|

USA: Tajvannak szüksége van modernebb fegyverekre

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa szerdán bejelentette, hogy Tajvannak igenis szüksége van a modern vadászbombázókra és tengeralattjárókra, hogy eredményesen vegye fel a küzdelmet egy esetleges kínai támadás esetén.

A két ország közti erőegyensúly egyre inkább Kína felé billen, tovább erősíti ezt a Tajvan közeli partokhoz telepített 1100 darab kis hatótávolságú ballisztikus rakéta és a kínai ötödik generációs típus bemutatása. Larry Wortzel, a Külügyi Bizottság képviselője elmondta, hogy vagy a jelenlegi F-16A/B géppark korszerűsítésével, vagy az újabb verziójú F-16C/D Fighting Falcon vásárlásával, de mindenképpen erősíteni kell Tajvan védelmét, mely jelenleg a „demokrácia bástyája”, fogalmazott.

httpv://www.youtube.com/watch?v=o1K4zStwaZw

A demokraták ezzel szemben azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államoknak van-e bármilyen oka abban kételkedni, hogy Tajvan nem képes megvédeni önmagát egy invázió esetén.

Wortzel elmondta, hogy „meglehetősen nehéz lenne az egy időben kilőtt 1100 ballisztikus rakéta ellen védekezni. Még nagyobb nyomás alatt lennének egy nagy horderejű hadművelet esetén, ezért szükségük van a repülőterek és fontosabb létesítményeik masszívabb védelmére. A tengeralattjárók ügye kellemetlenebb. Senkinek sem jó a plusz munka, ám tényleg szükségük van ezekre a dízel egységekre. Úgy véljük, azzal nem sértjük senkinek az érdekeit, ha az Egyesült Államok vesz egy tucat tengeralattjárót Németországtól, majd átadjuk őket Tajvannak. Ha Németország tud más járható utat, állunk elébe.”

Mindezek azután hangzottak el, hogy Tajvan jelenlegi haditechnikája kissé leszerepelt, miután egy hadgyakorlaton kilőtt 19 rakétából csupán 13 találta el a célt, a hazai fejlesztésű Tien Chien II, az amerikai Sparrow és a francia Mica is leszerepelt. Egy kínai invázió ellen ennél sokkal nagyobb találati arányra van szükségük.

44 hozzászólás “USA: Tajvannak szüksége van modernebb fegyverekre”

  1. Nagyon kicsi az esélye egy Tajvan elleni kínai inváziónak, az egyetlen dolog amivel ilyen radikális lépést ki lehetne provokálni Kínától az az, hogy ha a demokratikus országok krémje modern vadászbombázókat és tengeralattjárókat juttat Kína saját tartományába azzal a nem is titkolt célal, hogy Kína saját hadseregét ellensúlyozza.

    Én szeretem a nyugatot meg minden, de az ilyen egetverő arroganciát mégsem tudom megemészteni. Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy kifordítva hogyan festene ez a dolog. Tessék csak ízlelgetni, ki hogyan vélekedne arról, ha ezt a cikket olvasta volna:

    „A Kínai Népköztársaság Kongresszusa szerdán bejelentette, hogy Havaiinak igenis szüksége van a modern vadászbombázókra és tengeralattjárókra, hogy eredményesen vegye fel a küzdelmet egy esetleges amerikai támadás esetén. Az Egyesült Államok és Havaii viszonya egyre feszültebb, mióta a Havaii kormányzat modern fegyverrendszereket vásárolt Kínától és újabb fegyverek beszerzését tervezi.”

    Ha 30-40 év múlva ezt a cikket olvashatják majd az amerikaiak, vajon lesz-e bármilyen alapjuk arra, hogy elítéljék ezt az agresszív nyomulást? Nem lesz, hiszen a saját fagyijuk fog visszanyalni.

  2. 2 ok miatt nem fognak eladni U-bootot a németek, bár busás üzlet lenne:

    1.: nem veszélyeztetik a kínai exportjukat (gyakorlatilag 60%-a a német exportnak Kínában landol)

    2.: nem adnak el olyan csúcstechnikát amit lehet pár év múlva sanghaji mérnökök fognak tanulmányozni

    tranzitív ügylet sem elképzelhető, mert nem hülyék a csájník, ugyanolyan szankciókkal járna

  3. azért figyelitek, hogy Hu látogatása óta tengó ügyben, milyen szofisztikáltan nyilatkoznak, ez azért eddig nem így volt

    a kínai helikopter és repülőbiznisz óriási és tolonganak a nyugati gyártók, helik terén így is az Eurocopter fog egy csomó megrendelést vinni közösen a kínai gyártkkal

    az utasszállítóállomány bővítése még kérdéses, itt is nagy lesz a verseny Airbus,Boeing között és a saját gépeik is befigyelnek, meg Embraer+oroszok is lehet

  4. Komolyan mondom, el nem tudom képzelni, miért nem lehet körülnézni, mielőtt leírsz valamit. A német exportnak konkrétan 4,5%-a megy Kínába!!! NEM HATVAN, HANEM NÉGY ÉS FÉL!!! Nem a legfontosabb exportpartnerük, hanem a 7-edik, még Ausztria is megelőzi…

    Ez akkora különbség, mint ha egy parti őrhajót néznél CVN-nek, vagy egy JAK-52-est B-2-nek…

    Nem azt mondom, hogy nem fontos Kína, de [moderálva] néhányan itt több mint tízszeresen túlértékelik. És nem ez az első alkalom.

  5. Huj,

    miben fogalmazható meg Tajvan szándéka a további elszeparáltságra ?

    Pro:

    1. Elég magas szintű gazdasági összefonódás a feltörekvő Kínával.
    2. A különállási politika rontja egyrészt a Kínával való gazdasági kapcsolatok hatékonyságát, másrészt költséges a Kínára specializált védelmi fegyverzet upgradeje, szinten tartása.
    3. Tajvan kezd két szék közé esni : Kínával ugye politikailag szemben áll, az USA a szövetségese, azonban kérdés, hogy meddig. A jövőben elképzelhető, hogy az USA átgondolja a Kínával való kapcsolatát a gazdasági viszonyok változása miatt (jelentős államadosság kínai kézben, feltörekvő kínai gazdaság stb.). Gondolok itt arra, hogy ma a kínai piac (nem a Józsefvárosban :P) a jövő többek között az autóipar területén. A nyugati piacok stagnálnak, ellenben a kínai autópiac dübörög, ennek következtében a legtöbb nyugati cég szeretne egy szeletet a tortából (pl. a Fritzek a legtöbb újításukat a shanghaji kocsi expón mutatják be, jelezve ezzel, hogy mely piacot kezelik jelenleg prioritásként).

    Kontra :

    1. Ideológiai szembenállás. Lehet, hogy néhány generáció múlva halványul ez az érv.
    2. Függetlenség feladása. Talán ez a legfőbb érv : ha Tajvan elvesztené gazdasági – politikai függetlenségét, lehet, hogy a CCCP államok mintájára szét lenne bszva a kistigrisi gazdasága a kínai ipar javára.

    Szerintem Tajvannak nem érdeke a csatlakozás a függetlenség feladása miatt.

    Y

  6. @molnibalage

    Ehhez esetleg azt tenném hozzá, hogy Alaszkát a cári Oroszország adta el az USA-nak, tehát nem önként csatlakoztak és azt se tudhatták, hogy kik azok a komcsik. A Tajvani Köztársaság pedig kezdetektől fogva a komcsik ellensége volt, tehát soha nem szakadt el tőlük, csak kitartott egy darabig, amíg csatlakoznia nem kellett hozzájuk.

    Ha már a szezonnál és a fazonnál tartunk…

  7. @Yeti

    „lehet, hogy a CCCP államok mintájára szét lenne bszva a kistigrisi gazdasága a kínai ipar javára.”

    Miért, Hongkong és Macao kistigrisi gazdaságát talán szétbaszták a kínai ipar javára? És ha nem, akkor miből gondolod, hogy Tajvanét szét fogják? Miért lenne az jó nekik? Ez a dolog, hogy a profitáló gazdasági ágakat megvágják a tervgazdaságban kifundált iparágak javára, egyébként is a kommunista gazdaságra jellemző, de ha még nem tűnt volna fel, a kommunista Kínában már 30 éve kapitalista gazdaság van, Hongkongban és Macaóban különösen és Tajvanon se lenne másképp.

  8. @molnibalage

    Erről a Havaii önként lett az USA tagállama dologról pedig lám mit találtam a „history of havaii” címszó alatt:

    „It was an independent republic from 1894 until 1898, when it was annexed by the United States as a territory, becoming a state in 1959.”

    Önkéntesség, annexió, szezon, fazon.

  9. @molni

    Miért Tajvan talán kézzel-lábbal kapálózik az elszakadásért? Talán azért választottak maguknak Kínabarát kormányt a régi helyett? A másik fogós kérdés pedig: a cikkben talán az áll, hogy Tajvan szerint szükségük van modern fegyverekre Kína ellen, vagy pedig az, hogy az USA szerint Tajvannak szüksége van modern fegyverekre Kína ellen? Mert a kettő nem ugyanaz, mondhatnám azt is, hogy szezon és fazon.

  10. Tilikov:

    „Miért, Hongkong és Macao kistigrisi gazdaságát talán szétbaszták a kínai ipar javára?”

    Gondolom nem, elismerem.

    „Miért lenne az jó nekik? Ez a dolog, hogy a profitáló gazdasági ágakat megvágják a tervgazdaságban kifundált iparágak javára, egyébként is a kommunista gazdaságra jellemző,”

    Gondolom ezért, annyira nem vágom a kínai gazdasági hozzáállást, de egy erősen központosított, totalizált jellegű államban nem hiszem, hogy a hadifejlesztésekhez szükséges mikroelektronikai ipart hagyják tovább működni úgy, ahogy volt. Esetleges áttelepítéseket, átszervezéseket el tudnék képzelni, elvégre egy 50-60 éve USA szövetséges államról beszélünk, nagy a biztonsági kockázat. De ez csak elképzelés.

    „de ha még nem tűnt volna fel, a kommunista Kínában már 30 éve kapitalista gazdaság van, Hongkongban és Macaóban különösen és Tajvanon se lenne másképp.”

    Nem teljeskörűek a közgazdasági ismereteim, de szerintem Kínában nincs a klasszikus nyugati kapitalizmushoz hasonló kapitalizmus. Kínában jelenleg szerintem egy erősen központosított, totalitárius jellegű államszervezet mellett működő fél kapitalista – kommunista gazdaság működik.

    A gazdaság egyre több kapitalista vonást visel magán (nyugati cégek beengedése, piacok megnyitása), de ha jól tudom, elég komoly az állami részvétel – támogatás a kínai cégek terén, továbbá az állam igencsak beleszólhat a piaci működésbe (pl. nemrég a Renaultot akarták kitiltani a kínai piacról egy mondvacsinált dolog miatt, jelezve a nyugati gyártók részére, hogy a kínai importkorlátozás fenttartása esetleg a kínai részről is retorziókkal járhat).

    De ha nem így van, akkor korrigáljatok :P

    Y

  11. @Yeti

    Én úgy tudom, hogy Kínában kapitalista-kommunista vegyesgazdaság van, viszont a GDP-növekedés javát a magánvállalatok termelik ki, az állami cégek jellemzően kevésbé nyereségesek. Ezt jól tudják ők is, ezért nem erőltetik túl az állami gazdaságot. (a hadiipar mondjuk pont az a terület, amit nem akarnak kiereszteni az állami kontroll alól) A nemrég csatlakozott Hongkong és Macao gazdaságát azonban meghagyták olyannak amilyen volt, csak a politika terén várják el tőlük, hogy kommunisták legyenek. Tajvannal ugyanez a helyzet, csak a politika terén várják el, hogy ismerjék el a kommunista Kína fennhatóságát, a szárnyaló gazdaságukat biztos nem akarnák államkapitalizmussá változtatni.

  12. Hawai (pár másik államhoz hasonlóan) népszavazással vált az USA tagállamává. Az már egy másik kérdés, hogy ez a beköltöző fehéreknek (amerikaiaknak) volt köszönhető, mivel ők kerültek többségbe. És nem pedig annektálták…

  13. Csak annyit füznék hozzá a nagy kína ellenességhez és amerika imádathoz.

    Nem kína rohanta le Irakot mondvacsinált indokkal, és nem kína szállta meg afganisztán elvileg a terorizmus elleni harc nevében. Majd ha az első kína katona agresszív módon lép tajwani földre vagy ilyesmi akkor megérthető az usa elgondolása. De az én szememben egyenlőre ők a rosszfiúk akik másokra kényszerítik az akaratuka.

    Ja és a déli államok hogyan is csatlakoztak a polgárháború után mint veszteseknek nem volt más választásuk. :)

  14. Doca:
    Honnan veszed, hogy a német export 60% Kínába megy? Talán az EU-ba. Ezért ( is ) hozták létre – tudod – a javak, az emberek és a tőke szabad áramlása. Az EU államai egymással bonyolítják le külkereskedelmi forgalmuk legnagyobb részét.
    Usá-ba mennyi?
    Csodálkoznék, ha ezeket Kína megelőzné.
    Snakeye: ki agresszívabb a másiknál
    Korea 1950-53, Szovjetúnió – Kína 1960-as évekbeli határincidensek, Kína – Vietnam 1979, Kína – India, állandó fenyegetődzés Tajvannal szemben. Ez tényleg egy baráti állam, amelyik a légynek sem árt(ana).

  15. Érdekes hozzászólások születtek. Mégis ha állást kéne foglalnom (USA vagy Kína), egyik „igazsága” mellett sem tenném le a voksom, ugyanis a nagyhatalmak mindig a profit reményében ármánykodnak, áskálódnak, háborúznak… Csak az egyik így köríti, a másik meg úgy.. Bár legalább Kína elismeri, hogy szívesen nyakára lépne Tajvannak. Ott ugyanis nem kell megmagyarázni az egész „demokratikus” világnak, hogy mit miért tesznek.

  16. Az usa pofátlan és képmutató. miért ment irakba senki nem fogja megtudni az igazságot. Biztos nem azért, hogy a demokráciát elvigye az iraki népnek, vagy mert akkora fenyegetést jelentett volna a világra nézve a nemlétező vegyi és biofegyverkészlete. Ha ezt valaki elhiszi akkor kérdezném tőle, hogy szomáliát miért nem szállták még meg és miért nem csinálnak ott is demokráciát? a szomi kalózok hatalmas károkat okoznak a világ minden államának. miért vannak afganisztánban amikor pl szomáliában ugyan csak jelentős számú terorista kiképző bázis talállható. Kína legalább kimondja a valós dolgokat. Tajvant akarja magának már 60 éve. Nem hiszem, hogy erőszakkal bevonulna valaha is tajvanra. a békésebb megoldásokra törekszik.
    Ha elfoglalná tajvant akkor világméretű embargó lenne és nem hogy be nem engednének semmit kínába de onnan ki sem. Az nem lenne jó nekik és tuti nagyobbat buknának vele mint amennyit a szigettel nyernek.

  17. Kicsit kezd unalmas lenni ez az iraki mantra. Igen, erősen sejthető, hogy miért mentek oda. Kína is biztos azért ment Tibetbe, mert zavarta őket a vallási eltévelyedés és ő csak jót akart a szegény vallásosságban szenvedő tibetieknek ugye…?

    Khöm, Tajvan-t régen Formosának hívták és Japán fennhatósága alatt volt egy ideig. A II.Vh után lényegében olyan fegyverszünetet és békét köthettek volna, amilyet akarnak. Ki túlzással Japán lehetett volna akár az USA X-dik tagállama is. :)

    Mert ugyebár hány japán vagy ex japán csendes-óceáni helyen van jenki támapszpont? Semmibe sem került volna anno Tajvanon is csinálni egyet. Ehhez képest az, hogy kvázi jenki protekturátus alatt van, az elég enyhe dolog. A NATO országokhoz képest meg szinte vicc. Ugyanis tudtommal csak a politikai helyzet határozza meg azt, hogy Tajvant az érdekszfére, semmiféle szerződéses kötelezettség vagy önkéntes felajánlás nincs aláírva arról, ami azt állítaná „ha bárki megtámaja Tajvant, akkor pont, pont, pont..”

    Nem igazán értem, hogy min megy a nagy rugózás.

    Ennyi év után már frankón létre tudnék hozni csoportkat a kommentelőkbők. Vannak a realisták, semlegesek, jenki fanok, jenki gyűlölők, kína fanok és persze az elmaradhatatlan turbómagyarok vegyítve némi II.Vh-s német idmádattal. Csak, hogy megkönnyítsük az újonnan érkezőkben a kommentek megítélését. :)

  18. Itt a mi kis provinciánkban – mivel nem nagyon tudja senki, hogy hol van Magyarország – nem nagyon értjük, hogy egy nagyhatalomnak mindig voltak saját érdekei, nagyon is önző érdekei. És eszközei is hozzá. A politikát nem szentek csinálják, kár itt fröcsögni bárkire is, akár orosz, amerikai, kínai vagy francia legyen is az, aki esetleg beletenyerel valakinek a hófehér lelkébe. A politika mindig is gusztustalan volt, furcsa, általunk nem látható érdekek, pénzek, szövetségek határozzák meg.
    Véleményem szerint Amerika semmivel sem képmutatóbb a többieknél csak sokkal erősebb! És megteszi azt, amit más csak szeretne.
    Ja, és a Wikileaks. Ott volt egy olyan távirat, ha jól emlékszem, hogy Szaud-Arábia kérte az Usát, hogy számoljon le Iránnal vagy az atomkutatásával, mégpedig katonai erővel. Miért nem lehetséges, hogy az Öböl államai kérték meg erre Bush-t Irak esetében? Fizettek is érte. MIért rendelnek ezek ennyi fegyvert? Mikor fog ez kiderülni? Megtudjuk valaha? Majd az utókor 100 év múlva, ha nem lesznek titkosak az akták.
    Amit nem tudsz, illetve nem értesz, azon kár idegesíteni magad és furcsa összeesküvés elméleteket gyártani. Az igazság sokkal egyszerűbb, ha megtudod.
    Kína meg kimondja a valós dolgokat. Hát ha valaki nagyon tud mosolyogni, mást mond mint, amit gondol, hát azok pont a kínaiak. Volt vagy 3.000 évük, hogy megtanulják. Nem hinném, hogy bárkinek is egyenesen válaszolnának arra a kérdésre, hogy igazából mi Kína szándéka a közeli környezetével. Félnek is tőle a szomszédok rendesen.

  19. Nah jah, az USA vagy bármelyik nyugati hatalom nem taposhat el bárkit azzal az indokkal, hogy KELL az ami az övék, mivel ez nem felel meg annak a sok álformaságnak (pld. ENSZ), amit saját maguk találtak ki azok ellen, akik esetleg mégiscsak megpróbálnának agresszorkodni. Cserébe viszont belemagyarázhatnak rengeteg emberiségellenes maszlagot, hogy aztán ők maguk mehessenek embertelenkedni (a háború így is úgy is kegyetlen). Nem tudom mivel emberségesebb agyonlőni egy terroristának titulált akárkit, mint amikor a terrorista lő agyon valakit, akit ő tart terroristának. A nyugati „népek” meg hüppögnek, hogy jajj mi ez a sok kegyetlenkedés, de addig legtöbbször nem látnak, hogy ezek a kizsigerelési háborúk biztosítják a frenetikus jólétüket (a világ szegényebb népeihez viszonítva). Ez a hatalmi felfogás II.világháború után jellemzően áttolódott az USA-ra, előtte főleg az angolok, franciák, spanyolok tették ugyanezt gyarmatosítás néven, amíg tehették.
    Egyébként az jó kérdés, hogy meddig lenne az „napi téma”, hogy Kína elfoglalta Tajvant. Előbb utóbb sanszosan belenyugodna a közvélemény is.

  20. Na igen, egy Tajvan vs. Kína meccs + totális embargó esete az egy kemény gyomros lenne az IT iparnak.
    Egy példa: a TSMC az egyk legnagyobb ic bérgyártó a világon. Egy csomó cég náluk gyártat, akik csak terveznek és nincs saját gyártókapacitásuk (Qualcomm, Altera, Broadcom, Conexant, Marvell, NVIDIA).
    SZVSZ wifi, ethernet és bluetooth ügyben lenne „némi” probléma, na meg az NVIDIA-nak ez komoly érvágás lenne. Meg persze a további 350+ partner sem örülne ennek a helyzetnek.

    Summa: Ha Kína megszerzi Tajvant reméljük, hogy békés úton teszi ezt meg.

  21. Puma. Pannon Puma

    [moderálva]

    Kína nem mondott le Tajvanról ! A szigetre irányított 1100 rakéta már ” komoly figyelmeztetés ” és persze pénz is ! Nem véletlenül fektettek be ! Kína nem tud közvetlen gazdasági nyomást gyakorolni Tajvanra, de katonait annál inkább. Sőt, ezen keresztül mégis van nyomás: a hatalmas tajvani katonai költségek terén! Az idő Kínának dolgozik.
    Ha Kína képes lesz 1-2 nap alatt katonailag legyőzni Tajvant , meg fogja tenni !
    Eddig évtizedeket várt a békés rendezésre és kezd elfogyni a türelmük!

  22. Én változatlanul csak azt tudom javasolni mindazok számára, akiknek undorító ez a képmutató, arrogáns, túlfogyasztó, nyersanyagra és piacra éhes nyugati világ (amihez immár mi is tartozunk), hogy ugyan költözzön már akkor 1-2 évre mondjuk Észak-Koreába, vagy akár Kína valamelyik kevésbé favorizált és kevésbé reflektorfényben lévő észak-nyugati tartományába, aztán szerintem rájön… Nálunk a ’70-es ’80-as években már egyáltalán nem volt kemény, diktatórikus a kommunizmus, de még pld. ’88-’90 között is civil ruhás és fegyveres nyomozók voltak a vonatokon (a nyugati határ közelében), az átlagember nem, vagy csak korlátozásokkal utazhatott külföldre, nem lehetett szabadon valutához jutni és illegális volt otthon tartani azt, 16-17 évesen metal koncertekre menet rendszeresen igazoltattak ill. kétszer elő is állítottak a rendőrök, csak azért mert farmerben és bőrdzsekiben voltunk. Az ember akkor – fiatal fejjel – teljesen felháborítónak érezte, hogy így korlátozzák a személyes cselekvési szabadságát! A mai fiatalság lehetőségei összehasonlíthatatlanul nagyobbak, és ezt természetesnek veszik, pedig nem volt ez mindig így! Csakhogy semmi sincs ingyen, ennek a viszonylagos jólétnek, és sok lehetőségnek ára van (és mindezt a jelenlegi világban több globális folyamat is veszélyezteti). Ajánlom ezt mindenki figyelmébe, akit illet!
    Érdekes módon, az USA polgárait sem kell szögesdróttal, aknamezővel és őrtornyokkal tartani a határokon belül, nem disszidálnak tömegével keletre, a jelenlegi gazdasági és egyéb problémák ellenére sem. A Travel Channel csatornán gyakran látható úti film Tajvanról, aki megnézi, annak szerintem egyértelmű, hogy mit féltenek a Tajvaniak…
    Valaki itt korábban Szomáliát emlegette. Nos, Szomália esetében is az volt a helyzete, hogy amikor ’91-ben kezdtek végképp szarul menni és eldurvulni ott a dolgok, akkor az USA volt az első (majd kisebb arányban britek és németek is) aki élelmiszer és gyógyszerszállítmányokat küldött, majd amikor az ENSZ katonai beavatkozást kért a segélyszervezetek tevékenységének biztosításához, akkor az USA tengerészgyalogosai érkeztek meg elsőnek. [moderálva]

  23. Én személy szerint nem örvendenék, ha a kínaiak szabadon utazhatnának külföldre. Amúgy ezt egy német politikus felvetette Deng Xiaopingnek, mire az volt a válasz, hogy „az ön országa felkészült évi 8-10 millió kinai befogadására?”.
    Ha már képmutatásnál tartunk, nagypofával felszólalunk a kínaiak szabad mozdásáért, de gondolom az egész nyugati világ olyan vízumpolitikát vezetne be, hogy csak a zsír gazda réteg tehetné be a lábát oda.
    Továbbá az sem fáj nekem, hogy egy gyerek politikát vezettek be és megisszák annak a levét. Ha nem vezették volna be, annak lehet én is innám a levét, de így megúszom.
    Ami a demokráciát illeti, kicsit lassan a testtel. Ahhoz, hogy egy demokrácia stabilan működjön, feltételek szükségesek, amik kínába nincsenek. Egyelőre egy olyan amilyen autoriter reszim jobb kínának, és persze nekünk, mint egy működésképtelen demokrácia.
    Amúgy jajj a bebukott demokráciáktól: Milosevics, Ljuscsenkó, Hitler és ezek csak a legismertebbek, a banánköztársaságok tábornokait ne is soroljuk.

  24. ENSZ katonai beavatkozást kért a segélyszervezetek tevékenységének biztosításához, akkor az USA tengerészgyalogosai érkeztek meg elsőnek.

    Nagyjábók minden ENSZ akcióban a jelenlét és nehézfegyverzet 80-95%-a jenki volt az elmúlt 60 évben. Európának elvei vannak, cselekvési hajlama és képessége az nem. Kevésbé polkorrekten, a szájkarate az kurvára megy, de más nem…

  25. molni

    „Nagyjábók minden ENSZ akcióban a jelenlét és nehézfegyverzet 80-95%-a jenki volt az elmúlt 60 évben. Európának elvei vannak, cselekvési hajlama és képessége az nem. Kevésbé polkorrekten, a szájkarate az kurvára megy, de más nem…”

    Igazad van!Cserében minket(Európaiakat)nem is utálnak mindenhol(kivéve a franciákat de ezt nem tudom felróni hibaként senkinek).

  26. a 60% tényleg nagyon sok volt, szóval fals volt

    inkább csak a gazd. növekedés motorja a kínai export akkor mondjuk úgy, ha ez eltűnne akkor tényleg nem lenne ez a csúcs növekedés 3.7%

    molni szerintem nincsenek tisztán behatárolható karikákba, halmazokba tartozó egyének

    én pl. a sino-vietnami konfliktusnál örömmel tudom be a vietnami győzelmet, mert a kínai kormány a vörös khmereket támogatta, viszont kritika, utángondolás nélkül nem veszem be/vallom a nyugatiak örök igazságát (demokrácia,emberi jogok), bár sokkal szebb eszme és remélem, hogy a jövőben tényleg ez lesz az egyik fő mozgatórugója a külpolitikánknak

    Az iraki háború nélkül pedig ma nem ugyanaz lenne az USA és a Nyugat, sőt az is lehet már megbukott volna, szóval itt nem teljesen a társadalmi igazságtalanság volt a casus belli, ez ténylegesen inkább arra hasonlított, mikor két bika egymásnak ront hosszú nekifutásból. Az is igaz, hogy most a kurdok tényleg tudnak üzletelni a saját földjükön található olaj/gázkészletükkel bárkivel és manapság pont ez szüli megint a nagy ellentétet a többségi társadalommal. Talán egy önálló kurd állam lenne a megoldás, bár ezt Izraelen és az USA-n kívül senki nem támogatná a világban(Töröko., Arab Liga ellenezné nagyon) és úgy gondolom, hogy a jövőben nekik kell majd kivívniuk ezt a függetlenséget, ha arról van szó akár vassal is.