|

Készülőben a US Navy UCAV-tendere

Hamarosan új szakaszba léphet az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének UCAV-programja, mely eddig javarészt kimerült abban, hogy időnként támogatták a fejlesztés alatt álló technológiai demonstrátorokat, melyek alapján létrehozhatóak lesznek azok a típusok, amik egy majdani tenderen versenybe szállhatnak a megrendelő kegyeiért. Mint ismeretes, jelenleg két ilyen létezik: a Northrop Grumman X-47B és a Boeing X-45C, melyek mára túl vannak több repülésen, sőt, előbbiből már két példány is rendszeresen szeli az eget. Ideje hát, hogy komolyabbra forduljanak a dolgok, amit erősen indokol, hogy 2020-ra a U.S. Navy szeretne egy korlátozottan bevethető állapotú UCAV-típust.

A pilóta nélküli harci repülőgépek repülőgép-hordozó fedélzeti alkalmazása régóta ott motoszkál a flotta parancsnokainak fejében, ám eddig sem megfelelő technológia, sem pénz nem állt rendelkezésre. Utóbbival most is gondban vannak az illetékesek, ugyanis kérdéses, hogy a lefaragott védelmi büdzséből mennyit sikerül kikanyarítani születőben lévő, új programjuk, az UCLASS (Unmanned Carrier Launched Suveillance and Strike – pilóta nélküli hordozófedélzeti felderítő és csapásmérő) számára. Ennek célja a fentebb említett képesség elérése, vagyis egy olyan UCAV rendszeresítése, mely képes autonóm módon végezni feladatát, ami lehet felderítés, elektronikai harc, vagy csapásmérés.

Charlie Nava, a UCLASS projekt vezetője március 13-án tett írásos nyilatkozatában azt vallotta, hogy a közbeszerzési programot jóváhagyták a legfelsőbb szinteken is, a kezdés várható időpontja pedig 2012, vagyis még az idei évben rajtol a tender. Az idő sürget, mivel a 2020-ig hátralévő nyolc év nem biztos, hogy elég lesz a kívánt eredmény elérésére, továbbá számolni kell azzal is, hogy a UCLASS-ra fordítható pénzösszeg csökkenni fog, vagy legalábbis nem nő.

X-47B, az egyik esélyes |Fotó: Northrop Grumman ,

A U.S. Navy egyelőre csak a pályázati felhívást adja majd ki, erre várják a jelentkezőket. Ezt alapos felkészítési folyamat előzte meg, melyben részt vett a Pentagon több szakértői csoportja is. Többek között nekik is köszönhető, hogy mára több, mélyreható tanulmány is a döntéshozók rendelkezésére áll, amik segítenek reálisan átlátni a helyzetet, és megmutatják, hogy milyen képességekre lehet szüksége a haditengerészetnek a jövőben, illetve, hogy milyen pozitív és negatív oldalai lehetnek a UCAV-ok használatának. Vannak azonban még olyan kérdéskörök, amiket nem zártak le, néhány tanulmány pedig még készülőben van. Amerikai katonai szakértők szerint a haditengerészet álláspontja sem egészen világos még, konkrétan nem tudni, hogy 2020-ra pontosan milyen szintű bevethetőséget szeretnének elérni – korlátozottat, vagy úgymond kezdetit. A különbség az alkalmazható képességekben van, és egyáltalán nem mindegy, főleg a gyártók számára.

Nava kiemelte, hogy az UCLASS azért lesz jelentős, mert ezúttal már tényleg az lesz a cél, hogy ezt az egészen új képességet integrálják a repülőgép-hordozó harccsoportok arzenáljába. Tehát nem csak magát a repülőgépet fejlesztik ki, hanem a hozzá tartozó összes eszközt és rendszert egyaránt, melyeket beépítenek a jelenlegi struktúrába. Ebbe beletartozik a UCAV és a hordozó kapcsolata, az üzemeltetési, kiszolgálási szisztéma, a felderítési adatok továbbítása, a fegyverrendszerek távolról történő kezelése, a bevetéstervezés, a kapcsolat más haderőnemekkel, esetleg azok UAV és UCAV repülőgépeivel, stb. Ennek tükrében már másabb a leányzó fekvése, továbbá Nava szavaiból kitűnt, hogy a U.S. Navy inkább csak korlátozott bevethetőséget szeretne 2020-ig elérni, és talán még ez is túl nagy falat lesz addigra.

Az ipari szereplők erre egyelőre csak annyit mondtak, hogy várják a tender követelményrendszerét, mivel most még túl átláthatatlan számukra az egész. Azért nekik sem teljesen mindegy, hogy mit várnak el tőlük, hiszen a korlátozott műveleti képesség keretében elég, ha az általuk gyártott típus képes egyszerű repülési feladatok végrehajtására repülőgép-hordozóról, és alkalmas a tengeri üzemelésre. A kezdeti műveleti képesség esetén azonban már kritérium a fegyverhasználat, azon belül is a precíziós csapásmérés, esetleg a légi-utántöltés, az együttműködés ember vezette típusokkal, az elektronikai harc, a felderítés, stb. Ha pedig a flotta olyan UCAV-et akar 2020-ra, ami a kezdeti bevethetőség stádiumában van, akkor „nem elég, ha a gép fel- és le tud szállni, hanem valami „hasznosat” is kell tudnia csinálni közben” – fűzte hozzá Dan Goure, a Lexington Intézet elemzője.

21 hozzászólás “Készülőben a US Navy UCAV-tendere”

  1. Volt egy eloadasunk ahol az egyik helyi tudostitan ( ne ) arrol tartott beszamolot hogy az USa val kozs projekteknek milyen elonyei vannak. Volt szo tobb dologrol amivel veluk egyutt dolgozunk de ami a temahoz kapcsolodik az az hogy ha sikerulne kivaltani mondjuk a csapasmero csoportot , kapacitast az anyahajo fedelzeten az mar hatalmas kapacitas novekedest jelentene. Ennek oka hogy a hangarfedelzet belmagassaga lehetove teszi hogy megfelelo mobil allvany segitsegevel ketto vagy harom ilyen “lapos” gepet taroljanak egymas folott. Az az mondjuk egy anyahajo rendelkezne 30 F-35 el vadaszfeladatokra de nem csak kizarolag es lenne rajta meg a szokasos E-2D meg heliken kivul 100-120 UCAV csapasmero.

    Ilyen kapacitas a lopakodo kapacitas melett felelemetes tuzerot jelentene , raadasul nem lenne problema egy egy gep elvesztese sem mivel ember nincs benne nincs kiiert izgulni.

    Nem hiaba nyomjak az amik ezerrel. Mire az oroszoknak kinaiaknak lesz hasonlo ( de csak hasonlo ) mint ami most van nekik addigra ok megint egy generacioval elorebb fognak jarni.

  2. Kuruc

    Lehet, hogy megérné a nagy mennyiségű UCAV alkalmazása, de az USA még mindig Super Hornet + F-35 kombiban gondolkozik, ha hordozón való üzemelesőről van szó.

    Amúgy ti nem terveztek beszerezni pár ilyen játékszert? Ausztrália nem gondolkodik esetleg egy mini hordozó beszerzésén (csak mert a környék tengereinek méretéből fakadólag az lenne az idális megoldás a tengerek uralására) ?

  3. “Amúgy ti nem terveztek beszerezni pár ilyen játékszert? Ausztrália nem gondolkodik esetleg egy mini hordozó beszerzésén (csak mert a környék tengereinek méretéből fakadólag az lenne az idális megoldás a tengerek uralására) ?”

    Ket kulon dolog van. Egyreszt a sereg taktikai felderitesben tobb kulonfele meretu “madarka” repdes mar jo ideje. Mas reszt pedig a “sziget” koruli vizek ellenorzesere mar folyik jo par eve a vajudas egy Globalhawk kategoriaju rendszer beszerzeserol. A ket jovendobeli lapossunk fedelzetere csak ember vezette gep johet egy ket spec feladaton kivul es gyakorlatilag csak az F-35B ami megfelel ennek. Egyszeruen nincs alternativa, ha csak nem talalja fel valaki az antigravitacios masinat, mert akkor meg B-52 is uzemelhet rola.

    De addig….

  4. Mert arany arban van es foleg a tengo lotta technikai es darabszam fejlesztesere koncentralunk a felszini flotta mennyisegi megtartasa es minosegi fejlesztese mellett. Pl most mind a 8 ANZAC fregattunk kap egy mini ” AEGIS ” rendszert ami igen potense teszi oket. Hogy mit ne mondjak ez a mini rendszer meg hazai fejlesztesu is. A HMAS PERTH mar tul van a probakon igy minden hajo megkapja a nagyjavitasokkor.

    Ezen kivul ugye jon 3 db legvedelmi rombolo ket “lapos” partraszallo, 10-12 tengeralattjaro, es az uj jarorhajokrol is most lesz majd dontes.

    Szoval most eppen anyagilag nem fer bele egy 8 milliardos projekt.

    Talan holnap :-))

  5. Egy hordozo konnyen valik celponta is. Az nem ugy van hogy 200 merfoldre az ellenseges legiero hatotavolsagan belul csak ugy cirkulalok mikozben annak felderitese reven a kornyek osszes tengoja fog halot szoni korem hogy aztan csinos kis leket robbantsanak a hajo popsijaba.

    Amugy meg repanyahajo nincs szuksegunk mert a partraszallo eleg. Nincsenek tavlati hoditasi celjaink. Eleg ha meg tudjuk vedeni ami van. Ehez meg inkabb repgepek ( felderites csapasmeres ) es eros flotta, tengo flotta kell.

  6. Hát elég érdekes.
    Pár hónapja linkeltem be egy hírt, miszerint a könnyű f-35 a nála egy generációval régebbi a mig-35-öst kiszorítja a piacról.
    Talán lehet újra gondolják az LMFS programot (f-35 megfelelőjét).
    Ha belegondolunk akkor lényegében meg is érné hisz ha bejön a jövőben a 6 gen gép akkor a vadászbombázó feladatott nem lehet a pakfa géppel megoldani,főleg nem 4 gen típussal amikor már ezres nagyságrendben lesz 5 gen gép nyugaton .
    És talán India is nagy megrendelője lenne egy f-35 féle gépnek amivel majd kiváltsák a szu-30mki gépeket .

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.