|

Lezuhant egy Orao és kigyulladt egy Hercules

Újabb sajnálatos gépveszteségekről számolhatunk be Olvasóinknak, a tegnapi nap folyamán egy szerb J-22 Orao szenvedett balesetet és egy ausztrál C-130 Hercules sem a szokásos módon ért földet.

A Szerb Légierő egyik Soko J-22 Orao típusú csapásmérő repülőgépe javíthatatlanul megrongálódott, mikor Kragujevac városának közelében végzett leszállás közben becsuklott a futóműve egyelőre meg nem nevezett technikai probléma miatt. A ’80-as években, a románokkal közösen kifejlesztett csapásmérő gép pilótája sikeresen katapultált, az alacsony magasság ellenére a Martin-Baker Mk RU10J dupla nullás katapultülésnek köszönhetően kisebb sérülésekkel megúszta az esetet.

Kicsivel jobban járt az Ausztrál Királyi Légierő Lockheed Martin C-130 Hercules típusú szállítógépe, mely egy kigyulladt hajtómű miatt kényszerült leszállni idő előtt. A kettes hajtómű repülés közben kigyulladt, sőt a vészleállítást követően a légcsavartollak sem álltak vitorlába. A melbourne-i légiirányítók a Sydney-től északnyugatra fekvő Richmond Légibázisra kalauzolták a gépet, ahol az sikeresen kényszerleszállt 20:30-kor.
A füsttel megtelt kabin miatt oxigénmaszkban leszállt személyzetet kórházba szállították kivizsgálásra, az eset felderítésére pedig vizsgálóbizottságot alakítottak.

39 hozzászólás “Lezuhant egy Orao és kigyulladt egy Hercules”

  1. Nem sok országról mondható ez el, de a szerbek még sz@rabbul állnak mint a mi Légierőlködésünk. Az 1999-es NATO csapás után maradt összesen 5 db. MiG-29 gépük, amelyeket fel akartak újítani, de a legutóbbi hírek szerint alkatrészhiány miatt jó ideje nem repülnek már. Van pár őskori MiG-21, na meg a szubszonikus flotta, Galeb, Yastreb, Orao. Úgy tűnik, ezek üzembiztonsága is a végét járja. Új gépekre nincs pénz, és Kosovo miatt nem hinném hogy Nyugatról szállítanának nekik bármi komolyabbat. Viszont az utóbbi időben kicsit lehiggadtak, nincs már az a mindenkivel szembefeszülős, kardcsörtetős, agresszív attitűd, ami korábban annyira jellemző volt rájuk…

  2. Üdv, azt hiszem az Orao a 70′-es évek végén már szolgálatban állt. A MiG-29-re vonatkozó információ pedig nem tudom, honnan származik, de a modernizáción már átestek és továbbra is repülnek. Abban viszont igazat adok az előttem szólónak, hogy jelenleg egyetlen utód-állam légiereje sem vethető össze az egykori Yugoslav Air Force-al… Ha nem szakad szét az a gyönyörű ország, most a szomszédban ilyen masinák repkednének: http://en.wikipedia.org/wiki/Novi_Avion

  3. Ha nem szakad szét az a gyönyörű ország, most a szomszédban ilyen masinák repkednének

    Szeritnem 0-hoz közeledő esély lett volna rá. Az Orao is Jaguar koppintás részben és segítséget is kaptak hozzá, de még úgy sem az a világbajnok gép. Ez a valami szinte, minths Gripen lenne. Azért Svédországot és Jugoszláviát összevetni elég merész.

  4. Fade: Ezt mot komolyan kérdezed, hogy légierő tekintetében kik állnak nálunk jobban? :-)) Basszus, az utolsó 2-3 repülni képes Fulcrum is ki lesz vonva még az idén őszig, a 14 Gripen-hez pedig gyakorlatilag nincs fegyver, csak néhány Sidewinder rakéta, meg a beépített Mauser gépágyú. Hol vannak a beígért AMRAAM rakéták? Ráadásul – Molni szerint – még a földi kiszolgáló műszaki személyzet sincs feltöltve. Egyéb kérdés? :-((

  5. Basszus, az utolsó 2-3 repülni képes Fulcrum is ki lesz vonva még az idén őszig, a 14 Gripen-hez pedig gyakorlatilag nincs fegyver, csak néhány Sidewinder rakéta, meg a beépített Mauser gépágyú.

    A Maverick rakéták és az AMRAAM-ok is itt vannak már vagy 1-1,5 éve, han nem régebb óta…

    A kiszolgálás terén lehet, hogy van előrelépés. A Load Diffuser alatt voltak arra utlaló jelek, hogy 8-9 Griff is röpképes lehet. Ez még mindig kevés, 11-12 gépes szintet kellene elérni és repülni is velük.

  6. Mit nem mondasz… És volt már nálunk AMRAAM rakétával NEM SZIMULÁTOROS gyakorlás? Történt akár egyetlen egy éles indítás is? Nem hinném, mert annak azért lett volna némi média visszhangja, pl. ezen az oldalon is. Tekintve az árát – félmillió USD/db. – szerintem a pilótáknak konkrétan futni kell hagyni minden intrudert, mert a GH letépi a fejüket, ha akár csak egyet is elhasználnak belőle… :-))

  7. „Az nem igaz h a mig29 esek nem repülnek,szoktam látni öket…”

    Lehetséges, én a neten olvastam kb. 2 éve, hogy a megmaradt Fulcrumok csak egyhelyben álldogálnak a Batajnicai reptéren, mert az oroszok – szláv barátság ide vagy oda – csak fizetség ellenében biztosítanának hozzájuk alkatrészeket. Ezek szerint vagy az oroszok adták oda a cuccot mégis ingyen, vagy a szerbeknek sikerült összekaparni rájuk némi pénzt. De öt – azaz már csak négy – repülőgép esetében nem tök mindegy? :-))

  8. „Szeritnem 0-hoz közeledő esély lett volna rá.”

    Azért ez enyhén szólva is túlzás. A repülőgép fejlesztése előrehaladott állapotban volt, több részegység is tesztelés alatt állt ( http://www.youtube.com/watch?v=eEFDXTW9o5g ), a tervezett felszálláshoz másfél év volt hátra amikor kitört a háború.

    Svédországot miért kellene Jugoszláviával összehasonlítani? A gazdasági háttér így is adott volt, ha erre célzol.

    Az Orao pedig valóban nem hazai fejlesztésű hajtóművel repül, akárcsak a Gripen.

  9. „Fade: Ezt mot komolyan kérdezed, hogy légierő tekintetében kik állnak nálunk jobban? :-))”

    Természetesen a szomszédos államokat figyelembe véve: Igen, komolyan kérdezem.

    „Basszus, az utolsó 2-3 repülni képes Fulcrum is ki lesz vonva még az idén őszig, a 14 Gripen-hez pedig gyakorlatilag nincs fegyver, csak néhány Sidewinder rakéta, meg a beépített Mauser gépágyú.”

    Ez nem igaz.

    „Hol vannak a beígért AMRAAM rakéták?”

    pl. http://legiero.blog.hu/2010/05/07/amraam_rulez

    Felhívnám a figyelmed a kép aláírásra: „A szomszédos országok közül egyelőre csak Magyarországnak van fire-and-forget BVR-képessége.”

    az, hogy ezeket a rakétákat mennyit mutogatják meg már stratégiai kérdés, véletlenül se szeretnék belemenni.

    hm?

  10. Üdv!

    Killer Clown (11:44):

    Bizonyos dolgokban rosszabbul állnak, máshol nem. Pl:
    -max. 25 gép elfogásra ( 4db 29-es + 20 körüli 21BISZ )
    Nem Gripen kategória egyik sem.
    -földi célok ellen:
    max. 25 Orao ( nekünk semmi )
    -Helikopterek:
    min. 5+2 közepes ( MI-8/17 ) kicsivel kevesebb, mint nekünk.
    max. 60db Gazelle ( nekünk semmi )
    -Harci helikopterek nekünk: max. 15db MI-24
    nekik semmi (a Gazelle flotta egy része páncéltörő rakétát hordoz.)
    -szállítógépek: itt: 5db AN-26
    nekik: 2-3 An-26
    -oktató gépek:
    ott: UTVA-75 + G-4M Galeb. ( lesz: Lasta )
    itt: 9 JAK.
    -Légvédelem:
    ott: van
    itt: hát… ( még van )
    -Ipari háttér:
    itt: MH légijármű javítóüzem.
    ott: UTVA + MOMA sztanojlovics (ebben erősebbek)
    http://en.wikipedia.org/wiki/Utva_Aviation_Industry
    http://www.vzmoma.com/engleski/index.htm

  11. Ezt a nekünk 15db MI-24-ünk van dolgot honnan szedted? Ha emlékeim nem csalnak akkor pár éve (a felújításuk után) nálunk 6db aktív + 2 tartalék van hadrendben. A jelenegi állapotokat figyelembe véve valószínű, hogy az a 6 sem mind repképes. Szóval a 15 erős túlzás és már az álom kategória.

  12. Üdv!

    Tubu:
    MAX. 15db.
    335; 336;(a maradék 4db P-nek valószínűleg már reszeltek)
    + max. 8db V és max. 5db D (579; 580; 582 nyáron még biztos)
    Ez a lehetséges felső korlát!
    Reppa:
    Igaz, lehet, még számolnak vele.

    !!!! Szerintem a lényeg azért „átjött” !!!

  13. Tisztában vagyok a MAX. jelentésével, csak kár vele ámítani magunkat, mert ilyen alapon van még egy csomó migünk meg mindenféle felszerelésünk, csak éppen lehetetlen vagy csak irreálisan magas költségek árán lehetne őket hadrafogható állapotba hozni. Ezt senki sem akarja és hülyeség is lenne. Magyarországon is van önkéntes tartalékos haderő, csak éppen 17 fő a létszáma. Nagy különbség van a papír meg a valóság között. Szerintem te is tudod melyiket érdemes komolyan venni.

  14. -földi célok ellen:
    max. 25 Orao ( nekünk semmi )

    Mert a Griff TGP-val és GBU vagy Mavericckkel az „semmi”…? Lehet, hogy a gép sok, de lényegében a ’60-as évek végi szintjén van – vagy még ott se – a műszerezettsége és avionikája. Mármint nyugati szemmel…

  15. Üdv!

    molnibalage :

    „Mert a Griff TGP-val és GBU vagy Mavericckkel az “semmi”…?”
    Lehet tévedek, de a GBU nekünk csak lesz.
    De akkor módosítok:

    földi célok ellen:
    max. 25 Orao (nekünk: hát… akad)

    Ettől függetlenül náluk az előny.
    Nekünk csak a lehetőség van, tapasztalat nem nagyon.
    Ott meg végig csinálták ezekkel a gépekkel a 90-es éveket.

    Az én szememben elég ütős légierő egy ekkora országnak.

    ambasa:

    OK. szorozzuk meg az övékét 0,5-tel.
    Bár szerintem sokat nyom a latba a létező ipari háttér.

  16. mért náluk a papíron létező 20 mig21, 4mig29 repképesebb állapotban van mint nálunk a 14 gripen?

    szerb mig21ek nem románok, hogy 93-02 között nagyjavítást kaptak. (és emellett is Románok sírnak, hogy KELL vmi mert 2013 után nyek, nincs tovább.)

  17. Fade!

    ne keverd a nagyjavítást a modernizációval, a szovjet technika (de másik oldali is) időnként különböző szintű kis, közepes vagy akár nagyjavításra szorul, erre Szerbiában tudtommal van ipari háttér (korábban nekünk is volt).

    Vimoci!

    Igaz ugyan, hogy van nagyjavítási kapacitásuk, de nem tudom, hogy van-e hátterük pl hajtóműjavításra, illetve azért mert van ipai hátterük, az nem jelenti, hogy van is pénzük elvégeztetni az éppen esedékes időszakos javítást, illetve mennyire nehezen kapható ezekhez a típusokhoz a kívánt pótalkatrész, vagy mennyire tudnak gyártani (azt fel se merem vetni, hogy van-e jogosultságuk). Azért mert a különböző változatú MiG-21-esek nagyon hasonlítanak, azért belülről jelentős különbségek voltak, és ebből következően az alkatrészek sem csereszabatosak. pl a két változatú rendszerben lévő Mig-21-eseikhez két különböző hmű kell, az UM az MF-ből lett, így a kettő tüzelőanyag-rendszere teljesen különböző, pl a tartályaik (legalább is egy részük) nem csereszabatos.
    Úgyhogy én is szkeptikus vagyok, de én is 25-75% közé tenném a hadrafoghatóságot, úgyhogy a 0,5 szorzó reálisnak tűnik, de ez csak a technikai része, és vajon hogy állnak az emberi tényezővel, mert a Gripeneknél nálunk pl az a szűk keresztmetszet.

    TG

  18. A szomszédos országok közül egyelőre csak Magyarországnak van fire-and-forget BVR-képessége.”
    Sógoroknak sincs semmi az Eurofighterhez?
    Egyébként ha már légigyengeség, a Cseh légierő is érdekesen festett a Gripenek megérkezéséig, a 29est ha jól tudom ’93-ban, a 23ast 98-ban vonták ki, 21esek alkották a légierő gerincét…

  19. „…21esek alkották a légierő gerincét.”

    Horvátországban a mai napig MiG-21-esekből áll a légierő, bár a fene tudja, hogy mennyi a rep.képes az öreg csotrogányokból. Szlovéniának pedig egyáltalán nincs harci repülőgépe, vettek néhány Pilatus PC-9 libakergetőt, oszt’ jóvan… Pedig a GDP alapján elég gazdag ország, egy századnyi Gripent vagy F-16 Falcont simán megengedhetne magának.

  20. KC,

    Jólvan, csak a csehek mint korábbi VSZ állam jól leépítették a légierőt, Horvátország meg örülhet a kályhacsöveknek is szerintem, Szlovéniával kapcsolatban nem vagyok róla meggyőződve hogy kéne nekik 2 machos elfogóvadász :D

    Molnibalage,

    Hát, az nem sok! Mondjuk ott eltudom hinni hogy tényleg spórolnak vele és nem zsebekbe vándorol a pénz. Egyébként meg mintha olyat olvastam volna valahol hogy ott annyira nyeregbe érezték magukat a svédek hogy pofátlanul magas árat kértek a Gripenért, a Typhoon meg nem sokkal volt drágább…persze biztos az üzemeltetés már más tészta.

  21. Fade:

    -véleményem szerint az orao potensebb csapásmérő gép mint a gripen.
    Nem csak Maverickből és gépágyúból kell állnia a fegyverzetnek.
    (Igaz, a griff ezt éjszaka is tudja)
    -Nem tagadtam, hogy vadász képességek tekintetében jobban állunk.

    ambasa:

    -A MOMA Weboldalán azt írják, hogy az összes meglévő hajtóműtípust és majd minden géptípust képesek javítani.
    -ők nem a brazilokba, meg autópályákba ölik az összes pénzüket :)))
    -Valószínűleg nem fogják a döntéshozóik kivéreztetni a céget, hogy aztán külföldön végeztethessék az ilyen melókat. (mert ugye nálunk.., de ezt te jobban tudod)
    -elég jóban vannak az oroszokkal. a többi gépet ők gyártották cakompakk.
    -ha jól tudom, nálunk is építettek át UM-eket R-25 hajtóművessé.

  22. Vilmoci!

    Köszi a kiegészítést/helyesbítést ami a szerb repülőgépiparra vonatkozik! A PG/DRRT történetébe ne mennyünk bele, az egy összetettebb folyamat. A másik, hogy el tudjunk tartani ilyen nem igazán gazdaságos üzemet, ahhoz szerintem kellenek autópályák amely kellenek ahhoz a gazdasághoz ami kitermeli azt a pénzt amibe ez kerül, de ez egy más történet és nem is idevaló, mint az is, hogy nem biztos, hogy egy autópályának ennyibe kell kerülnie, de ez itt nagyon OFF.

    TG

  23. ambasa:

    „Köszi a kiegészítést/helyesbítést ami a szerb repülőgépiparra vonatkozik! ”
    – Az úttörő, ahol tud, segít! :)

    „A PG/DRRT történetébe ne mennyünk bele”
    -engem speciel érdekelne.

    „ilyen nem igazán gazdaságos üzemet”
    Gyanítom, hogy a mostani (fél)megoldással „a f*sz másik végére” kerültünk.

    Tisztelettel: vilmoci

  24. villmoci: Ha már konfliktusokban gondolkodunk: hajukra kenhetik.

    sztem ebbe a posztkommunista ország (tömbben) egy van lejjebb mint ahol 20éve volt ez pedig Szerbia, bosznia, montenegro. Nem autopályába ölték hanem 5vesztes háborúba.

  25. Üdv!

    Fade:
    Hát a fenti háromból jelenleg már Szerbia nem biztos, de ha igen, akkor sem tart már sokáig a hátrány.
    ( Azért mi sem jutottunk túl messzire, csak tele van a térkép szürke csíkokkal, meg völgyhíddal. Cserébe nincs vasút, repülés…)

  26. Én amikor (még 1éve is) Szerb kollégákinkal beszéltem Szerbiáról mindig fényévnyi távolságról beszéltek MO-Szerbia között. És ha egy 10év tapasztalattal rendelkező tényleg top rendszermérnök hajlandó havi 1200eurért dolgozni akkor az kb mindent elmond. Kérdeztem is mért vállalta el ennyiért válasz: Szerbiában 200eurt se tudok megkeresni.

    Érdekes emberek voltak egyik már G.D alkalmazásban volt (azaz volt esze = kb havi 3000eur környékén kaphatott) na ö annak ellenére, hogy Szerb volt pöpecül beszélt Magyarul. Kérdeztem hogy aszondta,osztályában 25főből 20magyar volt. na ez off.

    Persze ez „mikro” de makro szinten se látom a nagy előrelépést, Kecskeméten most is épül a Mercedes, évi 800.000motor lepotyan a szallagról Győrben és egy 20millió telefont is vhogy keletkezik Komáromban és …. ehez képest Szerbiában már Zastava sincs.

    repülésnél sztem nem vagyunk tisztába a szerb helyzettel, pogáriban mindig az jut eszembe, hogy az elöbb említett urak BPre utaznak fel minden kiküldetés elött és nem Belgrádban szállnak fel a repülőre. Sokat elmond.

    Vasút leépülésnél szinténnem tudom mire gondolsz, anno 5h alatt értem fel 1990ben BPre most 3.20. Amikor pedig 3xdarab totálisan veszteséges zsákszárnyat be akartak zárni azt nem lehetett mert a busz nem felel meg ezen településeknek „ellehetetleníti azokat”…. pont az a baj, hogy nem strukurálták át vagy ahogy te monadnád: nem építették le.

  27. Üdv!

    Totálisan OFF:

    Ilyen ismeretségeim nincsenek, csak egy szerb ismerősöm van.

    „Kecskeméten most is épül a Mercedes, évi 800.000motor lepotyan a szallagról Győrben és egy 20millió telefont is vhogy keletkezik Komáromban és …”
    Ezt aláírom, azzal a kitétellel, hogy nem feltétlenül ennek kéne jelentenie a magyar gazdaságot. (vajon mennyi magyar alkatrész kerül ezekbe a gépekbe/ kütyükbe?)

    ” ehez képest Szerbiában már Zastava sincs.”
    A zastava megvan még és éppen a Fiat Puntot gyártják. (legjobb tudomásom szerint)
    Aztán ami még ott van és döntően hazai :
    Egy combos hadiipar ( a lehetőségekhez képest ), ami a gyalásótól a rakétasorozatvetőig majd mindent.. ( Tekintélyes exportbevételt termelve )
    FAP: Mercedes licenc teherautók az egész Balkánra
    IMR, IMT: traktorok.
    Duro Drakovic: vasúti járművek.
    IKARBUS: autóbuszok.

    Repülés: JAT, egy Cargo és egy Charter légitársaság.
    A fentebb leírt ipari háttér, hajtóművek, sárkányszerkezet, rendszerek gyártása javítása.

    Vasút:Nem pont erre gondoltam, hanem a 40-es lassújelekre, a pályakarbantartás elodázására és a teherfuvarozás visszaszorulására/szorítására. ( Ez utóbbi a legnagyobb baj)
    Érdemes lenne megnézni a forgalomszámlálások időpontjait a legtöbb veszteséges vasútvonal esetében. (vasárnaponként valószínűleg kevesebben utaznak vonattal, mint egy munkanapon )
    Nem utolsó szempont a környezetterhelés.