A napokban robbant a hír: a BAE Systems és a Northrop Grumman karöltve mennek a Northrop T-38 Talon leváltására kiírt T-X tender győzelméért.
A kiöregedő szuperszonikus kiképzőgép utódjául az angol Hawkon alapuló AJTS (Advanced Jet Training System) koncepciót ajánlják. A főkonstruktőr a BAE Systems lesz, a Northrop Grumman csak a gyártásba és a gépek összeszerelésébe segít majd be, továbbá az amerikaiak végzik a típus menedzselését is.
Bár a Hawk immáron közel 40 éves alapokon nyugszik, a brit-amerikai csapat ezt előnyére fordíthatja, ugyanis a 900-nál is több eladott példánnyal szerzett tapasztalat alapján folyamatosan javított és fejlesztett koncepcióra egy komoly, korszerű és kipróbált képzési rendszert építettek. Viszont a gép ennek ellenére szubszonikus maradt, ami nem feltétlenül előny egy szuperszonikus típus leváltásánál hangsebességnél gyorsabb ellenféllel (KAI/Lockheed Martin T-50 Golden Eagle) szemben.
Hawkon repülnek a magyar hajózók is Kanadában | Fotó: NFTC ,
A Lexington Intézet augusztus végén megjelentetett tanulmánya szerint nem szabadna elhúzni a Talonok leváltását, minél hamarabb meg kéne szabadulni a kiöregedett típustól. A begyűjtött információik szerint a gépek átlagos repült ideje 15 000 repült óra körül alakul, ez közel kétszerese a gyártó által eredetileg meghatározott élettartamnak, ami elismerés a típust megalkotók és üzemeltetők számára, viszont az idő előrehaladtával fokozottan kezdenek előjönni a típus öregedési jelei, egyre költségesebbé teszik a gépek üzemben tartását csökkenő hadrafoghatóság mellett.
Továbbá mivel az ötödik generációs amerikai típusoknak nem lesz kétüléses változata, így a pilóták felkészítése terén nagyobb feladat hárul a kiképzőgépekre. Azonban a flotta jelenleg nem képes a tartósan magas G-terheléssel járó manőverek, a légi-utántöltés, az éjszakai feladatok és az adatátviteli rendszerek alkalmazásának begyakoroltatására. Hiába a korszerű szimulátortechnológia, a növendékeknek „élőben” is meg kell tapasztalniuk a körülményeket, ráadásul néhány dolgot (például a nehézségi erőket) a számítógéppel alkotott mesterséges környezet nem képes élethűen visszaadni, így szükség van a 350-500 darab modern kiképzőgépre. Természetesen ezek mellett több tucatnyi szimulátor is rendszeresítésre kerül majd a feladatok begyakorlására, költséghatékonyabbá téve is a tanoncok okítását.