Az Indiai Haditengerészet szkeptikus a nukleáris meghajtással kapcsolatban, így egyre nagyobb az esélye annak, hogy az INS Vikramaditya után hadrendbe álló repülőgép-hordozóik sem nukleáris meghajtásúak lesznek.
„A nukleáris technológia vízi egységre való telepítése komoly tervezési feladatokat szab, továbbá rendkívül költséges” – mondta a közelmúltban Nirmal Verma admirális. „Az, hogy a tengeralattjárók esetében az atomenergia hasznosítása mellett döntöttünk, csupán amiatt volt, hogy növelhessük az egységek merülési idejét.”
Renderelt kép a Vikrant-osztályról | Forrás: www.theasiandefence.co.cc ,
Az elkövetkező fél évtizedben a saját fejlesztésű Vikrant-osztály első tagjának, a még STOBAR változatú INS Vikrantnak a képében egy másik repülőgép-hordozó állhat hadrendbe az Indiai Haditengerészetnél, melyről már korábban is tudtuk, hogy nem nukleáris meghajtású lesz, hanem a kraftról 4 db GE LM2500-as gázturbina gondoskodik majd, melyek együttesen 80 MW energia előállítására lesznek képesek. (Ennek ellenére költségesebbre sikeredett az eredetileg tervezettnél, nem is szólva a szintén vaskos pénzmagot felemésztő atom-tengeralattjáró programról.) Első CATOBAR hordozójuknak, a Vikrant-osztály második tagjának építését az idei évben tervezték megkezdeni, azonban a korábban 2017-re vizionált INS Vishal értesülések szerint akár egy évtizedet is csúszhat, annak ellenére, hogy nem nukleáris meghajtású lesz.
Verma admirális elmondta, hogy az legújabb indiai fejlesztésű hadihajó, az INS Satpura nevű, Shivalik-osztályú fregatt szolgálatba állása 2 hónap múlva esedékes, amíg az Admiral Gorskov átalakításával létrehozott INS Vikramaditya csak 2012 decemberében csatlakozhat az Indiai Haditengerészethez. Emellett elárulta, hogy további három alacsony észlelhetőségű fregatt áll építés alatt Oroszországban, melyet az elkövetkezendő 18 hónap folyamán kaphatnak kézhez.
Örök kedvenc kép, ott vannak a tengerészeti f-15-ösök! :D
F-15-sök a leendő Indiai hordozón…
Egy kicsi biztos morognak BAE, hogy miért nem EF-vel van illusztrálva a kép…
A hordozós EF-nek pont annyi realitása van, mint a hordozós F-15-nek. 0. Már volt róla szó. Úgy mégis hol fejlesztenék ki a hordozós EF-et? Kik? Az utolsó CATOBAR-os angol gép a Blackburn Buccaneer volt.
Még, ha neki is állnának, akkor kinek a lapostetejűjén tesztelnék? Merthogy a francián biztosan nem és jenkin sem. Hoppá, jaaaaaaaa hogy angol nincs is. Elhanyagolható probléma… :)
Mondhatnánk is, hogy a kép a pártatlan ábrázolás mintapéldája. Hiszen olyan gép van rajta, ami nem is indult a tenderen.
Egy használható CATOBAR-os nukleáris hajó helyett összetákolnak még kettő STOBAR fost, amihez aztán vehetik folyamatosan az üzemanyagot.
Logikus.
Nem arróé volt szó, hogy a migeket szánják a hordozó(k)ra?
Kolombusz:
1. Ha valaki képes hordót építeni, az már nem lehet „fos”, max. nem egy Ford-osztály csapásmérő erejével bír.
2. India jelenlegi haditengerészete orosz doktrina alapján épül fel, azaz a hordozók feladata a légvédelem/ASW, a csapásmérés robotrepülőgéppel és szárazföldről valósul meg (lásd: BrahMos).
3. CATOBAR hordozót meg azért építenek (majd egyszer), hogy a gépek tekintetében nagyobb legyen a pályáztatási lehetőség.
4. India nem kíván olyan szintű erőprojekciót végrehajtani mint az USA, így egy „úszó városra” sincs nagy igénye. A befolyási zónájában a Szu-30MKI (+BrahMos I,II,stb) tökéletes szárazföldről is.
Végső soron, ha nem akarnak a világtengerek mindegyikén folyamatosan jelen lenni (miért is akarnának?) akkor elég a hagyományos meghajtás is. Főleg, ha tényleg nem akarnak úszó városokat.
A Bae és a Saab bedopta a csalit az „Navyzált” EF és Gripen terveivel az indiai félnek. Ez nagyjából olyan, mintha kukoricával mennének harcsára…
molni!
A svédeknek se lett volna hol kifejleszteni a „Navy Gripent”. De azért egy-egy próbát megért mind a két cégtől. Ilyen a marketing.
Gond van a logikáddal Wolfrick! Indiának nincs Kínához, vagy Japánhoz hasonló tengeri köldökzsinórja az olaj és nyersanyagexportőrök felé, így jelentős kékvizi flotta nemzetgazdasági okból nem létszükséglet. Viszont az észak-atlanti vizek után a világ második legfontosabb tengeri szállítási útvonala India érdekszférájába tartozó vizeken húzódik és ezért, ennek az útvonalnak a védelmében ez a terület a legkülönfélébb hatalmak átjáróháza:
http://www.seaweb.org/otherfiles/GlobalShippingImpactsHalpernetal..jpeg
Ezért Indiának potens csapásmérő erőt képviselő kékvizi flottára van szüksége, a szárazföldi bázisú légierő a szuhojokkal legalábbis nem tudja kielégíteni a tengerek feletti uralom iránti indiai igényt, egyszerűen a szuhojok elégtelen hatótávolsága miatt. Ha az orosz modellt másolnák, akkor megfelelő hatótávolságú (autonóm járőrözési idő) stratégiai bombázókban gondolkodnának. De láthatóan klasszikus tengeri flották építenek inkább.
blogen:
Teljesen egyet értek azzal, amit mondasz, néhány dolgot azért másképp látok:
1. A szuhojok csapásmérésre kellenek nem járőrözésre
2. a talwar osztály elég potens csapásmérő erővel rendelkezik (vagy legalábbis fog) ahhoz, hogy a kisebb problémákat rendezni tudja.
3. India _atomhatalom_, ezért rendelkezik a szükséges és elégséges rombolóerővel ahhoz, hogy ne akarjanak „csak úgy” belebarmolni a területeibe.
4. India tengeri dominanciáját Ázsiában max Kína veszélyezteti (Japánnak van érdemiben mérhető potenciája még, de „kicsit” messze van). A kereskedelmi útvonalakat a tengeralattjárók veszélyeztetik, és nézd meg, mit fejleszt ezerrel a tengerészet: fregattok, járőrrepülőgépek, tengeralattjárók. A hordozó(k) már a (most felépített) reagáló képességet erősítik.
Mig-29K lesz, de ha a Rafi nyer, akkor vehetnének Rafi M-et, bár Mig-29-K már meg van rendelve.
„bár Mig-29-K már meg van rendelve.
Le van már szállítva nagyrészt, egyet már oda is csaptak belőle, ha jól emlékszem. Ezen kívül a Rafi nem STOBAR-os repülő.
A svédeknek se lett volna hol kifejleszteni a “Navy Gripent”. De azért egy-egy próbát megért mind a két cégtől. Ilyen a marketing.
Arra volt jó, hogy a kicsit is hozzáértőbbek mosolyogjanak rajta. Szerintem akkor lett volna igazi baj, ha tényleg meg kellett volna csinálni…
3. India _atomhatalom_, ezért rendelkezik a szükséges és elégséges rombolóerővel ahhoz, hogy ne akarjanak “csak úgy” belebarmolni a területeibe.
Atomfegyerrel nem lehet területet ellenőrzés alatt tartani. Mikor fog végre leesni, hogy az atomfegyver nem igazán bevethető fegyver…?
1. A Szuhojok hatótávolságukból adódóan semmilyen formában nem alkalmasak arra, hogy India a saját partjai és közeli vizei (lényegében az EEZ) védelmén túl bármi másra használja őket. Az nem csak úgy megy, hogy valami jótündér elárulja, hogy pontosan hol lesz az ellenség és odamennek és elsüllyesztik. Ha valaki a nyílt óceánon háborúzik, akkor vagy vannak megfelelő hatótávolságú harcászati bombázói, vagy van egy repülőtere az óceán közepén (repülőgép-hordozó vagy éppen egy sziget), vagy a távoli partokról nézi a történéseket. Az Indiai óceán két szóba jöhető méretű szigete közül a kiépített katonai bázis brit/amerikai tulajdonban van (Diego Garcia), az másik, infrastrukturálisan elmaradott, mindössze egy kicsiny regionális reptérrel rendelkező Rodriguez pedig Mauritiushoz tartozik, de ez már erősen délen van. Szal az indiaiaknak marad a repülőgép hordozó.
2. Repülőgép hordozókat építenek, tehát nem kisebb problémákra készülnek.
3. Az atom használhatatlan fegyver a hagyományos konfliktusokban és még egyetlen hatalmat sem tartott vissza a hagyományos fegyverekkel vívott háború kirobbantásától, hogy ellenségének volt nukleáris arzenálja.
4. Bingó, Kína az a potenciális ellenség, aki ellen fegyverkeznek.
Mondjuk Poseidonokat rendelnek, amik eléggé a csúcsot képviselik tengerészeti járőrgépben, azok súghatnak a Flankereknek, hogy merre keressék az ellen hajóit.
De valóban, hiányzik valami ehhez a koncepcióhoz, aminek nagyobb a bendője és hosszabb a karja.
—
STOBAR további hátránya, nincsen rá normális AEW&C gép (nem is nagyon lesz), a Kamov helikopterek meg nem igazán említhetők egy lapon a Greyhoundokkal. Márpedig ha a flotta védelme a cél a levegőből érkező aljasságokkal szemben, akkor ez a képesség igen csak kapóra jön.
Az indiaiaknak egy CDG szerű hordozóra lenne valójában szükségük, csak a franciák tapasztalatai után nem mernek belevágni. Mondjuk ha csak a nukleáris hajtással van a gondjuk, akkor lehetne valami Foch szerű, csak persze modern testtel és felszereléssel, ágyúk nélkül. Ezek azért közel se Nimitz/Ford méretűek, viszont képességeikben jelentősen felülmúlhatják a STOBARokat. Franciák jó haverok, valamint maguknak is kéne kifejleszteniük elvileg még egy hajót, biztosan örülnének egy megkeresésnek egy témában, különösen, ha a Rafi nyer.
Molni, Blogen
1. Mi lenne, ha azt is végig gondolnátok, hogy egy atomhatalom ellen egy _ország_ sem kezd háborút, mert mi van ha… Konfliktus esetén meg nem kell akkora tűzerő.
2. A szuhojok a frissen beszerzett boingektől kapják az infót, a tankerekről meg a cuflát. Messzebre meg frgatt+BrahMos (lsd. orosz tengerészeti doktrinák).
3. Indiának nem célja az erőprojekció, azaz ez pont elég.
4. Rendészeti feladatok: lásd előző hozzászólásomban felsorolt eszközök.
5. Molni: de tengeren pont az atomfegyver az, amivel területet lehet tartani, vagy _hatalmas_ kék flotta.
6. Hadihajóval bemászni más területére minimum grízes. Ott akciózni engedély nélkül: háborús ok.
7. Kína nem fog belekötni Indiába, inkább a kis ázsiai országok pátyolgatása közben lessz kardcsörgetés.
A Szuhojok hatótávolságukból adódóan semmilyen formában nem alkalmasak arra, hogy India a saját partjai és közeli vizei (lényegében az EEZ) védelmén túl bármi másra használja őket.
Azért itt kicsit seggreültem. Nézzed meg, hogy a jóval kisebb üa. kapacitású F-16-tal és Hornettel mekkora távolságokból operáltak a jenkik. Megfelelő tankerflottával szárazföldi Szu-30MKI-k bizony kellően hosszú lábúak. Legalábbis szerintem. Az indiai gépek jártak a Red Flag-en és nem 13 közbenső leszállásal, mint a német MiG-ek pedig „picit” messzebbről mentek…
Megfelelő tankerflottával, amely tankerek vagy abban a zónában tankolják fel őket, amely egyben a harcérintkezés zónája is az ellenséges kékvizi flotta vadászgépeivel, vagy valahol a saját légvédelem hatótávolságán belül, tehát gyakorlatilag egy köpésre a parti bázisoktól, ahova akár le is szállhatnának a tankolásra szoruló gépek.
A tankergépek, haditengerészeti járőrgépek, AWACS gépek olyan zsíros és védtelen célpontok, hogy csak egy bizonyos, abszolúte védett zónán belül tevékenykedhetnek. Az indiai-pakisztáni relációban ezt már megtanulták az érintett felek az előző felvonások veszteségein (paki Breguet A. csobbant nem is olyan rég). Ez az a tényező, ami behatárolja a parti bázisokról üzemelő vadászbombázók használhatóságát a kékvizi konfliktusokban. Hiába impozáns a szuhojok hatótávolsága az analóg harci gépekhez képest is, az óceán sokkal hatalmasabb és az ellenséges hajófedélzeti vadászgépek nagyon kellemetlen veszteségeket tudnak okozni, a nyílt víz fölött egy lelőtt tanker akár féltucat harci gép elvesztését is jelentheti, amelyek immár soha nem érik el a partot üzemanyag hijján.
A Falklandi konfliktus pedig azért nem jó példa, mert az angol gépek hatótávolságával nagyobb gond volt, mint az argentinokéval, így az argentin tankerek viszonylag közel merészkedhettek a harcmezőhöz, mert a potenciális angol vadásztevékenység csak a szigetek légterére terjedt ki. Ez egy szuhojokkal felszerelt kínai repülőgéphordozó elleni csatában még véletlenül sem alakulna ilyen soványan. Mivel a kínaiak se hülyék, nyilván az lenne az alapszituáció, hogy az indiai szuhojok csak készeri (oda-vissza) utántöltéssel tudnák elérni a kínai lapost, míg az a saját vadászaival valahol az utántöltési zónát kellő manőverezési tartalékkal elérni tudó távolságban maradna. Egy ilyen felállás, már durván szopás lenne, a rakétákkal felpakolt indiai gépek száradó tankkal találkoznának a kínai vadászokkal, akik ilyen felállásban még akkor is meg tudnának akadályozni egy saját hajó elleni támadást, és tudnának rakétaindítás nélkül gépveszteséget okozni az indiai félnek, ha csak megzavarják az utántöltési procedúrát.
Falklandra csak azért hivatkoztam, mielőtt más tenné, dehát Falkland!
Azért kína elég nagy vereségeket szenvedne ha a szu-30 sokat tömegesen vetnék be brahmos rakétákkal az indiaiak .
A brahmos 2 változatáról nem is beszélve.
Egy 6M közeledő rakéta még a jenkiket is megizzasztaná .
A tankergépek, haditengerészeti járőrgépek, AWACS gépek olyan zsíros és védtelen célpontok, hogy csak egy bizonyos, abszolúte védett zónán belül tevékenykedhetnek.
És? Kit érdekel, ha még így is gigantikusan kitolják a gépek hatósugarát? Egyébként úgy vázold már fel, hogy az indiai partoktól 600 km-re való tanolás miért lenne promlémás. Mire felmászik 8-10 km-re egy vadász és kimegy oda + bázis távolsága a gép üzemanyagának cirka 30%-a oda. Visziont ilyen távban egy tankolással is órákban mérhető a CAP-elés. Ebből a távolságból ugorhat még egyet a vadász.
Egyébként meg próbálj akkora terület felett hajkurászni tankert és vadászt is úgy, hogy van nekik tanker support. Jaaaaaaaaa, hogy a hajkurászó ellenséges vadász van taktikai hátrányban, merthogy ő jön messzebbről és nem a BARCAP és HAVCAP…?
Jó lenne azért minimálisan véggigondolni az esetet…
A Falklandi konfliktus pedig azért nem jó példa, mert az angol gépek hatótávolságával nagyobb gond volt, mint az argentinokéval, így az argentin tankerek viszonylag közel merészkedhettek a harcmezőhöz, mert a potenciális angol vadásztevékenység csak a szigetek légterére terjedt ki.
WTF? Tudtommal a Super Etendard gépeken kívül semmit sem tankolhattak a legvegbően. Ha másképp lett volna, akkor a argentín vadászok bizony nagyokat rúghattak volna az angolok seggébe, így viszont taktikailag teljesen alárendelt helyzetben voltak. Ergo semmilyen szinten nem releváns példa.
Ez egy szuhojokkal felszerelt kínai repülőgéphordozó elleni csatában még véletlenül sem alakulna ilyen soványan.
Szó se róla, de én parti bázizú gépekról beszéltem. A hordozós STOBAR Szuhoj zsákutca. Csak akinek más nem jut…
Mivel a kínaiak se hülyék, nyilván az lenne az alapszituáció, hogy az indiai szuhojok csak készeri (oda-vissza) utántöltéssel tudnák elérni a kínai lapost, míg az a saját vadászaival valahol az utántöltési zónát kellő manőverezési tartalékkal elérni tudó távolságban maradna.
Ez a rész teljesen zavaros. Miért kellene elébe menni a hajónak? Ha akar valamit, akkor az megy közel Indiához és nem repülnek oda a MKI-k. Minek?
Amúgy meg a Szu-33/J akárhányanyámkínja közepes BVR konfig estén is jó, ha 50% üzemanyaggal tud felszállni, szóval azokat is szárazföldi bázisú tankernek kell támogatni. Ergo nem értem, hogy miért is olyan hűde életszerű az általad felvázolt taktikai helyzet és valamiféle vízionált előny…
A száradó tank rohadtul nem igaz egy átlagos helyzetben levő indiai vadásznak, inkább egy kínainak…
Azért kína elég nagy vereségeket szenvedne ha a szu-30 sokat tömegesen vetnék be brahmos rakétákkal az indiaiak .
A brahmos 2 változatáról nem is beszélve.
Egy 6M közeledő rakéta még a jenkiket is megizzasztaná .
Kicsit túl sok a „ha” és el nem készült fegyverrendszer. Esetleg ne rendezzük le fejben azt, amikor birodalmi kínai csillagromboló harcol indiai x vadászokkal aminek nem is X szárnya van, hanem annyi, mint az egyik hindu istennőnek? :)
blogen
Ha van egy tankered akkor:
A;a vadászaid védőzónája a tankered és az ellenség között helyezkedik el azaz az ellen vadászainak először a te vadászaidat kell legyőznie akik gyakorlatilag semmilyen kerozin problémával nem küszködnek hisz ott a tanker ellenben az ellenséggel akik hajóról üzemelnek azaz visszaútra is kell a benya.
B;A tankered mellett is tudsz vadászokat tartani.
Nekem nincsenek óriási ismereteim a légi harcászatról mint itt jó pár embernek viszont én úgy gondolom,hogy amit írtál az minimum több sebből vérzik de inkább lefejezték.
Molni megelőzött.
Egyébként elég vicces, hogy India kapcsán emlegetitek, hogy úgyse éri területi támadás, mert atomhatalom, mindezt a Kargil War után alig egy évtizeddel.
„és el nem készült fegyverrendszer.”
Mert az f-35 el még csapatszolgálatba se állt s már lelövi amíg szintén abban a folyamatban lévő pakfát , ugye?
Mert az f-35 el még csapatszolgálatba se állt s már lelövi amíg szintén abban a folyamatban lévő pakfát , ugye?
Ez hogyan jön ide? Mondtam én ilyet?
Egylébként meg az F-35 gyártása folyamatban van az első tíz szériagépet átadták és a gépnek már most is potens fegyverzete van. Az PAK-FA-ból van két techdemó.
Komolyan nem értem azt, hogy egyesek miért járnak ide ilyen vérpistika stílussal. Ilyenkor megy el a kedvem az F-15 cikk megírásától. Minek…?
Egy olyan felállásról beszélünk, ahol india blokád alá veszi az indiai óceánon keresztül Kínába tartó olaj és nyersanyagszállítmányokat valmilyen szárazföldi összezörrenés mellékhadszíntereként, amire válaszul Kína flottát küld a konvojokba szervezett kereskedelmi hajói védelmére. Az átlagos távolság az indiai partok és a konvojok útvonala között kétezer kilométer, ami csak az ománi/jemeni határ mentén csökken 1700kilométerre ahol a konvolyok ki/behajóznak a vizonylagos biztonságot jelentő ománi felségvizekre (brit garanciák Omán védelmére) és ahol egyben a pakisztáni légierő baráti tevékenységére is számítani lehet.
A kínaiak célja biztosítani a konvojok útját, az indiaiaké ezt megakadályozni. Kínai siker, ha a kereskedelmi hajók többsége célt ér, indiai ha nem. Tehát többek közt nem kínai cél bármiféle csapásmérés indiai területre, a támadók szinte kizárólag indiai gépek lesznek.
A Szu-30MKI átlagos harci hatótávolsága 1000-1500km körül van. +az indiai légierőnek van hét darab Il-78-as légi-utántöltő gépe, ami meglehetősen kevés.
Magyarán a fentebb vázolt feltétel, állni fog, miszerint a hordozó elleni bevetés nagyon könnyen megzavarható függetlenül attól, hogy a hajó gépeinek van nehezebb dolga. Hiszen a csökevényes kamov bázisú AEW-jük kétszázvalahány kilométert tud csak, a hajó radarjai pedig 500 kilométer körül detektálhatnak. Ami kínai előny lehet, az a HUMINT indiában, miszerint tudhatják, hogy mikor startolnak a gépek Indiában a repülőterekről, ez alapján becsülhetőek a légi-utántöltési zónák is. Ugyanígy indonéziába és ománba telepített indiai ügynökök is a konvojok áthaladási idejét és sebességét is (az abban részt vevő hajók alapján), ez alapján viszonylag könnyen kijelölhető a feltételezett helyük az óceánon. Különösebb keresgélnivalójuk nem lesz, mivel:
1. indiaiak joggal feltételezhetik, hogy a kínaiak az elérhető teljes sebessségükkel tartanak a biztonságot jelentő felségvizek és tengerszorosok irányába.
2. a kínaiak joggal feltételezhetik, hogy az indiaiak ezt feltételezik, tehát a kínaiaknak is adott az indiai csapásmérés vektora, erog a potenciális utántöltési zóna elhelyezkedése is.
Így mindkét fél tudni fogja merre indítsa a gépeit és mikor.
ui. A Szu-33 meg miért tudna csak 50% üzemanyaggal felszállni? Úgy tudom csak a csapásmérő képességük van korlátozva a légiharc nincs.
@blogen
Telejesen logikátlan amit írsz. Felteszed, hogy a kínai hordozó és gépei üzemképsek, de az indiai tankerflotta bővítése meg bezzege sci-fi számodra…
Továbbra sem értam, hogy a z öböl-bejárata közelében a kínai partoktól több ezer km-re mitől lenne power Kína, mikor India nyugati része alig 1500 km. Asszem. Most nincs fent a GE.
kétszázvalahány kilométert tud csak, a hajó radarjai pedig 500 kilométer körül detektálhatnak
30 méteren replő cépt szerinted mennyirőkl…?
A hordozón van cirka 10-12 vadszá. Indiának van most 100 körüli Szu-30MKI a végcél valami kétszázvalamennyi.
Kicsit izzadságszagú, ami előadsz…
Szu-33 meg miért tudna csak 50% üzemanyaggal felszállni? Úgy tudom csak a csapásmérő képességük van korlátozva a légiharc nincs.
Mert a két ECM pod, a négy R-77/PL-xx és két R-73 tömege is van kb. 1 tonna + légellenállás. A gép kb. ennyivel tud felszállni. Ha a szél erősebb, akkor picit többel.
Ne, felraktam. Az öböl bejárata ~1000 km-re van India nyugati parjától. Kina nyugati részétől lévonalban ~2000 km Banglades. Nem az öböl, Banglades…
Eddig is úgy jutnak el a gépek, hogy n+1 más ország felett kellene áterpülni, Hong Kong felől. A belső-ázsiai részen tudtommal meg nem sok kínai bázis van, de még ha lenne is, akkor meg Pakisztán vagy India felett érhető csak el az öböl térsége és onnan is cirka 3000 km a táv. Ja, csak oda…
Folytassam, vagy ez elég arra, hogy belásd ha még lenne kínai hordozócsoport, akkor sem sokáig powerkodna arrafelé egymagában…?
Véleményem szerint – a politikai következémnyeket leszámítva – az öböl térségőből – ha más nem szól bele – akkor India akkor tarthatná távol ma a kínai hajókat erővel ma, amikor jólesik neki és ez még egy dararbig így is marad…
Tudsz róla, hogy az elkövetkező tíz évben bővítenék a tankerflottájukat? Én az exVarjaggal számoltam a kínai verziót. Az öböl bejáratánál az Arab Emírségek felségvizei egy rövid szakaszon megszakítják az Ománi felségvizeket, az 1400-1500km-re van a legközelebbi indiai bázistól, a másik érzékeny pont pedig az ománi/jemeni határnál, ott 1700-1800km a legrövidebb távolság indiai bázisoktól. Abból a feltételezésből indulok ki, hogy az Omán bírta brit védelmi garanciák miatt az ománi felségvizeken a harmadik fél szuverenitását nem fogja India megsérteni. Így lényegében ezt a két érzékeny pontot leszámítva a kínaiak maguk döntik el, hogy milyen távolságra hajóznak Indiától és úgy vélem, hogy 2000km-nél jobban nem fogják megközelíteni. Továbbá a valóságnak az is része volt, ha figyeltél volna, hogy a Himalája és/vagy Burma vidékén áll a bál, tehát nem igazán van fölösleges Szu-30MKI százas tételben, talán ha egy-két századnyi erő áll az óceán fölötti indiai fölény garantálására vagy ami valószínűbb, hogy egy sem, a MIG-29K gépek látják el ezt a feladatot a szárazföldről, vagy az elkövetkező tíz évben talán hadrendbe álló Vikramaditya-ról, ha ki merik küldeni a nyílt vizekre, de ezzel nem számoltam.
ui. Most már tényleg szeretnék pontos forrást arra, hogy az STOBAR hordozókról milyen paraméterekkel tudnak a Szu-33-as gépek startolni! Az egy tonna az nekem kevésnek tűnik, a szovjetek hozzá se fogtak volna, ha ilyen nyomorúságos értéket számolnak, azoknak a szuhojoknak teljes vadászfegyverzettel tudniuk kell startolni, mert ez volt a szovjet koncepció a meg nem épült Uljanovszkra.
blogen
Csakis és kizárólag politikai oka volt annak,hogy SZU-33 került a hordozóra!!!Minden ész érv(mellesleg katonai támogatás)is a MIG-et preferálta emiatt hajlamos vagyok elhinni,hogy vagy max keróval vagy max légiharc fegyverzettel képes felszállni a gép a hajóról.
Indiának van egy halom olyan gépe amit nyugodtan felhasználhat a Kínaiakokkal szemben(mire a hordozó rendszerbe áll és bevethető az legalább 5-6 év)MIG-29K/KUB,SZU-300MKI,Mirage-2000(ezek egy része mehet a Himalájához)de ha nem lenne elég akkor sem csak a levegőből lehet megsemmisíteni a kínai hajókat.
Tudsz róla, hogy az elkövetkező tíz évben bővítenék a tankerflottájukat?
Igen, mintha a HTKA is írta volna, hogy az Airbus majd ott bizonyíthat a nagy tankerrel. Ugyanis az indiai gépek is nagyok és van is belőlük. Kell belőle a kapacitás.
Vagy szeritned az indiánok annyira balfékek, hogy felépítenek egy modern, cirka 500 gépes légierőt és lesz hét, azaz hét darab tankerük? Az AWACS-eket is levegőben kell tartanaia valaminek…
Egyébként, ha Google keresőbe írod be a india, tanker és tender szavakat, akkor a HTKA jön be elsőnek.
https://htka.hu/2011/01/16/ismet-sebessegben-az-indiai-tanker-tender/
Egyébként meg a hír szerint nemcsakhogy tervezte, az európai gép
győzött is, csak az árcédula miatt jött a kézifék. Szóval a fent írt soraim nem jövő, hanem részben már múlt idősek, mert technikai paramétereivel már győzött indiában az EADS nagytankere.
Szóval, szerintem a kötekedős hangnemet akkor vedd elő, ha majd képes leszes egy 5 másodperces keresésre…
Továbbá a valóságnak az is része volt, ha figyeltél volna, hogy a Himalája és/vagy Burma vidékén áll a bál, tehát nem igazán van fölösleges Szu-30MKI százas tételben, talán ha egy-két századnyi erő áll az óceán fölötti indiai fölény garantálására vagy ami valószínűbb, hogy egy sem, a MIG-29K gépek látják el ezt a feladatot a szárazföldről, vagy az elkövetkező tíz évben talán hadrendbe álló Vikramaditya-ról, ha ki merik küldeni a nyílt vizekre, de ezzel nem számoltam.
Burma vidéke mit zavarja Indiát, mikor kettejük között ott van Banglades? Burma amúgy is picit messze van. A Himalája vidékét ki nem szarja lesz? Azon még hadsereg nem jött át és nem is fog. Pár kopasz hegycsúcs védelmét meg ki nem szarja le…? Az indiai síkságokig soha semmi nem fog azon kersztül aljutni, amíg fel nem találják az antigravitációs járművet. A Kargil háborúban is presztízs okokból harcoltak teljesen haszontalan és kopár hagyvidéken. Itt is elő lehet adni, de minek…?
Az utolsó megjegyzés vicces, mert ennyire erővel ilyen fitymáló hangnemben beszélhetsz a kínai hordozóról. Az orosz tesója műszaki problémák miatt sanszosan többet volt kikötőben / szárazdokkban, mint tengeren. Miből gondolod, hogy a tesókája más lesz az első 10 évbenm amit lerobbant + befejezetlen állapotból, szó szerint a sírból rángatak vissza…?
ui. Most már tényleg szeretnék pontos forrást arra, hogy az STOBAR hordozókról milyen paraméterekkel tudnak a Szu-33-as gépek startolni!
Öcsém, kereső. Körbepontoztam a nyuszit. Körbe is rajzoljam a kevedért…?
Az egy tonna az nekem kevésnek tűnik, a szovjetek hozzá se fogtak volna, ha ilyen nyomorúságos értéket számolnak, azoknak a szuhojoknak teljes vadászfegyverzettel tudniuk kell startolni, mert ez volt a szovjet koncepció a meg nem épült Uljanovszkra.
Tudnak teljese AA-val startolni, 25-30% üzemanyag táján. Egyáltalán milyen konfigról beszélsz? Mert a Szu-33-ra mehet a két ECM pod + 4 x R-73 és 4 x R-27R, de elvben mehetne két ECM + 2 x R-73 + 6 x R-27ER, ami megint nagyobb tömeget jelent. Úgy megint néhány száz kilóval…
A két ECM pod önmagában van vagy 2×200 kg. (Az ALQ-131 ennél nehezebb, szóval ez inkább alsó becslés…)
A Szu-33 renszeresítése nem egészen racionális elvek mentént történt. Nem tudom, hogy miért volt sürgős, de anno azzal indokoltak, hogy az a gép hamarabb elkészül. Számtalanszor leírta Cifu, Kővári és más is, hogy a gép nagyobb méretei ellenére semmivel sem képvisel igazából nagyobb harci értéket, mint a MiG-29K, mert korlátozottan üzemelhet. Ellenben jó, ha feleannyit lehet a hordozóra tenni belőle, mint a MiG-29K-ból…
Ha érdekel vkit én alapokban blogennel értek egyet. Azaz Indianak nemzetgazdasági szempontokból, nincs szüksége nagy kékvizi flottára, anyahajókra… ellenben egy elhuzodó 60-90+napos és a logisztika miatt én minimum ennyit várok háború esetén India Kínát simán térdre kényszerítheti, ha elvággja az „olajköldökzsinórját”. Ebbe a teóriába szépen illik az is, hogy nem eröltetik az atommeghajtást.
„Burma vidéke mit zavarja Indiát, mikor kettejük között ott van Banglades?”
Erröl a 2.vh jutott eszembe, meg a kiépített Francia védmüvek. Szemét németek nem átallottak más útvonalon jönni. :)
Erröl a 2.vh jutott eszembe, meg a kiépített Francia védmüvek. Szemét németek nem átallottak más útvonalon jönni. :)
Csak a távolságok picit mások…
Ázsia is más, Kína méretre mint az EU miközben Ázsiának területileg csak egy kis része.
ÉS én elsősorban a gondolkodásmódra refklektáltam. Rengeteg ilyen van/volt/lesz és korlátolt dolog azt gondolni, hogy soha többé, egy eszkalálodó Kínai-Indiai konfliktusban elképzelhetetlen/valószínűtlen dolgok nem történhetnek meg.
Franciák se tartották valószínűnek, hogy Németek megkerülik a jól kiépített bunkerrendszert oszt aztán mégis.
Franciák se tartották valószínűnek, hogy Németek megkerülik a jól kiépített bunkerrendszert oszt aztán mégis.
Mert szimplán balfaszok voltak. Csak annyit kellett volna tenni, hogy kivezényelnek 20 hk-t és némi gépesített gyalogságot és megnézik, hogy átjutnak egy ott, ahol a németek vagy sem. Soha nem értettem, hogy az akkora emberek hogyan lehettek ennyire korlátoltak és buták, hogy gyakorlatias módon nem vizsgáltak meg egy problémát. Aki ennyire hülye – márint a vezetői – azt meg is érdemli, hogy megszállják… (Mármint a vezetői, akikre utána jogosan minimum a hadbíróság várna.)
Az Ardennek meg nem a svájci alpok, de főleg nem a Himalája vagy a délkelet-ázsiai dzsungel…
Ellenben vázold már fel, hogy a Himaláján milyen nehézfegyverzet jut át és hogy. Képzelőerőm vad, de valahogy nem jut eszembe semmi.
Vázold fel, hogy egyáltalán Indai nyugati részére hogyan jut el egy kínai lapostetjű úgy, hogy nem tesz meg több ezer km-es kitérőt dél felé, hogy már ne zargasság az odauton. Hát az utánpótlás hogyan jut el oda? A hajó üzemanyaga, fegyverzet és keró? Ugye még rémlik, hogy a jenki CVN-t 3-4 naponta tankolják?
(Tengóveszélyt eddig szándékosan hanyagoltam.)
Vázold már fel, hogy miféle szárazföldi erő és hogyan jut el Indiába olyan mennyisében, amivel nem tudnak mit kezdeni a fogadó oldalon. India szomszédja Banglades. Nem túl fejlett infrastuktújáráról híres. Hát a többi közes országon hogyan jutnak kereszetül? Nézzed már meg a távolságokat. Ehhez képest 1941-ben az út Moszkváig egy délután piknik volt.
Hát milyik ország engedné át kínai gépeket a légterén? stb.
Lehet sci-fi forgatókönyveket gyártani kérdés, hogy minek…
Ne beszélj úgy az akadozó tankertenderükről, amint amiből lesz valami. A jelenlegi vadászgéptender is mint a rétestészta nyúlt. Majd ha látszik a vége.
Továbbá a Himalája átjárható. Néhány évszázadonként, amikor Kína éppen expanzív kedvében van, át is kel rajta jelentős haderőkkel. Indiát egyszer már tönkreverte a hegyi hadszíntéren. Az indiaiak maguk pontosan tudják is, milyen jelentős a fenyegetés, többek közt a C-17-es beszerzések is a kelet-indiai területekre történő gyors átcsoportosítás eszközeiként lettek beszerezve. Burma pedig Kína olyan szövetségese a térségben, mint Pakisztán és jelenleg éppen vasutat építenek oda, ahogy egyébként szépen halad az acélkígyó Pakisztán felé is. Ezenkívül a Himaláját, mint minden magashegységet hágók és völgyek szabdalják. Nem az átjutás a gond rajta, hanem az odajutás. Mostanra a kínai vasút keletel elérte Kasgart, középen Lhászát, míg délen Burma felé halad, szal ez a probléma megszűnt, a csapataikat gyorsan és hatékonyan tudják a harcmező közelébe juttatni.
A nagy arcból pedig neked kellene visszavenned. Például arra még mindig nem hoztál forrást, hogy milyen paraméterekkel startolnak a Szu-33-asok a STOBAR hordozókról!
„akkora emberek hogyan lehettek ennyire korlátoltak és buták”
…
„Ellenben vázold már fel…”
Ők is kb így reagálhattak ha vmelyik „okos” felvetette, hogy megkerülik a bunki rendszerüket.
Vagy ott a Krimi háború. Fene se gondolta volna odaraknak Angolok egy vasutat. Evvel ~kb meg is nyerték a háborut. Aztán lehetett Alaszkát eladni, hogy elkerüljék a csödöt.
Nem keresek megoldásokat… furhatnak tőlem hegyet Nepálnál, kerülhetnek nagyot ahogy tetszik. Most mind abszurdnak tűnik. Pl pár 1000kmes alagut ugyanakkora csodának tünne most mint anno a vasut Kriminél.
Nem is tudom miért csinál, alakít ki akkora haderőt ki India mint amekkorát. Amit csinál az rég nem Pakisztán kaliber…. A hülyék nem tudják, hogy Kína nem tudja megtámadni őket mert hegyek….
Szerintem az is benne van a pakliban hogy a leges legujabb nuki reaktorokon kivul az osszes tobbit periodikusan karbantartani futoanyagot cserelni kell. Ezt pedig alapvetoen csak a gyarban lehet. Az indiaikank meg van mar tapasztalatuk az orosz gyari szallitasi hataridokrol , illetve az is ketseges hogy az oroszoktol egyaltalan visszakapnak e a hajojukat.
Uraim
Csak jelzem hogy kina mar elkezdte kiepiteni sajat Indiai oceani flottabazis halozatat mely Afrikatol egeszen a Hajnan szigetig er.
Ebben pedig benne van a mar mukodo Pakisztani es Sri Lankai bazisok is.
Az az mar messze nem olyan tavoli a tamogatobazis plusz ezen bazisok egy masik orszag teruleten vannak potencialis vedelemkent pakzskent illetve szovetsegeskent.