Az ilyen irányú feljegyzések vezetésének megkezdése óta a legnagyobb erejű földrengést regisztrálták Japánban március 11-én, így érthető okokból jelenleg a szigetország áll a hírek középpontjában, melyhez mi a magunk részéről némi haderő vonatkozású adalékot adagolnánk.
Manapság a haderők egyik lényeges feladata a katasztrófahelyzetekben történő segítségnyújtás – nincs ez másképp ez most sem. Ugyan a japán haderő némiképp maga is megsínylette a földrengés utáni szökőár pusztítását, ám jelenleg már 8 000 katona segédkezik a földrengés által leginkább érintett északkeleti területeken. A pénteki napon ezen felül a Japán önvédelmi Erők részéről 300 repülőgépet és 40 hajót állítottak készültségbe. A hírek szerint konkrétan 20 japán hadihajó indult el Honsú csendes-óceáni partjai felé, míg 25 vadászgép repül felderítő bevetéseket a katasztrófa sújtotta területek felett, miközben a helikopterek folyamatosan mentik a kelepcébe szorultakat.
Pórul járt Mitsubishi F-2 ,
Tokió a Japánban állomásozó amerikai katonák segítségét is kérte, mindemellett Washington Haditengerészetének is kiadta az utasítást a japán partok megközelítésére, hogy kérés esetén a lehető leghamarabb be tudjanak kapcsolódni a kijelölt mentési, humanitárius munkálatokba.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy bár Japán egy nagyon jól szervezett állam, ez egy hatalmas katasztrófa, így Washington kész bármiben segíteni.
A USS Tortuga New Orleans-ban a Katrina hurrikán pusztítása után. Bendőjében 5 LCAC fér el. | Fotó: Michael B. Watkins, U.S. Navy ,
Ennek részeként a USS Ronald Reagan (CVN 76) repülőgép-hordozó és az egyik Wasp, konkrétan a USS Essex (LHD 2), a USS Germantown (LSD 42), a USS Tortuga (LSD), a USS Harpers Ferry (LSD 49) partraszállító dokkhajók, valamint a 7. Flotta parancsnoki hajója, a USS Blue Ridge (LCC 19) indult el Honsú irányába. Mindezek mellett a USS Chancellorsville (CG 62) cirkáló és a USS Preble (DDG 88) romboló is azt az utasítást kapta, hogy kösse fel a nyúlcipőt és irány Japán. Utóbbi persze nem meglepő, hiszen a Kaliforniából március 5-én kihajózott USS Ronald Reagan kíséretét adják.
A japán délnyugati részén található Sasebo-ba előretolt USS Essex a földrengés idején Malajziában tartózkodott, onnét indult el, hogy a Tokiói-öbölben fusson össze a dokkhajók közül a USS Harpers Ferry-vel és a USS Germantown-nal. A szintén Sasebo-ban állomásozó USS Tortuga péntek este Dél-Korea felé hajózott ki, hogy MH-53-as nehéz helikoptereket vegyen fedélzetére. A USS Blue Ridge korábban Szingapúrba futott be kikötő látogatásra, ám az események végett humanitárius rakományt vesz fel helyette és a Japánba történő visszatérésre készül fel.
A Pacific Tsunami Warning Center által 2011. március 11-én kiadott cunami előrejelzés. Mára (március 12.) ez már lefutott dolog. ,
A U.S. Navy japán létesítményei és kikötőben tartózkodó hajói – többek közt a Japánban állomásozó USS George Washington – egyébként probléma nélkül vészelték át a földrengést és az azt követő cunamit.
Az amerikai haditengerészet részéről csak Guamban adódott egy kis riadalom, mikor is a USS Houston és a USS Corpus Christi atom-tengeralattjárók elszabadultak a kikötőben. Ám az említett SSN-ek kis önállósodásából nem lett sérülés, a vontatóhajók visszaterelték a rendetlenkedőket a helyükre. A kikötőben tartózkodó harmadik Los Angeles-osztályú atom-tengeralattjáró, a USS Oklahoma nem vett részt a kollégái mutatványában.
Ahogy Guamban, úgy Pearl Harborban is készültek a szökőár érkezésére, ám mindössze egyetlen hajó esetében látták indokoltnak a nyílt vízre történő kihajózást – az Army egyik partraszállító hajójának kikötőhelyét túl közelinek ítélték Pearl Harbor bejáratához.
A U.S. Navy egyik LCAC-he az indonéziai Szumátra szigetén 2005 januárjában | Fotó: Bart A. Bauer, U.S. Navy ,
Az az F-2-es hogy kerül a kirakatba???Valaki írna egy kis felhomályosítást??
Azért az nem semmi hogy kb 2800 km-re az epicentrumtól egy kb 6000 tonnás monstrum önálló sétahajókázást tesz…
Gondolom ez most kicsit visszafogja vetni az 5. gen. programjuk haladását.
Hmm, most így a Székely himnuszt hallgatva a „Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja” rész kicsit morbidnak hangzik…Hát hiába,az ember jelentéktelen pötty nem hogy az univerzum, de a Föld természeti erőinek számára is…
Minusz
Úgy rémlik,hogy valami földrengésnek csúfolt dolog rázta meg a környéket: :D
Azért a földrengés még közvetve talán nem küld egy vadászgépet a spar kirakatába:)
Azért ez így elég peches hogy földrengés, tsunami, atomkrízis egyszerre, már csak az hiányozna szegényeknek hogy a Fuji is beinduljon meg egy tájfun(mondjuk annak még szerencsére nem most van szezonja…) is átsöpörjön:(
Akkor a nyílt vízen biztonságban vannak a hajók?
Mert a cunami a nyílt vízen olyan 800 km/h-s sebességgel halad fél méteres magasságban és a partok előtt lelassul 30-40 km/h-ra, de feltorlódik 30-40 méter magasra, na most ez a 800 km/h-s nyíltvizi haladás nem veszélyes a hajókra vagy elmegy alattuk, csak megemel mondjuk egy CVN-t kicsit, de nem sodorja el? Hogy lehet ez?
Gondolom annyi történt, hogy valamelyik part közeli bázisra betört a szökőár (lásd szendai reptér esete) a víz meg elvitte és így került a kirakatba (nem is csoda, amekkora ereje lehetett, nem semmi…).
@rooivalk
A hullámnak van amplitúdója és terjedési sebessége. A mélyvízben az amlitúdó nagyon kicsi, de a hullámhossz nagyon nagy. A part felé közeledve viszont a viszonyok – mélység – megváltoznak és ez befolyásolja a hullám sebességét és más paramétereit is. A kulcs az álalános hullámegyenlet és az ebből következő sekélyvízi hullámterjedés.
A mélyvízben a hajó leginkább nem érzékeli a cunamit, vagy ha igen, akkor is csak minimális mértékben, gyakorlatilag átsuhan az alatta lévő többezer méteres víztömegen.
Molni!!!
Te a hullámjelenségekkel foglalkozol. Lenne egy igen laikus kérdésem. Ha nyilvánvaló, hogy cunami közeledik és van egy icipici idő a cselekvésre, meg lehet-e szakítani a hullámterjedést bombákkal, célzott robbantásokkal?
Köszi…..
Nem hiszem. A hullám energiatartalma mindig ugyanaz marad attól függetlenül, hogy milyen paraméterek jellemzik. Talán egy Mt erejű robbantás. A hullámterjedés túl gyors, hogy reagálni lehessen, de még ha elméleti síkon ki is számítanád időben, hogy hova kell dobni, egy gépről milyen pontra és mikor dobnád? Egy cirka 1000 km/h sebességgel robogó hullámfront (sós vízben kb. ennyi a hullámterjedési sebesség) pontját kellene eltrafálni…
Hát az lesz az érdekes, ha a rádióaktív sugárzás első hulláma megérkezik USA területre.
Nem akarok poénkodni, de a tengerbe mosott sugárzó anyagtól még godzilla is előkerülhet.
Nem túl jelentős dózis került eddig ki. Itthon 25mSv táján van EÜ határérék dózisban, de emlékeim szerint még 250-500-nél is csak minimális hatások vannak. Rosszullét, hányás.
Kösz Molni…..
Nem egy robbantásra gondoltam. Példaként: a kikötőváros előtt a tenger felé ék alakban több ezer viszonylag kicsi töltet elhelyezése. Nem az egész cunami-frontot rombolná, hanem csak közvetlenül a várost védené kb. 20 km szélességben.
Erre én nem tudok már válaszolni. Ez csak numerikus modellezéssel lehet vizsgálni és gigantikus számítási kapacitással.
Dóziskorlátok:
Lakosságnál: 1 mSv/év
Sugárveszélyes munkahelyen: 20 mSv/év
enyhe sugárbetegség: 1-2 Sv
közepes sugárbetegség: 2-4 Sv halálozási ráta: 25%
súlyos sugárbetegség: 4-6 Sv halálozási ráta: 50%
Nemrég volt sugárzás témakörben előadás. Onnan szemezgettem.
Littlejohn: A robbanások gömbhullámokat indítanak, amik szuperpizíciójából kialakulhat egy megfelelő ellenhullám. A cunami oldalán, de az ellakező oldalra is hat és a város felé is kelthet hullámokat (irányított robbanásnál talán, nem, nem annyira, de a lényeg:)De a lényeg: a hullámokok interferálnak. nem összeütköznek mint két szilárd test, és ha egyenlő volt a lenduletük ottmaradnak. Áthaladnak egymáson, és ahol az amplitúdójuk azonos, de a fázisuk ellentétes, ott lokálisan kioltják egymást. de odább mintha semmi sem történt volna. Ennek semmi értleme nem lenne emiatt. Több érttelme van a városokat úgy elhelyezni, és olyan cunami hullámtöríőt építeni, ami eltéríti kissé a hullámokat.
a városépítészetük rendben van, fel voltak erre készülve, eleve nem adnak építési engedélyt olyan iroda/lakóházakra, ami nem földrengésbiztos
az ellenrobbantás csak atom lehetne, de az pusztítaná a tengeri élővilágot, ami az élelemellátást és a környezetet lőné haza + kivitelezhetetlen valós időben
az elenrobbantás a várost elpusztítaná egy cunamival
majd a cumai átérve a robbantás hullámain elpusztítaná a maradékot.
http://ajinotatakinamennna.tumblr.com/post/3804035755/2g20110312ttt0700230g300000-jpg
Azon gondolkodom ,hogyha az elsöpört madarakat vissza küldenék a szülőfészkükbe nagy valszeg 2-3 év alatt ujra repképesé tehetnék őket. Vagy netán tévedek?
yozsi:
amelyik robbanás megállítana egy cunamit, annak a robbanásnak másik „oldalán”(ellentétes irányban) a hullám ugyanakkora energiával kéne rendelkezzen, ergó tényleg nem jutna előre ezzel az ember :)
ha nem üt be a nuki krah, akkor szerintem gyorsan újjáépítik a régiót és az ipart a japik
szerintem nem lett sok bajuk a gépeknek, csak hínártalanítani kell őket, meg lehet egy kis karosszéria javítás, ahol behorpadt
Íme az úszó gépek:
http://alert5.com/wp-content/uploads/2011/03/255960976.jpg
Ez meg a bázis, Matsushima AB:
http://www.liveleak.com/view?i=124_1300024965
Azt nem értem , hogy hogy-hogy nem tudták a gépeket biztonságos helyre vinni…
Ha ez a földrengés nem japánban hanem mondjuk Kina, oroszország, európa, egy hasomlóan sűrűn lakott vidékén történik, akkor ott mondhatni kihalt volna az élet! Most látszik, hogy mennyire fejlettek építészetileg a japánok. Én nagyon drukkolok neki, hogy minél előbb talpra álljanak! És részvétem az elhunytak családjainak!
Azt nem értem , hogy hogy-hogy nem tudták a gépeket biztonságos helyre vinni…
10-20 perc alatt…?
A gépek nem véletlenül lehettek hangárban.
A cunamira a reagálási idő…, a hatóságoknak a rendelkezésre álló figyelmeztető rendszeren keresztül már nem tudtak időben figyelmeztetni.
Szinte minden fellelhető videón hallható, hogy a hangosbemondókon játsszák a figyelmeztető szövegeket, de a víz már ott hömpölyög.
Egy a partok közelében kipattanó földrengés által kiváltott, a későbbiekben kb. 800 km/h sebességre gyorsuló szökőárra az epicentrum környezetében időben reagálni nem igen lehetséges.
A földrengésről:
http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/eqinthenews/2011/usc0001xgp/
A cunamiról:
http://nctr.pmel.noaa.gov/honshu20110311/
A Fukushima I. erőműben eddig történtekről:
http://www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/aszodi/letoltes/Japan/20110312_Aszodi_Japan_v3.pdf
Bizony, 15 – 20 perc alatt érdemben reagálni szinte lehetetlen.
Pár fotósorozat a katasztrófáról:
http://www.boston.com/bigpicture/2011/03/massive_earthquake_hits_japan.html
http://www.boston.com/bigpicture/2011/03/japan_earthquake_aftermath.html
http://www.abc.net.au/news/events/japan-quake-2011/beforeafter.htm
doca: irányított robbanásnál mondjuk nemfeltétlen, de átmegy egymáson a két hullám. Ezt vizeskábnam lehetne szemlélteni pl nonalzót beleillesztve. a két hullámfront találkozik, áthalad egymáson mintha mi sem történt volna… Tehát a robbantgatásnak nincs értelme, ezt nem lehet így megállítani.
Szerintem 15-20 perc alatt legalább a hangárba betolhatták volna és rázárhatták volna a hangár ajtót.
Szerinted egy papírvékony hangárajtó az miféle ellenállást fejt ki egy cunami ellen? Semmit… Már 60-70 km-s SZÉL is rázza az ajtót. Ezek nem atombiztos hangárok.
Ja , hogy úgy… azt hittem hogy legalább atombiztos hangárjaik vannak nekik… bár még így is jobban jártak volna mert akkor legalább nem úsztak volna át egész japánon.
Európának 0 beleszólási képessége lesz hamarosan a világtengereken
azért azt még meg fogom nézni, hogy hogyan fog elkészülni az az 50-60 japán tengó, de nem a képességeik miatt, hanem, mert óriási az államadósságuk: gdp arányosan 200+ %
Kína kiegyensúlyozott, nem hagyják lenyomni a jüant és a vallásukból adódóan a balansz felé orientálódnak minden aspektusban
lenyomni = felértékelni jelentősen itt
Nagyon sajnálom szegény japánokat…
Csak remélni tudjuk, hogy nem jön még egy cunami, vagy hogy a reaktorok nem okoznak nagyobb bajt, mint amit már eddig is.
Ilyen gyorsan nem lehetett volna minden gépet kivinni a bázisról… Jó ha a készültség feltudott szállni! Nem ismerem a bázis, hogy hány kifutója van, állóhelye, gépe stb. De ha csak logikusan végig gondoljuk a dolgokat, akkor nem csak az idő a döntő – bár tagadhatatlan, hogy a legnagyobb részét ez teszi ki a dolognak.
– Most már fölösleges azon agyalni, hogy lett volna e elegendő pilóta a bázison, hogy mentsék a gépeket.
– Nem minden gép van azonnal indulásra kész állapotban. Még ha nem is van karbantartáson, akkor is fel kell tölteni naftával, az is idő. Annyival felküldeni, meg fölösleges, ami az előző repülésről megmaradt. Főleg, ha egy biztonságos reptér sincs a közelben. Akkor végleg le kell írni, lehet még így is ez lesz a legtöbb gép sorsa, sajnos.
– A légiirányítás is meg van/meg volt lőve. Mert felküldik őket, rendben, de hogy hova irányítják őket, ki veszi át a gépeket. Esetleg önállóan kereshetnek egy helyet, de egy ilyen helyzetben a japán precizítás sem ér sokat.
Most az elsődleges, hogy a két reaktort stabilizálják, biztonságossá tegyék. Utánna jöhet a takarítás, ami éveket vehet igénybe. Nem akarok kegyetlennek vagy számítónak tűnni, de ha újjáépítik a körzetet, akkor itt a lehetőség, hogy ne csak a régi technikákat alkalmazzák. Lehet olyan lakóparkokat, otthonokat, irodaépületeket, kórházakat, üzleteket, iskolákat építeni, amik részben vagy egészben önellátók: nap, szél energia. A vizet nem merem említeni…
A légierőnek lehet, hogy össze kell húznia magát és egyenlőre beérni azzal ami van. Talán az F-4EJ gépek kicsit tovább maradnak szolgálatban. S lehet, hogy csak az F-15 gépeiket korszerűsítik, s nem lesz sansza a SE Eagle-nek vagy az SH-nak. Az is lehet, hogy inkább ezeket „átugroják” és az 5.g re fokúszálnak. De ez kicsit veszélyes lenne Kína közelsége miatt. Meglátjuk mi lesz. Abban azonban biztos vagyok, hogy a Japán élni akarás, kitartás és munkabírás taplra tudja őket állítani. Az a kérdés hány év kell ehez. S imádkozzunk, hogy még egy csapás – bármi is legyen az – ne érje őket!