Az Ázsiában folyó intenzív fegyverkezési versenyfutás fontos elemét képző tengeralattjáró beszerzés nem jelent újdonságot a téma iránt érdeklődőknek – a többieknek ezen versenyhez kapcsolódóan ajánljuk egyik korábbi összegző írásunkat.

A régióban már megjelent, vagy a beszerzések kapcsán az évtized folyamán megjelenő tengeralattjárók mellett természetesen a kontinensnyi ország, Ausztrália sem mehet csak úgy el. Mint tudjuk, nem is teszik.

Emlékeztetőül: Ausztráliának jelenleg 6 db, helyben megépített, de svéd „génekkel” rendelkező tengeralattjárója van a Collins-osztály formájában. Hadrafoghatóság szempontjából gyengén muzsikálnak ezen nagy méretű SSK-k, hiszen egyrészt technikai problémákkal küzdenek, másrészt még mindig létszámbeli gondokkal küzdenek a legénység terén. Utóbbival kapcsolatban azért elmondható, hogy már felfelé emelkedek az úgymond Mariana-árok beli mélységekig történt süllyedésből, hiszen a hírek szerint lassan újból 4 tengeralattjáróhoz lesz bevethető, kellően képzett legénység. Mindezek ellenére a friss sajtóértesülések szerint a tavalyi év első felében mindösszesen 32 százalékos bevethetőségi mutatót hoztak össze.

Ilyen állapotok mellett van már egy ideje napirendi ponton a Collins-osztály utódlásának kérdése, melyben természetesen egymásnak feszülő nézetek ütköznek. A tengeralattjárós fegyvernem 12 egységesre bővítésének terve egyben a világ legnagyobb és legmodernebb SSK-it vizionálja 2020-al kezdődő érkezéssel és még a század 3. évtizedében befejeződő szállítással. A kérdéssel 2010. szeptemberében mi is foglalkoztunk. Tavaly októberben pedig arról számolhattunk be, hogy a 25 milliárd dolláros program kapcsán a RAN egykori tengeralattjárósainak egy része bukásnak minősítette a Collins-osztályt, illetve eszetlenségnek azon elképzelést, hogy a saját erőből történő tengeralattjáró tervezéssel kapcsolatos tapasztalatokban nem kimondottan dőzsölő ausztrálok saját maguk hozzák össze az úgymond mindent alázó új tengeralattjáró-osztályt. Persze ezen illetők nem osztják azon tábor véleményét, miszerint az említett pénzmag nagyon jó lenne az ausztrál fegyveres erők egyéb beszerzéseinek finanszírozására. Javaslatuk ehelyett az volt, hogy a lehető leghamarabb be kell szerezni csúcskategóriás tengeralattjáró licencet és abból bespájzolni.

A Collins utódosztállyal kapcsolatos friss fejlemény, hogy a spanyol Navantia sem kívánja „harc” nélkül hagyni, hogy esetleg a konkurencia ölébe hulljon ezen zsíros falat, így bedobta a Scorpene-osztály kapcsán a franciákkal történő együttműködésük végét jelentő okot, az S-80 tengeralattjáró-osztály tervét. A hírt a napokban leközlő El Economista értesülései szerint erre még január közepén került sor és egyből 3 variációt küldtek meg az ausztrál információ bekérésre:

• Az egyik variáció, hogy Canberra megkapja egy az egyben ugyanazt a tengeralattjárót, amit a Spanyol Haditengerészet rendszeresít majd
• A spanyol változatú S-80 ausztrál igények szerinti testreszabása a második lehetőség.
• És végül ha ott lent délen tényleg annyira nagy tengeralattjáróra vágynak, akkor annak az Ausztrálokkal egyébként igen jó kapcsolatokat ápoló Navantia nem kíván elrontója lenne, így ha kell csinálnak egy „XXL”-es változatú S-80-ast.

Több érdemleges információ nem áll rendelkezésre, így várjuk a fejleményeket.