A héten már újra a levegőbe emelkedhettek a haditengerész F-35 példányai, miután némi szoftveres anomália miatt napokig a földön rostokoltak az amerikai gépmadarak.
Június 23-ától hat napon át szárnyaszegetten búslakodott három F-35C a Patuxent River haditengerészeti bázison, miután a mérnökök „logikai hibát” találtak a digitális repülésvezérlő rendszer azon részében, mely a kormányfelületek mozgatásáért felel, így akár balesetet is okozhatott volna. A szoftveres bakit orvosolták, s a módosított verzió feltöltését követően folytatódhatott a berepülési és tesztprogram.
A CF-03 első levegőbe emelkedése | Fotó: Lockheed Martin ,
Nincs ilyen szerencséje a Raptor-pilótáknak, akiknek munkaeszközét továbbra is repülési tilalom sújtja az oxigén-rendszer hibája miatt. A történet 2010 novemberében kezdődött, amikor lezuhant a típus egyik példánya. A vizsgálóbizottság eszméletvesztésre gyanakodott, ami később igazolódott, sőt több másik esetet követően az ok is bizonyossá vált: oxigén-hiány, azaz hypoxia. Az eset után 25 000 lábban korlátozták az F-22 Raptor maximális repülési magasságát, ennek ellenére további problémák akadtak, egy esetben az egyik Raptor a fák koronáját vitte el, ám a pilóta nem emlékezett az esetre. Az OBOGS rendszer veszélye miatt repülési tilalmat rendeltek el. A gépek május 3-a óta állnak a földön, ám egyelőre nem tudni, hogy meddig, mivel a mérnököknek még mindig nem sikerült megoldást találni az problémára.
A új technológiák mindig új gondokkal járnak.
Máshol nincs ez még így se !
Azért az kicsit furcsa, hogy egy egész fasort „visz haza” és nem emlékszik semmire…
:) Kellet a gyujtos.. magas a futes szamla, csak letagadta hogy „gyujtogetett” :D
Az nem tudom, hogy nem javitottak meg ki a hibat…
…én nem tudom, hogy jó dolog-e (miközben tudom hogy megkerülhetetlen) ez az agyonszoftverezés… Nem tudom képes lesz-e bármely ország olyan EMP kifejlesztésére, amely blokkolja ezeket a rendszereket (mondjuk a műanyag gépek már nem Faraday-kalitkák), de ha igen, akkor nagy potyogás lészen…
Ha,a festéknek van fémtartalma, akkor sem azok?
igla, a Raptornak viszonylag kis része csak kompozít, a legnagyobb része titánium és alumínium tudtommal.
„mondjuk a műanyag gépek már nem Faraday-kalitkák”
Ezt azért nem nehéz megoldani,
Parasztosan fogalmazva, becsomagolod alufóliába a nyák-t, és máris le van shieldelve.
Ha a borítás belső fele vékonyan fémmel van fújva?
molni
„Ha a borítás belső fele vékonyan fémmel van fújva?”
Az nem jó mert a radarabszorbens anyagok átengedik(amellett,hogy egy részüket elnyelik)a radarsugarakat emiatt,ha bekened egy ilyen anyag hátsó felét fémmel megszűnik radarabszorbensnek lenni és akkor oda a lopakodás jó része.
A kompozit gépek is Faraday-kalitkaként működnek, ugyanis az anyagba beágyaznak finom rézhálót. Már csak a villámcsapás veszély miatt is le kell rendezni a dolgot.
A vékony fémfújás nem elég, mert a nagyfeszültségű impulzusok a keletkező hajszálrepedéseknél áthúznak, és egyben ki is égetik az anyagot. A Faraday kalitkához, pontosabban annak üzembiztonságához megfelelő vastagság azért kell, mert nagy mennyiségű töltést el kell ám vezetnie.
Önmagában az, hogy valamit fémhálóval vonunk be, nem ad tökéletes biztonságot, csak megfelelő távolsággal kombinálva a fémtől. A műholdak is megérzik a mágneses-elektromos viharokat, pedig igencsak fóliázottak…
Csak érdekességnek..
http://www.sg.hu/cikkek/14306/emp_granat_a_tiszta_megoldas
…és ez is jó kis cikk:
http://hadmernok.hu/archivum/2008/3/2008_3_csuka.pdf
Nyilván a repülőknél a lehető leggondosabban óvják a gépet a károsodástól, villámokat is általában sérülés nélkül megúsznak. Általában…
Tényleg, láttátok azt a felvételt, amikor az A-380-asba belecsapott a villám?
A műholdak is megérzik a mágneses-elektromos viharokat, pedig igencsak fóliázottak…
A kozmikus sugárzás azért picit más tészta, mint amivel földi környezetben találkozol, azt teljesen kb. 2 méter vastag ólom tudná megfogni (műholdfejlesztő mondta), csak ugye azt meg annyira drága lenne feljutattani, hogy inkább újragyártják x évente és próbálják az adott súlykeretből kihozni a legjobb védelmet.