Az orosz védelmi minisztérium szóvivője által a napokban közzétett információk szerint a már felszerelt kettő ezred mellé további 2 rakétaezredre elegendő Sz-400-as légvédelmi rakétakomplexum átadása kezdődött meg.
„Az Sz-400-asok átadási ceremóniája február 16-19. között zajlik Kapusztyin Jar-ban.” – hangzott el a szóvivői nyilatkozatban.
Az Sz-400-as rendszerrel kapcsolatban nem csak a védelmi minisztériumtól érkezett nyilatkozat, hanem a Légierő alá tartozó Légvédelmi Rakétacsapatok parancsnokától is. Szergej Popov vezérőrnagy arra a vezérkarból bedobott keddi információra reflektált, miszerint Sz-400-asok kerülnének a Kuril-szigetekre.
Az Sz-400-as rakétarendszer telepítését 2007 nyarán kezdték meg. A Moszvától mintegy 60 kilométernyire keletre fekvő Elektrosztal körzetében felállított első rakétaezredet 2009 tavaszán követte a második. Most további kettő lesz felállítva – ez elvileg kétszer 8 db indítóállást (szállító-indító jármű) és így 32 rakétaindító csövet jelent. Forrás ,
Popov elmondása szerint az Sz-400 úgymond overkill lenne, a Japán területek közelsége miatt egyben potenciálisan veszélyes is és a kisebb hatótávolságú Buk (SA-11 Gadfly) tökéletesen elegendő a célra.
„Figyelembe véve a határ közelségét célszerűtlen az Sz-400-as Kuril-szigeteki telepítése.” – áll a vezérőrnagy nyilatkozatában.
Mint egy korábbi hírünkben már utaltunk rá, a Kuril-szigetek körüli, az átlagosnál feszültebb diplomáciai viszony tavaly novemberre vezethető vissza, mikor is többek közt Dimitrij Medvegyev orosz elnök – elsőként az orosz vezetők közül – látogatást tett a szóban forgó szigetek közül a második legnagyobbikon, Kunashir-on. Ezt az eseményt japán miniszterelnöke, Naoto Kan február elején, a Északi Területek Napja kapcsán megbocsáthatatlan gorombaságnak minősítette. Evégett persze Moszkvában felment a pumpa, mely oda vezetett, hogy 2 napra rá, február 9-én Medvegyev elnök kiadta az ukázt, miszerint a szigetek biztosítása érdekében modern fegyverzetet kell telepíteni a térségbe.
Az interkontinentális ballisztikus rakéták, illetve AWACS és elektronikai hadviselést folytató gépek semlegesítésére kihegyezett Sz-500-assal kapcsolatban is érkezett nyúlfarknyi információ: az elmondás szerint természetesen még fejlesztés alatt áll, ám a tervek szerint 2014-ben megkezdődik a sorozatgyártása.
És mi fogja ezeket megmenteni a HARM rakétáktól??
gacsat
Egy HARM rakétával egy S-400-at nagyon nehéz annyira megközelíteni,hogy indítási pozícióba kerülj.amúgy légvédelmi gépágyúkat használnak pl Tonguska.
Vagy Pancir-t, az még jobb !
Milyen messziről szokás mostanság 1 HARM támadást indítani? Pont ezeket a Tunguszkákat hiányolom a rendszerből. Nem zavarják ezek 1mást?
gacsat
Erre igazából molni tudna válaszolni de szerintem olyan 30km.
„Pont ezeket a Tunguszkákat hiányolom a rendszerből. Nem zavarják ezek 1mást?”
Természetesen nem mert a párhuzamos alkalmazásra tervezték őket nem pedig csak úgy bele a nagy világba.
Az ábra azt mutatja, hogy az impik vagy a zsidók már a háború rádióelektronikus szakaszában (még mielőtt a CNN odaérne)győznek. utána már csak az aprómunka jön. Ezt csak úgy lehetne kivédeni, ha a radarokban lenne randomgenerátor, és minden pitty különbözne az előzőtől.
Ha párhuzamosra tervezték őket, miért nincsenek benne a rendszerben? Élesre töltött közellégvédelmi cuccok nélkül 1 ilyennek a gyárkaput sem szabadna elhagyni.
106 km-ről alkalmazhatnak egy AGM88at. Ez kívül van a legtöbb S300as hatósugarán, és a BigBird radar nélküli 400asokén is.
Itt vannak az alsó negyednél az alkalmazott radarok (dezi) adatai.
http://en.wikipedia.org/wiki/S-300_(missile)#Radar
A cikkből az jön le, hogy a felderítő radarok opcionálisak. Alapesetben csak tűzvezető radarja van az ütegeknek.
Namost a 400asoknak állítólag 2x ekkora hatósugarú radarjaik vannak, de hát az AGM88 se mai darab.
gacsat
Az a 106km a rakéta maximális repülési távolsága(olyan mint a lőszereknél a max repülési távolság pl AK-63D 1500 méter de az ölőhatása csak 1000 méter)azaz olyan messzire képes repülni de kb 50 km után van egy rakétád ami egyenesen repül és kész mert sem áram sem hajtóanyag nincs már benne.
Ezt ugye nem tudjuk pontosan, biztos függ sokmindentől.
http://en.wikipedia.org/wiki/AGM-88_HARM
Japán ebből érteni fog.
De támadni nem fog. Valamint ez az orosz top rendszer ami eleve úgy terveztek hogy adott esetbe alacson észlehetőségű gépekkel kell szembe szállnia.
Jenki radar gyílkos rakéta se top legújabb fejlesztés elveben S-400 tervezése kapcsán számoltak ezzel is.
Sok olyan dolog ami miatt szerintem B2 vagy F-35 a legoptimálisabb támadni a S-400 rendszert.
F-15-sel már út veszélyes.
Inkább érdekes mért ebbe a térségbe kerülnek egy késői S-300 is megtenné adott esetbe
ha nekem lenne f-15söm nekem az is megtenné ha a rakettya lopakodna oda helyettem, mint ahogy sok esetben meg is teszik.
monyok : hagyjuk ezt , koreából momentán egy is sok
Geza nem tudom mi bajod.
Oroszok lépése érdekes S-400 ütegeket máshova és eltudnám képzeni.
Jobban örültél volna ha pár LADA állomás helyének nevezték volna ki a szigettet
Ahogy cca fel evvel ezelott a Sydney-i konferencian az egyik eloado mondta.
” Az S-400 rendszert nagyreszt kinai penzbol fejlesztik es ezen rendszer teljes gyartasi dokumentacioval at is lesz ( van ) adva a kinaiaknak. Az Oroszok az S-400 rendszert csak KORLATOZOTTAN fogjak rendszeresiteni mivel ezzel csak a nemzetkozi picok fele valo marketinget akarjak segiteni. A kinaiaktol kapott penzen rohamleptekben halad egy teljesen uj rendszer ( az S-400 az S-300 tovabbfejlesztese ) kifejlesztese szigoruan csak a hazai fegyveres eroknek”
Ami a lenyeg hogy az oreg de nagy szamban meglevo HQ-2 es rendszereket kina rovid idon belul S-400 ra csereli. Generacios ugras a javabol. Amiben hatranyt szenvednek hogy az uzemelteteshez nincs eleg muszaki gardajuk.
A jelenlegi helyzet szerint otszor annyi felsofoku vegzettsegu katonara lenne szukseguk mint most de egyszeruen keptel;enek novelni a szamokat mert a duborgo civil gazdasag minden embert elsziv. Raadasul a felsofoku vegzettsegu katonaiknak a 40% politikai mernok az az „FOXIMAXI”-t vegzett ember kik a muszaki tamogatasban teljesen hasznavehetetlenek.
@Kuruc71
A HQ-9 nek mi lessz a sorsa? A kínaiak nem szoktak valamiből nagyobb számban rendszeresíteni, míg nincsenek vele megelégedve. És eddíg úgy tűnik, hogy sem HQ-9 sem S-400 nem terjedt el nagyobb mennyiségben.
Az újjabb Type 052C rendszeresítés miatt valamiért a HQ-9 re fogadnék. Lehet, hogy később a HQ-9-be fogják beleépíteni az S-400 bevált alkatrészeit.
Ez persze csak találgatás…
A HQ-9 bol is tudnanak sot akarnanak is gyartani de egyszeruen nincs ra szemelyzet. Az orosz technikan nem ugy all fel a szemelyzet mint a nyugatin hogy kulon van egy kezelo szemelyzet es egy mernoki karbantarto szemelyzet hanem ott a kezeloszemelyzet egy resze is kell hogy mernoki kepesitessel rendelkezzen a napi rutin karbantartasok beszabalyzasok hibaelharitasok miatt. No ez a szemelyzet hianyzik mivel a kinai hadsereg nagyreszt csak a foldturasbol eleguk lett parasztfiukbol tud valogatni . A magasabb kepessegueket meg elviszik a fejlesztokozpontok a raketacsapatok meg a NAVY AIR FORCE.
Erre igazából molni tudna válaszolni de szerintem olyan 30km.
Ez attól is függ, hogy a végfázisban mekkora sebességet akarsz elérni becsapódáskor. Az AF alatt amenyire emlékszem ritkán eredették 30km-nél távolabb, viszont ez a távolság jellemzően a szerb légvédelmi rendszerek megsemmisítési zónáján kívül volt.
10 km magasságból indítva 40-50 km is elképzelhető, de a végfázisban már csak hangesebbség körüli lehet a sebessége a rakétának. Egy modern légvédelmi rendszer valszeg le tudná kapni az égről. Mondjuk azért elég nagy pazarálás egy HARM-ra egy Sz-300/400-ből indított rakétát használni.
Igazából én sem értem a jenkiket. A hagyományosan nagy magasságban repkedésnek azonnal vége, amint egyszer szembekerülnek az Sz-xxx rendszerekkel. Ott bizony alacsonyan kell közelmenni és felpattanó manőverből indítani.
A nagy bizonytalanságot az okozza, hogy pl. meddig nyújt védelmet ezen rendszerek ellen a stand-off jamming és a saját zavarórendszereik. Ha az indítási pontig ez megvan, akkor olyan nagy gáz nem lehet. A fő gond az alacsonyan repkedéssel az, hogy légvédelem + vadászvédelem kombó estén a saját gépek az ellenséges vadászokkal szemben alapvetően alárendelt szerepben vannak, mert nem lehet testszőlegesen jó kedvező pozíciót felvenni, behatárolja a lehetőségeket a SAM előli bujkálás.
Véleményen szerint egy komolyan kiépült lévédelemmel szemben marad az, ami 1991 elején volt. Éjszaka, alacsonyan repkedés. A IR SHORAD-ot és MANPAD-ot nagyrészt kinyírja. Mondjuk azért ma már elég elterjedtek az éjjellátók, de azért ezzel célazonosítást beválallni elég muris lehet.
molni
„Mondjuk azért ma már elég elterjedtek az éjjellátók, de azért ezzel célazonosítást beválallni elég muris lehet.”
Erre van egy egyszerű megoldás:közlik a saját vadászokkal,hogy ne menjenek bizonyos területeken 3000méter alá mert ott mindenre lőnek ami repül.
Én úgy tudom, hogy a legtöbb MANPAD felszerelhető IFF-el.
Kuruc
Az egészet nem hiszem. Lehet a dolognak valami halovány alapja, de ez így elég meredek.
Erre van egy egyszerű megoldás:közlik a saját vadászokkal,hogy ne menjenek bizonyos területeken 3000méter alá mert ott mindenre lőnek ami repül.
Ez is egy elv, csak szabad szemmel elég nehéz belőni a 3000 métert.
Én úgy tudom, hogy a legtöbb MANPAD felszerelhető IFF-el.
Csak néha nem adják el, vagy nem minen rendszert ismer fel.
molnibalage
A 3000 métert azért írtam mert kb ekkora egy légvédelmi gépágyú hatótávolsága,de a lényeg az,hogy nem szabad megengedni,hogy a pilóták,
hogy belépjenek abba a zónába ahol ezek az eszközök veszélyt jelentenek rájuk(ha ez 3000 méter akkor 3000 méter ha 4765,45 méter akkor meg annyi).
Egy támadónak gondja lehet a légvédelmi rendszerek közti átfedésekkel is!Ami az egyiknek nem látszik a másik lehet hogy kitűnően le tudja küzdeni…
Jó, jó, de mi most az oroszokról beszélünk, gondolom az ő esetükben elvárható, hogy következetesebben építik fel a légvédelmüket.
@molnibalage
Az alacsony repkedést hogy érted? TFR bekapcs és hadd szóljon?
Ezt nem szedték ki nyugaton a doktrínából?
leonwaterloo
„Az alacsony repkedést hogy érted? TFR bekapcs és hadd szóljon?
Ezt nem szedték ki nyugaton a doktrínából?”
Éppen erre írta,hogy nem érti miért ragaszkodnak a magasan repkedéshez amikor az nyilvánvalóan veszélyes egy elsővonalas légvédelmi eszközökkel rendelkező légvédelem ellen.
Az alacsony repkedést hogy érted? TFR bekapcs és hadd szóljon?
Igen. Síkabb területen még az sem. A Gripenben pl. olyan pontos GPS térkép és helymeghatározás van, hogy elvben vakon vezetheti magát a gép asszem. Sík területen az NVG is elég lehet.
Ezek az Sz-XXX rendszerek Pancir,Tunguska segédvédelemmel vannak ellátva, ált. ez a taktika. Egy Pancir-nak költséghatékonyabb egy HARM leküzdési akciója, csapatvédelemben is ezeket használják ált.
gacsat:
Mi hihetetlen és melyik része meredek szerinted?
Ez így elég vékonyka részedről, miközben Kuruc71 konkrétumokat sorol.