Nincsen védelmi expo különféle bejelentés nélkül – a Szentpétervárott vasárnap záródott, haditengerészeti kötődésű IMDS-2011 kapcsán az oroszok saját haditengerészetük kapcsán nyilatkoztak már, de tegnap indiai kötődésű bejelentés is elhangzott. Mondjuk semmi meglepő, hiszen eddig is tudni lehetett, hogy India újabb 6 db dízel/elektromos tengeralattjáró beszerzésére indított tenderen a Lada-osztály export változatával, az Amur-osztállyal indulnak majd. Ezt egyébként már a 2009-es IDEX során is bejelentették, a mostani amolyan megerősítés félének szánhatták, hiszen a szóban forgó indiai beszerzés, az információbekérési szakaszon már túlesett Project-75I az idei évben kapcsol magasabb fokozatba a korábbi indiai nyilatkozatok alapján.
A Lada-osztályú Szentpétervár tengeri tesztjei egyikén valamikor 2005 folyamán | militaryphotos.net ,
Az a ködös Project-75I, melynek gyökerei 2007-ig vezethetőek vissza. Akkoriban született döntés a Project 75 keretében megépítendő 6 Scorpene mellett további 6 acélcápa beszerzéséről, az Indiai Haditengerészetnek már akkor meglévő, komolyodó tengeralattjárós problémájának orvoslására. (A kiöregedő egységek miatt 2015 magasságára/magasságától lecsökkenő darabszám, melyen nem segít a Scorpene program jó 3 éves késése sem: idén márciusban jelentették be például, hogy az első indiai Scorpene az eredeti 2012 decemberi dátumhoz képest csak 2015 második felében érkezik majd.)
Az első indiai építésű Scorpene nyomásálló testének egyik szelvénye, egy elvileg 2007-ben készült fotón ,
Az időtájt 2008-2009 magasságára tették a tender meghirdetését. A dolgok azonban nem az eredeti tervek szerint alakultak, és így az idén meghirdetendő tender információbekérési szakasza csak 2010 őszén kezdődött el. Az árcédula ha minden igaz ezzel párhuzamosan vált először ismertté, majd a tavaly őszi összeg ismételten előkerült idén februárban, mikor is arról érkezett bejelentés, hogy az indiai remények szerint az idei évben elindulhat a tender.
Az árcédula körül azonban valami nagyon nem stimmel, lévén a 6 db DE tengeralattjáró beszerzésére, ha lehet hinni a korábbi bejelentéseknek, akkor egy, a légierő MMRCA tenderével birokra kelő, 11 milliárd dolláros (~7,6 milliárd eurós) tendert kívánnak indítani az indiaiak. Azaz durván 1,8 milliárd dollár jönne ki 1-1 tengeralattjáróra… Összehasonlításképpen elmondható, hogy ilyen egységárból már majdhogynem egy Virginia-osztályú atom-tengeralattjáró is kihozható. Továbbá a 6 db Scorpene beszerzését, helyi építéssel 2005-ben 2,4 milliárd euróból kihozták turbános barátaink. Vagy említhetjük a törökök ~2 milliárd eurós esetét a 6 db Type 214-el. (Ez esetben a török ipar csak beszállítóként vesz majd részt a németek által számukra összekalapálandó tengeralattjárók megalkotásában.)
Az addig rendben, hogy a Project-75 keretében beszerzett Scorpene-osztályú tengeralattjáróknál némiképp magasabb lesz Project-75I árcédulája, lévén deklaráltan még komolyabb képességekkel rendelkező tengeralattjárókra vágynak az indiaiak, ám az már nehezen elképzelhető, hogy az ebben a versenykategóriában jellemző 450-500 millió dollár körüli egységár durván négyszereződjön – ez még a licence, a helyi gyártókapacitás kiépítése és irdatlan korrupcióval számolás esetén is irreálisan hangzik. Esetleg valamilyen formában belekalkulálták az élettartam alatti költségeket – bár erre nem volt utalás.
Szintén a korábbi, nem megerősített hírfoszlányok egyike, hogy a 6 tengeralattjáró közül hármat állami tulajdonú hajógyár építene meg, a másik 3 egységet pedig Európából vennék közvetlenül. Esetleg csak kettőt, a harmadikat pedig valamelyik privát tulajdonban álló indiai hajógyár építené meg.
A tender előkészítés kapcsán amúgy a németeket (HDW – Type 214, esetleg Type 212), a franciákat (DCNS – Marlin), a spanyolokat (Navantia – S-80), az oroszokat (Rubin – Amur) és egyes források szerint a svédeket (Kockums – A26) keresték meg.
A Project-75I követelményei között kiemelt fontossággal bír az igen alacsony észlelhetőség és a kiemelkedően erős rakétafegyverzet – egyes források szerint ez a Brahmos-t takarja. Mindenesetre ha ezekből indulunk ki, az Amur-ral igen jó esélyeik lehetnek az oroszoknak. Különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy indiai barátaink tengeralattjáró vonalon korábban is egy orosz (Kilo) és egy nyugati technika (Type 209) vonalon vásároltak, és pedzegetve volt már ennek esetleges folytatása. Na persze ez önmagában még nem jelent semmit… – bár a Lada valóban veszedelmes ellenfél lesz a felvonuló mezőnyben.
Ennyiért szerintem biztosan megkapnák a 212-est is.
Ehhez végkép tájékozatlanul hozzászólva…
A németek levegőfüggetlennek nevezett meghajtása nem csendesebb az oroszokénál? Nem az az atom után a legmodernebb technika?
Persze szvsz. a fegyver itt a döntő: a németek tuti nem adnak NATO ellen hatékonyan működő fegyverrendszert, és olyat se, amely Kínával szemben esetleg ront az egyensúlyon.
Rosszul látom?
Más: pár éve olvastam egy néhány kötetből álló tengeralattjárós regénysorozatot, ahol egy Kilo kilőtt egy anyahajót. Valaki nem emlékszik a címére? Könyvtári volt, és elfelejtettem….
@igla:
Az említett könyv Patrick Robinson: Nimitz anyahajó c. irománya.
Köszi cinikus:)
A Lada szép és rohadtul áramvonalas ! Nagyon megy a kavarás is, dizel-elektromosnak nevezik, máskor levegőfüggetlen meghajtásúnak, de találtam olyan cikket is, ahol 600 KW-os pici atomreaktor alkalmazása is felmerült.
Maximális merülése 300 méter, 6 torpedóvető – vetőnként l8 !!! torpedó !
Sebessége elég alacsony, a bevetési ideje állítólag 45 nap !
A 212A esetében ez 20 nap !
Persze kérdés,hogy az exportváltozat mennyire lesz kifosztva ! Bár a cikkben szereplő összegért már a pici atomreaktor is alapból járna !
Szerintem az AIP nem halkabb mint a Diesel/elektromos max akkor ha töltöd az akkukat és emiatt járnak a Diesel motorok.Modernebbnek meg nem mondanám az atommeghajtást mint a Diesel/elektromos vagy AIP rendszert mert teljesen más kategória.Nem mondhatjuk azt,hogy egy TP400–D6 elavultabb mint egy F-119.
Az atomreaktor pedig szerintem csak valami eszemet ötlet,hisz az oroszok a KILO-k leváltására tervezték.
Azért ez a Lada/Amur elégé jól néz ki kívül és belül is, ha lehet hinni a képeknek.
http://warfare.ru/?lang=&catid=307&linkid=1757
„Maximális merülése 300 méter…”
Akkor itt azon múlik minden, hogy milyen célra akarják használni ezeket a tengókat, Blue-Navy kalandozásokra a nyílt óceánon, vagy elsősorban a saját partjaik közelében. Mert arra bőven elég a 300 méteres merülés, viszont egy jobb atomtengó, pl. az új Severodvinsk osztály simán lemegy 500 méter alá, ami majdnem a duplája a Ladáénak. És persze azt tankolni sem kell, amíg van kaja a fedélzetén, addig mehet a mission…
„HDW – Type 214, esetleg Type 212”
Tudja valaki, hogy mi a különbség a 214-es és a 212-es típus között?
Type 212-ben a Siemens féle mozgó alkatrész nélküli üzemanyagcellás AIP van, ami lényegében nem hangosabb, mintha akkumulátorról menne a cucc, aminél ugye nincs jobb, csak lemerül egy idő után. Plusz kicsit kisebb, és sekély vízre jobban használható.
Ez jelenleg a létező legfejlettebb/csöndesebb megoldás, nem véletlenül nem adták el a németek és az olaszok (közös fejlesztés volt) senkinek. Elvileg a 214-be is raknak vmi hasonlót, de picit azért butítottat.
javítsatok, ha nem pontos
Már csak azt nem értem, hogy miért nem vesznek inkább 26-ot 6 helyett, mert az összeg ehhez áll közelebb.
Tudja valaki, hogy mi a különbség a 214-es és a 212-es típus között?
A Type 214 nagyobb… :)
Ám ha jól tudom a Type 212A törzse nem mágneses acélból készül, míg a Type 214 nem rendelkezik ezzel az detektálás szempontjából előnyös tulajdonsággal. Cserébe állítólag nagyobb mélységekbe merülhet le. A tengeralattjárók merülési mélységeit persze nem szokták nagydobra verni – ami publikus az 400 méter körüli max. értékről szól. Hogy mennyire pontos érték, az egy más kérdés. A Type 212 eredetileg a Balti-tengerre lett szánva, esetében nem kellett ilyen mélységekkel számolni anno. Aztán jöttek az olaszok a programba a Földközi-tengerrel és a végül gyártásba került Type 212A előrelépés lett ezen a téren is. Egyes források szerint így is kevesebb (max. tesztmélység ~300 m) a Type 214 értékénél, míg más források szerint meg jóval nagyobb (max. tesztmélység ~700 m – ez igencsak fals adatnak tűnik persze)…
Aztán fegyverzet terén a Type 212 vetőcsőből indítható rakétafegyverzet terén gyengébben áll. Merthogy egyelőre olyan nincs neki. Jelenleg folyik az IRIS-T navalizált változatának integrálása: http://en.wikipedia.org/wiki/IDAS_(missile)
A Type 214 esetében a Harpoon tengós változata ami elérhető tudtommal.
Meg az első pár Type 212A harci rendszere norvég eredetű, a Type 214 full német.
„(max. tesztmélység ~700 m – ez igencsak fals adatnak tűnik persze)…”
Az bizony igencsak fals! Amennyire tudni lehet, a publikus merülési rekordot a katonai – nem tudományos! – tengeralattjárók közül, egy Sierra-II. SSN tartja 2005 óta, név szerint a Nizhny Novgorod, 660 méterrel, tehát a 700-at még ő sem érte el…
Kicsit OFF, da ha már előkerültél Tcat, te talán tudod: van valami infód arról, hogy az Oscar-II. SSGN tengók részt vettek-e mostanában rakétás éleslövészeten? Azért kérdem, mert egyes vélemények szerint a Granit rakétarendszer már használhatatlan, a megfelelő mennyiségű irányító műholdak hiánya miatt. Ennek viszont ellentmond az, hogy továbbra is szolgálatot adnak, a Nagy Péter cirkálóval együtt. ( Meg a Kuznyecovval, de az ugye más tészta, és amúgy sem sokáig hordozza azokat a rakétákat ) Szóval, ha volt valamikor éleslövészet Granit rakétákkal, akkor a rendszer mégis hadrafogható. Ha nem volt, akkor kétséges a dolog, de így sem egyértelmű…
Na ja. A 700 méter az tuti fals, illetve ezen tengók esetében egyszer elérhető mélység…
Az Oscar II-esek kapcsán a kérdésre a válasz: hátőő… :) Azt tudom, hogy az Omszk legénységét a Vostok-2010 hadgyakorlatban tanúsított kiváló szereplésük miatt kitüntették. De hogy volt-e Granit indítás, azt sajna nem.
Így hirtelenjében ezt találtam (erősen Google Translate szaga van)
http://www.global-military.com/russias-far-eastern-exercise-cruiser-sunk-the-aircraft-carrier-700-km-outside.html
De itt csak a Nagy Péterről van szó, mint a P-700 tesztben résztvevőt.
Killer Clown
A Granitnak van saját radarja emiatt nincs szüksége a műholdakra.A műholdak arra kellettek,hogy kitudja használni a maximális 5-600km-es hatótávolságot.
„A műholdak arra kellettek,hogy kitudja használni a maximális 5-600km-es hatótávolságot.”
A „wolfpack” üzemmódhoz nem kellenek a műholdak?
Arról nincs hír, hogy a Ladak már AIPvel mennek?
Killer Clown
Csak akkor ha nagy távolságban vannak a célpontok ugyanis ilyenkor a műholdak adják a pályakorrekciós jeleket.
Amúgy butaságot mondtam mert lehetséges kihasználni ma is a maximális hatótávolságot csak ahozkell egy repülő ami felderíti a célokat.
Nincs már Szovjetunió, ezért nincsenek már műholdak, ezért nincs már Gránit se. Műhold helyett lenne a Tu142es.
Jut eszembe: mi van a szétesett Tu142essel?
„Nincs már Szovjetunió, ezért nincsenek már műholdak, ezért nincs már Gránit se.”
Ezt fejtsd már ki bővebben?
Az oroszoknak 1etlen tengerészeti felderítő műholdjuk sincs. Ha utánakaparsz a gulin, megtalálod.