HMS Victory – Nelson admirális trafalgari zászlóshajója, illetve a legöregebb, hadrendben álló hadihajó. Kis túlzással: ki ne ismerné! :) Az 1922 óta a szárazdokkban lakó, az idei évben 246 éves első osztályú sorhajóval kapcsolatos fejlemény, hogy hamarosan teljes gőzzel megkezdődnek az 1805-ös trafalgari csata utáni „gyógykezelése” óta a legnagyobb horderejű restaurációs munkálatok.
A brit védelmi minisztérium által kiadott sajtóanyag tanúsága szerint a munkálatok még ezen hónapban megkezdődnek, és érintik a teljes árboczatot, – beleértve az orrárbocot is – a kötélzetet, cserék lesznek eszközölve az oldalpalánkok és elkorhadt faelemek kapcsán.
Az 5, illetve opcionálisan további 5 évesre tervezett restaurációs munkálatokra 16 millió fontot adott a minisztérium a BAE Systems Surface Ships részére. A munkálatokat egész pontosan a Team Victory nevet viselő csapat fogja végezni, aminek tagjai részben a BAE, részben pedig 2 külsős cég, a Bell Rigging (kötélzet), és a fa alapú hajóépítésben szakértő T Nielsen & Company alkalmazottai közül kerülnek ki.
A Victory árboccsúcstól a szárazdokkban álló tartóbölcsőjéig történő restaurálása igazából már el is kezdődött, hiszen júliustól kezdődően a munkások már eltávolították a 3 főárboc felső részeit, illetve a keresztárbocokat és a kapcsolódó kötélzetet. Mindeközben a hajó látogatható maradt, sőt a tervek szerint az is marad, ezzel egy érdekes betekintést adva ezen régi vitorlások restaurációs munkálataiba.
„Az HMS Victory a Royal Navy és az egész nemzet ikonja. Ezen restaurációs program lehetővé teszi, hogy a következő generációk is megtekinthessenek egy olyan hadihajót, melynek tartós és nagy hatása volt a nemzet és a világ történelemére.” – nyilatkozta a bejelentés kapcsán Charles Montgomery altengernagy az Admiralitás Második Lordja. (Egyébként az HMS Victory az ezen tisztet betöltő személy zászlóshajója.)
A Royal Navy legöregebb és a fotó készítésekor – 2010 – legújabb hadihajója. Az HMS Victory, illetve a Type 45 osztályú romboló, az HMS Dauntless | Crown Copyright ,
Az HMS Victory megépítése 1758-ban, a hétéves háború ideje alatt rendelték meg – a szintén elsőosztályú sorhajóra, az átadásakor a legnagyobb hadihajónak számító HMS Royal George-ra alapozó tervek alapján a munkálatok 1759 nyarán kezdődtek meg és a hétéves háború 1763-as befejeződésével elhúzódtak 1765-ig. Ezen elnyúlt, 6 évnyi építési szakasznak egyébként jelentősége volt abban, hogy Victory-nak az idő vasfogával szemben mutatott szívósságában: akkoriban bevett szokás volt, hogy a törzs elkészülte után a hajót letakarva hónapokig állni hagyták, időt adva a fa kiszáradásához. Nos, a Victory-nak erre bőven jutott ideje, hiszen mint említve lett, majd 3 évig álldogált ezen szakaszban. A munkálatok csak 1763 őszén indultak újra és eltartottak egészen 1765 májusáig. A Victory 63 176 fontjába és 3 shillingjébe került az akkori adófizetőknek, mely mai árfolyamon nagyjából 7 millió fontot taksálna.
Ezen befektetett adófontokat a Royal Navy 13 évig nem kamatoztatta, lévén az HMS Victory az amerikai függetlenségi háború (1775–1783) idejéig használaton kívül volt – hadrendbe állítására csak 1778-ban, azután került sor, hogy az angolok kedves barátai, a franciák, továbbá a spanyolok és a hollandok is a jenkik oldalára álltak a háborúban, Európa vizein is csatateret nyitva ezzel.
Ezen időszak alatt a Victory 2 győztes és egy döntetlen csatában vett részt angol zászlóshajó: 1778-ban és 1781-ben a franciákkal szemben megnyert első és második ushanti csaták, illetve az egyesített francia-spanyol flottával történő, döntetlennel végződő találkozás 1782-ben.
A sorban a következő csata 1797-ben következett a túlerőben lévő spanyolokkal szemben a St. Vincent fok közelében.
A rákövetkező évben a hadihajókénti szolgálatra alkalmatlannak minősített Victory-t kórházhajóként kezdték alkalmazni. Ezen szerepköre azonban egy évnél nem tartott tovább, ugyanis 1799-ben menthetetlenül zátonyra futott az HMS Impregnable, a lecsökkent elsőosztályú sorhajó állományt pedig a Victory újbóli csatasorba állításával tervezték helyreállítani. A művelet sikerrel járt, bár „kissé” költségesebb lett a tervezettnél: az 1800-ban elkezdett és 1803 tavaszáig tartó munkálatokra eredetileg 23 500 fontot szántak, ám az igen széleskörűvé terebélyesedő munkálatok befejezésekor a végösszeg 70 933 fontra rúgott. Többek közt ekkor növelték meg a hajóágyúk számát 100-ról 104 darabra, ekkor kapott rézborítást a lőszerraktár, illetve kapta meg a mai is látható sárga-fekete festését a hajó.
1805-ben jött a híres trafalgari csata, melyet követően a Victory még 1812-ig töltött be aktív szerepkört. Ezt követően Portsmouth kikötőjében töltötte napjait egyéb szerepkörökben – 1889-től például a Royal Navy távíróinak képzése folyt a fedélzetén.
Az HMS Victory valamikor 1900 környékén ,
1921-re már éppen csak úszóképes állapotban volt, ekkor született döntés a konzerválásáról. A szárazdokkba küldése és széleskörű felújítása 1922-ben vette kezdetét – a főleg a vízvonal feletti részeket érintő munkálatok 1929-ig tartottak. Akkortól kezdve, egészen az 50-es évek végéig meglehetősen kevés strukturális beavatkozás került végrehajtásra a hajón – ezek egyike volt, mely egy 1941-ben a szárazdokkba becsapódó német bomba okozta könnyű sérüléseket javította.
Az HMS Victory 1922 környékén, már a szárazdokkban ,
Az 50-es évek végén aztán egy alapos állapotfelmérésre került sor, mely arra az eredményre jutott, hogy a hajógerinc és mindkét oldalon lévő környéke igencsak ramaty állapotban leledzik. A szükséges munkálatok 1964-ig zajlottak. A Portsmouth Historic Dockyard területén megtekinthető Victory következő nagy volumenű restaurációs munkálatai a trafalgari-csata bicentenáriuma kapcsán, 2005-ben érkeztek el. Ekkor igyekeztek a lehető legkorhűbbre alakítani a hajó külső és belső megjelenését.
Köszönöm ezt a cikket.
Talán csak annyit lehetne hozzá tenni, hogy a Victory hivatalosan 100 ágyús volt ugyan, később tényleg 104, de valójában kb. 120 db volt rajta, ugyanis a mindenkori kapitánya (nem a szintén ezen a hajón tartózkodó admirális) 18-20 nagy űrméretű carronade-ot igyekezett telepíteni a fedélzeten. Ez tulajdonképp illegális volt, bár közelharcban igen hasznos, ezért az Admiralitás „elnézte”. Főleg, hogy a kapitány (egyes esetekben a tisztikar) saját jövedelméből került sor a kiegészítésre.
Álljon itt a HMS Victory kapitányainak névsora, kiemelném közülük Hardy kapitányt, aki Nelson kedvence volt és nagy része volt a flotta, no és saját hajója, a Victory taktikai irányításában.
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:pMWvpdKTX4cJ:www.hms-victory.com/index.php%3Foption%3Dcom_content%26task%3Dview%26id%3D48%26Itemid%3D68+hms+victory+captains&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
Ami az ágyúk számát illeti, az Admiralitás kb. 1820-ig a besorolásnál nem vette figyelembe a carronadokat, csak az ágyúkat.
BTW az Admiralitás szinte minden ilyen módosítást elnézett csak ne kerüljön semmibe.
Hardynak nagy része volt a Victory megmentésében, már admirálisként.
Van egy évszám gépelési hiba. 1963 —> 1763.
Üdv!
Én láttam élőben. Bár fényképezni nem értem miért, csak titokban lehetett. Mármint a belsejét. Fantasztikus élmény! Elképesztő, hogy mit alkottak fából!
Én csak a Golden Hinde-t és a Cutty Sark-ot láttam. A Hinde külön nagy élmény volt, mert nem úgy van kiállítva valami eldugott múzeum mögött, hanem sétálsz a Temze parton, és egyszer csak ott van egy dokkban, ami közvetlenül a folyóra nyílik. Egyszer majd biztos megnézem a Victoryt is mert az Hinde az replika, a Sark pedig elég fiatalka ahhoz képest.
Amennyire én tudom ez a Királyi Haditengerészet zászlóshajója…
„Amennyire én tudom ez a Királyi Haditengerészet zászlóshajója…”
Így van, és a hivatalos megfogalmazás szerint „Őfelsége felszerelt hadihajója”. Bár leginkáb a turistáknak szánt szuvenírekkel van jól felszerelve az ajándékboltja… :-))
Akit érdekelnek a hasonló cikkek, itt van egy post az ex-USS Intrepid hordozóról, az Index mai főoldaláról:
http://548oranewyorkban.blog.hu/2011/12/03/intrepid_az_uszo_muzeum?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2011_12_04&utm_campaign=index
Aki Portsmouth-Gosport közelébe jár feltétéenül nézze meg. Van amúgy arrafele sok minden, nekem a tengeralatjáró múzem jött be a leginkább.
Akkor most Victory Block ’11-es lesz? :-)
Fantasztikus az egész Portsmouth Historical Dockyard. Sajnos én már leszerelt felső árbócókkal láttam a hajót. De így is fantasztikus. Tényleg felszerelt hadihajó! Minden egyes kefe, vödör és függőágy a helyén van!
Az egész múzeum nagyszerű, az HMS Warrior (első páncélos, vitorlás, gőzös) is teljesen felszerelt és ott fotózni is lehet.
A jegyben benne van egy hajótúra kikötőben, úgyhogy volt szerencsém látni a már dokkban álló Ark Royal-t és elhajóztunk jópár vadiúj romboló meg fregatt mellett.
Ha Southern Railway daysave ticket-et veszel akkor 14 fontból megvan a a vonatút oda-vissza Londonból. Ha a múzeumi belépőt megveszed előre a vonatjegyhez, akkor 16 font a belépő (21 helyett).
Hatalmas élmény volt. Mindenkinek ajánlom!
http://www.historicdockyard.co.uk/