|

Zvezda kontra orosz védelmi minisztérium III.

A legújabb bírósági döntés értelmében úgy tűnik, hogy az orosz védelmi minisztériumnak most már tényleg utalnia kell egy kisebb pénzmagot a Zvezda hajógyárnak. Hogy miért is? Nos, talán elevenítsük fel az eddig történteket.

A nukleáris tengeralattjárók javítására szakosodott Zvezda 2007-2008 között a szolgálati idő kitolása érdekében javítási munkálatokat hajtott végre az egyik Project 949A Antej / Oscar II típusú SSGN-en, konkrétan a K-186 Omszkon. Mely munkálatokra a Csendes-óceáni Flotta mintegy 450 millió rubelt szánt. Menetközben azonban kiderült, hogy a szerződésben foglalt javítások nem lesz elegendőek ahhoz, hogy egy tisztességesen kijavított egységet adjon vissza a hajógyár, így a Zvezda részéről az általuk mindenképpen szükségesnek ítélt javításokat is elvégezték.

És ezért a munkálatok után további 65,8 millió rubelt kívántak volna a számlájukon látni. Az Omszk 2008 augusztusi átadásakor ezt a Csendes-óceáni Flotta állítólagosan el is fogadta, azonban a teljesítésből nem lett semmi, a Zvezda azóta is fut a pénze után. Mert sem a Csendes-óceáni Flotta, sem pedig a védelmi minisztérium nem óhajtott fizetni. A minisztérium részéről azzal hárították a követelést, hogy azt nem ők, hanem a flotta rendelte meg.

Így 2010 őszén a Zvezda bíróság elé vitte az ügyet, ahol első körben, 2011 tavaszán jogosnak ítélték meg igényüket, és a Csendes-óceáni Flottát – vagy ha az nem tud fizetni, akkor a védelmi minisztériumot – fizetésre kötelezték.

Az ügy kapcsán újabb bírósági kör lett megfutva, de a moszkvai bíróság a közelmúltban újfent a Zvezda számára kedvező döntést hozott, a mintegy fél milliárdnyi forintnak megfelelő rubel kifizetésre kötelezvén a védelmi minisztériumot.

K-526 Tomszk és a K-186 Omszk

Oscar II-esek egymás közt: a K-150 Tomszk és a K-186 Omszk ,

A Zvezda egyébként a talán nem is túl távoli jövőben ismét kezelésbe veszi majd az Omszkot, hiszen az Oscar II-eseknek a Zvezdocska és a Zvezda hajógyárak által jelenleg végzett felújításai programja mellett egy korábbi bejelentés szerint elkezdődik az átfegyverzése is: a P-700 Granit helyett a P-800 Oniksz robotrepülőgép jelenik majd meg arzenáljukban.

62 hozzászólás “Zvezda kontra orosz védelmi minisztérium III.”

  1. Hát azért minden elismerésem az USA haditechnika előtt.
    De ha 50 darab 3 MACH rakéta száguld a hordozó kötelék felé ott is imádkoznak szerintem. Főként a rakéták szinkronizált közelítési módba mennek

    Roni gondolom víz alól is lehet őket eregetni. Más különben agyag galambok lennének.

  2. Es a tengerfenekrol kettetorve hogy lovi ki a csodaraketakat ez a matuzsalem? :) Azert a haboru nem csak ugy tor ki, hogy egyik naprol a masikra. Ha addig fokozodna a helyzet, 1-2 amerikai SSN ott lenne mar a nyomaban minden Oscarnak. A boomerek egy mas kerdes, azoknak nem kell kijonnie a nyilt vizre, de ha CV koteleket akarsz tamadni, akkor igenis ott kell lenned.

    Amugy osszesen nincs annyi Akula, hogy 2 jusson minden Oscarra, viszont minden Oscarra jutna 10 darab LA/Virginia. Ez a jelenlegi helyzet. Az most tokmindegy, hogy az orosz szajkarate szerint majd hany szaz mindennel jobb tengeralattjarot epitenek majd. Most ott tartunk, hogy minosegben, tudasban, ES letszamban is a US Navy all folenyben. (es akkor meg nem szamoltunk a NATO maradek reszet)
    Szoval szerintem ezeknek a lepenyeknek JELENLEG eselye se lenne inditasi pozicioba kerulni egy kotelek ellen.

  3. Marcika!
    “Szoval szerintem ezeknek a lepenyeknek JELENLEG eselye se lenne inditasi pozicioba kerulni egy kotelek ellen”.

    Ez ua hülyeség ,mint az előző opciók.

    Úgy a történelmet is olvasgasd egy picit,hogy hány olyan opció volt amikor nem az erősebb ,több,jobb győzött.

  4. Persze hogy kene. A 10 darabot az aranyok vegett irtam. De azert ha mondjuk egy ott lenne, meg egy masik NATO orszag egy masik vadaszhajoja, es ehhez hozzavesszuk azt a nagyon nem elhanyagolhato kepesseget – pont a kotelekek kozeleben – amit a navy/NATO levegobol tud a tengok ellen, azert szerintem be lehet latni, hogy a dolog nem ugy zajlana, hogy na akkor kimennek az Oscarok aztan elsullyesztik a CVNeket.

    Igen nyilvan, ha kilosz 70 darab ilyen raketat, akkor ott mar nincs mit tenni, de lehet, hogy pont ezert keszultek fel anno ugy, hogy ne tudjak kiloni rajuk…

  5. Amugy viszont ha ugy gondolkozunk – es marpedig ez talan a helyenvalobb -, hogy mas orszagok ellen az Oscar+Oniks igenis nagyon potens. Oroszorszag Vs. NATOrol nincs ertelme beszelni, az ugyis a vilagvege. De mondjuk Kinaval szemben, vagy nehany kisebb ellenfellel szemben ez teny, hogy nagyon felelmetes.

  6. Off:

    Dima, tudnál segíteni? Moszkvában lesz az alábbi rendezvény a nyáron:

    11aug 12aug RU – Zhukovsky Airshow 100 years Russian aviation

    Nem nagyon találok róla semmit. Rá tudnál keresni oroszul? Te biztos eredményesebben keresel oroszul mint én. Előre is thx!

    Angolul eddig kb. annyit találtam róla hogy lesz, és lehet hogy nem csak Zsukovszkijban lesz nyilvános “ünnepség” hanem a többi Moszkva környéki bázison is.

    (Egy másik tengeralattjárós hírnél már kérdeztem ezt, de valószínűleg nem olvastad.)

    On.

  7. Terminator

    Most annyit találtam, hogy augusztus 11 lesz egy retro airshow, ahol legendák fognak repülni. I és II világhaborus gépek, augusztus 12-en már “Közös égbolt” show lesz, katonai, sport- és olasz, svéd, török, lengyel repülő csoportok lesznek. De a helyszínről semmi info nincs….még a sok orosz is ezt kérdezi a kommentekben.

  8. 72 db Onix BARMELYIK haditengereszetnek felelmetes ellenfele lenne. Egy CVBG ben is vannak meg ma is szepszammal olyan kisero hajok melyek 2 tuzcsatornaval rendelkeznek. Pl a Perry fregattok. Ha a horizonton feltunik egy ilyen csorda akkor nem sok ido van a cselekvesre es meg egy AEGIS-t is megizzasztana hogy idoben lekuzdje. Ha viszont egy csokkentett erteku vas van a tamadasi szektorban akkor az egyetlen esely ha a csorda mind a kisero hajora veti magat. Az megy a levesbe de esetleg a az ertekesebb lapos megmarad. Esetleg, de nem valoszinu, mert azert az oroszok ennel fifikasabbak.

    FELELMETES ELLENFEL ( ha eleg kozel jut. )

  9. “Ha szabad folytatnom a multkori társalgásunkat megszeretném kérdezni, hogy milyen tengókat akartok majd 10-12 példányban rendszeresíteni? És várható-e a régebben meglebegtetett 3. SH rendelés?”

    Vajudnak a hegyek ! Megy a nagy csata. Hivatalosan kizart hogy nukinnk legyen ugyanakkor ez a tabor egyre erossebb es meg sok admiralis es nem hivatalosan a maga a NAVY is e mellett van. Ugyanakkor szuksegunk van hagyomanyos flottara is. Nem tudni mi lesz. Ha az amit jelenleg terveznek akkor egy 4000 tonnas a vilag legnagyobb csucstechnologiaval ( jooo kockazatos mivel ezen technologiak nagyresze meg ki sem probalt a gyakorlatban ) tengo, de az is lehet hogy reszben vagy egeszben a flotta vegul Virginiakbol vay Astute bol is fog allni.

    A kovetkezo SH rendeles napirenden van es fugg attol hogy az F-35 mennyit csuszik idoben. Arban nekunk mar nem tud mert garantalt arunk van a LM tol. Viszont ami szamit hogy a megrendelt 100 A varians melle szuksegunk van B variansra is a laposokra. Ezek ara akar jelentheti azt ha nagyon elszalnak hogy mashol sporolni kell az az kevesebb A de tobb SH jon es igy a megsporolt zsetobol lesznek a B verziok.

    Ez most az okosok asztalan van. Meglatjuk.

  10. A tengókat nem úgy lenne logikus, hogy valami kipróbált angol v. amerikai osztálynak megvenni a licenszét, s azt továbbfejleszteni?

    Az SH rendelésnek meg tiszta szívből drukkolok, már a mostani gépet is gyönyörűek, hát hogy néznének ki egy 30+ gépes kötelékben? :)

  11. Sulyid

    Egy kesz es bevalt model megvetelenek meg van az elonye (az Astute meg messze nem bevalt, de az lehet ) kiprobalt konstrukciot hasznalsz viszonylag keves kockazattal. Viszont a penzedert csak gepet kapsz. Ha viszont te epited akkor fejlodik az iparod a tudomanyos eleted, es egy teljesen a te igenyeidre es korulmenyeidre szabott jarganyt kapsz. Raadasul a penzed nagyreszt hazai emberek zsebebe megy ok adoznak belole es ok fogyasztanak otthon belole. az az a penz visszacsorog a gazdasagba vagy igy vagy ugy de elobb vagy utobb biztosan.

    Eppen ezert szerintem valamelyik nagy gyartoval lesz majd kozos munka. Ahogy a Collins a svedek technologiajan alapult ugy az uj tengo is majd valamelyik letezo vason fog. Pl a Virginia teste es sok alrendszee mar fel lett ajanlva mint kiindulasi alap. Az az kulon a testet illetve annak liszenszet is hajlandoak az amik eladni.

    Majd meglatjuk mi lesz mert annyi info van most hogy minimum profetanak kene lenni hogy az ember tudja mi lesz. Szerintem meg a donteshozok sem tudjak , keresik a legjobb megoldast.

    cca plusz 24-32 db os plusz rendeles majd hogy nem garantalt. Az kepzelheto el hogy esetleg tobb lesz rendelve ha a F-35 el valami problema adodna.

    Ezt is meglatjuk majd.

  12. “Ha jól tudom az AEGIS pont ilyen tömegtámadások leküzdésére lett tervezve. Ha CVBG-ban gondolkodunk ott asszem állandó az AWACS támogatás.”

    Mack

    Az elmelet mindig jol hangzik de a puding probaja az eves. Egy tengo alaptermeszete a lopakodas. Feltelezve hogy nagyjabol kiszamithato egy CVBG felvonulasi utvonala egy adott konfliktusba igy a ruszkik 3-4 tengoval tudnak formalni egy olyan vonalat amibe bele akad majd a CVBG. En mit tennek ? Alapvetoen az AEGIS rendszereket de meg az AEW & C gepeket is igyekeznek a legnagyobb fenyegetesi irany es a CVBG koze tenni. Az az ha legitamadas varhato a celpont felol akkor garantalt hogy ezek a flotta elott lesznek annak elet adva. Az az en megvarnam mig a flotta elottem lesz es nekem a hatso gyengebb technikakkal kell csak megkuzdenem. Egy ilyen flottat meg az oroszok is hatalmas tavolsagbol kepesek meghallanai a szonarukkal. Legyen az inditasi tavolsag 80 km . Mire eszlelik a raketakat es az eljut a hatved hajokhoz az cca 20-30 mp ha full eles a rendszer ( vannak hitelesito eljarasok mielott celt jelent az ember ) Egy Perry-n vannak SM 2 es ESSM raketak. Ebbol egy egy indithato egyszerre. Ha feltunik a horizonton a csorda a akkor az cca 40 km lesz de tenyleges csak 38 km kornyeken tudja a radar megfogni oket mivel seaskeamer uzemmodban jonnek cca 5 meter magasan ( de ha nem tul hullamos a tenger akkor csak 2,5 !!!! ) es a tengeren mindig jelenlevo felszinkozeli vizpara es frocseno viz kemenyen bezavar. Tehat az elso befogas 38 km en indul az SM-2 es vele parhuzamosan felkeszul az ESSM is hogy ha kicsit kozelebb er akkor o is ramozdulhasson a sajat celjara. A raketanak a 38 km lekuzdesehez cca 57 masodpercre van szuksege de a kozeli tavon mar csak a Phalanxra szamithat a hajo. Cca 6-8 raketa inditasara van ido ennyi ido alatt ugy hogy azt is szamoltam hogy a Onixok sem egyszerre jonnek hanem sorban. A Phalanx lojje le 100 % san amit tud. A loszerkeszlete cca 10 raketara eleg . Tehat leszedett 20 raketat nagy joindulattal a Perry es innen mar csak fustolgo roncs. ( Valszeg elobb mar mert semmi sem 100 % os )

    Ha ket hullamban inditom a raketaimat. Az az 32 elso hullam es cca 2 perc mulva a masodik 32 akkor valszeg mar csak fustfelho es gozfelho fogja fogadni a masodik hullamot a Perry helyen mert 10-12 toltet az darabokra szedi azt, plane ugy hogy az is tele van robbanoanyaggal. Tehat a masodik hullam a vedelmi vonalat attorve megindul a cca 20 km re levo anyahajo fel. Annak vannak vadaszai amit bevethet, van legvedelmi ernyo atfedese mas hajoktol is es van sajat vedelmi rendszere is. Innentol mero talalgatas mi lenne. Lehet semmi nem menne be de az is lehet hogy tobb is bemenne. Az pedig egy robbanoanyaggal megtomott hajonal nem a hosszu elet titka. Minimum a mission kill kategoria lenne.

    szerintem

  13. “1-2 percet lelehet vonni emberi reakció idő miatt 180 s van 40 célra.
    4,5 másodperc/ rakéta egy tűzvezető rendszer esetén.”

    Nem teljesen.

    Az SM-6 megerkezeseig ha felszini egysegrol inditasz raketat akkor azt csak a horizont folott levo celra tudod inditani. Az az 38-40 km nel tudod eloszor megfogni a radarral. Az EOD persze latod elobb is csak nem tudsz a tuzvezeto rendszernek korrekt adatot adni.

    tehat 40 km maximum amikor eloszor tuzet nyithat.

  14. “Ha jól tudom a Perry osztályon incs AEGIS rendszer.”

    En nem is allitottam hogy lenne rajtuk AEGIS.

    “Ezen kívül valszeg jelenleg semmilyen légi célt nem tud lelőni SM-2 rakétával abból a szimpla okból, hogy nincs rajta ilyen:) Sőt az SM-1 indítókat is leszerelték róluk.”

    Az osszes amerika es ausztral PERRY endelkezik SM-1MR es SM-2 raketaval egyarant.

  15. Mack amit írtál, csak az amcsi Perrykre igaz. Az ausztrál verziót modernizálták, valamikor 2005-2008 között, összesen talán négy hajót, ha jól emlékszem. Megkapták az SM-2-t, plusz egy nyolc cellás MK41 indítót, az ESSM rendszerhez. Ha nem telóról írok, majd utánanézek.

  16. Szent kaka. Nekem fel sem tunt ! Kivancsi vagyok hogy miert mert a tengo vadasz feladatot ettol meg tokeletesen ellathatjk. Igy viszont legvedelem nelkul vannak a ladikok.

    Amugy nem tul nepszeruek a legenyseg koreben. Legalabbis nallunk. Meg a regi hideghaborus szellemben terveztek oket es kegyetlenul szukek az emberi reszek. Pl a szemelyzetnek 56 fos kabinok vannak. Nem tudsz igazan jot pihenni mert valaki mindig jon szolgalatbol vagy oda es oltozik beszelget stb.

  17. 1-2 percet lelehet vonni emberi reakció idő miatt 180 s van 40 célra.
    4,5 másodperc/ rakéta egy tűzvezető rendszer esetén.

    Ilyan helyzetekben alapból teljesen automatikus üzemmódban van a rendszer és kb. akkor oldják fel, ha valaki hazajön és le akar szállni, hogy azt ne durrantsa le a rendszer… És nem önállóan üzemel a rendszer, hanem összehangoltan, tehát az összes hajó légelhárító kapactiása egy kalapban és központi irányítás alatt van.

    (Már a ’80-as évek Tico-i is így mentek tudotmmal nemhogy ma…)

    Háborús időkben 2-3 hordozó is együtt hajózik és ezek kísérete is fel van hízlalva. Egy 6-7 AEGIS-t jelent és újabb AEGIS-szel bíró AB rombolót is. Ez olyan 10 AEGIS-szer bíró hajó úgy alsó hangon. Akkor ez egy indító platforma jut 5-6. Cél. Hogy ez sok vagy kevés, azt mindenki döntse el maga.

    Nem feltétlen kell minden rakétát leszedni, mert passzív és talán aktív zavarók is vannak a hajón.

    Ha mázli van, akkor még a belső BARCAP is dolgozhat.

    A tengók azok hogyan is jutnak indítási pozícióba, mikor a NATO államok tengói olyan 4-szeres számbeli fölényben vannak…?

    Stb.

    De még, ha egy támadás sikeres is volt, akkor elsüllyed mondjuk 1-2 kísérő hajó és megsérül egy CVN. Oké. És akkor? Marad még 10, amiből jellemzően 8 aktív…

  18. @molnibalage

    A tengók azok hogyan is jutnak indítási pozícióba, mikor a NATO államok tengói olyan 4-szeres számbeli fölényben vannak…?

    Ennyire nehéz lenne egy orosz tengónak odaólálkodnia? Vagy a vadásztengók szonárján úgy világítana, mint egy zseblámpa a sötétben?
    Nem értek hozzá, ezért kérdem.

  19. Mondjuk ha sikerül is 80 km-re megközelíteni az valószínüleg öngyilkos akció lesz. Indítás után nem hinném, hogy meg tudnának lógni. Ha csak egy elméleti szitut veszünk Arleigh Burke vs 72 db. P-800. Valószínű, hogy a rakétaindítást azonnal észlelik a szonárok az SM-2, meg radaron kívül infrával is rendelkezznek. A VLS lehetővé teszi, hogy ugyanolyan gyorsan indítsák a Standardokat, min a tengó a P-800-kat. A helyzet a radarirányítással, hogy nem is nagyon van rá szükség. Ezek akkora hőt bocsátanak ki, hogy bőven elég az infrairányítás.
    Az SM-2 túl ott van a RIM-116, amit színtén ilyen rakéták ellen fejlesztettek ki. 20 km lévő célok ellen símán lehet őket indítani, mivel gyorsan közelednek az elfogás kb 10 km megtörténhet.
    Ez után meg jön a Phallanx, elektronikai zavarás, csalik. A másik probléma a P-800, hogy ha elvéti a célt nem képes visszatérni rá. Tehát ami a chaff felhőbe ment annak vége. Az újjabb szubszónikusak szépen visszatérnek. A chaff gyakorlatilag csak időt nyer a légvédelemnek.

  20. @GrGLy

    Egy háborús helyzet közeledtével alapvető lenne az, hogy már a kihajózás után vadásznak rájuk, tehát Norvégia felett őrjáratba kezdenének a tengók. A jenkiknek és szövetégeseiknek bőven van mivel. Van nuki és van nem nukiból is bőveb. Az atlanti térségbe meg nem túl sok irányba lehet menni…

    Ellenben az óceán közepén vagy legalábbis a nyílt tengeren összevissza csámborgó CGS elé elég nehéz 4 tengós kordont állítani, mikor mennyi is az összlétszám a hordozóvadász tengókból? Kicsit azt látom, mint az ausairpower oldalon. Oroszoknál minden 200%-ra teljeseül a jenki és nyugati gépek hirtelen csak tereptárgynak jók…

    Fura, hogy “láncot vonok” a CSG elé csak a tengónak adott az egyi komment feltételezésénl, de ellenkező irányban már nem…?

    Azt is marha jó lenne tudni, hogy hogyan is képzeli el azt, hogy perce pontosan együtt indítson a 3-4 db orosz tengó… Mert ahhoz fel kell jönni és műholdon keresztük kommunkiálni. Azért ez nem olyan sittysutty dolog…

  21. molni

    Nem biztos !

    A helyzet az hogy a USS Cole ota nagyon erosen tartja magat a kis motorcsonakoktol felszini egysegektol valo felelem es ezekre a fedelzeti loveg illetv a raketak nemalakalmasak. Ugyanakkor a kezi vezerlesi gepagyuk meg kodos esos idoben hasznalhatatlanok.

    Az az szukseg van egy radaros gepagyu rendszerre.

  22. Milyen szituációban akarnak az oroszok amerikai hordozócsoportra vadászni az Atlantin? Szerintem erre sem az amerikaiak, sem a NATO, sem az oroszok nem készülnek. Ködös az is hogy mire tudnák egyáltalán használni a hordozókat az amik az oroszok ellen? Nem hiszem hogy a Lénán akarnak felhajózni.

  23. amper

    Nem a hajó a veszélyes, hanem a rajta lévő repülőgépek. Nem kell felhajózni a Lénán azért, hogy elpusztítsd a Léna partján lévő ipari és katonai létesítményeket, elég ha megközelíted mondjuk 200-300 km-re, aztán a többit már elintézik a repülők.

  24. Roni

    Van egy olyan rakéta,hogy P-1000 ez egy modernizált P-500 nagyobb a hatótávolsága jobb az elektronikája és elvileg titán páncélzatot kapott a rakétatest a nagyobb túlélőképesség érdekében.Állítólag a Marshal Ustinov az egyetlen rendszerben lévő hajó ami P-1000 rakétákkal van felszerelve(volt pár Echo II is ami ilyen rakétákat kapott de azokat már kivonták).

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.