|

Nyomás alatt Obama a tajvani F-16 eladás miatt

Komoly nyomás nehezedik Barack Obama amerikai elnök stábjára bel- és külföldről egyaránt, miután május 26-án a Kongresszus szenátorainak közel fele aláírta azon levelet, melyben felszólítják az elnököt, hogy záros határidőn belül üttesse nyélbe a 66 F-16C/D Block50/52 Fighting Falcon eladását Tajvan számára. A hír kapcsán kiszivárgott további információk fényében pedig joggal mondhatjuk, hogy ilyen közel még soha nem került az ázsiai szigetország ahhoz, hogy megkapja hőn áhított vadászbombázóit.

Elsőként Robert Menendez szenátor szivárogtatta ki a levél létezését, mely Gary Locke kereskedelmi miniszter munkája nyomán született, és amit a 100 fős testület tagjai közül 45-en láttak el kézjegyükkel. Ez pedig igencsak nyomós indok, főleg, hogy a dedikálók között megtalálhatók mindkét nagy párt képviselői. Az Obama elnök asztalára eljuttatott felszólítás támogatói azzal indokolják a levél létrehozatalát, hogy az utóbbi időben Kína egyre aggasztóbb mértékű stratégiai erőfölénybe került a térségben, mind gazdaságilag, mind katonailag, ez pedig nagyban veszélyezteti Tajvan szuverenitását.

”Ha Tajvant a mostani állapotában hagynánk, akkor úgy vélem, hamarosan nem lenne képes megvédeni magát Kínától. Nem szabad tovább súlyosbítanunk a helyzetet.” – mondta Menendez, aki „különösképpen aggódik” Kína utóbbi időben tapasztalható felfokozott fegyverkezése, és a Csendes-óceán térségében történő erőnövelése miatt. „Rendkívül ritka, hogy ennyi törvényhozó írjon alá egy indítványt, ráadásul mindkét politikai oldal tagjai közül. Ennél nyilvánvalóbban nem fejezhetjük ki, hogy szeretnénk, ha Obama elnök rábólintana az eladásra.”

Tajvani F-16A Block 20 | Forrás: f-16.net ,

Locke szerint eddig még nem született döntés az ügyben, bár erre egyre nagyobb az esély, valamint nem változtattak az Amerikai Egyesült Államok hivatalos álláspontján sem Tajvannal kapcsolatban: az USA ellátja fegyverekkel a szigetországot, de kizárólag egyetlen Kínát ismer és kétséges, hogy háború esetén beavatkozna-e a demokratikus berendezkedésű Kína oldalán. „Az Egyesült Államok érdeke, hogy Tajvan önállóan képes legyen megvédeni magát, és ez a képessége eddig soha nem erodálódott.” – mondta a miniszter.

A levéllel kapcsolatos külföldi reakciók egy ideig várattak magukra. A Kínai Népköztársaság egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, bár sejthető, hogy nem lesznek túlzottan elragadtatva az amerikai törvényhozók felhívásán. Tajpej azonban május 29-én hivatalosan is üdvözölte az indítványt, és reméli, hogy sokéves kérése végül megértő fülekre talált.
”Örömünkre szolgál, hogy mindkét nagy amerikai párt soraiban támogatókra lelhettünk.” – mondta James Chang tajvani külügyminisztériumi szóvivő. „A fegyverek értékesítése elősegíti Tajvan önvédelmi képességének növelését, és eltántorítja Kínát egy esetleges erőszakos cselekedettől.”

80 hozzászólás “Nyomás alatt Obama a tajvani F-16 eladás miatt”

  1. Jó lenne, ha tényleg eladnák neki, mert az utóbbi időben Taiwan ereje valóban eléggé erodálódott. Az f-16 pedig a kínaiaknak Pakisztánból valószínűleg amúgy is megvan, tehát arról sincs szó, hogy egyesülés esetén kezükbe kerülnének nagy fejlesztési titkok.

  2. Ez tipikusan olyan helyzet, amiben Baracknak el kell döntenie, hogy melyik ujjába harap…
    Ha rábólint, akkor a kínai kormány rosszallását vonja maga után.
    Ha viszont nemet mond, akkor Tajvan más felé fordul fegyverért: EF, Rafale, talán Gripen – itt az embargó veszélyes is fenn állhat, extrém helyzetben – vagy ha minden kötél szakad, akkor az oroszok, de ez a “nagyon végső esett”! Azért minden eshetőséget számba kell venni.
    Ez a “kisebb” gond. Egy ilyen lépés esetén félhet attól, hogy jövő novemberében elveszítheti a választásokat, támogatóival együtt. Ahogy Tajvant is mint bázist Kínával szemben.
    Amúgy “sima” Block 50/52-ek lennének, vagy a lengyel esetleg az izraeli F-16I-hez hasonlítanának? Az is kérdés lehet,hogy megkapják-e Aim-9X, a többi fegyverről nem is szólva.

  3. jó napot. Dél táj révén jó étványat kínánok mindenkinek.

    Obama ha nem segít, Tajvan és az ottani elektronikai ipart az oroszok karmai közé menekül.

    Hornet nem olyan biztos hogy azzal a legvégső esettel olyan rosszul járnának.

    Oroszok amennyire partnerei Kínának, annyira is tartanak tőlük.
    100 milliós hatalmas ország tele ásvány kincsekkel és kis nép sűrűséggel.
    Kína meg egy 1,1 milliárd lakosú állam kevés föld területet tel.
    Ha nem lenne a tekintélyes orosz atom arzenál már régen lejátszottak volna egy mecset.

  4. Puma. Pannon Puma

    Bizony a helyzet bonyolult, de az USA más sokszor elkötelezte magát Tajvan mellett és az utóbbi időben szépen megpróbál ebből kifarolni…..

    Igen, ilyen az USA barátsága…..

    Kína már többször fenyegetett azzal,hogy aki fegyvert szállít Tajvannak attól nem vásárol !
    Na ezt úgy játszották ki,hogy az EU és az USA is szállított fegyvert, így kerültek Mirage gépek Tajvanra !

    Az erőfölényről sok vita zajlott, katonai elemzők szerint megvan a kínai 3 szoros erőfölény, a megszálláshoz azonban a gyenge pont a tengeri szállítási kapacitás .

  5. Oroszok ilyen szemponból védettek. Új Ázsai kőolaj és föld gáz vezetékükkel nem csak Kínának szállitanak, hanem az egész Csendes-Óceáni térségnek.

    Kína nem venne orosz olajat? Akkor kitől venné el ?

    Tajvannak nem jönne rosszúl pár Lada, ez egy kicsit megfogná a Kínai haditengerészetet.

    Közösen rakétát is lehet fejleszteni. Beszálnak a Pak-fa fejlesztésébe.

    India és Oroszország kapna pár F-16-ost agresszor századaikba.
    stb.

  6. Németország kifejezetten elállt a szállításoktól, a franciák is fontolóra fogják mostantól venni, mert ők is komoly exporttal vannak jelen a kínai piacon most már. Tavaly Tajvan még egyáltalán nem akart venni új F-16-ost, pedig akkor is napirenden volt a dolog, sőt akkor Washington “tukmálta” az új madarakat. Most, hogy nemrég Kína “megszánta” egy $50 milliárdos gyors segéllyel USA-t nem hiszem, hogy ez az ügylet olyan sürgős lesz bárkinek is.

  7. Igen, ilyen az USA barátsága…..

    Szerintem csiszolgasd még a szövegértésedet. Mi az, hogy az “USA barátsága”? Ez most kinek a bártsága? Az elnöké? A Szenátusé? A Kongersszusé? A zsidó szavazóké? A sarki fűszeresé?

    Nem értelmezhező? Hiába tenne bármi ez elnök, ha keresztülhúzza a Szenátus vagy Kongresszus és vica versa…

  8. PPP

    “Az erőfölényről sok vita zajlott, katonai elemzők szerint megvan a kínai 3 szoros erőfölény, a megszálláshoz azonban a gyenge pont a tengeri szállítási kapacitás .

    Ez mar regen volt. Azota a kinai polgari es hadihajogyartas rendesen felporgott. A kereskedelmi hajogyartasban mindent gyartanak a jegtoron at a tartalyhajokig. A partraszallo flottajuk is kiepult. Az igazi gond hogy a sziget illetve a partraszallasi szakasz folotti legiuralmat nem tudjak biztositani mar pedig ez minimum hogy ne kelljen kinai katonaknak uszni hazafele. Raadasul barmilyen oregek is de ott vannak a Holland tengok es a felszini hajok is.

    Szerintem kina frontalis tamadasba csak valami extra kulso kenyszerito tenyezo eseten maszik bele. Inkabb megprobalja lehamozni az USA-t es amikor ugy erzi hogy nem fog beavatkozni akkor blokad ala vonja a megadasig.

    Persze lehet ugy jar mint az Eszak Koreaiak Sztalinnal a hatterben aki keszpenznek vette amikor az USA kulugyminisztere kijelentette 1950 elejen hogy az USA nak nincsenek erdekei a Koreai felszigeten.

  9. A partraszallo flottajuk is kiepult

    Hol? A D-nap idején partaszálló egységek széles skálája állt rendelkezésre a céloknak megfelelően ezres nagyságrendben.

    Hol van ilyen kínai a mai kor megfelelően ezres nagyságrenben? Miért nem találok erről semmiféle utalást sehol…?

  10. molni

    Talan azert nem talalsz mert egyreszt a legtobb website nem hogy nem naprakesz kinaval kapcsolatban de messze kullognak az esemenyek utan, masreszt pedig a D nap meretu partraszallasban gondolkodni azert eross tulzas. Legalabbis nem egyszerre annyi ladik meg egyebek.

    A Jane’s amugy szepen taglalja a partraszallo es arra alkalmas hajokat.
    De meg a nagy nevu es valoban igenyes Jane’s nek is van minden evben egy melleklete amiben visszamenoleg evekre javitjak hogy hol mi volt tenylegesen.

    Holnap meg az oldalszamot is megtudom mondani ha erdekel.

  11. Hm…

    Egyezmenyek ide vagy oda, nem vagyok biztos abban, hogy az amcsik beleszolnanak abba hogyha a kinaiak lerohannak a kistesot. Jo-jo hogy enm vet be senki nukit elsokent az egyezmenyek szerint de szerintem ezt senki sem merne megkockaztatni.
    Innetol pedig, siman megtamadhatja, ha ugy erzi megvan hozza a megfelelo ero.
    Amugy, ezeket az F-16-kat penzert veszik az USA-tol, vagy baratilag fogjak kapni (ha kapjak)? Mert ahogy igy elnezem taiwan alig lehet nagyobb mint Magyarorszag, s cska ugy beszereznek 66 F16-ost, az mar valami!(Na jo tudom nem ott allnak ahol mi, de kicsit irigy vagyok :D )

  12. Molni a D-nap az egyik véglet! Azóta nem alkalmaztak akkora tengeri erőkoncentrálást! Pedig vietnámban és az öbölben is zajlottak partraszálló akciók! Jelen pillanatban az össz nyugati haderő nem tudna akkora partraszálló erőt kitanni mint amekkora a D napon volt! Kínának nincs meg a képessége a sziget elfoglalásához! Max szarrá lőhetné a rakétáival, de annak meg mi értelme van.
    Egyébként ahogy kuruc említette nagyon felpörgött a kínai hajóépítés!
    holnap vizsgázom így nem állok neki keresgélni, de a hétvégére összeszedem, hogy az utóbbi két évben mennyi és milyen egységekkel bővült a kínai flotta. a mostani 25 éves flottaépítési terv részeként írtózatos mennyiségben állnak majd hadrendbe az új ladikok!

  13. “Oroszok amennyire partnerei Kínának, annyira is tartanak tőlük.
    100 milliós hatalmas ország tele ásvány kincsekkel és kis nép sűrűséggel.
    Kína meg egy 1,1 milliárd lakosú állam kevés föld területet tel.
    Ha nem lenne a tekintélyes orosz atom arzenál már régen lejátszottak volna egy mecset.”

    Szerintem fognak is majd…és az nagyon durva lesz…

  14. Laci

    Szerintem elso lepesben Mongolia jon. Ha lehet akkor gazdasagilag felvasaroljak es betelepulnek. Ha meg nem akkor meg behivjak mad oket segiteni.

    Hatalmas foldgaz mezokaet talaltak Del Monfoliaban ami a termoteruletaz elletter kinalta lehetosegen tul egy extra dolog. Raadasul a nyugati banyacegek leptek elsonek es a nagyresze a kietermelesnek az o kezukben van. A Kinai hatar tuloldalan.

    Lesz meg Ulanbator kinai falu !:-)

  15. kaktusz:
    “Mert ahogy igy elnezem taiwan alig lehet nagyobb mint Magyarorszag, s cska ugy beszereznek 66 F16-ost, az mar valami!(Na jo tudom nem ott allnak ahol mi, de kicsit irigy vagyok :D )”

    Gondolj bele. A Ching Kuo-t konkrétan maguktól fejlesztették ki. Jóval 100 db felett áll hadrendbe. Van 50 akárhány Mirage, amik ugye nem épp olcsó üzemeltetésről híresek, plusz nem hiszem, hogy a pont fansziák valami program keretében adták volna nekik…

    Puma.:
    “Igen, ilyen az USA barátsága…..”

    USA-nak nem barátai vannak, hanem érdekei. Nem csak nekik. Ha a ruszkik lennének, vagy a csájnízok az USA helyzetében, másképp cselekednének? Pacipajszert… Egyik 19, másik…
    Ráadásul egy országnak hogy vagy barátja? Maximum szövetségese.

  16. A két kína meccséhez hozzászólva pedig annyit,hogy Kína előbb-utóbb már annyira erős lessz haderő terén is,hogy az USA nemfogja megkockáztatni a balhét velük Tajvanért,már most sem lenne kedvükre egy Kína elleni háború(kivéve,ha az USA mindent vagy semmit játszana,a) vereség Kínától,a rizsesek az új szuperhatalom birtokosai,b)győzelem,és az USA megőrizheti szerepét)Kínának pedig voltaképp tényleg csak az USA-t kell lepattintani,senki másnak nem lenne érdeke(inkább ereje és bátorsága),hogy elejét vegye annak,hogy Kína nekimehessen Tajvannak,az oroszok teletömnék a távol keleti térséget “Ebből nem esztek!” elv alapján,Indiának nemkell annyira félnie jelenleg,ők is törnek előre,mint a fene,Korea,meg Japán viszont készülne a nagy megpróbáltatásokra.Az EU meg…az EU.

  17. Kuruc

    Ugye ismered a klasszikust: “ausztrál hülyék , hülye ausztrálok” :)
    Ugye a mozgalmas nappal arra akarsz utalni , hogy az ausztrál haditengerészet és a hírszerzés szerint támadnak a kínaiak? :)
    Aludjál , mert mire felkelsz már mindenütt kínai árúsok lesznek a sarkon! :D

  18. Akkor sorban.

    Ha épségben elfoglalnák a kikötőket, akkor a kereskedelmi flottával is be tudnának pakolni, elég lenne egy hídfőt rendesen bevenni és tartani.

    Ez csak akkor lehetséges, ha a totális légifölény már D-nap módjárda megvan. Viszont erre ma Kína ma még képtelen önerőből. Ma. Még…

    Talan azert nem talalsz mert egyreszt a legtobb website nem hogy nem naprakesz kinaval kapcsolatban de messze kullognak az esemenyek utan, masreszt pedig a D nap meretu partraszallasban gondolkodni azert eross tulzas. Legalabbis nem egyszerre annyi ladik meg egyebek.

    De. Akkorában kell. Mégis hogy a jó fittyfenébe szállnál parta úgy, hogy végig megerősített pontok vannak a tengerparton és páncélosokkal és tízezres nagyságrendű védőerők vannak? “Két LCT és két LST-vel” akarsz partaszállósdit játszani…? És ezeket még ritkítani fogja a légierő és minden, ami csak él és mozog.

    Az első érv meg kicsit vicces. A kiépült többezres kínai partaszálló flotta nagyobb hír lenne, mint +50 db F-22 gyártásának bejelentése. Ilyen “lényegetelen esemény” mellett biztos mindenk katonai hírekkel foglalkozó oldal és fórum elmegy ugye? Bocs, de amíg amíg 0 bizonyíték van erre, addig “kocsmatémának” 6 sör után még elmegy, de komoly bejelentésnek semmiképpen. 3 éve még az is nagy szám volt, hogy az oroszokkal közösen egy 2000 fős partaszállás gyakorlatot bonyolítottak le. 3 év alatt senki nem jut el 0-ról oda, hogy D-napot csinálni összhaderőnemi szinten. Ne, ma nem a II.Vh-s követelmények vannak -e téren és nem totális háború erőforrásaival érik el azt, amit a jenkik csináltak 60 éve 2,5 év alatt.

    Jane’s évkönyvem sajnos nincs.

    Molni a D-nap az egyik véglet! Azóta nem alkalmaztak akkora tengeri erőkoncentrálást!

    Mert nem volt rá szükség. Viszont hogyan foglalsz el egy olyan szigtet, aminek tekintélyes része hegym, a másik oldalán meg hi-tech védelmi cuccok sora van és jó sok?

    Pedig vietnámban és az öbölben is zajlottak partraszálló akciók!

    Az ODS alatt csak megtévesztés volt, nem volt komoly szint. Vietnámban megy olyan összhaderőnemi nyílt hadviselés nem is volt, ami még a legkisebb II.Vh-s paraszálláshoz is mérhető lenne. Nem partaszállás, SEMMILYEN ilyen nem volt. A jenki légifölény alapjaiban gátolta ezt meg. Ezért volt az, hogy amíg a jenkik ott voltak, addig dél elesetére semmi esély nem volt.

    Jelen pillanatban az össz nyugati haderő nem tudna akkora partraszálló erőt kitanni mint amekkora a D napon volt!

    Tényleg? Ezt nekem mondod? :)
    Azért, mert igény sincsen rá ezt az esetet kivéve.

    Kínának nincs meg a képessége a sziget elfoglalásához! Max szarrá lőhetné a rakétáival, de annak meg mi értelme van.

    Ez sem igaz. Meddig tartja még ez a butaság magát? Az összes BM-en levő robbanóanag 2-3 ezer tonna lehet. Nézzétek meg, hogy milyen mennyiségű bombát használtak el mindenféle háborúba és mennyi célt pusztított el. Már bocs, de ez fing a szélben kategóra. Viszonyításképpen. Az ODS alatt egyetlen reptérre dobáltak le 20-40 2000 fontos lézerbombát csak F-111F gépek. És ezt sokszor megcsinálták. És ezek csak repterek megerősített betonfedezékei és lőszerraktárak voltak. Ezen felül n+1 darab cél létezik még.

    A BM-ek szórása igen nagy és “kemény” célokkal nem tudnak mit kezdeni azért, mert pontcélok és mert pct. fej nemigen van BM-hez tudtommal.

    Az lehet, hogy új hadihajókat építettek, de annak semmi köze a partaszállóképességehez. Rombolóval és rakétás fregattal nem szállsz partra.

  19. Ez a Kína vs Oroszország valahogy sehogy se jön össze .
    Oroszország-nak nagyon gyenge gyártás kapacitás van 2025-re rendszerbe állítanak 120db pakfát addigra Kína rendszerebe állít 250 db és még nem is esett szó a rengeteg programról .
    Légierőben már veri Kína az oroszokat de még szárazföldön is .
    Míg az oroszok megveszik a KÍNA inkább saját magának legyártja a HUMMER
    féle terepjárókat a tetején légvédelmi rakétákkal ellátva.
    Kína helyből felszálló gépet is fog építeni a jak-141 tervét felhasználva ezzel még előrébb fognak lépni mert a helikopter hordózókon is feltudnak szállni .

  20. Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy a tajvaniak mit is akarnak. Nem hiszem, hogy mindenki tajvani hazafi lenne, ha elkezdene hullani a kínai áldás. Már most is egyre több kínapárti politikus van Tajvanban. Előbb egyesülnek békével, mint fegyveres összecsapás után. Majd kapnak Hongkonghoz hasonló kiváltságokat, vagy még többet is. A kommunista pártnak meg elég lesz lobogtatni, hogy elkapták Csang Kaj Sek bandáját…

  21. Puma. Pannon Puma

    Ey kis ollózás a kinai tengeri erőről. Lehet hogy nem Tajvan elleni céllal fejlesztik, csupán a halászoknak kívánnak védelmet nyújtani .

    ” Az USA jelentése a kínai hadiflottáról

    Az USA haditengerészete (U.S. Navy) a közelmúltban szivárogtatta ki az általa feltérképezett és becsült adatokat, melyek a kínai haditengerészet lehetséges erejét ismertetik. Az eset amiatt is érdekes, mert illetékesek azt közölték egy röpke nyilatkozatban, hogy „véletlenszerűen” történt a közzététel. A nyilvánosságra kerülés után szinte azonnal törölték az oldalt, de mégis viharos gyorsasággal terjedtek az adatok a világhálón. A lista részletes adatokat tartalmaz és a kínai haditengerészeti flotta erejét összeveti az Egyesült Államokéval. Az információk kiszivárogtatása két okból történhetett. Egyrészt, felderítették azt, hogy ilyen jellegű adatok miként terjednek az interneten. Másrészt, jelzésértékűnek kell tekinteni, mert ezzel tudatták a kommunista állammal, hogy ne bízza el magát.

    A jelentés szerint tengeralattjáróból 62 darabbal rendelkezik a kínai haditengerészet, amelyekből 53 db dízel, 6 db nukleáris meghajtású támadó és 3 db ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjáró. Ugyanakkor az Egyesült Államok 72 darabos flottával rendelkezik, amelyekből mindegyik nukleáris meghajtású. Az USA előnyének számít, hogy tengeralattjáró flottából 53 db támadó és 18 db ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárót tudhat magáénak és vannak vadász-tengeralattjárói, melyek kifejezetten arra terveztek, hogy más búvárhajókat a tenger fenekére küldjenek.

    Kína 26 torpedórombolóval, az USA haditengerészete 52 darabbal rendelkezik. Fregattokból a vörösöknek több van (48 db), míg az USA csak 32 db-ot tart számon, beleértve a két új LCS (Littoral Combat Ship) hajót is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az amerikai fregattok nagyobb harcértéket képviselnek. Kétéltű hajókból Kína 58 darabbal, amíg az amerikai haditengerészet 30 darabbal rendelkezik, de ezek mindegyike jóval nagyobb és sokkal jobb felszereltségű hajófedélzettel, modernebb repülőeszközökkel, helikopterekkel és jobb partraszállási képességgel bír. A partok közelében végrehajtott feladatok ellátására tervezett járőrhajókból legalább 80-at (nem pontos adat) tartanak számon, míg az USA hadereje ezek közül csak néhányat birtokolt. Kína ezeket a hajókat tengerpartjainak védelmére használja. Az amerikaiak számára hatalmas előnyt jelent a 11 repülőgép-hordozója, amelyekből 10 db nukleáris meghajtású. emellett még 22 db cirkálót is hadrendben tartanak a jenkik.

    A kínai hadihajók legtöbbje idősebb, amely egyrészt az életkorukat jelenti, másrészt a konstrukcióikat tekintve elavultabbak, mint az amerikai haditengerészet hajói. Azonban Kína törekszik arra, hogy technikailag is fejlessze a flottáját, éppen ezért új osztályú hajók építésébe kezdett, sokkal modernebb felszereltséggel és fegyverzettel. Az új torpedórombolók modernebb műszaki felszereltséggel, repülőgépek elleni légvédelmi eszközökkel vannak felszerelve, de ezek még jóval elmaradnak a jenkik által alkalmazott Aegis hajófedélzeti felderítő- és fegyverrendszerétől, amelyekből az USA 20 db ilyet szerelt fel hajóira. “

  22. Ezzel kapcsolatos egyéb hír hogy a kínai hadiflotta megkezdte a támogató hálózat kialakítását. És ez mindjárt másképp mutatja a helyzetet. Ugyan is nem mindegy hogy a tengeralattjáró mondjuk egy USA parti övezetben vendégeskedik mikor esetleg a bevetést elkezdi.

  23. Puma. Pannon Puma

    comandante ! Igazad van, az összevetés inkább a két ország erejét mutatja, Kína a fejlesztésekkel mindkét irányba – globális hatalom és Tajvan elfoglalása fejleszt.

    Kína otthon van, míg az USA-nak azért nem lehet olyan könnyen a tengeri erő erő nagy részét egy viszonylag szűk területre összpontosítani.

    Ha az USA akarja, egy kínai invázió elhárításához legalább 4-5 hordozót kellene Tajvan közelében állomásoztatni.
    Ezt sem lehet a végtelenségig fenntartani.

  24. Jelenleg 2 hordozó + a kíséretük erősebb mint a teljes kínai légierő + még hozzájuk is meg a tajvani légierő + haditengerészet… nem értem , hogy miért kell hypolni a kínaiakat…

  25. DrStrangelove

    Üdvözlet

    1. Kínának nem érdeke semmilyen komolyabb háborús konfliktus (elég nekik Tibet és Ujguria + hűteni ÉK-t)
    2. Az USA-nak jelenleg prioritást képvisel a Kínával való érdekes viszonya, de egyrészt sem az USA közvélemény, sem a gazdasági helyzet nem támogatna egy újabb háborút a meglévő mellé – nem beszélve arról, hogy egy Kínával való konfliktus picit nagyot szólna, szerintem mi is éreznénk, másrészt sokkal fontosabb most a belügyi problémák kezelése – mely még legalább 5-10-20 évig el fog tartani (gondolok itt: adósság, egészségügy pl)
    3. Tajvan megvédése még most sem egyértelmű szerintem: a szólam szép, de a tény, hogy már a hadianyag eladása is ilyen komplikáltan megy, milyen nehézségekbe ütközne bevetni tényleges haderőt egy sziget megvédéséért?
    4. Szerintem 80%, hogy Kína nem fog erőszakot alkalmazni Tajvanért, hanem inkább egyszerűen, bunkón fogalmazva: megveszi kilóra, és csinál belőle egy második Hong-Kongot.
    5. Az USA-Kína konfliktus nyilt fegyveres összecsapásba torkolásától (már a gondolatától is) pedig a nyugati-usa közgazdászok, valamint a gazdasági elit szerintem szívszédülést kapna.

    És (-el nem kezdünk mondatot…) ha mindenképpen fegyveres konfliktus: A térségben még bőven USA barát túlsúly van, mind erőben, mind technológiai szinten még legalább 5-10 évig. A 2 koreát leszámítva Japán azért tisztességes erőt képvisel – nem vagyok meggyőződve arról, hogy Kína atomfegyver nélkül egyáltalán karcolni tudná a Császárságot -, és akkor még nem beszéltünk Ausztráliáról, valamint az USA Csendes-óceánihaderejéről…

    De ez csak a magánvéleményem.

    Legjobbakat, szép estét mindenkinek,

    Strlv

  26. @Puma. Pannon Puma

    Cifu írta nem túl rég, hogy az egész kínai flottában alig 6-8 olyan romboló és fregatt van, ami a ’90-es évek eleji jenki mérce szerint korszerű. Továbbá az is félrevezető, hogy az Arleig Burke-ot romobolónak hívják. Valójában szinte már egy Ticonderoga tűzerejét képviselik. Tehát az USA-nak valójában ~ 20+20 db rakétás cirkálója van. Asszem cirka 20 db olyan AB van, ami már a 64-es VLS indítóval és egyéb ujdonságokkal bír.

    Egy új AB osztályó “romboló” tűzereje nagyobb, mint egy ’80-as évek beli Ticoé. Atomdruva. Az oroszok felől a haditengerészeti és tengó fenyegetés erősen leépült a levegőből jövő áldás tekintetében, a jenki flotta meg hatalmasat lépett előre.

  27. elenleg 2 hordozó + a kíséretük erősebb mint a teljes kínai légierő + még hozzájuk is meg a tajvani légierő + haditengerészet… nem értem , hogy miért kell hypolni a kínaiakat…

    Ez azért erős túlzás. Max. teljes önvédelmi módban a kísérő hajók tűzerejével. Hiába koreszerűtlenebb a J-11A, J-10 + tengernyi J-7 alvariáns, ha van az első kettőből cirka 300 db és ezen felül még ~ 120 Szu-30MKK. Erre jön még rá a J-7. A szigetek és egy CGS ellen támadáshoz a kapcitás szűk, de ha a csak a szigetre koncentrálnak, azért ez nagyon komoly erő főleg, ha Tajvan együl van.

  28. Kínának valóban nem érdeke a fegyveres konfliktus az amikkal mert az könnyen visszabombázná a középkorba .

    Másik butaság. Mivel? Azért a kínai légvédelem elég rendesen el van látva már double digit SAM-ekkel. A CGS-ek kapacitása erősen véges. Az önvédelem még csak csak menne, no de több tucat Sz-300 + ingegrált légvédelem + vadászok ellen offenzívan fellépni egészen más dimenzió, mint anno Szeribában bombázgatni. A 0 loss úgy menne a kukába, hogy ehaj…

    Továbbá Kína szárazföldi területe elleni támadást igen nehéz politikailag megindokolni. Mellesleg szükségtelen és annyi cél van, hogy hagyományos fegyverekkel ez lehetetlen.

    Modern gépek bevetése kockázatos, mert minden lelőtt gépből nagyon szenzitív információ nyerhető ki adott estben, ha mázlijuk van a kínaiaknak.

  29. Strangelove, pont most olvastam én is az indexes cikket. Az egésszel az a gondom, hogy nem lehet olyan könnyen beazonosítani a támadót. Ha pl a kínaiak szerveznek egy támadást, akkor gondolom van annyi eszük, hogy egy egyetemi kampuszból indítsák. Ha az amik mégis valahogy beazonosítják IP cím alapján a helyszint akkor is kimagyarázhatják a dolgot. Nacionalista egyetemisták magánakciójaként feltüntetve a dolgot. A “diákokat” “kicsapják” “példásan megbüntetik” stb stb

  30. Nem kötekedésképp mondom de csak a j-10ből van több mint 200db. kb 1 hete linkeltem be valamelyik cikkhez ezredekre lebontva a mennyiséget. J-11 és variánsaiból is bőven 200 felett lehetnek.

  31. Puma. Pannon Puma

    Az alábbi cikk nem friss, de a helyzet nem változott – illetve Kína javára módosult azóta – és csak annak érzékeltetésére mennyire komoly a Tajvani probléma és mennyire elszánt Kína meg mi nem az érdeke !

    A háború esélye a Távol-Keleten ! (2006.)

    “Egy kínai tábornok (Zhu Cheng-hu, a kínai nemzetvédelmi egyetem tanára) néhány hete, a Better Hong Kong magánalapítvány tanácskozásán kijelentette: Kína nem fog visszariadni a nukleáris fegyverek alkalmazásától ha a tajvani feszültség háborúvá fajul, és az Egyesült Államok ebbe beavatkozik. Azt mondta, a kelet-kínai nagyvárosok ellen várható támadásokat az Egyesült Államok több száz nagyvárosának elpusztításával torolják majd meg. Ez a kijelentés – noha egy ilyen szélsõséges kifejlet esélye minimális – újra rávilágított a tajvani probléma valódi nagyságára, ami elsõsorban abból fakad, hogy itt két magabiztos, és elszánt atomhatalom, a világ jelenlegi vezetõ gazdasági és katonai hatalma (Egyesült Államok) és a világ leggyorsabban fejlõdõ gazdaságával rendelkezõ, sok szakértõ által hamarosan (egy? két? évtized múlva) az USA helyére lépõ Kína és ütközhet egymásnak.”

    ” Ha a tajvani probléma különbözõ végkifejlet-változatainak bekövetkezési valószínûségét kellene megbecsülni, a békés egyesülésnek talán 50 % (?) körüli, egy kisebb háborúnak (Tajvan gyorsan kapitulál – az USA nem avatkozik be) 10 % (?) esélyt adhatnánk, hozzátéve, hogy ez az esély évrõl évre nagyobb lesz a szárazföld és a sziget katonai erõkülönbségének növekedésével. Ma még elég nagy (40 % ?) az esélye az USA beavatkozásának, ez a lehetõség azonban ugyancsak az elõbbi ok miatt fokozatosan csökkenni fog. További államok belekeveredése most valószínûtlen (Japáné 5 % körüli, de ez valószínûleg nõni fog az új japán védelmi doktrínának köszönhetõen -errõl bõvebben késõbb -, Oroszországé, Nagy-Britanniáé 1-2 %). Atom-ütésváltás pedig csaknem teljesen kizárható (1 % alatt). “

  32. DrStrangelove

    Mackensen: igen, hasonló gondolataim támadtak nekem is, de írtam, hogy megállom, mert OFF – majd ha lesz HTKA-s cikk, ott kitárgyaljuk. :) A “ki csinálta” kérdés nagyon sok aspektust vet fel – csak most már muszály volt csinálni valamit gondolom én.

    Kínának nem érdeke a konfliktus mert:
    -Atomf nélkül (még) nem biztos a tiszta katonai erőfölény
    -A még szócskából fakadóan: Kína ráér, szépen megfontoltan tudatosan készülni a világ egyik (valóban) vezető hatalmának pozíciójára, és amíg nincs meg a 100%-os erőfölény bárkivel szemben (már ha ez megvalósul valaha), nem kezd konfliktust – helyette tanul, fejlődik (én így csinálnám).
    -Kína gazdasági szempontból ezer szálon kötődik az USA-hoz, minek tönkretenni egy hideg, de jövedelmező viszonyt egy szigetért, ami úgyis hozzá van közelebb, ezért úgyis előbb utóbb békés eszközökkel is célt fog érni.
    -És akkor ezt az apróságot ne is említsük: http://en.wikipedia.org/wiki/Asian_American (nem kell elolvasni: ~ 3,3 millió kínai él az USA-ban).

    Tisztelettel

    Strlv

  33. Pontosan! A kínai politikai elit meg nem négy éves ciklusokban gonolkodik. Nem is kell bizonyítson ez idő alatt semmi különöset, hogy pozicióját megtarthassa. Ha mégis megveszik a gépeket, mi lesz 20 év múlva velük? Esetleg 30?

  34. Egyéb iránt a kínai amerikai viszony nagyon érdekes. Egyrészt ellenfelek, egyrészt olyan gazdasági összefonódások vannak, hogy szinte kibogozhatatlan. Példának okáért itt van a kínai dollárcsapda. Vagy hogy az USA cégek nagy részének vegyesvállalata, vagy Kínával közösen alapított cégük van. A kínaiak tulajdon részesek sok mindenben az USA-ban. Ebből a szempontból mondjuk Líbia is érdekes tanulmány lehetne. Tehát nem lehet tudni mit hoz a helyzet. Aztán itt van az USA rendkívüli hiányos költségvetése, ami már tagállami szinten is eléggé éles. Ebben a helyzetben, még az is lehet hogy megjelenik a kínai lobbi az USA-ban és átveszi az Izraeli kórus helyét. De egy biztos, költségvetési szinten az USA haderejének fenntarthatósága távlatilag (ha az F35 üzlet nem jön be, akkor hamarabb, hiszen már elnöki szinten megy a tukmálás, a biznisz a házalás vagy minek nevezzem)komoly probléma lehet (kivéve egy nagyméretű háború esetén mert akkor a pénznek sem lesz szerepe).

  35. DrStrangelove

    Érdekes cikk. De:

    -1 tábornok nem képviseli az Államot + HS-t.
    -A cikk is elismeri, hogy 60%-a annak az esélye, hogy nem lesz nyílt USA-Kína konfliktus – egyébként szerintem nagyobb.
    -Az USA csak védené Tajvant, ez nem jelenti azt, hogy Kínai városokat támadna. Minek? Elég ha az inváziós flottát-sereget elsöprik, és leradírozzák az eget aztán nézik, hogy mit lép Kína. Ha pedig Kína atommal válaszol: nem kérdés ki nyer. Persze kérdés, hogy HA Usa megvédi Tajvant, időben érkezik-e a segítség? Mert ha mire odaérnek már Kínai katonák állnak mindenhol, sokat tenni nem lehet.

    Itt egy kérdés: minek egyáltalán belekezdeni egy Kína-USA atomháborúról szóló vitába? Az USA orosz még hagyján, de Kínának jelenleg wiki szerint kb 400 robbanófeje van, az USA-nak pedig 5000. + kétlem hogy az USA ne tudná leszedni a 100%ot amíg átérnek a csendesóceánon, amikor az USA csak nuki támadás elleni védelmi programja így néz ki:
    http://en.wikipedia.org/wiki/National_missile_defense

    Ismételten: szubjektív vélemény, nem pedig sértés, megbántás.

    Ha valami hibás kérem előre is az esetleges korrekciót – legalább tanulok valamit.

    Köszönöm,

    strlv

  36. Puma. Pannon Puma

    Kína a katonain kívül gazdasági nyomást is tud gyakorolni az USA-ra mert kb. 2 000 milliárd dollár valuta tartaléka van, és kb. 780 milliárd dollár USA állampapírt birtokol !

  37. DrStrangelove

    Persze. Ezért nem érdeke sem az USA-nak, sem Kínának ez az egész nyílt összecsapásos végkifejlet. Itt írtam az előző oldalon erről. Felesleges vitázni:

    Ha van fegyveres konfliktus, annak az egész világra ható következményei lehetnek, ezt pedig a világ jelenleg nagyon nem akarja, a status quo, de még egy elfoglalt Tajvan is jobb, mint háború árán megvédeni – és vele bedönteni a világgazdaságot.

  38. a linket nem találom, de magát az adatokat még, jó hogy elmentettem egy doksiban :)

    J-10 gépállomány:
    PLAAF 6 ezred (6x 28db=168db) Ezerdek száma: 2,5,8,25,70,131
    PLANAF 1 ezred (10-20 db) 12.ezred
    Bemutatócsapat:12db
    FTTC (agressor): 16db

  39. DrStrangelove

    Dudi

    Tényleg? Ilyen – elnézést – szar az arány? Nem tudtam. Ezt azért nem gondoltam volna… Azt hittem picit komolyabb szintet képvisel az ilyen irányú védelem.

    Ez most… meglepett.

    Thx,

    strlv

  40. Szerény véleményem szerint,se Kína,sem az USA nem akarja összeakasztani a bajszát egymással.A győztes is veszítene.A másik dolog pedig Japán,a japók hogyan reagálnának egy Tajvan elleni támadásra?Tudom,hogy potens erőt képviselnek,de ott nincs nuki elrettentés,nomeg azért kisebb a kül. a japán-kínai haderő,mint a kínai-usa haderő között.

  41. DrStrangelove

    Igen most utána néztem, látom, hogy pl a MARV azért okoz problémákat…

    Vegyük úgy – utólagosan elnézést kérve a baromságért -, hogy felejtsük el amit írtam a Kínai atomfegyverek “leszedéséről”.

    És köszönöm.

    strlv

  42. DrStrangelove

    A ballisztikus rakétáknak 3 fázisból áll a pályájuk a megsemmisíthetőség szempontjából:

    1,felszálló ág,kb az indítástól addig amíg az űr határához ér.Itt a legegyszerűbb megsemmisíteni a rakétát mert viszonylag lassú és zéró ellentevékenységet végez,csak az a baj,hogy általában ebben a fázisban nincsenek lőtávon belül az elfogó rakéták vagy egy Boeing lézerrel az orrában.

    2,Amíg az űrben van.Na itt a megsemmisítés esélye nevetséges.Nem is tudok olyan próbálkozásról ami sikerrel járt volna.

    3,A leszálló ág ez a légkörbe való belépéstől tart.Na ebben a fázisban lévő rakétákra lövöldöznek az amik.Ami szép meg jó csak ilyenkor már a mai robbanófejek minden elképzelhető módon próbálják elkerülni a találatot(zavarás,infracsapda,dipolkötegek,manőverezés,nagy számú áll visszatérő egységek+ amit mg nem kötnek az orrunkra)de ha ennek ellenére is sikerrel jár a légvédelem még meg kell azzal birkózni,hogy minden nukleáris szennyező anyag a nyakukba fog hullani ami nem épp szerencsés dolog.

  43. DrStrangelove

    Köszönöm.

    Láttad a Fail-Safe c. filmet? Az a Strangelove film, csak komolyan Sydney Lumet alkotása – ilyen témában érdeklődőknek ajánlom (AZ EREDETIT! van egy 2000-res “szolgai” feldolgozás, ami nem olyan jó).

    A lényeg – ennek kapcsán -, hogy ott próbálkoztak olyasmivel, hogy ellen robbantás a levegőben. Elvileg gondolom ez arra van, hogy ha már 100, hogy becsapódás lesz, az érkező robbanófej útjában felrobbantanak egy bombát, hogy az megsemmisítse. Ilyenkor meg csak a – sugárzó – törmelékkel, “szennyező anyaggal” kell foglalkozni, ami még mindig jobb mint egy 2-300 men felrobbantott atombomba.

    Vagy ez is baromság? (komolyan – laikus lennék).

    Thank you

  44. “Vagy ez is baromság?”

    Nem az.Ma is ezt csinálják az amik csak ők közvetlen találattal semmisítik meg a robbanófejet.Amúgy az oroszoknak van rakétavédelmi rendszerük ami hasonlóan működik csak ők egy atombombát robbantanak fel a ballisztikus pályán közeledő rakéta mellett így pusztítva azt el.A különbség annyi,hogy a példádban ez a légkörben történik az oroszok meg az űrben semmisítik meg a célpontot.

  45. Puma:
    Szinte minden elemző egyetért abban,hogy a kérdés nem az, lesz-e Tajvani háború, hanem az,hogy mikor !

    Elemzők. Hájah… Csak a baj az, hogy van amit az elemző gondol és van amit a való élet…

  46. Puma. Pannon Puma

    Én annyit sem tudok mint az elemzők, akik azért jóval tájékozottabbak – talán bármelyikünknél.

    Ráadásul többféle forgatókönyvet képzelnek el, köztük olyant amilyenről itt még szó sem esett….

    Továbbá nagyon egyetértenek abban,hogy Tajvanról 60 éve tárgyalnak és semmi előrelépés és borzasztóan fogy a kínai vezetés türelme…

    Mivel igen gyakran felmerül: Kínának mi az érdeke, erre egyszerű a válasz.
    Tajvan legyen ténylegesen Kína részre !

    Ja, és az is érdekes ,hogy az önálló Tajvant senki sem ismerte el, még az USA sem !!!

  47. Ha jól emlékszem 1979-ig elismerte. A Nixoni/Carteri (nem is tudom pontosan) években vátott, és a Kínai Kommunista Pártot ismerte el Kínia legitim irányítójának, valamint Taiwant Kína részeként. Ettől függetlenűl még felvállalta a sziget megvédését stb. stb.

  48. Kínának sokkal jobb lenne ha megszállná észak koreát és kezelésbe venné a dolgokat .
    Kína leépíthetné atomarzenálját a kis szomszédnak és máris javulna a helyzet .Kína pedig ott állomásoztathatna több j-10 ezzel is növelve a befolyását a térségben .

    Mackensen

    Ott taiwan minden
    Amerika támogatást megkap hogy megvédhesse magát. Észak Korea pedig semmit sem kap és még Kína is csak bajlódik vele .

  49. Puma. Pannon Puma

    Érdekes mennyire megoszlanak a vélemények.

    Kíváncsi volnék mit tenne egy kínai politikus ha elolvasná a kommenteket !
    Tartók attól, betegre röhögné magát.

    Kár,hogy Montezuma ez ügyben nem szólalt meg, az ő véleményei összhangban szoktak állni az elemzőkével.

    Roni! Ha Kínának nem tetszene ÉK, rég felszámolta volna.
    Viszont egy tajvani vagy vietnami fegyveres konfliktus esetén nagyon jó lehet egy II. frontnak !

  50. Roni, ha a taiwaniak minden segítséget megkapnának az amiktól, akkor a mélyen tisztelt honatyák nem kéne mindenféle felhívást aláirogassanak Obama elnöknek, és akkor, ez a cikk sem jött volna létre. A 38 és 39 hadseregeket nem csak ÉK védelmére lehet bevetni, hanem a lüke vezetés eltávolítására is.

  51. Üdv Puma!

    A helyzet az, hogy túl sok újat nem tudok mondani Tajvanról. Tajvan biztonságának amerikai garanciája ideig-óráig még fenntartható, de a dél-kelet ázsiai régióban zajló változások és átrendeződések alaposan felülírhatják a hagyományosnak tekinthető amerikai stratégiát, így nem vagyok arról meggyőződve, hogy kőbe vésett marad a mostani status quo.

    Gyakorlatilag Kínának nincs szüksége háborúra Tajvan ellen, Tajvannak pedig még kevésbé. A kínai rakétafenyegetés bőségesen elegendő Tajvan kiiktatására még nukleáris töltetek nélkül is, ezzel Taipei is tisztában van.
    A tajvani légierő még esetleg meg tudná védeni magát egy klasszikus kínai légitámadással szemben, de hatékony válaszcsapásra a szárazföldi Kína ellen kevés esélye lenne.

    Érdeklődve olvastam Srangelove mester (Üdv Strange!) eszmefuttatását egy esetleges kínai-amerikai atomcsörtéről, de a helyzet az, hogy még soha senki sem próbált ki semmiféle rendszert egyidejűleg akár egy tucat visszatérő ICBM egység ellen, semhogy több száz atomrobbanófej elfogásáról beszélhetnénk.

    A jelenlegi amerikai vagy orosz ABM rendszerek néhány robbanófej közel egyidejű elfogására esetleg alkalmasak, de erősek a kételyek mindkét oldalon. A visszatérő fejek nagyjából egy kisebb mosógép méretével azonosak, amelyek 7-9 km/s sebességgel igen lapos szögben közelednek. Ezek hatékony elfogása még a robbanófejek manőverezése nélkül is kemény dió, több tucat (esetleg száz) fej esetén gyakorlatilag lehetetlen a mai technológiai szinten.

    Ha és amennyiben igaz a kínai 400 db atomrobbanófej (megérzésem szerint alulbecsült a szám), ezek bevetése esetén bőven elég, ha 20-30 db ér célba az USA területén, a pusztítás minden képzeletet felülmúlna. Egy robbanófej ereje is minimum 15-20-szorosa a hirosimai töltetnek. Hogy ez mit okozna az Egyesült Államok lakossága, társadalma számára, nos, emlékezzünk a Katrina hurrikánra, amely gyakorlatilag semmi volt egy atomtámadáshoz képest.

    Ráadásul egy kínai-amerikai összecsapás világháborút jelent, mert azt senki sem gondolja komolyan, hogy két ilyen fajsúlyos fél összeütközéséből a világ ki tudna maradni.

    Tajvan ennyit nem ér sem az USA-nak, sem Kínának. Kína mindig megígéri Tajvan leverését, ha kikiáltaná a függetlenségét. Az USA mindig megígéri, hogy megvédi Tajvant, de mivel Tajvan nem siet a függetlenség kiordításával, Kína nem siet a katonai támadással, így az USA is ráér betartani az ígéretét. Egyenlőre marad a kínai és amerikai fegyverkezés a térségben.

    Érzésem szerint itt valaki blöfföl a két nagyhatalom közül.

    Tajvan pedig nem véletlenül nem függetlenedik, annyira ők sem biztosak abban, hogy az USA beáldozza magát értük egy esetleges atomháborúban. Azt is látni kell, hogy az idő és a folyamatok egyre inkább Kína számára kedveznek globális viszonylatban is, amit Tajvan józanabb politikusai is már egy ideje pedzegetnek.

    M

  52. Uraim.

    Olyan nincs, hogy a kínaiak leatomozzák LA-t, majd várnak arra, hogy mit lép az USA.

    Ha ez a nem kívánatos forgatókönyv bekövetkezne, akkor úgy kezdődne, hogy Kína „leatomozna” minden amerikai célpontot, amit csak bír, függetlenül attól, hogy erre az USA mit lép.

    Amikor Kína lakossága majd 300 millióra csökken, akkor az USA lakossága meg 30-ra.

    Legyetek szívesek picit számolni: 50 amerikai állam 50 fővárossal. Ez mindössze 50 db célba érő atomtöltet felrobbanását jelenti és mintegy 80-100 millió halottat az első napokban. Miről is beszélünk utána? Tajvanról?

    Szerintem hagyjuk ezt a szkenáriót, mert ebben az esetben a végeredmény a 7 milliárdból maximum 500 millió túlélő lenne rövid időn belül. Vagy annyi sem.

    M

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.