|

Switchblade – a kamikaze droid

A U.S. Air Force a tavalyi évben sürgős igényt jelzett a kisméretű UAV rendszerekkel (is) foglalkozó iparágnak: a Lethal Miniature Aerial Munition System (LMAMS) program keretében egyetlen gyalogos katona által hordozható, kisméretű, az álló, vagy mozgó ellenfél likvidálására alkalmas megoldást keresnek, mely egyben minimalizálja a járulékos veszteségeket.

A tavalyi év decemberében 3 cég érdekelte az USAF illetékeseit: IAT, Textron Defense Systems, és a népszerű Raven UAV-ot, illetve a DARPA Nano Air Vehicle programba nevezett kolibri utánzatot elkövető kaliforniai AeroVironment.

A kiválasztott cégek tehát a fentebb vázolt feladat elvégzésére alkalmas eszközt kell kifejleszteniük, mellyel kapcsolatos elvárások konkrétabban a következőek:

  • az apró UAV tömege maximálisan nagyjából 3 font, azaz 1,35 kg kell legyen
  • az irányításához szükséges vezérlőkonzol tömege legfeljebb újabb 3 font
  • a teljes rendszer bevetésre kész állapotba hozható legyen 30 másodperc alatt
  • az indítás után a rendszernek a hatósugarán belül 20 másodpercen belül képesnek kell lennie egy ember méretű célpont felderítésére és semlegesítésére
  • a célponttól 1 méteres körön belül történő becsapódás 80-100 mérföld/óra sebességgel. Ezen pontosságnak elegendőnek kell lennie, hogy a robbanótöltet megölje, vagy kiüsse a nyílt területen, vagy nem páncélozott járműben tartózkodó célpontját
  • ha a támadási feltételek meghiúsulnak, akkor akár további 30 percen át alkalmasnak kell lennie a körzetben tartózkodásra

Alapvetően tehát egy távirányítású repülő gránátról van szó, amit az USAF a tervek szerint elvileg 2012-től szeretne a frontvonalon látni.

Az AeroVironment a 2008-ban lekezdett fejlesztésű, Switchblade nevezetű portékájával nevezett és úgy tűnik el is nyerte az illetékesek tetszését, ugyanis egy 4,9 millió dolláros szerződést kaptak, melynek értelmében a programra, melynek értelmében az AeroVironmentnek gondoskodnia kell arról, hogy a Switchblade a lehető leghamarabb bevethető legyen terepen. Hogy ebbe a keretbe mekkora darabszám fér bele, arról nem szól a fáma.

Switchblade UAS

A Switchblade rendszer tokkal-vonóval 5,5 fonttal növeli meg a cipelendő hátizsák súlyát. Ez nem sok, és ráadásul akár 5 kilométer távolságból is oda lehet csapni a kellemetlenkedő ellenfélnek vele ,

Rajtaütés történt, lefogták a csapatot? Nincs, vagy sokára áll rendelkezésre tűztámogatás? Semmi gond! Le a hátizsákkal, elő a Switchblade tárolására és indítására szolgáló hengerrel, illetve az irányító konzollal (a Switchblade kompatibilis a Raven irányító rendszerével). Indítás! Switchblade kiröppen, szárnyakat nyit, majd kvázi hangtalanul elzümmög, közben folyamatosan továbbítja a valós idejű vizuális információkat, ami segítségével a kezelő kiszúrhatja a támadót, támadókat. Amint ez megtörtént, sor kerülhet a cél befogására, majd a támadási utasítás továbbítására, melynek hatására a Switchblade jó kamikaze módjára rárepül célpontjára, megérkezéskor aktiválva az apró sárkányszerkezetben elhelyezett kis mennyiségű robbanóanyagot. A rendszer érdekessége, hogy a támadás az utolsó pillanatban is visszavonható, még az után is, hogy a Switchblade megkezdte a rárepülést célpontjára.

http://youtu.be/kmDOMl4I9MI

145 hozzászólás “Switchblade – a kamikaze droid”

  1. Azért nincs minden átgondolva teljesen. Így is a legutolsó váratlan támadásban 40 – 70 sérültig beszélnek 1 afganisztáni USA bázisnál. Mi lesz ha valamelyik rajtaütéskor 10-15 ilyen vackot elvisznek. Így is az afganisztáni videókon talpig USA fegyverzetben masíroznak a tálibok.

  2. Ezeket informatikailag le lehet védeni, nem probléma. Inkább problémás, hogy ahogy az NLOS rendszert is idejétmúltnak, rugalmatlannak és költségesnek tartották, úgy ez is annak tűnik.
    Akkor inkább már egy egyszerűen felbocsátható felderítő drón, ami felderítő és célmegjelölő/adatközlő funkcióval van ellátva. Elvégre azért van a tüzérség, hogy az ilyen helyzeteket gyorsan és viszonylag olcsón kezelje akár nagy tömegben is.

  3. nagyon mas a ketto. az egyik nem helyettesiti a masikat. johogy nem az xm25 helyett is ‘eleg a tuzerseg’.:-)

    c ha fontosnak tartjak levedik es akkor hiaba zsakmanyolnak belolle. amugy nem tudom mennyibol alhat par bar nem tvs csak sima radios modellrepulot megvenni es felrakni ra ~granatot.

  4. acecombine: én saját magam is láttam már profin megépített civil dront (előre néző és dóm kamerával, GPS-szel, földi állomással), viszonylag olcsón megépíthetőek civil forgalomban kapható elemekből.

    Fade: Nem is azt mondtam, hogy a tüzérség jó minden helyett. De tegyük fel, két különálló ellenséges katonát kell leküzdeni, vagy még többet. Hány dron-t viszel magaddal, hogy megsemmisítsd őket? Valószínűleg csak egyet. A többit (ha már egyszer felderítetted őket), a tüzérségre vagy a légierőre bízod.
    Populista szóhasználattal élve: Nem állíthatsz minden ellenséges katonára egy dron-t.

  5. Pedíg a videóanyag ezt sugallja. Ha pl egy 30-100 fős csoport végzi a rajtaütést, akkor mindegyikre külön ráirányítasz eggyet:))
    Szerintem ezeknek a kis gépeknek a másodlagos funkciója kéne legyen a rombolás, az elsődleges a felderítés és a célmegjelölés. Csak akkor kéne feláldozni őket, ha a célpontot nem lehet másként megállítani.
    Sokkal életszerübb lenne az egész, ha kombinálnák egy aknavetővel mely lézervezérlésü aknagránátokat lő.

    http://en.wikipedia.org/wiki/XM395_Precision_Guided_Mortar_Munition

  6. Mackensen:

    Ez tök jól hangzik, csak az a fránya gravitáció…
    Egy ilyen gránátvető van olyan nehéz, mint az egész masina. Azaz max. a raj(!) cipel el egyet.

    Esetleg egy külön gránátvető, ami raj fegyver, de használható a repülő(cske) nélkül is. A masina meg cipelhetne egy lézeres célpontmegjelölőt.

  7. Nem hinném hogy olyan nagy kihivás 81/82 mm aknavetőgránátokat is irányíthatóvá tenni, ha 25 mm gránátokat képesek voltak. Azok az aknavetők meg már eléggé hordozhatóak.
    A 120 mm csak a példa kedvéért tettem be, hogy nem az én ötletem, hanem már létező valami.

  8. Igen, lehet, hogy félreérthető voltam. Azt akartam írni, hogy a kicsi repcsi világítaná be a célokat az aknagránátoknak. De az is hatalmas segítség ha meghatározza a célpontok GPS koordinátáit. Az őrjáratok nem nagyon szoktak kibújni a tüzérség ernyője alól.

  9. Tulajdonképpen feltaláltátok a spanyolviaszt, ugyanis létezik már a miniUAV kategória és az irányított gránát is, évek óta alkalmazzák őket.
    Pontosan ez a két elem volt az, ami pár éve az NLOS-t is elsikálta, hisz felesleges hordozható irányított rakéta (jelen esetben UAV), ha a közelben amúgy is van saját tüzérség. Hogy a lövedék irányított vagy sem teljesen irreleváns, hisz közvetett irányzási módszerekkel is lehet irányított tűzet vezetni.

  10. Mackensen:

    Csak olyan gépek már vannak, amiről most beszélgetünk. Bár robbanótöltet helyett egy 9 mm-es (vagy 7.62, vagy 5,56 vagy bánomisén) automata fegyver (kb. könnyű géppuska), esetleg egy “ócska vacak” 40 mm-es egylövetű gránátvető lehet, hogy költséghatékonyabb lenne, mert a madár “újrafelhasználható”.

    Más: egy irányított lövedéknél is meghatározó a ballisztikai röppálya, vagy akkorák lesznek mint egy tomahawk. Én látom a kezdeményezés célját, bár szerintem többe kerül majd a leves, mint a hús.

  11. 81/82/60 mm űrméretről nem tudok, ha van róla valami linket légyszi küld el.
    Igen, Sharky de a rendszer lényege a hordozhatóság. Mármint örjáratoznak a fiúk, a gonosz rájuktámad. Erre előkapják a hátizsákból a repcsiket és jól rájuk irányítják. Errefel mondtam, hogy inkább ne pazarolják a repcsiket és jó ha magukkal visznek egy aknavetőt a fentebb említett kategóriából, mivel ezek még hordozhatóak.
    Amit te mondasz, az már a B terv, mikor nincs náluk az aknavető:))
    Pont azért linkeltem a 120 mm példát, mert nem én találtam fel a dolgott csak éppen tudok 81/82/60 mm kategóriában ilyen lőszerről.

  12. Nemjó Sharky, nem ez a házi feladat!!!

    “program keretében egyetlen gyalogos katona által hordozható, kisméretű, az álló, vagy mozgó ellenfél likvidálására alkalmas megoldást keresnek, mely egyben minimalizálja a járulékos veszteségeket.”

  13. Félreértés ne essék, nagyon is az innováció mellett vagyok, magam is terveztem hasonlókat, igaz szoftver szinten. Aztán kiderült, a legtöbb dolog a gyakorlótéren megbukik egyszerűen azért, mert a harctér egyáltalán nem felhasználóbarát környezet.

  14. Azért nem egészen, hisz bizonyára újabb képességeket kell kifejleszteni, ami a későbbiekben használható lesz. Mondjuk azt, hogy ez egy technológiai demonstrátor.

    Jut eszembe. A hátizsákból előkerült a vetőcső. Az irányító konzolt honnan szedte elő a katona? Egy második hátizsákból? Egyszerre hány dron irányítható egyazon konzol adókörzetében?

  15. Azért kissé furcsának tartom, hogy az USAF fejleszti. Ilyesmire inkább az Army vagy a USMC kötelékében lehetne szükség.
    Az eredeti elképzelés szerinti használat kissé furcsa nekem is, de különleges egységek számára hasznos lehet, ha egy jól védett személy likvidálása a feladat.

    “Nem hinném hogy olyan nagy kihivás 81/82 mm aknavetőgránátokat is irányíthatóvá tenni, ha 25 mm gránátokat képesek voltak.” Tudtommal a 25 mm gránát nem irányított, hanem csak a robbanását időzítik, a lézervezérlés pedig ennél jóval összetetteb dolog.

  16. Sharky: a hangtompító nem hangtalan. Egy számszeríjhoz képes nagyon hangos. Enneg egyedül SpecOps számra van értelme mélyen az ellenséges vonalak mögött. Arra meg drága, de az alapkutatásokra költeni kell. Ez arra jó leginkább. “pilot project” szerintem, ami korlátozottam hasznos csak közvetlenül. Irányított tüzérségi lövedék többnyire olcsóbb, gondolom.

  17. Szerintem meg nem tűnik drágának. A kifejlesztés a nagy pénz. belemegy párszáz dollárnyi anyag, párszáz dollár munkaóra meg energia a legyártásba. De a vételár végül a termék életciklusa alatt várható megrendelések számától függ. Tudod, a profit meg kell legyen, és a hadiiparban tipikusan elég nagy árréssel dolgoznak ráadásul.

  18. Sokan tévesen értelmezik az “irányított lövedék”-et, az ugyanis nem kizárólag azt jelenti, hogy a gránátot végfázisvezérlik, hanem egyszerűen azt, hogy a felderített célpont pontos koordinátájára vezetik azt. Ez lehet akár egyszerű közvetett irányzás, amennyiben az pontos felderítéssel, lőelemképzéssel, fegyverrel és lőszerrel párosul, ezáltal pontcél is leküzdhető vele.

  19. Amiért a Switchblade egyedülálló, az a reakcióidő. Nem kell várni a felderítési adat átadására, hitelesítésre és tűzkiváltásra, hanem azonnal reagálhat az UAV operátora. De jelen állapotban nem látom életképesnek (2 hátizsáknyi eszköz kell – egy esetleges támadás esetén – egy darab ellenség semlegesítésére).

  20. Mi lenne, ha felderítő miniUAV-t lőnének csak ki, ami lézer célmegjelölővel megfesti a célt vagy meghatározza a cél helyzetét, és onnantól a helyszínen lévő személy dönti el, hogy légicsapást, tüzérséget vagy – és innentől jön ami még szerintem nincs – kis kaliberű lézeres-végfázisvezérlésű gránátot lő ki a saját aknavetőjükből, akár többet is. A veszély elmúlta után miniUAV-t visszateszik a vetőcsőbe, és – képességcsökkenés nélkül – továbbhaladnak.

  21. A felderítés és folyamatos terepfigyelés külön műfaj kellene legyen. Nem életképes az a felfogás amely szerint a katona fel is deríti a célt és meg is semmisíti. Egy csapat katona csak a fegyverrendszert kell szállítsa egy másik csapat csak a felderítőeszközöket.

  22. Számomra a csöves tüzérség még mindig óriási jelentőségű. Egyszerű, hozzáférhető technológia és a pontossága bőven precizíóssá teszi 10 km-es lőtávon belül.

    Végfázis vezérlés nékül a tüzérség ismételt lövéspontásságe nincsa precíziós kategóriában. Értsd, ugyanoz beállítással leadsz két lövést, akkor a szórás bőven nagyobb lesz, mint 10 méter. 15 km felett szélcsendes időben 100 méter felett van tudtommal a 155 milis lövegek szórása… Azért ez csak nagyjából, mert a szórás nem azonos a lőtáv irányára és arra merőlegesen. Hónapokkal ezelőtt már volt erről egy hosszabb vite az sg. HT fórumán.

  23. ez a szórás persze oldalirányban értendő.
    A túl távol vagy túl korán leeső lövedék szórására nehéz konkrét adatot találni, de úgy tűnik 20 kilométerre mindenki 10…20 méteres “közelségről” (“in the vicinity of the target”) beszél.

  24. Szerintem kanyarodjunk vissza a témára. A fejlesztő egy olyan fegyvert akar, amit egy két ember szállíthat és viszonylag nagy távolságból semmisíthet meg álló és pont célokat úgy hogy kerüli a felesleges veszteségeket.
    Erre mondtam azt, hogy kár az UAV-t beáldozni. Jobb ha visznek magukkal pluszba egy aknavetőtű, amiből irányjtott gránátokat tudnak kilőni.
    Az UAV-t elsősorban célmegvilágításra használják és csak ha nagyon muszáj áldozzák be.
    A legnagyobb probléna az UAV elvesztésével nem feltétlenül anyagi. Ennél sokkal fontosabb az elpocsékolt idő. Indítás után a kezelő meg kell találja a célpontot, aki feltételezem vagy álcázta megá, vagy már menekül. Miután semlegesíti, új UAV-t kell indítani és elölről kell kezdeni az egész folyamatot.
    Ha az UAV a levegőben marad egy rakás időt spórolnak meg.

  25. ” ERFB-BB shell, weight 105.9 pounds (48.0 kg), M11 Zone 10 muzzle velocity 897 m/s, QE 898 mils, time of flight 112 secs, range 39,600 metres (129,900 ft). Probable error in range 212 metres (696 ft), in line 36 metres (118 ft).
    ERFB shell, weight 100.4 pounds (45.5 kg), M11 Zone 10 muzzle velocity 897 m/s, QE 881 mils, time of flight 99 sec, range 29,900 metres (98,100 ft). Probable error in range 189 metres (620 ft), in line 42 metres (138 ft).
    HE M107 shell, weight 95 pounds (43 kg), M119 Zone 8 muzzle velocity 675 m/s, QE 764 mils, time of flight 65 secs, range 17,800 metres (58,400 ft). Probable error in range 59 metres (194 ft), in line 12 metres (39 ft).

    The dispersion of the EFRB shell is more than three times that of FH-70 at its maximum range of only 5 km less, and is twice as great at FH-70’s at 20 kilometres (12 mi). Its maximum range with M107 is the same as any 30 calibre 155mm gun and its dispersion about the same.”

    Ebből teljesen nyilvánvaló , hogy az FH70 nevezetű ágyú 70 években, lőtávban 70 métert hibázott, oldalirányban 10 métert, 40 km lőtávban.

  26. Markeing, semmit több. A US Army-nál a tüzérségi support alsó határa emlékeim szerint 200 métere táján van. Nem véletenül. Ha ennél közelebb van az ellen, akkor nagy a veszély, hogy bartái tűz lesz.

    BTW ezek az érékek általában a CEP-ek, csak itt nem körkörös a hiba, hanem ellipszis fél nagy és kistengelyről van szó. Tehát rajzold meg az ellipsziseket és azt kapod, hogy ezen belül lesz a gránátok FELE. A gránátok asszem 97,5% lesz ennek távolságnak a duplájánál bent a zóában, ha normál eloszlású a hiba és egymástól független a X és Y koordináta hibája. Ami nem igaz…

  27. Nem csak a CEP-et kell ilyenkor figyelembe venni, ne feledkezzünk meg a repeszekről sem.
    http://en.wikipedia.org/wiki/STANAG_4569
    155 mm-es lövedék repeszei még páncélozott járművekre is veszélyesek kb. 50m-ig, el lehet képzelni, hogy élőerő ellen mekkora területen hatásosak. A mai “causalty sensitive” seregek még az elméleti lehetőségét sem engedhetik meg annak, hogy a saját katonáikat eltalálják, ezért sem szoktak 400m-nél közelebb lőni az amik 155-össel, csak abszolút vészhelyzet esetén, pl. amikor a tálibok lerohantak egy OP-t és 9 amit megöltek, és akkor is csak 2rpm-et tudtak produkálni, mert ilyen távolságnál már minden lövés után újra célozniuk kellett.
    @Véer
    A hangtompítók jelentősége tűzharcban inkább a torkolattűz elfojtásában van, főleg éjszakai harcban nagy előny, pláne ha az ellenség nem rendelkezik éjjellátóval. Vortex szájfékek használata is ezért terjed rohamosan.

  28. A szegényes forrásanyagból is az látható, hogy a második világháborús nehéztarackok kb 150 métert hibáztak lőtávban és kb 30 métert oldalirányban 20 km-es lőtávon. A korszerűbb 70es évekbeli tarackok (kb ekkor jelentek meg újabb típusok a második világháborús típusokhoz képest) kb 60 métert hibáztak lőtávban és kb 10…15 métert oldalirányban de ezúttal 25…30 km-es lőtávon.
    Ennek alapján hihető, hogy egy mai tarack (PzH2000, AS90, M777 stb.), 10kilométeres lőtávra precizíós fegyvernek számít, 10 méternél közelebb teszi a lövedéket.

    Az, hogy a szabályokban 200…400 métert engednek meg a saját csapatoktól tűztámogatás esetére egyrészt a repeszek miatt van, amelyek a lövedék felrobbanásának helyétől 100 méterre is rohadtul veszélyesek, ahogy acecombine írja, másrészt amiatt van mert a tüzérség pontossága nagymértékben személyzetfüggő. Függ attól, hogy a tüzérek mennyire gondosan céloznak, mennyi adatot vesznek figyelembe és mennyire óvták az ágyút. Ha föld vagy homok került a csőbe mert védőhuzat nélkül tárolták, és aztán úgy lőttek vele akkor lőttek a pontosságnak. Jó persze, van fegyelem stb, de a pontossághoz szükséges dolgok tábori körülmények között vagy feszült idegállapotban nem garantálhatóak.

  29. A polgári élet néha előrehaladottabb mint a katonai. Ez egy hivatalosan megrendelhető permetező helikopter. (droid?)
    http://www.yamaha-motor.co.jp/global/news/2002/02/06/sky.html
    http://www.youtube.com/watch?v=FXacyBVgIwQ&feature=related
    Itt meg lehet szerezni, aztán szét lehet permetezni az ellenséget.
    http://rmax.yamaha-motor.com.au/
    Minden esetre ez a szerkezet kamerával is fel van szerelve úgy hogy bár mire fel lehet használni, akár felfegyverezve is. A kereket kell feltalálni, ahhoz már túl késő. Vagy mondhatjuk azt is hogy a spanyolviaszt nem kell feltalálni, hanem csak fel kell melegíteni.

  30. @Molnibalage

    Nincs forrásod a dolgokat megcáfolni. Tehát lőtáv: 10 kilométerig, céltól 10 méternél közelebb. Lehet, hogy van olyan eset amikoris a lövedék nagyobb távolságra esett le (nem megfelelő célzás, rosszul tárolt ágyúcső), de azt kéne bizonyítani, hogy ilyesmit ismételhetően nem lehet kivitelezni.

  31. Való élet barátom…

    A közvetlen irányzású hk. lövegel első lövéspontssága is több méteres hibátval van 2-3 ezer méteren. Melyik részét nem érted annak, hogy a szél több véletlenszerű hibát ad hozzá a pontossághoz? Senki nem tudja mérni sem megjósolni, hogy a több km magasra repülő gránát milyen szélzónákon megy át. Mikor idelent teljes szélcsend van, akkor odafent akkor sincs.

    Az, hogy te itt mindenféle marketing anyagot linkelgetsz nem jelent semmit.

  32. A fentebb belinkelt Archer videón 3 kilométerről elsőre telibe trafálták a kocsit. (apropó való világ) Ha a kocsi 4 méter hosszú akkor a legnagyobb eltérés 2 méter lehetett 3 kilométeres lőtávon. Jó közelítéssel az eltérés egyenesen arányos a lőtávval. 10 kilométeren ez 6,6 méter legnagyobb eltérést jelent. A szél befolyásol, és ennyit befolyásol. Pár métert. Mégis vitorlát bont a lövedék?

  33. Vagy nem olvastad végig a vitát, vagy “az irányított lövedékek”-kel kapcsolatban valamit elfelejtettél hozzátenni.
    Ha arra gondolsz, hogy egy vállról indítható rakétát egy ember hordozhat míg gy ágyú néhány tonna akkor nem tök fölösleges. Milyen irányított lövedékre gondolsz? Az Excalibur előnye pl. a nagy hatótávolságon is elérhető pontosság. Pl 40 kilométeren is 6…7 méteres közelségbe csapódik be. Továbbá nem személyzetfüggő.

  34. Ja. Nem először mondom ezt. Az a sok hülye minek fejleszt precíziós fegyvert mikor 10 km-en is egy ’80-as évek beli LGB szórásképével bír egy gránát.

    Nem egyszer leírtam már, hogy 6 km magasból egy F-16C buta bombát 200 lábas CEP-pel old 6 km magasságból. Igen, a gép mozog és nem álló, de a bomba röppályája jóval rövidebb, mint egy gránáté. Akkor mitől lenne olyan sokkal pontosabb egy löveg cirka 3-szor messzebbről…?

  35. Nézd azért meg hol tart ezeknek a precizíós ágyúlövedékeknek a rendszeresítése, hányszor lettek elhalasztva a fejlesztés különböző fázisai stb. Mindig az volt az érv, hogy minimális mennyiség kell belőlük, mert a releváns távolságokra az esetek 99%-ban elegendő hagyományos lőszer és a gondos célzás.

  36. A repülős kérdésed nagyon jó. Ugyanaz a kérdés a rakétavetőknél is, amelyek irányítatlan kivitelben az ágyúkkal azonos lőtávon sohasem érhetik el az ágyúk pontosságát.
    A dolog egyszerű: a legnagyobb sebesség legyen minél közelebb indítás pillanatához, amikor minimálisak vagy egyáltalán nincsenek még eltérések.

  37. Mindig az volt az érv, hogy minimális mennyiség kell belőlük, mert a releváns távolságokra az esetek 99%-ban elegendő hagyományos lőszer és a gondos célzás.

    Jah, persze. Mégis iknább az air supportot preferálják többségében, mert a precíziós lőszerrel repülő gépek sokkal-sokkal pontosabbak. Néhány tucat méteren belöl is adhatnak SDB-vel támogatást, városi környezetben is.

    Mikor láttál te jenki erőket várost ágyúzni? Ja, hogy azt ikább egy bizonyos, ma már halott ezeredes szerette…

  38. Az irányítatlan rakéta azért pontatlanabb, mert irányítása (aerodinamikai stabilizálás), mérete (nagyobb méretű, így a szél nagyobb hatást fejt ki rá), működés közbeni súlypontvándorlása (kiégő üzemanyag tömegvesztése) illetve a propulzió ideje (csak a repülés első felében van meghajtás) befolyásolja a repülését.

  39. Sharky: vannak vagy voltak olyan rakéták is amelyek egyáltalán nem rendelkeztek aerodinamikai felületekkel,(Nebelwerfer) azok is rohadtul pontatlanok voltak. A meghajtás az ágyúlövedéknél is megszűnik mihelyt elhagyja a csövet.
    ha tudnál olyan rakétát készíteni ami már az indítóállványon eléri maximális sebességét akkor pontossága elérné az ágyúlövedék pontosságát.

  40. Összességében nem értem miért olyan nagy ügy egy ágyútól ez 10km-es pontos lövés. Egy nehéz mesterlövészpuska 2 km-re is fél méteres pontossággal lő, egyedi, ritka esetekben 3 km-ről is le lehet lőni egy embert. Harckocsilöveget alkalmassá tette helikopterek lelövésére a helikopter páncéltörő rakétáinak hatótávolságán kívülről. Ez cirka 8 kilométert jelent.

    Az ágyúkat ritkán alkalmazzák tűztámogatásra a légi támogatás helyett mert az ágyúknak korlátozott a hatótávolsága és nincsen minden 10 km-es zónában egy ágyú. 10km-nél távolabb pedig csökken a pontossága. Az air support ennél sokkal rugalmasabb dolog.

  41. Egy nehéz mesterlövészpuska 2 km-re is fél méteres pontossággal lő,

    A világ legjobb mesterlövészének kezében ideális körlmények között. Azért, mert a rekordkill két km felett van kérlek ezt ne tekintsed már általánosnak…

    egyedi, ritka esetekben 3 km-ről is le lehet lőni egy embert.

    Nem volt rá példa soha.

    Harckocsilöveget alkalmassá tette helikopterek lelövésére a helikopter páncéltörő rakétáinak hatótávolságán kívülről. Ez cirka 8 kilométert jelent.

    Ez meg honnan jön? A hk lövegekkel elvben 10 km-re is el lehet lőni más kérdés, hogy nincs hozzá ballisztikai számítógépe. A hk. közvetlen irányítással lő, ha nincs LOS, akkor hellóbelló…

    Összességében nem értem miért olyan nagy ügy egy ágyútól ez 10km-es pontos lövés.

    Ebből látszik, hogy nem gondoltad végig és le sem szartad amit írtam.

    Nos, a mesterlövész puskák lőszerei igen drágák, mert a lőszerbe speciálisan pontosan adagolt került lőpor (?) kerül, hogy minden lövedék tényleg a lehető legazonosabb legyen. A fegyverek is igen drága ketyerék, a kézi fegyverek rolls royce-ai. Ilyen méreteben könnyebb megteremteni az ideálishoz közelebbi feltételeket, mint lövegnél, de már itt is bejátszik a szél hatása, pedig a lövedék ki sem lép az atmoszférikus HR legaljából sem.

    Na, akkor gyártsál le százezres / milliós nagyságredben tüzérségi gránátot, amiben grammra azonos lőopr van és mindig úgyanúgy zajlik le az égés, hogy azonos tolóerő és torkolati sebesség legyen. Két lövés között a cső hőmérséklete nem azonos, tehát a hézag a cső és a lövedék között sem azonos, tehát a súrlódás sem. A gránát több km magasra felmegy, a szelek meg rétegződnek. Ezt egy SA-2 teszlövészet fücsíkján láthatod.

    http://www.youtube.com/watch?v=djZGkQAwVKk&feature=player_embedded

    Nem a rakéta cikázik, hanem ennyire eltérő szelet kap a füst. Na ezeken a gránát kétszer is átmegy. Egyszere felfele, egyszer lefele.

    A széljárást a napszak befolyásolja ezen kívül nekem nincs ötletem, hogy tapasztalati átlagbecsléseket leszámítva a földön levő helyi szélből hogyan becslik az éppen felettük levő szeleket nemhogy azokat, amiket a lövedék a röppályála során bajár. Tudod, azalatt a cirka ~20 km alatt, amit a gránát bejár.

    Magának a lövegnek is van ezen felül beállítási pontossága, tehát ha 0 szél lenne és minden más paraméter ideális, akkor is van célzási pontatlanság és ismételt lövéspontossági hiba.

    Továbbá rohadtul nem értem, hogy szerinted a II.Vh-s lövegek óta miért is lenne olyan húdenagy pontossági javulás a lövegek természetes szórásképében. Már akkor is jók voltak, a célzás és lőelemszámítás és a girostabilizált löveg hiányzott. Ma van, de ezekkel sem lehet csodát tenni.

    A precíziós ágyúlőszert meg azért nem erőltetik, mert kurva drága és a GPS előtt milyen végfázis vezérlés kaphatott egy gránát? Hát csak IR/képalkotót / radarosat. Nos, egy AMRAAM-ba való radar ~100 k dolcsi táján lehet, és a gránátba is ilyen kellene, mert miliméteres hullámhossz és doppler szűrés nélkül nem lát semmit a cucc. Ergo ez kilőve.

    Infra? Mutass egy olyan kamerát, amit több ezer G gyorsulást kibír. Ellenben a GPS csak integrált áramkörből összerakható, ezekből azért könnyebb ilyet összerakni és egy JDAM kit ára is már 20k dollár táján van.

    Most lett kellően olcsó a technika csak minek költsön rá az, akinek hegyekben állhat a sok JDAM, lesz / van SDB és a FFAR rakéta méretű precíziós rakéta is közeleg. Csupa mobilis platformon lesz precíziós fegyvere. Akkor minek bohockodjon lövegekkel? Mert minden löveghez értelmes mennyiségebn rendszeresíteni gigantikus összeg lenne. Ha telik rá ok, de a tüzérség véleményen szerint soha nem lesz akkroa tömegben és úgy precíziós, ahogy az air support. Viszont nem is biztos, hogy ez cél kell hogy legyen…

    Röviden most ennyi.

  42. Szóval nézegettem, hagyományos tüzérséggel nem látok preciziós csapásmérést sehol. Létezik preciziós (GPS/lézeres…) tüzérség, de ez ugyanúgy drága dolog, ráadásul pl nem lehet mindig 30kmes körzetben, pl Afgasnisztán is elég nagy.

  43. Ha jól emlékszem, akkor a videón amiről beszélsz egy archer talál el egy álló autót 3km-ről, ami közvetlen irányzással egyáltalán nem meglepő, valószínűleg tudna 10m-es CEP-et produkálni 10km-en, feltéve hogy tud ekkora távot mérni a lézeres távolságmérő, indirekt tüzelésnél több tényező van aminek a hibái összeadódnak, csökkentve ezzel a pontosságot. Sokatmondó, hogy az oroszok is fejlesztettek lézeres aknavetőlőszert, és a csecsen háborúkban aktívan használták is, pedig rájuk aztán nem jellemző, hogy nyomós okok nélkül ilyen drága fegyvereket alkalmazzanak.

  44. ahh Cifu válaszolt. :) Amúgy ha Afganistan 650.000km2 és egy hagyományos tüzérség lefog egy 30km2es kockát és csak a terület negyedét akarjuk lefogni akkor hány támaszpontra lesz szükségünk? ~5500dbra? azaz kb egy +5000re? :)

    El nem tudom képzelni, hogy tudtatok egy hvén át erg ilyen abszruditásról vitatkozni. :D

  45. Molni öszvissz osztom a véleményedet, de azért pár dologban pontosítanék:
    – amit a harckocsikat illeti másodlagosan használhatóak tüzérségként is. Kivételt képez talán az Abramsz. A régi T-55 is fel vannak szerelve olyan kezdetleges kütyüvel, ami lehetővé tszi az ágyú közvetett irányzását is.
    – a levegő összetétele amin áthalad a lövedék fontos kérdés, de ezeket a tüzérek bele is számolják. Pont úgy mint a cső kopását vagy a löportöltet hőmérsékletét, vagy a levegő páratartalmát. Csak egy felületes keresés alkalmával összegyűjtött találatok:

    http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/nek/2003_1/13_inancsi.pdf

    http://usmilitary.about.com/library/milinfo/marinefacts/bltmq31.htm

    http://www.armedforces.co.uk/army/listings/l0114.html

    – a GPS elött ha jól tudom lézeres volt az első végfázis vezérelt gránátok irányítása. Az első talán a Copperhead volt (nem veszek rá mérget) és utána jött a Krasnopol.
    – a csöves tüzérség “pontos” és azért van, hogy nagy távolságból semmisítsen meg “pont célokat” a kérdés az, hogy ez mit is jelent a valóságban. Ha egy tüzérüteg 20-30 km távolságból több leadott sortűzzel meg tud semmisíteni egy járműoszlopot, vagy beásott tüzérségi állásokat, az gyakorlatilag ezt jelenti. Ha egy álló/mozgó tankot akar valaki 1 lövéssel eltaláni oda már végfázisvezérlés kell.

  46. Tudom, hogy számolnak ezzel, de ezek csak (elkent) becslések. Az atmoszférikus HR-ben a levő hőmérséklete és a szél csak becsülhető, nem mérhető. Ez bizonytalanság. Minél nagyobb a szél én minél nagyobb az időre és helyre vetített hőmérsékleti gradians bizonytalansága, annál inkább.

    Minél szélsőségesebb az időjárás és a lövegek életkora a szórás úgy nő. A löveg sem teljesen egyformán kopik, a gránátoknak és a lövegnek is van méretszórása.

    Egy jármű oszlop nagyon pontszerű célnak is tűnhet, ha rá merőleges irányból lősz, mert az egyik koordináta szerinti hiba nagyon kicsi kell, hogy legyen a célzásnál. Ha “átlós” irányból tudsz lőni, elvben az tűnik a legjobbnak, geometrialiag a szórás úgy a legkedvezőbb, ha egy ellipszist vetítesz rá. (Rakjak képet?)

    Külön probléma a tűvzvezetés sebessége, hogy mennyire képes lekövetni egy mozgó cél vándorlását. Az I. Vh alatt a gyalogság előtt tudták már görgetni a tüzet.

  47. Nem szeretek wikit linkelni, de tessék.

    http://en.wikipedia.org/wiki/M982_Excalibur

    Typical (unguided) 155 mm shells have a CEP of 200 metres (660 ft) to 300 metres (980 ft) at moderate ranges.

    Egyébként meg próbálkoz ezzel.

    http://lmgtfy.com/?q=gps+guided+artillery+projectile+cep

    Vagy ezzel.

    http://lmgtfy.com/?q=gps+guided+artillery+accuracy

    Az “első generációs” GPS vezérléssel nincs 10 méteres pontosság, de te azért szajkózod tovább a hülyeséget.

    Anno volt a Spektrumon egy dokufilm, ahol aknavetős gyakorlatit mutattak. Azal tudtak 3. lövésre 10 méteren belül lőni úgy, hogy a két lövés között perceket számolgattak, hogy akkor mit is toltak el.

    Sebaj.

    Melyik részét nem érd annak, hogy nagy lőtváno olyan sok előrejezhetetlen véletlen hiba van, hogy tökéletes ágyúval sem találnál el ekkora hibán belül, mert a hibák úgy halmozódnak ahogy?

    Nem igaz, hogy ennyire szellemi rövidnadrág vagy….

  48. ” ERFB-BB shell, weight 105.9 pounds (48.0 kg), M11 Zone 10 muzzle velocity 897 m/s, QE 898 mils, time of flight 112 secs, range 39,600 metres (129,900 ft). Probable error in range 212 metres (696 ft), in line 36 metres (118 ft).
    ERFB shell, weight 100.4 pounds (45.5 kg), M11 Zone 10 muzzle velocity 897 m/s, QE 881 mils, time of flight 99 sec, range 29,900 metres (98,100 ft). Probable error in range 189 metres (620 ft), in line 42 metres (138 ft).
    HE M107 shell, weight 95 pounds (43 kg), M119 Zone 8 muzzle velocity 675 m/s, QE 764 mils, time of flight 65 secs, range 17,800 metres (58,400 ft). Probable error in range 59 metres (194 ft), in line 12 metres (39 ft).

    The dispersion of the EFRB shell is more than three times that of FH-70 at its maximum range of only 5 km less, and is twice as great at FH-70′s at 20 kilometres (12 mi). Its maximum range with M107 is the same as any 30 calibre 155mm gun and its dispersion about the same.”

    http://www.poeland.com/tanks/artillery/dispersion.html

    http://www.nvbmb.nl/downloads/b-gl-306-006fp-001.pdf

    Én azt nem hiszem, hogy ennyire silány megmondóművészet megy az ilyen “profik” esetében. Tuti, hogy kiváló lennél miniszterelnöknek.

  49. Na, akkor itt 1 nem marketing adat:
    Tyson specifically requested no air support, due to the proximity of allied Afghan forces.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Qala-i-Jangi

    És igaza is volt:
    At 11:00 pm, a GBU-32 guided bomb, weighing 2,000 pounds (957 kg), directed by the Air Force combat controller on the CAS-1 team, mistakenly hit his own position, killing four (some sources say 30[2]) Northern Alliance soldiers on the northeast tower above the CAS-1 team, destroying a tank and injuring all members of the CAS-1 team, including five U.S. and two British Operators.[8]

    Nem is beszélve a vagy 20 félretrafált preci bombáról. Találat 1 se volt.
    A pilóták az ilyen eseteket a szélnek tulajdonították.
    A CEP ugyanis nem 1 érték, hanem 1 függvény, sok változóval. Pl. oldás magassága, szél, meg ilyenek.

  50. @tallking

    Komolyan mondom, hogy falnak megyek tőled. Ott a te linkeidben a száz méteres nagyságrendű hiba…

    Kíváncsi vagyok Molni véleményére.

    Szipla flémklető szándék. Egyébként földháttérben a nyugati marketing sincs akkor marha, hogy hagyományos gépek ellen ekkora felderítési távot adjon meg.

    A radar mikor is volt tesztelve egyetlen stealth gép ellen is? Hát F-22 ellen? Az oroszok tudják az F-22 RCS karakterisztikáját, hogy ilyen ki mernek jelenteni? Milyen aspektusból és honnan látná?

    Pontosan ebből az egysoros véleményből látszik, hogy aki írta, az igencsak vérpistikés szemlélettel élt.

    No offense, járt más sok trollkodó egyén ide, te de lassan virtuálisan felállhatsz a dobogó élére…

  51. A zsanai legendát úgy tudom, hogy magyar bakák napokig lődöztek rá mindenfélével, amit a sifonyérban találtak. Aztán 1 baka talán RPGvel le is lőtte, de nem volt az igazi a siker. Utána kerítettek 1 orosz Akácot, ami rövidesen el is találta. Ezen röhögött az ország. Én is úgy tudom, hogy 2.ra ellőtték, de minthogy a részletek már kibányászhatatlanok, nem hoztam föl példaként. A “Magyar Rendőr”ben jelent meg cikk a témában.

  52. @gacsat

    Hányszor kell még elmondani, hogy ez abból az időből való volt, amikor csak a földön, fix célpontok ellen lehetett haszánlni a bombát? Ha változtatni akartak, akkor odafent kézileg, háromszori visszaolvasással kellett beütni manuálisan az asszem 12 számból álló célkoordinátákat.

    Ez már a múlt, nagyon. Nem maga a bomba volt pontatlan, hanem az ember, aki célba akarta juttatni. A hibás koordinátát tökéletesen eltalálhatta.

    BTW CAS-ra a 2000 fontos bomba elvele teljesen alkalmatlan puszító ereje miatt. A reperszek még 100-150 méterről is megölhetnek elvben egy peches embert, ha nincs fedezékben. Nem véletlen akkora az SDB amekkora…

  53. Most akkor még értelmezzem is statisztikailag, hogy az a szóráskép, amit az egyik linken látsz mit jelent? Mert láthatólag még egy alap matek statisztikán is elhasaltál volna a BME-n, az fix. Most tényleg magyarázzam el azt, amit te magad linkelsz? Mert láthatólag a linkelés megy, az értelmezésük már kevésbé.

  54. Tessék egy idézet belőle:
    “For example, for a 155 mm Howitzer
    M109A2/A3 firing charge 5 Green Bag at a range of 5 000 metres, the PEd is 4 metres. In other
    words, 50 per cent of the rounds fired will fall within 4 metres, 82 per cent will fall within 8
    metres and 96 per cent will fall within 12 metres of the mean deflection.”

  55. Az L/52 csőhossz az minden csak nem tarack azok inkább L/20 vagy alatt vannak. Az alapfogalmak sem mennek?

    Még mindig nem esik le az, hogy az 5 km-es lőtáv az még a közvetlen irányzás határmezsgyéje? A lőtávval nem lineárisan nő a hiba, mert az egyre nagyobb lőtávhoz egyre nagyobb csőemelkedés tartozik, a lövedék egyre magasabbra megy, a véletlenszerű hibák halmozódnak.

    Ha már felhoztad a mesterlövészt felhoztad. Egy mezei mesterlövésztől elvárják, hogy 50-100 méteren lőtéren átlője a saját lszőerét. Ehhez képest egy átlagos mesterlövésznek 1000 méteren egy álló alakot kell eltalálni. A cél keresztemtszetet ~7 mm vs 700 mm nagyságrendileg, ha a maximális méretet veszed alapul. Vágod? Idelenti szelecsék és más hatások ennyire növelik a hibát. Lőtáv 10-20-szoros, a hiba meg úgy majdnem százszoros. Illeszél olyan függvényt ami szimpi és extrapolálj. A hiba nagyon elszáll. Nagyon. Pont.

    Akkor képzeld el, hogy nem a atmoszférikus HR alján süvít a lövedék és nem 3-4 sec alatt ér célba, hanem 30-40 sec alatt és jóval erősebb és véletlenszerűbb szélrétegeken megy át. Nem igaz, hogy a tüzérségi 2×2 ennyire nem megy… Dobálózól itt mindenféle 3-5 km-e szórásokkal meg fejlődéssel, mikro nem tűnik fel, hogy az M109 alig pontosabb, mint anno a Flak 88 volt azonos lőtávon. A csőtorkolati energia nőtt a vh óta soket, mert a kohászat és vegyészet miatt jobb a lőszer hajtóanyagának kémiája valszeg és a cső erősebb.

    BTW számold már ki, hogy az 5 km számított szórás pontcélok esteén mikor jelent találatot vagy megesemmisítést adott cél esetén főleg, ha mozog…

    Az is lepereg rólad, hogy több FRISS forrás állítja és nem elméleti matek, hogy a tesztek szerint a GPS végfázisvezérlés sem hozta azokat az elméleti számokat, amivel itten dobálózól.

  56. “Az L/52 csőhossz az minden csak nem tarack azok inkább L/20 vagy alatt vannak. Az alapfogalmak sem mennek?”
    Analfabéta vagy. Az L/52 szabvány előtt az L/39 volt az általános pl. az amerikai M109 vagy a brit AS90esesetén.

    “L/20 vagy még az alatt”

    :::::)))))))))))))))))))))

    Elgurult a gyógyszered?

  57. Most ide hánytál egy rakás wikis linket, ami semmit sem magyaráz.

    http://fegyverarzenal.mindenkilapja.hu/html/18011623/render/loveg

    Itt egy rakás tarack. L/20 felett alig van valami…

    Komolyan mondom, hogy a falnak megyek tőled. Azok, amiket te linkletél a klasszikus messzhordó tüzérségi lövegek.

    Messze vagyok attól, hogy a tüzérség terén a tudásomat a repcsikhez mérjem, ennek ellenére röhejes, hogy úgy floodolsz ide, hogy még az én szintemet sem éred el, ami pedig nem túl magas mondjuk egy csomó sg-ssel össemérve, akit ismerek.

  58. Irtózatosan kezdetleges a fizikai jelenségismereted

    ha már matekról beszélünk: minél nagyobb egy 3 dimenziós test annál gyorsabban nő a tömege a felületéhez képest. Ez azért van mert a tömeg a térfogattal arányos az pedig a hosszméretek köbével nő míg a felülete a hosszméretek négyzetével.

    Pl. egy kocka 1 m oldaléllel legyen 1kg/köbméter sűrűségű anyagból. Összfelülete: 6 négyzetméter, tömege: 1000 kg

    Egy kocka 2m oldaléllel: összfelülete: 24 négyzetméter, tömege: 8000 kg.

    A tömeg 8szorosára nőtt, a felület csak 4 szeresére.

    Ez magyarázza miért repül egy 800m/mp sebességű puskagolyó 2..4km-t míg egy ugyanolyan végsebességű ágyúlövedék 30 km-re.

  59. Mert mára szinte kihaltak, ahogy számtalan más is.

    Egyénként röhejes, hogy ha L/xx alapján határozzuk meg a dolgokat, akkor ezek szerint a csatahajó és cirkáló főlövegek tarackok voltak a te felfogásoddal? Mert L/30-tól felfele vannak jó ideje. Az egy pillanatig se zavarjon meg, hogy a csőemelkedés az két löveg között más volt, ahogy a kaliberhosz arány is. Minden nap tanul az ember újat…

    Vagy űrméret alapján akarsz valami taracknak hívni? Egyáltalán mi alapján hívsz te bármit annak? Azért, mert egy balfasz annak fordította egyszer a howitzert és azóta terjed ez a marhaság…?

    OMG….

  60. A tarack és az ágyútarack az két külön dolog. Molnibalage helyesen veszi észre, hogy a tarackoknak rövid a csöve, ami nem véletlen, nem akartak vele távolra lőni, az alkalmazási területek (hegyiharc például) adódóan nem is tudnának, éppen ezért a magas röppálya követelmény minden taracknál. Az ágyúnak azért hosszú a csöve, mert alacsony röppályán, messzire akarnak vele lőni. Ma már ritkák mind a tarackok, mind az ágyúk (az utóbbiak a harckocsiknál megmaradtak, azok máig ágyúkkal vannak felszerelve), mert létrejött egy köztes kategória, ami se nem tarack, se nem ágyú, hanem ágyútarack, a csőhosszt általában az ágyúktól, a közepes és mostanában egyre gyakrabban egyenesen magas röppályát meg a tarackoktól örökölték. Ez a modern tüzérség alapja a XX. század elejétől és ez az amit a kortárs szövegekben howitzernek fordítanak.

    Magyarul ne tarackozzátok le az ágyútarackot, mert nem ugyanaz!

  61. Az afgán erőd ostromakor legalább 4 lézerbombát is dobtak. Azok sem találtak. GPSest számtalant, azok sem találtak.
    Erős a gyanum hogy a kurvanagy GPSbomba ledobásakor a földi összekötő tévedésből a saját koordinátáit adta meg. Mint egy bölcs előttem szóló megjegyezte, a csatatér kurvára nem felhasználóbarát környezet.
    Nem volt az olyan régen. 3 komoly precíziós háború után történt. Ilyen részletes cikkek magyarul nem nagyon vannak, de szerintem a vezérlő szerkezeten azóta sem változtattak. Ez legfeljebb a bombák pontos gyári kódjából derülne ki. Ezekkel a precíziós bombákkal alapvetően az a baj, hogy alacsony támadásra tervezték őket. Az impik viszont el akarják kerülni a bármilyen veszteséget, ezért magasabbról szórják őket, mint amire eredetileg kitalálták. 1 stuka egy 500 kilós bombával tuti 1ből elintézte volna az egész kócerájt. Szerintem 1 tarack is. 300 métert aligha tévedett volna.
    Mondjuk tudok olyan esetről is, amikor az afganisztáni földi parancsnok azt rádiózta az F16osnak, hogy szórja meg csak nyugodtan az előttük kevesebb mint 100 méterre levő ellenséget, mert nekik nagyon jó fedezékük van. És így is lett.
    Amit nem tudok, az az utóbbi eseményekről a konkrét találati arány. Még nem jelentek meg összefoglalók.
    A quala-i-jangi ügyről elolvasnék egy soxáz oldalas könyvet, de nincs.

    Régebbi első öböl háborús hsz.eimben kevertem a GPS bombákat a TVsekkel. Emlékeztem, hogy 2 fajta preci tipus volt, de a TVs nem jutott eszembe. Tévedésből írtam helyette a GPSest.

  62. Az afgán erőd ostromakor legalább 4 lézerbombát is dobtak. Azok sem találtak. GPSest számtalant, azok sem találtak.

    Statisztikailag irreleváns mennyiség. Nem értem, hogy miért említenek egyesek ilyen példákat.

    Ezekkel a precíziós bombákkal alapvetően az a baj, hogy alacsony támadásra tervezték őket.

    Ez rohadtul nem igaz. Az LGB és JDAM estén is az a jó, ha magasabbról dobod, mert túl lehet dobni a célon és van kelló mozgási energia, hogy korrigálj ezne. Alacsonyan lényegében alig van lehetőséged hibázni. Ezen felül alacsonyan repülva a TGP-n keresztül eszméletlen nehéz bármit azonosíani.

    A másik fele, hogy a LGB és JDAM-ek túlnyomoó részét közepes magasságból dobták le. Nem is tudom, hogy olyan profillal, amivel az F-111F repült az ODS elején oldottak el valaha JDAM-et…

    A JDAM bombák egyre nagyobb hányada már siklóbomba. Ennyit az alacsonyan oldásról…

    Emlékeztem, hogy 2 fajta preci tipus volt, de a TVs nem jutott eszembe. Tévedésből írtam helyette a GPSest.

    Több. Mert volt sima TV-s rádió parancsvezérelt, infravörös képalkotós parancsvezérelt is (walleyes és GBU-15 tudtommal ilyenek), ezen felül lézeres AGM-65 és IR/képalkotós AGM-65D, ami fire &forget. Mindezeken felül ott volt még az LGB és precíziósnak tekinthető az összes ARM is, hiszen irányítással bír, még ha passzív EM. (A képalkotós TV/IR is passzív.)

  63. gacsat: Elsőre azért/avall kritizálod? a precizios fegyvert mert a “a földi összekötő tévedésből”… másodszorra mert “Ezekkel a precíziós bombákkal alapvetően az a baj, hogy alacsony támadásra tervezték őket.” ami ugye megent nem a fegyver hibája lenne teszem hozzá erősen kétlem azt amit mondasz, nekem erősen feltünt mekkora a különbség volt egy ODS és egy 2.világháború között bombázás területén.

  64. Még csak nem is kritizálom. Csak leírom,amit olvastam. Az a mondat, amit úgy vezetek be, hogy “szerintem” az az én feltételezésem.
    Minthogy vagy 300 méterrel mellé ment, viszont pont telibe kapta az irányítót, a feltételezés jogos.
    A magasságot és a szelet 1 már 1x belinkelt, de senki által el nem olvasott jó 30 oldalas részletes elemzés említi, mint fő hibaokot. Különben ugyanez az elemzés sokkal jobb találati arányokat ad meg, mint annó a Top Gun. A sok érthetetlen rövidítést megfejtve 2 fajta célpont volt ami nagyon lerontotta az összeredményt. Az ipari létesítménykre és a scudokra kellett a legtöbb PGM (precision guided munition).

    http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:ZmnxlvfhhvEJ:www.fas.org/man/gao/nsiad97134/app_04.htm+,+targeting+ratio+desert+storm&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

    a IV/5ös tábla NSF:SF (nem sikeres:sikeres) oszlopa mutatja a különböző célpontok esetében a találati arányt.

    C3 – Command, control, and communication facilities

    ELE – Electrical facilities

    GOB – Ground order of battle

    GVC – Government centers

    LOC – Lines of communication

    MIB – Military industrial base facilities

    NAV – Naval facilities

    NBC – Nuclear, biological, and chemical facilities

    OCA – Offensive counterair installations

    OIL – Oil refining, storage, and distribution facilities (Üzemanyagos helyből van még a POL is, Petroleum Oil Lubricants)

    BE (basis encyclopedia) célpont

    Hozzátenném még, hogy ez ellentmond a parancsnokok szóbeli nyilatkozatainak (is).

    Amihez meg nem kell ész: semmilyen fegyvert sem ésszerű a csatatér beleszámítása nélkül értékelni. Magyarul minden teszt és reklámeredmény erős fenntartással kezelendő. Még akkor is, ha igaz.

  65. Ha jól emléxem, legalább 3 F16os és 1 B52es dobálta az áldást. A Buff 1enként egész éjszaka. Mindig az adatok voltak rosszak?
    Minthogy úgy látom, senki sem olvasta el még a Wiki cikket sem, nemhogy a jó 40 perces videót megnézte volna, el kell mondanom, hogy egy 400×400 méteres üres placc közepén magányosan álló nagy családi ház méretű épületet bombáztak 2 nap, és 1 éjszaka, és nem találták el.
    Ha valaki tudja a magyarázatot, mondja el.
    Különben a videó a magunk fajtája részére igen érdekes. Ilyen bénázást csak Mogadisuban láthattunk. Számítógépes játékot is csináltak az esetről.

  66. Visszavonom az előző HSZ.em lényegét. Találtam 1 másik leírást az esetről. Ott egész más a dolgok leírása.

    Dudi: a közvetlen tűztámogatás célszerű módja volt a téma. Tüzérség, repülő, vagy a cikkben szereplő mini UAV kézigránáttal.

  67. Na, itt 1 jó fénykép: A rózsaszín épületet kellett volna legyalázni.

    http://www.google.com/imgres?imgurl=http://www.combatfilms.com/gallery_11_n_alliance_qala_i_jangi/pv/011.jpg&imgrefurl=http://www.combatfilms.com/gallery_11_n_alliance_qala_i_jangi/011.asp&usg=__gqlCdLicjfrSEaTeVMZUl9jHySI=&h=506&w=756&sz=136&hl=en&start=28&zoom=1&tbnid=S615aUECNhlE3M:&tbnh=95&tbnw=142&ei=foinToPeN5Tz8QPBovC7BQ&prev=/search%3Fq%3D%2522qala%2Bi%2Bjangi%2522%26start%3D20%26um%3D1%26hl%3Den%26sa%3DN%26tbs%3Disz:lt,islt:vga%26tbm%3Disch&um=1&itbs=1

  68. Itt 1 nagyon hasonló eset:
    Despite their precision, JDAM employment does not come without risk. On 5 December 2001, a JDAM dropped by a B-52 in Afghanistan nearly killed Hamid Karzai, while he was leading anti-Taliban forces near Sayd Alim Kalay alongside a US Army Special Forces (SF) team. A large force of Taliban soldiers had engaged the combined force of Karzai’s men and their American SF counterparts, nearly overwhelming them. The SF commander requested Close Air Support (CAS) to strike the Taliban positions in an effort to stop their advance. A JDAM was subsequently dropped, but instead of striking the Taliban positions, it struck the Afghan/American position. An investigation of the incident determined that the U.S. Air Force Tactical Control Party (TACP) attached to the Special Forces team had changed the battery in the GPS receiver at some point during the battle, thereby causing the device to return to “default” and “display its own coordinates.” Not realizing that this had occurred, the TACP relayed his own coordinates to the delivery aircraft

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.