Április 29-én Pakisztán sikeres próbarepülést végzett új szubszonikus csapásmérő roborrepülőgépével, a Ra’ad ALCM-el (Air Launched Cruise Missile), vagy más néven a Hatf-VIII-cal. A Pakisztáni Légierő videó-csatornája által közzétett felvételek tanússága szerint a fegyvert egy Dassault Mirage IIIEA vadászbombázóról indították útnak, és hibátlanul teljesítette feladatát. A 350 km-es hatótávolságú Ra’ad képes nukleáris és hagyományos robbanófejet is célba juttatni, feladata pedig az ellenséges repülőterek, parancsnoki központok és egyéb fontos objektumok megsemmisítése lesz. A fejlesztők szerint rendkívül pontos, elméletileg képes a célpont 3 m-es körzetében becsapódni.
A Haft-VIII kifejlesztéséhez Pakisztánnak az Amerikai Egyesült Államok adta meg a kezdőlökést, bár ez nem állt szándékában. A hírek szerint a pakisztániak még 1998-ban zsákmányoltak legalább két RGM/UGM-109 Tomahawk csapásmérő rebotrepülőgépet, mikor azokkal az USA afganisztáni célpontokat támadott. A fegyverek robbanófejei valamilyen okból nem léptek működésbe, dél-pakisztáni landolásuk után pedig a helyi tudósok vetették őket alapos vizsgálat alá. Ennek köszönhető, hogy hozzájutottak a szükséges technológiához, aminek alapján 2003-ban elkezdődhetett a Ra’ad fejlesztése, az első próbalövésre pedig 2007-ben került sor. Közben egy másik, nagyobb hatótávolságú cirkálórakétát is készítettek, a Babur (Hatf-VII) 2005-ben repült először, s kezdeti 500 km-es csapásmérési sugarát mára 750 km-re tolták ki.
Pakisztáni Mirage V indít Ra’ad cirkálórakétát |Fotó: PAF ,
A kizárólag levegőből indítható verzióban léterő Hatf-VIII minden pakisztáni harci repülőgépről indítható, de elsősorban a Mirage IIIEA és Mirage V funkcionál hordozó platformként. De a későbbiekben szeretnék, ha a JF-17 Thunder századok is megkapnák a szükséges kiképzést az alkalmazására, ami így már nagyobb tömegben is elérhető lesz, így nyújtva komoly stratégiai támadó kapacitást a pakisztáni vezetés számára, vízi és szárazföldi célok ellen egyaránt.
Támadási profilját tekintve a Ra’ad nem sokban különbözik kategóriájának többi tagjától: az indítás után kis magasságban, szubszonikus sebességgel manőverez, hogy elkerülje a légvédelem általi lelövést. Kialakítása bizonyos fokig csökkentett észlelhetőséget biztosít számára, ez a túlélési esélyeit növeli. Vezérlése teljesen automatikusan, GPS-es és infravörös rendszerek segítségével történik, melyek együttes alkalmazásával képes a tereptárgyak alapján beazonosítani helyzetét és korrigálni pályáját.
Király legózás lehet egy fel nem robbant de becsapódott Tomahawkot összerakni. :-)
Kíváncsi vagyok ki köt bele először a „cirkálórakéta” elnevezésbe.
Hm….hm….hatótávolságban jobb mint a BrahMos.
Puma. Pannon Puma
A kettőt összehasonlítani olyan mintha egy karabélyt pisztollyal mérnél össze,lehet csak nincs értelme mert teljesen más kategória.
reverse engineering
pont mint anno a lezuhant V-1-esek esetében Nagy-Britanniában
a gps helyett kaphatna compass -t a jövőben vagy beidou-t
dudi ! Oszt’ mér’? Van másik hasonló Indiának ?
Puma. Pannon Puma
Azért mert a két fegyver nem egy kategória.Én pusztán a két fegyverről beszéltem nem a két országról.Még ha ez csak nekem nyilvánvaló.
dudi !
Persze mindenkinek más a nézőpontja, én azért hasonlítottam össze, mert ha netán harcra kerül sor, akkor azok a fegyverek vesznek bent részt, amelyek rendelkezésre állnak !
Lehet, hogy csak rossz fotó, de ez a kép olyan retusált hatást tesz…
Puma. Pannon Puma
Ebben igazad van.
@Batka: én sem raktam volna Tomahawk méretű fegyvert egy Mirage külső pilonjára. Tényleg furcsa.
@Puma. Pannon Puma
Látatólag nem érted. Azért nincs értelme összevetni a két fegyvert, mert az alapvető működésben térnek el. Az egyik szubszonikus gázturbinát, a másik meg rakétahajtóművel bír. Nem csak a hatótáv adja egy fegyver erejét, ami legtöbbször igen elméleti főleg ez estben, mert GPS/TERCOM az ziher, hogy nincs, mert Pakisztánnak nincsen műholdrendszere hozzá…
Ah Kh-55-öt semmi értelme a KSR-5-tel vagy Kh-22-vel összemérni, mert teljesen másra jók.
Attól, mert nem a pakiké a GPS még használhatják, később majd jöhet a COMPASS.
molnibalage ! Amit írtál, az általánosan igaz.
Én, egy indiai vezérkari tiszt fejével – próbálkoztam – gondolkodni.
Biztosan van tervük egy esetleges Pakisztánnal való konfliktusra !
Tehát azzal tervezhetek ami van ! Azt KELL összehasonlítanom ami rendelkezésemre áll ! És az ellenfélnél is azt kell figyelembe vennem amivel csapást mérhet rám !
Na, én ilyen szempontból tettem a hatótávolsággal kapcsolatos összehasonlítást !
Egyébként qrvára érdekelne mindkét fegyver egyéb tulajdonsága is, de sajnos azokat nem ismerjük – egyelőre !
Puma:
akkor a hordozó platformot is vedd hozzá. mirage vs. szuhoj…
Ezt a csontot megint le lehet rágcsálni, ha gondoljátok. Nyigati „iskola” vs. keleti, szubszónikus vs. szuperszónikus.
Mondjuk az igazi az lenne, ha TERCOM/TAINS navigásiós rendszere lenne ennek is, csakhát ahhoz meg tontos térképek is kellenek, amit asszem önerőből képtelenek megcsinálni. Marad tehát az USA/KÍNA függés, ha használni akarják.
Wolfrick ! Természetesen, mert ugye érdekes volna olyan fegyverekkel küzdeni amelyek nincsenek !