|

Ausztria megfelezi páncélos erejét

Az elhúzódó gazdasági válság miatt egyre több ország kénytelen a haderőt is érintő megszorítások mellett dönteni. Úgy tűnik most éppen nyugati szomszédunkon, Ausztrián a sor: Norbert Darabos védelmi és sport miniszternek a Krone Zeitung napilapnak adott interjújában az áll, hogy évi 12 millió euró megspórolásának célzatával Bécs meg kívánja felezni páncélozott harcjárműveinek mennyiségét.

A védelmi miniszter a december 11-én megjelent interjúban utalt arra, hogy a Hidegháborúnak rég vége, a megváltozott helyzetben már nincs szükség az önálló területvédelemre, a Hidegháború alatt potenciálisan fennálló harckocsis lerohanás feltartóztatásának képességére.

A tervek szerint mintegy 500 jármű és kapcsolódó rendszereik eladása, vagy szétvágása kezdődhet meg 2011-ben.

A kivonandó géppark összetételéről egyelőre semmilyen információ nem áll rendelkezésre, ugyanakkor a darabszámot is figyelembe véve vélhetően a kivont járművek között nagy mennyiségben lesznek jelen Schützenpanzer A1 típusú páncélozott csapatszállítók és SK-105 Kürassier harckocsi-elhárítók/könnyű harckocsik. Utóbbi két harceszköz beszerzése a 60-as, illetve a 70-es években kezdődött meg és már jelenleg is nagyobb mennyiség áll tartalékállományban. (A hadrendben és tartalékállományban lévő teljes mennyiségük 480-490 db körüli.)

SK-105 Kürassier

SK-105 Kürassier | Fotó: osztrák védelmi minisztérium ,

A spanyol – osztrák együttműködés formájában megvalósuló ASCOD (Austrian Spanish Cooperation Development) páncélozott járműcsalád gyalogsági harcjármű változatából elvileg 112 áll hadrendben. Ezek hadrendbe állása 2002-ben kezdődött meg, így nem túl valószínű a belőlük történő mazsolázás. A józan paraszti ész szerint nagyobb ritkítástól védett pozícióban vannak a kisebb mennyiségben hadrendben álló, relatíve új Pandur I (71 db) és a Dingo 2 (35 db) csapatszállítók is.

ASCOD Ulan

ASCOD Ulan | Fotó: osztrák védelmi minisztérium ,

És persze ott vannak a „nagymacskák”, a 114 Leopard 2A4-es harckocsi, melyek egy része vélhetően szintén esélyes lehet az említett cirka 500 gépes állományba kerülésre.

A Krone Zeitung értesülése szerint egyébként kis hazánk állítólag érdeklődését fejezte ki néhány harckocsira.

Egy kis publikus Bundesheer demonstráció a nagy(obb) vasaik egy részének részvételével

199 hozzászólás “Ausztria megfelezi páncélos erejét”

  1. 114 db Leopárd II. harckocsiból nem tudom mennyit vonnának ki.
    Talán semennyit, nem nagy a mennyiség ugyanis.
    Amennyiben mégis, vajon mi mit tudnánk megvenni, üres zsebből ? :)
    15 db-ot ? :)
    Legalább, zászlóalj mennyiség kellene.
    Kisebb mennyiséget, a fenntartás, javítás, egyéb logisztika, biztosítása folytán nem érdemes hadrendbe tartani.
    Bár szubjektíven, én legalább dandárnyi új harckocsira szavaznék.
    Ami persze nem lesz, még a rendelkezésünkre álló T-72 típusból sem tudunk kiállítani, dandárnyi erőt már. :)

  2. Legalább 120 db harckocsi kellene, egy dandárban, a jelenlegi felállású lövész alakulatok mellé..
    Vagy nem kell konkrét harckocsi dandár, akkor viszont legalább 3 összfegyvernemi lövész dandár kellene, dandárokban, egy harckocsi zlj.
    Természetesen kiegészítve, a megfelelő mennyiségű, típusú, páncélozott gyalogsági harcjárművekkel, felderítő harcjárművekkel, önjáró tüzérséggel, stb.
    Még ez is kevés persze, már ami az ország védelmét illeti.

  3. A saját meglévő erőinket leépítettük ,kiadás csökkentés címén,arra nem volt pénz hogy tankoljuk, nemhogy modernizáljuk.Ezeknek is az lesz a sorsuk mint a gripen-nek, lesz de mégse lesz.A Kossuth térre kirakni gyerekeknek max.Rep napon mondom a Rába mellet lévő katonának motorteret mutassa meg,nemlehet titkos,elöljáró megtiltotta,mondom neki üzenem a net korában ez baromság.

  4. Olyan nincs, hogy ötven korszerű MBT Rommel28, mi az az ötven???

    Van harckocsiszázad: 10-13 MBT közt
    harckocsizászlóalj (3 század): 31-40 MBT közt
    harckocsiezred és harckocsidandár (3 zászlóalj): 95-120 MBT közt
    harckocsihadosztály (3-9 zászlóalj): 100-330 MBT

    De ilyesmit csak a nagyhatalmak engedhetnek meg maguknak, de még ők is egyre inkább kombinált egységekbe szervezik át a harckocsizó alakulataikat. Ezeket nevezzük nehézdandároknak, vagy páncélgránátosoknak.

    Ezek általában két harckocsizászlóaljból, két gépesített lövészzászlóaljból, egy felderítőosztályból, egy önjáró tüzérosztályból és a támogató zászlóaljakból állnak. A kisebb, elsősorban hegyvidéki országok csökkentett erejű kombinált alakulatokat szerveznek, mivel ott a terep nem kedvez a harckocsiharcászatnak, így tesz például Ausztria is, ahol egy hk.zlj-re jut egy gl.zlj egy vadászzászlóalj és egy öj.tü.o. A páncélgránátosokat a harckocsizók és a gyalogság kiegyensúlyozott ereje különbözteti meg a sima gépkocsizó lövészdandároktól, amelyek a gyalogság túlsúlyával operálnak.

    Magyarországnak mindenképpen szüksége lenne két nehézdandárra (amikor Orbán átadta a stafétát 2002-ben, még három gl.dd. volt!). Figyelembe véve a környező erőviszonyokat egyelőre két normálisan felszerelt csökkentett erejű gépkocsizó lövészdandár is megtenné, amit idővel egy-egy újabb harckocsizászlóaljal kiegészítve páncélgránátossá lehet feljeszteni így:

    2x nehézdandár:
    – 1x harckocsi zászlóalj
    – +1x harckocsi zászlóalj -idővel
    – 3x gépkocsizó-lövészzászlóalj
    – 1x felderítőosztály
    – 1x önjáró tüzérosztály

    2x könnyűdandár (vadász és huszár):
    – 3x vadász/huszárosztály
    – 1x vontatott könnyű tüzérosztály

    1x tüzérdandár:
    – 3x vontatott tüzérosztály
    – 2x MLRS

    1x műszaki dandár

    A könnyűdandárok a missziós ígényt elégítenék ki, a mai magyar haderő teljes ereje egy könnyűdandárral ér fel. Ez az öt harcoló dandár itt egy a szomszédainkkal paritásban lévő korszerű és kis hadsereget jelentene. Magyarán egy komolyan vett honvédelem harckocsiigénye alsó hangon: 66-80 MBT, optimális esetben pedig 132-160 MBT függően a hk. századok erejétől.

  5. Blogen:

    50=1*50 vagy 2*25 vagy 5*10 , remélem érthető. :)

    Hogy milyen módon osztod szét a harckocsikat az már csak az alkalmazón múlik. Ha én kitalálom, hogy mától egy harckocsiszázad 5 MBT, akkor az annyi.
    Nálunk az MBT-k szerepe főleg az Alföldön előrenyomuló ellenséges páncéloserők megállítása lenne. A környező országok T-55 és T-72 variánsokkal rendelkeznek(esetleg T-80 az uránoknál) és névlegesen áltlában 100-200 közötti mennyiségben(kivéve az ukránok). Ennyi harckocsi megállítására 50 Leo 2 elég, figyelembe véve az iraki háborúkat, ahol szintén sík terep volt.

  6. Te bármit kitalálhatsz, de a végeredmény valami torz struktúra lesz. Magyarországon az MBT-k szerepe a Kárpát-medence teljes területén az előrenyomuló, előrenyomulni készülő, vagy menekülő MBT-el szembeni támadás vagy üldözés lenne egy épeszű honvédelmi doktrínában. A politikusok persze gondolkodhatnak odavetett számokban („Janikám, elég lesz nektek tizennégy Gripen is!”), ám azok a számok semmi másra nem lesznek jó, minthogy tovább csesszék szét a honvédelmünket, képtelen gyakran semmire sem jó mennyiségeket, furcsa alakulatokat és azokra épített torz doktrínákat eredményezve.

  7. „Te bármit kitalálhatsz, de a végeredmény valami torz struktúra lesz.”

    Ez hülyeség. Ebben az országban mindenki csak abszolút megoldásokban tud gondolkodni? Csak vagy csak az jó. Ez megy a politikában. Be kéne az ilyeneket íratni egy problémamegoldó tanfolyamra (pl matek) és meglátnák, hogy egy problémát minimum kétféleképpen meg lehet oldani.

  8. Ez igaz is lenne, ha az empíriokriticizmusról szólna a dal, ahol bármi is lesz a megoldás az megfelelhet a PÁRT-nak, de sajnos tankokról van szó, meg háborúról, ami meglehetősen egzakt dolog. X számú tank ki tud lőni Y számú tankot, támadáshoz és védekezéshez ekkora és ekkora fölény kell, stb. Ha egyszer számszerűen van a potenciális kihívásnak X számú tankja, akkor csak a védekezéshez kell legalább annyi, hogy ezzel minden a támadásukhoz szükséges fölényt ellensúlyozni lehessen. Ez pedig csak és kizárólag mennyiségi szemlélettel kivitelezhető, mert a varázserejű fegyverek, amikből kevesebb is elég az ellen profán fegyverei ellen típusú szemlélet csúnya pofáraesések előszobája a történelem tanulsága szerint. Ha kevesebb ámde talán jobb tankunk van, akkor például nagyobb az esélye, hogy az ellen több, de rosszabb tankjából több szabadul rá a mi kevesebb tankunk miatt védtelenül hagyott szárnyainkra, kevésbé ütőképesebb alakulatainkra, azok állásait csúnya nemzeti temetővé alakítva és akkor baszhatjuk, hogy a front rövidke szakaszán minőségi fölényben voltunk, mert az ellen a többi szakaszon vívta ki a győzelmet ráadásul mi a büdös életben nem fogunk csillagháborút vívni, szal azok a csekélyke minőségi fölények, amiket ideig-óráig fel tudunk mutatni, ha pénzt áldozunk rá nem fogják a mennyiségi fölényeket ellensúlyozni.

  9. Az „íróasztal főokos” elméletek már megtették a hatásukat.
    Ne fokozzátok. :)
    ( akinek nem inge, ne vegye magára :) )
    Nézzétek meg, a „haderők a XXI. században” honlapot.
    Ott megtaláljátok a szomszédos országok haderőit.
    Létszámban, nehéz fegyverzetben….
    Mert egy esetleges, „bár ne legyen” kívánságú, konfliktus helyzetben, velük kerülünk szembe.
    Ehhez kell venni a miénket.
    Ami most nincs….

    Amit leírtam, ehhez képest írtam le, valamint tapasztalatból.
    A jelenlegihez képest, szükség lenne, kb.: 40 000 fő aktív létszámra, kb.: 20 000 fő tartalékra.
    6 gépesített ( összfegyvernemi ) dandárra.
    1 ejtőernyős ( Szolnok összevont, missziós, stb.) dandárra.
    1 tüzér dandárra.
    2 légvédelmi rakéta dandárra. ( dunántul, alföld )
    1 harci helikopter ezredre.
    1 szállító helikopter ezredre.
    2 vadászrepülő ezredre. ( a legjobb légvédelem a vadászgép, elv alapján )
    1 vadászbombázó-felderítő századra.
    Na meg a többi kiegészítő alakulatra….

    Egy ilyen haderő, elrettentő erővel bírna, bármelyik szomszédunk esetében, figyelembe véve saját katonai erejüket..
    Ukrajnát ebbe nem vettem bele.
    Azonban ők nem Nato tagok, tehát nem is kell.
    Ellenük ott a szövetségi védőháló.
    A többi viszont Nato, vagy oda igyekszik.

  10. És a 40000 főben benne van a vezetés és a harci támogató, kiszolgáló erők, vagy ez a tisztán harcoló katonák száma?

    A háborúra sokmindent lehet mondani csak azt nem, hogy egzakt. Egzakt az ami képletekkel leírható és az esetek 99%-ban működik is. Az emberi tényező miatt ez ebben az esetben nem igaz(még kismillió dolog felsorolható hogy miért nem).
    Nem csodafegyverekről van szó, hanem egyszerűen nagyobb a harcértéke.
    Már rég szétkapta a T-72-t, mikor az még a saját hatásos lőtávján kívül volt(Irakban is így ment). Itt nem 10-szeres mennyiségi fölényről van szó, mint pl a 2. vhban, hogy a minőség nem számított( a vége felé)

  11. Te hogy hozod ki ezt honvéd hatvanezer főből??? Csak a hat összfegyvernemi dandárod harmincezer fő! Vagy a hadsereg ebben a verzióban csak harcoló katonákból áll és minden más ki van szervezve civilbe? Civil hadtáp, civil ellátás, civil, szállítók, civil szakácsok, vagy ez így hogy? Amúgy Ukrajnán kívül a legerősebb Romániának és Szerbiának van négy-négy gépesített lövészdandárja, szal erősen el is túloztad te ezt itt.

  12. Kíváncsi vagyok a részletekre, hogy mi lesz a végeredmény.

    Egyébként én szívesen látnék néhány Leot a HM színeiben.

    Ma magyarországon zászlóalj rendszer működik. 24 zls van elvileg. A feladattól függően lehet modul rendszerben a különböző zls-eket magasabb egységekbe szervezni. Nincs önálló dandár.
    pl Tatai l.dd. (4 zls) még él de tatán csak két könnyűlövész Zls van és másik két zls-t más alakulatok adnak hozzá. Vagy a debreceni (4zls) gl. dd. ott is csak két lövész zls van. Úgy edészítik ki őket a feladathoz műszaki felderítő vagy más zlsekkel.

    Egyébként jelenleg 20db T-72 van még hadrendben!!! Ha nem is többet, de egy ZLS nyit vehetnénk helyettük. (kb. 39-45 db)
    magyar rendszerben a zls (39db) német rendszerben (45 db)

  13. „A háborúra sokmindent lehet mondani csak azt nem, hogy egzakt. Egzakt az ami képletekkel leírható és az esetek 99%-ban működik is.”

    Ez a háború. A háborúkat szinte mindig az erőfölényben lévő, nagyobb áldozatokat hozni képes fél nyeri. Továbbá a legalapvetőbb katonai logika az a fajta hiperkonzervativizmus, miszerint mindig a legrosszabb szcenáriót kell alapul venni, mert a háború nem játék, a háborúban bármiféle kockázatvállalás azonnali felkoncolással büntetendő hazaárulás. A kockázatot ugyanis a vereség, a honfitársaink kiontott vére, az adófizetőink elpazarolt pénze, a hazánk potenciális rombadöntése jelenti.

    És igen, a Leó 2A4-nek nagyságrenddel nagyobb a harcértéke, mint a T-72M-nek, vagy a szomszédainkban rendszerben álló modernebb modifikációknak. Ám ez nem változtat azon, hogy ha kevés a tankunk, akkor az ellen mennyiségi fölényben lévő tankjai nagyobb eséllyel fognak brutális irtást végezni a mi gyengébb páncélvédettségű járműveink közt, mivel nem tudunk majd mindenhol elég tankot szembeállítani az ellenség tankjaival. Ha pedig a saját kevés tankunkat egyenlegesen szétszórjuk a fronton, hogy mindenhova jusson egy kevés fölény, akkor az ellenség számára gyors utat nyitunk a győzelembe, hiszen a saját rosszabb tankjaik tömeges bevetésével egy ponton úgy felgöngyölhetik a mi szétaprózott védelmünket, ahogy az a tankönyvben meg van írva.

    A minőségi fölény nem pótolja a mennyiségi paritást!

  14. Vegyes, a tartalékból feltölthető a kiszolgáló egységek hiányzó létszáma is.
    Nálam elsők a harcolók.
    A kismillió felsorolható dologban igazad van, de itt ezen a honlapon erre nincs lehetőség.
    Igyekszik mindenki a lényegre törekedni.
    Az írásom szubjektív, természetesen nem kell egyetérteni vele, vagy hekyben hagyni.
    Viszont úgy érzem, nagyon sok itt az „elméleti katona”.

  15. jövőre legkésöbb 2012 fele Németben is nagy tank leépítések lesznek, sanszosan megint felkínálnak nekünk egy ~100dbot 100euroért, ráadásul ezek sanszosan még a lengyel daraboknál is jobb állapotban lesznek

    Rommel: „Ebben az országban mindenki csak abszolút megoldásokban tud gondolkodni? ”
    ld a havonta előbukkanó mi kéne ömlengéseket ahol mindig csak technikai eszközök végeláthatatlan sora jön…

    blogen: Mindig ár/értéket kell nézni. Egy Leo2 A5 akár a DM-53al bezony környezetünket tekintve „csoda fegyver” amit ráadásul a szövetésgeseink által is üzött leépítés/racionalizálás/összeomlás miatt remélhetőleg annyiért kaphatunk meg mint amennyiért az A4et is felkínálták nekünk. Nagyon olcsón.
    Innen a story amolyan no brainer.

  16. Háborúban nincs kockázatvállalás? Már maga a háború elindítása is egy kockázatvállalás, ugyanis semmi garancia nincs rá, hogy a kirobbantó fél megnyeri. Egy gyalogoskatona sétálása is kockázat, mert lehet hogy a következő pillanatban szétviszi a fejét egy 800 méterről leadott lövés. Ilyenre nem egy példa volt.
    Az összes háborús lépés magában rejti a kockázatot. A különleges egységek bevetése meg maga a hazárdjátékok csúcsa.

    Páncélosok ellen bevethetőek pct. rakéták is, nem muszáj ott MBT-nek lennie.
    Te már láttál harckocsiütközetet, vagy olvastál ilyenről? Az ellenfél T-72-i már azelőtt elpusztulnak, hogy elérnék a gyalogságot. Ja és ne feledd, hogy a védekező fél mindig előnnyel rendelkezik.

  17. „blogen” igazad van.
    kevés maradt, a nem harcoló létszámra.
    Lehet, pontatlan voltam.
    A többit viszont tartom.
    Ami a harcoló egységeket illeti.
    Nagyon próbáltam nem kihívni ,az antikatonák elenszenvét, ami a létszámot illeti.
    Ne haragudj blogen….

  18. -Fade-

    Ha már 1€/DB áron adják a németek a tankjaikat(2011/2012-ben) akkor már tök mindegy, hogy mennyit vesz a HM, de abban az esetben minimum kétszeres mennyiségek kellene megvenni mivel ilyen poton összegért már pótalkatrésznek is megéri bevásárolni 1 kalap alatt!

  19. honved: A Német vágás miatt vszeg megent lesz olyan mint ahogy Lengyelo vett Leo2 A4et. 1euro/db ár + 250.000euro/db árért nagyfelújítás.

    Mielött elfelejtem először nekünk kínálták fel a lehetőséget Németek, miután mi nemet mondtunk csaptak le rá a Lengyelek.

  20. Az a baj Fade, hogy nincs igazi tapasztalatunk arra, hogy milyen a modern háború csillagháborús technika nélkül. Tehát milyen az, amikor két viszonylag jól eleresztett részben kései hidegháborús eredetű, részben kortárs haditechnikával felszerelt közepes ország, mint egy itt vázolt optimális hadseregű Magyarország vagy a kortárs Románia egymásnak esik. És a légi fölény csak annyit jelent, hogy a harcmező fölött sikerül az egyik félnek folyamatosan több ellenséges gépet lelőnie ami napi átlagban kettőt-hármat jelent, mint viszont és a CAS a korlátozott mennyiségek miatt elméleti lehetőség csak, mert a szemben álló légierők örülnek, ha egy-egy kisebb támadást megereszthetnek az ellenséges repülőterek és hadvezetési pontok ellen a légvédelmi feladataik ellátása mellett, míg harci helikoptert a saját csapatok is csak a támadások előtt közvetlenül látnak egyet-egyet, az első napokban, amíg a csapatlégvédelem nem végez azzal a tucatnyival, amit a harcoló felek fel tudtak összesen mutatni, szal a háború majdhogynem tisztán szárazföldi offenzívák és védelmek sorozata lesz, korlátozott készletekből megvívva, így egy hét után már el-elfogynak bizonyos lőszertípusok, bombák, rakéták és a pótlásuk igen nehézkes lesz, ha egyáltalán lehetséges.

    Semmilyen következtetést nem tudunk levonni erre az iraki háborúkból, vagy Afganisztán lopakodókról bombázásából. Így azt sem tudjuk, hogy ilyen körülmények közt mit jelent egy Leopard 2A4 fölénye egy T-72 kései modifikációja fölött szakasz, század vagy dandárszinten.

  21. A háborúk kirobbantásáért a kockázatot a politikusok vállalják, amihez optimális esetben az utcákon háborút követelő nép felelőssége is társul (csak magukra vethetnek). Ám minden más a katonák dolga és jajj annak az országnak, ahol a politikusoknak lehetőséget adnak a hadvezetésbe beleszólva tovább kockáztatni. Persze a legtöbb esetben már ott el van baszva, amikor a politikusok a katonák egyértelmű intése ellenére kockáztatnak, már ezt se lenne szabad hagyni, ez is túl sok hatalom kontraszelektált debilek kezébe helyezve.

    Nem jut eszembe az orosz generális neve, aki azt mondta a XVIII. század vége felé, hogy rühelli a háborúkat, mert az tönkreteszi a hadseregeket. Ez egy jellemző hozzáállás a kérdéshez katonai szemszögből.

  22. Ez mostanában pont fordítva van. Inkább a katonai vezetés nyúl hamarabb a fegyveres beavatkozáshoz. Pont ezért vannak civilek a minisztériumban, hogy elkerüljék a forrófejűséget. Dél-Koreában sem a katonákon múlt, hogy ilyenre sikerült a válaszcsapás. Nesze most odaraktak egy volt vezérkari főmuftit.

  23. Sziasztok!

    Ijesztő tartom, hogy amíg a világ fegyverkezik, Európa leépít!
    Szerintem, ha holnap Ausztria, vagy Németország felajánl 50-100 tankot, azt mind el kell fogadni! Ha nagyon olcsón, akkor mind megvenni! Ha 150-et akkor annyit! Ilyen lehetőségek elég ritkán adódnak! Ki kell használni. Nem kell őket holnapután lőtérre vinni!!! Mind levákumcsomagol, és majd ha lesz rá pénz szépen lehet őket előszedegetni! És nehogy valaki elkezdje magyarázni, hogy őrzés, állagmegóvás, stb!!! Focipálya nagyságú területen elfér 100hk! És még fedelet és átlag 20 fokot kapnának, 100 év múlva is csak akksikat meg max gumicsöveket kellene cserélni…. Aztán itt már lehetne titkolózni! Had gondolkodjanak a szomszédok, hogy időközben 5-vagy 50 kiképzett személyzet tanulgatja-e a harckocsizást… Ebből kiindúlva én nem is értem, hogy a leépítés miért nem lekonzerválást jelent okosan gondolkodó európaiaknál! Miért szétdarabolást! Egy háború közeli helyzet, valószínűleg évek alatt alakul ki. Lenne idő , a lekonzervált eszközök mögé személyzeteket képezni ha úgy alakul…

    http://www.ibd-deisenroth-engineering.de/leopard-2a4-evolution.html

  24. Azért nem ártana figyelembe venni Magyarország sajátos helyzetét a régióban, konkrétan azt, hogy csak nekünk vannak területi követeléseink a szomszédainkkal szemben(nem hivatalosan persze!), tehát ha mi itt elkezdünk fegyverkezni, pl. veszünk/kapunk 140 Leo2-est, ahogy sokan szeretnék, akkor egy háború esetén bizony nem T-72-esekkel találnánk szembe magunkat, hanem például románok, ha nem tudnak Leo2-eshez jutni, akkor jó eséllyel megszereznék maguknak bérgyártásba a törökökhöz hasonlóan mondjuk a dél-koreeai K2-est, akkor hol is lenne így a vélt minőségi fölényünk? Sehol.

  25. ha USA összeomlana egy össz latin-amerikai,ázsiai összezárás esetén, ami még legalább 20 év múlva lesz lehetséges, akkor elszabadulhatnának Kelet-Európában az indulatok, a szerbeken még rajta az oroszok gyeplője, a románok igazából mindenkit zavarnak az európai régióban, egyedül Izrael-Amerika futtatja őket, ha esetleg beindulnának ellenünk a Szlovákokkal együtt, akkor szerintem az osztrákok-németek támogatnának minket pár szállítmány ezmegazzal, mert jelentős befektetéseik vannak idehaza, amit védenének, ha oroszbarát politikát folytatna a jelenlegi kormány(orosz vízummentesség-szabad mozgás EU-n belül, közös rakétapajzs támogatása, Szu-100 SuperJet rendelés el nem törlése), akkor a szerbek féken lennének tartva egy esetleges USA összeomlás esetén, nemsokára elnökségünk lesz és sok mindenben meg kell majd nyilatkoznia a delegáltjainknak.
    A románok rendesen bögyükben vannak az oroszoknak is, hozzátenném ők is húzogatják a medvebundát rendesen, nem csodálkoznék ha az elkövetkező 50 évben kapnának egy rendesebb pofont tengeren és levegőben egyaránt.

  26. igazából Románia elég komoly szárazföldi erővel rendelkezik, a Gripenek ki tudnák ütni a légerejüket, de nem tudnának megfelelő mennyiségű légi támogatást nyújtani a szárazföldi csapatainknak. 300 Bison és a rengeteg tüzéségi eszköz + csapatszállító igen nagy és mobil haderő. Egy román államcsőd egyáltalán nem elkerülhetetlen, állandóan veszik fel az IMF hiteleket, közben átgondolatlanul költekeznek, nagy a korrupció, nem eurozóna tagok, Washington fog rajtuk segíteni, ha bajba kerülnek, de az drága lesz. Bulgária is hasonlóan oroszellenes és törökellenes, ők is kapni fognak a szájukra rendesen.

  27. A németek már korábban megváltak néhány Leotól, most pedig a sógorok teszik ugyanezt…
    A probléma az, hogy a lehetőség a szomszédban van, de minekt nem érdekel a dolog vagy rossul fogunk hozzá.
    Pedig most már tenni kell valamit páncélos és csapatszállító fronton is!

  28. „De azért csínján a nem kerül semmibe kijelentésekkel.”

    Túl lehet misztifikálni ezt a konzerválás ügyet, de nem érdemes!
    Aki volt katona, tudja, hogy konvergál a NULLA- forinthoz a konzerválósdi felénk! HA ettől sokkal sokkal komolyabban vennénk, akkor sem jelentkezne mérhető tételként a Hm-költségvetésben 100-hk konzerválása, és őrzése! Persze, lehet ebből milliárdos tételeket is csinálni! Nálunk ez sem lenne meglepő!!! De ez már egy másik történet!

  29. Ha a háború előre kiszámítható lenne, akkor egyetlen egy lövés sem dördülne el, mert a kezdeményező fél győzelme 100%, ezért a másik fél azonnal megadná magát.
    Ha pusztán a meglévő eszközök fejlettsége és száma alapján el lehetne dönteni a harcok kimenetelét, akkor nem létezne Izrael és Hitler sosem szállja meg Franciaországot.

  30. nani1980
    voltam katona méghozzá harckocsizó!
    Láttam a „konzervált” T-55 és BMP-1 eket. több százat egy helyen.
    De amit az orosz vassal megteszel egy Leoval nem hinném, hogy célszerü.
    Gépzsírral bekenni a nyílásokat ponyvát rá (ha van) azt hagyni rozsdásodni. A leó SZAKSZERŰ konzerválása valószínűleg ennél azért többet jelentene. Ami gondolom nem óriási összeg, de nem 0! Főleg figyelembevéve az ugyancsak nem óriási összegű pénzt amivel egy évben a HM gazdálkodik. Csak valaminek a terhére lehetne megoldani és nem hinném, hogy a tábornokoktól vonnának el valamit. Inkább a csapatok sínylenék meg ismerve a magyar állapotokat.

  31. „ó eséllyel megszereznék maguknak bérgyártásba a törökökhöz hasonlóan mondjuk a dél-koreeai K2-est, akkor hol is lenne így a vélt minőségi fölényünk? Sehol.”

    Ezen jót röhögtem. Épp most akarnak éhen halni, még a Mig-21-t sem képesek leváltani, de biztos lesz pénzük a létező legdrágább nyugati harckocsira.

  32. Érdekes olvasni itt a különböző megjegyzéseket. Butaságokat nem látok, ami tökjó, de azért a valóság is sokszor távol áll. Ne haragudjatok, én is el tudok képzelni rengeteg dolgot, de azt nehezen, hogy a környező országok, és NATO tagok ellen kéne fegyverkeznünk.

    Amúgy blogen egyik kommentje fogott meg nagyon, hogy olyan korlátozott hadseregekkel rendelkeznek itt az országok, velünk együtt, hogy nem igen lehet itt beszélni komoly háborúról. Egyrészt elég irreális háborúról beszélni, másrészt napok-hetek alatt kifogynának a felek pl lőszerből, eszközből alkatrészből komoly intenzitás mellett. Aztán mit kezd valamelyik ország, ha elfoglalta a másik egy megyéjét/járását? Rendes megszállást sem lehet csinálni. Egy ilyen háború nem jó semmire, csak arra, hogy jól lenullázza a résztvevő országok gazdaságát és a tőke menekülését vonná maga után. Aztán ez újabb 20 év lemaradást eredményez… Semmi értelme és nyerni sem lehet semmit amiért ez a kockázat megérné. Itt maximum annak van realitása, hogy valaki aki sokkal komolyabb fogja magát és jól odacsap valakinek (lásd Oroszország Grúziában). Ez ellen pedig nem lehet mit csinál maximum megdrágítani egy kicsit az ellenség dolgát…

  33. hát míg stabilitás van addig nincs háború, ez alaptézis.
    amint a BRIC kész bedönteni egy szeparálással a Wall Streetet, akkor egyik fél sem fog azon gondolkodni, hogy annak milyen hatásai lesznek a kelet-európai államokra nézve. Nem Szomáliával vagy Argentínával fogunk valaha is hadban állni gyakorlatilag, hanem azokkal akik az érdekeinkkel szemben állnak, esetleg a szuverenitásunkat veszélyeztetik.

  34. Egyébként ajánlom mindenkinek a 4. arab izraeli háború történetét a páncélos csapatok alkalazása tekintetében. Több fronton harcoltak, kevés technikával. A lények, hogy egy frontra öszpontosították a fő páncéloserőket és a légierőt, amint kivívták a gyözelmet azonnal szállították át az egységeket a másik frontra. Ez nálunk is kivitelezhető. Nem olyan hatalmas az ország, az úthálózat is mondhatni egész jó, a vasút hálózat mondjuk elavult, de használható.
    Csak azért írom ezeket a gondolatokat, hogy rávilágítsak arra, hogy nem muszáj nekünk 1000 Hk elég 100, ha nem forgácsoljuk szét őket és magasabb egységekbe szervezve alkalmazzuk megfelelő erőt képviselhetnek. Egyébként a HK alapvető harcászati alkalmazása a front áttörése. A gépesített egységeknek kell az áttörést kiaknáznia és továbbfejleszteni azt. A hk alkalmazható halogató harchoz is, de miért pazarolná az ember védekezésre a támadó potenciálját?
    ez csak pár gondolat volt…

  35. Mivel nem lát senki a jövőbe, mindíg a legrosszabbra kell felkészülni! Legalább is a lehetőségekhez mérten törekedni rá.
    A körbezsírozzuk konzervmócer, pedig nagyon is jól működik egy Leónál is. Mégha ez furának is tűnik! De egy 20 fokos kis páratartalmú hangárban, szinte korlátlan ideig őrizhető egy Leó! Zsírozás nélkül is!) Pont úgy mint a több százmilliós Ferrarik, stb… Lesötétítve még a gumi alkatrészek, is évtizedes nagyságrendig hibátlanok tudnak maradni! 10-év múlva olajcsere, új akkuk, és röff… :)
    Lehet , hogy Románia is fejlesztene, de ők lehet nem ingyen kapnák , és talán így már 2x meggondolnák! És egy jó külpolitikával meg lehet magyarázni minek a 100 leo! Mivel teljesen logikus dolog lenne!
    Emellett ha 100 leó karmolgatja ugrásra készen a magyar földet az ellenre várva, hááát… 10-20 évig nem nagyon fog durva dolgokban gondolkodni a környéken senki! De ne feledjük, hogy nem csak a környékben kell gondolkodni…

  36. Puma. Pannon Puma

    Bizony kellenének nehéz harckocsik. Szerbiában még mindig nem kizárt egy katonai puccs. Nekik kb. 1 000 harckocsijuk van. Nekünk talán 100 lehet rendszerben !!! / összesen 272 T-72 volt, amiből nagylelkűen ajándékoztunk – mert gazdagok vagyunk /
    Harci helikopterünk – üzemképes talán 6-8 db, harci repülő 14 db, légvédelmi rakéta talán 20 indító + vállról indítható ami ugye nem az igazi !
    Szóval kellene korszerű technika. DE MIBŐL ??????
    El kellene adni a rozsdásodó kb. 20 – német ajándék – harci helit, a kb. 40 db . MiG-21-et és ágyúk tömegét. Nem teszik. Na, ebből sem lesz pénz !
    Akkor miből ???

  37. „A körbezsírozzuk konzervmócer, pedig nagyon is jól működik egy Leónál is. Mégha ez furának is tűnik! De egy 20 fokos kis páratartalmú hangárban, szinte korlátlan ideig őrizhető egy Leó!”

    A migek se álltak tető alatt pedig nagyobb értéket képviseltek mint néhány rozsdás HK. És amt nem hinném, hogy hosszútávon tolerálna a leo, az pont a hideg és a pára ami az elektrónikai rendszeret tenné tönkre. Tehát azt mind ki kellene belőle szerelni becsomizni és egy raktárba betenni. Na most 100 HK nak nagyon sok kütyüje van amit ki kell szedni beládázni elhelyezni. Egy raktár fentartása nem 2 fillér. Már csak a fütő és páramentesítő rendszer működtetése is jó kis összeg. nem beszélve a biztonsági rendszerekrő az örzésről, a karbantartásokról. azért mondom nem olcsó mulatság az se. Ráadásul minderre rá lehet számolni a zsebredolgozást is. Szóval nem olyan filléres tétel ez ahogy tetszik gondolni. De persze megoldható úgy is, hogy a beton szélére leparkolom, pár kiló zsírral lekenem itt ott aztán 4-5 év múlva a teljes elektrónika kuka, és marad egy nagy halom fém ami semmire nem jó csak céltárgynak lövészeten.

  38. Magyar köztársaság nem működő képes.

    Lassan nem is az eszközök léte vagy nem léte a kérdés.
    Hanem hogy kik alkalmasok katonai szolgálatba. Kikből lehetne évek alatt harcosokat faragni.

    Ez az állam alakulat több végezetes belső feszültséggel küzd.

    A magyar Gandi pár hete megfogalmazta az egyik lényegi problémát.
    Miszerint magyaroknak meghagyott területen ma két társadalom él.
    Ráadásul úgy hogy az egyik a másik erőforrásait feléli érdem nélkül kapott jogai elő jogai által.
    Hab a tortán hogy a termelő munkát végző társadalom beáll a 1,5 gyerekes család modellre, közben a haszon élvező társadalomra a 3,6 gyerek szaporulat igaz.

    Ez hatalmas egyenlőtlenségeket okoz. Erő forrásokat von el pl: a honvédség elől is.

    Ami régen korokba honvédelemre ment az elmegy szociális rendszerre.
    Valamint régen meghatározó értelmiségi rétegeket vagy megölték vagy kénytelen volt elmenekülni.

    Olyan garnitúra került helyükre aki alkalmatlan és olyan kultúrát honosítottak be hogy a rátermett embereket akik képesek lennének építeni kicsinálják.

  39. Ijesztő tartom, hogy amíg a világ fegyverkezik, Európa leépít!

    Mert azokhoz képest aki fegyverkezik, a NATO agyon van pakolva. Az USA-t leszámítva az NATO kemény magjávak szemben közel – de távol se nagyon – nem nagyon tud kiállítani senki méltő légierőt és szárazföldi haderőt. A flotta terén van sansza az oroszoknak és talán Kínának, de az utóbbiban erősen bizonytalan vagyok.

    (Atomfegyverek nem játszanak.)

  40. Üdv!

    Azokból a saurer pszh szerűségekből, lehet elkélne néhány az MH háza táján, tekintve hogy a BMP-ket rekord idő alatt sikerült eltakarítani.
    A Leo-2 szerintem esélytelen. [pedig de szép is lenne :( ]

    Puma. Pannon Puma:
    ha jól tudom, a T-72-k össz. mennyisége 238 harckocsi és két vontató jármű volt.
    Asszem légvédelemre csak a mistral van meg a KUB (igla, mint valódi
    vállról indítható rakéta már nincs.)
    A helikoptereket és a MIG-21-eseket nem tudjuk eladni senkinek. Nem így kellett volna velük (EL)bánni….

  41. Ezt még tegnap a katona haverom mutat.

    http://www.viddler.com/explore/MihalyiAttila/videos/2/

    Mondta amit Mihályi Attila mond az sajnos tény.

    Amit említ Roham Lövész tanfolyamot az is felszámolták.
    Csak a Szolnokiaknak jár per pillanat.

    Szolnokiak meg a rátermettségen inkább másodlagos a hátszél a lényeg.

    Ő maga is azért nem került oda mert nincs mögötte senki.
    Pszichológia eredménye kiváló, mentális állapota alkalmassá tenné a legkeményebb missziókba való részvételre is.

    Fizikai felkészültségéről annyit hogy: 1 Danos karatés.
    Alapkiképzésen lövészeten : kiváló minősítést kapott.

  42. Törökország ugyan Nato tag, de hosszútávon azért nem mernék rá tenni, hogy ez így is marad. Ha megnézed törökországnak mekkora páncélosereje van, egész urópában nincs még egy ekkora. A nato a törökök és az usa nélkül igencsak halovány. Főleg hogy a britek és a németek is leépítenek és csökkentenek. A többi kissebb állam is a példájukat fogja követni.

  43. 238 db T-72 és 13 db VT-72 vontató volt rendszerben. 77db ment irakba és 77 db ment afgánba. marad elvileg 84 db, de a belorusszoktól kapottak között volt olyan ami már alapban akanasérült páncélzattal érkezett, ezeket kivonták. egy ideig 50 volt szolgálatban majd csökkentették 20 ra ebből 12 van aktív állományban a többi tartalék és kiképző állományban van.

  44. monyok

    A Rohamlövész nem csak szolnokiaknak van bárki jelentkezhet és senkit nem részesítenek előnyben a kiképzők(akik mellesleg nem csak szolnokiak).Az meg,hogy valaki 1 danos nem jelent semmit
    http://rohamlovesz.hu/viewpage.php?page_id=15 ő is kiváló fizikai állapotban volt mégsem sikerült neki…

    Lesz tavasszal is és jelentkeztek rá pl a Bakon Harckiképző központból és a Zrínyiről is(ennyit a csak szolnokiakról).Üzenem a haverodnak,hogy ne hazudozzon csak azért mert nem sikerült neki vagy nem tudott elindulni rajta.

  45. blogen: „Semmilyen következtetést nem tudunk levonni erre az iraki háborúkból, vagy Afganisztán lopakodókról bombázásából. Így azt sem tudjuk, hogy ilyen körülmények közt mit jelent egy Leopard 2A4 fölénye egy T-72 kései modifikációja fölött szakasz, század vagy dandárszinten.”

    Ahogy azt se tudjuk mit ér a gripen a Mig21/29el szemben…. (illetve azért sejtjük, mindkettővel rendelkeztünk így rengeteg esetben erősen sejthetik a gripen piloták mit is lehet/kell tenni egy mig21/29ellen.)
    És ki tudja mit ér egy A4(illetve A5+DM53/63) egy ki tudja mennyire modernizált T72 ellen szakasz/század/dandár szinten. Ha T90 szintre modernizált akkor talán, ha nem akkor nem kérdés.

    Itt viszont vissza is tértünk az általad és általam is nagyra értékelt mennyiség is fontos témakörhöz. Egy T90 minimum 2-3m$… a lengyelek meg 250.000euroért kapták az A4et. És ugye ki tudja a melyik a jobb. Akkor mi a kérdés? Mi kell, mi a realitás, mi a jó döntés egy MO számára? 5db T90 vagy 40-60db A4(A5?)? 10db T90 vagy 80-120db A4(A5?)? Igen ahogy mondod kell a mennyiség is.
    Vhol nem értem, hogy tudunk egy ilyen „no brainer” témán vitatkozni….

  46. A többi NATO tagállam is fegyverkezik a többi NATO tagállam „ellen” bokrif. A honvédelem attól nem ért véget, hogy most éppen a szomszédaik többsége szövetségesük. Nekünk magyaroknak kell a legjobban tudnunk, hogy milyen tartósak az ilyen szövetségek, ha a szomszédaink határán megjelenik egy-egy nagyobb ellen és hirtelen úrrá lesz rajtuk az ősi dák kiugrási ösztön.

  47. Azok a T-72-esek alkotják a magyar haderő zárolt készleteit, amiket anno belaruszból vásároltunk Panzerfaust. A saját ősöreg M-jeinket ajándékoztuk el, volt is botrány belőle Irakban, hogy milyen állapotban voltak.

  48. blogen, honved:
    Lehet álmodozni, hogy mi kellene.. 1990-ben például volt 3 hkdd és 9 gldd, tüzér dd volt vagy 4…

    A lehetőségeket Montecuccoli már meghatározta…

    A mai ráfordítás (ha nem lopnák szét és nem kezelnék hűtlenül) 300 Mrd Ft körül alakul, bár jelenleg éppen kevesebb lesz. Ha a 300-310 Mrd vesszük alapul és feltételezzük, hogy reálértéken tartható, akkor ebből fönntartható lenne a HM ~25000 fő körüli összlétszáma. Ebben az arányoknak a harcos elem irányába kellene tolódni, mert ma mindent lehúz a vízfej. Továbbá 10+10ezer fő tartalékos, illetve területvédelmis (amilyen kategória jelenleg nincs is).
    A kiadási struktúrát kellene alaposan átalakítani, hivatalos helyről is elhangzott már, hogy a cél legyen 40% bér, 30% dologi és 30% fejlesztési kiadás (ez 300mrd-nál éves 90mrd-os fejlesztési keretet jelentene!). Ettől ma sajnos igen messze állunk!

    Reálisan amivel számolni lehetne (ha végre épülne a struktúra, nem omlana):
    – két gépesített dd, – egy hkzlj, két lövész zlj, tüzérosztály (önjáró), légvédelmi osztály
    egy légimozgékonyságú dd vagy ezred, – két lövész zlj, tüzérosztály (vontatott, helikopterrel szállítható)
    egy tüzérdd (sorozatvetőkkel kiegészítve és lehetőség szerint önjáró)
    egy műszaki dd
    egy különleges műveleti zászlóalj
    + híradók, kiképzők, kiszolgálók, logisztika…
    A zászlóaljak ettől még működhetnének modul rendszerben, sőt!

    A légierőben nincs esély még egy Griff-századra, megfontolandó egy század (vagy egy fél) gyakorlógép rendszeresítése (6-12db ALCA?).
    A Griffeket kellene rendesen üzemeltetni, hogy ne jussanak a 29-esek sorsára.
    Egy vegyes helikopteralakulat: itt a Mi-24-esek fönntartása hosszabb távon nem reális, a szállítókapacitásra kell koncentrálni, a páncélelhárító képességet többfeladatos könnyűhelikopterekkel lehetne kiváltani (~30-40db repülőeszköz beszerzése, cca. 100mrd Ft, több évre elosztva finanszírozható lenne).

    A nagy kérdés, hogy mi lesz a légvédelemmel, ha kivonják a Kubokat?
    Ami fönt szerepel az csapatlégvédelem (eredetileg a Kubok is csapatlégvédelmi komplexumok), a hátország légvédelmének felelőssége a Griffeken lenne, de fontos objektumok védelmére (Paks) szükség lenne földi komplexumokra – nyilván az anyagiak függvényében, ez kerülhetne a légierő alárendeltségébe.

    Szóval hajrá, csak ne veszítsétek szem elől, hogy 300 mrd-nál többet az ország csak nagyon indokolt esetben hajlandó költeni a honvédelemre (vagy még akkor sem).

  49. Ja, még egy-két megjegyzés.
    – A fent általam írott struktúra ma nincs meg! Verném a seggem a földhöz örömömben, ha megint ekkora lenne a Honvédség.
    Négy éves jól megtervezett és könyörtelenül végrehajtott program eredményeként talán vissza lehetne építeni. Lehet, hogy 8 év kellene hozzá.
    – Az így kialakított struktúrát törvénybe iktatnám, hogy soha többé ez alá a szint alá ne lehessen „reformálni”, „átszervezni” stb a Honvédséget.
    – Külön missziós alakulatokra nincs szükség, jelenleg is működőképes a rendszer enélkül (bár persze lehetne rajta javítani). A központi kiképzőbázison továbbra is föl lehetne készíteni az alakulatoktól érkezőket, akár rotációban adhatnák a dd-ok az aktuális legfontosabb misszió személyzetét.

  50. Ha azt értjük „működőképes” alatt, hogy szarul felfegyverzett, a feladatra tisztességesen ki nem képzett a legkülönfélébb témába nem vágó alakulatokból összeömlesztett legénységet kiküldünk a harmadik világ feszültséggócaiba, ahol semmilyen érdemleges feladatot nem tudnak ellátni, csak terhére vannak szövetségeseinknek és mi meg imádkozhatunk, hogy ott ne maradjanak akkor rendben is vagyunk, ez a rendszer működik.

  51. Másrészt nem tudom megállni bár tudom hogy ez fájni fog egyeseknek. De olyan szegény ország melyik a saját eszközeit elkótyavetyélte garasokért,az ne álmodozzon nagy hadseregről. Mert ezt sem tudják fenntartani tisztességesen. Időnként a hozzászólásokat nézve szomorú vagyok. Ennyire nem vagyunk képben? Mert el kellene dönteni hol kell a minőség,és a minőség szintje mekkora legyen, és szükséges-e a mennyiség egyáltalán. És amikor az ország gazdasága a csőd közelében, vagy 1-2 éven belül, szerintem a hadsereg másodrendű kérdés. Másrészt itt a szomszédokkal szembeni esetleges kardcsörtetőknek, hogy annyira szeretnek minket, hogy puskalövés nélkül is lenyomnálak , csak le kéne zárni a határokat, aztán be is csukhatjuk a boltot. A NATO meg az USA meg kérjen olyanokat kinek adott valamit a segítségért. A németek tolják a szekerüket azt megértem, eléggé kompenzálták őket, de nekünk mi bent a buli azt nem értem. Lehet hogy nekünk is meg kéne szívlelni az osztrákok stratégiáját.

  52. Puma. Pannon Puma

    comandante! Valóban sok volt a kótya-vetye és talán még korrupció is. Nos, itt Kelet-Európában még mindig számít a fegyveres erő ! Különben Románia mi a fenének akar 48 korszerű harci repülőt! A lengyeleket még úgy-ahogy megértem. Aztán a szerbek földi ereje még igencsak jelentős. Az egymás közti érdekérvényesítésben nem elhanyagolható a katonai erő még akkor is, ha szövetségesek (?) vagyunk. Kellene egy kiegyensúlyozott és tényleg korszerűen felszerelt hadsereg. Ha olvasom a mai könnyű dandáraink megnevezést, egy kicsit elszorul a szívem – a 2. Magyar Hadsereg könnyű hadosztályainak sorsa jut eszembe ! Sajnos a jelen gazdasági helyzetben nincs realitása a fegyverzet korszerűsítésének.

  53. Az SA-6 Kub korszerűsítéssel ma is használható harceszköz. Kinn voltam az ELITE 2008-on és simán az alacsonya támadó Tornadókat is. A probléma, hogy egy rendszer nem rendszer. Minden légvédelmi rendszernek több rétegből kell állnia, más-más rakétákkal. Egyébként a Kub alvázára telepíthető MDBA rakétákról más volt szó több helyen, nekünk is alternatív és használható megoldás lenne, bár eléggé drága, mégis olcsóbb, mint egy Patriot, vagy hasonló megoldás. Másik lehetőség az AMRAAM légrak változata, amely Humvee-kra van telepítve, és eléggé hatékony lenne.
    Viszont hiányzika MANPAD rendszer, mert a MISTRAL minden, csak nem az. Ráadásul legalább a lokátorokat megvásárolnánk hozzá..

    Most nem megyek bele így éjjel műszaki fejtegetésekbe.
    Kele
    Itt közép Európában sokkal többre nincs szükségünk. Ott a JAS-39, távolabbra.

  54. Erről van egy anekdota amit tán az indexes légvédelmis? topikban hallottam és egy Magyar kubról szól, meg a Magyar légteret a jugoszláv háború idén biztosító E3?ról.
    A történet kezdete, hogy direkt utasítás ellenére a „hüje” honvéd úgy gondolta játszik egyet az E3al mert az jó „pojén”. Nem arrol van szó, hogy a zavarás azonnal érkezett, mert ugye E3 meg kub hanem hogy, a kub elektronikája fizikailag is bedobta a törülközőt. Persze lehet csak véletlen egybeesés…

    Rakéták vmikor 2012 fele lejárnak, utána nemtudom mi lesz ezen a téren is katasztrofális a helyzet.

    btw vmi info nem szivárgott ki a gripen mig29 témában, tényleg tudja a gripen mindenfajta látszólagos EWpod nélkül is zavarni a mig29 radarját?

  55. blogen: Nem. Azt értjük alatta, hogy a zászlóaljaktól érkezők központi missziós kiképzése működőképes lehet.

    Lehetne persze jobban csinálni, például úgy, hogy (2 lövész és egy légiroham dd-t alapul véve) a dandárok váltásban adnák a missziót.
    Ezzel orvosolható lenne az „összeömlesztett” legénység problémája.
    Akkor lehet eredményes missziókat bevállalni, ha idehaza rendben vannak az alapok, például jól és (főleg) gyorsan működik a beszerzési rendszer.

    Nem tudom, mire gondolsz, amikor azt írod, hogy „semmilyen érdemleges feladatot nem tudnak ellátni, csak terhére vannak szövetségeseinknek”
    Ez nem is kicsit igaztalan, olyan mint az elhíresült új-zélandi újságcikk. Ott van a balkáni műszaki zászlóalj esete, ami teljes siker volt.
    Az afganisztáni katonai műveleteink sem egészen sikertelenek. Vagy inkább voltak sikeres periódusok. Más kérdés, hogy a PRT-nél most már egyre kevésbé felelnek meg a működés keretei a megváltozott körülményeknek.
    De ott van az OMLT vagy a KMCS, amik eredményesen működnek, amint más csoportok is. Illetve a KMCS-ről olyan sok konkrétumot természetesen nem ismerünk.

    Természetesen a hiányokat nem akarom takargatni. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy a jelenlegi struktúrában még mindig benne van a kitörés lehetősége, csak nem hagyják érvényesülni.

  56. „Sajnos a jelen gazdasági helyzetben nincs realitása a fegyverzet korszerűsítésének.”

    Ez nem igaz. Magyarország gazdag ország, a jelen gazdasági helyzetben is százmilliárdokat pocsékolunk segélyekre, mindenféle közmédiumokra, csak a MÁV éves támogatásából fel lehetne szerelni egy komplett gépesített lövészdandárt korszerű fegyverzettel. Nem azért nincs pénze a hadseregünknek, mert nincs rá pénz, hanem mert azt a pénzt máshol elpazarolják/lopják.

  57. Batka, a COIN nem vicc, hogy egy néhány hetes gyorstalpalón egy gépkocsivezetőt, vagy egy lövészt fel lehessen készíteni bármire amivel egy COIN művelet során szembetalálhatja magát. Afganisztánban pedig az OML-t és a KMCS-t jobbára a szolnokiak adják ha jól tudom, igazolva azt, hogy jól képzett könnyű erők nélkül ilyen nincs.

  58. Üdv!

    Hosszú idő után újra itt :-D (lehet búslakodni :-D )

    Batka szerint:
    2010. december 14. kedd @ 15:35

    Számoltál egy kicsit?

    A személyi kiadás: bér+járulékok+caffeteria+lakhatási támogatás+jutalomkeret+szociális keret+ruházati utánpótlás.

    300 Milliárd Ft 40 %-a 120 Milliárd (1200000000), csak bérre
    az 25000 fős hadseregnél bruttó 4800000 Ft/év/fő (ez egyébként durva becsléssel nettó 150000 Ft/hó/fő, ami azért nem túl fényes átlagbér – szerintem egy legénységi állományúnak kellene ennyit keresni, az ideális nettó átlagbér olyan 220 eFt lenne).

    És ugye a fenti számítás nem tartalmazza a többi felsorolt tételt, és az általad vázolt egyéb (dologi, fejlesztési) sem tartalmazza.

    2008-ban ennél többet terveztek személyi kiadásra.

  59. blogen, egyértelmű, hogy akkora feladatot kell vállalni, amire képesek vagyunk.
    Nem látom be, hogy egy alapvetően jól kiképzett katonát miért ne lehetne megfelelő továbbképzéssel (ennek időtartalma tényleg szűken vett szakmai kérdés, ne mi döntsük már el) bármire fölkészíteni?

    A Honvédség alapfeladata a Hon védelme, ezen túl lehet vállalni a missziókat. Ha javulna a Honvédség felkészültsége alapfeladata tekintetében, akkor automatikusan javulna missziós képessége is.
    Nem a katonáink általános képzettségével van alapvetően baj, hanem a felszereltségükkel és a mandátumuk bizonyos körülményeivel.
    (Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne tovább fokozni a kiképzettség színvonalát, azt mindig lehet.)

  60. csak a MÁV éves támogatásából fel lehetne szerelni egy komplett gépesített lövészdandárt korszerű fegyverzettel

    Csak akkor megszűnne a MÁV és több tízezer ember mindennapi élete lehetetlenüle el, míg egy lövészdandár nélkül elvben elvan most az ország. A hangsúly a most szón van.

  61. bruttó 4800000 Ft/év/fő (ez egyébként durva becsléssel nettó 150000 Ft/hó/fő, ami azért nem túl fényes átlagbér – szerintem egy legénységi állományúnak kellene ennyit keresni, az ideális nettó átlagbér olyan 220 eFt lenne).

    Érdekes a bérkalkulátorod, áldom az eget, hogy nem ez a kalkulátor számol nekem. :)

    Az éb 295k bruttóm – az véi 3,5 millió – az 181-183k nettó. Hogy a 4,8 milliós bruttóból hogyan lesz havi 150 nettó, azt számomra homályos… Az általad említett összeg az a bérkalkulátor szerint havi nettó 248k.

    Egyébként a nettó 220-at enyénszólva soknak érzem egy sima bokorugrónál a gazdasági helyzete figyelembe véve. Már bocsánat, de egy hozzá képest agyonképzett mérnök nem keres ennyi sokszor…

  62. „csak a MÁV éves támogatásából fel lehetne szerelni egy komplett gépesített lövészdandárt korszerű fegyverzettel”

    Ez így hard. De, az mindenképpen igaz, hogy ha a MÁV-ot úgy Isten igazából jól gatyába ráznák, akkor hatalmas összeg szabadulna fel.

    „Sajnos a jelen gazdasági helyzetben”

    Mikor egy fősuli, a jelen gazdasági helyzetben, kb 300 misit (állami támogatásból) tapsol el egy „borzalmasan fontos, új” tanszék létrehozására, ahova aztán az első 2 évben összesen 7 hallgató jelentkezik….
    Szóval van itt azért pénz, csak ott dobjuk ki az ablakon ahol lehet.

  63. „Csak akkor megszűnne a MÁV és több tízezer ember mindennapi élete lehetetlenüle el, míg egy lövészdandár nélkül elvben elvan most az ország. A hangsúly a most szón van.”

    Nem egészen, akkor véget érne a pazarlás az állami vasútnál, megszűnne félszáz felsővezetői poszt és a vasút gazdálkodása hatékonyabbá válna és a kiszervezett, majd a takarítástól a pályakarbantartásik két-háromszoros áron beszállító haveri cégek meg csődbemennének.

  64. Az éves háromszázmilliárd a bérköltségekre és a laktanyák fenntartására elég. Ez a GDP egy százaléka hozzávetőlegesen. Ami elég lenne szűken az a két százalék, tehát a mai összeg kétszerese, mert akkor már beszerzésekre és üzemeltetésre is jutna.

  65. „Nem látom be, hogy egy alapvetően jól kiképzett katonát miért ne lehetne megfelelő továbbképzéssel (ennek időtartalma tényleg szűken vett szakmai kérdés, ne mi döntsük már el) bármire fölkészíteni?”

    Lehet, hosszú évek szisztematikus képzésével ki lehet nevelni a könnyű erők tiszti és altiszti karát és legénységét a direkte ezért létrehozott könnyűgyalogos erőknél. Semmi értelme nincs harckocsizókat meg a műszakiakat néhány hónapos missziók miatt kiképzetlenül átirányítani ilyesmire, mert mégegyszer, egy megfelelő könnyő erő felkészítése hosszú évekig tart, a hozzáértő tisztikar és a továbbadható kultúra kialakítása pedig emberöltős feladat.

    Honvédség pedig nincs, Hadsereg van, a hadsereg feladata az állam érdekeinek a védelme.

    A PRT-ben kinnt lévő katonák totálisan kiképzetlenek COIN feladatkörben, kész szerencse, hogy nem harcolhatnak!

  66. Bocs az off-ért, de ha már az osztrák tankoktól eljutottunk a MÁV pazarló gazdálkodásáig, akkor talán ez is belefér… :-))

    Molni, nem tudod véletlenül, hogy lesz-e VALAHA a Gripen pilótáinknak éles AMRAAM lövészetük? Mert úgy tudom, hogy összesen 40 db lett véve belőle, ami még 14 gépre is elenyésző mennyiség. Ráadásul olyan qrva drága, hogy sanszosan legfeljebb a szavatossági idejük lejárta táján engedik ellövöldözni őket. Addig marad a szimulátor. Ez azért érdekes csak, mert a Fulcrum pilóták még jártak néha rakéta éleslövészetekre Lengyelországba, a Balti-tenger fölé. Januártól viszont csak a Gripen vadászgépek adják a készültséget, éles indítási tapasztalat nélküli pilótákkal a fedélzeten…

  67. Killer:

    Megsúgom neked, hogy a magyar Mig-29-k soha nem lőttek R-27-tel, csak R-73-mal, azzal is csak ejtőernyős infrabombára. Tehát éleslövészetek tekintetében a Gripenesek jobban állnak, mert ők legalább élethű célra lőhettek, amit drón vontatott.
    Az AMRAAM-hoz meg a szimulátor szvsz elég. Indítás után már nem a pilótán múlik, hogy a rakéta betalál-e vagy sem.

    Fade:

    Az egy Krug üteg volt. De valszeg ez csak egy UL. Elektroncsövek kisütéséhez azért jócskán kell kraft. ez nem egy félvezető tranzisztor, hogy szimpla statikus elektromossággal tönkre lehet tenni. A kezelőszemélyzet is megérzett volna egy ekkora behatást.

    A honvédség fejlesztésére pedig soha nincs pénz. Ez minden országra igaz. Sehol sincs feleslege X milliárd dollár, amit ne tudnának másra költeni. Még a kőgazdag országokra is igaz ez.

  68. Egy kezdő hadnagy fizetése olyan 100ezre nettó körül indul erre jön a beosztásból és rendfokozati pótlékból származó kiegészítés de így sem keres olyan jól. a szerződésesek is ezen a téren mozognak. sok bólyais ismerősöm van aki az avatás után néhány hónappal leszerelt. mert civilben 3x akkora bért kínáltak neki. addig amíg nem fizetik meg addig ne várják, hogy a jó képzést kapott tiszt ottmarad csapatnál. aki ott marad ennyi pénzért az vagy nagyon elhivatott (ez a kevesebb) vagy civilben nem üti meg a mércét és marad a seregnél ahol ellébecol.

  69. A Máv alsó szinten rendkívül hatékony.
    Szüleim a vasutasok. Reform cím szó alatt eddig a vasútnál a közvetlenül a szolgáltatást biztosító állomány tizedelték.
    Ma oda eljutott az egész hogy ha egy ember beteget jelent nem lehet pótolni.

    Valamint olyan feladatot amit régen 2 ember végzet ,mert úgy volt üzem biztos, ma már egy ember végzi ennek a következménye ,hogy egy ember munka végzés közbe meghalt pár honapja.

    Másik uraim ha azt mondják vasútnak nincs állami pénz akkor ne akarjanak vasúti kezdeményeket.
    Akkor a nyugdíjasnak stb.. egy forint kedvezményese járjon. Mivel nagy könyv szerint a kedvezmény részt az állam állja az utas helyet.

    Katonai szempont: Vasút egyik főbb logisztikai egyköz, valamint vasutas társadalom egy össze tartó réteg ebben a szét vert társadalomba.
    1918-20 évekbe a mezei vasutasok szervezetten harcba szálltak az ellensége erőkkel.

  70. A vasútnak semmilyen honvédelmi jelentősége nincs a XX. században, kivéve a kontinentális léptéket, de mivel Magyarország nem komplett kontinenseket betöltő nagyhatalom, ezért nálunk katonai szempontból vasúttal semmilyen formában nem kell számolni. A közút és autópályahálózatnak van katonai jelentősége csak.

  71. „A vasútnak semmilyen honvédelmi jelentősége nincs a XX. században”
    ezzel azért vitatkoznék.
    egy átcsoportosítás sokkal gyorsabb lehet a vasút támogatásával. a nagy és nehéz rakománaokat inkább vasúton szállítják, hogy ne terheljék vele az úthálózatot. egy HK-se indul saját lábon 2-300 km-re, mert a láncoknak is van futásidejük, és mert baromi magas a fogyasztása valamint lassú. menetben mondjuk olyan 20-40 km óránként amit megtesz egy hk. 300km az kb 10 óra út nem számolva, hogy 2-3 óránként pihentetni kell az állományt mert marha szar ám hosszútávon vezetni egy harckocsit. Vasúton ugyan eszt a távolságot 3-4 óra alatt megteszik +be is ki vagonírozás legyen max 2-3 óra már nyertél egy csomó időt. közúton max néhány járművet tudsz szállítani mert alig akad trélere a hm-nek.

  72. Blogen

    Egy egyszerű kérdés?

    Te nagy tömegű hadianyagot és páncélozott harc járműveket

    Nyíregyházától Sopronba hogy juttatnál el köz úton vagy vasúton ?

    Katonai szállítás még mindig vasúton meg. Tudtad azt hogy Ausztrián keresztül nem is mehetsz át tehergépkocsival ?

    Vasút nem egy mobilis szállitási rendszer pl egy koténert nem tud a megrendelő telephelyén lepakolni. De nagy tömegű terhel szállításba ma is venne.
    Ha nem lenne személy szállítás vagy lenne külön teher vágány akkor a vasúti szállítás idő igénye is vetekedne a köz úti teher szállítókkal.

    Másik dolog hogy a vasút félépítése olyan mint egy logisztikai zászlóaljé. Apámra a öregek mindig azt mondják hogy vasutas tiszt.

    Vasúttal egy baj van hogy kevesebb kenőpénz lehet belőle kinyerni mint a autópálya buliból.
    Oda muszáj a minőség. Ma a sin vasak nagy részét 1956 gyártották !
    Ha 1976 sin pályáink lennének akkor személy vontaik 110km/h átlag sebességek mehetnének. ICE meg 160-170-nel.

  73. A harc eszközök arra vannak hogy a fronton közlekedjenek.
    Ha te a értékes üzem időből arra áldozol harckörülmények közt hogy sétáltatod a eszközeiket.

    Akkor nem hogy alkalmatlan katona vagy hanem haza áruló.

    Ha pénzt akartok akkor krónikus munka undorba szenvedőktől vond meg a segélyt az legalább akkor összeg.

    Valamint a vasút a termelő gazdaság elengedhetetlen része.

    Utolsó gondolat nézd meg azt az útszakaszt amin egy gépesetit ezred áthaladt. Az gyakorlatilag újra építheted.

  74. Csak nem forgalom irányító voltál Pocok75?
    Én egy vasutas család 3. generációja vagyok.
    Nagyapáim, apám és édesanyám is vasutas.

    Egy igényes vasút sok mindenbe jobb mint a közúti teher szállítók.
    Akiket egyszerűbb lenne csak régiókon belül alkalmazni

    De a vasútba kevesebb a kenő pénz.

    Valamint még egyszer hangsúlyozom a vasutasok mindig is egy össze tartó közösség volt.
    Szüleimnek is a munka társai a barátaik is!

  75. monyok 2010. december 15. szerda @ 12:44
    „Nyíregyházától Sopronba hogy juttatnál el köz úton vagy vasúton ?”

    Fajtájától függően jobbára közúton. Háborúban kizárólag közúton, szigorúan békeidőben raklapolt árut amennyiben az komplett tehervonatokat tölt még a két célja közt van közvetlen vasúti kapcsolat vasúttal.

    A magyar hadsereg csak azért használ olykor járművei szállítására vasutat, mert nincs elég trélere.

    „Tudtad azt hogy Ausztrián keresztül nem is mehetsz át tehergépkocsival?”

    Nem, mivel keresztülmehetsz, a korlátozások hasonlóak a magyarországiakhoz, Ausztria ugyanis EU tag és nem vethet gátat az áruk szabad áramlása elé. Ezenkívül háborúban olyan hülyeségek, minthogy környezetvédelem nincsenek.

    Pocok75 2010. december 15. szerda @ 12:14
    „Ma is vannak olyan vasútvonalak amit csak azért kell fennt tartani mert katonai szempontból fontos!”

    Nincsenek. A magyar hadsereg egyetlen kilométer vasútvonalat se tart nyilván honvédelmi szempontból kiemelt infrastruktúraként.

    snakeye 2010. december 15. szerda @ 12:33
    „ezzel azért vitatkoznék.”

    Fölösleges vasúton agyalnod, nincs semmi a kíválló magyar közút és autópályahálózaton gyorsabb lenne a tréleres szállításnál. Magyarország egyik végéből a másikban, nyolcvan kilométer/órás sebességgel öt óra alatt lehet eljutni háztól-házig közúton.
    http://www.army.mil/-images/2010/08/26/84045/army.mil-84045-2010-08-26-170824.jpg

    És visszafelé se jönnek üresen, felpakolják a teherautókat ugyanis egymásra és máris feleakkora csak a konvoly:
    http://farm1.static.flickr.com/37/83121030_a57e7cff03.jpg

    Ha meg nincs út, akkor sincs gond, a hadsereg nehézgépjárműveinek nem akadály a mezőkön keresztül sem:
    http://href.hu/x/e0e0

  76. molnibalage szerint:
    2010. december 15. szerda @ 08:37

    Ebben benne vannak a munkáltatói járulékok is, és ugye durva becslés.

    pontosabban: 315 000 Ft bruttó átlagbér-t (~200 000 Ft nettó) jön ki belőle, ha _nincs más személyi juttatás_ a bér és közterhein kívül (azaz se lakhatási, se szociális, se jutalom, se caffetéria, se ruházati utánpótlás, se kiküldetési díj).

    A nettó 220 eFt az _átlagbér_, tehát a bokorugró és a kiképző pilóta (hangsebesség feletti) is benne van a vezérkari főnökkel együtt. Ettől átlagbér.

    Kérlek egy kicsit figyelemsebben olvasd el, mit írok.

  77. „Egyébként a nettó 220-at enyénszólva soknak érzem egy sima bokorugrónál a gazdasági helyzete figyelembe véve. Már bocsánat, de egy hozzá képest agyonképzett mérnök nem keres ennyi sokszor…”

    Én fél éve keresek az egyik nem túl jó helyzetben lévő megyeszékhelyen állást. Hiányszakma: Mérnök vagyok + xév külföldi gyakorlat + angol, németből „elég jó” vagyok…. 150K nettonal többet sehol se kínáltak, ha akarok menjek fel BPre…. vagy irány külföld.
    Eközben unokatesom mint orvos (6év a tán legkeményebb magyar egyetemen + 2év rezidens + 3év szakorvosi) után kap készhez heti 60h!!! melóval 110K nettot. Persze elege van abból, hogy esélyt se lát arra 20éves távlatban se, hogy vegyen egy saját lakást úgy néz ki megy is ki külföldre.
    Kicsit én is furcsán nézek….

    Hát ezért hagyja el az országot a képzett réteg. Had ne mondjam mennyit is keres külföldön egy szakvizsgával rendelkező orvos, mérnök. És mindkettő hiányszakma…

    blogen:
    „Az éves háromszázmilliárd a bérköltségekre és a laktanyák fenntartására elég. Ez a GDP egy százaléka hozzávetőlegesen.”
    Lengyeleknél is évekig ez az 1.1-1.3% futott. (Idén emeltek és jövőre fognak mégegyet.) Ugye mi ~negyed annyin vagyunk így negyed annyi pénz állt rendelkezésre. Na most oszd el négyel azt ami Lengyeloban van és kb kijön mi is fért volna ki ebből a pénzből.

    monyok: Szerintem nagyon jól mutatja a vasút „állagát” az, hogy egyszerűen még a volánokkal szemben is teljesen versenyképtelen. A korrupt volánok (nem egy orange ways) is agyonverik a MÁVot hatékonyságban.

    Egy másik dolog ami egyszerűen számolható és sokat mutat: Add össze az éves MÁV bevételeket (jegyárak+állami támogatás…) és oszd el a megtett utaskmekkel. Én pár éve megtettem 38Ftből visz a MÁV egy embert egy kmel odébb. Eközben én igaz sporoloasan vezetve…. de 27Ftből megyek KOCSIVAL egy kmet, úgy, hogy CSAK ÉN ülök a kocsimban.

    Ha már itt tartunk egy cikk érdemes elolvasni, jól mutatja, hogy ami állami azt MOon tuti szétlopják és k*ra gazdaságtalan lesz, ami meg magán az úgy néz ki olcso nekünk adófizetőknek és még profitot is termel. Hogy lehet ez?
    http://totalcar.hu/magazin/hirek/2010/11/20/magyar_buszok_a_bkv_vonalain/

  78. blogen

    1. hiába tud egy hk 80 km/h végsebességet. Órákon keresztül nem mehet annyival mert megfőzi a motort. Volt rá példa.

    2. a konvolyoknak vannak bizonyos szabályai, ilyen pl a sebessége. a leglassabb járműhöz igazodnak. A konvoly méretétől is függ a sebesség korlátozása. pl HK esetén 40Km egy századerőnél. (kb 12-15 db) 20Km zls erőnél (35-50 db). amiket bevágtál képeket egyik se magyar vonatkozású. Hk szállításra képes vontató alig van az országban. ráadásúl az se mehet többel mint 60km/h.
    A konvolyoknak bizonyos időnként kötelező pihenőt tartani az állomány pihentetése miatt ez 2-4 óránként1 óra pihenőt jelent. ráadásúl napi 12 óránál többet még háborúban sem vezethet az állomány. erre a pk-nak kell figyelnie, ugyanis az állománynak biztosítani kell a pihenőidőt és a regenerációt, a harcképesség megörzése érdekében.

    3. árkon bokron keresztül mennek akkor hatalmas lesz az üzemanyagfelhasználás valamint időigényas.
    átlag 300-350l/100km a fogyasztása egy T-72 nek közúton vagy sima terepen. közepes terepen már 360-400 liter, nehéz terepen akár 500 liter is lehet. A t-72 póttartályok nélkül 720litert vihet magával. az annyit tesz kb 200 km-et tesz meg egy feltöltéssel.

    vegyél alapul egy tata-békéscsaba távolságot, jobban megéri még 15 hk nál is inkább a vasút mint a közút.

  79. Igen Pocok75, a magyar fegyveres erők évtizedek óta nem tartanak számon nemzetbiztonsági okoknál fogva vasútvonalakat, mint kiemelt infrastruktúrát. A gépesítés a hatvanas-hetvenes években elérte azt a szintet, hogy háborúban a vasút elvesztette minden szerepét és ez azóta se változott, éppenhogy csak katalizálódott a jó minőségű úthálózat kiépítése miatt.

  80. 1. Jó minőségű tehergépjárműveket kell vásárolni. Bármelyik kamion tudja ezt éveken keresztül ugyanis.

    2. Igen, súlyos probléma van a hadseregünk mozgósíthatóságával, de ettől még a vasút éppúgy kőkorszaki és semmilyen körülmények közt szóba se jöhető szállítási mód.

    3. Te miről hadoválsz? Tréleres szállításról van szó, tudod mi a különbség egy tréler és egy harckocsi közt?

  81. gépesítés a hatvanas-hetvenes években elérte azt a szintet, hogy háborúban a vasút elvesztette minden szerepét és ez azóta se változott, éppenhogy csak katalizálódott a jó minőségű úthálózat kiépítése miatt.

    Úgy szeretném tudni, hogy gigantikus méretű utánpótlást egy háborúban mi vitte volna előre. Szása az ölében?

  82. Fade.

    Mondhatok rám akár mit én a 22 évesen a régi rend híve vagyok.

    Azért mert akármilyen meglepő akkor a magyar kultúra volt gyarapodott valamint volt az embereknek jövő képe és működött a gazdaság.

    A a legmeghatározóbb politikusok akik demokráciáról beszélnek.
    Ex kommunista kis nagy vezetők.

    Akik a minőséget lecserélték a tömegre elvet alkalmazták.

    Fél éve állat a Dosszié című műsor ismétlést. Az elüldözött kisemmizett fiatal nemesek. Nyugaton is a felső közép osztály tagjai.

    Ott ahol nem ért semmit a rangjuk. Még is megbecsült műszaki szakemberek ként éltek tovább.

    Az egyik fiatal magyar őrgróf ma az egyik legnagyobb Osztrák fejlesztési bank feje.
    Nem érdekes csak nem volt véletlen hogy régen azok vezették a népet aki.

  83. Magyarországon Pocok75, ez a magyar valóság. A kátyús aszfaltos mellékút, tűrhető főút és európai szinten kiváló autópályahálózattal kombinálva logisztikai paradicsom katonai szempontból.

    A gigantikus méretű utánpótlást pedig molnibalage, Szása teherautóval vitte volna a hadseregek után ha kitör a harmadik világháború. Már a hidegháborús második felében se igazán számoltak a vasúttal az európai fronton.

  84. MA demokrácia van és az emberek évről évre rosszabbul élnek.

    A munkának nincs becsülete.
    Ma egyszerűbb a segélyt várni ,mint elmenni dolgozni.

    45 óta folyamatos a vezető réteg csak az a baj, hogy alkalmatlanok.
    88-89-ig ez a réteg bedöntötte a kommunizmust ruhát váltott.
    90 mostanáig ott folytatta ahol 89-be abba hagyta.
    Állami termelő vagyont felélték. Kádártól megörököl 60% államadóssági rátát feltornázták 80% felé.
    Közben mindet le építettek.

    Most újabb lépésként lenyúlják az emberek nyugdíját.
    15-20 év múlva ki fog itt adót fizetni?

    Fade és elmondta tapasztalatait.

    Nekem az unokatestvérem és férje Angliába dolgozott 1-2 évet.
    Ez az idő elég volt arra hogy annyi pénzük legyen hogy Házat és telep járót vegyenek maguknak.
    Volt gimnazista osztálytáraim aki törik az Angol nyelvet 250000-450000 Ft kapnak úgy hogy tényleges szakékpitése egy kettő van mert a környezetvédelmi technikusin kívül.
    Aki meg itthon maradt kapja a minimál bér körüli összeget és örül hogy van munkája!

  85. blogen idióta vagy.

    a magyar utat mindennek lehet nevezni csak nem jóminőségünek.

    Egyébként harckocsizó voltam. Budapest ócsa távolságra tréleren szállítottuk a 3 HK-nkat. De még a lövészek 2 BTRjét és két BMP jét is. Az nem egy hatalmas távolság. Egy trélerrel folyamatosan oda vissza oda vissza egy komplett nap volt reggeltől estig. Nagy távolságra viszont a vasúti szállítást kell igénybe venni mi még így tanultuk 2004ben! (katonai fősulin)
    Sőt a közlekedés mernökök (ilyen is van a seregben) Ők is tanulják asszem majd egy fél éven keresztül a vasúti szállítmányozást is.

    A személy és teherszállítmányozást ne keverjük azért. A máv egyetlen nyereséges része pont az árúszállítás.

    Semmire nincs elegendő pénz akkor pont minden HK mellé trélert fognak venni a HM-ben. Ha így gondolod blogen akkor fordulj elmeorvoshoz.

    Ha egy közúton esetleg autópályán végigmenne egy zászlóaljnyi Hk az tuti használhatatlan lenne utána (magyar építésű útról beszélek), valamint az egyébb forgalmat is akadályozná.

  86. Attól tartok hogy MO nem fog Leókat venni, mert hiába adnák piti pénzért, csakhogy az orosz tankokban az automata töltő miatt 3 fős a személyzet, a Leó meg még mindig „elöltöltős” :) , tehát 4 fős a személyzete. Azt a +1 főt honnan szerzik be? Honnan finanszírozzák? Meg a teljes állomány átképzését? Ez a baj. Pedig ezek a tankok még elég sokáig szolgálnának bennünket.

  87. Örülök, hogy én vagyok az idióta, miközben ti beszéltek manifeszt irdatlan hülyeségeket.

    Pocok75, most derült ki, hogy te vagy nem jártál még magyar autópályán, vagy nem jártál európai autópályákon, mert akkor tudnád, hogy a magyar autópályahálózat toplistás minőség tekintetében.

    Nagy távolság alatt több ezer kilométereket értünk snakeye. A Kárpát-medencén belül csak kis távolságok vannak, a legnagyobb távolság a Bécs-Székelyföld távolság tekinthető közepes távolságnak. Továbbá a magyar haderőnek jelenleg több trélere van, mint harckocsija, lánctalpas járműve meg ezen kívül csak mutatóban van, szal egyelőre, hogy nincs nincs nehézfegyverzet ez nem gond, ha meg lesz, akkor tréler is lesz.

    Egyszerűen fel nem foghatom, hogy ragadtak itt meg az emberek a XX. század első felében. A világ összes valamirevaló hadserege, beleértve az egykori Magyar Néphadsereget is leszakadt a vasútról, a mai magyar haderő se számol vasúttal, viszont itt veri a nyálát maroknyi kommentelő, hogy igenis a vasút a minden. Nem, ha az összes vasutat ellopnák a törzsi népeink és megszűnne a vasút mint olyan Magyarországon annak is zéró nemzetbiztonsági jelentősége lenne.

  88. Hát Pocok, asszem nem ezt a képet kellett volna ideraknod. :D :D :D LOL :D „Látod ezeket a teherautókat? Szerinted ezek tudnak közlekedni egy autóútón? Hát nem ám bizony! Nem azért vannak kerekeik, nem arra találták ki őket hogy úton menjenek!”

    A vasúti szállítás a katonai logisztika egyik sarokköve. A tréleres szállítás csak kis mennyiségeknél jöhet szóba.

  89. http://kepfeltoltes.hu/view/101215/20090806szentes3n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

    A belinkelt képedet nem értem Pocok75, miért kellene közúton teherautókat SZÁLLÍTANI???

    Egyébként korrupció is az oka annak, hogy ilyen felvételek még készülhetnek, ez is az egyik módja annak, hogy a HM+MÁV kombó ígénybevételével pénzt plumpoljanak ki, erről valahol az indexes megsemmisült topikban volt szó, hogy melyik vasutas melyik honvédelmis fejesnek a haverja, hogy ilyen szállítások még vannak.

  90. „A tréleres szállítás csak kis mennyiségeknél jöhet szóba.”

    Ehhez képest az összes NATO szövetségesünk mindent tréleren/teherautón visz, kivéve a transzkontinentális szállításokat az USA-n vagy Európán (egyik végétől a másikig) belül. Ezt az alapvetést kizárólag a környezetvédelmi előírások módosítják békeidőben.

  91. Közlekedésépítő mérnök vagyok Blogen!
    Tudom, hogy milyenek a mai magyar autópályák!
    És mivel, hogy a vasúti pályafenntartásban dolgozom, a vasút helyzetével is tisztában vagyok!
    És miért nem számol a mai magyar haderő a vasúttal??
    Talán mert olyan nincs is!!
    Erő?
    Ez egy vicc!

  92. Fade wrote:
    „Lengyeleknél is évekig ez az 1.1-1.3% futott. (Idén emeltek és jövőre fognak mégegyet.) Ugye mi ~negyed annyin vagyunk így negyed annyi pénz állt rendelkezésre. Na most oszd el négyel azt ami Lengyeloban van és kb kijön mi is fért volna ki ebből a pénzből.”

    Azért ez nem olyan egyszerű, hogy a lakosság számarányában felezünk, harmadolunk, negyedelünk, stb… Ugyanis, Lengyelországban van egy qrva költséges extra valami, amit haditengerészetnek hívnak! Pl. négy darab Oliver Hazard Perry osztályú fregatt, egy Kilo class SSK tengó, rakétás gyorsnaszádok, és ASW helikopterek, stb, hogy csak a nagyobb tételeket említsem. Ehhez képest nálunk még a Dunai Flottilla felét is leépítették, kivonták, mert a Magyar Honvédség szégyenszemre nem bírt üzemeltetni egyszerre 6 darab AM aknamentesítő hajót… :-((

  93. Ha te közlekedésépítő mérnök vagy Pocok75 akkor nagyon nagy baj van ezzel a szakmával nálunk, mert:

    – fogalmad sincs a magyar közúti infrastruktúra állapotáról. Például nem tudod, hogy európai szinten kimagaslóan jó a magyar autópályahálózat minősége és állapota.
    – nem tudod, hogy a magyar haderő már akkor sem tartott ígényt semmilyen vasúti infrastruktúrára, amikor még számottevő módon létezett.
    – nem vagy tisztában azzal, hogy a vasút a közúthoz képest egy logisztikai rémálom, különösen katonai szállításoknál, amit a gyér vasúthálózat, az átrakodás állandó problémája és a hálózat rendkívüli sérülékenysége okozza. Ez az, ami a vasutat megfelelő szintű gépesítettség és úthálózat esetén kiírja a katonai jelentőségű infrastruktúrák közül.

  94. Lol blogen ennyi hülyeséget már rég olvastam.

    A vasúti szállítást rég elvetették? Teherszállítás esetén az egyik leggyorsabb mód. Szerinted miért fejlesztik az egész világon. Snake most írta le hogy 2004-ben még rohadt fontosnak számított, tehát ma is az. Nézd meg a szovjet katonák kivonását Mo-ról. A járművek nagy része vonaton hagyta el az országot, úgy, hogy Záhonynál megint átpakolták a cuccost egy másik vonatra.

    Csak szólok, hogy Európában a maximálisan engedélyezett összteher 42000kg. A kamionokat is erre gyártják. Ha harckocsivontató trélert akarsz venni, akkor muszáj duplatengelyest venni, ami kb csillagászati árban van(Mercedes). Tehát a teherkorlátot mindenképpen túlléped. De még vontatóval is túlméretes a szállítmány, külön felvezető és követőautót igényel a konvoj és az utat is meg kell tervezni. Amíg haladnak az autópályán senki nem fog elférni mellettük, így szép nagy dugó lesz. A teherkorláttól néha békeidőben eltekintenek, így Németoban egy leo 2-nek a saját lábán haladva sikerült egy jelzőlámpát kidöntenie:D(a bázis a város mellett van). De azért a német utakat ne akard a magyarral összehasonlítani.

    A magyar autópálya első osztályú? Ez az évszázad poénja.
    Szerinted az elsőosztályú, hogy néhány napi esőzés után beszakad?

  95. blogen

    a mai napig szállítják vasúton a hm eszközeti.
    Egyébként mint mondtam a szállítmányozásért felelős tisztek a mai napig tanulják a vasúti szállítmányozást és használják is ahol lehet.
    Mert még kis távolságon 300km is megéri!
    Egyébként honnan veszed a baromságaidat? Te voltál egyáltalán gépesített alakulatnál katona? beleláttál már ilyen dolgokba közelről? Nem hinném, hogy tudnád mekkora meló egy menet előkészítése közúton. és az még csak a tervező munka, valójában megcsinálni az még egy macerás dolog.

    Tegyük fel tatáról békéscsabára kell levinni 15 Hk-t.
    15 trélere felpakolják.M1-M0-M5-54-44 útvonalon leviszik. ez 287 km személyautóval 3H23m ir menetidőnek a tervező. Vedd figyelembe, hogy jóesetben trélerrel fele olyan gyors vagy tehát simán van egy 7 órás út amibe kötelező minimum 1 óra pihenőt belekalkulálnod ami azt jelent 8 óra alatt vagy lent.
    a vasútat csak a személyt tudom nézni ami bemegy budapestre gondolom a valóságban kikerülné a szerelvény ez 375km et ír menetidő 5:22 a sok (48) megállással együtt. tehát így is feleannyi idő ugyan az a távolság!

  96. Na én tényleg befejezem itt, mert ez nekem már magas!
    Még a saját szakmámhozsem értek!
    Nem is tudom, hogy amikor megszünt a pécsi tüzérlaktanya, mi a bánatomárt voltam 3 napig a mecsekaljai állomáson, hogy bevagonírozzák azt a több tonna lőszert, ha sokkal egyszerűbb lett volna elvinni közúton! Azt sem értem, hogy mi a fészkes fenéért mennek be a katoni repülőterekre vasút vonalak, ha olcsób közúton ellátni őket!
    Na mindegy, részemről ennyi, meddő vitákba nem megyek bele senkivel!
    Csőkulcs!

  97. @blogen

    nem tudod, hogy a magyar haderő már akkor sem tartott ígényt semmilyen vasúti infrastruktúrára, amikor még számottevő módon létezett.

    Igen, „erre utal” az is, hogy ifejlesztették a vasút számára a pontonhíd technikát. Duvavecse és Szalkszentmátron között volt pl. egy leagázás ami a „semmibe ment”. Ott volt az előre kijelölt ponton hely, aminek összerakását a VSZ időkben rendszeresen gyakorolták. Ez szerinted arra utal, hogy nem számoltak a vasúttal? Még arra is felkészültek, hogy az egyébként igen kevés vasúti híd egyike megsemmisül.

    Itt a helye.

    http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=46.966885,19.014866&spn=0.011275,0.032938&t=h&z=16

    Szerintem most kellene téged kivágni innen egy időre, hogy lenyugodj…

  98. a vasútat csak a személyt tudom nézni ami bemegy budapestre gondolom a valóságban kikerülné a szerelvény ez 375km et ír menetidő 5:22 a sok (48) megállással együtt. tehát így is feleannyi idő ugyan az a távolság!

    Azért a paci másik oldalára se essünk már át. Békeidőben a katonai vonatok a VSZ időben is alacsony prioritással mentek. Olvasd a milstroy blgot. 200-300 km-es táv megtétlele fél – egy nap volt a sok állás miatt.

    A másik, hogy a vagonra instant felteleportálódnak a járművek? Igen, a harckocsik vész esetén le tudtak hajtani a kocsikról, de békeidőben ezt nem túl gyakran adták elő.

  99. A magyar autópálya első osztályú? Ez az évszázad poénja.
    Szerinted az elsőosztályú, hogy néhány napi esőzés után beszakad?

    Ja, magyar aszfalt szar = első osztály? Az ami pár év alatt nyomvájús lesz? Aha… Az igazi tartós út az betonból van kéremszépen.

    Látom másnál is lerepült a gépszíj blogen miatt.

  100. A vasúti hálózat kapcsán tényleg az az egyetlen gond, hogy nem csak a hidaknál, de bárhol másol is igen könnyen elvágható a szállítási volnal.

    A NATO „follow on force” doktrínája az F-111 – és később F-15E – gépek beveteésével éppen erre épített a ’80-as évek végén egy hagyományos háború esetén.

  101. Rommel28 2010. december 15. szerda @ 14:51
    „A vasúti szállítást rég elvetették? Teherszállítás esetén az egyik leggyorsabb mód.”

    A leggyorsabb a légiszállítás, ezt követi a közúti szállítás, itt aztán van egy „szakadék” gyorsaság tekintetében és jön a vasút majd a vizi szállítás.

    „Szerinted miért fejlesztik az egész világon.”

    Tömeges áruszállítás békeidőben.

    „nake most írta le hogy 2004-ben még rohadt fontosnak számított, tehát ma is az. Nézd meg a szovjet katonák kivonását Mo-ról. A járművek nagy része vonaton hagyta el az országot, úgy, hogy Záhonynál megint átpakolták a cuccost egy másik vonatra.”

    Igen, mivel azokat a szovjet katonákat olykor több ezer kilométerre diszlokálták. Ez a vasút egyetlen megmaradt katonai jelentőségű feladata, a transzkontinentális szállítás. Magyarországnak nincsenek kontinensei.

    Az autópályás részhez ajánlott megtekinteni ezeket a videókat, mert minden spekulációdat romokba döntik:

    http://www.youtube.com/watch?v=T6dS2ngznw8
    http://www.youtube.com/watch?v=OtOmLtAYMRw&

    Azzal pedig, hogy valak ia magyar autópályahálózat minőségét, különösen a német romhalmazhoz képest leszólja csak arra jó, hogy komplett hülyét csináljon magából!

  102. snakeye 2010. december 15. szerda @ 14:51
    „a mai napig szállítják vasúton a hm eszközeti.”

    Igen és mindezt teljesen indokolatlanul teszik, jobbára korrupciós okoknál fogva. Ez egy módja a pénz kifolyatásának a HM-ből a MÁV-on keresztül.

    „Egyébként mint mondtam a szállítmányozásért felelős tisztek a mai napig tanulják a vasúti szállítmányozást és használják is ahol lehet.”

    Persze, hogy tanulják, a NATO-n belül van horizont hozzá.

    „Egyébként honnan veszed a baromságaidat? Te voltál egyáltalán gépesített alakulatnál katona? beleláttál már ilyen dolgokba közelről? Nem hinném, hogy tudnád mekkora meló egy menet előkészítése közúton. és az még csak a tervező munka, valójában megcsinálni az még egy macerás dolog.”

    Ez a macera a töredéke annak, ami a vasúttal van. Nem a közút tehet róla, hogy a hadseregben kevés a konvojos gyakorlat, így nem rutinszinten megy a dolog. Persze azért gyakorolnak, néha feltűnnek BTR menetoszlopok is az autópályáinkon és egy-egy magányos T-72-es is hébe-hóba bemutatóikra szállítva.

    „Tegyük fel tatáról békéscsabára kell levinni 15 Hk-t.
    15 trélere felpakolják.M1-M0-M5-54-44 útvonalon leviszik. ez 287 km személyautóval 3H23m ir menetidőnek a tervező. Vedd figyelembe, hogy jóesetben trélerrel fele olyan gyors vagy”

    Na ez már itt van elcseszve, miért vennénk figyelembe ilyen hülyeséget! Ugyan mitől lennél sokkal lassabb! Öt óra max +fél+fél óra rakodás azaz hat óra legrosszabb esetben.

    „a vasútat csak a személyt tudom nézni ami bemegy budapestre gondolom a valóságban kikerülné a szerelvény ez 375km et ír menetidő 5:22 a sok (48) megállással együtt. tehát így is feleannyi idő ugyan az a távolság!”

    +a rakodásokkal együtt lesz az egy nap, mert itt nem csak felszalad a trélerekre egyszerre egy-egy láncos, hanem egyenként és csigalassúsággal rátolat arra az egy szem vagy több kisebb részletre bontott szerelvényre a rakodóról, meg az átlagsebesség itt tényleg negyven kilométer óra körüli, plusz a tökölés a rendezőkön. Álmodozol te itt, egyszer nézz meg egy vasúti rakodást!

  103. „Nem is tudom, hogy amikor megszünt a pécsi tüzérlaktanya, mi a bánatomárt voltam 3 napig a mecsekaljai állomáson, hogy bevagonírozzák azt a több tonna lőszert, ha sokkal egyszerűbb lett volna elvinni közúton! Azt sem értem, hogy mi a fészkes fenéért mennek be a katoni repülőterekre vasút vonalak, ha olcsób közúton ellátni őket!”

    Talán mert vannak ilyen rendkívüli szállítások is, amikor iszonyú mennyiségű hadianyagot kell egy pontból egy konkrét másikba mozgatni. Ez a legkevésbé jellemző a hadiszállításokra, különösen háborúk idején. Egy dandár egynapi lőszerkészlete nem A pontból B pontba megy, hanem A, B, C, raktárakból D, E, F, depókba, vagy közvetlenül több tucat alegységhez. Itt nincs helye a vasútnak, ahogy mozgósítás idején sincs, az ellen tankjai a rakodóról fogják lelőni a mieinket, ha vasúttal tökölünk, mert hamarabb odaérnek a határról, mintsem mi végezzünk a vagonírozással!

    Van ez a mobilizáció nevű dolog és hihetetlen meglepetéseket tud okozni, hogy feltaláltuk a robbanómotorokat és vasszekereket hajtunk vele, szal már egy ideje nem csak a gőzösök vannak meg a pacik, hanem valami ami ezeknél gyorsabb és praktikusabb: gépjármű.

  104. molnibalage 2010. december 15. szerda @ 15:09
    „Igen, “erre utal” az is, hogy ifejlesztették a vasút számára a pontonhíd technikát.”

    Most komolyan, ezt direkt csináljátok? Csak mert megint a Szovjetúnió távoli vidékeiről a Közép-Európába irányuló transzkontinentális léptékű hadiszállításokat úgy, ahogy de lehetővé tevő infrastruktúrára hivatkozol.

  105. A leggyorsabb a légiszállítás, ezt követi a közúti szállítás, itt aztán van egy “szakadék” gyorsaság tekintetében és jön a vasút majd a vizi szállítás.

    Hiába, ha egy C-17-es egy szem Abramsot visz el…

    Tömeges áruszállítás békeidőben.

    A háborúk felvonulással szoktak kezdődni. Oda is el kell vinni a csapatokat és nem lábon mennek.

    A linkek mit bizonyítanak? Nem néztem végig. Bizonyítja, hogy nagy távolságra is lábon vagy járműveken mennek? Már a ’80-as évbekben sem mozoghattak fegyveres erők hétvégén az utakon. Marad a vasút.

  106. Talán mert vannak ilyen rendkívüli szállítások is, amikor iszonyú mennyiségű hadianyagot kell egy pontból egy konkrét másikba mozgatni

    Minden katonai felvonulás vagy áttelepülés így zajlik. Egy szimpla SAM éleslövészethez egy vagy két üteg kitelepítése 10-es nagyságrendű vagont igényel.

    Most komolyan, ezt direkt csináljátok?

    Kicsit emlkékeztetsz arra a viccbeli sofőrre aki egyedül meg szembe a forgalommal, de szerintem meg mindenki szembe megy, csak ő nem…

  107. Szerintem elbeszéltek egymás mellett(blogen kontra mindenki más :) )

    „Mindenki más” stratégiai szállításról beszél blogen viszont nem.
    Pl ha háborúban 100km-et arrébb kell menni 20db(álom) T-72-vel akkor nem fogok vonatozni mert n-szer tovább tartana de ha Győrből kéne vinni az Ukrán határra a harckocsikat akkor lehet,hogy jobb megoldás a vonat.

  108. blogen veled befejeztem!
    Fel se fogod amit neked mondanak csak mondod a saját hülyeségeidet.
    Majd ha már leszolgáltál pár évet és van rálátásod a dolgokra akkor visszatérünk rá. Amit a vidit belinkeltél az pont szállítási gyakorlat volt. nagy távolságra még a németek se szállítanának át többszáz HK-t.

    Egy szerelvényre kb 1,5-2 óra alatt fel lehet pakolni a 20-25 hk-t amit elvihet egy szerelvény. Még ha beleszámolod is a várakozást különböző pontokan akkor is jobb szállítani mint talpon vinni esetleg trélelezni. A magyar Hm-ben siralmas állapotban vannak a trélerek is, ha egyáltalán még használhatóak. Na már most egy télerrel még autópályán sem mész 40-50nél többel. ha így számolod + a közbenső pihenőket akkor az is egy nap míg leviszed.

  109. „A háborúk felvonulással szoktak kezdődni. Oda is el kell vinni a csapatokat és nem lábon mennek.”

    Hova? Az Urál hegységhez, vagy a spanyol frontra? Már megint ugye a távolsággondod, miszerint általánosságba kijelented, hogy „oda kell vinni”, azt meg elfelejted, hogy ez reálisan transzkontinentális léptéket jelent, mert mindenhova máshova előbb és biztonságosabban odaér közúton.

    A linkeket pedig nézd meg, mert hétköznap csúcsidőben a német autópályán mozog trélerekre pakolva a gépesített lövészzászlóalj vagy század, nem számoltam meg úgy, hogy közben a szomszéd sávban Hansék mennek haza a melóhelyről és egy kisebb alakulat pedig mellékutakon valszeg hétvégén tart menetgyakorlatot trélerekkel is.

    „Minden katonai felvonulás vagy áttelepülés így zajlik. Egy szimpla SAM éleslövészethez egy vagy két üteg kitelepítése 10-es nagyságrendű vagont igényel.”

    Az nem rendkívüli mennyiség. A rendkívüli mennyiség az egy komplett dandár teljes több napi lőszerkészlete a raktárakból meg hasonlóak, vagy maga maga a komplett dandár A pontból B pontba.

    „Kicsit emlkékeztetsz arra a viccbeli sofőrre aki egyedül meg szembe a forgalommal, de szerintem meg mindenki szembe megy, csak ő nem…”

    A baj az, hogy konkrétan azért, mert sok hülye szembefordult a forgalommal és csak kevesen próbálják betartani a KRESZ-t még a sok hülye lesz a szabályszegő. Nem én tehetek róla, hogy totálisan képtelen elképzeléseitek vannak a logisztikáról a XXI. században, mi több már a XX. század végén is képtelenek voltak ezek a nézetek. Tényleg nem ártana szembenézni a ténnyel, miszerint a vasút egy erősen perifériális mellékszereplővé degradálódott katonai szempontból, az infrastruktúrája pedig kikerült a katonai jelentőségű infrastruktúrák közül transzkontinentális lépték alatt.

  110. a szobathelyi laktanyából is vonaton vitték volna a technikát a déli határhoz ha szükséges lett volna. az se nagy távolság. És hadi helyzetben az utánpótlásé az elsöbbség mindenhol.

    Ráadásúl mint mondtam az Iraki háború alatt is az utánpótlás legnagyobb részét vonaton szállították a kikötőkből és a repterekről a csapatkhoz.
    tehát hol nem fontos a vasúti szállítás a XXI. században?

  111. dudi 2010. december 15. szerda @ 15:51
    „Pl ha háborúban 100km-et arrébb kell menni 20db(álom) T-72-vel akkor nem fogok vonatozni mert n-szer tovább tartana de ha Győrből kéne vinni az Ukrán határra a harckocsikat akkor lehet,hogy jobb megoldás a vonat.”

    Ha ötszáz kilométerrel kell arrébbmenni háborúban, akkor sem jobb megoldás a vonat. Békében sem, húsz T-72-es miatt. Több zászlóaljnyi T-72-essel már szóbajöhet, ha nincs időtényező. Ha viszont azt a húsz T-72-est le kellene vinni Franciaországba egy közös hadgyakorlatra, akkor már érdemes vonatra pakolni, mert a távolság miatt az időtényező kiesett és előtérbe került a humánfaktor, hogy hány emberre és önálló járműre is van szükség a szállításhoz.

  112. „Ráadásúl mint mondtam az Iraki háború alatt is az utánpótlás legnagyobb részét vonaton szállították a kikötőkből és a repterekről a csapatkhoz.”

    Örülök, hogy ezeket mondod, légyszíves a statisztikát mellékeld a kijelentésedhez!

  113. A T-72-nek van egyáltalán gumibetétes görgője és lánctalpa? Mert anélkül saját lábon aszfaltúton nem sokáig bírja.

    „Az autópályás részhez ajánlott megtekinteni ezeket a videókat, mert minden spekulációdat romokba döntik:

    http://www.youtube.com/watch?v=T6dS2ngznw8
    http://www.youtube.com/watch?v=OtOmLtAYMRw&

    Azzal pedig, hogy valak ia magyar autópályahálózat minőségét, különösen a német romhalmazhoz képest leszólja csak arra jó, hogy komplett hülyét csináljon magából!”

    Gratulálok láttál néhány harckocsit az autópályán. Szép dolog de kb 30 km-s távra mehettek. Azért a mögöttük caplató autósok idegállapotára is kíváncsi lennék.

    Neked a német autópálya romhalmaz? Láttál te már autópálya építést ott? Csak a vasbeton alapozás térdig, combközépig ér, ha mellé állsz. Felújításkor csak az aszfalt kopóréteget kell cserélni és kész.
    És azt se hagyd ki, hogy ott az autópályák jó része már a világháború előtt is létezett, amit a háború után felújítottak, újraépítettek. Nálunk még 10 évet se bír ki úgy egy autópálya, hogy ne kéne nagy mértékben beavatkozni.

  114. Maradjunk a realitasnal. Itt Nemetorszagban a lanctalpas jarmuveket vasuton szallitjak laktanyabol loterre, vagy gyakorlo terre, ha eppenseggel nem a laktanya [bazis] mellett van a gyakorlo[lo-] ter. Ezt mindig jo elore meg kell szervezni, de joval egyszerubb , mint minden egyes tracked vehicle-hez [lanctalpashoz] vontatot es potkocsit [nagyteherbirasut] keriteni, ami a hadseregnek [US. Army] csak nagyon korlatozott szamban allnak szolgalatban. A HET-ek mind lent vannak Kuwaitban vagy Irakban, a tobbi meg az USA-ban.
    A vasuti szallitas joval olcsobb mint a kozuti. A vasuti biztonsagosabb is. Ez a 2 ok el is donti a dolgot.
    A nemet autopalyak romhalmazok ??? Hat az osztrakoknal jobbak,szelesebbek az autopalyak, gyakran 3 savosak. Magyarorszag ezekhez kepest siralmas kepet nyujt. Mondjuk bejossz az orszagba Hegyeshalomnal es delre akarsz menni a dunantulon. Ott nincs is autopalya, csak foutak, de legalabb nem kell horribilis autopalya dijat fizetni…

  115. Rommel28 2010. december 15. szerda @ 16:07
    „Gratulálok láttál néhány harckocsit az autópályán. Szép dolog de kb 30 km-s távra mehettek. Azért A MÖGÖTTÜK CAPLATÓ (bazz!!!) autósok idegállapotára is kíváncsi lennék.”

    Örülnék ha megnéznéd a videókat. Kicsit nehéz úgy érvelni, hogy a megcélzott magasról leszarja az érveket! Nem caplat mögöttük senki, mintha normál kamionok mennének, a forgalom körülöttük ugyanúgy áramlik a szomszéd sávokban, semmilyen rendkívüli korlátozás nincs az égadta világon, egyszerűen besorolnak és mennek a láncosokkal a trélereken, mert ez a legtermészetesebb dolog egy modern hadseregnél és egy modern hadsereghez szokott ország autópályáján. Nem te tehetsz róla, hogy a magyar fegyveres erők leépülése miatt számodra a tömeges közúti szállítás egy ismeretlen és rendkívüli dolog. Arról viszont igen, hogy amikor felhívják a figyelmedet arra, hogy bizony ez így megy normálisan azt magasról le****d és nyomod tovább a fals XX. század eleji szöveget a vasútról.

    „Neked a német autópálya romhalmaz? Láttál te már autópálya építést ott? Csak a vasbeton alapozás térdig, combközépig ér, ha mellé állsz.”

    Hadd áruljam el, hogy a magyar autópályaszabvány a német szabvány szimpla fordítása.

    „Felújításkor csak az aszfalt kopóréteget kell cserélni és kész.”

    Ahogy nálunk is csinálják. Azzal a különbséggel, hogy a felújítás dolgot nagyságrenddel gyakrabban csinálják, mint a németeknél.

    „És azt se hagyd ki, hogy ott az autópályák jó része már a világháború előtt is létezett, amit a háború után felújítottak, újraépítettek. Nálunk még 10 évet se bír ki úgy egy autópálya, hogy ne kéne nagy mértékben beavatkozni.”

    Ahogy te azt hiszed. A német autópályahálózat arról volt híres, hogy a felújítás részével jóideig szakítottak mint a nácizmussal és a lemaradást máig nem sikerült behozniuk. Ehhez képest a magyar autópályahálózaton a felújítások menetrendszerűek olyan gyakorisággal, amilyen gyakorisággal az elő van írva. Nem igaz, hogy ki van spórolva az anyag. Nincs. Az elmúlt években a feszített ütemű építkezések miatt volt egy-egy eset, amikor a nagy esők alámosták a pályákat, ám ezek rendkívüli esetek voltak.

  116. „Danger 2010. december 15. szerda @ 16:07
    „Maradjunk a realitasnal. Itt Nemetorszagban a lanctalpas jarmuveket vasuton szallitjak laktanyabol loterre, vagy gyakorlo terre”

    Amit az ezer irányból szorongatott német haderőnek a környezetvédelmi előírások tesznek kötelezővé az élen járunk a „progresszív” megoldásokban program keretében.

    „A vasuti szallitas joval olcsobb mint a kozuti. A vasuti biztonsagosabb is.”

    Így kijelentve egyik se igaz. A következő formában igaz csak: A vasúti szállítás irdatlan tömegű A pontból B pontba szállított áru esetén olcsóbb mint a közúti. Húsz tank nem irdatlan tömeg a jellemző katonai szállítások ezt a mennyiséget nem érik el és leggyakrabban nem két vasúti rakodó közt zajlanak. Ezenkívül a vasút békeidőben rettentő biztonságos, háborúban vége van mint a botnak.

    „A nemet autopalyak romhalmazok ???”

    Igen, a német autópályák egy jelentős részén komoly elmaradás van a felújítással.

  117. Szép dolog, hogy a magyar a német szabvány fordítása. Csak a kivitelezés nem az. Meg azt is nézd meg, hogy a németeknek és nekünk hány km autópályánk van. Ott 12500 km itt meg 1300km. CSak az NDK-s pályák vannak rosszabb állapotban(bár még az is a bőven jó kategóriába sorolható). Nem spórolják ki az anyagot? Azért szerintem elmehetnél a MOL-hoz megkérdezni, hogy kinek milyen anyagot adnak el…

  118. „Csak a kivitelezés nem az.”

    Ez az urban legend. A forrását ismerjük az az M7-es cementjének a szétlopása, csakhogy azok az idők elmúltak. A korrupt politikusok és építővállalatok nem a kispórolásban, épp ellenkezőleg, a fölösleges mennyiségek és minőségek előállításában és túlszámlázásban érdekeltek, mert most nem az anyagot, hanem az adófizetők pénzét lopják ki. Ezért épülnek pöpec viaduktok, meg komplett autópályák olyan helyekre, ahol a meglévő főút négysávosítása is indokolatlan lenne.

    Ja, és az ex NSZK pályák is rosszabb állapotban vannak mint a magyar pályák. Az egyik legalapvetőbb autós élmény az Európában autózók számára a minőségi különbség a javunkra meg a horvátok és most már a lengyelek javára is a rosszabb állapotú és ritkábban karbantartott nyugati pályákhoz képest.

  119. Blogen: 4 eve elek Nemetorszagban. Nem kell bemutatni az utak minoseget. Igaz, en inkabb del Nemet orszagrol beszelek, es sokkal jobban ki van itt epitve az auto ut -auto palya rendszer mint Magyarorszagon, ahol nem is beszelhetunk autopalya rendszerrol, mert meg igencsak hianyos. Ismered az M7-es effektust ? Ta-ra-ta-ra. Mintha vonaton ulnel. Vagy az M0-as `halalut` ? Az persze nagyon jo, olyan szukek a savok hogy meg egy egeszseges embernek is klausztrofobiaja lesz. Hagyd mar ezt kerlek !
    A vasuti szallitasrol en beke idoben ertem a dolgot. De talan egy kamionos konvojt szerinted nehezebb tamadni mint a vonatot? A mai idokben ? Szerintem nem. Pl: a legiero lebombaz egy 300m hosszu, 100m mely volgyon ativelo autopalya hidat. Na ?
    Ha itt hadgyakorlat van, nem 20 jarmuvet visznek. Most volt egy szarazfoldi gyakorlat szeptemberben Grafban. Csak Schweinfurtbol vittek at min. 200db jarmuvet. Ember hidd mar el hogy sokkal egyszerubb [es olcsobb] volt vasuton eljuttatni, mint berelni civil cegektol jarmuveket, nem is tudom hany ceggel kellett volna felvenni a kapcsolatot ehhez. Nezd meg a vonatok baleseti statisztikajat a kozuthoz kepest.

  120. A T-72 lánvai 10.000 Km et bírnak ki terepen, közúton kevesebbet, jobban kopik valamint az aszfaltot felszakítja. :P
    Elvileg lehetne rá rendszeresíteni gumibetétes láncokat, a betéteet cserélni kell 1000-1500 Km enként, maga a lánc kibír 15-20.000 km-et. Nincs rendszeresítve nálunk mert nagyon drága lett volna! a gumibetétessel haladhat aszfalt úton is.
    blogen ha te most a HM-be össze tudsz szedni 20 müködőképes trélert ami alaklmas a T-72 szállítására akkor leborulok elötted.

  121. „Ismered az M7-es effektust ? Ta-ra-ta-ra. Mintha vonaton ulnel.”

    Nem ismerem. Az M7-est, akárcsak a többi autópályánkat tükörsima aszfalt borítja a horvát határig.

    „Vagy az M0-as `halalut` ? Az persze nagyon jo, olyan szukek a savok hogy meg egy egeszseges embernek is klausztrofobiaja lesz. Hagyd mar ezt kerlek !”

    Az M0 nem déli szakasza az utolsó felújítatlan és rossz minőségű gyorsforgalmi utunk. Épp most építjük ujjá és bővítjük 3×3-ra betonosan, mivel az elcseszett regionális rendszerünk miatt a pénzt legkevésbé a legforgalmasabb, ugyanakkor legfejlettebb részre a fővárosba irányítják. Ezért fasza az összes sztráda, kivéve az M0-t, mert az pechjére a nettó finanszírozó Budapesten található a nettó felélő, tehát hátrányos helyzetű vidék helyett.

    „A vasuti szallitasrol en beke idoben ertem a dolgot. De talan egy kamionos konvojt szerinted nehezebb tamadni mint a vonatot?”

    A kamionos konvojt pedig ugyanúgy meg lehet szórni, mint a vasútit, de a szállítási útvonalat nem lehet olyan sikerrel blokkolni, mint a vasutat magát. Bérelni pedig ugyan miért kellene járművet! Az az alap, hogy minden tankhoz tartozik egy tréler.

  122. Popec viaduktok ? Arra gondolsz amit most adtak at Pecs fele menet, es 2 hatalmas oszlop mar az atadaskor meg volt sullyedve? Veszprem mellett epitettek egy elkerulo szakaszt 2×2 sav. 1 eve adtak at de mar olyan hepe-hupas az utfelulet hogy fel kene maratni es ujra aszfaltozni. Az eredeti aszfalt osszeeresztesek kritikan aluliak. Ja es arrol mi a velemenyed ha le kell terned alsobb rangu utakra? Mert en le vagyok sulytva. Az uzemanyag arak mar nagyon kozel vannak [ Nemet-Magyar], de ahogy Rommel is mondta nemetben nincs autopalya dij. Erdemben sem lehet a ket orszag uthalozatat osszehasonlitani. Csak 1 pelda: itt Nemetben sok helyen a mezogazdasagi gepeknek kulon utvonal van a szanto szelen [aszfaltozott vagy betonozott]. Mirol is beszelunk itt. It`s make no sense.

  123. Snake az előbb nekem válaszolt egy neki feltett kérdésre.
    A ta-ra ta-ra az csak betonútnál van a dilatáció miatt. Ilyen az M0 legújabb északi szakasza. Ha rajtam múlna az összes autópálya betonból készülne itthon.
    Ki mondta, hogy az anyagspórolást úgy kell érteni, hogy hazaviszi a cementet? Meg se veszi, vagy rosszabbat vesz és írat róla egy fiktív számlát és kész.

  124. Az sem igaz hogy minden tankhoz tartozik egy trailer, hajajj, de jo volna. Akkor meg nem beszeltunk a tobbi lanctalpasrol, a hidvetokrol, Hk. vontatokrol, stb. Voltam en katona a Magyar Honvedsegnel, ott sem volt minden Hk.-hoz, onjaro loveghez kulon vontat es trailer. Kerdezz csak utanna !

  125. Ja és még nem is említettük a most megsüllyedt M6-t, aminek ha lenne alapja ez a kizárt kategóriába tartozna. Ugyanis a vasbeton alapnak ugyanúgy meg kéne tartania az utat, mintha egy híd lenne.Már ha nem egyszerre száz méteren süllyedt meg stabil pont nélkül. De nem ez a helyzet. No meg a búzatáblába fúrt alagutak. A balfékek még ahhoz is hülyék voltak(vagy rafináltak), hogy többször is fúrni próbálták a löszös homokos talajt, ahelyett, hogy ásták volna. Így jó pénzeket lehet leakasztani tré munkáért.

  126. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2003/3/12pocsmegyeri/Chapter1.htm
    kiemelve belőle:
    „A vasúti közlekedési alágazat az egyik meghatározó résztvevõje a személy- és anyagszállításoknak. Az egy négyzetkilométerre számított hálózatsûrûség az európai átlag felett van. A vasúthálózat hossza 7897 km, ebbõl a villamosított vonalak hossza 2718 km. A teljes hálózat közel egynegyede részét képezi az európai törzshálózatnak. A vasúti hálózat biztosítja irányonként legalább két vasúti fõirány fenntartását, napi 60–80 vonatpár áteresztõképességgel. Lehetõvé teszi napi 6–8 csapatszállítmány ki- és berakását. Szükségrakodóhelyek berendezésével lehetõvé válik a napi szállítási ütemnek megfelelõ csapatszállítmány rakodása és 10–12 anyagkirakó állomás mûködtetése.

    A vasúti hálózat szûk keresztmetszetét a Budapest-centrikus sugaras rendszer, a kevés és kedvezõtlen eloszlású nagyfolyami hídátkelõhely jelenti. Kedvezõtlen a vasúti pálya huzamos ideje romló állaga és csökkenõ terhelhetõsége, a vasúti kocsik számának jelentõs amortizációja, mûszaki állapotuk folyamatos romlása. Az eszközök átlagos életkora magas: a vontatóké 27,3, a teherkocsiké 25,3 év. A meglévõ hiányosságok ellenére az alágazat képes az ország védelmi igényeit kielégítõ belföldi és tranzit- szállítások végrehajtására. A szûk keresztmetszetek feloldásához elengedhetetlen a MÁV. Rt. rehabilitációs programjában foglalt feladatok megvalósítása, az összeurópai folyosók részét képezõ hálózat korszerûsítése, a kiépülõ logisztikai központok összekapcsolása és a korszerû, környezetkímélõ szállítási módok alkalmazása.

    A közúti közlekedési alágazat: az úthálózat négyzetkilométerre vetített sûrûsége valamivel az európai átlag alatt van, a minõségi mutatókat tekintve azonban messze elmarad a nemzetközi színvonaltól. Az ország 163 459 km-es úthálózattal rendelkezik, amelynek alig több mint fele szilárd burkolatú. Kiemelkedõen kevés az autópálya és autóút, melyek hossza csupán 504 km, jelentõsen elmaradva az európai átlagtól. A fõútvonalakon a hidak általában „A” osztályú, 80 t teherbírásúak, az egyéb útvonalakon „IA” osztályú, 60 t teherbírásúak, közel 20%-uk mûszaki jellemzõi miatt nem felel meg a vonatkozó elõírásoknak.

    A közúthálózat szûk keresztmetszetét szintén a Budapestc-entrikus, sugaras szerkezet, a dunai hídátkelõhelyek egyenlõtlen eloszlása és az alacsonyabb rendû utakon található kis teherbírású hidak jelentik. A hazai és a nemzetközi szállítási igények növekedése elengedhetetlenné teszi a hálózat sugaras-gyûrûs szerkezetté átalakítását a Dunaújváros és Szekszárd térségében tervezett hidak megépítésével, a nemzetközi közlekedési folyosók részét képezõ autópályák kiépítésével az országhatárig.”

  127. Blogen!

    Épp itthon van fuvaros ismerősöm (6 éve tekeri a km-eket Európában), megmutattam neki kommentjeidet, sírva röhögött rajtuk xDDD Katasztrofális német autópályák??? Hahó, azok az etalon Európában! Azt mondja örülne ha a magyar autópályák olyan álapotban lennének, mint a német mellékutak. Az ő cégük például a magyar pályákra 1.12X-es fogyasztási szorzóval számol a német pályákhoz képest csak azok állapota miatt…

    Egy sört az egészségedre bontottunk, mert szereztél néhány vidám percet. :)

    Q

  128. A nemet autopalya halozat bizony a naci [ 3.birodalom idejen] idokben epult ki [a nagyobb resze]. Annyira jol sikerult hogy az amcsik a fomernokot a haboru vegen elfogtak, es megterveztettek vele az USA beli autopalya rendszert. Sorry az OFF -okert, de nem hagyhattam a temat szo nelkul.

  129. Blogen: az en informacioim nem a Wikirol jottek, hanem a tapasztalatbol. A lengyelekrol nincs infom. De azt ugye Te sem kepzeled, hogy minden egyes lanctalpas jarmuhoz vontato+trailer tartozik? A gyakorlat pedig azt mutatja hogy az egyes lanctalpas jarmuvek lecserelesekor, kivonasakor uj vontatok es trailerek erkeznek. Miert is ? Mert a sokszor tobb evtizedes koru Hk.-k, lanctalpasok mellol `kikopnak` a szallito eszkozok is. Kozuti szallitasrol csak kisebb darabszamoknal beszelunk, azert mert arra van kapacitas, szazas nagysagrendeknel csak vasut, vagy ha interkontinentalis akkor hajok [viziszallitas].

  130. Ahol most vagyok nemetben, most vontak ki hadrendbol [US Army] M-88-asokat vagy 10db.-ot, M-109-bol vagy 40db.-ot, M-113-bol vagy 150db.-ot es kepzel Blogen, egyetlen egyhez sem volt sem vontatonk, sem trailerunk. Nemet civil cegek vegeztek az osszes daruzast es szallitast a bazis es a vasutallomas kozott. Ahogy hallottam a Bundeswer sincs `eleresztve` vontatokbol es trailerekbol. Az ilyen extrak eszmeletlenul megnyomnak az uzembentartasi, szervizelesi koltsegeket, hogy a beszerzesrol ne is beszeljunk.

  131. Sziasztok!
    Olyan sok a hozzászólás, hogy szinte már nem is tudom, hogy mire reagáljak. Kicsit ismerem a vasutat. Az osztrákot , a szlovákot, és a magyart is. Kicsit Európa közlekedését, és kicsit a túlsúlyos vontatókat is.
    -Ausztrián a csak Olasz Osztrák (Brenner hágó)viszonylatban van korlátozva a kamionok közlekedése. Ott is bizonyos árufajtáké csak. Ott az osztrák törvényhozás kényszeríti vasútra a kamionokat nem a logika. Ezenkívül is van ahol vonatoztatják a kamionokat, de ott általában a kötelező pihenőidőket spóroltatják meg a vasúttal.
    Ebből kiindulva nem túl gazdaságos a dolog….
    -Olvastam valahol duplatengelyes méregdrága mercédesz vontatókról itt.
    Butaság! Minden cég kinál ilyet, és 1-2 millió forintnál nem több a külömbség egy normálnál. 12-14 millióba kerülnek kb azok a vontatók amiket Angolban , Franciában , Németben láttam százával ….
    Mindenféle nagyobb probléma nélkül közlekednek az autópályákon. Ez ugyanígy lehetne nálunk is. Az, hogy nálunk sok a kátyú, itt nem számít.
    Ráadásul álltalában magáncégek cipelik a kinti vasakat. Sokszor 3-4 cég autói konvojoznak libasorban. Ennek megszervezése nem a honvédség dolga. Oda kell rendelni a trélereket és gó… Legalább van munkájuk!!! kb 30 tonnáig szálitani képes vontatókból nagyon sok van maszek cégeknél! 100- as nagyságrend. de 40 tonnás is elég sok van.
    Egy leót persze már problémásabb elvinni, de ezekhez max trélert kell vegyen a Hm. Vontató 1000-nyi van az országban ami elhúzza!
    -A magyar autópályahálózat tényleg európai színvonalú!
    A gond a tartósságával lehet majd, és a mennyiségével. Bár én úgy gondolom, hogy nekünk ez is sok. Európai minőségű 3-4 sávos főutakból kellene sokkal sokkal több! Honvédségi szempontból léynegtelen az utak minősége! Magyarország úthálózata tökéletes egy háborúhoz!
    -Ezenkívül meg kellene határozni, hogy háborús időkben vagy békében gondolkodunk a vasútban! Képzeld el a tucatnyi tankunk egy vonaton!
    Es képzeld el, hogy ma a Gps, a preciziós fegyverek világában (még csak akár Amerikából is kisiklattathatják a vonatot! És bármilyen kemény is a hk, ott vége legtöbbjének! Legalábbis egy jó időre!
    Háborúban NEM SZABAD VONATON SZÁLLÍTANI!
    -Békeidőben azt mondom, hogy igen. Akár egy Szombathely Pest távolságban is. De én főleg abban látom a pozitívumot, hogy biztonságosabb, és nem akadályozza a pógárt a hétvégi kocsikázásban. nem terheli az utakat. Ilyesmik… Az , hogy 5-vagy 15 óra alatt ér fel a cucc Pestre, szerintem tök nem számít a honvédségnél! Nem kell , hogy számítson!
    -Betonból épült, épülő autópályák általánosságban csak Németországban vannak! (nagyobb mennyiségben) Igen! Az a tuti! De az is csak akkor, ha aszfalt kopórétege van. Mert ugyan a terhelést jobban bírjak, de a fagyokat nem…
    -A Magyar katonák azért tanulják fél évig a vasúti szállítást mert kurvára elavult könyvekből , elavult dolgokkal tömik a fejüket! Ez nem jó érv a vasút mellett!
    -Az osztrák, (nyugati) és Magyar (keleti) vasutak között pedig még annál is nagyobb szakadék tátong mint az országok közt! Írhatnék most ide több példát is, de olyan durvák, hogy kételkedve fogadnátok!

    Ennyi jutott most eszembe… :)
    szép estét mindenkinek!

  132. Szeretném kihangsúlyozni, hogy csak az autópályáink jelenlegi minőségére értettem, hogy európai minőségűek! Ezenkívül felfoghatatlanul el vagyunk maradva Európa úthálózatától! De honvédségi szemszögből nézve bőven megfelelő.
    Kamionoknál a napi átlagsebesség 65-70 max. De ebben nincsenek benne a pihenők, stb stb. Magyar bundáson ez, 45-55 max. Én jártam konvojban autópályán kamionnal. (5-10 autó) Már az simán levesz 10km/h-t az átlagból naponta pályán! Magyarországon, bundáson, mondjuk 30 tréler, nem tudna 25km/h átlagnál többet hozni! Ezért itt atlán van létjogosultsága a vonatnak. De nem hiszem, hogy békeidőben ettől függetlenül gyorsabb lenne a vonat!

  133. Magyarország viszonylatában van létjogosultsága a vasúti szállításnak háború esetén is. Vedd alapul a délszláv válságot. annak alapján igen is célszerű a vasút alkalmazása. a magánszemélyek és vállalatok mizonyos vontatóinak és tréleinek bevonása is csak bizonyos fokú megoldást jelentene a a közúti szállítás lebonyolításához.
    A vonat sebezhető azt mondjátok, egy 20-30 járműből álló konvoly ugyan olyan sebezhető, ráadásul lassabb is. a vonat nagy rakománnyal is gyorsan mehet a kötött pályán 80-100 Km/h. a katonai konvolyok méreteik alapján korlátozva van a max sebességük, nem száguldozhatnak. hiába bírna többet a vontató még rakománnyal is nem mehet többel. 30 járműves konvolynál amiben vontató is van olyan 20-30 km/h lehet az átlagsebességük.

  134. snakeye!

    Én is azt írtam, hogy egy nagy konvolynál 20-30 az átlag!
    De nem mernék háborúban egy hadianyaggal megrakott vonatszerelvényt 80-100 km/h-val röptetni! Egy precíziós bomba vagy robotrepülőgép kivégzi a szerelvényt és az egész szállítmányt!
    Viszont közóton, 100 méteres közöket tartva 30 járműhöz, kb 30 „lövedék” szükséges! szerintem nem mindegy! És melyiket nehezebb időben , és térben behatárolni? A kötött pályán száguldó 500 méter hosszú szerelvényt, hazánk bundásai baktató járműveket? Szerintem itt nincs is mit vitázni! Háború előtt, és békében van létjogosultsága!
    Amúgy békében nem kell konvolyozni! Egyesével elindítva a trélereket, a normál forgalmi ritmust fel tudják venni. Nyugaton ezt így is csinálják. Csak a pályákon állnak többé kevésbé össze.
    Amúgy kb fél éve találkoztam az M1-en egy kb 100 autóból (többségében Land Roverek voltak) álló lengyel konvolyanl. Pest felé tartottak stabil 80-al.
    Nem tud valaki valamit róluk? Hová ? Miéert?

  135. Sziasztok srácok, most leírom hogy mi hogy szoktuk konvojban közlekedni.
    Egy nagyon korai órán besorolunk a járművekkel (Kb:20db) és eligazítás után megindulunk közúton Szolnokról-Veszprémbe nincs flikflak nincs kecmec csak megyünk és 4-5 óra alatt ott vagyunk. Igaz csak teherautók. Sorkatona kóromban egyszer közlekedtünk Btr-kel Hódmezővásárhelyről Ercsibe vasúton de az tragédia volt több mint 24 óra volt. közútón viszont voltuk vezetési gyakorlaton Btr-el igaz még újak voltak és 100km/h tapostunk belőlük ki Vásárhely – Szeged között a közúton igaz a nyári meleget akkor sem szerették. Szerintem magyar viszonyok között gumikerekes technikát közúton sokkal gyorsabb eljuttatni a céljába. Lánctalpastechnikát nem tudom nincs tapasztalatom.

  136. blogen,
    a Magyar Honvédség soha nem lesz olyan szinten gépesítve, mint az amerikai

    hadsereg. Mint ahogy soha nem lesz tisztán hálózati hadviselést folytatni

    képes, mindörökre megragad valami köztes szinten. De ez a környező

    országokhoz viszonyítva nem hátrány, mert ott sem lesz ez másként.
    Nincs mód a költségvetésben a trélelek amerikait megközelítő mértékű

    beszerzésére (nyilván a harceszközök arányában értve). Az erre szánt pénznek

    sokszorosan jobb helye is van. Nyilván valamilyen minimális mértékű

    szükségletet ki kell elégíteni, mondjuk egy vagy fél osztály önjáró löveg

    gyors szállítására közúton (ha majd lesznek megint öj lövegeink).
    Egyébként is, egy feltételezett -meglepetésszerű- támadás elhárításakor az

    önjáró lövegeket lenne célszerű trélerekkel szállítani az első lépcsőben

    helikopterrel kiszállított erő megerősítésére.

    A harckocsikat egyébként sem valószínű, hogy első lépcsőben vetik be a támadó

    ellenség megállítására, főleg, ha távolabbról kell odaszállítani. A

    harckocsikat célszerűbb ellentámadáshoz csoportosítani, amihez a vasúti

    szállítás megfelelő.

    A vasúti szállításnak már csak azért is van létjogosultsága, mert egy

    alakulat áttelepülésekor nem csak a harceszközöket szállítják, hanem minden

    apróbb-nagyobb szükséges felszerelést, amit a harceszközöket szállító vonatra

    málháznak, így érkezéskor minden együtt van. Ezek közúti mozgatása több

    konvojt igényel, amelyek összehangolása jóval bonyolultabb feladat, tekintve,

    hogy háborús helyzetben a közutakon sem egy vagy néhány konvoj mozogna.

    Nem becsülném le a helyedben ennyire a vasúti szállítás jelentőségét!
    Próbálj meg az érezhető elfogultságodon túllépni és meglátni, amit mondunk.

    A másik a költségvetési rész.
    Súlyosan el vagy tájolva. Azt ajánlom, tájékozódj.
    A magyar költségvetés (mai áron számolva) nem fog 300 milliárd forintnál

    többet biztosítani a Honvédségre. Jó esetben csak reálértéken lehet tartani

    ezt az összeget, de ez sem bizonyos.
    Ebből a pénzből kell fönntartani a Honvédséget.
    A bérköltség ma azért annyi, amennyi, mert fenekestül föl van fordulva a rendfokozati piramis. 70 tábornok? Minek? Azután meg mindenki minimum tizedes, szeretnék már látni végre egyszer megint egy egyszerű honvédet…

    A 25000 fős HM, szám szerint egy NATO hadtestnek felel meg. Ennek szervezési tábláját példaként alapul lehet venni, milyen rendfokozatból, mennyire van szükség. A minisztériumból és háttérintézményeiből páros lábbal kirugdalt vízfej megtakarított bérköltsége alapot biztosítnana szerény bérfejlesztésre és a bevezetendő tartalékos rendszer bérére. (Ezt nem úgy kellene megszervezni, ahogy ma elképzelik: kezdetnek 10ezer fő tartalékos, 10ezer fő területvédelmi tartalékos – de ez itt már végképp OFF.)

    Summázva: 300 milliárd nem kevés, ha nem támasztunk teljesíthetetlen feltételeket!

  137. Batka

    Ma 1/2 évig vagy honvéd 2 évig őrvezető és 2 évig tizedes azaz 4,5 év után lesz valakiből szakaszvezető.Ezt idén változtatták ilyenné(előtte 1/2 évig honvéd 1/2 évig őrvezető 1 évig tizedes azaz 2 év után szakaszvezető).

  138. blogen,
    Igazán nem akarlak kiakasztani, de alapjaiban vitatom az egész autópálya-koncepciódat.

    Magyarország, a magyar nemzetgazdaság számára soha nem fognak megtérülni az elmúlt húsz év autópálya beruházásai!
    Amerikában, Németországban még lehet, hogy megtérültek ezek a beruházások, náluk jóval korábban kiépült a gerinchálózat.

    A költségeket rendszer szinten kell vizsgálni és nem csak az autópálya építési költségeit kell figyelembe venni (amire mindenkor állami garancia volt, tehát csak duma, hogy magántőkéből épült, mögötte ott állt az állami kezességvállalás), hanem például azt is, hogy a kamionforgalom mi kárt tesz az egyéb utakban.

    Részemről abszolút vasútpárti vagyok. Már a MÁV elsorvasztásában nagy szerepet játszott az autópálya fejlesztések erőszakolt felfuttatása.
    Ezeket az idetelepülő zöldmezős beruházások igényelték, amelyek végső mérlege az ország számára szintén nem pozitív!
    Ha nemzetgazdasági szintű érdekek érvényesültek volna, nem csak egyes részérdekek, akkor a vasútfejlesztés kapott volna prioritást, úgy a személy, mint a teherszállítási üzletág. Bizony, föl kellett volna kényszeríteni a tranzit teherforgalmat vasútra, nem foglalkozva mindenféle álságos liberalizációval! Az autópálya fejlesztést pedig a most megépült M0-ra kellett volna koncentrálni, nem ezt hagyni utoljára.

    De a legnagyobb probléma, hogy a motorizáció növekedése kilátástalan, mai szintje egészében fenntarthatatlan.
    Hamarosan vissza kell venni és reméljük, ez nem összeomlásszerűen, hanem irányított leépülésként fog végbemenni. Ebben a helyzetben szintén föl fog értékelődni a vasút (leginkább a villamosított pálya) – már ami megmaradt belőle.

  139. Batka 2010. december 15. szerda @ 22:45
    „a Magyar Honvédség soha nem lesz olyan szinten gépesítve, mint az amerikai hadsereg.”

    Úgy érted, hogy a magyar fegyveres erők a jövőben afrikai szintű bozóthadseregek lesznek, merthogy a gépesítettségnek egyetlen foka van: első kontra harmadik világ. Az első világban úgy ötven éve 100%-ban gépesített minden hadsereg szinte teljesen azonos színvonalon. Mindegy, hogy Magyar Néphadseregről, US Army-ról, vagy CA-ról beszéltünk, az ugyanazt jelentette e téren és ez most is így van, legyen szó egy NATO tagállamról, vagy Kínáról, vagy Ausztráliáról, tök mindegy.

    „Súlyosan el vagy tájolva. Azt ajánlom, tájékozódj. A magyar költségvetés (mai áron számolva) nem fog 300 milliárd forintnál többet biztosítani a Honvédségre. Jó esetben csak reálértéken lehet tartani ezt az összeget, de ez sem bizonyos. Ebből a pénzből kell fönntartani a Honvédséget.”

    Ebből a pénzből nem lehet honvédelmet fenntartani, mert ennyi pénzből technikára és annak a fenntartására nem futja, fegyvertelen katonákat alkalmazni meg fölösleges. Ha a védelmi kiadásaink nem emelkednek a GDP 1,5% fölé, akkor ésszerűbb feloszlatni a hadsereget úgy ahogy van, mert tisztán pénzkidobás egyetlen forintot is elpazarolni több tízezer ember teljesen fölösleges beöltöztetésére és összeségük hadseregnek hazudására fegyverzet hijján.

    Tessék tudatosítani, hogy a magyar GDP 1%-ból semmilyen véderő nincs. Te vagy eltájolva, ha azt hallucinálod, hogy ki lehet egyszerre gazdálkodni ennyi pénzből a személyi és a dologi költségeket is!

  140. „Már a MÁV elsorvasztásában nagy szerepet játszott az autópálya fejlesztések erőszakolt felfuttatása.”

    Na itt kezdődik a baj, a MÁV-ot senki se sorvasztotta el. A MÁV-ot jelenleg brutálisan túlfinanszírozzuk ahhoz képest, hogy mi a valós értéke és szerepe. A MÁV egy pénztemető, a MÁV vonalhálózatának negyede azonnal bezárandó lenne, munkavállalóinak fele elbocsájtandó és kiadásainak fele eltörlendő. A MÁV ugyanis rákos daganatként élősködik Magyarországon jelenleg. Műtéti eltávolítása az ország testéből már régóta szükséges lenne.

  141. Blogen te akkor gyökér vagy hogy ellened a vasutas szakszervezetek külön fognak tiltakozni.

    Fog már fel hogy a magyar vasút alap szervezeti szinten nagyon hatékony.
    Ebből lefaragni csak felesleges halál esetekhez vezet.

    Édesapám 12 órás váltó műszakba dolgoznak most ahol dolgozik 7 vannak az 3,5 pár jelent. Ha egy ember is beteg lesz akkor már a maradék 6-nak nagyon komoly túl órával kell szembenézni.

    Vasútnál ilyen alapművel szerelvények mozgatása oda két fős tolató személyzet kell.
    Egyik nagy főnök az egyik csomó pontba kitalálta hogy ő spórol ki adta az utasítás, hogy egy emberrel tolassanak eredmény két hétre-rá egy vasutast ketté szelt egy szerelvény.

    A vezetőség és a kiszervezett KFT viszik el a pénzt.
    A vasutas régi technikával becsületesen üzemeltet egy veszélyekkel teli rendszert.

    Ha rákot és egyebet keresel megy el a Szabolcsba és Borsodba, Olaszliszkára.

  142. „Ha rákot és egyebet keresel megy el a Szabolcsba és Borsodba, Olaszliszkára.” Sajnos itt a nagy igazság!!!
    De itt egy példa is a vasútról! Szerintem agyvérzést kapnátok, ha tudnátok, hogy jelenleg egy vasúti kocsi fékmunkahengerét (ami egy atomegyszerű dolog) is Bécsbe küldik ki felújítani! Maszek kisbuszokkal küldik, és hozatják vissza!!!!! EGY VICC! Egyszer vittem Auszriába én is vasúti tengelyeket köszörültetni! Reggel 7 -kor nagynehezen beálltam a rakodóhelyre, 9 körül a targoncán kógva megérkezett 7!!!! nem túl magasan kvalifikált emberke, és délre meg volt rakva úgy az autó, de, hogy miképp …. ÁÁÁÁ! Katasztrófa volt!!! Ezzel szmben, Ausztriában az odaérkezéstől szmitva 2.5 órán beűl le volt szedve amit vittem, és fel volt rakva a már javított viszárú!!!
    Ha hiszitek ha nem! 1-azaz egy targoncás és én rakodtunk!!!!
    Arról már nem is beszélek, hogy vasút kamionokkal és kisteherekkel szállíttat! Ezzel szemben az osztrákok tengelyei mind vagonokon voltak! Abba meg már bele sem megyek, hogy kint gondozott fű nől a sínek közt, stb stb. Enni lehetne a betonról!

    Szerintem is minimum 2x annyi ember dolgozik a vasúton mint kéne! Az más kérdés, hogy inkább ott dolgozzon, mint a munkaügyi központban üldögéljen! Annál még ez a vasutas rendszer is jobb egy fokkal! Amíg nincsenek egyéb munkahelyek, addig nem lehet mit tenni.

  143. blogen, tisztára úgy néz ki mintha, nem csak az autópálya lobbitól, hanem a HM-es lehúzóktól is kapnád a lét… :)

    Addig, amíg nem lesz a Honvédségnél mélyreható strukturális átalakítás, ami nem a leépítésre, hanem a fölépítésre fog irányulni, addig költhetünk rá 600 vagy 900 milliárdot is, eredménye ugyanannyi lesz, mint most.
    Ha lesz strukturális átalakítás, amit a rendfokozati piramis helyreállításával, a vízfej leépítésével kell kezdeni és a csapatok fölépítésével folytatni, akkor a 300 milliárd is elegendő lesz arra a szervezetre, amit írtam.
    Nem sok? Tényleg nem, de fönntartható és messze több, mint a semmi.

    Még egyszer mondom, pénzzel nem tudod megoldani az alapvető problémát, ami strukturális és főleg személyzeti kérdés, de legfőképp az érvényes szervezeti stratégia hiányából fakad.

  144. blogen, baszod, el is olvasod, amit írunk?

    Ha az arányok beállnának: 40% bér, 30% dologi kiadás, 30% fejlesztés estén megvalósítható 300 milliárdból a mostani Honvédség fenntartása és fejlesztése. Ez 90 milliárd fejlesztési forrást jelentene évente.
    (Ha nem lopnák szét.)