A nyugat-afrikai ország nemrég több mint hetven, hosszú távú tárolásba helyezett katonai repülőgéptípusának végleges selejtezését jelentette be!
A számottevő olaj és egyéb ásványkincseken üldögélő afrikai állam az 1960-as függetlenné válása óta, jelentős fegyver készletet halmozott fel. Különösen igaz volt ez a 70-es és 80-as évekre, amikor a hetvenes évek elejei olajár robbanás után, az egymást követő katonai kormányzatok megrendelésekkel árasztották el a katonai repülőgép típusokat gyártó vállalatokat.
A mérhetetlen korrupció, az ország fejlesztésének hiánya és egyéb fekete afrikai problémák rányomták a bélyegüket a Nigériai Légierőre, így a beszerzett típusok a kilencvenes évek elejére nagyrészt üzemképtelenné váltak. Az országban eluralkodó káosz, már az olaj kitermelést is hátráltatta, ezért 1999-ben némi külföldi ráhatás segítségével polgári vezetés váltotta le a korábban harminchárom évig az országot vezető katonai kormányokat.
Napjainkban az országban hivatalosan demokrácia van, bár a választások tisztaságát megkérdőjelezik és a korrupció továbbra is magas, de újra hozzákezdtek az ország lassú rendbetételéhez, hogy biztosítsák az ásványkincsek kitermelését és exportálását külföldre.
A kétezres évek elején az új kormányzatnak komoly tervei voltak a hadsereggel és ezen belül a légierővel. Felmérték a meglévő fegyverrendszereket és terveket készítettek az újra hadrendbe állításukra. Logikus lépésként először a kiképző flotta korszerűsítését kezdték meg.
Első lépcsőként korszerűsítették a nyolcvanas években beszerzett sugárhajtású kiképző repülőgépeiket. Ebből a célból 2007-ben két szerződés kötöttek meg. A cseh Aero Vodochody huszonegy L-39ZA Albatros nagyjavítására kapott rendelést, majd az olasz Alenia Aermacchi is hasonló megrendeléshez jutott a Nigériai Légierő tíz MB-339-esének üzemképessé tételére.
A meglévő szállító és támadó gépeket is tervezték felújítani, ezért nagy mennyiségű technikát tároltak az ország négy repülőlőterén, azzal a céllal, hogy újra üzemképessé teszik, illetve ha sikerül értékesítik azokat. A technikák állapot felmérése megtörtént, a kapott eredmények alapján Nigéria nemrég jelentős mennyiségű repülőgép végleges kivonást jelentett be!
A kivonásra ítélt technikák természetesen már hosszú évek óta a földön rostokolnak. Ilyenek a Nigériai Légierő hajdan szebb napokat látott MiG-21-es típusai. A Szovjetunió a hetvenes évek első felében két századnyi MiG-21MF és UM típust szállított Nigéria számára, amelyeket a nyolcvanas évek elején még egy századnyi MiG-21bis-el egészített ki, a veszteségek pótlására. A híres, deltaszárnyú vadászt tervezték korszerűsíteni, legalábbis az illetékes Aerostar/Elbit Systems, IAI, és RSzK MiG üzemek kereskedői ezt nyilatkozták. Végül a típust 2009-ben a kínai rokon tizenkét F-7NI vadász és három FT-7NI kétüléses változata váltotta le. Az öreg MiG-21-esek utoljára 1994-ben emelkedtek a levegőbe. Most tizenhét év tárolás után, huszonöt eddig tárolt MiG-21MF/bis/UM repülőgép került végleges kivonásra a Makurdi repülőtéren.
Másik nagysebességű nigériai típus a SEPECAT Jaguar International, melyből tizennyolc SN/BN változatot adtak át számukra 1984-ben. A típus karrierje rövid volt, Anglia hamarosan megvonta a támogatást az országtól, így Nigériában a Jaguar 1991-ben szállt fel utoljára. Sokáig tervezték értékesíteni a gépeket a típus többi üzemeltetője számára, de végül az üzlet nem jött létre. A Hidegháború befejezése után sok Jaguar maradt feladat nélkül Európában is, így a használt gépekre utánrendelést feladó ecuadori, indiai és ománi légierőkbe használt angol példányok kerültek. Nigéria tizenhat, húsz éve tárolt Jaguar kivonásáról döntött. A Jaguártól a földi támadó szerepet, a szintén régen beszerzett és eddig hellyel-közzel üzemképesen tartott AlphaJet típus veszi át. A lassan harminc éves AlphaJet-ek közel fele balesetek és katasztrófák miatt selejtezésre került korábban, de néhány példányának a felújításról nemrég egyezett meg a Nigériai kormány egy német vállalattal.
A katonai közepes szállító repülőgépek nagy részét szintén sikerült újra üzemképessé tenni. A hetvenes években beszerzett kilenc C-130H és H-30 Hercules – ahogy a világ más pontjain is – Nigériában is nagy népszerűségnek örvendett. Egészen 1992-ig, amikor egy katonai iskolából visszatérően, fedélzetén több mint százhatvan emberrel lezuhant az egyik példánya. A borzalmas tragédiában nyolc magas rangú nigériai katonai vezető is életét veszítette. 2009-re már csak egy üzemképes Hercules maradt, de nemrég megrendelték öt gép újra üzemképessé tételét. Jelenleg három, már javíthatatlan Herculest selejteznek ki a Lagos-i repülőtéren.
Nigéria kétmotoros Aeritalia G.222-esei jobban jártak. 2005-ben öt példány felújításáról, és egy eredetileg olasz példány megvásárlásáról írtak alá egyezményt az Alenia Aeronautica céggel. Az első felújított G.222-es 2007-ben szállt fel.
A öreg Fokker F27-eseket viszont végleg kivonták. A két megmaradt repülőgépek közül az egyiket kiselejtezték, a másikat viszont eladásra kínálták fel. Feladataikat a Dornier 228-asok, és a nemrég Olaszországból beszerzett ATR 42MP haditengerészeti járőrgépek vették át.
A Nigériai Légierő a fenti „nagyvasakon” kívül, a régóta tárolt tizenöt Bulldog 123-as légcsavaros kiképzőgépet, három MBB Bo-105-ös és kilenc Mi-34-es könnyű helikoptert selejtez ki véglegesen. A Buldogok és Bo-105-ösök közül a még üzemképessé tehetőket értékesítették. A Mi-34-eseket viszont eladhatatlanok. A Mi-34-esek egyik első üzemeltetője Nigéria volt, de pár év repülés után le kellett állítani a típust, mert szerkezeti problémákat tártak fel, amiket nem sikerült kijavítani.
A kivont helikopterek helyett vadonatúj Agusta A-109-es és a volt szovjet hadsereg állományából nagyjavított Mil Mi-24V/P helikoptereket szereztek be. Ezeken kívül felújítottak tizennégy korábban tárolt Puma és Super Puma helikopter, ami mellé beszereztek még négy Eurocopter AS 332 típust is.
—–
Galcom
nagyon fenyegetőek a srácok az a albatrosz körül
Miért kell ennyi kiképző gép nekik?
Hello,
a környező országok bevethető erőivel szemben ezek is komoly katonai erőt rejtenek. Illetve jellemző az afrikai és dél-amerikai államokra, hogy belső, nép nevelési célból fenntartanak ilyen alakulatokat. Minderre az Albatros és a MB.339-es egyaránt megfelel.
Úgy tűnik, minden technikát igyekeztek üzemképessé tenni, ahogy mondod kissé értelmetlenül. Valószínűleg a könnyen megkenhető hivatalnokokra hatottak a gyártó cégek kereskedői.
színes géppark. :-) Mindenből van 2-3 db.