|

2019-ig maradnak a Typhoon-ok

A napokban egy új nyilatkozat látott napvilágot, mely némi új infót közölt a Szovjetunió egykori büszkeségeiről, a világ legnagyobb tengeralattjáróinak, a Typhoon-osztályú rakétahordozók sorsával kapcsolatosan.

TK-208 Dimitrij Donszkoj

A méretek magukért beszélnek… A TK-208 Dimitrij Donszkoj a felújítása, átépítése után. ,

Az információmorzsákat két vonalon csepegtették, melyek közül az egyik nem nagy meglepetés, korábban is voltak már erre utalások, de a másik vonal legalább némi konkrétumot ad az ember kezébe. Ez utóbbi pedig nem más, mint hogy az alapvetően már régen rakétafegyverzet nélkül tengődő Typhoon-osztályú SSBN-ek 2019-ig maradnak hadrendben.

Mivel egyik tavaly júliusi írásunkban picit részletesebben is foglalkoztunk a Typhoon-osztállyal, így itt most csak annyit említenénk meg, hogy az egykoron 6 egységből álló osztályból ma, az egykoron szimplán TK-208, jelölésű, immáron Dimitrij Donszkoj névre is hallgató, a Bulava program tesztplatformjaként szolgáló Project 941 / Typhoon mellett további két “bálna” várja évek óta sorsának beígért jobbra fordulását.

Beígért, hiszen a 2002-ben néminemű javításon (és reaktor újratöltésen?) átesett, de technikai problémák és a rakétafegyverzet élettartamának lejárása miatt 2004-ben inaktív állományba helyezett TK-17 Arhangelszk és TK-20 Sevestral kapcsán már 2008-ban pedzegették az aktív állományba visszakerülés kérdését, melynek tényleges megvalósulásának lehetőségét 2009-ben már határozottabban vélték, a napokban pedig szintén utaltak rá:

“A Typhoon-osztályú tengeralattjárók 2019-ig maradnak hadrendben. Jó modernizálási potenciál van bennük” – nyilatkozta az Orosz Haditengerészet parancsnoka, Vlagyimir Viszockij admirális.

TK-20 Severstal

TK-20 Sevestral | Forrás ,

Mint ahogy a hosszabb lélegzetvételű írásunkban is említettük a Typhoon-ok egykori rakétafegyverzete, az R39 / SS-N-20 Sturgeon immáron történelem és nyilatkozatuk alapján a TK-208-al ellentétben a TK-17 és TK-20 nem lesz átépítve új típusú SLBM fegyverzet, azaz a Bulava hordozására.

“Több lehetőség van terítéken, de ezen tengeralattjárók nem hordoznak többé majd nukleáris fegyverzetet. Átépíthetőek lehetnek robotrepülőgépek hordozására, aknatelepítésre, vagy különleges műveletekben történő alkalmazásra”. állt egy 2008 végi nyilatkozatban.

TK-17 Arhangelszk

TK-17 Arhangelszk. A TK-17 és TK-20 ha aktív állományba is kerül, nem SSBN szerepkörben teszi majd azt | Forrás ,

Márpedig ha netán tényleg vissza akarják állítani ezen két egységet, akkor vélhetően nem dísznek szánják azokat, így valamelyik opciót – esetleg a két egységen eltérőt – eszközölniük kell majd. Offenzív vonalon értelemszerűen az amerikai Ohio-osztály példájához hasonlóan egy SSBN -> SSGN átalakítás lenne a legcélravezetőbb, azaz a Typhoon-ok hatalmas bendőjét robotrepülőgépekkel kéne megtömni.

Kérdés persze, hogy ez esetben is állna-e a 2019-es dátum, hiszen egy ilyen jellegű átépítési procedúra nem megy egyik napról a másikra: az Ohio-osztályú tengeralattjárók esetében a reaktor újratöltéssel egybevont művelet cirka 4 évbe került egységenként és az eredetileg a 80-as évek elején szolgálatba álló, majd 2006 – 2008 között újból átadott egységek 2023 – 2026 magasságáig maradnak majd hadrendben. Egy ilyen folyamat vélhetően a Typhoon-ok esetében is sokkal költségesebb lenne annál, hogy netán csak 5-6 évig szolgáljanak esetlegesen megvalósuló új szerepkörükben. A kérdés egyelőre továbbra is nyitott, lévén hogy mostanság konkrétan miben gondolkodnak az oroszok a Typhoonjaik kapcsán arról egyelőre hivatalosan nincs semmilyen információ.

TK-208 Dimitrij_Donszkoj

Hogy milyen szerepkörből hajóznak majd el 2019 (?) után a Typhoon-ok a bontóba, vagy remélhetőleg múzeumhajót jelentő új élet felé, az egyelőre még kérdés. A fotón a TK-208 Dimitrij Donszkoj látható egyébként. ,

11 hozzászólás “2019-ig maradnak a Typhoon-ok”

  1. Nemrégen azt írtam a SSN tengóknál,hogy “acélcápa”,de ez egy “acélbálna”.
    Azért ,ha a ruszkik megnézik akkor vajon elgondolkodnak azon,hogy esetleg némi nemű megalomániával küszködnek.
    Azért anno a “Vörös Október” megfertőzött rendesen.

  2. Nincs az a légvédelem ami egy ilyen robotrepülőgép áradattal meg tudna bírkózni.

    A legfejletteb felderítő rendszereket is kiröhögi és erőből legyőzi egy ilyen tengó. Az első 20 leszedi a légvédelem a következő 20 lerendezi a lérak állásokat repterek aztán jöhet a többi ami van.

    Bár szerintem a következő háborút nem ezek vagy nem csak ezek fogják kezdeni hanem a konténer szállító civíl hajók.

  3. Nincs az a légvédelem ami egy ilyen robotrepülőgép áradattal meg tudna bírkózni. Azért ez így önmagában nem igaz. Ha egyetlen cél ellen indtják őket, akkor talán. Viszont, ha sok célpontra indítják egyes célpontok közé lehet AWACS + CAP segítségével erőteljes védelemt is felhúzni. A terep jellegétől is sok függ. Ha szinte teljesen sík, akkor ma egy korszerű AWACS-nak nem lehetetlen feladat észlelni őket elég távolról, “csak” a földi légvédelem megsemmisítési zónája a kicsi.

    Ha 4 CAP-elő vadász egy kiemelten fontos cél körül még 10-12 ilyen ellen is elég jó védelmet tud adni szerintem szükség estén. Az más kérdése, hogy a világon egy kézen meg lehet számolni azon államokat talán vagy védelmi tömörüléseket, akik képesek erre…

    Az első 20 leszedi a légvédelem a következő 20 lerendezi a lérak állásokat repterek aztán jöhet a többi ami van.

    Bocs, de ez nagyon kétbites gondolkodás. Mikor ezek bevetése elkezdődik a légvédelem minden lesz, csak nem fix. Ezek meg csak fix célok ellen jók.

  4. Molni:

    Mintha hallottam volna valami olyasmit, hogy a tomahawk (is) képes önállóan keresni vagy éppen kiválasztani a célt.

    Más:

    a “bálnák”:

    Az Oniks vagy BrahMos esélyes, belefér vagy … sok! :-D A granit már nem hiszem (nagy/drága/öreg). Ezek mind indíthatóak víz alól.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.