A hétvégén zajlik a 19. Alberta International Airshow a kanadai Lethbridge repülőtéren, melyhez a pénteki szerencsés végkimenetelű esemény kapcsolható. A kanadaiak egyik Hornetje a pénteki, a bemutatóra történő gyakorlás közben egy nagy állásszögű, alacsony sebességű és magasságú áthúzás közben bedőlt oldalra, majd pillanatokon belül a a földbe csapódott.
A szemtanúk beszámolói szerint a gépet vezető, 36 éves Brian Bews százados 12:20 magasságában katapultált, nem sokkal azután, hogy a gép jól láthatóan engedelmeskedni kezdett a gravitációnak. A lezuhant gép a Bagotville-i bázison állomásozó 3. Ezred speciálisan légibemutatókon történő szereplésre kijelölt vasmadara volt.
Szintén a szemtanuk szerint a földet érés után az eszméletlennek tűnő pilótát egy darabon húzta maga után az ernyője, mire sikerült (magához térve?) úrrá lennie a helyzeten.
Az esettel kapcsolatban a CBS News-nak nyilatkozó Nicole Meszaros százados elmondta, hogy Bews százados életben van és legjobb tudomásuk szerint nem életveszélyes sérülésekkel került a helyi kórházba.
A baleset miatt egyébként nem lett lefújva, a meghirdetett menetrend szerint zajlik a repülőnap.
Nagyon látványos képsorozat….
Itt további képek
http://www.scramble.nl/forum/viewtopic.php?f=41&t=65223&sid=286a7ed92397ec95c22635a44f1a3f46
A pilóta tényleg az utolsó pillanatban kattintott. Nagyon közel ért földet az égő gép mellett
Nem irigylem a pilótát.
Thx Block, be is tettem a linket a kép alá
Jó, hogy sikerült kiugrania, aztán csak lessz valahogy…
csak nekem tűnik úgy h azért zuhant le mert a nagy állásszögű repülés közben nem volt elég tolóerő h megtartsa a gép a sebességét és emiatt átesett
Akkor gyakorlatilag pilóta hiba volt.
@Mackensen: Ömh, adott szituban ha bent is marad mit tudott volna tenni?
@dudi: tényleg elég kicentizve repült a madár, nekem is úgy tűnik. A scramble-os topicban lévő nagyobb felbontású képeken látszik, hogy a két fúvócső más-más teljesítményen dolgozó hajtóműre utalhat. A jobboldali erőforrással elképzelhetően volt valami bibi.
Konkrétan: http://img830.imageshack.us/i/1887382.jpg/
+ kapcsolódóan: http://img716.imageshack.us/i/1887384.jpg/
Akkor most vagy a pilcsi cseszte el vagy a gép nem volt 100-as.
@Tcat
Úgy értem, hogy jól tette, hogy megmenekült és nem halt meg. A mondat második felét meg úgy értem, hogy valszeg szétrúgják a seggét és lehet, hogy vége a karrierjének, de legalább életben van és valahogy majd boldogúl, vagyis „csak lessz valahogy”
@Mackensen: Jaja, én is afelé hajlottam, hogy erre gondoltál, aztán a másik értelmezésre írtam a kérdést :)
Szerintem egy picit félreérthető volt a „csak lesz valahogy” – mármint hogy kattint ott és akkor és bízik benne hogy nem esik spotterekre a gép vs. ahelyett hogy arrébb vitte volna kattintás előtt.
Meglássuk mit okoskodnak ki, volt-e szerepe a hajtóműnek. Mondjuk abban az eléggé kiélezettnek tűnő helyzetben elég lehetett ha picit beintett a technika
„mármint hogy kattint ott és akkor és bízik benne hogy nem esik spotterekre a gép vs. ahelyett hogy arrébb vitte volna kattintás előtt.”
szerintem ezt adott helyzetben senki nem rója fel neki annak a gépnek nem voltsebessége nem volt irányítható ezért esélytelen lett volna bármerre kormányozni így is addig maradt a gépben amíg csak lehetett
az meg h a két hajtómű nem egy teljesítményen dolgozott szerintem azért volt mert így próbált a pilóta irányítani a gépet csak hát nem sikerült neki
Nicole Meszaros százados – ezt jól láttam? Canadai magyar?
Amúgy a magasság ahonnan a pilóta pattintott nagyjából annyi, mint ahonnan a Thunder Birds pilótája, mikor elnézte a magasságot.
A pilóta olyan programot akart bemutatni, amit a spanyolok szoktak! Ők is kis – ennél azért magasabb – illetve közepes magasságon végrehajtott nagy állásszögű manőverekkel dolgoznak! Látványos volt 2008-ban a repnapon. Itt láthatjuk, hogy mi van akkor ha egy kicsit túlzásba viszik a dolgot…
Egy hajtómű pompázs nem lehetett?
Hornet102:
Jaja, ez nekem is feltűnt, elképesztő hol és milyen esetekben lehet magyar származású emberekbe botlani.:)
Kvocsur ’89-ben pompázs miatt dobta el a gépet Párizsban, gondolom erre gondolsz. Itt nem látszik a képeken az a szikrázás, ami ott a hajtóműből jött, és számomra nem tűnik úgy, hogy hirtelen elment volna a jobb hajtómű tolóereje. Simán csak alacsony volt a sebesség, az állásszög túl nagy, ilyenkor aztán jobb esetben csak leadja az orrát a gép, rosszabbikban meg ez történik.
Szerintem :)
Vagy csak SH-t akar utánozni egy A Hornettel…
Ez lett a vége, sajnos:(
De azért az Óvakodj a törpétől film zenéje az rohadt nagy ám!
A bukás már nem annyira!
Kár a gépért, de legalább a pilot megúszta és nem haltak meg civilek, ez a legfontosabb!
Egy gépet lehet pótolni, egy embert NEM!
Mondjon bárki, bármit is!
„Szintén a széntanuk szerint” – Kissé viccesre sikeredett ez a helyesírási hiba. :D
Nos, elnézést, hogy már ide is beleóbégatok, de ez egy fantasztikus eset. Főleg, hogy a pióta túlélte. De egyet ne feledjünk. Kihegyezett repülési helyzetekben, melyek közt dobogós helyezett a kis magasságú, kis sebességű, mitöbb bemutatón végrehajtott manőverezés, a leggyakoribb az emberi tényezőkre visszevezethető repesemény. Ezek kimenetele a legtöbbször katasztrofális. Pont az emberi tényező miatt. A legtöbben egy ilyen nagy odafigyelést igénylő manővernél ha hibáznak, sajnos túl sokáig maradnak a gépben.
A repülésben amúgy is alaptézis, hogy az emberi tényezőre visszavezethető eseteknél jóval több a katasztrofális kimenetelű esemény, mint a műszaki okokra visszavezethetőknél. Ez utóbbiaknál nincs az a helyrehozási kényszer a pilótában, így nem marad az utolsó pillanatig a gépben.
Igazán űberprofi hajózók képesek arra, hogy nyilvánvaló saját hibájuk ellenére katapultáljanak a gépükből még időben. És ez kis magasságon általában nagyon nehéz.
Magáról a konkrét esetről. A hagyományos Hornet verziók minimálisan gyengébbek nagy állásszögű repüléseknél, mint a Super Hornetek, de a kormányrendszer sokkal direktebb, az egész masina meg jóval fürgébb, szóval a típust alapból nem kell félteni.
A felvételen nagyon jól látszik, hogy a gépet nem egy lökés éri, hanem lassan merül bele a jobb dugóba, de koppig balra belépett kormánynál. Azaz a hajózó időben lépte el tökbalra a gépet, mégis jobbra bedugózott a gép. A bot viszont végig hason volt, ez lehet a reflex késlekedése is, viszont én egyelőre (és nem csak illendőségből) óvatos lennék az egyértelmű pilótahiba kifejezéssel.
Nyugaton amúgy is kerülik ezt a kifejezést, helyette az emberi tényezőt használják. Sokkal bölcsebb is, sosem lehet tudni, hogy az eset csak és kizárólag azon az emberen múlott-e, aki a gép fedélzetén tartózkodott.
A tudományom jelen állása szerint én hajtóműhibára (tolóerőaszimmetriára) gondolok.A fazon ugyanis lépte, de tökig balra a gép orrát, amit ép eszű ember nem tesz, ha kihegyezett helyzetben, lassan, nagy állászögön, kis magasságon repdes.
Látható, hogy ez nem jött be és volt hidevére, hogy életbe léptesse a B-tervet.
Allesmor, nem lehet hogy azért ment el mégis jobbra a gép a tökig balra lépett oldalkormány ellenére is, mert olyan alacsony volt a gép sebessége, hogy már egyszerűen hatástalan volt? Plusz ugye nagy állásszög, valamennyire biztosan le is árnyékolódnak a vezérsíkok. Csak kérdezem.
Ez egy teljesen jó kérdés. Én csak annyit gondolok, hogy a hajózóbácsi nagyon hamar átlátta, hogy innen menni kell. Pl.: megy az orr jobbra, én lépem balra, eredmény semmi, irány Horány.
Mert hatástalan már a kormányfelület? Lehet. De nekem aza fura, hogy a gép akármikor leborulhatott volna, mégse tette, mielőtt megtette, már lépve volt a pedál.
Persze az is igaz, hogy ebből az egyébként számunkra jó is-rossz is szemszögből úgy fest, mintha az áthúzás során a pilótás még növelné az állásszöget. Nem volt megelégedve a dologgal és érzésre még húzta, csak túl a barátságon?
Végül is…visszanézve sokadjára a videót, lehet a Hornet ilyen.
Engedi, engedi, hogy szórakozzanak vele, majd lassan leadja valamerre az orrát, aztán aki ügyes Lodarázs-lovas, az tudja mikor kell ezt az egész popszakmát abbahagyni.
Huj,
és ha pilóta hiba volt, mit kap ezért a koma ? (egy ilyen madár azért nem olcsó dolog)
Y
Yeti
Tőlem életfogytiglanit kapna.
Hornet102:
Nem nagy dolog, én is Kanadában élek. Csak annyi hogy ő már itt született, én meg nem :)
Allesmor Obranna:
A Jetstream-ben (kanadai tv-sorozat vadászpilóták képzéséről) van egy rész amikor az átesésről beszélnek. Abban is mondják mennyire könnyen átesik a CF-18…
Nekem hajtómű problémának tűnik. Érezte, hogy ebből gond lesz, növelte volna a tolóerőt, hogy kiemelje, de asszimetrikusan nőtt, ezért belépte, de az kevés volt, átmerült és vége..
Sziasztok. A pilótának nagyon nagy szerencséje volt, hogy nem eset a lángoló roncsokba, talán 100-150 m-re ért földet, és landolás is nagyon kemény lehetett szerintem csoda hogy nem tört csontja. Komolyabb baja is lehetett volna. Szerintem pilóta hiba volt, nagyon el koptatta a sebességét és ez át eséshez vezetett. Az itthoni Mig-29 baleset (1998. július 23)is a sebesség elfogyasztására vezethető vissza.
@Luthero
Az itthoni Rácz Zsolt féle baleset nem egészen csak a sebesség elkopásáról szólt. Erős kitartott nagy negatív G-s terhelés volt és emiatt is történt az amit.
Itt tisztn látszik az, amt Allesmor leírt. A képeken látszik, hogy a két hajtómű nem szimettrikusan megy és a pilóta korrigáln próbál. A pech az, hogy a Hornet nem túl acélos t/w aránya – egy F-16/15 géppel összevetve nem az – pont egy kiélezett helyzetben még tovább csökkent és asszimetrikuan.
Bocs, de a jelek szerint ez rohadtul nem annak tűnt, de azért várjuk meg a kivizsgálás eredményét. Bár a bizonyítékok elég nyilvánvalóak…
És megjött a csűsz aki elzavart mindenkit a *****ba…
No de srácok. Nem kell elharapni egymás torkát.
Majd megjön az eredmény a vizsgálatról és megtudjuk h mi történt.
Phoenix
Kösz a cenzúrázást.
nem akartam az első hozzászólásomban élesen fogalmazni de most már csak megteszem
ezen a videón jól látszódik a pocsék t/w arány ami a hornetek (a super horneté sem acélos)óriási hibája
és most lehet írni h ez extrém eset és semmi köze a valós harchelyzetekhez de egy bemutatón a gép függesztmény nélkül minimális tüzelőanyaggal repül azaz ilyenkor a legjobb a t/w aránya azaz harchelyzetben megtankolva a felfegyverezve (és a fegyverzetnél nem csak tömeget hanem légellenállást is beszámítva)ez az amúgy sem jó t/w arány nagymértékben csökken ami komolyan kihatna a gép teljesítményére egy esetleges légiharcban vagy amikor egy légvédelmi rakétát kell kimanőverezni
lehet h nem jó példa de f-15e gépek az első öbölháború (ami igazából a második)idején rengeteg légvédelmi rakétát(volt hogy egyszerre 5-6ot indítottak egy gépre) „manővereztek” ki teljesen megpakolva alacsony magasságon ugyanakkor szerbia felett egy (tudtommal!!!és ez fontos)f-18-ast közepes magasságon légiharc fegyverzettel és póttartályokkal megpakolva képtelen volt megbirkózni egy kubbal holott a besugárzásjelző biztosan figyelmeztette a pilótát mert az próbálkozott manőverrel…
ezt csak azért írtam le mert folyton azzal jönnek az sh/hornet kapcsán amikor szóbakerül a gép teljesítménye h ez nem baj mert nincs is rá szükség hisz ma már olyan konfliktusokra kell készülni mint pl afganisztán (az igaz h oda nem kell teljesítmény egy uav-val is tökéletesen el lehet látni a feladatokat ami ugye nem egy erőgép)csak azt nem teszik hozzá h nem mindig lesz ez így +a megfelelő teljesítmény a repülés biztonság szempontjából is fontos és itt nem elsősorban repülőnapra gondolok hanem pl olyan esetekre amikor egy pilótának át kell startolnia vagy egy alacsonyan végrehajtott szűk forduló után nem mindegy h mennyi idő alatt jön vissza a sebesség stb
és véleményem szerint az f-35-nek is ez ugyan olyan nagy hibája lesz(kis t/w arány)mint az sh-nek vagy a hornetnek
Ebben a gépben rendesen volt keró, mert elég nagyot „szólt”, csak úgy jött ki a seggén a láng.(video)
Az F-18 előnye elsősorban az elektronikában rejlik. Már az alap modelben is két nagyobb méretű monitor volt beszerelve, amit pl az F-16 a Block 60-as verzióval ért be, addig csak két kisebb volt oldalt(még a lengyelek is azzal kapták). Az amerikai haderőnél jelenleg csak az F-18(SH) bír AESA-val(persze az F-22 mellett). Ja meg egyszerre tud cipelni 10 AMRAAM-t, 2 sidewinder mellett.
Az F-15E-nek nagy előnye volt az integrált elektronikai-hadviselési rendszer, ennek elég sokat köszönhettek.
Valaki meg tudja mondani, hogyan lehet megkülönböztetni egy F-15D-t, egy F-15E-től?(pl ha mindkettőn fent van CFT, vagy ha egyiken sincs)
Ja és még egy: Miért az F-18-t választották az F-15 tengerészeti verziójával szemben?
„Az amerikai haderőnél jelenleg csak az F-18(SH) bír AESA-val(persze az F-22 mellett)”
már az f-15(nem fogok tudni típust mondani vagy c vagy d)modernizált változataiban (nem a külföldre értékesítettekről beszélek hanem a us airforce állományában lévőkről) is aesa radar van +minden f-15e-ben apg-70 aesa radar van
Sziasztok. Szeretnék reagálni a Molni felvetésére, szerintem a Mig-29 balesetében az emberi tényező azért vezetett a balesethez mert alacsonyan egy olyan fordulóba ment bele ami „Erős kitartott nagy negatív G-s terhelés ” (Molni-tól) okozott, és szerintem ez vezetett a sebesség el fogyásához, és nem volt annyi erő tartaléka a gépnek hogy kihozza belőle. Ilyen fordulóba ilyen magasságon hazárdjáték a gépet bele vinni. Ok-okozat. Vissza térve az F-18-ra itt szerintem a pilóta annyira nagy állásszöggel próbált a levegőben maradni hogy nem volt hozzá teljesítmény. Az eltérő zsanér állás lehet a gép automatikus rendszereinek is a korrigálása, hogy vissza hozza a gépet egyenesbe de nem volt már hozzá teljesítménye.
az F-15E-ben nincs AESA, majd egyszer lesz vmi modernizálás után. Az F-15 is hasonlóan áll(itt már elkezdődött az átépítés). egyedül a szingapúri SE-nek van AESA-ja, még a koreai is mechnikus antennával van szerelve.
http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?183311-CF-18-Crashes-in-Alberta-Canada&p=5091297&viewfull=1#post5091297
Erősen hajtóműhibának tűnik. Nézzétek a GSF-et.
Allesmor, jogos :D
Egyébként az elmendorfi F-15-ösök már 2000 decemberében megkapták az APG-63(V)2-eseket. Ez az alakulat volt az első a világon, mely AESA rendszerű radarral felszerelt gépeket repült. Igaz, ez „csak” 18 példányt jelent. A többi gépet (V)3-assal fogják modernizálni.
Az APG-70-es meg nem AESA.
Rommel28!
Lehet tudok válaszolni a kérdésedre, de ha valaki ki tudja egészíteni akkor úgy is jó!
Egészen vissza kell menni az XB-70-ig. A Mach 3-as bombázógép ellen fejlesztették ki a MiG-25-öt, ami képes a Mach 3-ra. Erre volt válasz az F-15, míg a haditengerészet az F-14-ben lelte meg a Phantom utódját. Mind a kettő elég borsos árú gép, így kellett egy olcsóbb, könyebb, de hatékony gép. A „vadász maffia” erő lobbijaként az USAF lecsapott az F-16-ra, míg a vesztes YF-17 egy kis átalakítással F-18 lett a Haditengerészet és a Tengerészgyalogság elsőszámú többfeladatú gépe lett. A Navy és Marines pályázatára is jelentkezett az átalakított F-16-os, de a haditengerészetnél már akkor a két hajtóműves gpeket részesítették előnyben a biztonság szempontjából! Kettő elvégre még mindig több, mint egy. A Tomcat mellet, még egy „butított” vagy „egyszerűsített” Eagle is túl drága lett volna a Navy-nek, így nyert a Hornet.
Ha hibáztam lehet javítani, nem lesz sértődés!:)
Csíszoljuk egymás tudását, ne pedig romboljuk a másikat! Ezt a luxust hagyjuk meg másoknak!
ezen a videón jól látszódik a pocsék t/w arány ami a hornetek (a super horneté sem acélos)óriási hibája
A pocsék elég erős kifejezés szerintem…
lehet h nem jó példa de f-15e gépek az első öbölháború (ami igazából a második)idején rengeteg légvédelmi rakétát(volt hogy egyszerre 5-6ot indítottak egy gépre) “manővereztek” ki teljesen megpakolva alacsony magasságon
Minden gépre töménytelen mennyiséget indítottak. A gépek számára vetítve bizony elég sok F-15E veszett oda. Egy alakulat települt és két gépet is vesztettek. Ehhez képest nézd meg, hogy egyetlen Jaguar vagy A-7E sem veszett oda. Egyik gép sem acélos t/w arányáról híres és integrált ECM sem volt rajtuk. Elvben asszem lehet ECM pod A-7E gépen, de én ilyen képet még nem láttam. Jaguar számára nem tudom, hogy ODS alatt volt -e ilyen.
Az ODS alatt mindenféle gépből lőttek le. Használd a Google-t.
ugyanakkor szerbia felett egy (tudtommal!!!és ez fontos)f-18-ast közepes magasságon légiharc fegyverzettel és póttartályokkal megpakolva képtelen volt megbirkózni egy kubbal holott a besugárzásjelző biztosan figyelmeztette a pilótát mert az próbálkozott manőverrel…
és véleményem szerint az f-35-nek is ez ugyan olyan nagy hibája lesz(kis t/w arány)mint az sh-nek vagy a hornetnek
Cifu asszem egyszer már kiszámolta, hogy az F-35 t/w aránya semmivel sem lesz rosszabb az mostani átlagos F-16 gépekénél. Viszont nincs külső függesztmény, a gép aerodinamikailag tisza marad. Hoppá…
Valaki meg tudja mondani, hogyan lehet megkülönböztetni egy F-15D-t, egy F-15E-től?(pl ha mindkettőn fent van CFT, vagy ha egyiken sincs)
Más a festésük, más az alakulat jelzésük – ez alapján azonoshatóak – és az F-15E gépeken az orr alatti két pod szinte mindig fent van. :)
Ja és még egy: Miért az F-18-t választották az F-15 tengerészeti verziójával szemben?
Szerintem egyszerűen azért, mert nem az Navy igényei szerint tervezték. Az USAF számára kihegyezett csúcsvadászgép volt. A navalizálással elveszett volna a „koppra húzott” gép előnye, mert nem kis kompromiszummal lehetett volna csak haditengerészeti gépet csinálni belőle. Az F-111 balhé után szerintem hallani sem akartak arról, hogy megint belebukjanak egy ilyen „közös lóba”. Haditengerészeti gép üzemelhet szárazföldről gond nélkül sőt, gyakran nagyobb teljesítménnyel, mint hordozóról üzemeltetve. Fordítva viszont ez nem igaz.
Ehhez kapcsolódónan egy megjegyzés. Jeff Ethell F-15-ről szóló könyvét olvasva megdöbbenve láttam, hogy a géppel anno elég sok A-G konfigurációt kipróbáltak és akkor szinten a világ legpotensebb csapásmérője lehetett volna. Az F-15E mégis csak 1990-ben lett realitás az USAF-ban, mint alkalmazott gép. Akkor valamiért nem mutatott érte érdeklődést a USAF. Miért? Nem ezzel az igénnyel léptek fel. Hogy az F-15E megszületését mi indokolta, azt viszont nem tudom. Az F-111 flotta távol volt akkor még a kiöregedéstől…
A gépek számára vetítve bizony elég sok F-15E veszett oda. Egy alakulat települt és két gépet is vesztettek. Ehhez képest nézd meg, hogy egyetlen Jaguar vagy A-7E sem veszett oda.
Azért nem ugyanaz a kategória…
Az F-15E gépekből kb 40-50 repült, több mint 2000 bevetést az ODS alatt. A legveszélyesebb célpontok ellen küldték őket és Scud vadászatban is részt vettek.
A Jaguar francia és angol színekben összesen 40 géppel kb 1200 bevetést repültek. Célpontjaik sokkal gyengébbek voltak, bunkerek, tüzérségi állások, tengerpartra telepített hajók elleni rakétaállások voltak.
Az A-7-sek még kevesebben voltak. Mindössze 24 géppel repültek 731 bevetést. Szintén kevésbé védett célpontokat támadtak és ha jól tudom a Navy bevetési stratégiája is más volt. Sokkal jobban épített a hordozó repülőgép kötelékére, kevesebb volt a „partizánakció”. E miatt kesereghettek a Tomcat pilóták, akiknek így kevesebb lehetőségük maradt. Feladatuk a kötelék védelme volt.
Ezzel szemben állhat a 64 db F-111E/F 2400 bevetése veszteség nélkül…! Nos! Talán ez szerencse! :-)
Az F-15E gépekből kb 40-50 repült, több mint 2000 bevetést az ODS alatt. A legveszélyesebb célpontok ellen küldték őket és Scud vadászatban is részt vettek.
Tisztában vagyok ezen faktorokkal,de mi alapján dönthető el, hogy mik voltak a legveszélyesebb célok? A SCUD vadászat pl. pont nem volt az szerintem.
Az F-111 példa meg kiváló. :)
A SCUD vadászatot talán azért érzem veszélyesebbnek, mert több mélyrepülést tartalmazott, azaz a kevésbé védhető csöves légvédelemnek jobban ki voltak téve a gépek.
De hagyjuk a SCUD-okat…
Szerintem a legkeményebb célok a légvédelemmel jobban védett repülőterek, raktárbázisok, vezetési pontok voltak. Ezek ellen F-15E, F-111 és Tornado gépeket vetették be elsősorban. A repülőterek elleni aknakonténerekkel végrehajtott Tornado támadások eredményét ismerjük. Elbaltázott koncepció volt. (sajnos..)
Az F-15E gépek is ilyen támadások során voltak a leginkább kitéve a veszélynek az F-111-esekkel együtt. Innentől pedig, hogy lesz-e egy bevetésnek vesztesége vagy sem, részben szerencse kérdése. Típustól függetlenül.
Az USAF komoly érdeklődést mutatott az F-15-ösök A/G képessége iránt. Van s egy fotó, ahol egy F-15B (D?) elé/mellé ki van rakva a teljes A/G fegyverzet. Lényegében Mk-82/83/84-es szabadesésű bombák és ha jól emlékszem Maverick rakéták. Később C-kről oldottak lézerirányitású bombát is.
Ugye mindenkinek megvan a Szu-27 Family videókból az, ahol a 27-es nullszéria (ZS-5-ös sisakban és bőr téli hajózóban a pilcsik, a nullszéria meg a jellegzetes festésével meg az egyenes törővégű függőlegesvezérsikjaival) Sz-25-öst indit, meg bombákat old?
Hova lett mindez? Miért nem láthattunk végül csapásmérő fegverzettel Szu-27-est (csak mostanság kapják meg), miért nem láttunk A/G konfig F-15-ösöket?
A válasz egyszerű, a két fél még a nyolcvanas években állapodott meg a hagyomásnyos csapásmérőképesség korlátozásáról, melynek értelmében a két komoly hatótávú tipus végül nem kapta meg a potenciált, holott erre mind a két gépnél mind a mai napig megvan a lehetőség. Az alakulatokhoz korábbab nem készleteztek ilyet, a kiképzési tervbe nem illesztették a dolgot. Az F-15E megjelenése más tészta, az az F-111-esek utánra készült, a két tipus csak rövid ideig üzemelt együtt. Az azóta eltelt évtizedek alatt sokat változott a helyzet, változtak a darabszámok is. Az elaggott vadász 15-ösök végül már nme kapják meg a képességeket (persze ez még változhat), a 27-esek mellé meg megjelentek egyéb verziók, illetve az oroszok végül kibővitették a saját gépeik képességét, úgy-ahogy…
A válasz egyszerű, a két fél még a nyolcvanas években állapodott meg a hagyomásnyos csapásmérőképesség korlátozásáról, melynek értelmében a két komoly hatótávú tipus végül nem kapta meg a potenciált, holott erre mind a két gépnél mind a mai napig megvan a lehetőség.
A 1776-os USA fennállás 200-dik évfordulóján egy speciális festésű F-15 körberepülte gyakorlatilag a világot. Arra és az akkori gépekre is felrakták a bombákat meglepően sokszor sőt, ha jól emlékszem a széria gépek egy része rendelkezett a megfelelő avionikával ahhoz, hogy csapásmérő legyen belőlük pusztán elhatározás kérdése lett volna. A neten alig van ilyen fotó, a könyv tele van bombákkal megpakolt Sasokró, a ’70-es években. Hol volt akkor még ez?
http://en.wikipedia.org/wiki/Treaty_on_Conventional_Armed_Forces_in_Europe
Sehol. A fegyverzetkorlátozás véleményem szerint nem állja meg a helyét. Egyszerűen egyik fél sem akarta a csúcsvadászait veszélyes A-G csapásmérésre küldeni, ahol egy szerencsés AAA kezelő is leszedhette volna őket vagy ahol komoly SHORAD és MANPAD fenyegetés van.
A NATO légierőkben lényegében az F-15A/C volt a ’80-as évekig az egyetlen vadász, aminek a földháttérben is elég stabil célkövetési és célleközdési képessége volt még BVR tartományban is. Az F-16A/C gépek relatíve jó look / down shoot képességgel rendelkeztek, de BVR fegyverzet nem volt. A Mirage-2000 gép a Mica R.530-cal a ’80-as évek közepén / végén jött. A Tornado vadász verziója inkább csak BVR platform, mint igazi vadászgép. Dogfigtban egy MiG-21bisz is szétszivatná szerintem. Ergo, egyszerűen annyi vadász kellett amennyit csak ki bírtak állítani. Véleményem szerint egy hagyományos háborúval számoolva soha nem volt elég F-15 és F-16 a NATO-ban, a VSZ egyszerűen túl masszív volt számszerűleg.
Az izraelieknél is téma volt, hogy képessé teszik csapásmérésre az F-15-öt, de végül ők sem csinálták meg. Vagy csak nagyon jól titkolják.
Mondjuk ott a csapásmérő feladatkört az f-15I és az F-16I tölti be.
http://en.wikipedia.org/wiki/APG-63_and_APG-70
APG-70 on F-15Is and F-15Ss exported to foreign customers has lower performance in that the resolution of Doppler Beam Sharpening (DBS) / Mapping / Synthetic Aparture Radar (SAR) modes for the APG-70 on F-15E of USAF is at least three times better than that of the APG-70 on F-15I and F-15S.
Ez el tudjátok képzelni, hogy egy izraeli F-15I-nek 3-szor rosszabb a radarfelbontása?
Az izraelieknél is téma volt, hogy képessé teszik csapásmérésre az F-15-öt, de végül ők sem csinálták meg.
De, legalább egyszer. Észak-Afrikában bombáztak szét egy terrorista kiképző tábort. Arafat csak azért úszta meg, mert éppen futni volt.
Ja, megtaláltam most én is a neten az eseményt. De hogy tudtak bombázni?
Gondolom csak buta bombákkal, de hogy mérték be a célpontot? Van SAR módja a sima F-15-ök régi radarjának? Célzókonténert hova raktak volna?
Az alap F-15 radar navigációs üzemmódja megdöbbentően jó képet ad, láttam róla fotót. Mivel Észak-Afrikában ritkán van rossz idő, ez elég is volt. A célpontot megtalálták, aztán a CCIP üzemmód és a két szép szem megoldja a többit. Osiraknál is buta bombákkal mentek és minden célt eltaláltak.