Az október 11-12. között, Szöulban esedékes G20-as csúcstalálkozó keretében Dél-Korea visszaad valamit Oroszországnak, amit még a japánok vettek el a cári Oroszországtól az orosz-japán háború egyik nyitó eseményének tekinthető Csemulpói csata után – konkrétan a Cári Orosz Haditengerészet Varjag nevű cirkálóján egykoron lobogott zászlajáról van szó.
A Csemulpónál (Incshon) történteket csak nagyon távirati stílusban összegezve annyi mondható el, hogy az amerikai építésű, a Csendes-óceáni Flotta állományába 1901-ben hadrendbe állított Varjag cirkálót az emelte legendássá Oroszországban, hogy 1904. február 9-én a Korejec ágyúnaszáddal az oldalán megpróbált kitörni a nyílt tenger felé a partraszálló erőket kísérő, komoly túlerőben lévő japán hadihajókon keresztül. Az egyenlőtlen küzdelemben súlyos sérüléseket szenvedett orosz hadihajók visszaevickéltek a kikötőbe, ahol pár órával később saját legénységük süllyesztette el őket. Mindez persze nem akadályozta meg a japánokat abban, hogy a Varjagot 1905-ben kiemeljék és kiképzési célokra saját zászlajuk alatt 1907-ben hadrendbe állítsák.
Oroszország és Japán az I. Világháborúban azonban szövetségessé váltak, melynek részeként Japán többek között a hadizsákmányként kezelt Varjagot is visszaszolgáltatta. A javítások céljából Angliába küldött cirkáló azonban már sohasem kerülhetett vissza aktív orosz szolgálatba – a forradalom végett erre nem volt lehetőség, az angolok pedig végül 1920-ban feldarabolási célzattal, kvázi „ócskavasnak” eladták a németeknek. Ahova szintén csak nem jutott el, lévén a skót partok közelében történő vontatása közben sziklákra futott Lendalfoot közelében.
A mostani dél-koreai gesztust azt teszi lehetővé, hogy a cirkáló kiemelésével a japánok birtokába került zászló és több más tárgy nem került vissza Oroszországhoz, ehelyett a szóban forgó tárgyak Japán a 2. Világháborús veresége után Koreába kerültek. Szöul a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 20. évfordulója, illetve a G20 csúcs alkalmából döntött a jelenleg az egykori események helyszínének közvetlen szomszédságában fekvő Incshonban kiállított ereklyék visszaadása mellett.
Ugyanakkor a dél-koreai törvények miatt a visszaadást némiképp idézőjelbe kell tenni, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint nincs lehetőség arra, hogy Dél-Korea kulturális örökség részét képző tárgyakat elajándékozzon – csak kölcsönadás lehetséges, az is csak maximálisan 2 évre. Így bár az ereklyék végleg visszakerülnek Oroszországba, Szöulnak 2 évente meg kell majd hosszabbítania a dolgot.
Bírom az ilyen történeteket, amúgy nekem megvan ez a bélyeg, most már máshogy nézek rá :DD
Óh bürökrácia, emberiség megrontója te! :)
Bürokráciáról kedvenc viccem jut eszembe. Hosszú, ezért inkább linkelem:
Özönvíz
A poén:
„Ekkor elállt az eső és kisütött a nap.
– Úgy döntöttél mégsem pusztítod el a földet? – kérdezte Noé bizakodva.
– Nincs rá szükség, megteszi helyettem az államigazgatás.”
Talán most:
A link: http://epitkezo.hu/epitkezes.php?name=NukeJokes&func=JokeView&jokeid=96
ÉN tökre bírom mikor most példának okáért egy hajó történetén keresztül az ember rádöbbenhet arra hogy a politika mennyire labilis a világban.Szerintem nagyon érdekes a történet.
Mivel nemrég ébredtem meglepett a hír. Dél és Észak korea között háború van? Állítólag tüzérségi tüz mindkét részről egy sziget most a cél. Mi is történt?