|

Hiba hátráltatja az EMALS tesztelését

Nem a terveknek megfelelően halad a forradalmi újításnak számító elektromágneses katapult (EMALS) tesztelése, ugyanis az első indítás során hibát észleltek a rendszer működésében.

Ahogy arról a HTKA is beszámolt, a General Atomics és a US Navy szakemberei december 21-én sikeres indítást hajtottak végre az elektromágneses berendezéssel, azonban a haditengerészet március 9-i tájékoztatása szerint mégsem alakult minden a terv szerint. Bár a futómacskához rögzített F/A-18E Super Hornet sikeresen felszállt, a gyorsításhoz használt, lineáris kialakítású indukciós elektromotorok működésében hibát észleltek a szakértők. A motorok kapcsolódása jelentős teljesítményvesztést okozott, ami miatt vakarták is a fejüket a rendszer fejlesztői. Azonban úgy tűnik, hogy március végéig sikerül megoldást találni a problémákra és a vezérlőszoftver módosítását követően folytatódhat a berendezés tesztelése.

„A General Atomics most a szoftver módosításán dolgozik, melytől a probléma megoldását várják” – mondta Sean Stackley, a US Navy beszerzésekért felelős részlegének vezetője egy bizottsági meghallgatáson. „Egy kisebb szünetet kellett tartanunk, de hamarosan visszatérünk és várhatóan még a hónap folyamán folytathatjuk a tesztelést.”

Az elektromágneses katapult sarkalatos pontja a Ford-osztályú repülőgép-hordozók építésének. Az EMALS program már több alkalommal is gyűjtögette a késéseket, ám a mostanival szinte teljesen kimerítette a rendelkezésre álló időtartalékot, így a további csúszások már hatással lehetnek az osztály névadó egységének, a USS Gerald R. Ford (CVN-78) átadására. Az újgenerációs hordozó első példánya már 20 százalékos készültségi szinten van, várhatóan 2015 szeptemberében bocsáthatják vízre, szolgálatba állását pedig 2018-ra datálják.

9 hozzászólás “Hiba hátráltatja az EMALS tesztelését”

  1. Dudi, nekünk anno elektrotechnikán magyaráztak ilyet. A szlip meg nemtommi változtatásával eltérő karakterisztikát lehet létrehozni.

    Am meg józan paraszti ésszel azt mondom, hogy ha a teljesítményleadást szoftveresen arra a szakaszra korlátozzák inkább, amikor a motor mozgó része effektíve az állórészeknél tartózkodik, akkor már nyernek az ügyön, mert ugye a holttérben úgyis kicsi a hatásfok. Bár gondolom tapasztaltak annyira, hogy ezt már a fejlesztéskor kiküszöbölték.

  2. Hát szoftveresen ugye biztos lehet valamit tenni, hiszen ez a rendszer nem más mint a vasúti technikában is alkalmazott lineáris szinkron motor (vagy asszinkron motor) feltételezem. Nem kell nagy dologra gondolni nem kell a spanyol viaszt feltalálni legfeljebb felmelegíteni. Az pedig kiforrott technika csak erre a felhasználásra még per pillanat senki nem gondolt eddig. Ez is mutatja azt hogy bizony a meglévő dolgok hasznosításában menyire gyakorlatiasak kreatívak az USA tervező intézményei, mérnökei. Igaz fogadókészség is van rá. Az ilyen rendszerek természetesen csúsznak induláskor. Szoftveresen egész biztosan sok mindent lehet állítani ahogy a mozdonyoknál is. Végső esetben a mozgó részt is meg lehet növelni, hiszen van ott hely dögivel.

  3. gigabiga

    Sok helyet foglal(ez egy hordozón a legkardinálisabb kérdés)nagy a szervízigénye,egységnyi idő altt kevesebb gépet lehet a levegőbe juttatni ugyan annyi felszálló helyről mint egy EMLAS/STOBAR(ugrósánc a felszálláshoz és fékező drótkötelek a leszálláshoz pl Admiral Kuznyecov )rendszerű hajón.