A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.
Az angol csökkentés után most újabb érvágás érte a JSF programot Európából, ezúttal az olaszok szorultak rá az általuk megrendelt mennyiség megcsonkítására. Az olasz védelmi miniszter, Giampaolo Di Paola jelentette be a héten, hogy az eddig beszerezni kívánt 131 F-35 helyett csak 90-100 példány üzembe állítását tervezi a Olasz Kormány, mivel jelentős megszorításokkal számolnak a katonai költségvetésben. Ennek további következménye hogy 30 000 katona és 10 000 civil kerül elbocsátásra a haderőtől a közeli jövőben. Olaszország eddig 3,3 milliárd dollárt invesztált a JSF programba, részben ebből készül fel a Finmeccania a típus részegységeinek gyártására és a példányok összeszerelésére – a jövőben itt készülnek majd az olasz gépek mellett a holland és norvég példányok is, így az összeszerelendő gépek száma meghaladja a 200-at.
További országok is bejelenthetik a megrendelt állomány csökkentését, Ausztráliában 12 géppel rendelnének kevesebbet, Törökország két géppel csökkentené a jövőbeli flottát, míg Nagy-Britanniában bejelentették, hogy 2015 előtt nem tudnak biztosat mondani a megrendelt gépek számáról. A fejlesztő országok egyébként márciusban ülnek össze Ausztráliában, hogy megvitassák a gyártás további ütemét.
Kisebb sérülést szenvedett az Amerikai Légierő egyik T-38 Talon kiképzőgépe, miután leszállás közben kidurrant az egyik gumiabroncsa. A gép kiképzőrepülésen vett részt, és semmi baj nem adódott egészen a leszállás pillanatáig, amikor az eset bekövetkezett. Utóbbi, és az oldalszél toló hatása miatt egy másik abroncs is feladta a szolgálatot mielőtt a gép teljesen megállt. A személyzet mindkét pilóta sértetlenül hagyta el a pilótafülkét, míg a gépet javításra küldték. Az eset okainak kivizsgálását megkezdték.
Indiában lezuhant a haditengerészet egyik pilóta nélküli Searcher II típusú UAV-ja. Az izraeli gyártású gép hegyoldalnak ütközött Gajuwaka közelében egyelőre ismeretlen okok miatt. Az ütközést követően a hegyoldal fái lángra kaptak, de a tűzoltóknak sikerült megfékezniük azt. Szerencsére további anyagi kár nem keletkezett, ahogy személyi sérülésre sem került sor.
Két hete írtunk róla, hogy a Lockheed Martin átadta a legendás C-130 Hercules 2400. példányát, most újabb mérföldkőhöz érkezett a szállítógép programja, az amerikai óriásvállalat elkészült a típus legújabb generációjának, a „J” sorozatnak a 250. darabjával. A mérföldkövet jelentő példányt február 26-án adták át az új tulajdonosának, a Dyess légibázison állomásozó 317. légiszállító csoportnak, akiknek ez a 15. Super Hercules-ük.
A Boeing és a US Air Force február 15-én ünnepelte az első új szárnyal felszerelt A-10 átadását. A Hill légibázison üzembe álló példány így egészen 2040-ig szolgálatban maradhat, amire szüksége is lesz az Amerikai Légierőnek, hisz a váltó típus még sehol sincs, a „Varacskosdisznó” képességei pedig pótolhatatlanok a jelenleg üzemelő vadászbombázókkal. A Boeing-nak összesen 233 A-10 „újra szárnyazására” van megrendelése, ezt 2018-ig kell kiviteleznie.
Sevilla-ban tavaly novemberben megkezdődött az első sorozatgyártású Airbus A400M sorozatgyártása, az MSN7 jelzésű példány jelenleg az összeszerelő sor 40. állomásán van, és hamarosan megkapja a szárnyait, azután pedig a 4 TP400-D6 típusú erőforrásait. A 2013 elejére elkészülő masina a Francia Légierő állományába kerül, így ők lesznek az új európai szállítógép első üzemeltetői.
9 példánnyal bővült az C-295 könnyű szállítógép megrendelésállománya, miután Indonézia ennyi példányra nyújtotta be igényét az EADS-hoz. Az üzletkötésre a Singapore Airshow keretein belül került sor. Indonézia területe több mint 14 000 szigeten terül el, így létfontosságú a gyors légi szállítás a városok között, amire a könnyű szállítógépek a legalkalmasabbak. Az Indonéz Légierő állományában már üzemel a típus kistestvére, a CN-235, így részben könnyül az üzembe állítás a közös alkatrészek és üzemeltetési eljárások miatt. A megrendelés költségeit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Az USA-ban leállították az ABL (AirBoerne Laser) programhoz alkalmazott, Boeing 747-esből kialakított demonstrátor repüléseit. A típus a jól ismert Jumbo Jet, valamint egy kémiai lézerágyú párosításából jött létre, létrehozásának célja a ballisztikus rakéták kilövése azok felszálló ágában, több száz km-es távolságból. A típus vesztét az okozta, hogy a rááldozott plusz milliárdok ellenére több éves késésben volt a program, és az ígért képességeket sem tudták teljesíteni – „csak” 300 km távolságból volt megoldott a ballisztikus rakéták követése és megsemmisítése, ez azonban nem lenne elég egész Irán területének lefedésére. A típussal szerzett tapasztalatokat a lézerfegyverek fejlesztésénél hasznosítják majd, azonban az egyetlen példány most nyugdíjba vonul, a Davis Monthan légibázis egyik hangárjába kerül, az értékes berendezések kiszerelése után.
A Rolls-Royce a héten leszállította a 300. EJ200-as erőforrást, amely a Bristolban található üzemében készült, továbbá átadták az 500. Tranche 2 szériájú sugárhajtóművet is. Mindkét „mérföldköves” erőforrás a szaúdi Typhoonokba kerül.
Az Bell és a Boeing átadta az első ‘C’ variánsú, Block 1-es verziójú MV-22 Osprey-t a USMC számára.
Február 17-én hivatalosan is hadrendbe álltak a Mi-17 V5 típusú helikopterek az Indiai Légierőben. A típusból 80 darabot vásárolt India.
A Hawker Beechcraf AT-6-os turbópropelleres kiképzőgépről végrehajtották az első éleslövészetet a 70 mm-es Hydra lézerirányítású változatával, a BAE Systems által gyártott APKWS-szal (Advanced Precision Kill Weapon System), mellyel az első merevszárnyas géppé vált, mely ilyen tettet hajtott végre.
Nagyon tetszik az Indiaik mi-17-se! :)
Nagyon kíváncsi vagyok hogy milyen lesz az A-10 es utóda Én favorizálnék el egy hasonló gépágyút mint a mostanit Meg egy kisebbet párhuzamosítva Jó sok Hydra lézeres verzióját, Maweriket, Hilfiret, JDAM bombákat Ere a feladatköre szerintem ez lenne az ideális Meg egy ugyanilyen strapabíró sárkányszerkezetet Jó alapos páncélzattal SZERINTEM
Jo sok pénzt és időt bele öltek ebe YAL-1 be De nem sok eredménye lett Harci gépnek tervezték Első lövések után átminősíteték teszt gépé Most meg le álitják Hány lövést is adtak le vele tulajdonképen És ez mibe került az Amerikai adófizetőknek??
http://www.ausairpower.net/APA-DEW-HEL-Analysis.html
Cirka 6 milliárd.
Csak úgy megjegyzem, hogy pl a törökök is használnak mi-17-est. :)
Szerintem ez a YAL-1 egy igen komoly ügy volt, csak hát még nem sikerült. A tapasztalatokat csak használják valamire.
A projekt azon része, ami a légkör torzításának mérését biztosíotta, az elvben jól sikerült és a célkövető rendszer sem volt rossz. A „mag” volt a probléma, a kémiai lézer.
A hullámhosszon kéne állítani. Nagy energiájú lézert csak infrában tudnak csinálni, holott terjedési szempontból, és energiasűrűség szempontjából pont az UV lenne az ideális.
hogyan tudnánk szólni nekik? :-)
Nem hiszem, hogy tőlem kell ezt megtudják.
gacsat
Nekem gyakorlatilag lövésem sincs a kémiai lézerek működéséről viszont ahhoz nem kell ész,hogy tudjam:nálad sokkal okosabb emberek nem tudták megoldani a dolgot 6 milliárd dollárból.
Szóval bizonyára nincs igazad.
Szia!
Nézzétek meg a harckocsi zászlóalj videóját:
http://www.youtube.com/watch?v=IzxZQjyr1NQ
jancsiga
Úgy tudom, hogy az F-35A-t szánják az A-10 utódjának is, de szerintem ez nagy hülyeség lenne, akkor már inkább modernizálják és tartsák rendszerben az A-10-et.
gacsat
Nem vagyok benne biztos, hogy az UV tartomány lenne a legideálisabb, tény, hogy az UV tartományban nagyobb az egyes fotonok energiája, mint az IR, vagy látható tartományban, viszont pl. a Rayleigh-szóródása is jelentős: http://en.wikipedia.org/wiki/Rayleigh_scattering
A nagyobb hullámhosszú látható és az IR tartománnyal meg az a gond, hogy a levegőben lévő vízpára eléggé elnyeli, szóval, amennyire tudom, az 550 nm körüli zöld színű lézer lenne a legideálisabb légköri használatra (ennél a hullámhossznál lenne a legkisebb a veszteség).
A kémiai lézerekkel pedig az a probléma, hogy egyrészt nagy mennyiségű mérgező/korrozív anyag szükséges hozzájuk, másrészt, csak pár „lövést” tudnak leadni, azután a mérgező/korrozív anyagokat cserélni kell, ami speciális biztonsági intézkedéseket igényel, hosszú ideig tart, ráadásul a „lemerült”, veszélyes hulladéknak minősülő anyagokkal is kezdeni kell valamit.
Ezért, most már gyakorlatilag csak két lézerfajtát, a (legtöbbször diódával pumpált) szilárdtestlézereket és a szabadelektron-lézereket (FEL) vesznek számításba harci alkalmazásra.
Pár koncepció és prototípus:
https://misportal.jlab.org/ul/publications/documents/jlab-cio-05-02.pdf
http://nextbigfuture.com/2010/03/boeing-completes-preliminary-design-of.html
http://www.irconnect.com/noc/press/pages/news_releases.html?d=154600
Az F-35 biztosan nem az A-10 váltótípusa. Az A-10C nem véletlen létezik. Nem tartom kizártnak, hogy a „végtelenségig” életben tartsák a típust. Nincs értelme 0-ról új gépet létrehozni. Lényegesen erősebb hajtómű nem kell, hiszen a modre AG rakéták is egyre kisebbek. A gép IR keresztmetszete elvileg jó. Elektronika pakolható bele. Ameddig a gép szerkezet életben tartható nincs értelme kidobni.
Amióta elkezdték az F-35-öt, úgy van kommunikálva, hogy az A-10 váltótípusa is, szóval az ő fejükben azért az.
Persze ezt már eljátszották az F-16-al is, akkor se váltották ki vele végül, most se fogják. A vadászbombázó egyszerűen nem egyenlő a csatarepülővel és nem is lesz az soha, mivel gyorsnak kell lennie és a védelme se lehet akkora, hogy fürge maradjon. Teljesen más sárkány szükséges a két feladathoz. Majd talán az UCAV-ok egy 20-30 év múlva eljutnak oda, hogy kiválthassák…
Amióta elkezdték az F-35-öt, úgy van kommunikálva, hogy az A-10 váltótípusa is, szóval az ő fejükben azért az.
Ez valami totális téveszme lehetett attól, aki leírta. Már a 2000-es évek közepén eldőlt, hogy az A-10 csökkentett darabszámban, de úk köntösben (elektronika) és új szárnyakkal ~2030-ig legalább tovább élnek.
molnibalage
„Az F-35 biztosan nem az A-10 váltótípusa.”
„Ez valami totális téveszme lehetett attól, aki leírta.”
Egyetértek, hogy totális téveszme, de attól még az illetékes ország így gondolta: http://www.jsf.mil/program/
„Nem tartom kizártnak, hogy a “végtelenségig” életben tartsák a típust.”
Kívánom, hogy így legyen, nekem személy szerint nagyon tetszik a gép, mind kinézetre, mind képességei szempontjából.
wolfram Teljesen egyetértek veled
F-35 külső felfüggesztőkkel:
http://cencio4.files.wordpress.com/2012/02/12j00087_58.jpg
A hajtómű és a csillag között az mi? Az indítóhajtómű nyílása?
Sajnos túl sötét. Lehet, hogy a dispenser rendszer kazettája, csak le van fedve békeidőben. Orosz gépen is láttam már ilyen lefedéses dolgot. (Szu-24-en.)
Mivel ezen nincs, ezért APU az biztos nem. Amúgy azt hiszem ez a két függőleges vezérsík között van elhelyezve.
http://files.blogter.hu/user_files/132039/f35weaponsbay_20090320.jpg
http://a2.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc7/s720x720/421556_346466842043306_140704179286241_1007969_489991578_n.jpg
Meg is van:
http://img229.imageshack.us/img229/4910/f35mk0.png
Itt van a Terminator által linkelt kép (mely amúgy még tegnap kora este kikerült facebook-ra :P ) nagyban. Ezen sok részlet látszik:
http://farm8.staticflickr.com/7207/6911044589_e1b33b7b72_o.jpg
Például mik azok a légbeömlők a szárnytő közelében? Légkondi hűtőlevegője, ahogy az utasszállítók esetében? Elektromos berendezések hűtője? Hmm…
Most került fel az a videó.
Lehet csajozni akart a pilóta? Úgy néz ki, mint valami főiskolai/egyetemi sportpálya.
http://v.youku.com/v_show/id_XMzUzOTg0MDc2.html
@Mackensen
Szerintem csak beugrott az asszonyért a suliba, hogy elvigye a peking teszkóba, mert az szólt, hogy elfogyott otthon tej meg gumi, de látta, hogy nincs ott, ezért lelépett.
Szerintem is valami szerelem lehetett a dologban:)))
Az bizony APU kiömlő nyílás. Ne tévesszen meg, hogy nem minden gépen van ugyanott, nullszériáról van szó, amelyeket még a jövőben is módosítanak kisebb-nagyobb mértékben.
http://www.f-16.net/news_article4523.html