|

Tudjátok meg, 225 darabbal rendelkezünk

A korábbi hagyománnyal szakítva a brit kormány követve az Egyesült Államok példáját – még ha nem is olyan részletesen – felfedte a brit nukleáris arzenál tényleges méretét, mely szerint Anglia 225 darab robbanófejjel rendelkezik.

A kormányzat e lépésével élesen szakított elődjei politikájával, melynek értelmében csupán az aktív rakéták számát fedték fel, az azokhoz tartozó robbanófejek pontos száma titok volt. 2005 magasságában a robbanótöltetekkel kapcsolatosan csak annyit lehetett tudni, hogy az aktív töltetek száma kevesebb, mint 200 darab.

“Úgy ítéljük, e lépésünk tovább fogja erősíteni a bizalmat a nukleáris és nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok között. … A fentieken túl e lépésünk semmilyen veszéllyel nem jár Anglia biztonságára nézve, ugyanakkor az átláthatóság olyan mércéjét állítjuk fel, melyet minden államnak követnie kell.” – mondta William Hague külügyminiszter.

A fenti bejelentéseit Hague a „megkülönböztető Brit külpolitika” elnevezést viselő beszédében jelentett ki, amely értelmében – Haugue szerint – Anglia nem engedheti meg magának, hogy a „fényes elszigeteltség” politikáját folytassa.

Trident II kilövés közben

Trident II kilövés közben | Forrás ,

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Angliának felül kell vizsgálnia azon körülményeket, melyek beállta esetén bevethetővé válnak a nukleáris fegyverek (nukleáris politika és doktrína felülvizsgálata).

“E konkrét lépések mindenki számára bizonyíthatják, hogy nemzetünk nukleáris elrettentő erejének fenntartása mellett, milyen komolyan vesszük az Atomsorompó egyezmény aláírásával ránk nehezedő kötelezettségeinket” – hangoztatta Hague.

Az 1968. július 1 napján Anglia, USA és a Szovjetunió által kezdeményezett és megkötött Atomsorompó egyezmény (Non-proliferation Treaty) értelmében a nukleáris fegyverrel nem-rendelkező államokat nem segítik atomfegyverek, vagy más nukleáris robbanó anyagok megszerzésében vagy előállításában.
Továbbá az aláírók kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat az atomenergia békés hasznosítása területén és elkötelezik magukat a nukleáris leszerelés ügyének előmozdításában. Az egyezmény 1970 márciusában lépett hatályba. Az egyezményt a világ majd minden országa aláírta, Kuba, India, Pakisztán és Izrael kivételével.

A 225 db robbanófej – mely mindenképpen több mint amennyit a korábbi jelentések, bejelentések alapján feltételezni lehetett – Anglia jelenlegi 4 darab Vanguard-osztályú SSBN tengeralattjáróján elhelyezett Trident II D-5 típusú rakétára telepíthető. Ezen MIRV rakéták maximálisan 12 db visszatérőegységet szállíthatnak, azaz Anglia maximálisan 768 db robbanófejet telepíthetne a jelenlegi szállítási kapacitás mellett.

Az 1998-ban publikált Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat értelmében Angliának „kevesebb mint 200 db bevethető robbanófejjel” rendelkezik. A Stockholm International Peace Research Institute 165 robbanófejjel kalkulált, mely készlet 144 db telepített és 25 db tartalék robbanófejből áll. A brit kormány ekkor is kitartott a kevesebb mint 200 darabszámnál. 2008-ban a National Audit Office Anglia robbanófej állományát kevesebb mint 160 darabra becsülte.

W76

W76 | Forrás ,

Anglia nukleáris arzenálja a WE177 gravitációs bomba kivonása óta kizárólag tengeralattjáróról indítható interkontinentális ballisztikus rakétákból (SLBM) áll. A Trident rakétákra többféle hatóerejű, brit jelölésű robbanófej telepíthető (hatóerő: 0,3, 5-10 és 100 kT). Jó lehet Anglia gyártja a robbanófejeket és azok a nemzet tulajdonát képezik, komoly bizonyítékok láttak napvilágot arra nézve, hogy e robbanófejek hiába kaptak új jelölést, megegyeznek az amerikai W76 robbanófejjel.

34 hozzászólás “Tudjátok meg, 225 darabbal rendelkezünk”

  1. Száz kilotonnás a legnagyobb warhead? Ha valaki tudja a választ, én azért kíváncsi lennék, hogy mekkora a jelenleg is szolgálatban tartott legnagyobb robbanófej? Én olyan 5-10 megatonna körülire saccolom, de persze ez csak tipp, nem vagyok szakértő. Nyilván amerikai, vagy még inkább orosz atomfegyver lesz a rekorder, de a Tsar Bomb gigantikus méreteitől mára nagyon messze kerültünk…

  2. A 5-10 Mt hatóerő a MIRV-ök eljövetelével végetért. Egy célpont hatásosabban elpusztítható 3 db 200-300kt hatóerejű töltettel, mint egy darab egy Mt hatóerejűvek.

    Persze valamekkora mennyiségben rendszerben maradtak a B-52 gépeken afféle végső eshetőségként, de a ICBM-eken asszem kb. 1Mt volt a felső határ a jenkiknél.

  3. “Persze valamekkora mennyiségben rendszerben maradtak a B-52 gépeken afféle végső eshetőségként.”

    Gondolom, akkor a túloldalon a TU-95 Bear és a TU-160 Blackjack bombázók viszik a megatonna feletti cuccot…

    “…de a ICBM-eken asszem kb. 1Mt volt a felső határ a jenkiknél.”

    Molni, ha az amerikaiaknál 1 MT is elfért ugyanazokon a Trident rakétákon, akkor a brit SLBM-eknél miért csak 100 kilotonna a plafon?

  4. USA legerősebb, rendszeresített gravitációs bombái:

    MK-17
    hatóerő: 10-15 MT (200 db-t gyártottak, 1956-57-ben kivonták)

    Mk-24
    hatóerő: 10-15 MT (105 db-t gyártottak, 1956-ban kivonták)

    Mk-41
    hatóerő: 25 MT (!) (500 db-t gyártottak, 1963-76 között vonták ki)

    B83
    hatóerő: pár kT-től 1,2 MT-ig változhat (650 db-t gyártottak, aktív)

    -> legerősebb jelenleg is aktív bombájuk a B83.

    USA robbanófejek:

    robbanófejek közül jóval több aktív még ma is, legerősebb

    W-87
    hatóerő: 300 kT, tunningolható 475 Kt-re (525 db gyártottak, aktív)

    W-88
    hatóerő: 475 kT (400 db gyártottak, aktív)

    Oroszország aktív legerősebb robbanófeje:

    SS-18-as rakétán csücsül (mod 4: 500 kT / mod 5: 750 kT / mod 6: 20 MT)

    második helyre az SS-25 robbanófeje szorul: 750 kT

    Orosz gravitációs bombák:

    az első helyért járó díjat valóban a cár bomba vitte el, de az oroszok mindig is inkább a robbanófejekre koncentráltak, mintsem a gravitációs bombákra. A cár bomba felrobbantása egy kirakat esemény volt, a hidegháború mély pontján demonstrálni kellett, hogy mire képes a Szovjetunió, klasszikus értelembe vett katonai jelentősége nem volt

  5. Ami kimaradt:

    Molni jól mondja, az egyre fejlettebb és leginkább pontosabb rakéták megjelenése (egyre alacsonyabb körkörös szórás) szükségtelenné tette a hatalmas hatóerejű nukleáris fegyvereket (többek között a kezdeti robbanófejek hatóereje pont ezért volt óriási, mivel pontatlan volt a rakéta, így a célpont biztos megsemmisítése érdekében kellett a nagy robbanóerő, de mára ez szükségtelen)

    Másrészt nem mindegy milyen célpontot támadsz (egy városhoz amiben sok betonház, panel van, több kisebb hatóerejű bomba többet ér, mint egy gigantikus, pont e miatt a mostani fegyvereket többféle hatóerővel gyártják, így jobban tudnak tervezni a stratégiai tervben a fegyverek “skálázhatósága” folytán)

    Killer Clown “meglepődésére” reagálva: 100 kT, nem olyan kevés ám.
    Összehasonlításként a Nagaszakira (lakosság támadás elött: kb. 240 000 fő) annak idején ledobott bomba (Fat man: 21 kT) majd ötszörösének megfelelő hatóerő!
    100 kT megerősített katonai létesítmény ellen valóban nem feltétlen a legerősebb választás, de egy átlagos méretű európai várost hazavág, abban biztos lehetsz…

  6. Köszi az összefoglalót! Le a kalappal Jenő ( szerző ) előtt, nagyon vágod a témát!

    “Oroszország aktív legerősebb robbanófeje:
    SS-18-as rakétán csücsül (mod 4: 500 kT / mod 5: 750 kT / mod 6: 20 MT)”

    Azért az a 20 megatonnás modifikáció odabasz… :-)) Ehhez képest meglepő, hogy az usákoknál 1,2 MT a legnagyobb bumma…

    “Killer Clown “meglepődésére” reagálva: 100 kT, nem olyan kevés ám.
    Összehasonlításként a Nagaszakira (lakosság támadás elött: kb. 240 000 fő) annak idején ledobott bomba (Fat man: 21 kT) majd ötszörösének megfelelő hatóerő!”

    Nem azt mondom hogy kevés, de a briteknél ez a plafon, tehát ennél csak gyengébb jószágok vannak náluk hadrendben.

    “100 kT megerősített katonai létesítmény ellen valóban nem feltétlen a legerősebb választás…”

    Na, ez a lényeg! Városokat nem nehéz elpusztítani, még atom sem kell hozzá, lásd Drezda vagy Coventry esetét. Viszont, ha nincs elég átütőerőd, akkor pont a legfontosabbak, a megerősített atombunkerben csücsülő ellenséges katonai parancsnokságok úszhatják meg…
    Amúgy ami elgondolkodtató, hogy a franciák és a britek az úgynevezett nukleáris triád ( ICBM + SLBM + hadászati bombázók ) felszámolásával hibát követtek el, legalábbis szerintem! Most mindkét ország 4-4 SSBN tengót tart hadrendben, amelyek válság esetén könnyen levadászhatók, ráadásul általában a négyből legalább 1 egység éppen javítás, reaktor feltöltés, vagy egyéb ok miatt nem működőképes. Földi teelpítésű vagy légi indítású atom eszközük már nincs, a “V”-bomberek kivonása óta. Gondolom nem véletlen, hogy az oroszok és az amerikaiak megtartották a triász mindhárom elemét, és még a leggyengébb atomhatalom, Kína sem mondott le a jó öreg “Hosszú Menetelés” ICBM rakétáiról…

  7. Amúgy ami elgondolkodtató, hogy a franciák és a britek az úgynevezett nukleáris triád ( ICBM + SLBM + hadászati bombázók ) felszámolásával hibát követtek el, legalábbis szerintem!

    Nincs pénz eá. Szerintem meg nem hiba, mert az az USA egymaga garantálja a NATO országok nukleáris biztonságát.

    A briteknél a nukleáris csapásmérés repülőgépek formájában a ’80-as évek eleje közepe óta a Tornado volt. Kommoly igazi brit atombombázó kapaitás soha sem volt, legalábbis az én szememben. A Blue Steel és Blue Danube cuccokból is alig-alig volt és ezek sem teljesen saját erőből voltak, ha jól emlékszem. Nem viccelek, a brit atomerő egyszerűen szánalmas volt a jenkivel összevetve. Néhány tucat bombázóról és rakétáról beszélek. Egyetlen jenki támaszponton nagyobb ütőerő volt ennél. Amíg meg nem vehették A Trident technológiát, addig ez kb. ez is maradt. A Tornadok is asszem gravitációs bombákat vagy néhány tucat km hatótátvolságú rakétákat vihettek csak.

    A francia atomarzenál is hatalmas pénzkidobás volt szerintem, mert csak a ’90-es évek végére épült ki. Akkor meg már minek…

  8. Killer Clown

    “Most mindkét ország 4-4 SSBN tengót tart hadrendben, amelyek válság esetén könnyen levadászhatók, ráadásul általában a négyből legalább 1 egység éppen javítás, reaktor feltöltés, vagy egyéb ok miatt nem működőképes. ”

    Csak azt a Boomer-t vadászod le könnyen amelyik a kikötőben van vagy éppen oda vagy onnan hajózik.

    Kegyetlen halkak és nem kényszeríti senki őket hogy gyorsak legyenek zajongjanak. Egyetlen céljuk van, lapulni és időnként felúszni a SATCOM kedvéért. Az USA Boomereknek még ezt sem riasztás esetén.

    Jellemzően annyira halkak hogy tavaly a Viscaya-i öbölben egy Brit meg egy Francia Boomer össze is koccant úgy hogy mind két kapitány állította nem is halloták a másika.

    Ez teljesen hihető is mert hát ki a túró az aki megkockáztat egy crash-t a mélybe békében egy baráti szövetséges egységgel.

  9. molni

    A franciák mindíg is azzal hozakodtak eő amikor az atom ütőerejük került szóba hogy ők képesek egy Francia o méretű területet elpusztítani bármely ország területén, és azt hogy ez melyik terület lesz azt ők határozzák meg és ez elég .

    A Szu ellen működött a dolog de kemény helyzetben kína bele tojna egy ekkora veszteségbe ha ez lenne az ára.

  10. Kuruc71

    ebben én nem vagyok annyira biztos mert kína fejlett része az a csendes-óceán partvidéke(kb100km mélységben)leszámítva kina belső területeiben levő nagyaobb városokat amik szigetként emelkednek ki a majdhogynem középkori viszonyokból ha fro legyalulná a part menti nagy városokat ezzel eggyütt az ipari létesítményeket akkor kína gazdasága szerintem kb 60-70 százalékkal visszaesne és ehhez nem kell egy akkora területet felégetni mint franciaország

  11. A Szu ellen működött a dolog de kemény helyzetben kína bele tojna egy ekkora veszteségbe ha ez lenne az ára.

    A GPD nagy részét termelő gazdaság ennél sokkal kisebb területen van. Elég a kikötőket szétlőni és egy nadrággombot sem exportálnak onnan egy ideig…

  12. Személy szerint úgy vélem, hogy ha egy háborúben nukleáris fegyverekkel kezdenek dobálózni az törvényszerűen eszkalálódni fog (ha neked van nukleáris fegyverek, s leatomozzák az egyik 1 millió lakosú városodat, vissza KELL lőnöd, s akkor már elindul az adok-kapok, amíg el nem fogynak a töltetek, vagy a célpontok).

    Abban egyetértek az elöttem szólokkal, hogy nukleáris fegyverek terén az USA és Oroszo. akikkel számolni kell (mondjuk a világ arzenáljának majd 100%-t birtokolják), a többi államnak inkább csak mutatóban van nukleráis fegyverei…futotta még kategória kb

    De ha a két említett hidegháborús nagyhatalom kezd el lövöldözni, akkor tök mindegy, még azon országoknak is akik egyetlen töltetet sem kapnak (masszív nukleáris háború utóhatásai elérik őket is)

  13. És mi van akkor ha a nuki fegyvert nem egy ország veti be hanem egy szervezetami mögött egy eszme áll.

    Mondjuk egy iszlám szélsőséges szervezet elküld egy hajót New Yorkba ?

    Akkor kire fognak visszalőni, mert 9-11 nél és óta is az a baj probléma hogy az ellenség megfoghatatlan. Nem úgy mint Pearle Harbour-nél.

  14. ez egy roppant érdekes kérdés, összevonva a mi van ha összeomlik egy pakisztánnal, ők ugyanis akár rakétázhatnak is.

    Tippelni se merek ha mégis kéne teljesen elképzelhetőenk tartom az asszimetrikus választ akár NYC, akár Moszkvában akár Pekingben… robban nuki.

    Kuruc: 65 nuki esetén ami a legoptimistább verzió top 30 Kínai város -, itt egy lista: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cities_in_China

    Beválalja? Kétlem.

  15. Oké ez rendben van de mi van akkor ha a robbantást támadás egy szervezet és nem egy ország követi el. Ugyan akkor találsz családokat törzseket csoportokat egy csomó egyébb országban akik nem reprezentálják az országukat de mégis támogatták a robbantást.

  16. “Csak azt a Boomer-t vadászod le könnyen amelyik a kikötőben van vagy éppen oda vagy onnan hajózik.”

    Ez _békeidőben_ így igaz. De mi van, ha a gaz ellenség orvul támad, vadásztengókkal követi a négyből max. 3 működőképes SSBN-t, és még a formális hadüzenet átadása előtt seggbe durrantja őket? Akkor hirtelen azzal szembesülsz, hogy benne vagy egy háborúban, csak nincs már mivel visszalőni. Ezt a veszélyt küszöböli ki az a megoldás, ha vannak silóba telepített szárazföldi ICBM rakétáid is, mert ugyebár azokat csak az anyaország megtámadásával lehet kiiktatni, és az ellenséges rakéták indulását előre jelzik a NORAD műholdjai. So, no bad surprise… :-))

    “Kegyetlen halkak és nem kényszeríti senki őket hogy gyorsak legyenek zajongjanak.”

    Többnyire tényleg halkak, de a 2 atomreaktor alapzaját nem lehet teljes mértékben kiiktatni, ezért halkabbak az új generációs D/E tengók. Az orosz SSBN flotta gerincét adó Delta-IV. osztály viszont állítólag elég hangos. Az új Borey osztály halk, ahhoz viszont rakéta nincs. Shit happen…

  17. “Személy szerint úgy vélem, hogy ha egy háborúben nukleáris fegyverekkel kezdenek dobálózni az törvényszerűen eszkalálódni fog (ha neked van nukleáris fegyverek, s leatomozzák az egyik 1 millió lakosú városodat, vissza KELL lőnöd, s akkor már elindul az adok-kapok, amíg el nem fogynak a töltetek, vagy a célpontok).”

    Jenőnek ebben igaza van. Volt régebben az Aranysas-ban, hogy még az afganisztáni háború elején szóba került, hogy az USA kis hatóerejű taktikai atomtölteteket fog bevetni, mert a Taliban vezetői, plusz a jó öreg Bin Laden behúzódtak a hegyi szurdokokba és barlagokba, és ezért a hagyományos bombázás sokáig hatástalannak bizonyult. A Pentagon nagyon kultiválta az ötletet, végül a külügy azzal beszélte le róla Bush-t, hogy ezzel precedenst teremtene, és nem lenne morális joga beleugatni, ha az oroszok ugyanezt teszik Csecsenföldön, a kínákok az ujgur lázadók ellen, stb…

    “De ha a két említett hidegháborús nagyhatalom kezd el lövöldözni, akkor tök mindegy, még azon országoknak is akik egyetlen töltetet sem kapnak (masszív nukleáris háború utóhatásai elérik őket is)”

    Ezért is kérdeztem, hogy van-e még hadrendben bármelyik oldalon neutronbomba? Az állítólag környezetbarát(abb)… :-))

  18. Killer Clown, egyedül az USA állított hadrendbe neutron fegyvert.

    A 3 jenki neutron robbanófej: W66, W70 Mod 3, W79 Mod 0 – valamennyit kivonták és elvileg szétszerelték.

    Az USA mellett a Szovjetunió, Kína és Franciaország foglalkozott a kérdéssel.
    – A franciák készítettek is neutron bombát
    – A szovjetek tudomásom szerint nem tartották túl hatékonynak és nem foglalkoztak vele túl sokat
    – Míg Kína rendelkezik kellő kapacitással ilyen fegyver előállításához.

    Egyesek rebesgetik, hogy Izrael rendelkezik még neutron fegyverrel, de a zsidó atomprogram amúgy sem túl publikus, így ezt sztem csak Izrael tudná megerősíteni, vagy cáfolni.

    Jelenlegi ismeretek alapján egyetlen állam fegyverarzenáljában sincsenek (telepített) neutron fegyverek, igaz több állam is telepíthetne

  19. Köszönöm a választ! Ha nem gond, akkor még egy kérdés: Az “atomklub” új résztvevői, Izrael, India és Pakisztán termonukleáris töltetekkel is rendelkeznek, vagy még csak konvencionális atomfegyvereik vannak?

  20. Ez _békeidőben_ így igaz. De mi van, ha a gaz ellenség orvul támad, vadásztengókkal követi a négyből max. 3 működőképes SSBN-t, és még a formális hadüzenet átadása előtt seggbe durrantja őket?

    Villámgyorsan megkérdezném, hogy kinek van ekkora ereje ma Anglia vagy Fr. ellen? Ja, hogy a USA és kész passz.

    Az orosz vadásztengó flotta minimális és a nagy része a kikötőben pihen folyamatosan. Más nagyhatalom blue navy-s atomengóval nem is bír.

  21. “Az orosz vadásztengó flotta minimális és a nagy része a kikötőben pihen folyamatosan. Más nagyhatalom blue navy-s atomengóval nem is bír.”

    Jelenleg 14 aktív orosz SSN van, 8 Akula, 2 Sierra-II. és 4 Victor-III. osztályú. A 15. egységet, egy Improved Akulát, a közeljövőben adnak át az indiai flottának. Mellesleg az elkövetkező 10 évben jópár indiai és kínai atomtengóra lehet számítani. Az USA-ra – még – nem lesznek ugyan veszélyesek, de mindenki másnak okozhatnak álmatlan éjszakákat…
    Forrás:
    http://warfare.ru/?lang=&linkid=1720&catid=243&type=ssn

  22. Izrael, India és Pakisztán termonukleáris töltetekkel is rendelkeznek, vagy még csak konvencionális atomfegyvereik vannak?

    India: az 1998-as durr az egy, a teszt végett csökkentett hatóerejű termonukleáris töltet volt. 200 kT -> 40 kT. Szóval a válasz: igen.

    Shakti I
    A two stage thermonuclear device with a boosted fission primary, its yield was downgraded from 200 KT(theoretical) to 40 KT for test purposes.
    (http://nuclearweaponarchive.org/India/IndiaShakti.html)

    De ezt egyébként ők sem titkolják: http://netindian.in/news/2009/12/13/0004403/kakodkar-says-india-has-credible-thermo-nuclear-bombs-plural

    Pakisztán: a kis hatóerejű tesztek miatt úgy vélik, hohy nekik nincs.

    Izrael: a fene tudja :)

  23. Jelenleg 14 aktív orosz SSN van, 8 Akula, 2 Sierra-II. és 4 Victor-III. osztályú.

    Az aktív azt jelenti, hogy nincs kivonva. A hajók egy része az őrjárati terült felé mennek, egy része vissza és egy része karbantartás alatt. Ez kb. az jelenti, hogy a fenti erő bő 50%-60%-a van kb. egyidőben tényleg hadműveleti területen vagy őrjáraton egy jó állapotban levő haditengerészet esetén. Az orosz meg nagyon nem az ma. Kettőt találhatsz, hogy miért épült annyi Los Angeles anno.

    A kintlevőknek a célt is meg kell találni. Két tengó a hatalmas ócánokon elég nehezen fellelhető valami.

  24. Egyetértve Tcattel, ha kicsit kötekedni akarnék Killer Clown-val:

    a termonukleáris fegyver (a hidrogénbomba, de valamiért történelmileg a termonukleáris kifejezés gyökerezett meg) is nukleáris fegyver :)

    A nukleáris fegyverek két fő típusa:

    – fissziós bombák (általad “konvencionális atomfegyver”-nek nevezettek) = nehéz atommagok hasítása
    – fúziós bombák (termonukleáris = hidrogén bomba) = könnyű atommagok egyesítés

    kettő kombináció: fúzióval erősített fissziós bomba

    atípikus bombák:
    – az általad már említett neutronbomba
    – kobaltbomba (csak elmélet létezik, sosem építették meg)

    Pakisztánnak sztem is csak fissziós bombája van, azt mondják ezeket a “legegyszerúbb” összedobni.
    Izrael meg sztem nem akarja erőltetni a nukleáris fejlesztéseket, így is sokan nézik rossz szemmel a készletét, így megítélésem szerint nekik nincs fúzió bombájuk

  25. Üdv Mindenkinek!

    Kedvenc téma! :)

    Végigolvastam a hozzászólásokat, igaziból sok vita szerintem sincs a kérdésben. A brit vagy francia atompontenciál az amerikai vagy orosz fegyverarzenál mellett egy vicc. Persze ezt képletesen értettem, mivel 200 darab brit atomtöltet esetleges felrobbanásának környezeti és társadalmi hatásait a civilizációnk nem lenne képes kezelni.
    A teljes orosz vagy amerikai arzenál bevetése külön-külön is a földi életformák 99%-nak kipusztulásával érne fel.

    Észak-Korea szerintem rendelkezik pár darab egyfázisú töltettel, nem hiszem, hogy egy 65 éves technológia összekalapálása akkora gond lenne ma már bárkinek. Az más kérdés, hogy ezek a bombák mekkora méretűek, mennyire megbízhatóak és van-e hordozó platformjuk vagy nincs. De aki ma legyárt egy ősréginek számító töltettípust, az holnap akár gyárthat ennél fejlettebbet is.

    Ami viszont sötét ló, az Kína. Megérzésem szerint a valós kínai nukleáris arzenál nagyobb annál, mint amiről a becslések szólnak. Biztos, hogy távolról sincs egy szinten az amerikai vagy orosz erőkkel, de az is biztos, hogy nem csak annyi bombájuk van, amennyit a világ tudni vél.
    A legutóbbi Pentagon becslés 75 – 100 db töltetről szól, amely az USA-ra nézve konkrét fenyegetést jelent (ICBM-ek becsült száma alapján). Én ezt inkább x2-vel számolnám, minimum.

    Hogy az orosz vadásztengeralattjáró flotta hány hajója hol van, mit csinál és mire lenne képes – hát nem tudom, de ha én katonai stratéga lennék, biztos, hogy nem venném félvállról őket.

    A nukleáris elrettentés és hadászat szempontjából cseppet sem mellékes az adott ország földrajzi adottságainak és társadalmi szerkezetének kérdése. Ugyanis Nagy-Britannia hiába birtokolna akár ezer töltetet, miközben egész Anglia megsemmisítéséhez akár egy tucat felrobbanó A-bomba is bőven elég. Tehát London katonai szempontból egy másik atomhatalommal szemben maximum csak bosszúcsapást hajthat végre, minden más “kezdő” lépés egyenlő az öngyilkossággal. Egyébként az angolok mellett ugyanez igaz Izraelre, a franciákra vagy akár Észak-Koreára is. Az USA, Kína, Oroszország vagy India más lépték.

    A magam részéről kíváncsian várom a továbbiakban a francia, orosz, kínai, stb. őszinteségi rohamot. :)

    Üdv: M

  26. “Ami viszont sötét ló, az Kína. Megérzésem szerint a valós kínai nukleáris arzenál nagyobb annál, mint amiről a becslések szólnak. Biztos, hogy távolról sincs egy szinten az amerikai vagy orosz erőkkel, de az is biztos, hogy nem csak annyi bombájuk van, amennyit a világ tudni vél.
    A legutóbbi Pentagon becslés 75 – 100 db töltetről szól, amely az USA-ra nézve konkrét fenyegetést jelent (ICBM-ek becsült száma alapján). Én ezt inkább x2-vel számolnám, minimum.”

    Közel jársz. Az alábbi idézet még 2007-ből való, a Jane’s Defense Weekly hozta le. Ők általában elég közel járnak a tűzhöz… :-))

    NUCLEAR WARHEAD CUTS

    United States:
    70,000 produced since 1945
    10,000 in current stockpile (5,735 operational)

    Russia:
    55,000 produced since 1949
    14,000 in current stockpile (6,830 operational)

    Britain:
    1,200 produced since 1953
    Fewer than 200 Trident missiles remain

    France
    1,260 produced since 1964
    350 in current stockpile

    China
    680 produced since 1964
    Approx 400 in current stockpile (approx 130 deployed)

  27. Killer: Amíg a graney rendes számban nincs hadrendben én vhogy nem látom ennek veszélyét. A rendes számban nem 5-6egységet jelent….

    és ha ez teljeül is lehet már rutinjuk, hidegháborúban is megoldották pedig nem 5-6új ruszki támadó tengó császkált összevissza.

  28. Üdv Killer!

    Izrael potenciáljának felbecsülése nyilván nem gond a szakembereknek, inkább az lehet a kimaradt tételek mögött, hogy “nem illik beszélni róla”, gondolom, ezt a Jane’s-nek is finoman értésre adták. :D

    Egy biztos, sokáig nem fog menni a “kivéve a gyevi bíró” effektus. Pláne, hogy a legfrissebb információim szerint Brazília saját nukleáris programot folytat – beleértve a nukleáris fegyverek kérdését is.
    vagyis egy szép napon valaki előrukkol a saját bombájával, és miközben számon szeretnék kérni, csak Izraelre mutathat “majd ha ők is terítik a lapokat, akkor mi is” megjegyzéssel.

    Üdv: M

  29. “Oké ez rendben van de mi van akkor ha a robbantást támadás egy szervezet és nem egy ország követi el. Ugyan akkor találsz családokat törzseket csoportokat egy csomó egyébb országban akik nem reprezentálják az országukat de mégis támogatták a robbantást. ”

    Én erre válaszoltam eredetileg is. :DDD

    mz: Izrael épp bevalhatja a nyilt titkot és? Nem csatlakozott az NPThez. Brazillia igen. Bár az egész szétesőben van, lesz itt mindenkinek nukija.

  30. Pontosan ezt kellene elkerülni. Minél több állam tesz szert nukleáris fegyverekre, annál nagyobb az esély arra, hogy előbb-utóbb a középhatalmak közötti konfliktust valamelyik vezető ezek bevetésével akarja majd megoldani.
    Az atomsorompó hitelét pont azok ássák alá, akik aláírták.

    M

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.