Egy ízben már írtunk róla idén, hogy Indiában számvetést készítettek az elmúlt évek repülőgép-veszteségeiről és az ezekhez köthető halálesetekről. Nem meglepő módon a kapott adatok elkeserítők lettek, különösképpen a felső vezetés számára, mely dollármilliárdokat szán a hajózók és műszakiak kiképzésére, valamint a technika beszerzésére. Ráadásul a tény, hogy az elmúlt hat év során 46 repülőeszköz veszett oda számtalan emberéletet követelve, nem éppen marketingértékű tényező a toborzás során, és a külföld számára sem fest túlzottan szép képet a helyi viszonyokról. Megszületett hát a döntés: tenni kell valamit!
Persze a fenti megállapításra már sokan és sokszor rájöttek sok helyen, ám India nem az a hely, ahol az esetek többségében csak eddig jutnak (ellentétben például Európa közép-keleti régiójának néhány országával). A. K. Antony védelmi miniszter parancsára először is megnézték, mi okozhatta az elmúlt hat év egyre romló statisztikáit (2005-ben és 2006-ban hat-hat, 2007-2008-ban nyolc-nyolc, 2009-ben pedig már 10 súlyos incidens), majd levonták a konklúziókat. A parlamenti felülvizsgálat kimutatta, hogy a baleseteket főleg a régi típusok okozták, így megtették a szükséges lépéseket ezek kivonására. Nemsokára tehát végleg eltűnnek India egéről a MiG-21, MiG-27, Harrier és Jaguar típusok.
Indiai Szu-30MKI | Forrás: Wikimédia Commons ,
A tüneti kezelésen túl mélyebb jellegű beavatkozásokra is sor került. Szigorítottak a repülőgépek felszállás előtti ellenőrzésén, elkerülendő a meghibásodások feletti elsiklást; a repülőműszaki-állomány képességeinek javítása érdekében modernizálták az oktatásukat; megtöbbszörözték a repülőgépek időszakonkénti átvizsgálásait; javítottak a balesetek utáni kiértékelő rendszeren; szimulátorok beszerzésével modernizálták a hajózók kiképzését – az új eszközökkel képesek begyakorolni a vészhelyzetek esetében szükséges teendőket; a madárral való ütközések számának csökkentésére intézkedéseket tettek a tollas jószágok repülőterektől való távoltartására.
Látható tehát, hogy nem teketóriáztak az ázsiai szubkontinensen, aminek meg is lett az eredménye: 2011. augusztus 17-ig mindössze két repülőeszközt veszített az Indiai Légierő, ami az ottani repült órák számához viszonyítva teljesen elfogadható, ráadásul még egy év sem telt el a változtatások bevezetése óta. Reméljük, a statisztika továbbra is javuló tendenciát mutat majd, hiszen történjék bárhol, a gép- és emberveszteség mindig fájó dolog.
„2011. augusztus 17-ig mindössze két repülőeszközt veszített az Indiai Légierő, ami az ottani repült órák számához viszonyítva teljesen elfogadható”
És vajon mennyi lehet az a repült óra szám??
A géppark mennyiségét, és a növekvő katonai költségvetést figyelembe véve valószínűleg olyan repóra adatok jönnek ki arányosan, hogy a mieink csak sírnának, hogy márpedig ilyen nem is lehet:)
Amúgy (tudom hogy fikció és hülyeség), de érdekelne, hogy a tervek korszerű anyagokkal, technológiával való ötvözésével mondjuk egy MIG-21-es hogyan nézne ki (képességeit tekintve) ha vadonat újat építenének belőle:)Nekem az egyik legszebb gép:) Letisztult, szép forma, erőteljes sebességre termett repülő…
Azt se felejtsük el, hogy India – valamilyen érthetetlen oknál fogva – bejelenti a repülőeseményeket. Kíváncsacsi lennék pl. a kínai (valódi) adatokra. Szerintem, ha mindenhonnan ennyi adatot kapnánk, India nem is lenne olyan szörnyű. Természetesen a géppark/repóra statisztikában.
Kedves Igla….
Én inkább a vizes dolgokban vagyok otthon, de van egy sejtésem, hogy egy szebb/jobb MiG-21 lenne. Az a gép X feladatra lett optimalizálva. Ha mindezt kompozitból, full kütyükkel csinálnák meg, akkor az JOBB lenne ugyanabban a feladatkörben… de csak abban…. A fegyverei pedig asszem maradnak a régi orosz cuccok…. vagy Magic/Derby…
A Jaguart akkor kivonják vagy sem? Alig 1-2 hónapja volt hír, hogy modernizáció és élettartam növelés lesz és még repülnek vagy 15 évet.ű
A gépeket ráadásul mai szemmel „nem túl öregek” 1982 után kerültek le gyártósorról.
A MiG-27 gépek nem kapták meg a Szu-27 hajtóművét? Vagy az csak egy tesztgép volt? Mondjuk a gép sárkányak élettartam gyalázatos. Ha duplája a MiG-23-nak akkor sincs 4000 óra…
Molni….
Én már azon sem lepődnék meg, ha az indiaiaknak volna pár darab Jaguár orr-rész, amit szigorúan takarékossági okokból összeépítenének a megmaradt MiG-21 hátsókkal és Harrier-szárnyakkal :-) :-) :-) És még lehet, hogy repülnének is vele :-) :-)
Új műfaj született, a repülős horror. :)
molni!
Ez több mint három éves hír:
http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/oszver_mig27/
De hogy lett/lesz e belőle valami konkrét dolog az kérdéses, hogy most esetleg felgyorsítják a régebbi gépek kivonását…
Logisztikai szempontból talán jó húzás lett volna – egy árnyalattal – mivel hasonló hajtómű van a Szu-30-ban is.
Repülős horror? Ez a selejtezett/döglött dolgokból csinálnák egy „újat” tényleg horror, de már a zombi kategóriát is súrolja…