A közelmúlt gazdasági folyamatai egyre-másra hagynak nyomot a fejlettett és gazdagabb országok honvédelmi kiadásaiban is, ami egyértelműen kihat a fenntartott technika mennyiségére. A megszorításokat a felgyülemlett adósságával állandó harcban lévő Amerikai Egyesült Államok sem ússza meg. Korunk vezető katonai hatalma apró lépésekben ugyan, de folyamatosan húzza rövidebbre a nadrágszíjat, ezt pedig hamar megsínylik különböző haderőnemei. Esetünkben a USAF, azon belül is az AMC (Légi Szállítási Parancsnokság) kényszerül a rendelkezésre álló teherszállítók egy részének kivonására.
A világ legnagyobb kapacitású katonai stratégiai légiszállító-flottájára csökkentés vár. Az Egyesült Államok szenátusának szakosodott bizottsága július 13-án kapta kézhez azt a dokumentumot, mely a katonai teherszállító repülőgépek számának lefaragását és az ezzel megtakarítható pénzösszeget tartalmazza. Ennek fő felelősei Raymond Johns tábornok, az AMC parancsnoka és Duncan McNabb tábornok, az Egyesült Államok Logisztikai Parancsnokságának (USTRANSCOM) feje. Elképzelésük szerint a mostani 316 helyett hamarosan csak 301 lenne a maximálisan üzemben tartható szállítógépek száma, ami jelentős megtakarítást eredményezne.
A javaslat ellenzőinek lecsillapítása érdekében Johns elmondta, hogy az AMC parancsnoksága nagyon is tisztában van a szervezet jelentőségével, azonban jelen helyzetben nem engedhető meg semmilyen pazarlás. Szerinte sikerült a lehető legoptimálisabb megoldást megtalálni, ami nem veszélyezteti a nemzet légi szállítási kapacitását, viszont komoly összegeket takarít meg az adófizetők pénzéből. Egészen pontosan 1,2 milliárd USD kifizetésétől menekülhetnének meg az elkövetkezendő években anélkül, hogy alkalmatlanná válnának a jelentkező feladatok ellátására.
A C-17 továbbra is fontos szerepet kap | Fotó: Staff Sgt. Jacob N. Bailey, U.S. Air Force ,
A koncepció lényege létrehozói szerint a gazdasági megalapozottság és a logikus költekezés. A 301 darabos állományt a kiöregedő Lockheed Martin C-5A Galaxy-k kivonásával érnék el, mely után a korszerűbb C-5M és a Boeing C-17 Globemaster III alkotná a stratégiai légiszállítók gerincét.
McNabb ezen felül hozzátette, hogy a repülőgépek darabszámának csökkentésével az egyes pilótákra jutó munkaórák száma és a leterheltségük is csökken, ami minőségi javulást eredményezhet.
”A legjobb embereket szeretnénk alkalmazni a leglogikusabb terv szerint.”– fogalmazott a tábornok.
Lehet,hogy lemaradtam valamiről?Eddig az volt a baj,hogy alig van gép!
Fogy a lóvé, persze a közösből.
Az ilyen mondatoktól mindíg kiül a vigyor az arcomra:)
„lehető legoptimálisabb megoldást megtalálni, ami nem veszélyezteti a nemzet légi szállítási kapacitását, viszont komoly összegeket takarít meg az adófizetők pénzéből”
Most akkor értsem ez alatt, hogy az eddigi légi szállítást olcsóbban is meg lehetett volna oldani??
Nekem meg az jut eszembe hogy megint kitaláltunk valamit („kisebb, de hatékonyabb hadsereg”) amiben a világ követ minket :)
„1,2 milliárd USD kifizetésétől menekülhetnének” Már ez is tétel? Különben mitől jön ez össze, nem egészen világos. Lehet hogy valakinek olcsón kell teherszállítógép.
Most akkor értsem ez alatt, hogy az eddigi légi szállítást olcsóbban is meg lehetett volna oldani??
Lehet. pl. civil szállítógépek bevonásával. Csak az ember olyan védtelen gépekkel nem szívesen repül be olyan övezetbe, ahol a MANPAD veszély nagyon reális.
Nem igazán értem, hogy miért erőltetik a légiszállítást a lassabb, de nagyságrendekkel olcsóbb hajóval történő szállítással szemben. Nem minden kell azonnal…
molni
Csak azt visznek légi úton am gyorsan kell és arra is kevés volt eddig a gép.
Dudi, szerintem a légi úton szállított cuccok nagy része tök fölöslegesen ment repülőn. Az utánpótlást a legtöbb helyen a hajó-szárazföld kombóval minden további nélkül meg lehet oldani. Persze a karácsonyi üdvözlőlapok, egy-egy fontosabb ember-alkatrész belefér, de véleményem szerint a légi szállítás alapja a KÉNYELEM volt, és nem a hatékonyság. Nem mondom, előrébb kell gondolkodni, ha egyéb eszközt használnak, de ahogy mondjuk az Abrams is eljutott a célterületre, néhány tonnányi anyag eljuthat még ugyanott:)
igla
Az előregondolkodással a rugalmasságtól fosztod meg magad ami nem előny.
szerintem nem is olyan kicsit kell előre gondolkodni.
Dudi, én is hirtelen kérdőjellel álltam a dologhoz, de közben rájöttem, hogy szerintem a nehéz szállítóhelikopterekből van hiány, nem a szállítógépekből. Legalábbis Afganisztánban emiatt sír a szájuk már évek óta, annyira, hogy már az oroszoktól is bérelnek gépeket. Lehet téged is ez kavart be?
Fisher
Én úgy tudom,hogy úgy általában van hiány teherszállítókból nem csak Afganisztánban.
Lehet igazad van akkor, bár azt nem értem, hogy hol van hiány? Meg ahogy Molni mondta, miért olyan fontos az a légi szállítás? Afganisztán esetében esetleg megértem, hogy azonnal kell az utánpótlás, ha valami elfogy (és nem gondoltak erre az eshetőségre) meg ugyebár hatalmas ember rotáció van, de szerintem azokat meg lehetne oldani civil gépekkel, csak nagyobb védelmi vonal kéne a repterek köré. Na de nehogy már a kősivatag közepén ne legyen olcsóbb 3-4 UAV folyamatos járőröztetése meg néhány + plussz járőr kivezénylése, mint a drága katonai gépek használata. Vagy esetleg hőkamerás ballonok felküldése a bázis körül.
Fisher
A szállítógépeket nem csak az ami hadsereg használja és nem is csak a hadműveleti területre szállítanak.Nekik saját maguknak elég lenne ami van de másnak is kell szállítaniuk különben nem lennének pl Afganisztánban.Arról nem is beszélve,hogy humanitárius segélyeket is szállítanak bőven és szerintem az sem áll messze a valóságtól,hogy kell képezniük egy stratégiai tartalékot aminek a nap 24 órájában az év minden napján azonnal bevethetőnek kell lennie akár humanitárius(Katrina)vagy katonai célból(és ez nyilván nem egy két gép).
Afganisztán melyik szomszédján keresztül szállítanád szárazföldön az utánpótlást miután kikötött a hajó?
Persze lehet hogy már hajó sincs elég. Üzleti alapon hajóval szállíttatásra pedig pénz. Vagy lehet hogy navy – airforce rivalizálás van a háttérben?
Ez mindössze 5%-os leépítést jelent ha jól számolom nem borzasztó szám…
„Afganisztán melyik szomszédján keresztül szállítanád szárazföldön az utánpótlást miután kikötött a hajó?”
Valszeg ugyanannak a szomszédján keresztül, amely átengedi a légterét a szállítógépeidnek.
Ugye nem „baráti” Pakisztánra gondolsz?
Kedves Fíjjúk!
Megint mit nem értetek?!
Eddig volt pénzbőség, most éppen gondot okoz, hogy összekaparják azt a rongyos 125 milliárd dollár hitelt, amivel az amerikai állam rendszeresen havonta(!) eladósodik…
Persze eddig is megoldották valahogy, majd most is. Vagy nem…
Mást is olvassatok, ne csak HTKA-t!
Például:
http://www.portfolio.hu/tool/print/3/152794
@Batka
Azért nem kéne túldimenzionálni ezt a kérdést, bár ma megint nagy sláger lett a nyugat alkonyáról fantáziálni. Ez a „10 napra van a csődtől az USA” elég szenzációhajhász cím és bizonyára sokak vágyait csiklandozza, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha nem reformálják meg a hitelpolitikájukat, akkor az évtizedek óta elfoglalt aaa osztályból átkerülhetnek az aa+ osztályba, ami kicsit nagyobb kockázati felárat jelent majd számukra, de egyáltalán nem azt, hogy összeomlanak, csődbe mennek és nem marad utánuk csak egy fekete lyuk és beteljesedik a hanyatló nyugat alkonya, majd jön az új világrend, amiben már a nyugatnak nem osztanak lapot.
Ez a cikk sem ezt mutatja, leszerelnek 15 gépet, nohát, nem úgy tűnik, hogy túl komoly a baj, ha csőd közelegne, akkor lehet 150-et kéne.
Tilikov ! Azért ennyire nem rózsás az USA helyzete ! Persze nem kell túldimenzionálni, de a gond sokkal súlyosabb mint értékeled !
Pont ezért mennek bele mindenféle katonai kalandba, mert segít a gazdaságon !
Na, meg az évi 900 millió tonna körüli olajfogyasztásnak csak harmadát termelik ki otthon !
1,2 milliárd az elkövetkezendő években. Ez lepkefing az évi több, mint 700 milliárdos (bevallott) katonai költségvetésből. Ez a lépés önmagában nem ér semmit, valószinűleg a haderő más területeinek is hasonló lépést kell produkálni. Az iraki, afganisztáni háborúk elképesztő pénzösszegeket nyeltek el, egyszer ezt ki kell fizetni.
Az is érdekes, hogy az orosz szállitó flotta, évek óta megszakad a munkában, mert bérmunkát végeznek a NATO-nak, (de az is lehet, hogy igy olcsóbb).
Pont ezért mennek bele mindenféle katonai kalandba, mert segít a gazdaságon !
Ezt a gigantikus marhaságot hányszor fogja még valaki leírni? Az operatív költségek miatt kellett törölni több fejlesztési és beszerzési programot, a beszállítóknál emiatt úgymond munkaerő felesleg van. Ha nem kell fejleszteni, akkor mérnök sem kell…
A több ezer halott és maradandó egészségkárodással visszatérő katona is gazdasági problémát jelent, mert valamiféle nyugdíjat kell kapniuk, viszont komoly termelői tevékenységet nem tudnak folytatni, tehát ők is csak viszik a pénzt. Azok, akik meghaltak, azonk meg már soha nem fognak dolgozni, termelni és adózni sem.
Az amortizázió is meghaladja a békebelit.
Szóval kérlek fejtsd már ki, hogy pár céget leszámítva, akik az ott is levő korrupció miatt méregdrágán szállítottak, azokat leszámítva ki járt jól az iraki kalanddal? Jó lenne nem lózungokkal dobálózni, hanem kifejeteni, hogy a gazadságban hol nyomta a plusz pénzt a háború és hogyan…
molnibalage
Végre egy értelmes hozzászólás a cikkhez, bravó! Azt háborút inkább be kéne fejezni már végre, mivel csak nyeli a pénzt. Nem véletlenül kapálóznak az amik annyira évek óta külföldi katonákért! Mindegy hogy mennyit, de küldjél már vazze, az se nekem kerül pénzbe! Értitek srácok. Az iraki háború is csak viszi a pénzt. Hogy mit hozott nyereségként, néhány f16 megrendelést, na az majd kihúzza az ami gazdaságot a szarból!
kovikopasz
„de küldjél már vazze, az se nekem kerül pénzbe!”
Ebbe ne legyél biztos!
„Ezt a gigantikus marhaságot hányszor fogja még valaki leírni? Az operatív költségek miatt kellett törölni több fejlesztési és beszerzési programot, a beszállítóknál emiatt úgymond munkaerő felesleg van. Ha nem kell fejleszteni, akkor mérnök sem kell…
A több ezer halott és maradandó egészségkárodással visszatérő katona is gazdasági problémát jelent, mert valamiféle nyugdíjat kell kapniuk, viszont komoly termelői tevékenységet nem tudnak folytatni, tehát ők is csak viszik a pénzt. Azok, akik meghaltak, azonk meg már soha nem fognak dolgozni, termelni és adózni sem.
Az amortizázió is meghaladja a békebelit.
Szóval kérlek fejtsd már ki, hogy pár céget leszámítva, akik az ott is levő korrupció miatt méregdrágán szállítottak, azokat leszámítva ki járt jól az iraki kalanddal? Jó lenne nem lózungokkal dobálózni, hanem kifejeteni, hogy a gazadságban hol nyomta a plusz pénzt a háború és hogyan… ”
Ekkora baromságokat nem kellene írogatnod, mert nem méltó hozzád !
Mindenki tudja,hogy Szaddám eltakarítása akkor lett első számú feladat, amikor kiszállt az olajtőzsdéről és nem dollárért árulta volna az olajat ! Ez keményen megrázta volna az USA pénzügyeit !
Ugyanezért lett fő ellenség Irán is !
A gazdasági válságban a hadi megrendelések mindig gazdaság élénkítőek voltak ! Ráadásul Irakban biztosították az olaj ellátást, másrészt az amcsi hadi megrendelésekkel vissza szivattyúzák az iraki pénzt mint a többi nagy olajtermelő országban !
Ha a téma tényleg érdekel, a neten találsz kiváló szakmai oldalakat ahol elmagyarázzák ezeket a dolgokat.
Én is onnan tájékozódom.
Puma részben van igazad.
Clinton idejében még USA pluszba volt.
Jött ez a jó Bush bácsi.
Az agresszív politikája teret engedet az oroszoknak Dél-Amerikába.
Amerika gazdaságot rombolta. A háború csak első évekbe jelent gazdasági pörgetés. Utánna már vissza húzó jellegű.
USA jelleneleg 1 évtízede hadban áll. Nám állt át hadigazdaságra ennek ellenére, ami csoda.
Ez a háborusdi emelett katonai költségvetés, még jobban eladósitotta az államokat. Belső krizisre nem volt tartalék. Gondolok a lakás hitel válságra. Egy év tízed alatt 100 000-ket érintet a háború.
Mentálisan megtört katona is veszteség. Tematikus csatornákon lehetet látni e témába filmeket. Behívták a nemzeti-gárdistát aki az államába akart segíteni ha bajva. 6 hónapot leszolgált. Mivel civil volt ez az időszak fizikailag és mentálisan fokozottan megviselte.
Harci megterhelés miatt mozgás álltalános a kronikus mozgás szervi betegség. Vagyis már egy 75%-95% asztalos és gyár ipari munkás tér vissza jobb esetbe.
10 év alatt a hadi eszközök jó részét háborús intezitással haszálták.
Ezt nem lehet össze vetni a béke idős üzemeléssel.
Pl: Olyan manövereket amelyket béke időben egy F-15-E-vel tilos végra hajtani. Az harc körülmények közt megcsinálják mert légvédelmi tűz ellen védekeznek.
Nám állt át hadigazdaságra ennek ellenére, ami csoda
Azért álljunk már meg, nem a III. világháború folyik….
monyok ! Nekem nincs igazságom, ennyire okos nem vagyok. Más, kiváló közgazdászoktól olvastam értékeléseket.
Igen, jól látod a helyzetet, amikor Reagan lett az elnök 950 milliárd dollár volt a belső adósság, amikor 8 év után leköszönt már 2 600 milliárdra nőtt az adósság !
Jelenleg 14 300 milliárd dollár az tartozás, ezt a plafont akarja Obama emelni !
Addig nincs gond, amíg valaki megfinanszírozza ezt a hiányt – olajtermelők,Európa stb. – de lassan kezelhetetlen hiány lesz.
A katonai ember veszteség az USA-ban nem jelentős, a kb. 10 háborús év alatt otthon 400 000 amerikai halt meg közúti balesetben !
A katonaság elhalálozó része főleg mexikói,jamaicai stb ember, akik 5 év szolgálat után állampolgárságot kaphatnak !
Puma
Ha morbid akarok lenni a halot katona a legolcsóbb veterán.
A sérült veterán meg nagy teher a társadalomra.
Háború meg nem jó befektetés. Szadammal meglehetett volna egyezni.
Az is olcsóbb.
USA ezzekkel a háborúkkal kényszerbe van.
Dollár elleni támadásra már nem marad ereje védekezni.
monyok ! Én szeretem a tényeket !
Az USA két közel-keleti háborújában összesen ha pár tízezer ember sérült meg. A közlekedésben meg több százezer – évente !
Vietnamban kb. 500 000 sebesült volt. A két még folyamatos háborúban ehhez képest elenyésző számú sebesült van.
Aztán Vietnamot is feldolgozták !
Az USA egészségügye – főleg a katonai – olyan fejlett,hogy a pár ezer sérült katona semmiféle különösebb gondot nem okoz.
Én semmiféle kényszert nem látok…. Csak mérhetetlen agresszivitást, hatalomvágyat és profit-éhséget.
A dollár elleni támadással kapcsolatos véleményedet meg nem tudom értelmezni, mert a dollár gyengeségét saját magatartásuknak köszönhetik.
Nem kéne ennyire belemerülni az amerikai összeomlásba.
Ott van miből meghúzni a nadrágszíjat 13 rep hordozó , ott az f-35 is amiből 2400 db akarnak szolgálatba állítani és ha abból kb 1000 db csökkentenek marad 1400 aminek még így se lenne ellenfele a világban mivel más országok még ennyi 4 gen géppel sem rendelkeznek .
Voltak olyanok is a kongresszusban akik az f-35 programot törölték és helyette inkább f-16 block60 rendelték volna.
monyok ! Bocs, elírtam, a vietnami sebesültek száma 150.000 körül volt.
Roni ! Igazad van. Európában 1 400 vadászgép van, de minek ?
Ki akarja megtámadni kontinensünket ? Oszt’ a vén Európa kit akar megtámadni ?
Ki szítja a háborús hangulatot ?
Dollár támadás lényege. Oroszok, kínaiak meg még pára egymás közti elszámolás saját vagy pár megállapodot valutával végzik a dollárra leszembe.
” Dollár támadás lényege. Oroszok, kínaiak meg még pára egymás közti elszámolás saját vagy pár megállapodot valutával végzik a dollárra leszembe. ”
Szeretnék ! Nagyon ! Tudomásom szerint még nem ! Az oroszokkal is dollárban számolunk el mi is.
A KGST idején a klíring-rubellel próbálkoztak, nem sok sikerrel….
A dollár lecseréléséhez kis számú ország között az kell, hogy kölcsönösen teljes mértékben ki tudják elégíteni egymás áru szükségleteit. Ez a helyzet még nem áll fenn. Pl. ha az oroszok rubelt kapnak a gázért Kínától akkor abból a rubelből költeni is fognak más importcikkekre amelyekért dollárral kell fizessenek. A rubellel dollárt kell vásárolniuk előbb. Ekkor az amcsik részéről megoldható az, hogy Ivánék nagyon ráfizessenek a dollárvásárlásra. Mivel nagy összegekről van szó nem lehet olyan sok helyről dollárt venni milliárdos tételben, rubelben pláne nem.
Az alternatív valutához vagy klíring rendszerhez az kell, hogy az összeálló országok között teljes mértékben lehetséges legyen az áru ellentételezés. Vagyis minden ország által leszállított áruért csak árut kapjon vissza a többiektől. Ehhez az kell, hogy a többiek azt gyártsák és olyan minőségben amilyenre szüksége van. H a nem kap cserébe árut hanem alternatív pénzt azzal nem ér semmit, mert a rendszeren kívüli világban annak nem lesz nagy értéke.
Bizony, nem egyszerű a nemzetközi kereskedelem. Azért a dollár gyengül, ez a folyamat erősödik – nem is mostanában kezdődött.
Az euró a dollár helyébe tudott volna lépni, de a tagok válsága ezt megakadályozta.
Kína meg nem akarja – egyelőre – a jüant tartalék valuta szerepben látni.
Fijjúk, fijjúk!
Amikor Amerikáról beszélünk melyik Amerikát is értjük alatta?
Nem dél vagy észak a kérdés, hanem az AEÁ-n belül melyik társadalmat?
Van egy „nemzeti” Amerika és nemztek feletti Amerika.
Ez utóbbi az erős, befolyásos hatalmi konglomerátumok Amerikája, ami eddig mindig képes volt rákényszeríteni akaratát a „nemzeti” Amerikára (persze a „nemzeti” Amerika sokfelé van hasadva társadalmi-kulturális-szociális törésvonalak mentén).
Erősen leegyszerűsítve a „nemzeti” Amerika viseli a költségeket, miközben a profit a nemzetek feletti Amerikánál csapódik le. Cserébe azzal a ködös elmélettel kell beérnie, hogy ez nekik így jó.
Ezen a nyomon szemlélve a háborúkat, közelebb jutunk ez igazsághoz.
Manapság már az amerikai államadósságot nem megveszi valaki, legalábbis a nagyobbik hányadát nem külföldre vagy belföldre értékesítik, hanem a FED vásárolja meg és zöldhasút ad érte.
Magyarul pénzt nyomtatnak, százmilliárdos nagyságrendben. Ebből fizetnek szinte mindent.
A tárgyban hírrel kapcsolatban nem különösebben releváns arra hivatkozni, hogy milyen alacsony összegről van szó. A lényeg a tendencia. Karcsúsítanak, mert nem tehetnek mást.
Batka!
Tömör, lényegre törő és igaz.
Üdv: M
Montezuma
Manapság nagyon csendbe és hiányoznak az elemzéseid.(legalábbis nekem).
Üdv Monyok!
Nem vagyok eltűnve de örülök a megjegyzésednek. Van még egy vállalt feladatom hasonló témában, így ha elkészülök vele utána lesz több időm itt is kommentezni. Sajna manapság eléggé szűkre szabott az időkeretem.
Üdv: M
„Manapság már az amerikai államadósságot nem megveszi valaki, legalábbis a nagyobbik hányadát nem külföldre vagy belföldre értékesítik, hanem a FED vásárolja meg és zöldhasút ad érte.” Ez így van, de állítólag azért hogy az USA gazdaságát élénkítsék.(ami úgy néz ki nem jött be)Nem misztifikálva a dolgot (10 nap) de az biztos hogy az USA-ban nagy a baj. Most ült ki hogy az ottani társadalombiztosítás nagy része is eltűnt. Nem is kicsi összeg 2,5 billió !!!! Nagy igazság volt Batka mondataiban. Azt azonban óvatosan kell kezelni mi van akkor ha beüt a baj. Az USA-n b elül könnyen kitörhet 1 belviszály ha az emberek eldobják az agyukat. Akár az államok közti szinteken is. Már olvastam olyan ötletet is a válság kezelésére, (mellesleg Európában is kezdenek makogni valami hasonlót) lénygében azt hogy le kell írni az adósságot. Ez azt jelentené hogy a bankok, a magányszektorok a befektetők nemlétező pénze (olvasson utána mindenki, kizárási csalások,erre felé nem is nagyon beszélnek róla )egyszerűen eltűnne. Az ingatlan panamánál pedig ha két vagy akárhány tulajdonos is be lenne jegyezve akkor mindenki elvesztené a jogát a tulajdonosé maradna az ingatlan.(ez egyébként a bankok csalása miatt jelent meg egyébként)
Egy pár cikk ami ide illik:(Az államnak nincs pénze nem a bankoknak, sőt a bankok nem is adnak hitelt mert nincs mire)
http://georgewashington2.blogspot.com/2011/07/debt-ceiling-crisis-being-used-as-shock.html
http://georgewashington2.blogspot.com/2011/07/congresswoman-wall-street-greed-and.html
Nagyon érdekes, unikum lenne de nem először olvasható milyen.
http://www.washingtonsblog.com/2011/07/presstitutes.html
másik hely:
http://eye-on-washington.blogspot.com/
Ja és ugye a bájos Anglia ahol a lehallgatási botrány kirobbantója ugye egész véletlenül meghalt (hasonlóan az Iraki fegyver-ellenőrzési emberhez, szintén ugye Anglia), remélhetőleg borítékolható az öngyilkossága, mert ugye mi is lehetett volna más. (és ugye véletlenül soha többé nem kerül elő a neve, mint ha nem is létezne, és mindkét esetet senki nem is akarja vizsgálni, ne hogy ő is úgy járjon). Így elgondolva a mátrix nem is rossz film.De az ébredés fájdalmas fog lenni.
Ha már ennyire belemegyük. Erről itthon is hallani.
Maga a deviza hitelzésis egy számviteli csalással ér fel. A kölcsönt adó banknak soha se volt annyi sváci frankja amilyet ilyen cimen ki helyezet.
Valójában minden forintba megy csak a végelszámolás nem.
Amúgy meg soha nem értettem hogy márt törvényes az 20-30 éves futam időnél. A hitelt felvevő a felvett összeg 4-5x fizeti vissza. Fele ennyit nem romlanak a valúták ennyi idő alatt.
Uzsorának hívja a köznyelv, ha egyes emberek csinálják, banknak, ha szervezett alapokon megy :)
Nincs sok különbség.
Mind a 3 főbb világvallás tiltja a kamatszedést amúgy.
De ez meg már nemzetiszocializmus vagy kommunizmus, ki hogyan nevezi.
Profi elszámolással, adóslista-kezeléssel,hitelbírálattal meg lehetne oldani a bankok létezését állami kézben is, így közösségi érték lenne, de akár maradhat a kamat is, de ugyancsak állami kézben.(így mindenki a közöst gyarapítaná azzal, hogy saját magát gyarapítja)
Ja és rosszul írtam, mert ez még kapitalizmus, csak a banki működés változna, de megmaradna, mint a gazdaság motorja.
doca
Nem vagyok otthon gazdaságban de szerintem a gazdaság motorjának a termékek előállításánaknek,fejlesztés és hasonló produktív dolgoknak kéne lennie nem pedig a bankoknak.Aztán lehet,hogy hülyeséget mondtam.
Még végül most olvastam az előbb. Hát nem tudom mi lesz az USA-ban, bár egyesek szerint színjáték a mostani adósplafon vita, de van valami ami nem kevés: 3.4 trillió dollár-ról van szó
„Már olvastam olyan ötletet is a válság kezelésére, (mellesleg Európában is kezdenek makogni valami hasonlót) lénygében azt hogy le kell írni az adósságot. Ez azt jelentené hogy a bankok, a magányszektorok a befektetők nemlétező pénze (olvasson utána mindenki, kizárási csalások,erre felé nem is nagyon beszélnek róla )egyszerűen eltűnne.”
Ha beraksz X forintot egy bankszámlára, akkor kamatot kapsz rá. A bank a kamatot a pénzed befektetésével szerzi. Ezáltal az adósságok leírásával a Te bankban lévő pénzed is eltűnne, ahogy a magányugdíjpénztárakba és biztosítókhoz befizetett is.
Itt az a gong amit sokan nem tudnak,a csalások, amit a bankok csináltak. És az alapja az ingatlan piaci üzlet volt. Gyakorlatilag van olyan ház az USA-ban aminek 3 bank is a tulajdonosa, és a végén még ingatlan kötvény is lett belőle. Ház csak 1 van, de a bakok pénzügyi papírjaiban, is szerepel a ház 3x, és még ugyan az a ház 3x értéken a kötvényekben is megjelenik.A befektetők meg gyanútlanul megvették (a hitelminősítők is hatalmasat hibáztak) Kérdés kié a ház. Ezt a csalást a kormányok a csaló vagy pórul járt bankok támogatásával próbálták megmenteni. Vagyis pénzelték őket. Ezt a pénzt az USA (és lehet hogy Európa is) kötvénykibocsátással, és pénz nyomtatással igyekezett (lásd mennyiségi lazítás 3x) pótolni. A bankok megpróbáltak hozzáférni a pénzükhöz de ugye ami nincs azt nem lehet előszedni.(lásd előbbi, kizárásos csalás) Nos lehet hogy én nem vagy, képben de emiatt mondták az USA- hogy tán nem a bankoknak kéne pénzt fizetni, hanem minden egyes hamis szerződés miatt 100 ezer dolláros büntetést ki kéne szabni. A nem lévő kereszttartozásokat meg írják le a bankok. Ezáltal megoldódna a gazdasági válság (a költségvetési nem)
Vannak itt néhányan akik gazdaság témában naprakészebbek mint én, tehát feltételezhetően képben vannak. Én megérzéseimre szoktam hagyatkozni amik ált. 2-3 éven belül jórészt be is szoknak igazolódni. Világgazdasági szinten ugyanúgy ahogy a károsanyag kibocsátást kvótázzák országonként uúgy nem-e lehetne az export-import kereskedelmet is kvótázni? – világszinten , közös beleegyezés alapján. Persze itt is a fő gond vsz usa-kína közvetlen kapcsolás lehet. Szóval akinek kevés annak lehessen még több, akinek extrém kibocsátása van az meg koncentráljon arra ami csakugyan lényeges /vagy vegyen kvótát a szegényebbektől/. Tkp.a „new world order” -részeként:) alku, kompromisszum ki minek hívja..
Bár lehet nettó baromság , de mintha itt lenne a növekvő vákum. – nem értek hozzá mondom, csak érdeklődök, vki majd kiokosít
….
Mondjuk ettől nem lassulnának be/v. változnának meg a folyamatok – de én ha emberiségre vetítve keresem a választ EGYSÉGESEN ! MINDENKI azt válaszolja hogy felgyorsult a világ (maga az élet, mármár gépies) és ez az egyik legfőbb probléma, ezzel nem tud a /emberi/ természet lépést tartani.
Pláne hogy előbb-utobb az alternativ energia kézzelfogható közelségbe kerül -emberiség és szkifirajongók régi álma- akkor pedig a legtöbb függési rendszer, vagy ezek jórésze egyszerűen lebomlik…
Szerintem már erről kéne szóljon a társadalmi párbeszéd, úgyhogy az írástudó médiumok kis lemaradásban vannak, ok vagy csak beszűkült a tudatuk, vagy rendszerfűgőbbek mint szükséges.
(Nemcsak alternativ dolgokra gondolok, értem ez alatt a „hibrid eljárásokat v. hogy Németo.-ban bezzeg egységesen lekapcsolják az atomerőműveket csak úgy elővigyázatosságból etc.)
Szoval szerintem eljött az az idő mikor meg lehetne állni és körül kéne nézni, hogy amink van (globálisan) abból mit lehet kihozni. Mert minek az ESZTELEN versengés ha pl.atomkatasztrófa a vége :)
az egyensúly működött mindig is a világban, ami végletes volt az mindig túlpörgött magán – kommunizmus, vadkapitalizmus , asszem érthető mit hoznék ki ki ebből /WORLDPIECE mondáná miss Earth/ itt volna az ideje…
” Nem vagyok otthon gazdaságban de szerintem a gazdaság motorjának a termékek előállításánaknek,fejlesztés és hasonló produktív dolgoknak kéne lennie nem pedig a bankoknak.Aztán lehet,hogy hülyeséget mondtam. ”
Így igaz ! Árutermelésből lesz ipar,foglalkoztatás – adó – és ez ad alapot a szolgáltatások megfizetésére is !
F1End ! Vajon mi lesz a fedezet nélküli dollárral ?
F1End. Naív vagy.
Házánkba ahol a jegybanki alap kama soha nem megy 5%-alá. Ma a bakok 5-12hónapi lekötésre adnak 7% évi kamatot.
Egy átlagos THM egy évre :35-40%
A folyó számlán lévő pénzeddel amitt egy hónapba folyamatosan használsz fel a bank azzal is játszik ilyen 3-4 napos átfutású ügyletekkel ami után kamat bért kap.
Nem véletlen hogy magán nyugdíj pénztárak közt van olyan amely a reál hozamot ameddig lehet vissza tartja addig az neki komoly kamat bevételt jelent. Van aki 5 év után nullán van vagy esetleg minuszba van magán nyúgdíjba.
Ha a kormány annyit tett volna hogy fogy néhány adó ügyest + pár informatikus a nyugdíj befizetésedet egyéni számlán vezetik és állam papírba befektetik. Nem kellett volna külön aparátus stb. Nem lettek volna a jól fizetet felügyelő bizotság, és mindenki lett volna infláció felett 2-3% reál hozam. Ami 20-30 év alatt szép pénz.
A kapitalizmusban fontos szerepe van a bankoknak, mert pl. ha te gépészként végeztél és meg akarsz valósítani egy műhelyt, amivel mondjuk beszállító leszel egy nagyobb vállalatnak, akkor be kell szerezned eszközöket, amihez kell a hitel. Ezzel semmi gond nincs is, csak arányaiban a bankszektor és a monetáris bank nagyobb hasznot tud termelni a kamatos rendszerben, mint a reálgazdaság egésze, így fontos, hogy ez állami kézbe kerüljön, ettől még nem sérül pl. az amerikai álom, hogy a FED visszakerül a 310 millió állampolgár kezébe.
Viszont ez már valamiféle szocializmus.
A kommunizmusban pedig nincs tőzsde és nincs elvileg hasonló bankrendszer sem, de erre már nem emlékszem :)
Amúgy a tőzsde se hülyeség, sőt nagyon jó célért lett kitalálva(ha van sok pénzes ember, aki bízik benned megtámogathatja az üzleti elképzeléseidet előre), csak az lett a bibi, hogy a keletkezett pénz több, mint 90%-a a tőzsdékre került azonnal a Nyugaton, így a spekulatív alapok (banki összefésültségben tulajdonosi szerkezetüknél fogva) ezt a hatalmas pénzt, mint egyfajta pénzügyi overflood eszközt használták az árfolyamok beárazására(pont úgy, mint a hackerek használják a zombie klienseket a ddos támadások kivitelezésére, csak itt a pénz az eszköz és nem a TCP csomag és a brókerek a zombie kliensek :)
Ha az elosztás(hitelbírálat és a bankrendszer) állami kézbe kerül, akkor pl. alapból kivédhető a spekulatív tőke megerősödése, ami alapból a nagybankok strómanjaként volt jelen eddig.
geza:
anno a 30-as években volt ilyen klíring elképzelés, Európában sokan támogatták, mert Németország így akarta megőrízni a valaha erős exportja miatti pozícióit, de az USA elárasztotta az „olcsó” és viszonylag minőségi áruival a piacot, így felborult a szituáció az USA iparának és gazdaságának javára.
Na most az USA ebbe nem ment bele és erre berágott No.
Jelenleg az USA erőltet egy ilyet csak Kína ellenében, pont úgy, mint anno ellene tette ugyanezt No.
Két eszköz áll rendelkezésükre:
1.: jüan felértékelése, így a kínai export üteme csökkenne valamelyest, a jüan erősítésének mértékével arányosan, így a dollár és az amerikai államháztartás erősödne, érthető, hogy ezt Kína nem szorgalmazza, csak egy olyan ütemben, amilyenben a belső piacát és a középosztályát reál termelési-fogyasztási szinten ki tudja elégíteni, a japánok teljesen FED kézivezéreltek, a japán export is lehetne sokkal erősebb.
2.: bevezetnék a klíring rendszert, ez 4% körüli eltérést engedne maximálisan az országoknak az import/export aránypárban. Ezt a G20-on nagyon keményen elutasították a feltörekvők, de főként nagyon erősen Németország és Kína.
3.: bevezetnék az IMF-en keresztül nagyobb kínai IMF részesedéssel a világvalutát, egy központi IMF monetársi bank irányításával, persze szigorúan aranykosár alapon, de ez még nem fekszik Kínának és Indiának, mert kevés a felhalmozott aranykészlete ennek a két feltörekvő államnak, jelenleg ezen is erősít mind2 BRIC ország
„F1End ! Vajon mi lesz a fedezet nélküli dollárral ?”
A dollár nem fedezetlen.
Még mindíg ott van mögötte az a hatalmas áru és szolgáltatásfedezet, melyet a világ legnagyobb gazdasága nyújthat.
Bár bizonyos szempontból tényleg „nyomtatnak”, de az USA gazdasági lehetőségeihez képest ez a nyomtatás gyakorlatilag elenyésző.
Ha nem így lenne, mindenki megpróbálna megszabadulni tőle. Magyarán, amíg be tudod váltani valami értékesre, van rá fedezet.
Jó példa erre a szaudi bevásárlás.
https://htka.hu/2010/10/22/ahol-a-penz-nem-szamit/
Ha tudod, hogy ezért a köteg papírfecniért (vagyis ma már inkább digitális jelért) egy rendkívül erős légierőt adnak, addig bizony értékes az adott bankjegy.
„F1End. Naív vagy.
Házánkba ahol a jegybanki alap kama soha nem megy 5%-alá. Ma a bakok 5-12hónapi lekötésre adnak 7% évi kamatot.
Egy átlagos THM egy évre :35-40%
A folyó számlán lévő pénzeddel amitt egy hónapba folyamatosan használsz fel a bank azzal is játszik ilyen 3-4 napos átfutású ügyletekkel ami után kamat bért kap.”
Nem tudom, hogy a 35-40% -ot honna vetted, de elég téves adat szerintem. A lakáshitelek esetében itt például 9,9-14,6% közötti a THM.
https://www.kh.hu/publish/kh/hu/lakossag/akciok/lakashitel_v2.html
Igen. És emiatt a „játék” miatt kapsz te is kamatot a pénzedre, és ezért nyújtanak ingyenes szolgáltatásokat is.
„Ha az elosztás(hitelbírálat és a bankrendszer) állami kézbe kerül, akkor pl. alapból kivédhető a spekulatív tőke megerősödése, ami alapból a nagybankok strómanjaként volt jelen eddig.”
Ha van nekem egymilliárd euróm, akkor miért ne vehetnék rajta forintot? Honnan tudja a bank, hogy én a forint erősödésére játszom, vagy csak búzát szeretnék vásárolni Magyarországról? Persze néhány vevőnél még utána lehet járni és talán lehet bizonyítékokat, szerződéseket kérni, de ha több ezer, több tízezer magánszemély és vállalat szeretne pénzt váltani minden nap, akkor ez gyakorlatilag lehetlen feladat.
„Világgazdasági szinten ugyanúgy ahogy a károsanyag kibocsátást kvótázzák országonként uúgy nem-e lehetne az export-import kereskedelmet is kvótázni? – világszinten , közös beleegyezés alapján.”
Ha van egy ország, mely tele van egy bizonyos ásványkinccsel, de minden másban szegény, akkor bizony rengeteget kell az említett nyersanyagból exportálnija, hogy a működéséhez szükséges egyéb dolgokat be tudja szerezni. Viszont, ha egy másik ország szinte mindenből önellátó, akkor teljesen minimális külkereskedlmi forgalom lebonyolításával is működőképes maradhat. Az eltérő természeti, gazdasági és társadalmi adottságok miatt egy ilyen rendszer (bürokratikus) kiépítése szerintem nem lehetséges. Így ez elsősorban piaci alapokon kell szerveződjön. Végülis, ha egy nagy exportőr pénzt halmoz fel, azt előbb vagy utóbb el fogja költeni, hiszen ha a végtelenségig növeli a valutatartalékait, akkor gyakorlatilag ingyen adta a termékeit a többi országnak.