A Thai Királyi Haditengerészet július elején visszatér az Ádeni-öböl térségébe, ám ezúttal egy kicsit módosított taktikával. A legutóbbi, 2010. szeptember – 2011 január közt tartó jelenlét során a térségbe küldött OPV-t és ellátóhajóját a különleges erők összesen 20 válogatott tagja kísérte el. A nyáron megkezdődő újabb turné kapcsán azonban most már 60 főt válogattak ki a különleges erők a tengerészgyalogság felderítői közül. Hogy miért?
Nos, hogy igazi móka és kacagás legyen akkor, ha az esetlegesen rosszul értesült pirátok netán thai kereskedelmi hajót próbálnak megkaparintani – ekkor ugyanis ezen 60 fős csapatból 4 fővel találják majd szembe magukat. Lévén júliustól a kalózveszélyeztetett régión áthaladó thai kereskedelmi hajókra 4 felfegyverzett thai katona jut majd – biztos, ami biztos alapon.
Tavaly is az HTMS Narathiwat ment, elvileg idén is ez az OPV-jük kerül bevetésre. ,
A júliusban elkezdődő 3 hónapos thai jelenlétre 355 millió baht-ot, azaz cirka 11,7 millió dollárt szavaztak meg.
Ez okos, mindenkinek ezt kéne tennie, nagyon jó.
4 modern cuccokkal felszerelt tengerészgyalogos 15-20 kalózig simán megállítja a támadókat. És még ennyi sem támadt soha.
Jól kitalált dolog kérem, persze csak akkor, ha éles lőszer használatát engedélyezik nekik.
Azt nem értem, hogy miért nem küldenek a biztosítótársaságok csalihajókat a térségbe. Egy szakasznyi zsoldossal és néhány húsz, harminc milliméteres gépágyúval felpakolt vontatóhajó, vagy kiszolgált szárazáruszállító néhány hordó festékkel meg vasanyaggal a rakterében kaméleon segédkorvettként hajókázhatna ott fel-alá kalózmágnesként és az összesen több százmillió dollárból hajókázó nemzeti flottáknál ezerszer hatékonyabban ritkíthatná a kalózok sorait!
Azt hiszem a HVG írta pár hónapja, hogy a kalózoknak jó informátorhálózatuk működik a nagy kikötőkben és pontosan tudják, hogy milyen hajó mikor jár a vadászterületükön. Ettől még jó ötlet szerintem a csali-hajó, csak előbb utóbb rájönnének a turpisságra a kalózok. Lehet sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne UAV-okat reptetni a szomáliai partok közelében és a beazonosított kalózbárkákra ráküldeni egy-egy rakétát.
Na ennél sokkal olcsóbb, ha felraksz a hajókra 4 tengerészgyalogost;-)
blogen: pl a Nemzetközi hajózási jog. Fegyver csak hadihajón lehet.
De más problémák is vannak, amikor a szomszéd hajóról kiderül, hogy kalóz már közel van és akkor már jópár 7.62/RPG7 néz feléd. Hasonló indokok miatt necces a katonákat a hajóra megoldás is, elkezdesz lőni a kalózhajóra miközben rpgk/7.62k szegeződnek pl kedvéért egy olajtankerre…?
Fade: Jaja, azért akadnak problémák, példul az említett tanker vs. RPG, ami tényleg necces, ám szerintem a pirátok nem biztos, hogy azzal lennének elfoglalva, hogy visszalődözzenek, hanem azzal, hogy minél gyorsabban hátraarcot hajtsanak végre. Ha meg teszem azt feljutnak egy tankerra, akkor tán a szomi halász sem lesz annyira balfék, hogy RPG-vel akciózzon… Persze ez feltételezés, de eddig általában „elsírták magukat”, amint a fegyveres túszmentő csapat megérkezett a fedélzetre – nem egyszer már előtte.
Jó, anyahajóról vissza-visszalődöztek már, (ezzel persze mindig a rövidebbet húzva) de a kb. full fedezék nélküli motorcsónakosok ha jól tudom (fixme) eddig mindig(?) menekülőre fogták, amint látták, hogy erősebb kutya van tettre készen a közelben. A támadást meg nem az anyahajójuk indítja, hanem a ladikok – 1-2 motorcsónak közeledése arrafelé, meg több, mint gyanús, lehet készülni az illetékeseknek.
Kell egy biztos kezű navy sniper a csapatba biztos ami biztos, aki egyben jelezheti homlokra festett piros pöttyel, ha túl közel kolbászolnak a motorcsónakkal a szomik :)
Nem, nincs ilyen tilalom Fade. Bármelyik hajó felfegyverezhető, ahogy a legénység is, csak a fél világ kikötőiből ki leszel tiltva, mert az adott ország nem engedi a fegyverek behozatalát. A másik feléből viszont nem vagy csak korlátozás alá esel (el kell zárni, le kell pecsételni, stb.)
Ha találsz a környéken egy baráti országot, amely engedélyezi a felfegyverzett hajók működését egy kikötőjéből, akkor már nyert ügyed is van. Jó példa erre az orosz APMSS, amelynek több országgal is van ilyen megállapodása és Jemenben van a fő bázisa:
http://www.antipirates.org/
Vagy a Navguard amely pedig Ománból üzemel és privát őrnaszád flottilája mellett egy OPV-je is van már:
http://www.navalguards.com/
Na jó, de azt a négy tengerészgyalogost el kell oda juttatni valahogy, akkor pedig ott vagyunk, ahol most, miszerint kiküldik a giga nemzetközi flottát és kalóztevékenység csak rendületlenül növekszik, miközben a világ összes haditengerészete egyre hatalmasabb költséggel létigazoló manővereket hajt végre az adófizetők szeme fényének vesztésére. Ahhoz, hogy azt a négy tengerészgyalogost a hajók fedélzetére juttasd meg kellene triplázni a jelenleg a térségben állomásozó erőket, hogy évre előre egyeztetett feszített menetrendben minden hajó jusson négy gyalogos melegváltással az éjjel-nappal üzemelő vagy helikopter segítségével. Iszonyú hajómennyiségről beszélünk ugyanis.
Ennél sokkal egyszerűbb és főképp olcsóbb kiirtani a kalózokat, akár a tengeren, akár a szárazföldön.
vagy félszáz helikopter…
A http://www.antipirates.org/ a bajszos csókánál egy magyar AMD-65 van!
Szerintem annak a négy tengerészgyalogosnak nem kell nagy logisztika csak kaja,a személyi felszerelése + egy olyan irányított páncéltörő rakéta aminek nem kumulatív a harcirésze.
A négy tengerészgyalogosnak ha már a hajón van tényleg nem kell nagy logisztika. Annak a négy tengerészgyalogosnak a hajóra kell jutnia meg onnan vissza valahova.
blogen
nem nagy szám átvinni őket egy helikopterrel egy körrel meg van legalább 3 hajó.
Persze, hipotetikus kiindulópontról igen. Nézzük a valós belépési és kilépési pontokat. Először is a hajóforgalom:
http://billjaquette.net/wp-content/uploads/2010/01/316_1866_F2.jpeg
Azután a kalózforgalom:
http://href.hu/x/ed1j
Tehát a lehetséges randevúk:
Durban (SA), Reunion (Fr), Diego Garcia (UK), Colombo (Ceylon), Masqat, Salalah (Omán), Al Hudaydah (Jemen), Dzsibuti
Az átlagos távolságok 5-6 ezer kilométeresek a kalzóveszélyes területen belül. Egy átlagos haditengerészeti helikopter hatótávolsága tartalékkal úgy 300 kilométer. A lehetséges nyolc bázisból csak három áll a nyugati hatalmak rendelkezésére, az egyik legfontosabb Ceylonban nem. Azt hiszem a problémát nem kell vázolni, mit csinál egy csapat tengerészgyalogos magával Ceylon partjainál? Ott nem lesz semmilyen helikopter, és mégis valahogy át kellene jutnia egy visszafele jövő hajóra. Csak Vörös tengerből napi átlag hetven hajó hajózik ki. Hormuznál száztíz, Ceylon alatt ennél valamivel több, körübelül 120-130 hajó. Az azt jelenti, hogy tizenegy percenként átlag egy hajó elhalad, ha egy helikopter tíz perc alatt fel tud venni vagy le tud tenni egy erre felkészített hajóra egy lövészrajt és egy helikopter két rajt tud szállítani, akkor az útidőket, várakozásokat, fölösleges köröket beszámítva is háromnegyed óránként végez egy helikopter két hajóval a levegőből. Ami feltöltéssel és szervizzel akár másfél óránként két hajót is jelenthet. Egy helikopter így elvben 32 hajót is megcsinálna, ez az összes hajó negyede lenne folyamatos üzemben. Négy helikopter folyamatos üzeméhez egy helikopterhordozó kell Ceylonhoz. Csakhogy a hajók jó fele nem képes helikoptert fogadni, így ott sokkal időigényesebb lesz a desszantolás és a kiemelés, könnyen lehet, hogy minden második helikopter csak egy fordulót csinál óránként, az ha csak egy helikopterhordozó van, annak fedélzetén folyamatos lesz teltház, ami előbb-utóbb csúnya balesetekhez is fog vezetni.
Mégiscsak olcsóbb fapados módszerekkel kalózt irtani.
blogen
Vagy megszervezik azokat a találkozókat amikor egyszerre több hajó van egy helyen még biztonságos vizeken és akkor már is egyszerűbb a dolog.
„Mégiscsak olcsóbb fapados módszerekkel kalózt irtani.”
Sajnos nem(vagy csak ad-hoc jelleggel)vadásznak rájuk.Csak akkor avatkoznak be ha megtámadnak egy hajót.
http://www.fn.hu/kulfold/20100511/sorsukra_hagytak_kalozokat/
Ebbe egész egyszerűen ne tudok belekötni(tudom,hogy nem friss a dolog de akkor is).
Oké, elmegy egymás mellett két tanker. És, mit csinálnak, integetnek egymásnak annak örömére, hogy sikerül megszervezni az egymás mellett elhajózást? Vagy csak nem arra gondolsz, hogy megállnak a hajók, csónakokat eresztgetnek le és tengerészgyalogosokat csereberélnek, mert annak nincs realitása, ráadásul rendkívül balesetveszélyes is lenni, ha a nyílt vízen rossz időben tankhajók álldogálnának, sodródnának, próbálnának elindulni. Irreális minden olyan elképzelés, hogy a nyílt vízen ne helikopterrel desszantolják a tengerészgyalogosokat a hajókra.
A kalózokat a parton kell elintézni, esetleg a vízen csalihajókkal vagy a gyanús hajók különösebb cécó nélküli kilövésével. De a történet most nem a kalózkodás felszámolásáról szól, hiszen senki nem érdekelt a kalózkodás felszámolásában, különösen nem a haditengerészetek, amelyek az ágyúval verébre típusú és amúgy tökéletesen értelmetlen flottatüntetéseikkel megszorításokat úszhatnak meg a hátországban.
blogen
Ott van egy helyen mondjuk 10 hajó(nem kell megállni csak adott időben egy ott kell lenni)odamegy 3 helikopter és kirakja az embereket nem kell megállni.
Honnan megy oda? És napi százhúsz-százharminc hajó van ott. Ennyi halad át ott az Öböl vagy Szuez felé és felől, ennyinek kellene védelmet biztosítani. Ha hajónként négy fővel számolunk az is több mint ötszáz deszantolást/kiemelést jelent több mint kétszázötven megmozgatott katonát feltéve, hogy mindenki átszáll. Valami bázis kell azoknak a helikoptereknek és Ceylon nem túl együttműködő amióta baszogatják mert meg merte nyerni a polgárháborúját.
blogen: „Nem, nincs ilyen tilalom Fade. Bármelyik hajó felfegyverezhető, ahogy a legénység is, csak a fél világ kikötőiből ki leszel tiltva, mert az adott ország nem engedi a fegyverek behozatalát. ”
1-2hónapja merült fel uez a téma és ott bezony erősen olyat olvastam, hogy igen. Most fáradtabb vagyok annál, hogy előkeressem.
blogen
Tele van Hadihajóval az a környék,meddig tartana 3 romboló helyett egy helikopterhordozót oda vezényelni?
Nincs semmilyen generális tiltás, a nagy tengerjogi egyezmények (CONVENTION ON THE HIGH SEAS, etc) szót se ejtenek a kérdésről. Gyakorlati akadályai vannak, ez pedig a fegyver behozatali és kiviteli törvényei a világ országainak, amelyek mégha engedélyezik is a lőfegyverek behozatalát adminisztrációs szempontból megnehezítik azt. Nem járkálhatsz csak úgy egyik országból a másikba állig felfegyverezve, a kettő közt a nemzetközi vizeken igen, de aztán ott, ahol engedélyezik a fegyveres határátlépést is engedély vagy legalább regisztrációköteles a behozatal.
Akkor ott vagyunk ahol a part szakad. Iszonyú költséggel adunk választ egy olcsón megoldható problémára. Hiszen a megoldás kézenfekvő:
1. a kalózkodás felszámolásában érdekelt államok hadseregei ölik meg a kalózokat a parton, flottatüntetések és százmilliós költségek nélkül.
2. a kalózkodás felszámolásában érdekelt vállalatok öletik meg a kalózokat a vizeken, ahol csak érik őket.
3. e két tényező együttesen felbujtja és megfizeti a kalózok hátában álló helyi fegyveres csoportosulásokat öljék meg ők a kalózokat.
blogen
a kalózkodás nem fog megszűnni azzal,hogy a kalózokat megölöd,ez olyan mint a drog kereskedelem az sem szűnik meg ha elkapod a dílert aki az utcán árul.
Egy állam simán felkérhet egy másik államot arra hogy egy adott kontingens tevékenykedhessen az adott területen! Ez csak eggyezmények kérdése,sőt mi több a fogadó ország érdeke is nagyban!
Csak akarat kérdése az egész! Ha nincs egységes akarat sosem lesz ez a kérdés megoldva! Még azon is meglepődnék ha eggyáltalán megkérdezték volna Sri Lankát erről!
Igen, ez így van dudi, egy kiadós blokád is szükségeltetik hozzá Szomália partjainál, amit idővel enyhíteni lehet, kijelölve a legális hajózási útvonalakat és kikötőket, amelyeket a szomáliaiak és oda igyekvők használhatnak és ahol a teljes helyi forgalom ellenőrzés alatt állhat. Így ugyanis egy tucat tengerészeti járőrgéppel ellenőrizhetővé válnak a szomáliai vizek azon az elven, hogy a tiltott vizeken hajózók mind kalózok és megsemmisítendők.
Ceylon felkérésével pedig a kifejezett rossz viszony a probléma Chimera. Ceylon jelenleg csúnya gonosz állam számos nyugati hatalom szemében. Az akarat pedig nem lesz meg, mert bár a probléma megoldható, de nincs az egyenletben egyetlen olyan szereplő sem aki meg akarná oldani.
– a haditengerészetek a mostani megszorítások közt létigazolásnak tekintik a kalózkodást.
– a biztosítótársaságok többet keresnek a megnövekedett forgalmukon, mint amennyit vesztenek a kifizetett váltságdíjakon.
– a biztonsági üzletágban nyomulók dettó jól keresnek a hajók felkészítésén és kísérésén.
– nemzetközi pénzügyi befektetők dettó is jól keresnek mind a közvetítőkön keresztül közvetlenül a kalózkodásba, mind a biztonsági cégekbe fektetett pénzükön
– a politikusokat pedig az utóbbi három csoport bőségesen támogatja, hogy három csapás mentén akadályozzák a fellépést:
a./ emberijogi szempontból nem lehet bántani szegény bennszülötteket (nyugati balosok)
b./ pacifista okból „ne háborúzzunk, hagyjuk hogy megbasszanak!” (nyugati libsik/zöldek)
c./ a privát szektorunk majd megoldja, tudok is egy havert (konzik)
Blokád is baromi problémás, egyrészt ez ENSZhatáskör lenne mint a megoldásjavaslatod… az meg tudjuk milyen…. + ádeni szoros ~20-30-50km, ennyit és nem is kell ennyit mert nem a túlpartra mennek egy nem éppen könnyen felderíthető gumicsónak is elmegy. Ha véletlenül vmi hadihajó arra téved, kiszúrja őket mondjuk északai potyán akkor meg azt a 4-5kalast/2-3rpgt bedobják a vízbe előkapják a horgászfelszerelést oszt annyi. És akkor most semmi extrara nem gondotlam.
Amúgy mennyi is volt a legutobbi váltságdíj? 200m$? Annak csak a feléből, mennyi gumicsonak/kalas/rpg jön ki?
Nem véletlenül büntették anno úgy a kalózkodást ahogy.
Egy tengeri blokádhoz semmilyen ENSZ hatáskörre nincs szükség, csak egy tengeri hatalomra, amely megcsinálja. A blokádban az a jó, hogy tiltott vizeket teremt, ahol nincs ártatlanság, csak blokádtörés, ami pedig katonai eszközökkel kezelhető. Ezért teljesen mindegy, hogy kalasos blokádtörők, kalast vízbe dobáló blokádtörők vagy kalast már vízbe dobált blokádtörők kapnak nem irányított rakétákat egy járőröző COIN gépről.
Legutóbb pedig kétmilliót kaptak paki, indus, ceyloni és egyiptomi túszokért.