|

140 jemeni katonával végzett az al-Kaida

Komoly veszteségeket okozott a jemeni hadsereg katonái számára a terrszervezet által Jemen déli részén végrehajtott támadás. Az állami kontroll alól nagyrészt kihullott, az iszlamista szélsőségesek által uralt Abyan tartományban végrehajtott rajtaütést követő egész napos harcban 140 jemeni katona, illetve legalább 32 al-Kaida fegyveres vesztette életét.

Abyan tartomány Jemen belül

Abyan tartomány Jemen belül ,

A híradások szerint a terrorszervezet tagjai meglepetésszerű támadásokkal első körében 107 katonát öltek meg, majd nehézfegyvereztet zsákmányoltak, mellyel később további veszteségeket okoztak a hadsereg soraiban.

Katonai illetékesek nyilatkozatai alapján a fegyveresek páncélozott járműveket, tüzérségi eszközöket, rakétákat, illetve gépfegyvereket zsákmányoltak a 31. páncélos zászlóalj arzenáljából. A védelmi minisztérium vasárnapi közleménye szerint a harcok azután kezdődtek, miután a fegyveresek egy robbanóanyaggal megrakott autót robbantottak fel egy Zinjibar közeli bázis területén.

Az al-kaida vasárnapi támadását követően hétfőn Adenben állítólag több ezer egyetemista tüntetett a zászlóalj parancsnokának, Mahdi Maqoula vezérezredesnek a terrorszervezettel történő együttműködés gyanúja miatti bíróság elé állítása érdekében.

A jemeni hadsereg által vasárnap elszenvedett veszteségek az eddigi legnagyobbak a többek között jemeni székhelyű terrorszervezettel folytatott harcok során. Egészségügyis illetékesek elmondása szerint sok katona életét menthette volna meg, ha a régiós kórházak által nyújtani tudottnál magasabb szintű ellátásban részesülhettek volna.

34 hozzászólás “140 jemeni katonával végzett az al-Kaida”

  1. RIP
    De ez azért nagyon nem gyenge 140 vs 32 (jólvan valamennyiről biztos nem tudnak) de ez akkor is egy hatalmas győzelem az alkaida részéről a körülményeket bár nem ismerem de ilyen rátát különleges erőktől várna el az ember és nem hólmi teroristáktól kik képzik ki ezeket?…
    A jemeni hadsereg tuttomal egy nagyón jól felszerelt hadsereg (legmodernebb golyóálló mellényel és sisakkal) a kiképzésük se gyenge…
    vagy csak én vagyok ezen megdöbbenve és érzem úgy hogy ez az alkaida már nem az ami a teror elötti háboruba vólt, vagymár saját kommandós alakulataik vannak?

  2. nem hiszem hogy vann az alkaidanak sajat komandos alakulatai, de valami van nekik az biztos, es az a tapasztalat, biztos hogy tanultak egy ket dolgot azokbol az oszecsapasokbol az amerikaiakal, es most majd a tapasztalatokat hasznaljak azokon akik nincsenek olyan szinten mint az edigi elenfeluk, akik sokal gyongebek es nincsenek olyan jol kikepezve.

  3. A cikk azt írja, hogy „a terrorszervezet tagjai meglepetésszerű támadásokkal” operáltak, ahol viszont simán el tudom képzelni, hogy kijön az ilyen arány. (Pl anno a háborúban a szerb partizánok is nagyon komoly veszteségeket okoztak a németeknek, pedig ott is jelen volt a képzettségbeli különbség. Nyilván nem teljesen helytálló a példa, de némi párhuzam azért van.)

    Mindenesetre a számokon én is nagyon meglepődtem.

  4. Tilikov
    nekem elsőnek a jemeni síták ugrottak be mint lehetséges alkotó és a zsákmány megy Iránba a sivatagba ugyse tudnák hova rejteni őket(de ez csak egy konteo).
    Az Al-Kaida tényleg tevékenykedik arafele van pár videó is fen you-tuben ahogy elkapják őket meg tűzharcokról, de infó csak ez a cikk van nemtudni hogy magára válalta e valamejik szervezet az biztos (legalábbis a cikkből nem derül ki ahogy az se vannak e túszók esetleg sebesűltek a támadók közül akik kézre kerűltek)

  5. szittya

    A síiták északon vannak, de ilyen hülye konteót már rég hallottam, hogy a zsákmányt Iránba akarnák küldeni a terroristák. Néhány rpg-t, gépfegyvert, meg egy-két ágyút? Mi a fenének? Nincs nekik talán? És hogyan? De legfőképp minek?

  6. „a harcok azután kezdődtek, miután a fegyveresek egy robbanóanyaggal megrakott autót robbantottak fel egy Zinjibar közeli bázis területén”

    Itt az első kérdés, hogy hogyan juthatott be egy ilyen autó a bázis területére? Feltételezhetően civil jármű volt. Civil jármű pedig egy ilyen bázisra elvileg csak ellenőrzés után léphet be.

    Kutya, teleszkópos tükör, sugárzás mérő, rádiófrekvenciás blokkoló -érzékelő stb. eszközök nincsenek arrafelé?

  7. Minden pontja bűzlik ennek a történetnek. Egy egész napos harc során miért nem kaptak támogatást a bázison szolgáló katonák? Hogyan okozhattak ekkora veszteséget a tálibok? Miért nem vetették be a tálibok ellen a tüzérségi ill. páncélozott eszközöket? Érthetetlen.

  8. 1. Az al-Kaida szunnita szervezet, konkrétan gyaur szektásoknak tekintik a siítákat és egyéb nem szunnita arabokat. Ezt raktározzuk már el végre a hosszú távú memóriánkban!

    2. Jemen. Jement nem úgy kell elképzelni, mint a mellette lévő Ománt. Csórók, nincs olajuk, és rendkívül széttagoltak. Ha valamihez hasonlítani kéne, akkor talán leginkább egy fokkal jobb helyzetben lévő Szomáliához lehet. A központi kormányzat befolyása csekély, főleg az ország nyugati részére, azon belül is a fővárosra, és az egyébként gyönyörű és ősi Aden-re terjed ki. Egyébként a helyi életet a nagyszámú fegyveressel (nehézfegyverzet included), és komoly befolyással rendelkező törzsek irányítják, akik időnként vitás kérdéseiket polgárháború keretében rendezik egymással.

    A katonaságot meg kb. úgy érdemes elképzelni, mint amit Líbiában láttunk, a légicsapások végére. Szóval nem arról van szó, hogy SEAL egységek járőröznének az utcákon. Egy, az egyébként Jemenben is megtalálható kiképzőtáborokban kinevelt nagyobb Al-Kaida egység egy meglepetésszerű nagyerejű robbanás segítségével simán hihető, hogy ekkora veszteséget okozott. Ami érdekes lehet, az inkább, hogy miért? A fegyverek lehet az egyik válasz, de lehetséges személyes konfliktus, vagy akár terjeszkedési szándék is, esetleg a kormány befenyítése.

  9. @forest

    Megint nem talált. A tálibok nem arabok, hanem pastuk, ami a perzsának a nyelvjárása nem pedig az arabnak.

    Mondd inkább azt, hogy minden rongyfejű allahos terrorista és dzsihádista, az a biztos, így nem lőhetsz mellé.

  10. A pontosság kedvéjért a síták nem csak északon laknak jemen majdnem fele síta. És van ott fejlett nyugati technika is és ha nem vóltak hülyék a támadók azt vitték és jópénzért el is adják (sokan fejlesztő mérnők ácsingózik a nyugati technika után a világba.) De hogy tényleg se légi támogatást nem kaptak se motorizált egységeket nem vezényeltek át az azért kicsit magas

  11. “a harcok azután kezdődtek, miután a fegyveresek egy robbanóanyaggal megrakott autót robbantottak fel egy Zinjibar közeli bázis területén”

    Ha ez a kis szeretetcsomag egy pillanat alatt kiikszelt 80 katonát akkor már nem olyan érthetetlen ez a dolog.De azonos képzettségű ellenfelek simán produkálnak ilyen arányt egy rajtaütés majd az azt követő menekülés során.

  12. „Hiányzik ilyenkor a jó öreg negatív gomb…”

    Nem hatna meg ha 20 negatív pontot kapnék ha lenne rá lehetőség .

    Az a gyanúm hogy Obama elnöksége alatt elég mosolygós volt a világ, ez pedig szembe megy az oroszokkal és Kínával is amiből semmi jó nem sülhet ki.

  13. Roni
    „Az a gyanúm hogy Obama elnöksége alatt elég mosolygós volt a világ, ez pedig szembe megy az oroszokkal és Kínával is amiből semmi jó nem sülhet ki.”
    „Ha Romney megnyeri a választást tuti atomháború lesz, az csak olaj a tűzre hogy “minden háborút meg kell nyerni” amit Oroszország és Kína is értheti magára tehát a további rakétaernyő építés csak +a fentiekhez .”

    Azt remélem tudod, hogy nukleáris sivatagban amerikai elnöknek sem jobb lenne mint egyszerű halandónak….

    Iránt sajna meg fogják támadni ,de ha minden „jól” megy nem csinálnak világégést. Sőt , az Oroszoknak titkon még érdekük is lehet egy Irán elleni bombázás!( a megszállás nagyon nem de az most nem opció)
    Szerintem ezek történhetnek egy esetleges háború esetén:
    1. Ezer font is lehet nálunk egy liter benzin (ez a válság időtartalmától függ, minél hosszabb annál jobban nő az olaj világpiaci ára)
    2. Az EU össze is dőlhet, de mindenképpen súlyosan érinti, hiszen az Oroszok is világpiaci áron adja az olajat/földgázt (és mindenki)
    3. Ha nálunk a téli időszakra esik a háború az a 2-es pontnál súlyosbító tényező
    4. Kína nagyon morcos lesz:
    a; megállhat a nyersanyaghiány miatt a Kínai gazdasági növekedés
    b; nőnek Kínában a társadalmi feszültségek
    c; kitörhet Ázsiában is egy komolyabb csetepaté (a jelentkező nyersanyagválság miatt+ az USA erők nagy része máshol van lekötve)
    5. Az Oroszok sírnak örömükben…
    a; Irán orosz fegyvereket vesz az olajáért , amit az oroszok a megnövekedett világpiaci áron továbbnyomnak nekünk az EU-ba és Kínába, ezzel nő az orosz export , tovább javul a külkereskedelmi mérleg , felgyorsul az orosz gazdaság!
    b; Az oroszok növelhetik a világpiaci részesedésüket az olajpiacon, ami tartós is lehet!
    c; Kína mint a térségbeli fő rivális gyengül
    d; Az USA tovább növeli az államadósságát amit a „bakópréssel” próbál majd megoldani mint eddig , és ez is jó lehet az oroszoknak
    6. Usa érdeke lehet a háború mert:
    a; eltereli a figyelmet a „belső problémákról”
    b; megindokolja miért kell 2000 F 35 (média megindokolja mert muszáj neki)
    c; a dollárt azért lehet ész nélkül nyomni mert a fedezete az olaj, most ha nő az olaj világpiaci ára akkor nő a dollár fedezete is. (ezt most direkt nagyon leegyszerűsítettem)

  14. Üdv Fip7!

    Elolvastam a kommented, illetve az előzményeket is. Néhány gondolat:
    A közel-keleti események szoros kapcsolatban állnak a távol-keleti eseményekkel, elég nehéz úgy elemezni Irán kérdését, hogy Ázsia folyó játszmáit nem rakod mellé. Sőt, enélkül lehetetlen. Oroszország, Kína, India, a két Korea és Japán azok, akik egyszerre érintettek a közel- és távol-keleti folyamatokban.

    Óriási a nyomás az Obama-kabineten és a demokrata párt vonalán. Az AIPAC, Izrael és a republikánusok egyre hangosabban háború pártiak, McCain már Szíriát is rég bombázná. Tudjuk, választási év van, de amikor nem volt választási év, akkor is ettől zengett a nyugati sajtó: egy vélt szándék miatti okra hivatkozva „önvédelemből” meg kell támadni egy másik országot. Értem én, dugni kell a szüzességért.

    Korábban már írtam: el kéne dönteni, hogy mi az ok és mi az okozat. Az atomprogram miatt „izgul” a világ elvileg legerősebb hadereje szövetségben a térség legerősebb haderejével (ez nem tűnik túl reálisnak, India és a pakik miatt nem izgultak, Phenjan miatt sem), vagy ez csak a casus belli. Amíg ebben a kérdésben nincs közös álláspont, addig vitázni sincs miről, mert két külön történetről beszélünk.

    Az általad felvázolt forgatókönyv szerint Kína és Oroszország nem kerül direkt konfliktusba az USA-val egy Irán elleni háború következményeként – na nem az iráni légtérben és szárazföldön, hanem máshol.
    Mivel Irán szárazföldi lerohanása és megszállása esélytelen, így a leírt forgatókönyv alapfeltétele a következő:

    Elhúzódó légiháború, kisebb tengeri csetepatékkal, esetleg beszivárgó alakulatokkal, de az iráni rendszer nem omlik össze és nem rángat bele senkit a balhéba, így hosszabb távon biztosítja a big business (légi kampány) működőképességét az USA örömére is.
    Ebben az esetben – most jön a kórus: konteó!!!! – az USA előre lepacsizza a háborút a többiekkel, beleértve a következő iráni vezetést is, aki majd a háború után jönni fog.

    Minden más alternatíva kiterjedő regionális háborút jelent, ami közvetlen nagyhatalmi összeütközéshez fog vezetni, ez csak idő kérdése.
    Az Irán elleni háború egyetlen módon megnyerhető: nem szabad megkezdeni.

    Konteó? :D
    http://www.presstv.ir/detail/228584.html

    M

  15. „Phenjan miatt sem”

    Dehogynem, miattuk izgult mindenki, csak nekik ott fogja a kezüket nagyon közelről Kína.

    Kisebb változást is jelentett a dolog pont emiatt, mert a kínai atom valamekkora védelmet már eddig is biztosított számukra, míg Irán ilyen szempontból egyelőre csupasz csiga.

  16. Montezuma

    Nagyon helyes amit írsz, úgy érzem megszövegezted azt amit én pontokba szedtem.
    Iránt direkt nem részleteztem mert abból a hozzászólásoknál is nagy világégés szokott kijönni (Jobb a békesség)
    Amúgy Iránnál mindenki érdeke, hogy légi háború szintjén maradjon az ügy. Képzeld el mi van akkor ha Szíria és Irán mondjuk ráront Irakra? Nem véletlenül szedték ki az USA csapatokat egy ilyen harapófogóból.
    Úgy látszik Szíriát sikerült destabilizálni , ez az előjátéka lehet egy Irán elleni komolyabb fellépésnek.
    Az én meglátásom szerint Kína lesz a fő kárszenvedője ennek , az oroszok meg a fő haszonélvezői. Viszont fenn áll a veszélye annak, hogy elharapódzik a konfliktus , és az első aki azért atomot kap a fa alá ajándékba pont Izrael lesz, mint főbűnös. Reméljük nem vesztették el a vezetők a józan ítélőképességüket.
    Az USA nem Irán miatt fél az Iráni akciótól. Az USA Kína és a távol-keleti szövetségesei miatt fél egy Iráni konfliktustól. Nagyon félnek attól, hogy beindulhat egy megállíthatatlan láncreakció a két térségben és elvesztik a kontrolt. Szóval igen veszélyes játékot játszanak az „urak” a fejünk fölött a mi számlánkra, és sajnos Magyarország mint mindig most is vesztese lesz a világpolitikai helyzetnek. Sajna ez van. Jobb lenne ha felkészülnénk rá. Az EU-tól ne várjunk semmit. Olyan egy arogáns, öntelt , beképzelt bagázs, hogy a saját pusztulásukat sem veszik észre. Legalább nekünk több eszünk lehetne…

  17. Montezuma

    mi a véleményed arról a megváltozott hangvételű iráni tárgyalási szándékról, ami még februárban keltezett, de már az irán legfőbb vallási vezetőtől Ali Hameneitől érkezett, figyelembe véve elsöprő választási győzelmét „Ahmedinidzsidi” köre felett.
    1.vajon valós együttműködési szándék, vagy pusztán a szokásos időhúzás része?
    2. jelent-e bármiféle külpolitikai eltolódást (éles fordulatot nyilván nem) a választások eredmnénye?
    3. a konzervatív vallási vezetők győzelme „Ahmedzsini” felett pusztán belpolitikai jelentőségű, vagy lesz hatása kifelé is?

    bár a vallási vezető éppen a külföldi nyomás okán buzdította urnákohoz híveit, mégis tudjuk, hogy az elnök igyekezett előkészíteni egy putyini túlélést Iránban, ami miatt éles ellentét alakult ki közte és a korábban pórázát kézben tartó vallási vezetők között. a kérdés: a vallási vezetők elsöprő győzelme csak belpolitikai jelentőségű Iránban?
    Tudjuk, hogy elegük lett az önállósulni akaró „Dzsini” elnökből.

    4. ez az ellentét kimerül belpolitikai kérdésekben, tehát puszta hatalmi harc az egész, vagy a külpolitikai téren is eltovolodtak egymástól?

    fip7

    „Kína lesz a fő kárszenvedője ennek”

    leszámítva a nyersanyagárak elszabadulását (aminek hatását persze minden gyártó érvényesíti majd termékeinek eladási árában, tehát a végső, legnagyobb vesztese ennek is mint az üzemanyagárnak a nyugati fogyasztó lesz) miért lenne Kína a fő kárszenvedője egy, az iráni atomprogramot ért csapásnak? (márha korlátozott marad a konfliktus és nem eszkalálódik)

  18. Üdv Banderas!

    Csak most olvastam a kérdéseid, így igyekszem röviden válaszolni, leghamarabb valószínűleg csak holnap jutok majd internet elé, így ha marad további kérdés/észrevétel, akkor holnapig kérnék türelmet.

    1. vajon valós együttműködési szándék, vagy pusztán a szokásos időhúzás része?

    A szándék mindig is megvolt az együttműködésre, a probléma ott van, hogy a másik oldal olyan előfeltételekhez köti a valódi párbeszéd megkezdését, amiről tudják, hogy úgysem fog Irán belemenni. Az atomprogram miatti aggodalom irreális és fel van nagyítva, a valódi stratégiai céloknak semmi köze Irán reaktoraihoz. Sőt, néhány esetlegesen kifejlesztett atombombával nagyságrendileg semmi sem változna a közel-keleten a katonai erőviszonyokat illetően, néhány iráni bomba állna szemben Izrael és az USA térségben állomásoztatott, több száz darabos atomütőerejével.

    2. jelent-e bármiféle külpolitikai eltolódást (éles fordulatot nyilván nem) a választások eredmnénye?

    Ez elsősorban az USA-tól és Izraeltől függ. Amerika eddig sem sietett támadni, ellenben Izrael mindent megtesz, hogy valaki végre megtámadja Iránt, végső érvként ők zsarolják ezzel a világot, de véleményem szerint Izrael sem akar igaziból támadni. Ha akart volna, akkor már megtörtént volna, Izrael sem az a fajta állam, aki sokat tököl háború vagy támadás ügyében. Izraelnek nem érdeke az iráni válság feloldása!

    3. a konzervatív vallási vezetők győzelme “Ahmedzsini” felett pusztán belpolitikai jelentőségű, vagy lesz hatása kifelé is?

    A mostani iráni elnök marad a helyén egyenlőre, de kisebb lesz a mozgástere, mint eddig. Mivel Ahmedinezsád a kemény vonalas fundamentalistákhoz képest szinte liberálisnak tekinthető, így a belső hatalmi harcokban is nehezedni fog a dolga. Ma mindenki Nyugaton „Ahmedzsinit” köpködi, pedig ő sikeresen fogta ki a szelet eddig az ajatollah és szoros követőinek a vitorlájából – az összes, a cionista hatalmi elit bukásáról és eltörléséről szóló (Izraelt, mint államot soha nem nevezte meg, mindig az izraeli hatalmi elitről beszélt) beszéde nagyrészt a belső fogyasztásra szólt.

    4. ez az ellentét kimerül belpolitikai kérdésekben, tehát puszta hatalmi harc az egész, vagy a külpolitikai téren is eltovolodtak egymástól?

    A külpolitika további iránya egyenlőre nem megjósolható, sok függ az iráni hatalmi gépezeten belüli új viszonyoktól is. Meglátásom szerint ha Amhedzsini elbukik, akkor sokkal rosszabbá is válhat a helyzet, semmi garancia nincs arra, hogy nem egy az ajatollahoz maximálisan hű, fanatizált és önálló döntésekre képtelen bábot ültetek az elnöki székbe, aki az ajatollah szócsöve lesz csak. Ahmedzsini sok kérdésben eddig simán szembement az ottani teokráciával.

    Üdv: M