisztikai védelmére projektjével. A projektet Torma János, ügyvezető igazgató mutatta be a a Rába-Jármű Kft. győri telephelyén rendezett projektindító rendezvényen. A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő tudásanyag olyan ismeretek megszerzését biztosítja, amely a terrorizmus elleni harcában szükségessé váló technikai eszközök (járművek, felépítmények, vezetési pontok, stb.) páncélvédelmét biztosítja, ezáltal a humán erőforrás magas szinten védetté válik. A projekt során létrejövő prototípus megnevezése: „Védett Zárt Felépítmény – páncéltest”. A Védett Zárt Felépítmény (továbbiakban: VZF), olyan multifunkcionális, de elsősorban személyek szállítására szolgáló, és azok számára megfelelő túlélést biztosító zárt, doboz-szerű felépítmény, amely bármilyen, de elsősorban fegyveres testületek létravázas tehergépkocsi alvázára felszerelhető. A védelmi szint kivitelezése moduláris páncélozással történik, amely azt jelenti, hogy a dobozszerű felépítmény fő ballisztikai védelmét a speciális mechanikai rögzítéssel rászerelt ballisztikai szendvicspanelek (modulok) biztosítják. A felépítmény arra a célra szolgál, hogy a Magyar Honvédség által teljesített, külföldi logisztikai feladatokat ellátó szolgálat közben, katonáink túlélési esélyeit javítsa terrortámadás esetén.

  28. bréking nyúz :

    A Honvédség még az idén megkapja a következő páncélozott járműveket:
    -RÁBA H18 6×6 önrakodó (vezetőfülke)
    -RÁBA H25 üzemanyagszállító (vezetőfülke)
    -MAN HX32 mentő-vontató (vezetőfülke)

    Bemutatásra kerül:
    -RÁBA H18 páncélozott vezetőfülkével + csapatszállító felépítménnyel

    teljesen új:
    A RÁBA a BME közreműködésével 6×6 vagy 8×8 PSZH fejlesztésén fog dolgozni…

  29. Tankman

    Felre ne erts nem vagyok semmi jonak az elrontoja. Azonban ezt a 8×8 as PSZH projektet mar rossznak itelem. A hovedseg forrashiannyal kuzd es nem is kevessel. Rentgeteg helyre kelene a penz mert hat a Raba szerintem csak a tort reszet fogja a fejlesztesi penznek belerakni a tobbi a HM tol megy.

    Az is kerdeses erosen hogy sikeres lesz e a kontstrukcio. Nulla az az nulla tapasztalat gyartasi kulturank tudasunk van hozza. Ha egy BTR szintet fog megutni az ertelmetlen lenne, ha pedig egy valos PSZH-t az meg valszeg meregdraga lesz ebben a sorozatnagysagban. Es persze kerdeses a sikere is ahogy mar mondtam. A piacon rentgeteg pszh van es nallunk kategoriakkal komolyabb hadiiparu orszagok is kulfoldrol szerzik be ezt a kategoriat. Lasd lengyelek.

    Nem ertem ezt az egeszet. Ertelmetlen sok penzbe kerul es meg bizonytalan is a megvalosulasa .

    Mi lenne ha kezdesnek mindenki kapna normalis sapkat telre nyarra, vagy eppen bakancsot ha kilyukad ????

  30. Egyébként szerintem is ilyen szűkös időkben a személyi felszerelés modernizációja lenne a legfontosabb, na meg a helikopter kérdés rendezése. DE a honvédelmi vezetés a HADIK terv alapján saját erőből szeretné felfegyverezni a haderőt, a lehető legnagyobb arányban, és a BTR-ek már nehezen húznák ki 2020-ig, szóval pont most, idejében kell elkezdeni tervezgetni, főleg ha hazai PSZH-t akarunk!

  31. „Egyébként a rába tényleg jó lene ha átalakulna egy mindenes állami gépjármű gyárrá. Ha kell buszt gyártanak, ha kell tűzoltó autókat, ha kell honvédségi járműveket, ha kell páncélosokat. Fasza lenne!”

    Tömény pénzkidobás lenne…

  32. „Attól függ, hogy ki, és mi ellen kéne megvédenem.”

    höhö: kaszákkal és baltákkal felfegyverzett barbárok ellen .
    Még rá is kérdez az idióta .
    A teletexen olvastam az idézetét miket beszélt az „európai hazafiasságról” hát jobb nem el olvasni mert rögtön vérnyomás csökkentőhöz kell nyúlni .

  33. Szia Kuruc!

    Nagy vonalakban ez lesz a kínálat: páncéltörő (MILAN, légvédelmi (ROLAND-2, STINGER), páncélos (Leopard-2A4/A6, MARDER-1A3, TPz-1 FUCHS), tüzérségi (M 109 A3 GE A1/2, FH-155-1, Tampella-120)
    A kérdés, hogy mit fogadunk el…

  34. A „SANYIK”ka mar regen nincs rendszerben igy a Finn 120 as johetne. Az mehetne akar egyBTR re is ha mar Gyornek ennyire barkacsolasi kedve van.

    Harckocsit nem vennek de Marder az johetne.

    MILAN akkor es csak akkor ha tandemfejes.

    A ROLAND azert lenne jo mert az egy komplexum lokatorral IFF el az az kesz rendszer.

    Stinger re se mondanek nemet.

    Tuzersegnel en csak akkor lepnek ha a 122 152 loszereink mar nem allnak olyan nagysagrendben rendelkezesre , es mindenkeppen ujakat kellene venni.

    Gondolom viszont ezek nem ingyenes segelyek hanem fizetni kell ertuk. Az az ha fizetni kell akkor felejtos a dolog. Esetleg ha a Bundeswehrnek lenne par kivont kacaganya diszmagyarja azert meg fizetnenk is szerintem.

  35. Tankman
    Szia, szerintem: Leopard-2A4/A6, MARDER-1A3,—-Mert a T72 öreg, lövészpáncélosunk meg nincs. (BTR 80-an az nem lövészpáncélos)
    ROLAND-2, STINGER—- Mert a Mistral nem vállról indítható, a Roland-2 meg modernebb mint a KUB. Csöves tüzérségünk van dögivel az nem kéne, max az aknavető.
    Bár ha lenne pénz a Roland-2 helyett Pancirt vennék az oroszoktól, a Marder1a3 helyett meg Patria-t vagy BMP-3-at.

  36. Az AK 63 sok nemi modernizacioval meg tartjak a frontot nem olyan surgeto a cserejuk. A tuzerseg fejlesztese a panceltoro kepesseg fejlesztese ( tandem ) es a a legvedelem kellene hogy prioritast elvezzen.

    No meg feltudnek meg sorolni masik husz teruletet de most ne legyunk telhetetlenek

  37. „Szerintem AK-47-et akartál írni”

    Hát igazából a honvédségről nem olvastam sokat és azt hittem hogy már itt is ak-74 van mint az oroszoknál .
    Akkor tévedtem .
    Váltásnak vagy a g-36 vagy éppen valamelyik új változatú ak-200 vagy ak-12 .

    „Pancirt vennék az oroszoktól,”

    ja! az újabb gyártású pancir légvédelmi rendszereket már AESA radarral fogják felszerelni .

  38. M-113 most kapott egy nagyobb felujitast modernizaciot. Kiegeszito pancelzat uj fegyvertorony, elektronika, hajtaslanc. Gyakorlatilag a II. lepcsos alakulatok vannak felszerelve veluk szazas nagysagban. Most kezdtek el az ASLAV ( LAV -25 ) valtotipusanak kereseset. Ezert is volt itt pl a PUMA ( nem az ADIDAS konkurense ) latogatoban.

    Ezen kivul meg kulonbozo platformnak hasznaljuk az oreg 113 ast.

  39. Mo-nak jelenleg akár a használt A4-es is elég lenne, mert példának okáért az osztrákok is elégedettek vele… Ráadásul nem igazán hiszem, hogy a németek az általuk rendszeresített legjobb példányokat kukáznák/ajándékoznék össze-vissza.

    Ui No1. ha már harckocsik: figyeltétek, hogy felraktak pár képet az Altay jövendőbeli gyártóhelye előtt pózerkedő prototípusról?
    http://img163.imageshack.us/img163/8208/57467038618456142136334.jpg
    http://img17.imageshack.us/img17/1945/57947238618087142173234.jpg
    Ui No2. a törököknek itt van a következő gépkarabélyuk, amellyel a jelenlegi tervek szerint át lesz fegyverezve az egész banda
    http://img96.imageshack.us/img96/610/208305abdullahgul1.jpg
    http://img856.imageshack.us/img856/1540/18872518721842464766413.jpg
    http://img844.imageshack.us/img844/3053/yi20110318kirikkale58mk.jpg
    Egyébként meg egy áttervezett HK 417…
    Ui No3. Érdekesség: török f-16C blk50+ CFT-vel
    http://www.militaryphotos.net/forums/attachment.php?attachmentid=177407&d=1334440137

  40. Tankman:
    Nagyon reményt keltő hír ez a német fegyvercsomag, bizakodóan várom :-)

    Sulyid:
    Érdekes elképzelés ez a törökök részéről. A legtöbb európai haderő már átváltott, vagy át akar váltani az 5,56-os lőszerre, erre a törökök alap karabély 7,62 x 51 mm-es lőszerrel fog üzemelni.

  41. dudi: Hát igen. Puha célpontok ellen egyértelműen az 5,56-os a hatékony, de ha már lövedék álló mellényekről beszélünk (amiből van millió féle) akkor már nem tudom, hogy az 5,56-os vagy a 7,62-es nyerne-e. Elvégre a nagyobb mozgás energiából fakadóan, nem kizárt, hogy a 7,62-es jobb, de ezt inkább te mond meg, mint katona ember :-)

  42. danielblack

    A lőszer nagy energiája sorozatlövés közben gyakorlatilag kezelhetetlenné teszi a fegyvert így célzott lövést csak egyesével lehet leadni ami óriási hátrány ha az ellenséged sorozatot lő.Nem véletlen cserélték le a G3-ast és az FN FAL-t(Európában később de pl az Izraeliek az első nagyobb háború után amit azzal vívtak meg).

  43. Érdekes módon a törökök, akik már jópár éve kergetőznek a gyönyörű kurdisztáni hegyek között, tökéletesen elégedettek a 7,62 NATO-val, mert olyan távra nincsen jobb fegyver a világon.

    És nem lehet azt mondani, hogy nem ismernék az 5,56-ot, mert az a másodlagos Service Rifle-jük!

  44. Mondjuk az 5.56-ot elég sok mellény fogja, a 7.62*51 (NATO) és a 7.62*54R-t csak a NATO Level4-es mellények! Az meg elég magas színvonal… Szerintem a két kaliber között lehet az igazság, ezért szavazok a 7.62*39-re. (Bár van 6.5 és 6.8-es lőszer is, de azok kb azt tudják mint a 7.62*39-es)

  45. Ha egy ami katonát zavarja, az 5.56 ~500mes efektív lötávja, akkor nem egy 80éves akármit fog megfogni hanem pl egy 7.62es Scart. Ha pedig azt is kevésnek tartja mert akármi akkor ott a ScarH a 7.62*51el ami eléggé overkill de ha ez a mániája…. :) Hameg azis kevés akkor ott a barett. :)

  46. Fade

    Az a baj,hogy önmagában a a lőszert kevés példának hozni mert nagyban befolyásolja a hatékonyságát a fegyver amiből kilövik.M4-ből kilőve a NATO 5,56-os lőszer 350-400 méter fölött annyira elveszti az energiáját,hogy szinte használhatatlan(az ami katonák panaszkodtak is erre a jelenségre és azt kapták válaszul,hogy lőjék fejbe az ellenséget…)ellenben egy G36-ból vagy M16A4-ből már nagyon is potens.

    „pl egy 7.62es Scart. Ha pedig azt is kevésnek tartja mert akármi akkor ott a ScarH a 7.62*51el ami eléggé overkill de ha ez a mániája…. :) Hameg azis kevés akkor ott a barett. :)”

    Ez pedig nincs így mert a SCAR csak pár különleges alakulatnál van rendszeresítve(és ott sem terjedt el igazán és ez nem a fegyver hibája)szóval ha az ami katona nincs megelégedve az M4-el akkor sem tud mit tenni Barettből pedig talán zászlóalj szinten van szóval az sem egy bármikor bárkinek használható opció.

  47. dudi

    Arról a távolságról beszélek, ami a kellemes kurd-török hegyek között szokott lenni a tűzharcok folyamán.

    Hiába szidod szarrá a 7.62 NATO-t, attól függetlenül nem hiszem, hogy hülyékből állna a török hadsereg, s a török vezetés…

  48. sulyid

    Szerintem meg igen!Biztos tök véletlen,hogy egy kezemen meg tudom számolni azoknak a modern hadseregeknek a számát akik puskalőszert használnak karabélyba.

    „Arról a távolságról beszélek, ami a kellemes kurd-török hegyek között szokott lenni a tűzharcok folyamán.”

    És ez mekkora távolság?Halkan súgom meg,hogy AK-val 300m fölé lőni reális körülmények között utópia így kb 300 méter a harcérintkezések felső határa(a kurdok nem hülyék nem fognak tüzet nyitni olyan távolságból ahonnan nincs értelme ha pedig rájuk nyitnak tüzet akkor igyekeznek csökkenteni a távolságot).De beépített területen is hátrányban vagy a félautomata puskáddal hisz nem lehet vele pontosan sorozatot lőni szinte semmilyen távolságon.
    Olyan apróságokról nem is beszélve,hogy puskalőszerből sokkal kevesebbet tudsz magaddal vinni mint egy karabélylőszerből vagy a puskalőszer nagy energiájától sokkal hamarabb elfárad a lövész a fáradság meg tudjuk mihez vezet.

  49. dudi

    Én továbbra is feltételezem, hogy az ottani tábornokok nem véletlenül maradnak a 7,62 NATO-nál…

    Amúgy hogy a halálban jön ki az a 90%? Tudnál nekem adni egy teljes listát a föld országai által Service Rifle-ekben használt kaliberekről? Esetleg 1 komolyabb statisztikát?

  50. Szerintem meg se a törökök nem hülyék se azok aki az 5.56 ot trtja rendszerben elsődleges fegyvernek. A kutya szerintem ott van elásva ahogy Sulyid is kapizsgálja hogy a Törökök a természetben számítanak összecsapásokra elsősorban (de városi harcra is fel vannak készűlve de az másodlagos csatatér szemükbe) míg akik az 5.56 ot tartják rendszerbe elsődlegesen azok inkább városi harcrokkal számolnak és arra rendezkedtek be.

  51. sulyid

    5,56×45,5,45×39,7,62×39 ez a három kaliber lefedi a világ hadseregeinek 90%-t.
    Statisztika?A volt szovjet tagállamok és a keleti-blokk döntő többsége 7,62×39 vagy 5,45×39 akik nem (pl lengyelek vagy csehek)azok 5,56×45.Az amik érdekszférájába tartozó államok + NATO 5,56×45.A volt SZU és mai Oroszország érdekszférájába tartozott(SZU érdekszféra) vagy tartozó országok 7,62×39 vagy 5,45×39.Van még Kína(egy állam)aki előszeretettel kísérletezik eltérő kaliberekkel de ezek is köztes lőszerek.

    Sokkal egyszerűbb felsorolni azokat az államokat akik puskalőszert használnak a karabélyokhoz(amik nem is igazán karabélyok hanem automata puskák)nem pedig karabélylőszert.

  52. szittya88

    „A kutya szerintem ott van elásva ahogy Sulyid is kapizsgálja hogy a Törökök a természetben számítanak összecsapásokra elsősorban (de városi harcra is fel vannak készűlve de az másodlagos csatatér szemükbe) míg akik az 5.56 ot tartják rendszerbe elsődlegesen azok inkább városi harcrokkal számolnak és arra rendezkedtek be.”

    Ez nem igaz!Akik városi harcra készülnek azok rövid csövű fegyvert rendszeresítenek pl az amik és az M4 akik pedig nem azoknak hosszú csövű fegyverük van.

  53. „Ez pedig nincs így mert a SCAR csak pár különleges alakulatnál van rendszeresítve”
    Magyar katonától hallottam, hogy ha az ami katonának nem tetszik az M4 akkor általában Scarral szokott rohangálni. Hogy ezt hogy teszi na azt nem tudom.

    „Olyan apróságokról nem is beszélve,hogy puskalőszerből sokkal kevesebbet tudsz magaddal vinni mint egy karabélylőszerből”
    Csak a miheztartás végett mi mennyire nehéz, a max 10kgval számolva mennyit tud magával vinni a baka.

    Rifle Cartridge Cartridge weight Weight of loaded magazine 10 kilogram ammo load
    M14 7.62×51mm 393 gr (25.4g) 20 rds @ .68 kg 14 mags / 280 rds
    M16 5.56×45mm 183 gr (11.8g) 20 rds @ .3 kg 33 mags / 660 rds
    AK-47 7.62×39mm 281 gr (18.2g) 30 rds @ 1.2 kg*[5] 8 mags / 240 rds

    Jól látszik miért is pusztít mindkét 7.62 600m felett is. Ellenben a Nato 7.62vel célozni is lehet ilyen távon. És az is jól látszik mért dobták ki Szovjetek anno a 7.62t. Csapatszinten 70%nak elég a 400m márpedig akkor nem mindegy 120 skulot visz magával vagy 330at.

  54. Lehet a török kalibernek anyagi magyarázata van. Ha már a G36 vesszük példának, Németország a 90 évek végén kezdte el a rendszeresítést. Addig a jó öreg G3 használták. Egy kaliberváltás rengetegbe kerül és nem mindenki szánja rá magát a lépésre.

  55. Fade

    „Magyar katonától hallottam, hogy ha az ami katonának nem tetszik az M4 akkor általában Scarral szokott rohangálni. Hogy ezt hogy teszi na azt nem tudom.”

    Sehogy!Egy sima lövész katona nem azzal szaladgál amivel akar mint ahogy nem is azt visz magával amit akar.A különleges alakulatok azok más tészta érthető okokból.

    Itt zavart érzek az erőben(újra) :D

    „Rifle Cartridge Cartridge weight Weight of loaded magazine 10 kilogram ammo load
    M14 7.62×51mm 393 gr (25.4g) 20 rds @ .68 kg 14 mags / 280 rds
    M16 5.56×45mm 183 gr (11.8g) 20 rds @ .3 kg 33 mags / 660 rds
    AK-47 7.62×39mm 281 gr (18.2g) 30 rds @ 1.2 kg*[5] 8 mags / 240 rd”

    A könnyebb AK lőszerből kevesebbet visz magával mint a nehezebb NATO puskalőszerből?

    Ha csak a lőszerek tömegét nézem és azt,hogy 10 kg kell belőle akkor nekem ez jön ki:

    5,56-ból 546 lőszer,7,62-ből 355 lőszer,NATO 7,62-ből 254 lőszer.

  56. fip7

    „Bár van 6.5 és 6.8-es lőszer is, de azok kb azt tudják mint a 7.62*39-es”

    Szerintem pontosságban jóval felülmúlják nagyobb távolságon és különösen a 6.5-ös.

    Lövedékesés 200 és 400 yardon 6.8 Remington SPC, 7.62×39, 7.62×52, 5.56×45: http://en.wikipedia.org/wiki/6.8_mm_Remington_SPC#Comparison_to_other_military_calibers

    Ballisztikai összehasonlítás 6.5 Grendel, 6.8 Remington SPC, 7.62×51, 5.56×45: http://www.shootersforum.com/attachments/rifles-rifle-cartridges/446d1076081272-6-5-grendel-vs-6-8-spc-7-62-nato-5-56-nato-g1ballistics.pdf

  57. Javítsatok ki, ha hülyeség, de onnantól kezdve nem látom a vita értelmét, hogy egyik ebben jobb, a másik meg abban. Szvsz az működik jól, amit afgánéknál csinálnak karabély + DMR-nek puska lőszer. A puska lőszerrel még az a bajom, hogy elég sokszor kell úgy lőni, hogy nem célzott lövés, hanem pl fedező tűz. Ilyenkor sokra nem mész a lövedékben rejlő plusszal, de szívsz a kevesebb skuló miatt. És most ne jöjjön senki, hogy erre vannak a gpu-k.

  58. Janaj

    Szerintem az 5.56-os karabélyok nem igazán alkalmasak általános katonai használatra.

    Véleményem szerint (kissé pongyola megfogalmazásban):

    5.56 – rendőrségi és SWAT túszmentő, „bűnözőelfogó”, rendfenntartó jellegű használatra jó, mert ott nem követelmény a nagy távolságon is jelentős lövedékenergia és a nagy áthatolóképesség, sőt, pont előny, ha a túszejtő/bűnöző eltalálása után nem hatol át a testén, illetve, a mellé ment lövedékek tárgyakkal érintkezve, vagy nagyobb távolságra repülve gyorsan elveszítik az energiájukat, ezáltal jóval kevésbé veszélyeztetve ártatlan embereket. Viszont, katonai alkalmazásnál gyakran nagyobb távolságra és/vagy takarásban, fedezékben lévő ellenségre kell lőni, ahol hátrányos a lövedék alacsony tömege miatti kicsi áthatolóképesség és a gyors energiavesztés, ráadásul, ha jelentősebb szél is van, akkor az, szintén a kis tömeg miatt, komolyan befolyásolja a lövedék pályáját és ezáltal a pontosságot.

    7.62×39 – 200-300 méteren belül áthatolóképessége és energiája megfelelő, viszont 300 méter fölött a pontossága nagymértékben csökken.

    7.62×51 – energia, pontosság, áthatolóképesség 0-~800 méterig megfelelő, viszont, a nagyméretű és nagy tömegű lőszerből jóval kevesebbet vihet magával a katona, a nagy visszarúgás miatt sorozatlövésnél nem lehet pontosan lőni, illetve a katonát is nagyon megterheli.

    6.8 Remington SPC – energia, áthatolóképesség szempontjából kisebb távolságon hasonlít a 7.62×39-re, nagyobb távolságon pontosabb és nagyobb az energiája, a visszarúgási energiája a fele a 7.62×51-nek és, a lőszer tömege és mérete sem jelentősen nagyobb, mint az 5.56-os.

    6.5 Grendel – kis távolságon energiája valamivel nagyobb, mint a 6.8-asnak, nagyobb távolságon lekörözi mind energiában, mind pontosságban, sőt, ~700 méter fölött már a 7.62×51-et is, visszarúgási energiája csekély mértékben nagyobb, mint a 6.8-asnak, a lőszer mérete és tömege kissé nagyobb, mint a 6.8-as.

    Én ennek alapján a 6.8-ast és a 6.5-öst favorizálom katonai használatra, és akkor nem kell kétféle (automata puska és karabély) fegyvert rendszerben tartani, ráadásul az 5.56-os szerintem jelentős hátrányaitól is meg lehet szabadulni.

  59. wolfram

    Nincs szükség arra,hogy egy karabély 400 méter fölött nagy energiával rendelkezzen mert a tűzharcok 90%-a a háborús tapasztalatok alapján 300 méternél kisebb távolságban zajlik.Az 5,56-os lőszer megfelelően hosszú csőből kilőve(G36 vagy M16)tökéletesen kielégíti az igényeket arról nem is beszélve,hogy a felsorolt hátrányoknál sokkal több pozitív tulajdonsága van a 7,62×39-es lőszerrel szemben.

  60. dudi

    Jó, ez nyílt terepen így van, de ha az ellenség valamilyen takarásban, teszem azt, autó mögött, bokrok között, stb. van, olyan 200-250 méterre, akkor szerintem már közel sem elég jó az 5.56

    A 7.62×39-nek milyen hátrányai vannak 300 méter alatt az 5.56-tal szemben?

  61. wolfram

    „A 7.62×39-nek milyen hátrányai vannak 300 méter alatt az 5.56-tal szemben?”

    A lőszert nem lehet elválasztani a fegyvertől ezért nézzünk egy AKM-et és egy G36-ost.Kisebb sebesség,kisebb ölő és stophatás,íveltebb röppálya(a 7,62-esnek)emiatt kisebb pásztázó távolság és nagyobb visszarúgás miatt a gyakorlati tűzgyorsaság kisebb.Ami előnye az a stabilabb röppálya a nagyobb átütőerő(de ugyan úgy nem üti át a modern kerámiabetéteket) és kb ennyi.

    Hirtelen ennyi jut eszembe de lehet,hogy van még egy pár pro és kontra.

    Nem feltétlen kell megölni az ellenséged 300 méterről(persze ez a legjobb)elég ha csak lefogod tűzzel amíg közelebb nem megy hozzá egy rohamozó alcsoport.

  62. dudi

    „kisebb ölő és stophatás”

    Semmibe nem tart üreges hegyű, vagy egyéb expanzív lövedéket csinálni a 7.62×39-hez.

    „de ugyan úgy nem üti át a modern kerámiabetéteket”

    A jobb kerámiabetétek, vagy a „Dragon Skin” a 7.62×51-et is megfogja. :P

    A többit elfogadom, végül is, te vagy a katona, te használsz AK-t és te ismered a harcászati eljárásokat. :)

    Én amúgy nem vagyok oda annyira a 7.62×39-ért és azt is remélem, hogy soha nem kell emberekre lőnöm, különösen olyanokra, akik vissza is lőhetnek, de, ha mégis ilyen helyzetbe kerülnék és választhatnék, hogy az egyébként azonos fegyvert 5.56, 6.8, vagy 6.5-ös kaliberben kérjem, akkor biztosan nem az 5.56-ost választanám.

  63. wolfram

    Tényleg nem tartana semeddig sem csak akkor egy használhatatlan lőszert kapnál mert lassú lenne,nagy tömegű és az üreg miatt még az átütése is nagyban csökkenne.

    „A jobb kerámiabetétek, vagy a “Dragon Skin” a 7.62×51-et is megfogja.”

    A mi repeszállónk kerámia betétje is meg fog egy géppuska lövedéket 20-30 méterről és az nem egy SAPI.

  64. dudi

    Már miért lenne használhatatlan? Pl. kaphatna akár műanyag „ballisztikus hegyet” is és, azt sem hinném, hogy komoly kihívás lenne a jelenlegi FMJ-vel azonos tömegűre megcsinálni.

    Persze, az áthatolóképessége csökkenne, de szerintem még mindig nagyobb lenne, mint az 5.56-osnak.

    De voltaképpen mindegy is, hiszen én sem látok komolyabb fantáziát a 7.62×39 fejlesztésében, pusztán csak gondolatban eljátszottam a lehetőséggel.

  65. dudi

    „Nincs szükség arra,hogy egy karabély 400 méter fölött nagy energiával rendelkezzen mert a tűzharcok 90%-a a háborús tapasztalatok alapján 300 méternél kisebb távolságban zajlik”

    Valtoznak az idok ! A nagyobb tobb mint 300 meter tavolsagbol torteno harnak ket akadalya volt. Az egyik a megfelelo es alap katona ,”buta” katona szintjen kezelheto iranyzek hianya, es a megfelelo szorassal es energiaval rendelkezo loszer. Manapsag az optikai iranyzekok forradalmukat elik. A hagyomanyos red dot es hasonlo elvu optikakat felvaltja az elektrooptika gyakorlatilag beepitett tuzvezeto szamitoggep ellatott optikak. Ebbol kifolyolag a 7,62 karabely loszerrel allo celra 600 m re mig a geppuska puskaloszerrel 800-1000 meterre fog tudni hatasosan tuzelni egy „buta” ( nem kepzett mesterlovesz, vagy marksman )

    Ez magaval fogja hozni azt hogy az a sereg amelyik a hatasosabb technikaval rendelkezik, cseszik majd annyira kozel menni vagy engedni az aellenseget hogy azok is hatasosan hasznalhassak eszkozeiket.

    Az idok valtoznak es a loveszkatona is forradalmi valtozasok elott van.

  66. Csakhogy ezzel párhuzamosan elterjedtek a páncélozott szállítójárművek is. Ezen kívül kíváncsi vagyok, hogy egy modern harctéren mikor és főleg mennyi ideig lehet ember méretü célpontokra tüzelni. Ez első néhány lövés után a banda fedezékbe bújik, ahonnan a fejüket sem dugják ki, csak néhány pillanatig, míg tüzelnek. Ha pedíg bejön, amit mondasz a modern irányzékokról, akkor a fegyverrel fedezék mögül is tüzelni lehet, úgy, hogy csak a efgyvert dugod ki.
    A másik tendencia, hogy a harcok jó része városi környezetben zajlik, ahol a harcérintkezés távolsága méginkább lecsökken. Ilyen szituban talán fontosabb, hogy a katona minnél több lőszert tudjon magával hordani.

  67. „A másik tendencia, hogy a harcok jó része városi környezetben zajlik, ahol a harcérintkezés távolsága méginkább lecsökken. ‘

    Ez addig igaz ameddig a vedekezo felnek a fegyverei ilyen tavolsagon belul hatasosak. Ha neki olyan fegyverei lesznek amivel o 800 meteren is segbelo mig te bajlodsz hogy 300 on belul kerulj akkor cseszik majd a szegdelt terepre menni ahol eleonyet elvesziti. Maximum te fogsz oda igyekezni es vedekezo poziciobol roghoz kototten elveszted a kezdeenyezo keszseget es elobb utobb feladni kenyszerulsz mert nem lesz utanpotlasod.

    Hagyomanyos haborurol es nem pedig uberhumanizalt „bekefentartasrol” beszelek.

  68. Miért kéne bármivel is bajlódni? Egy gépesített zászlóalj PSZH-in vannak nehézgéppuskák, vagy gépágyúk. Ezen kívül a gyalogosok fel vannak szerelve HSN lövegekkel légyen az bármilyen nemzet. Ezeken kívül jöhetnek még gránátvetők, géppuskák és mesterlövészpuskák is. A kérdés, hogy ki a fene fog neked „célt állni” 800 méteren?

  69. „Ezen kívül a gyalogosok fel vannak szerelve HSN lövegekkel légyen az bármilyen nemzet.”

    Magyarorszagnak pl hol vn ilyen ? ( RPG nem jatszik a kis hatotav miatt )

    „Ezeken kívül jöhetnek még gránátvetők, géppuskák és mesterlövészpuskák is. A kérdés, hogy ki a fene fog neked “célt állni” 800 méteren?”

    Ezen eszkozok ma is megvannak meg sem lett kukazva a talpas katona az AK javal. Miert?
    Azert mert gyalogsag ellen az a fo eszkoz es a tobbi csak tamogato. Raadasul egy alap felallasban az ellenseg is rendelkezik hasonlo kaliberu fegyverekkel vagy ezen eszkozok elharitasara alkalmas fegyverekkel pl iranyitott pct raketa. Az az „osztaly az osztalyal hajo a hajoval harcol”

    Eloszor a pancelosok egymast gyepaljak nincs lehetoseguk nagyon a loveszeket tamogatni. Ha pedig az ellenseg nem is rendelkezik pancelosokkal csak iranyitott panceltoro raketakkal akkor megint szarban vagy mert azokat hasznalni nem tudod vagy csak korlatozottan, mig a gyalogsagodat nem tudod odakuldeni hogy elvegezze a terulet „mentesiteset” mert az ellenseg nagyobb lotavja miatt azok csak mar erosen leamortizalodva ernenek oda, ha odaernenek.

    Ez nem valami ordogtol valo dolog hanem egyszeruen a technologiai fejlodes. Mar az I VH ban is szerettek volna 1000 meterrrol lovoldozni egymasra de az emberi kepesseg es a celzomechanizmus hatara ezt kizarta. DE a szandek meg volt mar akkor is.

  70. kuruc: Egyrészt: 800m? Az nem képzett katona hanem sniper táv…. esetleg talán támogató… ami humveere van szerelve.
    Másrészt: Az asszimetrikus háborúban a gyengébb fél nem szokta eröltetni a 800mes nyilt helyen való konfliktust. arra kvázi csak ráb*hat. A hit&run és tsainak a specialitása, hogy minnél durvább (dzsungel, város…) a terep annál jobban működik és „annál nagyobbat kaszálsz minnél közelebbről nyitsz tüzet”. 800mről nekiáll az tálib kerepelni, mindenki szépen lehasal, ha sokan vannak jön vmi CAS, ha kevesebben előveszik a pl XM5öt, marksman előjön… Ellenben ha 50-100-200mről nyit tüzet meglepetés szerűen csúnya dolgokat csinálhat és egy ember hátrahagyásával (aki már rég d*ott és menne fel a szüzekhez) a csapat nagyja a hit után még fel is szívódhat.

    A 7.62 ki lett dobva. Úgy Nato részről, mind Szovjet vagy Kínairól. Mármint létezik csak nem átlagbakának. Nekik ott az 5.56 és az 5.45… és nagyon nem véletlenül.

  71. Fade

    „kuruc: Egyrészt: 800m? Az nem képzett katona hanem sniper táv…. esetleg talán támogató… ami humveere van szerelve.”

    Mara tesztfazis vegen vannak azok a rendszerek amelyek ezt a tavot tudjak mint szemelyi kezifegyver es nem mint tamogato.

    „Másrészt: Az asszimetrikus háborúban a gyengébb fél nem szokta eröltetni a 800mes nyilt helyen való konfliktust. arra kvázi csak ráb*hat.”

    Asszimetrikusban ez igaz de az USA Ausztralia sot egy csomo orszag kezd visszaerni a hagyomanyos kepessegek helyreallitasahoz mivel a jovoben ezek lesznek szerintuk a dominansok. Amugy jeleztem hogy a technika nem a „bekefentarto” missziokra van kitalalva ahol az IED-ek a legnagyobb ellenfelek.

  72. „Mara tesztfazis vegen vannak azok a rendszerek amelyek ezt a tavot tudjak mint szemelyi kezifegyver es nem mint tamogato.”

    Ugyanevvel a tömeggel? Kétlem. És most is tudja sok minden ezt a távot, mégsem Hk417ekkel rohangálnak a németek.

    „Asszimetrikusban ez igaz”
    Nem asszimetrikusban meg mi van? Kína, oroszoo, US, Nato országok mind mivel rohanálnak? vmi 5.xxel.

  73. Nu, csak belekotyogok, lehet meglincselni.

    1. a személyi védelmi eszközök is erősen fejlődnek, egy IV kategóriájú korszerű mellény 3 kg alatt van (ár: 250-400e Ft), nadrággal, sisakkal együtt 7-8 kg (megjegyzés: orosz Kirasza _repeszálló_ mellény 7 kg), úgyhogy kell a mozgási energia, ha át akarják ütni.

    2. a védelem nélküli részek (arc, kar, lábfej) 800 m-ről még optikával is nehezen azonosíthatóak, vagy az optika alá kell a kerék.

    3. A technikai eszközök fejlődése mellett lényeges az üzembiztonság is. Ha az optika meghibásodásával használhatatlanná válik (utalnék, számítógép lesz benne Kuruc szerint), akkor van a katonánál egy drága nehéz kolonc.

    4. Egy ilyen eszköz ára vajon hogy alakul? Vajon nem olcsóbb-e valamiféle külön support? Támogató alegység, cas…

  74. Ehez kell az uj combo felderito tuzvezeto rendszer . Es kell ala egy olyan fegyver ami meg kepes addig hatsosan tuzelni.

    Nem értesz. Az ember nem 0-24 órában tartja szeme előtt az optikát. Amit szabad szemmel nem lát, arra nem fog rázoomolni azonosításért. Lehet a célzó optika bármilyen jó, ha a célfelederítéshez köze nincs…

  75. Molni

    Nem tudom azt mondani hogy szakerto lennek vagy akarcsak ertenek hozza de hogy ez az az ut amelyik fele „mindenki” torekszik az szamomra nyilvanvalo.

    Nem ismerem a reszleteket de szerintem ma is meg tegnap is megvoltak az eszkozok a az ilyen tavolsagu celok felderiteesere.

    TAVCSO

    Aztan johet a zummolas.

  76. Kurucz71
    Minden ellenérvet leírtak talán csak ez maradt ki:800 méterről nincs az a gyalogsági lőszer(a romboló puskákat kivéve de ezek 12,7-től kezdődnek)amivel te átlősz egy közepesen modern repeszállót,ha kerámia betét van benne akkor meg egyszerűen értelmetlen próbálkozni.

    „Nem ismerem a reszleteket de szerintem ma is meg tegnap is megvoltak az eszkozok a az ilyen tavolsagu celok felderiteesere.

    TAVCSO

    Aztan johet a zummolas”

    A távcső nincs ráhegesztve a parancsnokra csak akkor veszi elő ha van értelme.

  77. @Kuruc71

    Egy távcső FOV értéke néhány fok. Az ember periférikus látása +/- hány fok…? Pásztázó keresést nem lehet távcsővel csinált ilyen célok ellen. A tengókon csak az eget és horizontot figyelétk és volt vagy 3-4 ember a toronyban a német U-boatokon…

  78. Najó, mondjuk erre valóak a harctéri radarok, de akkor is, ahogy a többiek mondják 800 m lőtávon a kicsi aknavetők, távcsöves puskák és nehéz géppuskák dominálnak.

    Molni ezt már OICW-nél is megpróbálták, mindenféle űrmérettel kísérleteznek. Valszeg a jövő eggyik meghatározó rendszere lesz. Asszem Dél Kórea rendszeresített valami hasonlót egyéni lövész szinten.

  79. Mackensen

    „Azonban hadi használatát tíltja a Genfi eggyezmény”

    És erről az amerikaiak is tudnak? http://usarmorment.com/m118lr-762-175-gr-long-range-sniper-ammunition-100-rounds-p-1.html

    Vagy ismét a „nem szabad az ökröknek, de a Jupitereknek igen” eset állt elő, mint az Mk 211 esetében is?

    Wolfrick

    „3. A technikai eszközök fejlődése mellett lényeges az üzembiztonság is. Ha az optika meghibásodásával használhatatlanná válik (utalnék, számítógép lesz benne Kuruc szerint), akkor van a katonánál egy drága nehéz kolonc.”

    Ha van egy kis eszük, akkor tesznek a fegyverre hagyományos nézőkét/célgömböt is, arra az esetre, ha az optika(elektronika) meghibásodna, hogy akkor is lehessen a fegyvert használni. Jó, nyilván így már nem fog tudni vele 800 méterre célzott lövést leadni, de 2-300 méterre még igen.

  80. wolfram

    Egy optika (ami 800 m-re használható képet tud), meg egy olyan vezérlő, ami nem esik szét azonnal nem könnyű (becslésem szerint a cucc kb 2,5-3 kg), azaz majdnem a fegyver tömege (és 5.56-os fegyverről beszéltünk, ami 800 m-en már hagy kívánni valót maga után).

    Utalnék a Nagy honvédő háborúra vagy vietnámra. A jó fegyver nem biztos, hogy használható is. Vagy ha igen, akkor horror áron van.

    Nem lehet hi-tech, olcsó és megbízható egyszerre.

  81. Másik:
    Ugyan nem nekem címezted, de a GE vonatkozó pontja valahogy így szól:
    az aláíró országok vállalják, hogy nem alkalmaznak indokolatlanul nagy szenvedést okozó eszközöket.

    Egy üreges fejű lövedék és egy nagy sebességű kis űrméretű lövedék (pl.: 5.56) közül az utóbbi a veszélyesebb. Az első nagyot roncsol, de azt az orvos nagyjából látja, és ha az áldozatnak szerencséje van, még kezelni is tudja. Az utóbbi olyan mértékű szövetroncsolódást okoz(hat), hogy csak vért adhatnak a páciensnek és imádkozhatnak (lsd.: szilánkosodás, hidrosztatikai sokk).

  82. Wolfrick

    Ööö, szerintem félreérthettél, én csak annyit mondtam, hogy, ha már mindenáron ilyen high-tech, 800 méterre pontos célzást lehetővé kütyüt akarnak egy gépkarabélyra pakolni, attól még hagyhatnak rajta hagyományos „iron sights”-t is, mert elképzelhető olyan szitu (ha beszarik az optika), amikor jól jöhet. Egyébként, ezt a 800 métert azért kissé túlzásnak tarom, szerintem az ~500 méter reálisabb lenne, hiszen eleve egy gépkarabélynál nem előnyös a mesterlövészpuskákkal megegyező hosszúságú cső, rövidebb csővel meg nem lesz elég pontos olyan nagy távolságra.

    Az 5.56-os meg szerintem alapból felejtős 800 méterre.

    „Ugyan nem nekem címezted, de a GE vonatkozó pontja valahogy így szól:
    az aláíró országok vállalják, hogy nem alkalmaznak indokolatlanul nagy szenvedést okozó eszközöket.”

    Na, most gyorsan utánanéztem, mert nem nagyon voltam képben ezzel kapcsolatban és, azt találtam, hogy nem is a GE, hanem a hágai egyezmények szabályozzák: http://avalon.law.yale.edu/19th_century/dec99-03.asp

    „The Contracting Parties agree to abstain from the use of bullets which expand or flatten easily in the human body, such as bullets with a hard envelope which does not entirely cover the core, or is pierced with incisions.”

    Persze lehet, hogy az amik nem érzik minden esetben magukra kötelezőnek…

    „Egy üreges fejű lövedék és egy nagy sebességű kis űrméretű lövedék (pl.: 5.56) közül az utóbbi a veszélyesebb. ”

    Ok, ezt elfogadom. :)

  83. A hollow point lőszereket expanzív lőszereknek hívják nem üreges hegyűeknek és általában a rendvédelmi szervezetek számára engedélyezett a használatuk.Üreges hegyű lőszer az orosz 5,45×39-es.Amikor megjelent az amik be akarták tiltatni mondván nem felel meg a hágai egyezménynek,aztán még is maradt mert az egyezmény betűinek ugyan megfelel de annak szellemiségével tökéletesen összeegyeztethetetlen.

    „Egy üreges fejű lövedék és egy nagy sebességű kis űrméretű lövedék (pl.: 5.56) közül az utóbbi a veszélyesebb. Az első nagyot roncsol, de azt az orvos nagyjából látja, és ha az áldozatnak szerencséje van, még kezelni is tudja. Az utóbbi olyan mértékű szövetroncsolódást okoz(hat), hogy csak vért adhatnak a páciensnek és imádkozhatnak (lsd.: szilánkosodás, hidrosztatikai sokk).”

    Ez így nem egészen jó.Az 5,56-os lőszer becsapódáskor szilánkosodik bukdácsol és az óriási sebességéből adódóan hidrodinamikai sokkot okoz.A hidrodinamikai sokkra visszatérve:minden kis tömegű lőszernek(5,45 vagy 5,56)ez a jelenség adja az ölőhatás nagy részét.
    Ez annyira így van,hogy az ami katonák panaszkodtak az M4-re a kis ölőhatása miatt ez annak tudható be,hogy az M4-nél nincs meg a kellő sebesség a hidrodinamikai sokkhoz nagyobb távolságokon.

    http://www.gothamsurvival.com/?tag=bullet-wound-profiles

  84. Ez a 5,56 hidrodinamikai hatas nem mas mint a fos aranykent torteno eladasa. Egy marketingfogas amivel egy rossz tulajdonsagot ertekesnek allitanak be.

    A hidrodinamikai hatas cca az elso 75 meteren belul lep fel. Ez nem egy tervezett valami hanem arrol szol a dolog hogy a csobol kilepo lovedek instabil es ezen a tavon meg bukdacsol a levegoben es csak cca 75 meteren stabilizalodik.

    A fene nagy hatas nagyban fugg hogy milyen iranybol es milyen feluleti beesesu celpontot talal el. A gyakorlatban ez a fajta hatas alig 5-10 % ban lep fel az osszes 75 meteren belul bekovetkezett talalatok eseten.

    Roviden : Bullshit

  85. Kuruc71

    A hidrodinamikai hatásnak semmi köze nincs a z instabilitáshoz ami nem mellesleg az egész röppályán megvan.A hidrodinamikia hatásnak a sebességhez van köze úgy,hogy:amikor a lövedék becsapódik a sejtekben lévő „víz”a nagy sebességű becsapódás miatt egyfajta hullám mozgásba kezd ami szétroncsolja a sejtfalakat.

    „A hidrodinamikai hatas cca az elso 75 meteren belul lep fel.”

    A hidrodinamikai sokk kialakulása nem távolság hanem sebesség függő,kb 800m/s szükséges hozzá amit egy M4 sokkal kisebb távolságon képes produkálni mint egy M16.

  86. És a lövedék nem bukdácsol a levegőben mert ha bukdácsolna nem lenne pontos.A lövedék a levegőben egy nagyon összetett mozgást végez(forog a saját tengelye körül miközben spirális mozgása is van +ott van még a röppálya íve is) de ez nem bukdácsolás.Bukdácsolás akkor lép fel amikor a lövegék sűrűbb közegbe lép pl az emberi testbe.

  87. Dudi

    „A hidrodinamikai sokk kialakulása nem távolság hanem sebesség függő,kb 800m/s szükséges hozzá amit egy M4 sokkal kisebb távolságon képes produkálni mint egy M16.”

    Tudomásom szerint minden hangsebesség fölött repülő lövedék okoz ilyen sokkot, a mértéke nem mindegy. Egy lassabb 7.62*39 esnél is van ilyen sokk, csak nem sok nyomát látod, hiszen eleve nagyot roncsol. Amúgy a 800m/s eleve nem helytálló , hiszen lehet ez a lövedék kezdősebessége, de nagyon nagyot lassul minden egyes méterrel. Nem véletlenül kutatják a 6.5 illetve a 6.8mm-es lövedékeket az USA-ban. Nagyobb a mozgási energiájuk, jobban tartják meg a sebességüket, mint az 5.56 NATO. Van erről egy összehasonlító táblázat amiben a 6.8mm-es és az 5.56 NATO szerepel, 100,200,300 méteres távokon összehasonlítva, sebességben. Be akartam linkelni de most nem találom:S Ott jól látszik a különbség.

  88. Találtam egy hasonlót wikipedián , ebben yardok vannak meg nem olyan részletes, de szerintem használható. Jól látszik a lassulás mértéke a 3 féle lövedék típus között. Meg az, hogy 200 yard után sincs meg a 800m/s szóval lehet Kuruc71 75métere is helytálló adat. Ezután már lehet annyit lassul a lövedék, hogy a hidrosztatikus sokk mértéke már elenyésző.
    http://en.wikipedia.org/wiki/6.8_mm_Remington_SPC

    Ebben a szócikkben van a táblázat.

  89. fip7

    Akkor sem a távolsággal függ össze a hidrodinamikai sokk mert egy nagyobb kezdősebességű fegyverből kilőtt lövedék nagyobb távolságon lesz gyorsabb.Azaz ha az 5,56-os lőszert egy M16-ból lövöd ki akkor nagyobb távon fog megmaradni a nagy sebessége mintha egy M4-ből lőnéd ki.Nem mondtam,hogy a 75 méter nem helytálló(fegyvere válogatja) csak azt,hogy nem távolság hanem sebesség függő a dolog.

  90. Nem olyan rég szü volt a harctéri radarokról. Találtam két nagyon jó filmecskét. Érdemes megnézni, még annak is akit nem érdekel annyira. Ezek a kütyük akkortályt SF kategóriát képviseltek. És lássuk be, van néhány NATO tagállam, ahol még mindíg azok…

    http://www.youtube.com/watch?v=Xb9je-NHAWs&list=FL_w-4ohXVbLhZrUWVplLzVw&index=21&feature=plpp_video

    http://www.youtube.com/watch?v=xj7wkLWqkx8&feature=relmfu

  91. Dudi

    A távolság összefügg a sebességgel,(ezt a táblázat is mutatja) a sebesség meg a hidrodinamikai sokkal. Ergo, minél messzebbről lősz egy adott fegyverből annál lassabb lesz a becsapódó lövedék,így a sokk is. Az M16 előnnyel indul az M4-hez képest, mert gyorsabb a lövedék amit kilő, így adott távolságon ugyanolyan lassulás mellet is gyorsabban csapódik be, mint az M4-é. Ezért függ össze a távolság a sokkal.

  92. dudi szerint:
    2012. április 26. csütörtök @ 11:53

    „Az M16-nál mondjuk 10 méterig van hidrodinamikai sokk az M4-nél meg csak 7 méterig emiatt függ a sebességtől és nem a távolságtól a dolog.
    A sebességből adódik a távolság nem pedig fordítva.”

    Mondom ugyan arról beszélünk, csak más megközelítésből:D Azért a távolságból indultam ki, mert felhozták,hogy 800m-ről kilőnek valakit és az meghalhat-e ilyen sokkban. (nem szó szerint de ez volt a lényeg). Most a táblázatból az is látszik, hogy minden lövedék más tempóban lassul. Az 5.56 lassul a legjobban. Ha 400yardnál már csak 500m/s körül repül akkor 800méternél mennyivel mehet? A távolság ilyen szempontból érdekes, mert nem mindegy milyen messze van a leküzdendő cél. Viszont a sokkot a „sebesség okozza” nem a távolság. Ez igaz, az is igaz, hogy a sebességből adódik a távolság. Viszont a példában a 800m megadott adat szerepelt nem a sebesség. Szóval egy olyan lövedéket keresünk ami csak sokkal ebből a távolságból is képes ölni, mert 800m után is van hozzá elég sebessége. Egyébként mondom, ugyan arról beszélünk csak két különböző végén fogtuk meg ugyanazt a dolgot.

  93. Igen Dudi, főleg a Lapua Magnum, azzal a 2000m sem lehetetlen :P Amúgy szerintem a 800m egy 7.62*39 nek sem lehetetlen, ha ölésről van szó. (Bár nem a sokk miatt hanem mert csinos lyukat csinál) Amúgy gépen van egy Deadliest Warrior nevű kis sorozat ami történelmileg nem hiteles meg néha már vicces, de volt benne egy nagyon jó és egyedi „kísérlet” Abból állt, hogy csináltak egy „embert” ballisztikai zseléből és műcsontból vízből meg mit tudom én miből és belelőttek. Volt 5.56NATO , 5.45 Orosz és 7.62*39-es lőszer. (M4,AK-74,AKM-47) Lassított kamerán mutatták a lövések eredményét, meg egy ilyen orvos szakértő féle kielemezte.(kb 10méterről lőttek). A két „kicsi” kaliber hasonlót produkált: Pont szerű lyukak a bemenetnél, a keletkezett lökéshullámtól szétszakad erek úgy 20centis sugárban, és kb 3-4 centis kimeneti nyílás.(amúgy sorozatokat lőttek, gondolom a látvány kedvéért) A 7.62-es csinált kb egy 2-3 centis bemeneti nyílást, egy 10cm körüli üreget! a testben, és kitépet egy 5-6cm-es darabot a kimeneti nyílásnál. De az egyik lövedék a kézfejet érte, azt gond nélkül le is tépte. Itt is volt némi érfalrepedés az üregen kívül, de nem az lett volna a halál oka:D Érdekes kis vidik voltak, jól mutatják a különbséget.

  94. Mackensen

    „Én erre, most mit mondjak?”

    Semmit. :) Elég egyértelműen fogalmaznak: katonai használatra tiltott.

    dudi

    „A hollow point lőszereket expanzív lőszereknek hívják nem üreges hegyűeknek…”

    Nem tudom, hogy magyar nyelven hivatalosan melyiket hogyan nevezik, de annyi a különbség az 5.45×39 és az általam linkelt M118LR között, hogy az 5.45-ös lövedék teljes fémköpenyes, míg az M118LR hegyén van egy lyuk (open tip). De az üreg mindkét lövedék elején ott van és erre az 5.45 esetén is „hollow point”-ként hivatkoznak:

    5.45:

    http://en.wikipedia.org/wiki/File:Cartridge_Kalashnikov_AK-74.svg

    http://www.dansammo.com/images/inv/as54501.jpg

    M118LR:

    http://www.locusmedius.com/images/bullet_diagrams_3.png

    http://www.sierrabullets.com/index.cfm?section=bullets&page=rifle&brandID=1

    És nyilván, az üreg miatt mindkettő expanzív(-abb jóval, mint az üreg nélküli, azonos kaliberű FMJ lövedékek).

    fip7

    „Találtam egy hasonlót wikipedián…”

    Hehe, pedig pont neked válaszolva linkeltem, egy másik táblázattal együtt: https://htka.hu/2012/04/16/htka-hirhalom-2012-15-het/comment-page-6/#comments ;)

    Wolfrick

    Na de én pont azt mondom, hogy, ha beszarik, akkor ~30 másodperc alatt lekapja a fegyverről, aztán mehet tovább a party.
    Hogy utána mit csinál vele, eldobja (hátha nem fenyítik meg érte, hogy nem akarta cipelni az elromlott eszközt)), berakja a hátizsákjába és cipeli tovább, hozzávágja a leszedése közben túl közel került ellenséghez, stb. az már fakultatív. :)