|

Műhold-védelem kvantum pöttyökkel

A 2007-es kínai műhold-elhárító teszt után merült fel a műholdak védelme, melyet most kvantum pöttyökkel próbálnának megoldani egy javaslat szerint.

Mióta Kína sikeresen lelőtte egyik saját, nem működő, alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő mesterséges holdját (nem mellesleg rengeteg űrszemetet létrehozva a kísérlettel), előtérbe került a műholdak megvédésére alkalmas megoldások keresése, egyúttal egy űr-fegyverkezési verseny is kézzelfogható közelségbe került. Most a kutatók sci-fibe illő megoldásokon dolgoznak, hogy megvédjék a (saját) űreszközöket.

Fotó: Jeremy Cook/Popular Mechanics ,

A Raytheon ajánlata szerint kvantum pöttyökkel (quantum dots) működő elterelő rendszert kellene alkalmazni a műholdelhárító rakéták (ASAT) megtévesztésére. A rendszer különböző méretű és alakú kvantum pöttyökből áll össze, melyek a védendő eszköznek megfelelő jelet produkálnak a támadók számára. (Alapvetően az infravörös tartományról van szó.) Ez a technológia jóval hatékonyabb, mint a most használt, hagyományos „fáklyák”, melyek égésük során gerjesztenek egy megtévesztő infravörös jelet. (A fáklyák jórészt MVT-t, azaz magnézium-viton-teflon keveréket tartalmaznak; a viton egy szintetikus gumifajta.) A fáklyák nagy hátránya, az égésükhöz szükséges oxigénből igencsak kevés van a világűrben, továbbá, az új, de immár rendelkezésre álló hosszúhullámú infravörös szenzorok (LWIR) könnyedén meg tudják őket különböztetni a valós célpontoktól.

A cél tehát a védett eszköz minél pontosabb utánzása. A felhasznált kvantum pöttyök olyan fizikai rendszereket jelentenek, melyeknek legalább egy dimenzióban annyira kicsiny a kiterjedése, hogy az gyakorlatilag elhanyagolható. Emiatt nagyon széles tartományban képesek változtatni a viselkedésüket a megfelelő külső hatások beavatkozások hatására. A megtévesztő jel létrehozása során a kvantum pöttyök méretét változtatják, amelyek így megváltoztatják elektro-optikai tulajdonságaikat, végső soron az űreszközre jellemző (elsősorban infravörös) sugárzást produkálva. A kvantum pöttyök többféle, egymástól eltérő anyaga és mérete biztosítja, hogy bármilyen, szóba jöhető spektrális jelet képesek legyenek pontosan imitálni.

A szóba jöhető kvantum pötty anyagok emissziós hullámhosszai. A bal szélen egy 3 nm méretű pötty emissziós csúcsa, jobbra pedig ugyanennek az anyagnak a szokásos („tömbi”) méret esetén kibocsátott hullámhossza. Az anyagok: indium-antimonid, ólom-tellurid, higany-tellurid, higany-szelenid, kadmium-tellurid, kadmium-szelenid, kadmium-szulfid ,

A kutatók javaslata szerint tehát a világűrbe felhőként kiszórt kvantum pöttyök hatásos elterelésként szolgálhatnak, olyannyira, hogy még a fejlettebb érzékelők sem lesznek képesek megkülönböztetni a valós célpontot a pöttyök alkotta csalitól. A kiszórás történhet egy kis, a kvantum pöttyöket inert (kevésbé reakcióképes) gázban (argon vagy hélium) tartalmazó sűrítmény felrobbantásával, vagy egyszerűen csak egy tartályból való permetezéssel.

A teljes védelmi rendszert bemutató ábra szerint a támadásnak kitett objektumot földi állomások figyelik, melyek fenyegetés észlelése esetén aktiválják a védelmi műholdat. Ez egy kisebb, 100 kg-nál is könnyebb műhold, mely a megtámadott eszközzel közös pályán mozog. A jelre a védelmi műhold kiszórja a kvantum pöttyöket, eltérítve a támadó fegyvert céljától. [Megjegyzés: az eredeti hírben és a lenti képen is nanoműhold szerepel, de ez valójában a 10 kg-nál kisebb mesterséges holdakra használatos kifejezés.]

A kvantum pöttyös védelmi rendszer működése ,

Noha a fentebb leírtak még csak javaslatként léteznek, mindez jól mutatja, hogy a nanotechnológia felhasználása egyre inkább kezd előtérbe kerülni ¬– ugyanígy az űrhadviselés is fokozatosan közelebb kerül a megvalósuláshoz, és a nagyhatalmak komolyan foglalkoznak mind a támadással, mind a védelemmel.

Szerző: magalenin

—–
Jelen írás a HTKA Lapcsoport által szervezett Hír- és Cikkíró versenyre érkezett és megfelelőnek ítéltetett a publikációra. Amennyiben Te is szeretnél indulni a nyereményekért vagy csak szeretnéd megmutatni a világnak eddig rejtegetett írói vénád, akkor ne habozz, jelentkezz gyorsan! Részleteket ide kattintva olvashatsz!

12 hozzászólás “Műhold-védelem kvantum pöttyökkel”

  1. Ha tényleg ezzel akarják megvédeni a műholdakat, akkor miért kürtölik világgá? Hogy azonnal el lehessen kezdeni a kvantumpötty elhárító tervezését?

    Nem lehet, hogy ezt csak úgy bedobták a közvélemény elé elterelésként és jövő héten ionlöttyről, azután meg plazmapacáról és protonpöttyről lesz szó?

    Az illusztráción szereplő műholdvadász rakétán meg mi a fenének vannak szárnyak?

  2. Nem értem. Az igaz, hogy az ASM-135A MHV-ja IR vezérléses volt, azonban amennyire én tudom a 2008-as kísérletben radar vezérléses SM szedte szét a cuccot. A radar hullamhosszán is működik a kvantumizé? Képalkotós szenzor ellen mit tud csinálni? Mondjuk itt a relativ sebessége miatt gyak. pontszerűnek tekinthető a forrás gyak. az utolsó mikroszekundumokig. Vagy nem?

  3. Meg az is jó kérdés, hogy van-e olyan műszer amivel érzékelni tudják a műhold levadászására indított űreszközöket?

    És ha érzékelik is, akkor még az érzékelés és becsapódás közti idő alatt oda tudnák festeni akármelyik műhold környékére a kvantumpöttyöket?

  4. Nos tudomásom szerint a helyzet a következő:
    Ez a kvantum pötty egy nagyságrenddel komolyabb, mint mondjuk a fotontorpedó. És olyan hogy ionpötty stb, nincs. Röviden: nem kamu, és igazából aki nagyon akarja, rájön, hogy lehet ilyet csinálni, tehát ez nem igazán hadititok, hanem egy már eleve ismert dolog.
    Ha megfelelő anyagból álló pöttyről van szó, akkor elvileg minden szóba jöhető érzékelési módot megtéveszthet ez a módszer, tehát a radarvezérlést is. A képalkotó szenzor már érdekesebb dolog, de valószínűleg az ellen meg úgy jó, hogy elég nagy felhőt csinál, tehát ugyanaz, mint a füstgránát, amit egy jármű lő ki a lézeres célzás megakadályozására, magyarán semmi nem lát át rajta.
    A légkörben valószínű nem ilyen jó, mert a levegő részecskéi szétszórják a kv. pöttyöket.
    De ezek már csak az én tippjeim.

  5. izgalmasak ezek a szemléltető ábrák.
    Talán leginkább a harmadik.

    USSTRATCOM főhadiszállás Jordániában.
    Space Control Center Ukrajnában.
    Analysis Assessment Center Ománban.
    Protected Asset Ground Station Türkmenisztánban.
    Early Warning Radar Station Kínában.

    És mindez az indiai ASAT fenyegetés ellen.

    Már vagy fél napja nem olvastam híreket. Valamiről lemaradtam?

  6. Nem vagyok jártas a témában, és nem tudom, hogy pontosan hány műhold kering egy-egy országtól a Föld körül, és ezek “szórása” milyen sűrű, de ezek szerint kb minden egyes műhold mellé kéne rakni egy ilyen védőműholdat? Mármint ami pl katonai műhold.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.