|

Oscar díjas: boomerek maradnak a Typhoonok?

Nos, az embernek nincs mindig könnyű dolga az oroszok védelmi szektoros nyilatkozataival. Mert hát egyrészt az orosz katonai vezetők a mai napig hajlamosak „szájkarate” gyakorlatokra, másrészt ha éppen nem ezen sportot űzik, akkor meg fennáll a veszélye, hogy a honi sajtó munkatársai alakítanak a hallottakon, adott esetben olyanokról írva, melyek nem is hangoztak el. (Mondjuk ez nem csak orosz sajátosság.) Az extrém változat ugyebár ennek a kombinációja, de ebbe inkább most ne menjünk bele…

Lényeg a lényeg, hogy az Orosz Haditengerészet parancsnoka nemrégiben haderőnemének acélcápáiról, konkrétan a Project 949A Antej (NATO: Oscar II) és a Project 941 Akula (NATO: Typhoon) osztályok kapcsán nyilatkozott. Ha az utóbbi osztály kapcsán elfogadjuk az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi angol kiadása által leközölteket, akkor azt is el kell ismernünk, hogy Viszockij admirális fekete öves szájkaratés.

Ám némi időhúzást eszközölvén térjünk ki előbb az Oscarokra. A Project 949A típusú, nukleáris meghajtású robotrepülőgép hordozók (SSGN) nem is olyan régen szerepeltek több alkalommal is híreink között – felújításuk, illetve bejelentett átfegyverzésük kapcsán. A némiképp lepényhal benyomását keltó SSGN-ek a mára kérdéses harcértékű P-700 Granit helyett a jövőben P-800 Oniksz és Caliber robotrepülőgépeket kapnak majd.

K-526 Tomszk és a K-186 Omszk

Oscar II-esek egymás közt: a K-150 Tomszk és a K-186 Omszk ,

Vlagyimir Viszockij admirális azonban nem ezen jövőbeni folyamatot fűszerezte újabb adalékokkal, hanem egy máig befejezetlen Oscar II, a K-139 Belgorod kapcsán tett bejelentést. Az 1992-ben elkezdett, majd többször is, legutóbb 2009-ben leállított építésű, 85% körüli készültségi állapotú tengeralattjárót az admirális elmondása szerint a Szevmash mégiscsak befejezheti, a Project 949AM változatként érkező egység pedig számos különleges feladatkört lát majd el. Hogy pontosabban mi is értendő a speciális feladatkörök alatt, arról az admirális nem óhajtott társalogni hallgatóságával.

A Belgorod a Szevmash hajógyárban

A Belgorod egy elviekben 2006-os felvételen. | Fotó: pilot.strizhi.info ,

Az Antejek mellett terítékre került a Project 941 osztály is. Melyről a mai napig nem lehetett egyértelműen tudni, mik is az Orosz Haditengerészet tervei velük. Vélhetően ők sem tudták eldönteni mit is kezdjenek, a még megmaradt, felújításon nem átesett, hosszú évek óta a móló mellett szomorkodó óriásokkal, melyek hasznos élettartama erősen fogyóban – de ez megint csak egy piszkálódó részletkérdés.

A Bulava tesztelésekre átalakított és annak kapcsán természetesen fel is újított TK-208 Dimitrij Donszkoj tesztplatformként történő további alkalmazása adta magát – főleg azon korábbi nyilatkozat alapján, mely azt tartalmazta, hogy az eredeti, R-29 Rif (NATO: SS-N-20 Sturgeon) SLBM rakétáikkal már nem rendelkező 3 db megmaradt Typhoonra Moszkva nem tekint úgy, mint leendő Bulava hordozóplatformokra.

TK-208 Dimitrij Donszkoj

A méretek magukért beszélnek… A TK-208 Dimitrij Donszkoj a felújítása, átépítése után. ,

A TK-17 Arhangelszk és a TK-20 Szeversztal aktív szolgálatra történő újbóli alkalmassá tételét 2008 óta pedzegetik orosz barátaink ilyen-olyan aktivitással, ám hogy konkrétan milyen feladatkörben érkeznének esetleg ezen egykori boomerek, (ballisztikus rakéta hordozók) azt sohasem öntötték betonba – a nem SSBN szerepkör és a 2019-ig történő hadrendben tartás azért fix pontok voltak. Legvalószínűbbnek tűnt, hogy a pénzügyi keret esetleges összehozása esetén a 2 Typhoon hasonlóan 4 amerikai kollégájához SSGN-né, azaz robotrepülőgép hordozó tengeralattjáróvá avanzsálhat. A friss fejlemények között nemrégiben pedzegették a Typhoonok hosszabb ideig történő hadrendben tartását.

“Több lehetőség van terítéken, de ezen tengeralattjárók nem hordoznak többé majd nukleáris fegyverzetet. Átépíthetőek lehetnek robotrepülőgépek hordozására, aknatelepítésre, vagy különleges műveletekben történő alkalmazásra.” – reflektáltunk még egy 2010-es hírünkben egy 2008 végi nyilatkozatra.

Vagy mégis… – már ha Viszockij admirális legutóbbi nyilatkozatából indulunk ki, melyben így nyilatkozott ezen leviatánokról:

„Az Orosz Haditengerészet nem vonta ki az állományból ezen egységeket. Még mindig elegendő rakéta van hozzájuk, akárcsak további kolosszális potenciálok, így az Akula-osztályú tengeralattjárók hadrendben maradnak, mint nukleáris fegyver hordozók. … Külföldi országok speciális programokat is kidolgoztak a rakéták megsemmisítésének felgyorsítása érdekében, de mi megőriztünk egy bizonyos mennyiséget ezen rakétákból és hordozó platformként fogjuk tovább használni az Akulákat.”

Project 941 Akula / Typhoon SSBN-ek a háttérben

A háttérben: Typhoonok parkolópályán ,

Az Orosz Haditengerészet parancsnoka kitért arra, hogy ez a TK-17 és TK-20 esetében lesz így, a TK-208 a korábbi bejelentéseknek megfelelően marad Bulava tesztplatform.

Az admirális nyilatkozata azért igencsak érdekes, mert a Project 941 Akula / Typhoon eredeti fegyverzete a hajóosztályhoz a Makajev tervezőiroda által a 70-es évek folyamán kifejlesztett, majd a Zlatouszti gépgyár által gyártott és a 80-as évek első felében hadrendbe álló R-39 Rif / SS-N-20 a 2000-es évek közepén már igencsak múlt idő volt: akkoriban a Typhoonokon már közel sem volt meg a teljes, 20 rakétából álló fegyverzet, lévén sok, a tervezett élettartamán akkor már túl lévő rakétát karbantartási problémák miatt el kellett távolítani. Mindemellett, már 1996-1997 folyamán, a START I egyezmény értelmében is megsemmisítésre került egy nagyobb adag R-39-es.

Mindezek végett igencsak valószínűtlen, hogy az intenzív hajógyári törődésről álmodozó TK-17 és TK-20 valaha is R-39-el legyen ismételten feltöltve. SLBM szerepkörben maximum úgy tündökölhetnének újra, ha a Dimitrij Donszkojhoz hasonlóan átépítenék őket Bulva hordozóvá.

47 hozzászólás “Oscar díjas: boomerek maradnak a Typhoonok?”

  2. gigabiga

    Azt tudja valaki mennyi félkész termék volt a hajógyárakban a SZU. megszűnésekor?
    85%? Azért az elég előre haladott állapot. Érdemes lenne befejezni, mert különben kidobott pénz az addig végzett munka. Volt 15-20 év kihagyás, most meg nem tudják hová kapjanak annyi mindent kellene helyrehozni.

    2012. február 12. vasárnap at 11:31
  5. Kuruc71

    Azok a 941 sek ( Akula Typhoon ) olyan ramaty allapotba vannak a tesztplatform kivetelevel hogy sajat erejukbol meg a kikotoben vagy az obolben sem tudnanak megmozdulni. A kulso hej az ami meg rendben van de belul gepeszetileg es egyebb „ugyileg” mar ocskavasak lettek a sok sok eves karbantartas elmulasztasa miatt.

    Azokkal fenyegetni olyan mint pl a Magyar BMP-1 hadosztallyal fenyegetni.

    2012. február 12. vasárnap at 12:05
  13. Qualit

    Dudi: a folyékonyokhoz képest kisebb a fajlagos impulzusa, sokkal rosszabb a tolóerő/tömeg arány mert a rakéta szerkezetének erősebbnek kell lennie a magasabb égési nyomás miatt. Gyakorlatilag az egész rakéta, maga az égéstér. Emiatt kisebb is a hasznos teher/hatótáv hasonló összsúlynál . Emelet nagyon nehéz a valós idejű égés irányítás, inkább csak előre beállított értékekkel lehet dolgozni.
    Viszont olcsóbb, könnyebb tárolni, kevésbé érzékeny, úgy nagy általában kevésbé veszélyes. Én legalábbis így tudom. Valaki majd megerősít vagy megcáfol.

    2012. február 12. vasárnap at 14:23
  18. Qualit

    Te kérdeztél én válaszoltam :) Egyébként egyáltalán nem elhanyagolható dolgok. A Bulava-nál pl. az első 2 fokozat szilárd, míg a 3. folyékony, hogy visszatéréskor a szeretetcsomag képes legyen elég komolyan manőverezni. Bár a fejlődés persze nyilvánvaló. Az R-39 Rif 16m-es magasságával volt képes 8000 km-es hatótávra, a Bulava ezt alig 10.5m -rel tudja. (mind2 szilárd) De a hasonló méretű Sineva 12.000km-essel bír (folyékony).

    2012. február 12. vasárnap at 15:10
  28. varga dima

    Ma egyszerűen van kis időm, mert család egy kicsit béken hagyott. Találtam egy eléggé komoly oldalt,amely a Pak-Fa fejlesztésével foglalkozik…Eddig nem találkoztám valami hasonlóval, sajna oroszul, de lehet valakinek, pld. moderatoroknak, jó lesz google fordítóval….Nem régen megjelent egy interjú Davidenko főtervezővel…nagyon sok technikai adat, a felét se értem…de egy-két dolgot talán lefordítom:
    – nagyon tanulmányozták 10 éves F-22-t, ugyan azokat a funkciók maradták, csak megprobáltak jobban csinálni…
    – felületének 70% kompozit,belől 25%, szu-27eshez képest 4szeresére kevesebb alkatrész lett. Könnyebb lesz a gyártás.
    – visszaverődési kofficient? (talán jól írtam….legfeljebb Molni majd beszól.:)F-22 eshez hasonló 0.3-0.4
    – hajtóműnél még nem sikerült elérni Pratt&Whitney F119 számait..
    – BrahMos-t is tervezik berakni
    Forrás: http://paralay.com/pakfa/pakfa.html

    2012. február 12. vasárnap at 19:28
  29. gacsat

    Óriási ez a cikk, bár gyanítom, sok a dezi benne. A hadi repülőgépek radarvisszaverési kördiagrammját soha sem szokták közzétenni, még rég kivont tipusok esetében sem. Nem még hogy előre!
    a „visszaverődési koefficiens” meg itt 1xűen radarkeresztmetszet.

    2012. február 12. vasárnap at 19:54
  33. gacsat

    Épp hogy elfogadható szinten tudok angolul. Nem nevettetem ki magam. Az biztos, hogy ennek a cikknek a megbeszélése vagy 1 hónap lenne. Mindenesetre érdekes, hogy 1 még gyártásban sem levő orosz gép alkatrészeinek a rajzán a nem titkos feliratot olvassa az ember.
    Hogy hova akarják belerakni a Brahmost, az meg rejtély.

    2012. február 12. vasárnap at 20:08
  35. varga dima

    „Давыденко заявил, что Т-50 будет выпускаться на паритетных началах (50 на 50) в российско-индийском совместном предприятии и может быть оснащен сверхзвуковыми крылатыми ракетами BrahMos.”

    lehet, hogy pontatlan voltam…szó szerint: lehet, hogy rendelkezik majd BrahMos szuperszonikus szárnyas rakétával..

    2012. február 12. vasárnap at 20:14
  40. gacsat

    Azért akadnak hibák. Itt van mindjárt az orosz rövidítések esete. Vagy az X ray laser, ami szerintem x sávú radar lessz.
    Fogalmam sincs az az izé hogy működik. Ha valahol kéne lenni, akkor a szívócsatornában lenne a helye, és szerintem valami modulált feszültséget kellene rákapcsolni.

    2012. február 13. hétfő at 09:37
  43. gacsat

    Hát, az angol nyelvű cikkben nincs benne.

    10.01.2012
    Text: Lenta.Ru
    Photo: Fire extinguishing on nuclear-powered submarine. Lenta.Ru
    Fire damage on nuclear-powered ballistic missile submarine (SSBN) Yekaterinburg exceeded RUR 1 bln; that was the conclusion of governmental commission investigating the accident, reports ITAR-TASS on Jan 10 referring to a source in defense industry.

    According to the interviewee, fire destroyed the submarine’s sonar and seriously damaged rubber coating of outer hull. Speaking of the accident causes, the source said it was „gross violations of safety precautions when carrying out hot works onboard the submarine”.

    According to the interviewee, repair of the sub will take several months [earlier it was mentioned about a one-year period] and be conducted by Sevmash shipyard in Severodvinsk. SSBN Yekaterinburg will arrive there only late May or early June 2012 because of ice on the White Sea. Till that time, the submarine will stay in the base near Severomorsk.

    The fire occurred on SSBN Yekaterinburg on Dec 29 during repair works in Roslyakovo, Murmansk region. According to preliminary information, wooden scaffold ignited around the sub, and then the fire moved to the hull where sonar is located. As a result, nine persons suffered. Investigative Committee initiated a criminal case on the basis of clause 347, RF Criminal Code (destruction or damage of military property by negligence).

    2012. február 13. hétfő at 14:01