|

Finn – svéd együttműködés?

Korunkban egyre több helyen húzzák szűkebbre kényszerűségből a nadrágszíjat a védelmi költségvetést kreáló politikusok – ez hozhatja közelebb egymáshoz a skandináv országokat.

Mind Finnországban, mind Svédországban közeledik a kiképzőgépek lecserélésének ideje, a zord gazdasági helyzetnek és a védelmi költségvetés csökkentésének köszönhetően közös kiképzőflottát állíthat fel a két ország.

Finnországban jelenleg a BAE Hawk áll hadrendben, melynek első 50 darabját a Valtion lentokonetehdas gyártott licencben még a ’80-as években. 2002 és 2004 között további 7 darab érkezett Nagy-Britanniából, sőt 2007-ben 18 darab használt, Mk.66-os verziójú Hawkot szereztek be Svájcból. Az 73 darabban szolgálatba állított típusból mára 65 darab maradt, ám ezek többségét kivonják 2014 végéig.

A Finn Légierő azonban 26 példányt korszerűsítés és élettartam-hosszabbítás után továbbra is üzemben akar tartani, a többit külföldre kívánják értékesíteni, potenciális piacot látnak például Lengyelországban.

Emellett alapkiképzésre rendszerben áll a saját tervezésű és gyártású Valmet L-70 Vinka, melynek mind a 27 példányát kivonják 2017-ig.

Svédországban jelenleg a Saab 105 jelzésű sugárhajtású repülőgépet használják mind alap, mind haladó képzésre, ám ez a típus sem mai gyerek, jócskán megérett már a cserére, s a kivonása 5-6 évnél tovább már nem odázható.

Mivel hasonló időkeretben kerül sor a típusváltásra, így kézenfekvő volt a döntéshozók részéről az az ötlet, hogy a két skandináv ország együtt írjon ki közbeszerzési pályázatot mind az alap, mind a haladó kiképzésre szánt gépre. Az is felmerült, hogy együtt üzemeltetnék a két típust, közös kiképzőközpontot létrehozván ezzel.

A terv független az európai vadászpilóta-képzéstől, melyben mindkét ország részt vesz, s mely meglepően keveset hallatott magáról az elmúlt időkben.

32 hozzászólás “Finn – svéd együttműködés?”

  1. Kézenfekvő.

    Én a skandináv országok helyében(Norvégia,Dánia,Svédország,Finnország) létrehoznám az “északi” szövetséget amelynek természetesen csak ez a 4 állam lenne a tagja. Szoros gazdasági és katonai együttműködés. Ebből mind a négyen csak profitálnának.

  2. dudi: “A Gripennel kapcsolatban egyet kell értsek a Holland pilótával tényleg kicsi itt nem elsősorban a méreteire hanem a hatótávolságára,fegyver terhelésére gondolok. ”

    Gripen egy könnyű vadászgép és ezek a hátrányok pont a gép méreteiből adódnak. Egy F-16al összehasonlítva: kisebb szárnyfesztáv és hossz, kisebb hajtómű, kisebb tömeg és arányaiban kevesebb üzemanyag.

    Bármely F404 vagy RD33 köré épült egyhajtóműves gépek közül a Gripen terhelhető a legjobban.
    F-16os hajtóművei (PW v GE) egy számmal nagyobb kategóriában játszanak.

  3. Skacok, ne a sima C/D Griffet nézzétek. Bárki vesz ma Griffet, az NG-t fog kapni. Az már F-16C/D kategóra, csak a t/w aránya szerényebb. Minden más téren felveszi a versenyt a Falconnal szerintem. A t/w arány meg ma már nem annyira fontos. A többit a hamarosan megjelenő cikkben olvashatájtok. Már elküldtem a szerkesztőknek. :)

  4. molni

    Nekünk nem NG van hanem EBS HU.Márpedig kicsi a hatótávja a fegyverterhelése és igen ezek a méreteiből adódnak ezért nincs is mit csodálkozni rajta.Ezek a hátrányok nem nagyon jelentkeznek egy kergessük Alit a hegyekben című lőtér felett,de egy konvencionális háborúban már valós hátrányt jelentenének.

  5. És ki beszél rólnuk? “Finn – svéd együttműködés”, ez a cikk címes és a benellux államok géprendszerítése került szóba és nem mi…

    Kicsit vicces, hogy nekem magyarázod, hogy mi van nekünk…

    Mellesleg itthon Griff repült már pótossal asszem két óránál hosszabb bevetést is. Szólj, ha ezt egy MiG-29 vagy Szu-22 előadta. Az AP blogon mikor ez megjelent senki sem tudta megerősíteni, hogy a két orosz gép előadta -e ezt. A Hornet hajtóműve nagyon príma fajlagos fogyasztással bír.

  6. És a két póttartállyal mennyi csapásmérő fegyverzetet tud vinni 2db 500kg-s bomba?Mert egy F-16-al összehasonlítva nem valami sok,de még a MIG-29 SMT/K is dupla ennyit vihet 2 póttartállyal arról nem is beszélve,hogy emellett nem 2 hanem 4 légi harc rakétának marad hely(F-16,MIG-29 SMT/K).

  7. molni

    Nem az NG-ről beszélek mint ahogyan az alap állítás sem az NG-re vonatkozik(tudod kicsi minden téren).

    “Nehéz a felfogásod, hogy a jövőben NG lesz?”

    A Svédeknek biztosan de másnak…szerintem alig lesz export sikere a gépnek.A NATO tagállamok nem fognak NG-t venni mert van helyette sokkal potensebb.A nem NATO tagok sem valószínű,hogy az NG-t fogják választani egy F-16 Block 70-el(azt hiszem kb ott tartunk)EF/Rafale/SH-val szemben.Csak az fog NG-t venni aki nem akar függni a nyugati országoktól.

  8. Nem fognak? Ki tudja. Van holland szimes ismerősöm. Konkrétan pont tegnap mondta, hogy erősen szóba került az F-35 dobása és NG vétele és más is vizsgálgatja ezt. Igazából egy megrendelés is lavinát indíthat el. Ha más vesz, akkor a svédek is egyből. A norvégok is morogtak az F-35 ára és érkezési ideje miatt. A végén még egész Skandinávai azt vesz és talán Hollandia is.

    Az NG függés nyugati függést is jelent, mert a hajtóműve jenki, radarja meg svéd-francia kooperácóban készül, a Meteor sem svéd és az AMRAAM sem.

  9. Az USA gépeinek ha nem is minden alkatrésze készül ott, lazán egyedül is le tudnák őket gyártani, ugyanez vonatkozik az oroszokra is, csak kicsit kevésbé lazán. A Rafale is viszonylag tisztán francia.

    Az NG egy nagyon jó koncepció szerintem, orvosolták a korábbi generációk hátrányainak nagy részét, így szerintem simán méltó ellenfele az F-16-nak a tendereken és a levegőben egyaránt (mondjuk a költségelőnyök miatt különösen a tendereken).

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.