Kanada jelenlegi tengeralattjárós erejéről sok minden elmondható, de hogy akárcsak kielégítő eredménnyel ellássa feladatát, azt nem nagyon. A tavasszal egy kapcsolódó hír keretein belül foglalkoztunk a Victoria-osztály körüli mintegy másfél évtizede tartó szerencsétlenkedéssel, így akit részletesebben érdekel a dolog, annak javasoljuk fussa át az Upholder-osztály kanadai karrierjének rövid bemutatását. Tömören összegezve: az anno 1998-ban megvett, 2000-2003 között leszállított, használt, de a kor követelményeinek megfelelő diesel-elektromos (SSK) tengeralattjárók alapvetően kanadai szolgálati idejük szinte teljes ideje alatt végig kikötőben vesztegeltek. Vannak jelek, hogy ezen gyászos helyzet javulni fog, de…
… de menetközben napról napra egyre sürgetőbb lesz az arktiszi tortaszelet megnyugtató biztosításának rendezése is. A kanadai tortaszelet pedig elég vaskosnak ígérkezik, melynek védelmére nem ártana néhány acélcápa sem – persze bevethető formában.
A HMCS Corner Brook 2008-ban a hajótest tisztítása folyamán | Fotó: Sandy McClearn ,
Ellenben jelenleg mind a 4 Victoria szárazdokkban lapít és ez várhatóan legalább 2012 végéig, a HMCS Victoria-n végzett munkálatok valószínűsített befejeztéig így is marad. A másik két egység 2013-ban csatlakozhat az aktív flottához, míg a Kanadába történő áthajózás alatt kigyulladt HMCS Chicoutimi elképzelhető, hogy csak 2016-ban!
Ekkora az anno az évtized üzletének titulált, „bagóért” (750 millió kanadai dollár) beszerzett 4 SSK állítólag 3 milliárd dollárjába kerül majd a kanadai adófizetőknek. Ha minden igaz ebből 1 milliárd már el lett tapsolva, a maradék 2 milliárdot pedig az elkövetkező 4 évben nyelné el a program. Ez 500 millió dollár/egység lenne, ami nem kevés, különös tekintettel arra, hogy az 1986-ban elkezdett építésű, eredetileg 1990-1993 között hadrendbe állított egységek addigra már hellyel-közzel 30 évesek lesznek, talán még egy 10 évnyi hasznos élettartammal. Namármost ekkora pénzeszsákot kiadni 4 használt SSK egy évtizednyi szolgálatáért erősen megfontolandó dolog.
HMCS Corner Brook Újfundland partjainál | Fotó: Rick Anthony ,
A CBC értesülései szerint ezen gondolatmenetet végigvihette a kanadai kormány is, ugyanis az értesülések szerint – egyelőre megfontolás szintjén – felmerült a Victoria-osztálynak búcsút intés és nukleáris meghajtású atom-tengeralattjárók beszerzése. Ami nem lenne teljesen idegen a juharlevelesektől, hiszen már korábban volt ilyesmi fontolóra véve.
Persze a költségvonatkozások mellett sok egyéb kérdés is felmerül egy ilyen mérlegelése, megvalósíthatósága kapcsán. Többek között az, hogy ugyan kitől is érkezne a nukleáris meghajtással felvértezett acélcápa? Nos a szóba jöhető országok köre ugye nem túl széles, hiszen az Egyesült Államok, Anglia, illetve Franciaország képében ki is merül a nem hosszú lista.
A hír megszellőztetése kapcsán természetesen felmerült az USA – egyből több megoldással is. Egyik lehetséges forgatókönyvnek tűnhet, hogy Kanada levedlett Los Angeles-eket szerez be, melyekben egy alapos felújítás és reaktor újratöltés esetén lenne még egy 15-20 évnyi tartalék.
A Los Angeles osztályú USS Albuquerque (SSN 706) Marokkó partjai mentén a Majstic eagle 2004 hadgyakorlat ideje alatt | Fotó: Rob Gaston, U.S. Navy: ,
Ezen a vonalon a matekozás ott kezdődik, hogy 2005-ös áron egy újratöltés elvileg 200 millió zöldhasúba került. Induljunk ki továbbá abból, hogy a kivont egységeket egy alapos modernizálás áráért odaadnák a jenki és tokkal-vonóval egy Los Angeles-osztályú SSN ára így megállna 350 millió dollárban. Ez 4 egységre vetítve 1,4 milliárd dollárjába fájna Kanadának, ami még mindig kevesebb, mint a 4 Victoria vonalán kalkulált 2 milliárd. No persze ez csak a beszerzési költség, erre jönne rá éves szinten az üzemeltetés, illetve a szükséges infrastruktúra, illetve képzés ára. Ezen utóbbi vonatkozásokat, vagy legalábbis egy részüket azonban Kanada jó eséllyel megoldhatná a déli szomszédjánál már kiépült rendszereken keresztül, ezáltal is spórolva a fenntartási költségeken. Mely összeget fordíthatná a szükséges képzések finanszírozására, így esetleg ugyanolyan árban 4 SSK helyett a célnak jobban megfelelő, bizonyított SSN állhatna akár kétszer olyan hosszú ideig a rendelkezésükre. Megfontolandó valóban!
Persze felmerülnek problémás dolgok is. Egyrészt, hogy a U.S. Navy nem feltétlenül adna vígan és dalolva 688i, azaz továbbfejlesztett Los Angeleseket szoros szövetségesének sem, lévén jelenleg szükségük van minden egységre. Márpedig Kanada szemszögéből ha már választani lehet a korai szériás, illetve a továbbfejlesztett 688-asok között, akkor minden bizonnyal az utóbbira esne a választás. Legalábbis ezzel érvelnek az ezen lehetőséget boncolgatók. Tegyük hozzá cseppet sem alaptalanul, lévén a 688i a törzsszerkezetének kialakítása végett alkalmasabb az adott esetben a jégpáncél áttörésére – erősebb szerkezet, illetve a mélységi kormányok a toronyról az orrszekcióra kerültek át, ezzel is védettebbé válva a „jeges akciók” alatt.
A korai szériás Los Angeles-ek jellemzője volt a tornyon elhelyezett mélységi kormányfelületek, melyek ellehetetlenítették bizonyos jégvastagság áttörését. ,
Másrészt ha jól tudom, akkor az amerikai tengerészeti reaktorban erősen dúsított uránt alkalmaznak, melynek exportja csöppet problematikus jogilag. Lehetséges kiskapunak tűnik a lízing – mind a használt Los Angeles-ek, mind az alternatívának javasolt Virginia beszerzés esetében. Megjegyzem, ez egy érdekes kérdés az ilyesmit szintén pedzegető ausztrálok esetében is. További alternatívát jelenthetnek a gallok, akik a reaktoraik tervezésekor eleve bekalkulálták az exportlehetőséget, így néhány Barracuda beszerzése semmilyen akadályba nem ütközne a fegyverexport tekintetében amúgy sem szívbajos Párizs részéről. Probléma, hogy várhatóan 2017-ig a Francia Haditengerészet sem rendelkezik egyetlen egységgel sem…
Ez a pénz tényleg kicsit soknak tűnik…. Az aussik mellett most már Kanada is nukit szeretne. Mindenesetre érdekes. Az USA – minden aggálya ellenére – érdekelt lehet a dologban, ugyanis az északon tartózkodó leendő kanadai nukik tehermentesíthetnék részben az USA tengóit, így költségvetési pénzt spórolhatnának ott is. Azért Kanada elég stabil szövetségese katonai vonalon az USA-nak… A francia nukik szerintem nem játszanak, a kanadai haderő minden porcikája angolszász alapú…. Ja… még egy.. az arktisz környékén talán egy nuki tényleg megfelelőbb és hatékonyabb lehet, mint egy bármilyen modern dízeles…..
Most már nem a meghajtás a lényeg, egy tengó bevethetőségi idejét a legénység teherbiró képessége adja.
Oszt’ az AIP meghajtó rendszer sokkal csendesebb mint az atom, és ez hatalmas előny !
Kedves Puma…
Az AIP-rendszer hatékonyságában igazad van, de a sarkköri jég alatt két hónapig ücsörögni és hallgatózni egy nuki sokkal alkalmasabb. Kormánysebességen és álló helyzetben nem sokkal hangosabb egy LA Class, mint egy AIP-es tengó… A keleti passzív szonárteljesítmények (orosz, kínai) ez bőven a hibahatáron belüli…
Kedves Littlejohn !
Ami az említett tengók zajszintjét illeti én csak arról olvastam,hogy az AIP hajtóművesek vitathatatlanul csendesebbek az atomosoknál.
Sajnos több adatom, érvem nincs.
Mire Kanadának bevethető új tengói lesznek – már a jég is elolvad !
Ide csak egy mosoly /D/ mert utóbbi nem mulatságos !!!
Kedves Puma…
Csak el ne olvadjon. :)
Mondtam, egyébként teljesen igazad van. Csakhogy az AIP-hajókat alapvetően partközeli járőrözésre optimalizálták. A nukikat pedig tartós bevetésekre. Te is írtad, hogy lényeges a legénység teherbírása. Egy nukin a körülmények sokkal jobbak egy hosszú távú bevetéshez. Ráadásul van még egy bibi. A Kanada északi részén zajló jég olyan zaj-kakofoniát okoz, melynek feldolgozása kemény számtech kapacitást igényel. Egy AIP-es dízel is nagyon modern lehet elektronikailag, de a lehetőségei behatároltak – épp alapvető feladatáből adódóan (cirkálás, támadás, futás).
Még valami. Ha érdekel:
http://www.delmagyar.hu/vilagvevo/azonositatlan_hangok_az_oceanok_melyen_-_hallgassa_meg/2154921/
Üdv.
Ezek is a hazai munkaerő foglalkoztatásán baszták el? Megrendelhették volna az angoloktól a felújítást, és már selejtezhetnék is őket.
Ha meg még a franciáknak sincs a saját tengójukból, az a flotta baja. Azé a cucc, aki kifizeti. Kanada aligha fogja megtámadni őket.
Alapvetően én sem értem a dolgot. Megkérdeztem a fiam, ő azt mondja, hogy az eredeti Upholderek annak idején jó hajónak számítottak. A briteknek – kivonásukig – nem volt vele különösebben sok bajuk. Bővebben talán Kuruc kolléga tudna az Upholderekről értekezni, én inkább a német és ami rendszerekben vagyok képben. Valószínű lehet, hogy mégis van némi különbség a kanadai és a brit üzemeltetési standardokban, ez okozhatja a gondok egy részét.
OFF
http://hvg.hu/itthon/20111109_nyomozas_katonai_gep
600 misi??? wtf
az akkori áron jóval több mint 2M euro tudtommal bőven 1M DOLLÁR alatt van az ára
A sarki jeg ala bemenni akarmilyen D/E geppel nem egy eletbiztositas. Maximum csak belopodzkodni ala egy kicsit de nem messze, mert ha tolteni kell az aksit es fent csak baromi vastag jeg van akkor megette a fene az egesz hajot meg a legenyseget mert nem biztos hogy at tudja torni a jeget, max nagysebessegu es kockazatos manoverrel.
D/E gepek csak elvetve jarkalnak jeg ala.