Japán arra kéri Kínát, fejezze be a nukleáris fegyverkezést

A japán, a kínai, valamint a dél-koreai külügyminiszterek múlt hétvégén Dél-Koreában megtartott, regionális témákat boncolgató összejövetele során a japán külügyminiszter kínai kollégáján keresztül arra sürgette Pekinget, hogy kezdjen bele a nukleáris arzenáljának csökkentésébe, vagy legalább ne bővítse azt.

A japán külügyminiszter azzal érvelt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közül egyedül Kína az, mely még mindig bővíti nukleáris arzenálját.

A dél-koreai Yonhap hírügynökség névtelenségbe burkolózó diplomata források alapján úgy tudja, hogy ez a szokatlan kérés némiképp kiverte a biztosítékot a kínai delegáció körében, mely azt is fontolóra vette emiatt, hogy bojkottálja a Gyeongju városában megtartott események egy részét.

Mindenesetre a kínai külügyminiszter, Yang Jiechi a helyszínen elhessegette Tokiónak kollégája, Katsuya Okada által kommunikált felvetését.

„Yang Jiechi külügyminiszter úr a helyszínen visszautasította Japán felelőtlen megjegyzését.” – áll a kínai külügy vasárnapi nyilatkozatában, mely említést tesz arról, hogy Yang rámutatott a kínai nukleáris stratégia és doktrína transzparens voltára. „Kína javaslatai és erőfeszítései a nukleáris leszerelés kérdésében egyértelműek. Kína állásfoglalása jogos, transzparens, szemrehányás nem érheti.”

A kínai nukleáris doktrína védelme során a külügy által kiadott anyag alapján Yang kihangsúlyozta azt is, hogy Kína mindig is pártfogolta a nukleáris fegyverek megsemmisítését és ennek tükrében nukleáris doktrínája tisztán önvédelmi jellegű – nem ugrottak bele nukleáris fegyverkezési versenybe, nem fenyegetnek atomfegyverekkel nem rendelkező országokat, nem telepítettek nukleáris fegyvereket szövetséges államok területére és a kezdetektől elzárkóztak a nukleáris fegyverek első körös használatától.

Kína egyébként valóban aktív a nukleáris arzenáljának alakítása kapcsán, mely főleg az új DF-31 és DF-31A szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétákat érinti. Mind a két ICBM esetében feltételezik, hogy egy darab visszatérő egység hordozására képesek és relatíve kis mennyiségben állnak még hadrendben: 2008-as becslések szerint mind a 7 200 km hatótávolságúra saccolt DF-31, mind pedig a nagyobb, a DF-5A-hoz hasonlóan 11 000+ kilométeres hatótávjával az Egyesült Államok elérésére is képes DF-31A esetében 10 – 10 alatti mennyiséget valószínűsítettek.

A Pentagon korábbi véleménye szerint 2015 magasságára Peking 75 – 100 nukleáris töltetet tartogathat az Egyesült Államok számára. 2008 becslések szerint Kína összes nukleáris töltete valahol 240 környékén járhat, mellyel Anglia és Franciaország között foglal helyet.

httpv://www.youtube.com/watch?v=BuX5xug9prk

1967. június 17. – mindössze 32 hónappal az első implóziós elvű atombombájuk felrobbantása után Kína készen állt az első termonukleáris tesztre. Az összességében a 6. nukleáris tesztjük keretében a 3,3 MT hatóerőt felszabadító hidrogénbomba egy H-6 bombakamrájából indult.

Folytasd a fórumban

Hasonló hírek

Több országgal is bővülhet a GCAP csapata

Több országgal is bővülhet a GCAP csapata

Hivatalosan is elstartolt a GCAP

Hivatalosan is elstartolt a GCAP

Tengerészeti járőrgép találkozó

Tengerészeti járőrgép találkozó

Bemutatta új repülőgép-hordozóját Kína