“Film-front” című sorozatunk segítségével a katonai eszközöket, használóikat, valamint azok mindennapjait és bemutatóit tárjuk néhány naponként Olvasóink elé egy-egy hosszabb, rövidebb videóanyag segítségével.
A napokban volt 75 éve, hogy a Brit Királyi Légierő számára kifejlesztett Supermarine Spitfire a levegőbe emelkedett. A legnagyobb darabszámban (20 351 példány) gyártott szövetséges repülőgéptípus március 1936. március 5-én teljesítette szűzrepülését, majd 1938-ban állt szolgálatba. A Reginald J. Mitchell által tervezett gép a bivalyerős Rolls-Royce motorok és az ovális szárnykialakítás miatt kitűnő manőverező-képességgel rendelkezett. A Spitfire méltó ellenfele volt a II. világháborús német vadászoknak, teljesítményének, eredményességének és szépségének köszönhetően a repülés történetének egyik legnagyobb legendájává vált.
A 75 éves évforduló alkalmából indokoltnak tartottuk egy videóválogatást összegyűjteni a neten fellelhető anyagokból.
A Spitfire első repülése:
És a végére egy kis Top Gear:
——————————
Sajnos magyar nyelvű Spitfire anyagra nem leltünk, így marad az angol:
Spitfire Ace
Négyrészes anyag, 20 darabban feltöltve, de megéri végignézni:
http://www.youtube.com/user/CrapSignal#p/u/36/TQVnV0pm5TA
Spitfire, the legend
Átfogó dokumentumfilm a Spitfire-ről (5 részben feltöltve)
A Film-front sorozatunk többi részét ide kattintva nézhetitek meg!
Természetesen szívesen fogadunk hasonló, bemutatni kívánt videókat a szerkesztoseg@htka.hu email-címre. :)
Köszönöm…..
Csodálatos REPÜLŐ GÉP….
Se computer, se kütyük…. REPÜL…
Azért a szívemnek a Bf-109 a kedves….
Egy törött szárnyról kapta a nevét… Gyönyörű gép, pár évvel ezelőtt még szépségi díjat is kapott!
Hogy is mondta Adolf Galland az Angliai-csata idején?
Göring: „Mit akar még Galland?”
A jó öreg Dolfo erre: „Spitfire-ket kérek az egységeim számára!”
Igaz Mölders tárgyilagosabb volt, Ő csak erősebb motorú és fegyverzetű 109-est kért a gyártól.
Azért anno jót tett a Spit-nek is hogy véletlenül egy működőképes 190-es jutott az angolok kezére. Ez új lendületett adott a Spit fejlesztésének. Ki tudja, hogy alakult volna tovább a gép sorsa MkIX-es verzió után…
Ühüm….
Az angol fegyverek közül egyedül ez volt kihivás a németek számára (minden haderőnemet ide gondolok). Talán még a Hawker Typhoon.
Nekem nem tetszik!
Sherman Firefly és a 17 fontos pct. ágyú? Radar? Cm-es hullámhosszú radar a bombázókon és az éjszakai vadászokon, tengeralattjáró-elhárító hajókon? Asdic? 4 motoros éjszakai bombázók?
H2S, sündisznó, Mosquito, Fido torpedó, Window, GEE…
Galland a könyvében azt írta, hogy csak idegesíteni akarta Göringet, nem gondolta komolyan, szerinte is jó volt a Messzer.
A Spit pedig ugyan így járt volna, ha kézhez kapnak egy Fókát, ha nem. Mivel a Hawker gépei – Typhoon, Tempest, Fury – nagy magasságban már nem voltak jók a motorjaik miatt ( nem volt jó a magassági teljesítményük ), ahogy a Fóka sem, így kellett valami magassági vadász. Ezért gyártották a Spit Merlin motoros változatát a háború végéig. Ez a XVI-os változat, ami egy IX-es, buborék tetővel. És volt a Griffon motoros változat, ami már nagyobb, nehezebb, gyorsabb volt a Merlin motorosnál. Viszont nem emelkedett gyorsabban, gondolom drágább is volt, meg a Merlin motoros megállta a helyét a Me-109G-6, G-14 változatokkal szemben, tehát maradt a XVI-os. :)
A korai Spit-ek nagyon szépek voltak. Valahogy a MkI-nek és az „A” valtozatokat – számomra – valahogy mindig is körül lengték a „nyersség” különös bája. Annyi hiva azért volt a MKI változatban, hogy a egy 5 másodperces sorozat után gyakorlatilag nem maradt lőszere… Azért jó volt, hogy kézre került az a Fock Wulf…
109-es terén nekem a G-10es változat a kedvencem. Azt viszont ne kérdezzétek miért, csak egyszerűen a szívemhez nőtt!
Ezek az eszközök is csak USA segitségével jöhettek létre. Nélkülük nem húzták volna sokáig, nem csak a csatorna miatt, csődben voltak anyagilag is.
Akkor a Mustangot se felejtsük ki…
A H2S a centiméteres radar, a Fido meg a Hedgehog az amerikai volt szerintem ( de Fido-juk a németeknek is volt ), a window-t ismerték a németek is, GEE-t is tudták hogy mi, zavarták is, akárcsak az angolok a Knickbein-t.
A Mosquito az viszont telitalálat! Ez nekem lemaradt, miért?????
Ja, és egyébként pont ez nem volt kihívás a németek számára. Jó volt, de semmi fölénye nem volt a Messzer meg a Fóka felett, kb. ugyan annyit tudtak, ha a teljes teljesítményüket nézzük a háború folyamán. Sőt, a Fóka az elején még jobb is volt nála, amíg nem jött a IX-es, de még van, amiben annál is. Viszont, ahogy nőtt a magasság, úgy fogyott el az erő a Fókából és a a Spit 6-7.000 méter felett leiskolázta.
A Mustang amerikai volt, a lényeget, a szárnyát, azt ott találták ki. Jó, a Merlinnel lett király, de az amerikaiak a csillagmotorra esküdtek, abban jók voltak. Ez a soros, vízhűtéses nem ment nekik annyira.
A Mustangot nem értem?! Az amcsi gép volt, bár a britek is használták. Vajon ha Németország is bir egy olyan szövetségest, mint az USA? Most mi lenne?
hát nemtudom… igazából én a ruszki gépeket nagyobbra becsülöm, igaz hatótávolságban gyakran lemaradtak a szövetséges gépektől, de a masszív konstrukció miatt gyakran repülő tankoknak is becézték őket.. pl az IL-2-est másrészről a Jakok és a Migek már akkortájt is rendesen tizedelték a németeket.. pl kurszki tankcsatában is nagy szerepet játszottak
A centiméterest nevezzük nevén, de igazad van, ha erre gondoltál. A Fidót és a Hedgehog-ot az angolok is használták. A németeknek a háború vége felé lett egy Fido kategóriás torpedójuk, a Windowot, csak azért nem vetették be mert féltek, hogy az angolok is ezt teszik, – be is jött, már amikor. Így nagyobb tömegben csak az angolok használták. Ha négy motoros, akkor Lancaster, de a Suderlandet is ide sorolhatjuk, mint az egyik legjobb tengo vadász hidroplánt. De említhetjük a konvoj rendszert is. A Mosquito-t éjaszaki bombázóként, parthfinderként és kísérővadászként értettem. Göring egyenesen javasolta, hogy másolják le, ahogy a Stirlingre is ezt mondta, de ez már egy másik történet…
Beaufighter, mint mindenes.
A Mustang felesben ment, rendben. De a motorokat még a háború után is használták a TwinMustangokban. Ha minden igaz, s ha jól emlékszem az A változatt motorisztikailag jobb volt, mint a B, de valami szerződésen összekaptak és a B-k már más agregáttal készültek.
A kölcsonbérleti szerződésben kapott Spiteket,Huriccane-ket, Thudnerboltokat, Aircobrákat és B-25-ekt sem felejtsd el. Igaz a nagyobb mennyiséget az orosz gépek tették ki…
Ez érdekes számomra amit irsz, mert minden szakirodalom a német légierő lemaradását tekinti a legkisebbnek a többi haderőnemhez képest, ezzel volt a „kevesebb” problémájuk. Úgy tudom sokáig uralták is a légteret abban a térségben.
Más!
Kb 5 perce, Besenyei Péter kijelentette am M2-n, hogy max 5 órás képzés után bevethető lenne háborúban! Sosem bírtam a csókát, de ezek után! Csodálom, hogy nem szakadt még rá az ég a nagyképűségtől!!!
Gondolom, azt azért nem mondta, hogy milyen háborúban… Mert az 1. VH-s körülmények közt simán megállná a helyét 5 órás kiképzés után. Repülni tud a fickó, nem is akárhogy…
Attól függ, hogy nézzük.
Tulajdonképpen egy öt perces kiképzéssel is bevethető lenne bárki:
„Itt egy fegyver, így kell tartani. Most pedig kezdj el futni az ellenséges lövészárok irányába!” =D
Talán nem túl hatékony, de elvileg ez is „bevetés”.
Én számtalan órát ültem a szimulátornál… Kérek egy Gripent… :-) :-)
A riportercsaj úgy kérdezte, hogy jelenleg bevethető lenne el. Ő azonnal rávágta, hogy azonnal! Méghozzá, nem is akármilyen önbizalommal! Aztán javította magát, hogy azért egy 5 órás képzés nem lenne rossz…
Épp csak azt nem mondta, hogy légycsapókkal is leverdesné a Raptorokat az égről! Amúgy nem azt mondom, hogy ha elindítanak neki, nem vezetné el viszonylag biztonságosan, mert azt elég sok ember megtenné. De véleményem szerint 50 óra alatt sem tudná még csak végigolvasni sem azt az anyagot, ami ahhoz kell , hogy valaki vadászpilóta legyen. Nemhogy megtanulja, és nemhogy alkalmazza…. Hú de utálom az ilyet!
Ha abból indulunk ki, hogy egy repülőgép ma már fel tud szállni, önállóan elrepül a céljáig és le is száll, akkor arra kell következtetni, hogy autót vezetni bizonyos szempontból nehezebb, mert azt jelenleg biztonságosan, életszerűen csak ember képes a forgalomban vezetni! Ha így nézzük, akkor ez a Besenyő 30 perc után is elvezetgetne egy Gripent úgy ahogy.
Bocs de nagyon felhúzott a pali… :)
op.erik:
csak az Il-2-es volt repülő tank, de szar volt. Volt régebben egy tanulmány róla a HT-ban, az első együlésest hamar leverték az égről, amikor meg betették hátra a fedélzeti lövészt, akkor meg szerencsétlent lőtték ki igen hamar. Állítólag 1 Il-2-es pilótára 4 vagy 5 fedélzeti lövész jutott veszteségben. A Tobak Tibor is írta, hogy először a hátsó ülésben lévő csókát szedték ki, aztán már csak a hűtőt kellett eltalálni.
Statisztikai alapon a legjobb fegyver az aknavető volt. Ez irtotta legjobban a gyalogságot költség-haszon elv alapján. Egyébként a sérülések valami 60%-át okozta a háborúban ( ezt a cikk alapján, emlékeimből írom, nem készpénz ). Ehhez képest ez az Il-2 csak ráfizetés volt.
A többi gépük az jól műrepült – főleg a Jakovlev – de egyetlen II. Vh-s pilótánknak sem okoztak álmatlan éjszakákat egyik gépükkel sem – csak talán a La-7-es -. Csak sokan voltak, de nagyon.
@gigabiga
Azért volt egy Mosquito – 1953-ig a RAF leggyorsabb bombázója maradt -és Tempest is…
de a masszív konstrukció miatt gyakran repülő tankoknak is becézték őket..
A teljesen fa építésű vadászt is? Még soha nem olvastam sehol azt az szovjet vadászokról, hogy „repülő tank”. Pedig olvastam már pár könyvet és netes oldalt..
Ha abból indulunk ki, hogy egy repülőgép ma már fel tud szállni, önállóan elrepül a céljáig és le is száll,
Ez úgy téves, ahogy van…
gigabiga:
Nem, nem amerikai segítséggel jöttek létre, direkt olyanokat írtam, amiket az angolok saját maguk fejlesztettek ki.
A Mustangot az angolok nem nagyon használták, volt belőle korai fejlesztésű, még Allison motoros változatuk és mivel a földközelben gyors volt, ezért fotófelderítőnek használták, Dieppe pl.
A szövetséges kérdés pedig politikai. Ha jól politizálsz és jól fekszel ide vagy oda, akkor megjönnek a nagy barátok. Lásd Románia.
Hornet102:
Én megnéztem, az P-82G Twin Mustangot a könyv szerint Allison V-1710-143/145-ös motor hajtotta, 1.600 lőerővel, nem Merlin.
Ott volt az is, hogy csak az első két prototípus kapott Merlint, a többit már Allisonnal szerelték.
„Ez úgy téves, ahogy van…”
Azért írtam, hogy ma már, mert nem az átlag polgári légibuszokra gondoltam, hanem egynémely pilóta nélküli gépre….
A leszállás tudtommal többnyire manuális. Emiatt van az, hogy olyan a baleseti statjuk az UA(C)V gépeknek, amilyen…
A Global Hawknál is? Tudtommal nem.
Hány GH van? Pár db. Hány Predator, Rapier és egybek? A teljes legyártott mennyiség ezer táján van. A legyártott Predatorok fele már odaveszett…
Az alábbiak az én véleményemet tükrözik:
Az Egyesült Királyság a 2. vh alatt 2(3) alkalommal szorult meg úgy, hogy az a háború folytatását veszélyeztette:
1. Angliai csata. Az ütközetet (a német vezetés impotenciáján túl) nem a vadászgépek közötti különbség döntötte el, hanem az UK vezetési (logisztikai) rendszer és a Chain Home. Lehet emlegetni a 109-es kis hatótávolságát, nagy tűzerejét, vagy éppen a spit fordulékonyságát, de az, hogy a RAF _akkor és ott_ volt amikor kellett, az döntötte el a csatát.
2. Atlanti csata. Az elhúzódó (és ráadásul több részre osztható) csatározások UK harcképességét veszélyeztették (főleg üzemanyag, de réz és gumi szinten is). A döntő fordulat a konvojrendszer átalakítása és az „úszó T-34-es” a Virág osztályú _korvettek_ (és kisebb számban gyártott társaik) és a Swordfish-eket cipelő „kísérő hordozók” – teherhajók – tömeges alkalmazása volt.
(3.) Észak Afrika. Itt a legnehezebben eldönthető, hogy mennyire befolyásolta volna a háború menetét. Valószínűleg a Brit Szigetek nem estek volna el, ha Rommelt nem állítják meg El-Alamein-nél, de No. hozzájutott volna a számára életbevágóan fontos távol-keleti nyersanyagokhoz (réz, de főleg gumi), valamint a Földközi tenger medencéje valószínűleg elesik Szuezzel együtt, vagy kicsivel később (az Arab világra gyakorolt hatásáról ne is beszéljünk). Rommelt az utánpótlás hiánya verte meg, amiben a kritikus szereplő a „Crekker” volt. Igaz,
Azaz véleményem szerint a németeknek a legnagyobb gondot a Chain Home, a Swordfish torpedóvető és a „cép, kici, occó” Virág osztály okozta. Az első kivételével egyik sem volt egyedül az a nagy katonai kihívás, de a megfelelő helyen és időben létfontosságúak voltak.
Wolfrick:
Az Angliai csatát az döntötte el több szakértő szerint is, hogy a németek áttértek London bombázására a repterek helyett. Volt néhány kísérletük, hogy kiüssék a radarláncot de nem nagyon folytatták, mert téves következtetéseket vontak le a támadások után. A Spit sem volt fordulékonyabb a Messzernél – HT cikk -, pilótája válogatta, hogy ki mit tudott kihozni belőle. Amit az angolok írtak a zsákmányolt típusok alapján, az nem feltétlenül igaz, mert a német berepülők tovább merték tekerni a „ládát”.
Atlanti csata. Ott a HF/DF, az Asdic, a centiméteres radar, a nagy hatótávolságú légifedezet, ami számított igazán. Igaz, hogy ezek közül a Flower osztályú korvettek hordoztak hármat + Hedgehog, de mire összeállt a dolog, az 1943 késő tavasza lett. A korvettek már évekkel korábban kísérgették a konvojokat, de ha nem találták meg a sötétben a falkában, felszínen támadó tengeralattjárókat, akkor mindegy volt, hogy hányan voltak. A távoli légifedezet meg addigra tudta lefedni a teljes óceánt a nagy hatótávolságú B-24-kel. A Cekkerek meg csak ezután kezdtek el megjelennni, miután már megnyerték a csatát a meglévő eszközökkel. A döntő csatáknál 1943 májusában még nem volt túl sok kísérő-hordozóvá átépített kereskedelmi hajó, talán 1-2. Van egy könyv, pont a múlt héten olvastam – John Kilbracken – Kardhal – ez pont erről szól.
A másik, hogy végleg megfejtették a német tengerészeti kódot, a Cápát, azonnal tudták olvasni és a kereskedelmi tengerészetnél is átálltak a gépi kódra, amit a B-Dienst nem tudott már megfejteni. 1943 tavaszáig olvasták a kereskedelmi flotta rádióforgalmazását. A tengeralattjáró vadász harccsoportokban pedig nem cekkerek, hanem Grumman F4F és Avangerek repültek az amerikai kísérő-hordozókon.
wolfrick: 3.sztem nem befolyásolta volna, pont a logisztika miatt. A legelborultabb az volt, hogy a náci vezetés rommel sikerei közben már a közel kelet elfoglalásáról és kőolajkincseiről álmodott. Egy kib*ott logisztikus se ült a vezérkarban….? :)
Gomboc A.: Ne menjünk bele a Spit, 109 elemzésében, 1001 helyen megtették már (pl HTben is ráadásul sokszor!) mindkét tipusnak voltak előnyei, hátrányai.
Két dolog van ami egyértelmű: A német bombázókat védeni kellet. A 109es pedig csak nagyon korlátozott ideig volt képes Anglia felett tartózkodni.
A másik pedig, hogy Németországnak kvázi nem volt, megfelelő számban meg végképp nem stratégiai bombázója. A kikötőket amiből az USből érkező hadianyag jött, az ipari területeket rendesen (lanchester szinten) nem tudták megfelelő stratégiai bombázokkal elérni. Bár off de ez a hiányosság már 39ben is világos volt.
Fade:
Ez tényleg off, de nagyon. Nem is erről volt szó. Arról volt szó, hogy miért vesztették el az Angliai Csatát 1940. augusztus-szeptemberben a németek, nem arról, hogy a háborút miért.
Nem mentem bele a Spit és a Messzer elemzésébe, csak röviden megjegyeztem, hogy mi volt a cikk veleje. Ott a két gép elemzése vagy 20-25 oldal volt képekkel és grafikonokkal gazdagon illusztrálva. Majd idemásolom hozzászólásba, nem?
GA: Csak nem akartam, hogy kialakuljon (megint) egy nagy spit/109 elemzés. Nem csak 20-25oldalas elemzések könyvek is vannak róla…
A csata elvesztésében pedig nyakig ott van, hogy a 109/stuka… nem erre lett megtervezve. Ahogy a háború elvesztésében is. Ellenben építettek pl Dorat és V1et.
Fade: Jó, ne csűrjük-csavarjuk. De…
Hát a 109-es meg a Stuka jó volt keleten, a Stuka 44-ig, a Messzer meg végig. A háború az nem ezen múlt. Azon, hogy az ellenfelek 3-4-szer annyi gépet gyártottak ( bármiből, tankból, hajóból, ágyúból, lőszerből ), ráadásul legalább olyan jókat. És volt hozzá 4-5-ször annyi emberük is.
Uff, én beszéltem. Ezzel be is fejeztem ezt a szálat.
Függetlenség napja :D lsd : pilóta toborzás :D
Gomboc Artur:
Néhány észrevétel:
Angliai csata: „Az ütközetet _(a német vezetés impotenciáján túl)_ nem a vadászgépek közötti különbség döntötte el…”
A kiemelt részben utalok az általad vázolt kérdésre, de azért ebben van némi zsenialitás az angolok részéről is, mert Londont a berlini bombázás _után_ kezdték el bombázni. Azaz a lakosság élete árán elvonták a németeket az ipar/repterekről.
A spit pedig Adolf Galand szerint is fordulékonyabb a 109-esnél, márpedig azért Ő elért 104 léggyőzelmet, csak tudta. Egyébként nem a gép elméleti tudása a lényeges, hanem az, hogy a pilóták meddig merték terhelni, ahogy írod is. Gyakorlatban a messzer kevésbé bizonyult fordulékonynak.
Atlanti csata: az első „virágokat” 40 végére átadták. Akkor gyakorlatilag nagyon kellett valami, ami elviszi a szonárt, meg a mélységi bombát, és az angolok részéről ez akár evezős csónak is lehetett volna, csak sok legyen. Ezért utaltam rá úszó t-34-esként. Nem a haditetteik voltak a lényegesek, hanem a megelőzés, mentés, üldözés – míg a konvoj lelép.
A cekkerek 40-től folyamatosan láttak el tengeralattjáró-vadász feladatot (partról és az angol hordozókról), de ’42 végétől kísérték végig a konvojokat (erre gondolok, nem az amerikai hordozókra: http://en.wikipedia.org/wiki/Merchant_aircraft_carrier ; ezért tettem idézőjel közé).
A könyvet én is olvastam egy pár éve :-D
Stratégiailag a németek vétettek néhány orbitális hibát, de ugye a technikáról beszéltünk. Azért írtam, hogy az _én véleményem szerint_ ez a 3 cucc volt a legkellemetlenebb/legtöbb gondot okozó a németeknek.
Fade:
a nyersanyagok miatt lényeges lehetett volna (nem az angolok gyengülnek, hanem a németek jutnak hozzá hiánycikkhez). Ráadásul az angoloknak onnantól kezdve mindent körbe kell vinni Afrikán. Valamint a közel keleti országok egy része (Irak, Irán, Szaud-arábia) jobban szimpatizált Berlinnel, mint Londonnal, akár általános felkelés is lehetett volna a vége.
http://www.youtube.com/watch?v=KEnOeITKZAA
:-)
A konvoj háborút elég sok minden döntötte el…
Jelentek meg új eszközök, ahogy a sűndisznó, jobb asdic és radar berendezések. De talán a legfontosabb mégis a nagyhatótávolságó Liber gépek megjelenése volt. Aztán ahogy szolgálatba állt az a 50 kísérő romboló amit az USA-tól kaptak az angolok, azokat sem kell elfelejteni. Persze később jöttek az akkori kor mércéje szerint a gyors és mondern rombolók, fregattok. A Flower korvettek a konvoj kísérés igáslóvai voltak, de a max. 16 csomójukkal, amit nem mindig tudták hozni esélyük sem lett volna elkapni egy felszínen menekülő VII-es vagy egy IX-es hajót. Aztán ahogy fejtették a kódokat, úgy hullottak el a „fejőstehenek”, így oda veszett az a kicsi taktikai rugalmasság is, amit ezek a tengók adtak. A RAF gépei a Vizcaya-öbölt is U hajó temetővé változtatta, pedig az már majd nem saját terület volt. Az U hajók nem tudtak olyan mértékben fejlődni, mint a szövetségesek. Voltak soonerek és radarokat jelző eszközök, de ezek hatótávja olykor nem volt elég. Éjszaka sem maradhattak a felszínen, mivel egy elég fényes fényszóró vakította őket, aztán jöttek a bombák mélyvizi aknák és géppuska sorozatok néhány 27 kg-os fejjel megáldott rakéta kíséretében…
Ja és azért ne felejtsük el az egyik legfontosabb dolgot. A konvojokat kísérő rombolók, már nem csak visszaverték az U hajók támadásait, hanem már vadásztak is a szürke farkasokra. Egészen addig amíg el nem süllyedt, fogságba nem esett, odébb kellett állniuk, addigra viszont úgy összerobbangatták minden oldalról, hogy ha haza is ért a farkas, akkor szerkezeti károsodás miatt selejtezték…
S természetesen a kísérő hordozókat se felejtsük ki az okok kereséséből.
Talán minden másképp alakul, ha XXI és XXIII hajók hamarabb állnak rendszerbe…